Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-03 / 206. szám

csütörtök, 1953 szeptember i. Partéiéi • Az MDP szegedi járási választmányának üiése Pírunk Központi VezetőségéneKiúnius 28-i nagyjelentőségű határozatait tárgyalta meg vasárnap a szegedi járási pártválasztmány kibővített ülése. A pártválaszimáaynak fő feladata volt: megvitatni helyi vonatkozásaiban „ Központi Vezetőség határozatait, így tovább vinni, mozgósítani a kommunistákat, rajtuk keresztül az egész szegedi járás dolgozóit a határozatok végrehajtására. A választmányi üléson megjelent ós felszólalt Jogyinák János elvtárs, a Központi Ve. zetőség tagja, a Csongrádmegyci Pártbizottság titkára is. A járási pártbizottság beszámolóját Korom Mihály elvtárs, a JB titkára mondotta el. A beszámoló amellett, hogy részletesen megmutatta, milyen fejlődésen ment keresztül a szegedi járás, vázolta a pártszervezetek munkájának eredményeit, őszintén feltárta és elemezte a hiányosságokat ls. Személyekre való tekintet nélkül bírálta a járási pártbizottság tagjainak és saját magának, Korom elvtárs munkájának hibáit is. A kollektív vezetés elvének megsértéséről szólva elmondotta Korom elvtárs, hogy a járási pártbizottságnál is fennáll, hogy ő. mint titkár csak maga irányított, figyelmen kívül hagyva a pártbizottság többi tagjainak javaslatát, elgondolásait s abban a hitében, hogy ő régi funkcionárius, elbizakodottá vált, parancsolgatásszerűen vezetett a -járásban, ami azt eredményezte, hogy tisztelték ugvan, mint járási titkárt, de nem tudták megszeretni és az osztályvezetők nem éreztek felelősséget a járás munkájáért. — Ez a helytelen vezetési módszer aztán átragadt a pártbizottság többi tagjára, a községi pártbizottságokra, egységes falusi vezetőségekre, sőt alapszervezetekre is — állapította meg a beszámoló. — Mindent a titkár elvtársak saját elgondolásuk^ alapján, a többi vezetőségi tagok megkérdezése nélkül hajtották. Illetve hajtatták végre a feladatokat, hivatkozva arra, hogy ők a község gazdái, mindenért ők, a felelősek. A titkár szerepének és hatáskörének ez a hamis értelmezése aztán önkényeskedéshez, a mások véleményének semmibevevéséhez, n bírálat elfojtásához, a párt és a tömegek közötti kapcsolat lazulásához vezetett. fl pártválasztmány tagjaira komoly kötelességek hárulnak, de e kötelességek teljesítése csorbát szenvedett a múltban a szegedi járásban. Csorbát szenvedett, mert a járási pártválasztmány jelentőségének lebecsülése nagymértékben megmutatkozott a járási pártbizottságon. Ez oda vezetett, hogy a választmányi tagok szűkkörűen, köz* vetlen a maguk munkaköre szemszögéből -nézték az életet és nem az egész járás szemszögéből. A járási pártbizottság hibáinak hatása megmutatkozott a községi pártbizottságoknál, azok is ritkán hívták össze a községi pártválasztmányt. A korábbi pártválasztmányi ülések csak több ízben formaiak voltak a szegedi járásban. Ünnepélyesek, de sokszor tartalmatlan felszólalásokkal telítve. Ez a pártválasztmányi ülés azonban élesen különbözött a többiektől. A felszólalások nyomán eleven, tartalmas vita alakult kl, amelyre a bírálat és önbírálat volt a jellemző. A korábbi hiányosságok az alapszervezetek életében még Inkább hatványozódtak. A taggyűléseken kevés esetben hoztak határozatokét a további munkák vitelére. A vezetőségek nem