Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-20 / 221. szám

DELMÜGYSRÖRSZÍG trrrm-ec: DtLMAGYflRORSZflG vasarnap 1953 szeptember 20 (Folytatás az első oldalról) termelőszövetkezeteink számára. Ezen tapasztalatok felhasználásával a legutóbbi évben a mezőgazdaság minden ágában nagy eredmények születtek, de még csak kis területeken, egyes Jól dolgozó állami gazdaságok és termelőszövetkezetek tábláin. Csak elismeréssel lehet megemlékezni a balfi „Micsurin" termelőszövetkezet eredményeiről, ahol az átlagtermés őszibúzából 22.20, ősziárpából 26.48 mázsa, vagy a zombai „Vörös Csillag" termelőszövetkezet eredményeiről, ahol a termésátlag búzából 20.7S mázsa volt és mellettük még a termelőszövetkezeteink egész sora van, ahol őszibúzából és ősziárpából kataszteri holdanként 20 mázsán felüli termést értek el. — A baj azonban az, hogy termelőszövetkezeteink többségének termésátlaga messze elmarad az élenjáróktól. Nem messze a balfi „Micsurin" termelőszövetkezettől terülnek el a soproni „Dózsa" termelőszövetkezet táblái, bár földjük nem rosszabb, mégis náluk egy kataszteri holdon a fele sem termett, mint a balfi „Micsurin" termelőszövetkezetben, átlagtermésük őszibúzából kataszteri holdanként 10 mázsa körül van. — Az élenjáró módszerek elterjesztéséhez, a mezőgazdasági tudomány eredményeinek hasznosításához feltétlenül szükség van arra, hogy az agronómusok, állattenyésztők és a mezőgazdaság területén dolgozó műszaki szakemberek az Irodákat, különböző hivatalokat otthagyva mennél nagyobb számban lemenjenek a termelőszövetkezetekbe és közvetlenül Irányítsák n mezőgazdasági termelést a szövetkezeti gazdaságokban, ahol az 6 szakmai tudásukra a legnagyobb szükség van. — Pártunk Központi Vezetőségének és kormányunknak elhatározott szándéka, hogy jövő évi tavaszi munkánk megkezdéséig a szövetkezeti termelés irányítására közvetlenül a termelőszövetkezetekbe legalább kétezer agronómust és állattenyésztőt küld. — Az agronómusok szakmai Ismeretei mellett fel kell használni a földműveléshez jól értő termelőszövetkezeti tagok termelési tapasztalatalt. Minden termelőszövetkezetben akadnak olyan tagok, akik míg egyéni gazdák voltak, a mezőgazdasági termelés egyik vagy másik területén kimagasló eredményeket értek el. Számukra a termelőszövetkezetekben mód nyílik arra, hogy száz holdakon és nagy állattenyésztési farmokon hasznosítsák tapasztalataikat és szakismeretüket. Retter György, a turkevel „Táncsics" termelőszövetkezet Juhásza, nemcsak a falujában, hanem a környező községekben ls hfres volt arról, hogy kiváló juhtenyésztő. Most mint a „Táncsics" termelőszövetkezet juhásza elérte, hogy nz általa vezetett juhtenyészet nyírási átlaga 8.46 kiló, a bóránvozásl százalék 140, és a tejtermelés anyajuhonként 37 liter. — Itt a termelőszövetkezet jól hasznosította tapasztalatait, de sokezer, sőt tízezer olyan termelőszövetkezeti tag van, akinek a tapasztalatait nem használják fel, akiknek tanácsaira nem figyelnek fel és nem engedik, hogy tanasztalatát, kezdeménvezését a közös gazdaság javára fordítsa. — Ahhoz, hogy termelőszövetkezeted mk az élenjáró módszereket si. keresen alkalmazzák, sok munkáskéz ta ke'l Olyan termelőszövetkezeteikben ugyanis nem nagyon lehet beszélni a négyszeri kapálásról, ahol munkaerő még nz egyszeri kapálásra sem nagyon jut, pedig sok ilyen termelőszövetkezet van. — Ezen a téren is segíteni kel! Urmelíiszövetkezeteink.iek, ot®, ahoj kevés a munkáskéz, új tagokat kell bevonni, fel keli használni azt a minisztertanácsi határozatot amely a napokban jelent meg és