Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-20 / 221. szám

&rrJfe PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 f 1 A Szegedi Kender DISZ-fiataljal kijavítják hibáikat Üdvözöljük a Csongrádmegyei Kisipari Szövetkezetek IV. küldöttgyűlését Hatvanötezer néző a szovjet-magyar atlétikai viadal első napján A 1 M D P C S O N G R Á D M- E G Y E í P A R T B'yÍ Z O T T. SÁG Á N A K L A > j A ' IX. ÉVF. 221. SZÁM Ali A 50 FILLÉR vasárnap 105.1 szeptember 20 Megkezdődött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása Szombaton délelőtt Budapesten az építők szakszervezetének székházában megkezdődött a termelőszövetkezelek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása, hogy megtárgyalja a termelőszövetkezeti gazdálkodás további fejlesztésének kérdéseit. Közel 1300 küldött gyűlt egybe: élenjiáró termelőszövetkezeti elnökök és brigádvezetők, termelőszövetkezeti párttitkárok. a növénytermelésben és állattenyésztésben kitűnt termelőszövetkezeti dolgozók kiváló traktorosok és gépállomási igazgatók. A tanácskozáson megjelent Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Farkas Mihály és Acs Lajos elvtársak, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Vezetőség titkárai Hegedűs András elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, földművelés ügyi miniszter, a minisztertanács első elnökhelyettese. Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke, valamint a minisztertanács és az MDP Központi Vezetőségének több más tagja. A tanácskozást Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke nyitotta meg. Dohi István elvtárs megnyitó beszéde — A jelen tanácskozást azért hívtuk össze, és tudom, minden egyes résztvevőt az a szilárd elhatározás hozott ide, hogy mélyreható változást, gyökeres javulást készítsünk elő a termelőszövetkezetek gazdálkodásában, a gépállomások munkájában és ezen keresztül termelőszövetkezeti parasztságunk életében. Éljünk gondos, körültekintő gazda módjára azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a párt és a kormány által nyújtott kedvezmények a termelőszövetkezetek részére biztosítanak. Ezekben az egymással szorosan összefüggő célkitűzésekben lehetne kifejezni tanácskozásunk alapvető célját: A termelőszövetkezeti tag.ság életmódja és a termelőszövetkezeti gazdálkodás gyökeres megjavításának előkészítését. — A termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának emelésére, anyagi és kulturális körülményeinek gyökeres megjavítására irányuló szándék vezette a Termelőszövetkezeti Tanács tagjait a tanácskozás elé terjesztett határozati javaslat-tervezet és alapszabály elkészítése során. A szövetkezeti tagság életszínvonalának emelését azzal kell megkezdeni, hogy minden egyes termelőszövetkezeti tag számára az eddiginél lényegesen magasabb jövedelmet biztosítsunk természetben és pénzben egyaránt. A szövetkezeti tagok jövedelme kát forrásból adódik. Az egyik, a főforrás: a közös gazdaság. A másik, ennek kiegészítője: a háztáji gazdaság. — A közös gazdaság jövedelmezőségének növelésére kell elsősorban figyelmünket ráirányítani. — Ha sikerül megvalósítanunk a közös gazdaság magas jövedelmezőségét és növelni tudjuk a háztáji gazdaságból származó jövedelmet. akkor a közeljövőben olyan magas természetbeni és pénzbenl jövedelmet biztosíthatunk termelőszövetkezeti tagjaink számára, amire hazánkban dolgozó parasztember életében még nem akadt példa. Különösen nem akadt példa egyénileg dolgozó parasztTisztelt Tanácskozás, Kedves Elvtársak! — Pártunk, népi