számoltak bevégzett munkájukról. Figyelmen kívül hagyták a dolgozók jogos kéréseit és lazulás állt be a pártszervezetek és a tömegek kapcsolatában. Gyengült a járási pártbizottság kapcsolata a dolgozó tömegekkel s mint ahogy n pártbizottság beszámolója megállapítja, ezt súlyosbította az is, hogy ha a járási pártbizottság fel is figyelt egyes jelzésekre, nem intézkedett, hogy azok orvoslást nyerjenek. A lakossággal szemben elkövetett törvénysértések elszaporodására, az állami szervek durva, rideg magatartására is csak a Központi Vezetőség határozata után döbbent rá n járási pártbizottság. \ pártváiaszmányl ülés mélyen fr'.'ártn ezeket a hiányosságokat és elmondhatni, hogy cr.nek az ülésndk egyik jellemző vonása volt. hogy hehatóan s olyan mélyen vitattak meg a pártépítés kórtléseit, amelyre a szegedi járás párt választmánya életében a múltban nem volt példa. A választmányi tagok és meghívottak minden eddiginél jobban megértettél;, hogy mint kommunisták felelőseik a járásiban történtükért, a járás politikai és gazdasági kérdéseinek helyes viteléért, minden dolgozó fejlődéséért s megtanultak ezon a pártválasztniányi ü lévai több gonddal foglalkozni a párfépítés kérdéseivel, A Központi Vezetőség június 28-i határozatának óriási jelentősége és ha. tása megmutatkozott nemcsak a pártszerü kritika és önkritikába.!, hanem abban is, hogy a vita so. rán sok kérdést vetettek fel és vitattak meg a pártválasetmány tagjai. Komoly bírálatot kapottapártbizottság nz ellenőrzés fogyatékossága, az alapszervezeteiekei, a tömegeikkel való kapcsolat lazulása, elhanyagolása miatt. Kü'önösen arra a rossz ellenőrzési módszerre hívták fel a figyelmét, hogy n járási pártbizottság munkatársai csak „röptéből", rövid időre mennek ki az alapszervezelélűhez. Erről így beszélt Pintér István' elvtárs, az üllési pártszervezet titkára: — Ha kijönnek egy-egy köziségbe a pártszervezeteikhez alig hogy ott vannak, máris tovább mennek. Tehát nem tudnak kellő segítséget biztosítani, mert staféta stáerűe™ mennek végig a szervezeteken. Pintér elvtárs szavait támasztottá nlá Körösi Ferenc elvtárs a «4n. dorfalvi pártszervezet titkára. El. j mondotta, ha a JB munkatársak ki. mennek n községbe, akkor csak őt keresik s a többi vezetőségi Ingóikkal nem foglalkoznak, nem adnak nekik szempontokat munká. jakhoz, n párttagokkal is csak ritkán, n pártonkívüliekkel pedig még ritkábban beszélgetnek a járás' píibizot'ság tagjai. munkatársaiNem ellenőrzik kellően a pártszervezetek munkáját s ez a felületes ellenőrzés is forrása a tömegekkel való kapcsolót meglazulásának, így nem fedhetik fel idejekorán, nem akadályozhatják meg a veze_ tők, hogy egyes párthatározatok végrehajtásuk sorén el ne torzuljanak az egyes falusi, termel őcso. ponbeli alapszervezetekben. A felszólalók rámutatták, hogy a kollektív vezetés hibája párt. szervezeteikben forrása ai hibáknak. A személyi vezetés megiszür.tc. tése, a kollektív vezetés megteremtése nélkül nem számolhatjuk fel n pártóletben fellelhető hiányosságokat. A kommunistáknak most síkra kell szállni ok, ki kell állniok a kollektív vezetés megszilárdításáért. A szegedi járásban pártszerve, zeteJLnk és gazdasági vezetőink nem foglalkoztak megfelelően ae elmúlt hetekben a kormányprogramm jelentőségének tudatosításával, nom mozgósították kellően dolgozóinkat