amely lehetővé tette, hogy az iparból — bányászatot és a kohászatot kivéve — visszamenjenok a tagok, ha n szövetkezetekben rájuk szükség van és ők is vissza akarnak térni. Jobb termelőszövetkezeteink,ken már mutatkozik ezen rendelkező, hatása; P7. utolsó 'napokban például AI_ sóvödön nz ..Egvcsült törekvő" ler. malíiszövetlkpzelbe 4, a bngaméri A'Uotmány termelőszövetkezetbe 15 fő fért vissza ipari üzemekből A termelőszövetkezetekben a munkaerőkérdést azonban egyedül csak új tagok bevonásával nem lehet megoldani. Feltétlenül szükség van «rra, hogy a mezőgazdasági terme, lést gyorsabban, minf edéig, gépesítsük, ennek elősegítésére ' kormányunk az eddiginél nagyabb mértékben látja pl a gépállomáso. kat olyan gépekkel, amelyekre termelőszövetkezeteinknek a legnagyobb szükségük van. Már a jövő évi munkákhoz gépállomásaink nagy számban kapnak a növényápoláshoz szükséges könnyebb traktorokat, ezek száma a jövő év tavaszáig megháromszorozódik, ezen. kívül a gépállomások nagy számban kapnak kultivátorokat, traktoros és lófogatú fűkaszákat Már a jövő évben megkezdődik a gabona aratása mellett a cukorrépa és bur. gonya szedésének gépesítése is. — Csak azok a gépek, amelyeket gépállomásaink mostantól a jövő évi mezőgazdasági munkák megkezdéséig kapnak, országosan 8—10 millió, azaz átlagosan egyegy termelőszövetkezetben 1600— 20Ö0 munkanap megtakarítását teszik lehetővé. — Pártunk é, kormányunk tehát minden segítséget megad ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek a rájuk váró feladatokat idejében meg tudják oldani és munkaerő hiányában a jövő £vben ne maradjon el egyetlen fontos mezőgazdasági munka sem. Ezen cél eléréséhez szükség van maguknak a szövetkezeti tagoltnak az erőfeszítésére, szükség van arra. hogy az eddiginél sokkal Jobban bevonják csnládládtagjaikat a munkába és maguknak a tagoknak a munkaerejét a munka jó megszervezésével, a brigádszervezet megjavításával jobban felhasználják, mint az idén történt, maga,, termésátlagok és hozamok elérésére. — A terme'őszövetkezeti tagságnak koimoly érdeke fűződik ahhoz, hogy az őszi vetést jól végezze el, mert a tagság jelenleg messzemenően érdekelt abban, hogy magas termést érjen el. A kiadások egy hold vetésterületre majdnem ugyanazok, jó és rossz termés esetén is, mert változatlan a vetőmagszükséglet. ugyanakkora területre törté.iik a begyűjtés kivetése is és fgv min. den mázsa tölbb'ettermés a tagság jövedelmének növekedését szolgálja. — Súlyos hibát követnek el azok a termelőszövetkezetek, amelyek késlekednek a vetéssel, vagy nem gondosan előkészített ta'ajba vetik a gabonát. Mindennapi késedelem é, így a rössaminőségű mUnka megtörése több mázsányi kenyérgabonát vehet el a termelőszövetkezeti tagok jövedelméből. — Gondolni kell a tavaszi vetésű növények magas termésátlagáaak biztosítására és ennek érdekéhen különösen nagy figyelemmel kell végezni a trágyázást, és a gépállomásoknak sietniök kell « vetőszántás éa , vetés végzése mellett a mélyszánltással is. — A termelőszövetkezetek megszilárdítása. n termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának emelése érdekében most legnagyobb jelentősére az őszi munkák időben való ps jó elvégzésének van, mert csak így lehet biztosítani a jövő évi magas termésátlagokat és ennek következtében nagy részesedést a munkaegységekre. — A mostani jó munkán mú'ik, hogy termelőszövetkezeteink gabo. natermése már a jövő évben országos át'apban is legalább 2 mázsásai meghaladja az egyénileg gazdálkodó dolgozó Parasztokét. — A termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának emelés© szempontjából n magas termésátlagok elérése mellett nagy felentcségo van arcnak, hogy a szövetkezetek ; öved címező gazdálkodási ágakat ép?tsen->k ki. sokoldalú gazdaság, gá fejlődjenek. — Mindenekelőtt az állzítemyész. tésríl kell. hogy sző essék. Termelőszövetkezeteinkben jelenleg niz állattenyésztés mgyen elhanyagolt állapotban van és nem hoz megfelelő jövedelmet mégpedig azért, mert nz állattenyésztésben gyenge a tenyésztői munka, nem megfelelő a takarmányozás, az áltatok gondozása. ápolása. — Ezen a tűrhetetlen helyzeten f lló lenül váltorialni kell. Miden tprm<dőszövr<keze'l-on magas pénz jövedelmet biztosító ágazattá kell kifejleszteni az állattenyésztést, kiilönös n a szarvasmarha, sertés ts juhtenyésztés1'. — A közös állattenyésztés fej. lesztésének jövedelmezőségéhez n gvmértékben hozzájárul a Köz. nonfi Vezetőség határozata a begyűjtés úi rendszeréről, amely szerint a termelőszövetkezetekben épocn nz állattenyésztőd termékek beadása csökken leginkább; az el. múlt évihez viszonyítva, mintegy 0 százalékkal. Ez lehetővé leszi, hogy szövetkezeteink, ha jól dolgoznak, rövid időn belül jelen, tő; mértékben túrta nak állatot és állati terméket szabadpiacra vinni. — Az új begyüi'ési rendelet ér. telir.éb-n 'erpiphVzövetkeze! éknek 100 kat. holdra átlagoran 5.5 mázsa, azaz mintegy 4 darab hízósertést! kell beadni, viszont még ;özepes"n dolgozó termelöszövet. krz t is könnyűszerrel tud meghte.. latai csak a közös gazdaságban is ötszörannyi sertést és emellett — jó kapálás mellett — még a háztáji állatállomány részére is bőven jtflhat kukorica. Ez azt jelenti, hogy 500 holdas termelőszövetkezet egy évben szabadpiacra tud vinni 80—100 hízottsertést is, ez a mai szabadpiaci árakon számítva 250—300.000 forint pénzjövedelmet jelent. Legjobb termelőszöve> kezeteink már eddig is jelentős mennyiségű sertést hizlaltak sza. badpiac-ra a (©adási kötelezettség teljesítése mellett: a turkevei Vö_ rös Csillag beadási kötelezettségé! időben teljesítette és ebben az évben már eddig Í6 290 darab sertést vitt piacra- Ebben a szövetkezetben ez évben csak a sertéshízlalás közel egymillió forin'i pénzjövedelmet hoz. — Hasonló eredménnyel jár a közös tehenészei kifejlesztése is. — A jövő évi beadási tervek sze rint a termelőszövetkezetek átlagosan 100 kat. holdra mindössze 1800 liter teje® kell, hogy beadja, nak, viszont az átlagosan dolgozó termelőszövetkezet is 100 kat. holdon közös áUományban legalább 10 tehenet kell, hogy tartson. Egy 500 kat. holdiaa tenmelőszö. ve'kezet szabadpiacra vihet évente mintegy 60-000 liter tejet, amely 150—200.000 forinttal növeli a pénzj öved elmet Az újpesti „Bán Tibor".termel&szövetkezet már felfigyelt erre a lehetőségre és ebben az évben közel 400.000 forin® pénz. jövedelemre tesz szert tehenészete róvén> csak a beadási terven felüli tej szabadpiaci értékesítésével. Az állattenyésztés alapvető ágai, a szarvasmarhatenyésztés és a juhtenyésztés mellett nem szabad elhanyagolni a baromfitenyésztést sem. Szükséges az is, hogy szövetkezeteink nagyobb mértékben foglalkozzanak olyan kisegítő üzemágakkal is, mint a haltenyésztés, a méhészet, stb. Egy hold tógazdaság létesítése például a termelőszövetkezetek számára közepes eredmény esetén is közel 6—8000 forintos pénzjövedelmet jelent. Ez különösen jelentős, ha figyelembe veszszük, hogy tógazdaság olyan területen is létesíthető, ahol a szárazföldi növénytermelés biztonságosan nem folytatható. Pártunk és kormányunk minden segítséget megad a termelőszövetkezeteknek ahhoz, hogy