Délmagyarország, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-27 / 252. szám

OELMOGYÜRORSZAG KEDD. 1953 OKTÓBER 27. A. 1. Mikojan elvtársnak, a Szovjetunió kereskedelmi miniszterének előadói beszéde a Szovjetunió kereskedelmi dolgozóinak országos értekezletén 1953 október 17-én „Az áruforgalom további növelését, az állami, a szövetkezeti és a kolhozkereskedelem szervezetének megjavítását szolgáló intézkedésekről" Moszkva (TASZSZ). Most min dcnki — városban és falon — érái éá érti, hogy országunk a kounuuii izmus leié vivő huludás új szakaszába jutott. Ezt a szakaszt a szocialista építés egész eddigi me neto készítetto elö. A kommunista párt és n szovjet éilam első gondja és legfontosabb feladata mindig nz volt, hogy ti) rctlenfil és rendszeresen emelje nép életszínvonalút, minden egyes szakaszban a lehető legtoljesob bon kielégítse nnyngi és kulturális szükségleteit — kezdte beszédét A T. Mikojnn elvtárs, majd ecsetelte n»t a hatalmas utat. amelyet Szovjetunió nz októberi forradalom óta járt be. A. I. Mikojan elvtárs ezután nrról beszélt, hogy az ország Iparosításé, a nehéziparnak mint szocializmus nnyngi alapjának gyorsított fejlesztése végső soron nzért. történt, hogy megteremtsék n szovjet nép jólétének történclmólion sohn nem látott, gyors fellendítése feltételeit. Egyideig azonban kénytelenek voltunk bizonyos kortátozásoknt eszközölni n fogyasztás területén. — mondotta. — Ez alatt megoldottuk a gazdasági ópí tés elsőrendű feladntnlt. Most megtehetjük, hogy bár továbbra is erős ütemben fejlesztjük a nehézipart, mégis gyorsabban lendítjük előro a népi fogyasztási cikkek gyártását. Ezekről és más halaszthatatlan kérdésekről szólott Malenkov elv társ, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ötödik ülésszakán elhangzott beszédében. Malonkov elvtárs hoszéde u szovjet kormány programmnyilntkozatn, ez szabja meg a legközelebbi időre gazdasági feladatainkat. Ezzel kapcsolatban a figyolem arra irányult, hogy a népi fogyasztási elkkelc termelése gyors fellendítésének biztosítása érdekében mindenekelőtt arról kell gondoskodnunk. hogy tovább fejlesszük és fellendítsük a mezőgazdaságot, umc.ly . .élelmiszerrel látja el a lakosságot. nyersanyaggal a könnyű- és élelmiszeripart. Mint a közzétett anyagokból ismorotcs, a Kommnnista Párt központi bizottsága ez óv szeptember elején teljes ülést tartott. A teljes ülés meghallgatta Hruscsov elvtárs beszámolóját a Szovjetunió mezőgazdaságának további fejlesztését szolgáló intézkedésekről és határozatot hozott e kérdésről. E határozat történelmi jelentőségű országunk fejlődése szempontjából. A Szovjetunió kereskedelmi minisztere hangsúlyozta, hogy ezeknek nz intézkedéseknek összessége egyrészről megteremt minden feltételt a népi fogyasztási eikkok termelésénok növeléséré. másrészt pedig megteremti a feltételeket a iakosság vásárlóképességének megfelelő további növelésére. R néni fogyasztási cikkek termelésének meredek fellendítése Bár mind a termelés, mind n fogyasztás hatalmasan megnövekedett, még mindig nem küzdöttük le a népi fogyasztási cikkek termelése, vnlnmlnt a Szovjet unió néptömegei növekvő szükségleteinek kielégítési foka küzött mutatkozó bizonyos aránytalanságot. A népi fogyasztási cikkek termelésének meredek fellendülése országunkban ennek nz aránytalanságnak megszüntetését is jelenti. — mondotta A. I. Mikojan elvtárs. Hogy milyen nagy lehetősége van nálunk most a nép jóléte emelésének, ezt a következő tény bízónyitja: Malenkov elvtárs, n Legfelső Tanács ötödik ülésszakán elhangzott beszédében azt mondotta, hogy a kereskedelembe ebben az évben 32 milliárd rubel értékű áruval több