demokratikus államunk a munkásosztályra, a dolgozó parasztságra és a néphez hű értelmiségiekre támaszkodva a Szovjetunió baráti segítségével a felszabadulás óta eltelt években sok nehéz feladatot sikeresen oldott meg. A magyar dolgozók — elsősorban a munkásosztály — szorgalma, helytállása eredményeként a háború által rombadöntőtt iparunk, közlekedésünk gyorsan újjáépült és Ipari termelésünk gyors fejlődésnek indult, ez évben már közel háromszorosa az 1938. évinek. — Népgazdaságunk fejlesztésében elért eredmények bizonyítják, hogy a felszabadult nép, amelynek kezdeményezését nem köti gúzsba kizsákmányolás, csodákra képes. — Iparunk — különösen nehézIparunk fejlődése — megteremtette a lehetőségét annak, hogy gyorsabban haladjunk előre n népgazember életében. Azok a Javaslatok, amelyeket a határozati javaslat-tervezetben a tanácskozás elá terjesztünk, ha megvalósulásra kerülnek — tüzetes, de sokkal inkább szerény, mint túlzó számítások szerint — mintegy másfél milliárd forint jövedelemnövekedést eredményeznek termelőszövetkezeteink számára. A háztáji gazdálkodás alapszabály által nyújtott lehetőségének kihasználása az állam és a termelőszövetkezet részéről megnyilvánuló segítséget is figyelembevéve, egyedül évente hat-hétezer forint jövedelmet jelenthet minden egyes gondos termelőszövetkezeti családnak. Másfélmilliárd többletbevétel a szövetkezeti tagság számára és ezenfelül külön a há-tájbói családonként hat-hétezer forint bevétel. Amikor jövedelmező gazdaságról beszélünk, akkor azalatt fejlett, magasszínvonalú növénytermelést és állattenyésztést folytató gazdaságot értünk. A növénytermelés és. az állattenyésztés fejlesztése megkívánja termelőszövetkezeteink szakmai irányításának megjavítását. Tanácskozásunknak foglalkozni kell azokkal a teendőkkel is, amelyeket a termelőszövetkeztek alapszabályszerű működése, demokratikus vezetése tűz nRpirendre. Azt hiszem, — hangsúlyozta Dobi István elvtárs —, hogy minden egyes küldött elvtárs azon lesz, hogy megfeleljen annak a várakozásnak, amelyet tanácskozásunk elé egész termelőszövetkezeti tagságunk, sőt egész dolgozó parasztságunk, valamint pártunk és kormányunk állít. A tanácskozások minden egyes résztvevője azon legyen, hogy tanácskozásunk az élenjáró dolgozók tapasztalatcseréjévé, a hibák kiküszöbölésének, új eredmények elérésének és a termelőszövetkezeti mozgalom új fellendülésének elindítójává váljon. Dobi István elvtárs beszéde után Hegedűs András elvtárs földművelésügyi miniszter mondott beszámolót. daság egyéb fontos területei, így köztük elsősorban a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, amelynek dolgozó népünk életszínvonala megjavítása szempontjából különösen nagy jelentősége var,. Iparunk gyors fejlődése mellett ugyanis mezőgazdasági termelésünk egészében véve nem jut >tt sokkal tovább a háború okozta károk teljes kiküszöbölésén és termésátlagaink nem haladják meg lényegesen a felszabadulás előtti kapitalista mezőgazdaság átlagát. Mezőgazdasági termelésünk e'.mófadottsága nem azért van. mintha nem lenne szorgalmas, a fö'dműveléshez jól értő parasztságunk, ellenkezőleg, a mi országunk Ilyen parasztsággal rendelkezik, méltán lehetünk büszkék szorgalmas, a főidet, az állattenyésztést szerető, munkájához értő dolgozó parasztságunkra. — Mezőgazdaságunk elmaradásának okát nem ebben kell keresni, hanem abban, hogy az ipar fejlesztése mellett népi demokráciánk nem tudott elégséges erőt fordítani a mezőgazdaság fejlesztésére. — Népi demokráciánk a