e nagyszerű programm megvalósításáért. Megimu. talkozoit cz a pártválasztmány i ülésen is, különösen n tanácsok s a gazdasági vezetők felszólalásából. A tanácselnökök, a DISZ képviselői kevesen kapcsolódtak be az aktív vitába, őszintébben, mélyebben kellett volna feltárni felszólalásaikban azokat a hibákat, amit elkövettek s ugyanakkor megjelölni azt is, hogyan akarják azokat kijavítani. Ha nem merik őszintén, bátran feltárni hibáikat, amit elkövettek, akkor nem is tudják azokat kijavítani. Tanácselnökeinknek, gazdasági vezetőinknek, a DISZ-szervezetek vezetőinek is bátran ki kell állni és elmondani a dolgozók között, hogy milyen hibákat követtek el s miként akarják azokat kijavítani, ugyanakkor kérniök kell a dolgozók segítségét, mert csak így tudják hibáikat kijavítani. Itt kell rámutatni arra is, hogy a választmányi ülések egyik fogyatékossága volt, hogy sem a beszámolóból, sem a hozzászólásokból nem tűnt ki, hogy a járás területén a felvilágosító, népnevelő munka, az ellenséget leleplező agitáció több helyen igen gyenge, pedig nem ritka az olyan község, mint Pusztamérges, ahol Pintér elvtárs, a községi párttitkár elmondja, a gazdasági kérdésekre fordították a figyelmet s ugyanakkor megfeledkeztek a politikai munkáról. Ügy is lehet mondani — hangsúlyozta Pintér elvtárs —, hogy én, mint párttitkár is átcsúsz_ tam a gazdasági vonalra, ami igen súlyos hiba községi viszonylatban. a beszámoló és a felszólalók sem bírálták megfelelően azt a hibát, hogy a szegedi járásban elhanyagolódott az egyénileg gazdálkodó, különösen a délszláv dolgozó parasztok közötti felvilágosító, nevelő munka, nem erősítették megfelelően a párt kapcsolatát a dolgozó parasztság széles tömegeivel, a délszláv lakossággal. Makra elvtárs, a járási pártbizottság szervező titkára ugyan javasolta, hogv: »a járási választmány utasítsa a pártbizottságot, fordítson fokozott gondot a járás területén lakó nemzetiségek között folyó politikai munkára. A járási pártbizottság ezen tevékenységéről három bavonkint adjon rövid tájékoztatót a pártválasztmány tagjainak*. E határozati javaslat beterjesztésénél arra kérte a jeleaíévőket, szóljanak hozzá, de ezután is figyelmen kívül hagyták ez igen fontos kérdést. Ez komoly veszély, mert így nem teremtették meg a feltételeket a hib{ kijavítására. Pedig az ellenség világosan látja, miiyen fontos harci terület a falu. A szegedi járási pártbizottság tagjainak meg kell szívlelniük a pártválasztmányi ülésen elhangzott bírálatokat, nagyobb segítséget kell adniok az alapszervezetek vezetőinek, arra kell nevelniük minden pártszervezet vezetőségét, hogy megértőbben foglalkozzanak a tömegekkel, a dolgozók problémáival. Hagy feladatok előtt án a falu dolgozó népe. Mozgósítani kell minden dolgozó parasztot, hogy a kormányprogramm minden egyes pontját maradéktalanul megvalósítsák. E nagvszerü programm vógr rehajtásában a kommunistáknak kell, hogy az élen járjanak. Csak úgy tudnak géldamutató, jó munkát végezni, ha a járási pártbizottság az eddigieknél hathatósabban segíti őket. A választmányi ülés megállapította, hogy a vezetésben mutatkozó hibák egyik forrása az ideológiai munka gyengeségébői fakad a szegedi járásban. A gyakorlati munkában sokszor tévedtek a szegedi járás pártmunkásai. Elméletileg sokszor téves nézeteket vallottak. Tévedtek