jut, mint amenynyit eredetileg 312 milliárd értékben olőirányoztunk a lakosságnak való eladás oéljaira 1»53. áprilisa és decembere között. Két hónapnál nllg több mult el és ezalatt az Idő alatt n Szovjotunló Minisztertanácsa, valamint az SZKP központi bizottsági! további 5.8 milliárd rubel értékű árut tudót 1 előteremteni u lakosságnak történő olndns céljára. Ilymódon •17.2 milliárd rubel értékű több áru kerül ulárusftásra. Ezzel n meredek fellendülés már ebben az esztendőben megkezdődött. Kormányunk ez év elmúlt hónapjai alatt jó néhány olyan fontos intézkedést tett, amelyek lehe tóvó tették, hogy már ebben az évben néhány nagy lépést tegyünk a néptömegek jóléte gyors fokozása irányában. Először ls az állami és a szövetkezeti kereskedelemben ebben az évben a közszükségleti cikkek kiskereskedelmi árát egy évre számítva a tavalyi 24 milliárd rubeles csökkentéssel szemben 46 milliárd rubellel csökkentettük. Ez azt jelenti, hogy a lakosság vásárlóképessége csupán e forrásból további 22 milliárd rubellel növekedett. Másodszor ebben az évben a kölcsönjegyzés a mult évihez képest 16 milliárd rubellel csökkent. Harmadszor a mezőgazdasági adó csökkentése és a felvásárlási árak emelése, valamint a mezőgazdaság terén tett egyéb Intézkedések ebben az évben több mint 13 milliárd többletjövedelmet juttatnak a falusi lakosságnak. Következésképpen a lakosság vásárlóképessége ebben az évben csupán a felsorolt intézkedések következtében további tíz és tízmilliárd rubellel növekedett. A Szovjetunió dolgozóinak anyagi jóléte soha nem látott arányban növekszik. A Szovjetunióban az áruforgalom (összehasonlító árakban) 27 esztendő alatt (1926-tól 1953-ig) majdnem nyolcszorosára emelkedett, az egy-egy lakosra jutó árumennyiség pedig egy év alatt 10,3 százalékkal; azaz háromszor olyan gyorsan növekedett, mint a cári Oroszországban, bár e 27 esztendő alatt folyt le a négyéves Nagy Honvédő Háború. A cári Oroszországban az áruforgalom 27 év alatt (1885-től 1012-ig) háromszorosára növekedett, az egy-egy lakosra jutó árumennyiség pedig évenkint 3.5 százalékkal nőtt. tékben kapnak rendeléseket majdnem valamennyi minisztérium vállalatai: "a repülőipari, a honvédelmi ipari, a kohóipar:, a gépipari, stb. minisztériumok vállalata: is. E lehetővé teszi, hogy gyorsabban oldjük meg az ipari áruk termelése erős növelésének programmját és jelentékenyen megjavítsuk minőségüket. tgy például 1955-ben 3 rrfílHó 445 ezer kerékpárt termelünk. Ebből a gépipari minisztérium 2 millió 700 ezer darabot, a honvédelmi ipari minisztérium pedig 500 ezer darabot fog termelni. Hogy mennyivel nagyobb lehetőségeink vannak most a közszükségleti cikkek termelésének fejlesztésére, azt a következő tény is bizonyítja: 1953-ban sokkal több alumíniumot juttatunk közszükségleti cikkek gyártására, mint amennyit 1937-ben összesen termeltek. A. I. Mikojan elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy a vasúti közlekedés mostantól kezdve köteles lesz jobban ellátni a népi fogyasztási cikkok szállítását, nagyobb figyelemmel kezelni a piac szükségleteit, törődni a kereskedelem megjavításának érdekeivel. fl szovjet kereskedelem szerepe és feladatai a jelenlegi szakaszon Az emberiség történetében elsőízben fordul elő, hogy össznépi, összállami méretben vetik fel azt a feladatot, hogy a népi élelmiszerfogyasztás olyan színvonalra emelkedjék, amely a szocialista társadalom egészséges emberének mindenoldalú harmonikus fejlődéséhez szükséges. E tekintetben is sokat tettünk már az idén. 1953-ban a Szovjetunió lakosságának 22 százalékkal több élelmiszert adnak el, mint 1952-ben. Az állam által a lakosságnak eladott hús és húskészítmények mennyisége egy év alatt 42.4 százalékkal, a vaj mennyisége 44.8 százalékkal növekszik. 