Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-03 / 206. szám

&LÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? Az MDP szegedi Járási választmányának kibővített Ülése Az első nap az iskolában Hírek a Szovjetunióból A 7 MDP C S' O N. G R A D MEGY E KP ÁRT BIZ O M S A G Á N A lé - l A ix. evf 200. szám AHA »U FlLLEIt csütörtök, ift53 szeptember 3. Több úiitás — magasabb életszínvonal Üzemeinkben egyre nő azoknak a dolgozóknak a száma, akik munka közben, vagy munka után azon törik a fejüket, hogyan gyorsíthatnának meg egy munkafolyamatot, hogyan könnyíthet­nék meg saját maguk és társaik munkáját. Nem elégednek meg annyival, hogy a munkamódszereiken javítanak, hanem a szov­jet újítók tapasztalatainak tanulmányozásával bátran hozzányúl­nak a gépeikhez és technikai ismereteik alapján igyekeznek azo­kat tökéletesíteni. Nevek százait sorolhatnánk fel, akik merész újításaikkal két-háromszorosára emelték eddigi teljesítményeiket és ezzel keresetüket is; sokszáz és ezer forintot, sokmázsa érté­kes anyagot takarítottak meg vállalataiknak és járultak hozzá a minőség emeléséhez. Ez év első és második negyedében összesen közel kétezer újí­tási javaslatot nyújtottak be Csongrád megyében. Igaz, hogy ebből csak félezret vezettek be, de így is hatalmas lendületet kapott az újítások révén tervünk teljesítése. Különösen a II. negyed­évben emelkedett az újítások száma. Míg az első negyedben 485 újítási javaslatot adtak be, addig ez a szám a második negyed­évben 1218-ra emelkedett. Az üzemi dolgozók mind nagyobb ked­vet kapnak az újításokra, amelyek nemcsak közvetve az olcsóbb árak és különböző juttatások révén, de közvetlenül a jutalmazás­ban, és magasabb jövedelemben is anyagi előnyöket jelentenek számukra a nagyobb megbecsülésen kívül. Még fokozottabb jelen­tőséget kapott ez kormán.vprogrammunk megjelenése óta, mert dolgozóink napról-napra kézzelfoghatóan tapasztalják pártunk cél­kitűzéseinek, a kormányprogrammban megjelölt feladatoknak a folyamatos végrehajtását. Az újító mozgalom fellendülésének legkövetkezetesebb harco­sai az üzemi pártszervezetek vezetői és tagjai. A Szegedi Textil­művekben ezév első felében az egyénileg benyújtott 112 újításból 84-et párttagok adtak be. Számos üzemben az élmunkás és újító köröket a pártszervezetek közvetlen javaslatára hozták létre. A Szegedi Textilművekben a pártbizottság javaslatára alakítottak egy brigádot, mely a beérkezett újításokat három napon belül megtárgyalja és a vállalatvezetés elé terjeszti. Ezzel nagymérték­ben sikerült az újítások elbírálását meggyorsítani és nagyobb ösztönzést adni az újítóknak. Pártszervezeteink, de a szakszervezetek és a műszakiak is — a hibáktól, hiányosságoktól eltekintve — rendszeresebben törőd­nek ma már az újítókkal és magával az újító mozgalommal. Ez a fokozottabb gondoskodás eredményezte azt, hogy egyes üzemeink­ben már jelentős gazdasági sikerekkel járó újítások ls vannak. A Szegedi Kenderben Ungi István sztahánovista lakatos tízezer forint értékű újítást nyújtott be, amellyel a fizikai dolgozók nehéz munkáját könnyíti meg a gépi erőre való átszereléssel. A Textilművek „Kossuth"-brig'ádja nagyarányú villamosenergia meg­takarítást ért el 51.360 forintos újításával. Sisák Gusztáv mű­szaki dolgozó a sok balesettel járó kendervágó géphez egy forgó­filces korong felszereléssel minimumra csökkentette a balesetek számát. Az eredmények mellett azonban még mindig van számtalan olyan hiba és hiányosság, amely az újító mozgalmunk terjedését, fejlődését gátolja. Fő fogyatékossága az újító mozgalomnak, hogy megyénk egyes üzemeinél a pártszervezetek nem ismerték fel, hogy az újításoknak milyen nagy szerepük van a tervek teljesí­tésénél, a minőség javításénál, a munkavédelemnél, valamint az önköltség csökkentésénél. Romboló hatással van a dolgozók újító lendületére az is, hogy egyes műszakiak üzemeik egyrészében túlértékelik a jelenlegi technikai berendezéseket és