a párt parasztpolitikájának fontos elvi kérdéseiben, a s/'•'<vetkezet' önkéntesség és nemkülönben az egyénileg dolgozó parasztsággal valói szövetség kérdésében. A beszámoló és a hozzászólások is kitértek erre a hiányosságokra s megállapították, hogy e súlyos mulasztások kijavítására szükséges, hogy maradéktalanul végrehajtsák a kormány által hozott határozatokat és e határozatok megvalósításában a kommunistáknak kell élenjárniok. Egyes felszólalók nem elég konkrétan vetették fel az ezen a téren elkövetett hibákat, egyeseknél hiányzott a mély. őszinte önkritika is, pedig nem egy községben, a hibák terén még inkább túlzá$ba estek a pártszervezetek vezetői, mint a járási pártbizottság. Elérkezett az őszi szántás-velés ideje. Ez a munka mindig nagy erőpróbája volt a szegedi járásnak- Fogyatékossága volt a párt. választmányi ülésnek, a beszámolónak és a vitának egyaránt, liogy nem fordított kellő figyamet erre a fontos kérdésre. Nom mulatták meg jelentőségéhez mérjen, hogy milyen feladatok várnak a most következő napok tan a szegedi járás dolgozóira. A kormányprogramm végrehajtásának alapja a tenmeűö munka, arra van most szükség, hogy az eddiginél jobban és többet temeljün1;, hogy megszilárdítsuk a munkaiegye! uet. Már elérkezett az őszi munkák elvégzésének ideje, a rozsvetés, de még igen keveset tettek e nagy munkák sikeres elvégzése érdeké, ben. Még mindig a gépúllomáso. kon árválkodnak a szelektorok, anélkül, hogy megkezdték volna a munkát, s ez figyelmeztető jel ar. i'a, hogy sok javítanivaló akad a pártrnunkában, a termelőmunkában ceyaránt a szegedi járásban. A járási pártválasztmány ülése határozataiban fontos feladatokat tűzött a járási pártbizottság elé, A tartalmas vita során feltárta, hogy milyen sok tennivaló van még a pártépítés kérdéseiben, a bírálat és önbírálat elmélyítése terén. A beszámoló és a felszólalások sem bírálták érdemlegesen a Csongrádmegyei Pártbizottság munkáját. Egészében azonban nagy fejlődésről adott számot a szegedi járási pártválasztmány minden fogyatékossága ellenére. Bebizonyította. hogy a Központi Vezetőség június 28-i határozata megerősítette a pártválasztmányt, az alapszervezeteket. megerősítette a pártszerűséget, a pártdemokráciát, bár az önkritika vonalán még van kívánnivaló. A feladat most az, hogy biztosítsák a szegedi járásban a községi pártválasztmányok üléseinek, az alapszervezeti taggyűlések sikerét, mozgósítsák az egész járás kommunistáit, rajtuk keresztül a dolgozók széles tömegeit az előttük álló nagy munkákra. a pártmunkában mutatkozó hiányosságok megszüntetésére, a termelőmunka terén az őszi szántás-vetés sikeres elvégzésére, kormányunk, egész dolgozó népünk egyik programmjának megvalósítására. A párttaggyűlések eredményeként álljon minden kommunista a munka étére T elenlős eseményei pártéletünk" nek a napjainkban lezajló taggyűlések- Jelentősek, mert a Politikai Bizottságnak a párt Központi Vezetősége határozata alapján kiadott irányelveiről, saját munkájukról, eredményeikről, hibáikról tárgyalnak a kommunisták. A Po_ Ktikai Bizottság irányelveit minden párttágnak, tagjelöl'nek meg kell ismernie a teggyü'óren. De nemcsak megismernie, lianem annak alapján mérlegelnie is kell egész eddigi tevékenységét. A pártmunka, a kommunista magatartás alapos elbírálása nem kis feladat. És