1955-ben az élelmiszerek termelésének növekedése 1950-hez viszonyítva 84.7 százalék lesz a XIX. pártkongresszusnak az ötéves tervvel kapcsolatos irányelveiben előírt 71.4 százalékkal szemben. 1955-ben országunkban csupán az állami ipar több, mint két és félmillió tonna húst, 1956-ban pedig hárommillió tonna húst ad maid a kereskedelemnek. A kolbászfélék termelése 1955-ben 850 ezer tonna, 1956-ban pedig egymillió tonna lesz. Halat 1955-ben körülbelül 32 millió métermázsát, 1956-ban pedig 36 millió métermázsát fognak majd. 1998-ban a heringzsákmány 8 millió métermázsa lesz majd. Az állami ipar 1955-ben 560 ezei tonna, 1958-ban pedig 650 ezer tonna teavajat fog termelni. 1013-ban a cári Oroszország egész bejegyzett ipara 104 ezer tonna vajat termelt és ennek a mennyiségnek felét külföldre szállították. Cukrot ma háromszor annyit termelünk, 1956-ban pedig négyszer annyit fogunk termelni, mint a háború előtti Oroszország. Édesipari árut ma húszszor anynyit termelünk, mint 1913-ban. A legközelebbi években különösen jelentékeny lesz a növekedés a csokoládé és a csokoládékészítmények gyártásában. A közszükségleti ipari áruk termelése az országban a legközelebbi három esztendőben majdnem 50 százalékkal növekszik, pedig most minden százalék mögött sokkal nagyobb abszolút mennyiség van, mint azelőtt volt. A hozott határozónak fontos sajátossága, hogy nemcsupán a közszükségleti iparcikkek minisztériumának üzemeiben szélesítik ki a iakosság számára szükséges árak gyártását, hanem igen nagy mérA népgazdaság tervszerű és ará nyos fejlődésének nálunk érvényes törvénye megköveteli a ter melés ós fogyasztás tudatos és szervezett egybehangolását. Minthogy a mi gazdaságunk tervgazdaság, módunkban áll közvetlenül kerülőutak nélkül figyelembevenni a szükségletet és a szükségletnek megfelelően fejleszteni a termelést — szögezte le a továbbiakban A. I. Mikojan elvtárs. A kereskedem dolgozóinak az a feladatuk, liogy tanulmányozzák a lakosság igényeit, tevékenyen hassanak n termelésre, s a fogyasztók érdekében harcoljanuk azért, hogy a népi szükségleti cikkek termelését a lakosságnak szükséges választékban megfelelőon bővítsék. Nagy a szovjet kereskedelem szerepe a szocialista ipar és a kolhoz mezőgazdaság gazdasági kapcsolatainak további fejlesztésében, a munkásosztály és a parasztság szövetségének további szilárdításában, n kolhoztcrmelés fellendítésében. Most a győztes szocializmus viszonyai között a szovjet kereskedelem fejlődésének újabb, magasabb szakaszába lépett: nagy tapasztalatot gyűjtött, létrejött és fel nevelődött n szovjet kereskedelmi dolgozók milliós serege. Óriási mértékben megnövekedtek az árukészletek is. Megváltozott a kereskedelem ós nagyon megváltoztak a kereskedelemben dolgozó emberek. Nyiltan el kell azonban ismerni, hogy a kereskedelem még elmarad a nép gyorsan növekvő követelményei mögött. A mi kötelességünk. hogy kultúrált munkára tanítsuk meg a fiatal kereskedelmi dolgozókat. ismeretekkel vértezzük fel őket és emeljük szaktudásukat,. „ A szovjet kereskedelmi, miniszter ezután arról beRzélt, hogy a Szovjetunióban nz áruforgalom 1928-tól 1910-ig (összehasonlító árakban) 2.3szeresére emelkedett. A kapitalista országokban ez alatt az időszak alatt az áruforgalom nemhogy nem emelkedett, hanem a második világháború küszöbén az 1929. évi színvonal alatt állt. A kapitalista országokban fel tartóztnthatatlanul süllyed a fogyasztási cikkek termelésének színvonala. Nálunk azonban másféle a törvényszerűség — mondotta A. I. Mikojan elvtárs —. MI a szovjet hatalom éveiben messze olőrehal adtunk. A termelés, az áruforgalom és a fogyasztás nálunk tervszerűen és olyan gyors ütemben fejlődik, amilyon a burzsoá országokben még n számukra legkedvezőbb időkben is ismeretlen volt. Csak a szocialista társadalomban teremtődik meg a lehetőség és észszerűen szervezett kereskedelem létrehozására. alacsony forgalmi költségek mellett. olyan kereskedelem megteremtésére, amely a fogyasztók érdekei iránti igazi gou doskodáson alapszik. A szovjet kereskedelem fejlődésével egyidejűleg állandóan csökkennek a forgalmi kíiltségck, azaz az árunak a termeléstől a fogyasztóig való eljuttatásával kapcsolatos kiadások. A Szovjetunió ötéves népgazdasúgfejlesztési tervo szerint (1951 —55 évek) n kereskedelmi forgalmi költségeket 23 százalékkal kell csökkenteni. Nálunk óriási lehetőségek vannak a forgalmi köitségek további csökkentésére, a többi között a gazdaságon belüli tartalékok szisztematikus föltárása által, a veszteségek felszámolása által, a kereskedelmi folyamat olcsóbbá tételével. A mi állami és szövetkezeti kereskedelmünk egyik nagy előnye, hogy szabott áaakkal dolgozik, amelyeket rendszeresen csökkentünk.' 1947 óta országútikban hatízben csökkentek nz árak. Eunek következtében nz általános árszínvonal több. mint felével ősökként, következésképpen a szovjet rubel vásárlóértéke több, mint megkétszereződött, A lakosságnak eladandó áruk minőségének mindenoldalú ellenőrzése egyik megnyilvánulása annak az állandó gondoskodásnak, amelyet a szovjet kormány tanúsít az emberek java és egészsége iránt. A szovjet hatalom ével alatt az árnk minősége állami ellenőrzésének egész rendszerét teremtettük meg. tudományos alapra helveztiik a minőség ellenőrzését, külön laboratóriumokban mindenütt megszerveztük a" egészségügyi felügyeletet az ipari vállalatoknál. a kereskedelmi haloza.bau és a közélelmezési vállalatoKnél. Arra törekszünk, bogv jómmoségfl legyen kivétel nélkül minden áru. Iz áruforgalom növelése Szocialista építésünk óriási sikerei, az ipari és mezőgazdasági termelés növekedése, a lakosság vásárlóképességének állandó növekedése, biztosították országunkban a kiskereskedelmi áruforgalom sikeres növekedését is. Az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalma 1953-ban hetvenkilenc százalékkal nagyobb az 1940 évinél (összehasonlító árakban). Míg az elmúlt három cvben az áruforgalom átlag évi tizenhárom százalékkal növekedett (összehasonlító árakban), addig 1953-ban 1952-höz képest húsz százalékkal növekszik. Komolyan megjavult az áruforgalom szerkezete. A háború előtti 1940-es évben az ipari áruk az ország áruforgalmában harminchat egész kilenctized százalékot tettek ki. míg 1953-ban negyvenöt egész háromtized százalékot. A kereskedelem terén a feladat jelenleg az. hogy komol/an előbbre vigyük a szovjet kereskedelem fejlesztésének ügyét és a legközelebbi két-három évben biztosítsuk minden. a lakosságnak szükséges áruk fennakadásmentes árusítását minden városban és minden falusi körzetben. A szovjet fogyasztó kiváló minőségű élelmiszerárukat követel és ennek teljesítése törvénnyé kell. hogy váljon az ipar és a kereskedelem számára. Mikoján elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy 1953-ban a háború előtti időszakhoz kénest nagyot emelkedett az ipari közszükségleti cikkek eladása. 