úgy vélekednek, hogy ott már nem lehet újítani. Azt állítják egyesek, hogy sorozatgyártás alatt lévő munkáknál már nincs mit újítani. Ez nem más, mint „plafon"­húzás az újító mozgalom fölé és amellett kényelmesség. Megtalál­hatjuk ezt a téves nézetet a Textilműveknél és több más szegedi üzemben ls. Igen súlyos hiba az ls, hogy a beadott újítások között a műszakiak saját újításaikat felbecsülik és csak azt tartják napi­renden. s közben az egyszerű dolgozók újításainak elintézése hát­térbe sfcrul. A Szegedi Konzervgyárban például júliusban Imre Endre és Gábor István főgépész egész hónapban nem voltak haj­landók szakvéleményt adni a hozzájuk adott újításokra és emiatt csak július 27-én kezdhették tárgyalni a beadott újításokat. Pártszervezeteink és üzemi bizottságaink nem megfelelő ellen­őrzése következtében üzemeink jórészénél sok az elfekvő és az elfogadott, de be nem vezetett újítás. Különösen megtalálható ez az Ujszegedi Kendergyárban, a Szegedi Ruhagyárban és a Sze­gedi Konzervgyárban. A felsorolt hibák azt eredményezték, hogy a beadott újítások értéke nem növekedett párhuzamosan, azok számszerinti növekedésével. A beadott újítások döntő többségét például nem előkalkuláció alapján díjazták, hanem egyszeri eszmei díjazással. A Déma Cipőgyárban például ezév első felében 19 elfogadott újításból 16-ot eszmei díjazásban részesítettek, összesen 5080 forinttal és csak három újítás értékét állapították meg elő­kalkuláció alapján, 720 forintban. Valósággal lejáratják egyes üzemekben az újító mozgalmat azzal, hogy olyan ötleteket is díjaznak, amit a vállalat és műszaki vezetésnek kötelessége lenne megvalósítani a dolgozók és a ter­melés érdekében. Például az Ujszegedi Kenderben az egyik „újí­tásért" 50 forintot fizettek ki, amely a rossz székek kijavítását javasolta. Ugyancsak 50 forintot kapott „újításáért" az a dolgozó is, aki javasolta, hogy a fürdőbe lábzsámolyt helyezzenek. Emel­lett az apró-cseprő dolgok mellett számtalan olyan adminisztratív jellegű újítás is van, amely alapjában véve jelentéktelen, mégis az üzem vezetősége értékén felül díjazza. A vállalatvezetés és műszaki dolgozók feladata elsősorban, hogy az újító mozgalmat minél magasabb színvonalra emeljék. Segítsék az újítókat műszaki tanácsokkal, és az újítások kivitele­zéséhez adjanak meg minden lehető támogatást. Pártszervezeteink és üzemi szakszervezeteink pedig közös erővel és éber figyelem­mel segítsék felszámolni az újító mozgalomban meglévő hibákat, hogy a legegyszerűbb dolgozók részére is lehetővé váljon az újítás és minél nagvobb lehetőség nyíljon az alulról jövő kezdeménye­zésre. így válik csak az újító mozgalom és az újítók élenjáró bátor kezdeményező serege emelőjévé és elősegítőjévé tervünk teljesítésének, kormányprogrammunk megvalósításának. Újításokkal a kormányprogramm megvalósításáért! A KORMANYPROGRAMM MEGJELENÉSE ÓTA EMELKEDETT AZ ÜJITASOK SZAMA A termelés állandó emelésé­nek egyik fő tényezője az újító­mozgalom. Az Autójavító Válla­lat dolgozói és műszaki vezetői a munka termelékenységének eme­lése érdekében az újító-mozga­lom minél nagyobb arányú ki­szélesítésére törekednek. Üze­münkben, mint javító vállalatnál, sok esetben előfordult, hogy az elkopott alkatrészek a selejtbe kerültek és újjal pótolták. Újító­ink felismerték az anyagtakaré­kosság fontosságát és egymás­után nyújtottak be az alkatré­szek felújítására vonatkozó ja­vaslatokat, melyek alkalmazásá­val a felújított alkatrészek az újjal egyenértékűek. Legjobb újítóink közé tartozik Tóth Fe­renc és Scheibel György, akik nemrégen a vezér műtengely fel­újítását tették lehetővé. Újítá­sukkal több mint 38 ezer forin­tos megtakarítást értek el. Kiss Mihály és Kócsó Pál hasznos öt­letével a tehergépkocsi-agyak felújításával elértük azt, hogy a gépkocsiknak csapágyhiány miatt nem kell a javítóműhelybon állni s Itt a megtakarítás 7437 forint. A kormányprogramm megjele­nése óta különösen növekedett az