Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-20 / 221. szám

DELMÜGYSRÖRSZÍG trrrm-ec: DtLMAGYflRORSZflG vasarnap 1953 szeptember 20 (Folytatás az első oldalról) termelőszövetkezeteink számára. Ezen tapasztalatok felhasználásá­val a legutóbbi évben a mezőgaz­daság minden ágában nagy ered­mények születtek, de még csak kis területeken, egyes Jól dolgozó álla­mi gazdaságok és termelőszövet­kezetek tábláin. Csak elismeréssel lehet megemlékezni a balfi „Mi­csurin" termelőszövetkezet ered­ményeiről, ahol az átlagtermés őszibúzából 22.20, ősziárpából 26.48 mázsa, vagy a zombai „Vörös Csil­lag" termelőszövetkezet eredmé­nyeiről, ahol a termésátlag búzá­ból 20.7S mázsa volt és mellettük még a termelőszövetkezeteink egész sora van, ahol őszibúzából és ősziárpából kataszteri holdan­ként 20 mázsán felüli termést ér­tek el. — A baj azonban az, hogy ter­melőszövetkezeteink többségének termésátlaga messze elmarad az élenjáróktól. Nem messze a balfi „Micsurin" termelőszövetkezettől terülnek el a soproni „Dózsa" ter­melőszövetkezet táblái, bár föld­jük nem rosszabb, mégis náluk egy kataszteri holdon a fele sem termett, mint a balfi „Micsurin" termelőszövetkezetben, átlagtermé­sük őszibúzából kataszteri holdan­ként 10 mázsa körül van. — Az élenjáró módszerek elter­jesztéséhez, a mezőgazdasági tudo­mány eredményeinek hasznosításá­hoz feltétlenül szükség van arra, hogy az agronómusok, állattenyész­tők és a mezőgazdaság területén dolgozó műszaki szakemberek az Irodákat, különböző hivatalokat otthagyva mennél nagyobb szám­ban lemenjenek a termelőszövetke­zetekbe és közvetlenül Irányítsák n mezőgazdasági termelést a szö­vetkezeti gazdaságokban, ahol az 6 szakmai tudásukra a legnagyobb szükség van. — Pártunk Központi Vezetősé­gének és kormányunknak elhatá­rozott szándéka, hogy jövő évi ta­vaszi munkánk megkezdéséig a szövetkezeti termelés irányítására közvetlenül a termelőszövetkeze­tekbe legalább kétezer agronómust és állattenyésztőt küld. — Az agronómusok szakmai Is­meretei mellett fel kell használni a földműveléshez jól értő termelő­szövetkezeti tagok termelési ta­pasztalatalt. Minden termelőszövet­kezetben akadnak olyan tagok, akik míg egyéni gazdák voltak, a mezőgazdasági termelés egyik vagy másik területén kimagasló ered­ményeket értek el. Számukra a termelőszövetkezetekben mód nyí­lik arra, hogy száz holdakon és nagy állattenyésztési farmokon hasznosítsák tapasztalataikat és szakismeretüket. Retter György, a turkevel „Táncsics" termelőszövet­kezet Juhásza, nemcsak a falujá­ban, hanem a környező községek­ben ls hfres volt arról, hogy ki­váló juhtenyésztő. Most mint a „Táncsics" termelőszövetkezet ju­hásza elérte, hogy nz általa veze­tett juhtenyészet nyírási átlaga 8.46 kiló, a bóránvozásl százalék 140, és a tejtermelés anyajuhon­ként 37 liter. — Itt a termelőszövetkezet jól hasznosította tapasztalatait, de sokezer, sőt tízezer olyan termelő­szövetkezeti tag van, akinek a ta­pasztalatait nem használják fel, akiknek tanácsaira nem figyelnek fel és nem engedik, hogy tanasz­talatát, kezdeménvezését a közös gazdaság javára fordítsa. — Ahhoz, hogy termelőszövetke­zeted mk az élenjáró módszereket si. keresen alkalmazzák, sok munkás­kéz ta ke'l Olyan termelőszövetke­zeteikben ugyanis nem nagyon le­het beszélni a négyszeri kapálásról, ahol munkaerő még nz egyszeri kapálásra sem nagyon jut, pedig sok ilyen termelőszövetkezet van. — Ezen a téren is segíteni kel! Urmelíiszövetkezeteink.iek, ot®, ahoj kevés a munkáskéz, új