jövedelmező ágazatokat gyorsan kifejlesszenek és ezzel az egy munkaegységre eső pénzjövedelmet a jelenlegihez képest lényegesen emeljék. A ma nyilvánosságra hozott minisztertanácsi határozat például lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek közel 75 százalékos támogatással létesítsenek halastavakat, öntözőtelepeket és állami támogatással ültessenek szőlőt, gyümölcsöst. A már előzőleg hozott minisztertanácsi határozat rendkívül kedvező körülmények között biztosítja a termelőszövetkezetek számára a silóépítést. Minden termelőszövetkezet tanuljon meg élni ezekkel a lehetőségekkel, mert ezek felhasználása az egyik legfőbb módszere a szövetkezeti gazdaságok felvirágzásának, a mezőgazdasági termelés fellendülésének. Termelőszövetkezeteink minden feltétellel rendelkeznek ahhoz, hogy jelentős pénzjövedelemre tegyenek szert és munkaegységekre a rendszeres pénzjövedelem segítségével évközben havonta, vagy másfél havonta rendszeresen tudjanak előleget adni, olyan mértékben, hogy a termelőszövetkezeti tagok évközben sem szenvedjenek pénzben hiányt. — Csak helyeselni lehet azt, ha a szövetkezet, kifejlesztve jövedelmező üzemágakat, évközben rendszeresen, lehetőleg havonként, vagy másfélhavonként az előző munkaegységekre a tagok között az eddiginél lényegesen nagyobb munkaegység-előleget ad ki. Kormányunk úgy határozott, hogy ennek elősegítése érdekében a becsületesen dolgozó termelőszövetkezetek részére megfelelő rövidlejáratú hitelt is bocsát rendelkezésre. — A jövőben nem lehet jónak tekinteni annak a termelőszövetkezetnek a működését, amelyik jövedelmező üzemágak kifejlesztésével, a természetbeni részesedés mellett nem tud munkaegységre csak pénzben legkevesebb 14—20 forintot biztosítani. — A termelőszövetkezeti tagok jövedelmének legfőbb forrása a közös gazdaság, de nem szabad elhanyagolni és lebecsülni a háztáji gazdaságot sem. A háztáji gazdaság, ha nem haladja túl az alapszabályban megszabott méreteket, nagyon egészségesen egészíti ki a termelőszövetkezeti tagok közös munkában szerzett jövedelmét és növeli a közös gazdaság árutermelési színvonalát, azaz lehetővé teszi, hogy ténylegesen piacra ter meljen; a tagok mindennapi szükségleteit, zöldségfélékben, tejben, húsban ugyanis a háztáji gazdaság ki tudja elégíteni. — Meg kell mondani, hogy a háztáji gazdaság fejlesztését is elhanyagoltuk, erre mutat az, hogy a termelőszövetkezeti családok közül csak minden harmadik, negyedik családnak van tehene. A háztáji állatállomány elhanyagolásához hozzájárult a háztáji terület viszonylag alacsonyan történt megállapítása és a háztáji gazdaságokra kivetett túlzott beadás is. — Ezen hibák kijavítása érdekében a minisztertanács úgy határozott, hogy szeptember 1-től kezdve egy kat. holdig lehet felemelni az egyes termelőszövetkezeti családok háztáji területét és ebbe az eddigitől eltérőn nem háromszorosan, hanem csak egyszeresen kell beszámítani a szőlőt és a gyümölcsöst. — A háztáji tehéntartás jövedelmezővé tétele érdekében a mai napon nyilvánosságra került minisztertanácsi határozat kimondja, hogy október 1-től kezdve a háztáji gazdaságban lévő tehenek után nem kell beadást teljesíteni. — A háztáji gazdaságok tehát teljesen mentesítettek a tejbeadás alól. ez a rendelkezés minden termelőszövetkezeti család számára nagvon érdemessé teszi a tehéntartást. Itt az ideje, hogy minden termelőszövetkezeti család — szigorúan betartva az alapszabályban megszabott mér tök eket — egészségesen fejlessze a háztáji állatáíiománvát. Minden családnak legyen legalább egv tehene. egy