újító-mozgalom, A benyújtott javaslatok száma 20 százalékkal nőtt a második negyedévhez vi­szonyítva. Az újító-mozgalom még eredményesebbé tétele ér­dekében, hogy könnyebb, olcsóbb legyen a munka, az üzem párt­szervezete és szakszervezete is hathatós segítséget nyu'jt a mű­szaki vezetőségnek és a dolgo­zóknak, hogy munkájukat még eredményesebben tudják végezni. Gárdián Fcrcnc VARRÓ ANTAL KÉT ÚJÍTÁSÉRT EDDIG 3000 FORINTOT KAPOTT Varró Antalt mindenki jól Is­meri a Szegedi Kenderfonógyár­Munkások, műszaki dolgo­zók! Üjitók! Sok olyan gépet, műszert, könnyebb munkafo­lyamatot találunk az üzemek­ben, amelyek az ötletes, a jó újító munkát dicsérik. Azok­ban az üzemekben, ahol ál­landóan fejlesztették az újító­mozgalmat, ott egyre jobban emelkedett a termelékenység, könnyebbé vált a munka, nö­vekedett az újítók keresete, most, amikor pártunk és kor­mányunk nagyszerű pro­grammjának megvalósulása útján járunk, az a feladat, hogy további hasznos észsze­rűsítcssel, ötletes újításokkal segítsük a bőség programm­jának megvalósulását. ban. Naponta többször lehet látni, amikor végigmegy egy-egy üzemrészben, kutatóan néz kö­rül, nem lát-e valahol hibát vagy rendellenességet, ami gátolja a termelést. A cérnázó üzemrész lakatosa. Az üzemrészek között Varró elvtárs gépei vannak leg­megfelelőbben karbantartva. Jó és pontos munkájával nagyban megkönnyíti az ott dolgozók ter­melés emelésért folyó harcát. Munkatársai megbecsülik s na­ponta nem egyszer fordulnak hozzá segítségért, vagy kérnek tőle tanácsot. És ő mindenkor a tudása legjavát nyújtja. Varró Antalt nemcsak mint szorgalmas lakatost Ismerik az üzemben. Egyike a legjobb újí­tóknak. Az újítás terén mutat­kozó tevékenysége és példamu­tatása egyre több dolgozótársát ragadja magával. Nem kis része van abban, hogy az üzem czév­ben igen szépen fejlődött az újí­tás tarén. Varró Antal állandóan tökéletesíti szaktudását, olvas és tanulmányozza a szakkönyveket, amelyek a gépek szerkezeteit is­mertetik és felhasználja újíiási munkájában. Kötelességének érzi egy-egy újítási feladat jó és tökéletes megoldását. Minden javaslatot, mielőtt elbírálásra benyújt a bi­zottsághoz, minden részletében alaposan átgondol és ha az újí­tásról készített vázlat valahol nem tökéletes, akkor, ha kell, egymásután többször "is elkészíti. Az újításokat a gyakorlatban is kipróbálja. A legutóbbi újítása, amely a kendervágó gépre vo­natkozik, Igen jelentős a baleset­elhárítás szempontjából. Eddig ezen a gépen semmiféle megol­dást nem tudtak találni. A gép mellett dolgozók bizony többször megsérültek munka közben. Varró elvtárs erre is felfigyelt és sokat töprengett a megoldáson. Sok esetben úgy vélte, hogy nem tudja megoldani a nehéz felada­tot, de nem adta fel a harcot s megszületett benne az az elhatá­rozás, hogy a vágógép tárcsáját mindkét oldalról 50—50 millimé­terrel szélesíteni kell és az ott dolgozókkal be kell vezettetni a kismarkos vágást, amihez úgy szerelte fel a vágógépet, hogy az, amikor nagyobb mennyiségű kender kerül a behúzó tárcsába, önműködően leáll. Ezzel meg le­het akadályozni, hogy a dolgozók megsérüljenek. Elhatározása meg ls valósult és gyakorlatban is jól bevált. Űjítása bevezetése óta egyetlen baleset sem történt a kender­vágó gépnél. Újításával a dolgo­zók jobb munkavédelméhez, a párt és n kormány intézkedései­nek megvalósításához járult hozzá. A közelmúltban hét újí­tási javaslatot adott be, amelyek­nek megtakarítási összege meg­haladja a 32 ezer forintot. A vál­lalatnál, miután elbírálták a Varró elvtárs által beadott újí­tási javaslatokat, újítási díjként ezideig 3000 forintot fizettek ki neki. ffo Si Minh üzenete Vietnam népéhes Sanghaj (TASZSZ). A vietnami tájékoztató iroda jelentése sicrint Ho Si Minh, a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság etaöke a köz. ^ársaság kikiáltásának 8. évforduló­ja alkalmából üzenetet intézett a vietnami néphez Mi — hangzik az üzenet — mii> dig a