1953-ban 1940-hez képest a gysnjú- és selyemszövetek eladása ötegész háromtizedszeresére, a ruhaeladás kétegész egvtizedszeresére, a kerókpárclndas hatszorosára. a motorkerékpáreladás százszorosára emelkedett. Szövetet, ruhát, lábbelit, kötszövöttárut, harisnyát és félharisnyát ebben az évben majdnem husznnpfymililárd rubellel, vaavls huszcinöt egész öttized százn'ékkM többet fognak eladni, mint 1952-brtv R tolrnssán toreslft'éntsb faflii'»n£m»i»á$s». harc <$'uk minőségének avtfásáér! Min* i-merete-, a szovjet krr kedelem lényegéből- következ'k » lakosság kereslete és külön Me szükségletei sokoldalú tanulmánvozásáoak szükségessége. Csupán iten az alapo.i lehet biztosítani az árukészletek hevesebb elosztási; uz ország vidékei között. A városok és faiyak lakoSiágának keresletét tanulmányozni keii mind a nagy, nvnd a kiskereskedelmi szervezeteknek. A lakosság keresletének tanulmányozásában és teljesebb kielégítésében nagy szerepe és jelentősége van az áruszakértöknek is. A kereskedelmi dolgozók közvetlenül felelősek a vásárlók előtt a* eladott áruért- A kereskedelmi dolgozók kötelesek tükrözni a vásárló érdekeit és védelmezni ezeket az érdekeket az Iparral szemben az áruk minősége éa választéka terén. Mikojan elvtárs ezután ismerteiéit több olyan intézkedést, amelynek célja több jóminőségű áru termelésének növelése. I szovjet család életmódja és a közétkeztetés javításának egves kérdései Most minden lehetőségünk megvan — mondotta a továbbiakban Mikojan elvtárs —, hogy a legkomolyabb figyelmet fordítsuk a modern használati eszközök, gépek te: _ melésére és bevezetésére, amelyeket mindennapi életünkben felhasználhatunk. a moly ék megkönnyj-ik mindennapi életünket. A mosógépek gyártása 195ő-beu majdnem ll-szer akkora lesz, mint ! 953-ban és 196 ezer darab LszHütőszekrényböl 330 ezer darabot gyártanak majd az ezévi 62 ezerre! szemben, a porszívó gyártása ötszörösére, emelkedik és majdnem fél mi Hl ó darabot gyártanak majd belőle évente. Jelentősen megnövijük olyan konyhai felszerelési tárgyaik termelését, mint a burgonya* tisztít;), a zöldségfélék feldolgozásával kapcsolatos ' teendőket végző eszközök, kenyérvágók, edénymosók. elektromos főzőedények és teafőzök. Nálunk, a szocializmus országában ezeik a gépek a közeljövőben a Szoviet családok többségének elválaszthatatlan tartozékaivá válnak. A dolgozók ellátásinak ís a kl" háztartás átépítésének fontos tényezője a közétkeztetés minden vonalon való fejlesztése. Komoly künnvítést jelent a szovjet család számára a gyermekek iskolai étkeztetésének helyes megszervezése. A továbbiakban adatokat sorol fol arra Mikojan elvtárs, hogy n háziasszonyok munkájának megkünyítése végett az ipar milyen mértékben növeli a kész kotlettek, félig kész liús- és halkészítmények és mindennemű inyene falatok kész,ítéset. Mikojan elvtárs ezután azokat n feladatokat vázolta, amelyek a kereskedelem kultúrájának emelését szolgálják, majd részletesen ismertette a kereskedelmi káderek kiképzésének és nevolésének megjavítását célzó intézkedésekről szóló feladatokat. A. I. Mikojan elvtárs ezután hangsúlyozta: u húborúutáui években 186 ezer új üzletet és 85 ezer új elárusítóhelyet nyitottunk meg. növeltük a szaküzletek hálózatát. Mindemellett az ország kiskereskedelmi áruforgalmának növekedése gyorsabb volt, mint a kereskedelmi hálózat fejlődése. Mikojan elvtárs végül a szövetkezeti- és kolhozkereskedeiem továbbfejlesztéséről beszélt. Számos adatat sorolt fel a falusi lakosság megnövekedott igónyoiről. Mikojan elvtárs így fejezte bc beszódét ; Engedjék meg remélnem, hogy a szovjet kereskedelmi dolgozók hadseregének, nmelyet lelkesítenek e számunkra történőim! jelentős-'gű határozatok, meglesz az ereje, energiája és képessége ahhoz, hogy | a helyi szovjet- és púrUzervrzet; i; -egítségére támaszkodva becsült ij el és öntudattal megbirkózzék a I szovjet kereskedelem általános fejlesztésének és fe!v:ré;r./.'lr.1'- ó:i I nemes feladatával.