oz elsősorban a párt. szervezetek vezetődnek szól. Minden pártszervezet területének irányítója, a munka motorja- Olyan molor, amely tagjainak lángoló lelkesedésével elérendő céljainkért, ugyanilyen lelkesedésre képes mozgósítani a sok-sok tízezres pártonkívüli tömegeket. Pártalapszervere_ teinkre talán soha nem. várt nagyobb felelősségteljesebb és szebb hivatás, mint most. amikor az egész népnek közvetlenül jólétet jelentő kormányprogramm megvalósításáért hív harcba a párt. A lezajlo-tt pártválasztmányi üléseken a pártvezetők többsége megértette, hogy a jólét programmja. nak megvalósulása a munkában dől el- A munkában, melynek motorjai a pártszervezetek. A pártvezető elvtársak magasztos megbízatása: meggyőzni ennek jelentőségéről párttagokat, tagjelölteket. Ez elen. gedheteijlen, mert a párt belső életének, egész munkájának megjavítása, a párt egységének megerősítése, tömegkapcsolatainak szélest, tése a kormányprogramm megvalósításának előfeltétele. Az alapszervi vezető elvtársak munkáját könnyíti az, hogy a mun. kátan megkemenyedett és muka. szerelő embereket kell mukába hlvniok sajátmaguk s egyben az egész nép felemelkedéséért. Cok pártszervezetben szinte el. ^ keserednek a vezetők, hogy a munkafegyeiomsértők, a szövetkezetből kilépni óhajtók közölt ,„. •. még kommunisták is vannak". Igen vannak! És az. hogy vannak, érthető. Horváth elvtára, a Zákány, széki párttitkár elvtárs mondta: ... a népneveiőrnunkn teljesen leállt községünk területén. Vájjon mitől várják elvtársaink a párttagság aktivizálását? Nagy pártunk mindég anra tanít, hogy a dolgozókat újra és újra meg kell győznünk az ügy követésére. Ahol türelmetlenek vagyunk, mert az ingadozók között „még kommunisták is vannak", ott erről elfeledkezünk. A párttagok aktivitását, várjuk, azt, hogy ők álljanak; ki har. eosan a szövetkezetért, s közben elfeledkezünk arról, hogy ők is dol. gozók. Nem neveljük őket harcosan, következetes türelemmel, pedig va_ lomennyien tudjuk, hogy a dolgozók nap, mint nap ki vannak téve az ellenséges, ferde nézetek, eszmék árjának, amelyei; befolyásolhatják és befolyásolják is gondolkodásukat. És ez aJól a párttagok sem mentesek, hiszen a md pártunk a tömegekben él, dolgozik, vezeti őket jobb életük felé. A mostani taggyűlések feladata; kommunista módon elbírálni az eddigi munkát, megszabni a további feladatokat. Erre készülve egyetlen pártvezetö elvtárs se feledje el, hogy egyszerű párttagokat nem hibáztatni, nem felelősségre vonni, hanem nevelni kell- Kishitűség lenne azonban azt hinni, hogy ez kizárja a bírálatot, a hibák búlor feltárását. A taggyűléseknek takargatás nélkül nyilvánosságra kell hozniok minden liibát a Politikai Bizottság irányelveinek szelle. mében. Meg kell birálniok az olyan párt vezetőségi tagokat, akik például Kisteleken hagytál;, hogy csak a titkár, meg a tanácselnök dolgozzék a községi pártvezetőség, bői. Meg kell bírálni azokat a pán. tágokat, tagjelölteket, akik nem harcolnak elsősorban saját példájukkal a munkafegyelem megszilárdításáért, akár a mezőgazdaság, akár az ipar munkaterületein. Meg kell bírálni mindazokat, akik nom tanulnak, akik nem akarják elismerni saját hibáikat. Akkor azontan, amikor kommunista módon feliárjuk a fogyatékosságokat, meg kell mutatnunl; azok okait, eredetét és következményeit is. Ehhez