béke mellett foglalunk ál­lást. Tudjuk azonban, hogy a hé. ke mindaddig nem jöhet létre, amíg hosszú és tartós harcunk győ­zelemmel nom végződik. Vietnam nemzeti ünnepe nlkal­mából népünk, hadseregünk és kor­mányunk nevében köszönetet mon­dok a baráti népeknek a támoga­tásért, köszönetet mondok a fran­cia népnek és a világ más népe'­nek nzért a harcért amelyet n bé­ke védelmében vívnák. •Bár nagy győzelmeket arattunk — folytatódik az üzenet — nem szabad megelégednünk eredmé. nyeinkikel és nc.m szabad lebecsül­nünk nz ellenséget. Hadseregünkei, népünket és ve­zető funkcionáriusainkat még job­ban át kell hassa az 0 tud&t, hogy fegyveres ellenállásunknak ki­tartónak kell lennie. Hadseregünk­nek, népünknek és vezető funkcio­náriusai nknak világosan meg kell különböztetniük az e'le '-súgót. bará­tainktól, nyugalmat kell tanúsíta­niuk és meg kell hiusítaniok az el. lenség mindien féirevezefésá kísér, letét, fel kell boritanáok az arra irányuló ellenséges politikát is, hogy .,a vietnamiakat a v etnamiak elten barom használják fel." Népünknek — hangzik befejezé­sül az üzenet — még szorosabban össze kell fognia, le kell küzdenie az összes nehézségeket, teliesítenie kell az előtte á'M feladatokat fo­koznia kell a fegyveres ellenállás és síkra kell szállnia függetlensé­günik védelmeben. V. Sz. Szemjonov nagyköveinek, a Szovjetunió németországi főbiztosának levele Conanihoz, az Egyesült Államok németországi főbiztosához Berlin (TASZSZ). Conant, az Egyesült Államok németországi főbiztosa 1953. augusztus 27-én a német állampolgárok övezetközi közlekedésének kérdésében levelet intézett V. Sz. Szemjonovhoz, a Szovjetunió németországi főbizto­sához. Hasonló tartalmú levél ér­kezett az angol és a francia fő­biztostól is. Ezzel kapcsolatosan V. Sz. Szemjonov nagykövet szep­tember 1-én levelet intézett Co­nanthoz, amelyben a többi között a következők állanak: „Mint Ismeretes, a Német De­mokratikus Köztársaság kormá­nya, amelynek a szovjet hatósá­gok már 1949-ben átadták a köz­igazgatási feladatokat, ez év jú­niusában elhatározta, hogy tovább­menően jelentősen megkönnyíti a német állampolgároknak a Német Demokratikus Köztársaság és Nyu­gat-Németország közti közlekedé­sét.. Minden egyes községet feljo­gosítottak, hogy akadálytalanul engedélyt adhasson a község lako­sainak nyugatnémetországi utazá­sára, tovább arra, hogy nyugatné­metországi lakósok tartózkodhas­sanak a községben. Ilymódon Kelet-Németország bármely lakosa tetszése szerint bármikor ellátogathat Nyugat­Németországba. A Nér-ct Demo­kratikus Köztársaság hatalmi szer­vei nem akadályozzák nyugatné­metorszAgi lakósok keletnémetor­szági utazását sem, A Német Demokratikus Köz­I társaság kormányának ezen lntéz­I kedései teljesen megfelelnek az 'ország egysége helyreállítását szol­gáló politikájának és széleskörű támogatásban részesülnek mind Kelet-, mind pedig Nyugat-Némpt­ország lakossága részéről. Ugyanakkor Adenauer nyugat­németországi kormánya akadá­lyozza a kelet- és nyugatnémetor­szági német állampolgárok szabad közlekedését. Szemjonov levelében felhívja a figyelmet azokra a té­nyekre, amelyek akadályozzák a német állampolgárok szabad köz­lekedését Kelet- és Nyugat-Német­ország között, majd így folytatja: Ami azt a javaslatot illeti, hogy szüntessék meg a német állampol­gárok öve2ethatár-átlépési enge­délyét, célszerűnek tartanám ennek a kérdésnek eldöntését a Német Demokratikus Köztársaság, vala­mint a Német Szövetségi Köztár­saság kormánya elé utalni. Felté­telezem, hogy ez a lépés elősegíti a két kormány közti kapcsolat megteremtését annak érdekében, hogy megoldják a Németország egységes, demokratikus és béke­szerető államként történő újjáte­remtésével kapcsolatos egyéb ha­laszthatatlan kérdéseket is." Hasonló tartalmú levelet Intézett Francois-Poncethez, Franciaország németországi főbiztosához és Wardhoz, Nagybritannia helyettes •németországi főbiztosához.

Next

/
Thumbnails
Contents