kocája, műiden család hizlaljon disznót és tarf-son baromfit é<? gondosan müvetje mez a termelő szövet kezet tői számára biztosított háztáji területet. — A termelőszövetkezetek — beleértve az l-es és Il-es típusúakat i3 — vezetőségein, elnökein és nem utolsó sorban magán a tagságon múlik, hogy a népi demokráciaadta lehetősébe® felhasználva, milyen gyorsan válnak a ma még lemaratott termelőszövetkezetek is virágzó gazdaságokká, jól dolgozó, megelégedett tagsággal rendelkező szövetkezetekké. A szorgalmas ter. mclöszövetkezeti tagok számára a közös és a háztáji gazdálkodásiból származó jövedelem együtt olyan jólétet biztosít, amilyent az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt — még a földműve'éshez jó] értő, minden szükséges felszereléssel rendelkező középparaszt — még fokozott állami támogatással sem tud a maga Rzámára megteremteni. - Pártunk Központi Vezetősége és kormányunk tudatában van annak, hogy termelőszövetkezeteinknek nz elmúlt években és különösen az elmúlt évben sok nehézséggel kellett megküzdeniük és ezért nemcsak a jövő évi terméshez ad segítséget, ha.iem különböző kedvezményekkel elősegíti, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek még az idén nem tudtak kiváló eredményeket elérni, nehézségeiket le tudják győzni. Ezért határozott úgy a minisztertanács, hogy további 200 millió forint összegben elengedi a termelőszövetkezetek ez. évbe-n lejárt rövidlejáratú hiteleinek túlnyomó részét és emellett további segítséget ad újabb hitelek nyújtásával. Kormányunknak ez a Segítsége lehetővé teszi, hogy a jelenleg még gyengén dolgozó termelőszövetkezetek tagjai is már ebben az éviben alapjában megtalálják számításai, kat a szövetkezeti gazdálkodásban és bizakodással induljanak a szántási és vetési munkáknak a jövő évi. az eddigihez képest összehasonlíthatatlanul nagyobb sikerek és eredmények felé. Termelőszövetkezeteink javuló munkája, a szövetkezeti gazdaságok nagyobb támogatása lehetővé teszi, hogy nagyobb gondot fordítsunk azokra a szövetkezeti tagokra is, akik önhibájukon kívül nem tudják kivenni részüket megfelelően a közös munkából; öregekre, betegekre, szülőasszonyokra. Kormányunk ezen termelőszövetkezeti tagok megsegítése érdekében erősen kiszélesítette az eddigi betegellátási és segélyezési rendszert. Több intézkedés között elrendelte, hogy az első gyermeket szülő aszszonyt, ha tagja a szövetkezetnek és a munkából alapszabály szerint kivette részét, 500 forint, a második és további gyermekét szülő asszonyt 400 forint segélyben részesíti. — Ezek a kormányintézkedések azonban csak részben oldják meg a termelőszövetkezetekben az öregek, a munkaképtelenek kérdését. Mi pedig nem részben, hanem teljesen meg akarjuk oldani ezt a feladatot, ezért feltétlenül helyes és csak támogatni lehet a határozati javaslattervezetnek azt a pontját, amely kimondja, hogy a termelőszövetkezetekben kötelezően létesíteni kell szociális alapot és azzal biztosítani kell az öregek, munkaképtelen termelőszövetkezeti tagok számára a megélhetésükhöz szükséges termény- és pénzjuttatást. — A termelőszövetkezeti mozgalomban ezzel megszűnik a dolgozó parasztság félelme az öregkortól és a betegségtől, ami a kapitalizmus időszakában jellemezte nemcsak a mezőgazdasági munkást, hanem a kis- és középparasztokat is. A termelőszövetkezeti mozgalomban megszűnik a félelem attól, hogy az öreg és munkaképtelen családjának terhére lesz és kínlódás lesz neki az élet. Az ilyen megváltozott életet élő öregek helyzetét jellemzi Kovács Gábornak, a nagyecsedi Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjának levele, aki azt írja: -Én 70 éves vagyok már, a szövetkezetben semmi hiányunk nincsen, csak az bánt engem, hogy miért nem lett előbb ilyen az élet*. Bogdán János, a nyírbélteki termelőszövetkezet tagja így ír: -Én ma már 72 éves öregember vagyok, de azt szeretném, ha 20 éves volnék, mert ilyen jó nekünk sosem volt és ezért, bár öreg vagyok, kész volnék szembeszállni azzal, aki a mi jó életünkre tör*. Ha még közel sincs ilyen élete minden termelőszövetkezetben az öregeknek és munkaképteleneknek, de ez az út, amelyen termelőszövetkezeteink most elindulnak, lehetővé teszi, hogy mindenütt rövidesen ilyenné tegyük az öregek és munkaképtelenek életét. — A termelőszövetkezetek termésátlaga növelésének és a termelőszövetkezeti tagok jóléte megteremtésének fontos előfeltétele, hogy ne csak a közös munkában, hanem a termelőszövetkezet vezetésében így úgy, ahogy ezt a tanácskozás elé terjesztett mintaalapszabálytervezet előírja, résztvegyen a termelőszövetkezet egész tagsága. — Feltétlenül biztosítani kell, hogy minden fontos kérdést a termelőszövetkezet közgyűlése döntsön el és igy minden termelőszövetkezeti tagnak lehetősége legyen résztvenni a határozatok meghozatalában. A termelőszövetkezeti tagok érezzék végre, hogy ők nem egyszerű tagok, hanem a szövetkezet gazdái is. — Sok termelőszövetkezeti elnök azonban nem úgy dolgozik, hogy a tagság gazdának érezhetné magát: kiskirálykodik, nem hallgat senkire, azt képzeli magáról, hogy nálánál többet senki sem tudhat a szövetkezetben. Az ilyen el.iökök a közgyűlést sokszor egy évig sem hívják össze és ilyen szövetkezetben legtöhbször az igazgatóság és intézőbizottság is csak formálisan működik. — Ezekben a termelőszövetkezetekben kihasználatlanul marad a termelőszövetkezeti tagok kezdeményezése, tapasztalata, és a tagság előbb, vagy utóbb elégedetlen lesz termelőszövetkezete vezetésével, ez kihat munkájukra is és ha idejében nem történik változás, a termelőszövetkezet fejlődés helyett visszaesik. — Kiss János, a badacsonyi „Dózsa" termelőszövetkezet tagja elmondotta, hogy ki akar lépni a szövetkezetből, mert a vezetőség nem hallgatja meg a gazdaságra vonatkozó javaslatait, holott ő mint egyénileg gazdálkodó, jó termésátlagokat ért el. — A kishörcsök-pusztai „Petőfi" termelőszövetkezetből három tag; Rudniczei József, Horváth István, Ábris József elmondták, hogy a vezetőség rokoni klikk, amely a tagság nélkül intéz el mindent és ők emiatt ezzel a vezetőséggel nem akarnak tovább együtt dolgozni. — Ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink ténylegesen fejlődni tudjanak, hogy hasznosítani tudják mindazt a segítséget, amit munkájukhoz kapnak, feltétlenül szükség van a szövetkezeti demokrácia megvalósítására. — E cél elérése érdekében nagy jelentősége van annak, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom ötéves tapasztalatainak figyelembevételével a Termelőszövetkezeti Tanárs sok termelőszövetkezet bevonásával elkó-'zítöl'e és a tanácskozás elé hozta megvitatásra és jóváhagyásra javaslatát a III, típusú termelőszövetkezetek egységes mintaalaoszabálytervezetére. Ez az alapszabálytervezet — ha a tanácskozás elfogadja — egységes alapokmánya lesz minden III. típusú termelőszövetkezetnek. — M'nten termelés'ö vet keze'i vezetőnek, termelös-örertezeM tag. rak az ©'diginél nagyobb felelős, séret kell maid éreznie, hogy az alspe-abály rendelkezései n sya_ korlati életbe á'tmen'enek ás hogy ilymeden mtodn termrűőszövetke. zeti tag Saját gyakorlatán keresz. (Folytatás a harmadik oldalon!