mezőgazdaság területén csak egyes kisebb termelési kérdések megoldásával mutatta meg azt a hatalmas lehetőséget, ami a népi demokratikus rendszerben rejlik, ilyen terület többek között az öntözés, amelyre az utóbbi években nagyobb erőket fordítottunk és ennek eredményeként öntözött területünk a felszabadulás előttinek jelenleg már a hétszerese: az öntözéssel együtt fejlődött jelentős kulturává a rizstermelés, amely ma már félszázezer holdon folyik és segítségével kat. holdanként 20— 30 mázsás rizstermést is aratunk olyan területen, ahol ezelőtt 4—5 mázsa búza termett. Jelentősen emelkedett egyes ipar* növényeink vetésterülete is, kö/tük a cukorrépáé, amely az idén a felszabadulás előttinek már közel háromszorosa. Az alapvető mezőgazdasági növények, a búza, a kukorica, a burgonya stb. termelését tekintve azonban nem történt lényeges változás. így az ezévl viszonylag Jó búzatermés ellenére sem mondhatjuk el, hogy a kenyérgabonakérdést már megoldottuk. Állattenyésztésünk sem rendelkezik szilárd takarmánybázlssal, ami pedig előfeltétele annak, hogy az állattenyésztés számszerűleg és a hozamokat tekintve, egyenletes fejlődésnek induljon. — Mezőgazdasági termelésünk elmaradottságának hatása érződik egész dolgozó népünk életében. Az alacsony színvonalon termelő mezőgazdaság a dolgozó parasztság számára nem tud olyan életszínvonalat biztosítani, mint amilyent kívánnának, ugyanakkor a mezőgazdaság munkásosztályunk megnövekedett Igényeit sem tudja bőségesen kielégíteni. — Mindezekből kiindulva pártunk Központi Vezetősége elhatározta, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság testvéri szövetsége további erősítése, a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében az eddiginél sokkalta nagvobb segítséget ad a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez és hogy — ugy mondjam — általános támadásba kezd a mezőgazdasági termelés minden fontos területén azért. hogy a termésátlagok növekedjenek és megkezdődjék a mezőgazdasági termelés általános fellendülése. — Pártunk és kormányunk minden olyan adottsággal rendelkezik, ami szükséges a mezóprr iasági termelés gyors fejlesztéséhez, fejlett szocialista iparunk van, a kereskedelem, a közlekdés túlnyomórésze szocialista tulajdon; harcedzett munkásosztályunk, bízva pártunk és kormánzunk irányításában, szilárd vezető ereje népi demokráciánknak; a munkásosztály és a dolgozó parasztság között már a felszabadulás utáni években szilárd szövetség alakult kl, amely népi demokratikus államunk biztos alapja. Fejlett Ipari országunk, az elmaradott kapitalista Magyarországhoz viszonyítva összehasonlíthatatlanul nagyobb lehetőségekkel rendelkezik a mezőgazdasági termelés fejlesztésére és ezért nem lehet kétséges, hogy pártunk dolgozó népünk munkáióra, kezdeményezésére támaszkodva, mint ahogy n.ár sok nehéz kérdést megoldott, úgy meg fogja oldani ezt i". Pártunk Központi Vezetősége határozatának megfelelően kormányunk már eddig is a gazdasági intézkedések egész sorát foganatosította a mezőgazdasági ter.nelés emelése érdekéber. Már az eddig megtett intézkedések felsorolása is hosszú időt vesz igénybe, ezért csak a legfontosabbakat említem: ingyenes lett az á'latorvosi szolgálat, 30 millió forintos támogatással az eddiginél lényegesen kedvezőbb feltételekkel lehet minőségi vetőmagot cserélni, a Központi Vezetőség javaslatára a termelők termelésben Való érdekeltsége fokozására a minisztertanács elhatározta, hogy a Jövő évtől kezdve a begyűjtési kötelezettséget lényegesen csökkenti; sokKal