viszont nemcsak bírálat, hanem kommunista önbírálat is szükséges, hiszen a hibák oka lcglöbb esettan bennünk koresendők. S ha a párttaggyűléseken elsősorban a vezetők és pártbizalmiak részéről érvényre jut a pártszerű kritika, önkritika az már magábavéve is az egyszerű párttagok, tagielöltek nevelése. Ha a párttagok, tagjelöltek látják a vezetők példamula'ását, akkor az ő nyelvük is megered, mint a jó nyári zápor. Az ilyen „zápor'* a legbőségesebben gyümölcsözik. Eb. bői és csak ebből fakadhat a pártélet megjavulása, a párttagság ak. tivitása. pártszervezeteink legfelsőbb szervei, a taggyűlések teljes sikerének egyik alapja a jó előkészítés. A taggyűlések előkészületei folynak, de nem kellő lendülettel. Ez főleg otl hiba, ahol már ma, vagy holnap meg is tart_ iák a taggyűléseket. A párttagsággal előre tudatnia kell a pártvezetőségnek a taggyűlés napirendjét- így az elvtársak; — előre megvizsgálva munkájukat _ megalkothatják véleményüket, javaslatukat. Csak a jól élőkészítéit taggyűlés képes olyan határoza'ok hozatalára, amelyek végrehajtása az egész tagság aktív munkáját, az egész munka megjavítását eredményezi. A pártbi. zottságok segítsék az alap,szervi ve. zetőségeket, hogy hasonlóan jól készíthessék elő n taggyűléseket. [Vagyon fontos, hogy « faggyú, léseken a helvi legfontosabb teendőkkel kapcsolatban tárgyaljak meg a Politikai Bízot'ság irányelveit. Sokhelyütt az a vélemény, hogy ,,röviden a fela-latokról is beszélünk"- Ezekem a helyeken nem is foglalják a beszámolóba n helyi feladatokat. Elvtársaink a cél felé törve éppen a cél egy'k fontos részét vesztik szem elől ha így gondolkodnak. Mert vajjoa mozgósíihat.e egy üzemi, vagy termelőszövetkezeti párttaggyűlés a do'gozók életszínvonalának emeléséért, kormányunk programmjának megvalósítására, a kommunisták helyi teendőinek isméi tetése. a III. negyedévi lervteljesítós, nz őszi betakarítás, szánlás-vetés mun. Jráinaik végrehajtására való mozgósítás nélkül? Nyilvánvalóan nem. Éppen ezért minden párltaggyűlés sikerét az mutatja, „/hogyan értette ott meg minden párttag és tagjelölt azt a jelszót: kommunistáié az élre! A pártmunkátan lévő hi. bák őszinte feltárásával és kijavításával, pártétetünk megszilárdításával, helyi feladataink maradéktalan végrehajtásával harcoljunk a kormányprogramm valóraváltásáérl. A kormányprogramm valóra, váltása életkörülményeink fokozatos javulásával honorálja nemcsak gyermekeinknek, hanem magunknak is a jó munkátflz amerikai osztáíybírőság újabb ötévi szabadságvesztéssel sújtotta Steve Nelsont,, az amerikai Kommunista Párt pennsylvániai szervezetének volt elnökét London (MTI). A londoni „Daily Worker" közölte, hogy az Egyesült Államok szövetségi bírósága hathónapi tárgyalás után — Pittsburghban mondott ítéletet Steve Nelson, a Nyugatpennsylvaniai Kommunista Párt volt elnöke és négy társa felett a hírhedt Smith-törvény alapján. A bíróság Smith-törvényben megállapított legnagyobb büntetéssel —• ötévi szabadságvesztéssel sújtotta az 80 éves Steve Nelsont és társait, a súlyosan tüdőbeteg Benjámin Carreatherst, a négerek egyenjogúságáért küzdő mozgalom egyik vezetőjét, Jim Delsont, az amerikai „Daily Worker" munkatársát, Irving Weissmant, aki már a spanyol szabadságharcban 's résztvett és William Albertsont, a Kommunista Párt michigeni titkárát, .