tagokat kell bevonni, fel keli használni azt a minisztertanácsi határozatot amely a napokban jelent meg és amely lehetővé tette, hogy az iparból — bányászatot és a kohászatot ki­véve — visszamenjenok a tagok, ha n szövetkezetekben rájuk szükség van és ők is vissza akarnak térni. Jobb termelőszövetkezeteink,ken már mutatkozik ezen rendelkező, hatá­sa; P7. utolsó 'napokban például AI_ sóvödön nz ..Egvcsült törekvő" ler. malíiszövetlkpzelbe 4, a bngaméri A'Uotmány termelőszövetkezetbe 15 fő fért vissza ipari üzemekből A termelőszövetkezetekben a mun­kaerőkérdést azonban egyedül csak új tagok bevonásával nem lehet megoldani. Feltétlenül szükség van «rra, hogy a mezőgazdasági terme, lést gyorsabban, minf edéig, gé­pesítsük, ennek elősegítésére ' kor­mányunk az eddiginél nagyabb mértékben látja pl a gépállomáso. kat olyan gépekkel, amelyekre ter­melőszövetkezeteinknek a legna­gyobb szükségük van. Már a jövő évi munkákhoz gépállomásaink nagy számban kapnak a növény­ápoláshoz szükséges könnyebb trak­torokat, ezek száma a jövő év ta­vaszáig megháromszorozódik, ezen. kívül a gépállomások nagy szám­ban kapnak kultivátorokat, trakto­ros és lófogatú fűkaszákat Már a jövő évben megkezdődik a gabona aratása mellett a cukorrépa és bur. gonya szedésének gépesítése is. — Csak azok a gépek, amelye­ket gépállomásaink mostantól a jövő évi mezőgazdasági munkák megkezdéséig kapnak, országosan 8—10 millió, azaz átlagosan egy­egy termelőszövetkezetben 1600— 20Ö0 munkanap megtakarítását te­szik lehetővé. — Pártunk é, kormányunk tehát minden segítséget megad ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek a rá­juk váró feladatokat idejében meg tudják oldani és munkaerő hiányá­ban a jövő £vben ne maradjon el egyetlen fontos mezőgazdasági munka sem. Ezen cél eléréséhez szükség van maguknak a szövet­kezeti tagoltnak az erőfeszítésére, szükség van arra. hogy az eddigi­nél sokkal Jobban bevonják csnlád­ládtagjaikat a munkába és maguk­nak a tagoknak a munkaerejét a munka jó megszervezésével, a bri­gádszervezet megjavításával jobban felhasználják, mint az idén történt, maga,, termésátlagok és hozamok elérésére. — A terme'őszövetkezeti tagság­nak koimoly érdeke fűződik ahhoz, hogy az őszi vetést jól végezze el, mert a tagság jelenleg messzeme­nően érdekelt abban, hogy magas termést érjen el. A kiadások egy hold vetésterületre majdnem ugyan­azok, jó és rossz termés esetén is, mert változatlan a vetőmagszükség­let. ugyanakkora területre törté.iik a begyűjtés kivetése is és fgv min. den mázsa tölbb'ettermés a tagság jövedelmének növekedését szol­gálja. — Súlyos hibát követnek el azok a termelőszövetkezetek, amelyek késlekednek a vetéssel, vagy nem gondosan előkészített ta'ajba vetik a gabonát. Mindennapi késedelem é, így a rössaminőségű mUnka meg­törése több mázsányi kenyérgabo­nát vehet el a termelőszövetkezeti tagok jövedelméből. — Gondolni kell a tavaszi veté­sű növények magas termésátlagá­aak biztosítására és ennek érdeké­hen különösen nagy figyelemmel kell végezni a trágyázást, és a gép­állomásoknak sietniök kell « vető­szántás éa , vetés végzése mellett a mélyszánltással is. — A termelőszövetkezetek meg­szilárdítása. n termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának emelése érdekében most legnagyobb jelen­tősére az őszi munkák időben való ps jó elvégzésének van, mert csak így lehet biztosítani a jövő évi magas termésátlagokat és ennek kö­vetkeztében nagy részesedést a munkaegységekre. — A mostani jó munkán mú'ik, hogy