kedvezőbb feltételek mellett kezdődött meg a termelési szerződések kötése és csak ez az intézkedés, s jövő évtől kezdve a prémiumokkel együtt, félmilliárd forint többletbevételt jelent a termelők számára, léryegesen alacsonyabb díjszabás szerint dolgoznak a gépállomások és bárki tetszése szerint fizethet munkájukért akár pénzben, akár természetben. Az elmúlt két és félhónapban hozott Intézkedések a dolgozó parasztság jövedelmét — nem számítva a jó termésből származó többletjövedelmet — mintegy 3 milliárd forinttal növelték meg és mindezt olyan esztendőben, amikor bő termés van. Mindezek az intézkedések komoly segítséget Jelentenek az egész mezőgazdaság, az egész falu számára, a2 egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak is, de hatásuk sokkal nagyobb lehet és kell U, hogy legyen a szövetkezeti gazdaságokban, ahol a mezőgazdasági termelés fejlesztésének nincsenek olyan szűk határai, mint az egyéni parcella, ahol szinte korlátozás nélkül lehet kihasználni a modern gépeket és ahol sokkal gyorsabban nagy területeken, nem kis táblákon lehet alkalmazni az élenjárók legjobb módszereit és a mezőgazdasági tudomány vívmányait. — Ugyanakkor a termelőszövetkezetekben a többtermelés minden termelőszövetkezeti tag számára lehetővé teszi a nyugodt, b'ztos, jó megélhetést — egyszer és mindenkorra mentesíti & dolgozó parasztságot mindenfajta kizsákmányolástól. — Ezért pártunk és kormányunk a mezőgazdasági termelés fejlesztése. — és a dolgozó parasztság kizsákmányolástól mentes élete megteremtése érdekében is — a/ egyéni gazdaságoknál lényegesen nagyobb támogatást ad termelőszövetkezeti parasztságunknak, mert tudja, hogy ez az az út, amely a mezőgazdasági termékek bőségéhez vezet, az egész dolgozó parasztság számára lehetővé teszi a kizsákmányolástól mentes életet, a falu igazt jólétét. — Ezért van az, hogy míg pártunk Központi Vezetősége határozata alapján az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok terménybeadása 10 százalékkal, addig a termelőszövetkezeteké 25 százalékkal csökken, míg az egyéni parasztok állat- és állati termékek beadása 15 százalékkal, addig a termelőszövetkezeteké 30 százalékkal kisebb lesz, mint az ezévi volt. A szerződéses termelés után a termelőszövetkezeteket kétszerakkora prémium illeti meg, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat. A gépállomások a termelőszövetkezeteknek mintegy 15 százalékkal olcsóbban dolgoznak, mint az egyénileg gazdálkodóknak. — Nehéz forintban pontosan kiszámítani mindazoknak a kedvezményeknek a hatását, amelyeket a termelőszövetkezetek a kormányprogramm nyilvánosságra jövetele óta kaptak, de nyugodtan lehet mondani, hogy a dolgozó parasztság számára adott három milliárdon belül több, mint másfél milliárd a termelőszövetkezeteknek jut. — Termelőszövetkezeti mozgalmunkon belül a legnagyobb támogatást a III. típusú termelőszövetkezeti Csoportok, illetve termelőszövetkezetek kapják és ez helyesen is van így, mert termelőszövetkezeti mozgalmunkat túlnyomórészt ezek a szövetkezetek alkotják és ez az a típus, amelyben jó munka mellett a szövetkezeti gazdálkodás összes előnyei a legjobban érvényesülnek. — De emellett továbbra is nagyon komoly támogatást — az eddiginél sokkal nagyobb segítséget — kapnak az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok is, hogy a közös termelés előnyeit felhasználva az egyénileg dolgozó parasztoknál lényegesen magasabb termésátlagot tudjanak elérni és nagyobb jövedelmet tudjanak biztosítani tagjaik számára. — Termelőszövetkezeteink egyrésze az elmúlt években megszilárdult, virágzó gazdasággá lett és jó eredményeket ér el, Viszont termelőszövetkezeteink másik része — külöhösen az utolsó években alakult termelőszövetkezetek — sok nehézséggel küzdenek s eredményeik nem kielégítőek sem a termésátlagokban, sem a2 egy munkaegységre eső jövedelem részesedésben. — Nézzünk Csak meg közelebbről ebből a szempontból két egymás melletti termelőszövetkezetet. Az egyik a barcsi „Vörös Csillag", amelytől nem messze van a vízvári „Béke" termelőszövetkezet földje, szántóik minőségét tekintve nincs különbség közöttük, de annál nagyobb eredményüket nézve. A barcsi „Vörös Csillag" magas termésátlagokat ért el, búzából például kat. holdanként 14 mázsát, a vízvári „Béke" szövetkezet pedig mindössze 8-at. A barcsi „Vörös Csillag" fejlett állattenyésztéssel rendelkezik, tehenészetéből a tejbeadáson felül bőven jut szabadpiacra, a vízvári „Béke" szövetkezet viszont, bár van tehenészete, nemcsak, hogy szabadpiacra nem tud tejet adni, hanem még a beadási kötelezettségét sem teljesíti. Még nagyobb a különbség a két szövetkezet között, ha az egy munkaegységre eső jövedelmet nézzük. — A barcsi „Vörös Csillag" termelőszövetkezetben egy munkaegységre — piaci árakon számítva a terményt — 52 forint jut, a vízvári „Béke" szövetkezetben viszónt alig 20 forint. Érthető, hogy ez utóbbi szövetkezetben, amelvhez hasonló sok van még az országban, laza a munkafegyelem, a tagság jelentós része elégedetlen és közülük sok hallgat Olyan ellenséges elemek, kulákok, spekulánsok hírverésére. akik Bzövetkezeti tagok helyett, jobban szeretnének a faluban cselédet, napszámost, részesmunkást látni. — Nekünk úgy kell dolgozni, hogy a szövetkezeti tagok rövidesen minden termelőszövetkezetben elégedettek legyenek, fegyelmezetten kivegyék részüket a munkából és felhasználva mindazt a segítséget, amit a népi demokratikus államunk ad, küzdjenek a magas termésátlagok, magas állattenyésztési hozamok eléréséért. A legelmaradottabb termelőszövetkezeteket is hozzá kell segítenünk ahhoz, hogy az élenjárók színvonalára emelkedjenek, hogy termésátlaguk. állattenyésztés! hazomuk megközelítse az élenjárókét és az egy munkaegységre eső jövedelemrészesedés se legyen kisebb, mint a jót dolgozó és már jelenleg is virágzó termelőszövetkezetekben. — Termelőszövetkezeteinkben jó munkával rövid idő alatt elérhetjük és el ls kell érnünk, hogv a ma már sokszázezres termelőszövetkezeti tagság anvagl helvzéte PÍérje, sőt meghaladja a jól dolgozó, földműveléshez jól értő középparasztokét. — Termelőszövetkezeti mozgalmunk ilyeniráhyú fejlesztésének világos útját mutatja meg az a határozati javaslattervezet, amelyet Dobi elvtárs vezetésével a Termelőszövetkezeti Tanács k'do'gozott. — Sok termelőszövetkezetünkben a bajok onnan indulnak kl, hogy különböző hibák miatt a tagok munkájának nincs meg a kei'ő eredméhye, azaz egv munkaegységre kevés termény és kevés nénz jut. Ilyen termelőszövetkezetekben azután a tagoknak elmegv a kedvük, nem szfvesen vesznek részt a közös munkában. — Ahhoz, hogy a termelőszövetkezetekben az egv munkaegységre megfelelő jövedelem jusson terményben és nénZben is, mindenekelőtt meg keli növelnünk a termelőszövetkezetek termésátlagát, illetve a közös állattenyésztés hozamait, — A terméseredmény növelésének módjai ismeretesek. A mezőgazdasági tudománv eredményei és az élenjáró termelőszövetkezetek tapasztalatai házzá férhetőek (Ftilytnlát „ márnáik oldnlur..) Hegedűs András elvtárs beszéde