termelőszövetkezeteink gabo. natermése már a jövő évben orszá­gos át'apban is legalább 2 mázsá­sai meghaladja az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó Parasztokét. — A termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának emelés© szem­pontjából n magas termésátlagok elérése mellett nagy felentcségo van arcnak, hogy a szövetkezetek ; öved címező gazdálkodási ágakat ép?tsen->k ki. sokoldalú gazdaság, gá fejlődjenek. — Mindenekelőtt az állzítemyész. tésríl kell. hogy sző essék. Ter­melőszövetkezeteinkben jelenleg niz állattenyésztés mgyen elhanyagolt állapotban van és nem hoz megfe­lelő jövedelmet mégpedig azért, mert nz állattenyésztésben gyenge a tenyésztői munka, nem megfelelő a takarmányozás, az áltatok gon­dozása. ápolása. — Ezen a tűrhetetlen helyzeten f lló lenül váltorialni kell. Miden tprm<dőszövr<keze'l-on magas pénz jövedelmet biztosító ágazattá kell kifejleszteni az állattenyésztést, kii­lönös n a szarvasmarha, sertés ts juhtenyésztés1'. — A közös állattenyésztés fej. lesztésének jövedelmezőségéhez n gvmértékben hozzájárul a Köz. nonfi Vezetőség határozata a be­gyűjtés úi rendszeréről, amely sze­rint a termelőszövetkezetekben ép­ocn nz állattenyésztőd termékek beadása csökken leginkább; az el. múlt évihez viszonyítva, mintegy 0 százalékkal. Ez lehetővé le­szi, hogy szövetkezeteink, ha jól dolgoznak, rövid időn belül jelen, tő; mértékben túrta nak állatot és állati terméket szabadpiacra vinni. — Az új begyüi'ési rendelet ér. telir.éb-n 'erpiphVzövetkeze! éknek 100 kat. holdra átlagoran 5.5 má­zsa, azaz mintegy 4 darab hízó­sertést! kell beadni, viszont még ;özepes"n dolgozó termelöszövet. krz t is könnyűszerrel tud meghte.. latai csak a közös gazdaságban is ötszörannyi sertést és emellett — jó kapálás mellett — még a ház­táji állatállomány részére is bő­ven jtflhat kukorica. Ez azt jelenti, hogy 500 holdas termelőszövetke­zet egy évben szabadpiacra tud vinni 80—100 hízottsertést is, ez a mai szabadpiaci árakon számítva 250—300.000 forint pénzjövedel­met jelent. Legjobb termelőszöve> kezeteink már eddig is jelentős mennyiségű sertést hizlaltak sza. badpiac-ra a (©adási kötelezettség teljesítése mellett: a turkevei Vö_ rös Csillag beadási kötelezettségé! időben teljesítette és ebben az év­ben már eddig Í6 290 darab sertést vitt piacra- Ebben a szövetkezetben ez évben csak a sertéshízlalás közel egymillió forin'i pénzjövedelmet hoz. — Hasonló eredménnyel jár a közös tehenészei kifejlesztése is. — A jövő évi beadási tervek sze rint a termelőszövetkezetek átla­gosan 100 kat. holdra mindössze 1800 liter teje® kell, hogy beadja, nak, viszont az átlagosan dolgo­zó termelőszövetkezet is 100 kat. holdon közös áUományban leg­alább 10 tehenet kell, hogy tartson. Egy 500 kat. holdiaa tenmelőszö. ve'kezet szabadpiacra vihet éven­te mintegy 60-000 liter tejet, amely 150—200.000 forinttal növeli a pénzj öved elmet Az újpesti „Bán Tibor".termel&szövetkezet már fel­figyelt erre a lehetőségre és ebben az évben közel 400.000 forin® pénz. jövedelemre tesz szert tehenészete róvén> csak a beadási terven felüli tej szabadpiaci értékesítésével. Az állattenyésztés alapvető ágai, a szarvasmarhatenyésztés és a juh­tenyésztés mellett nem szabad el­hanyagolni a baromfitenyésztést sem. Szükséges az is, hogy szövet­kezeteink nagyobb mértékben fog­lalkozzanak olyan kisegítő üzem­ágakkal is, mint a haltenyésztés, a méhészet, stb. Egy hold tógazdaság létesítése például a termelőszövet­kezetek számára közepes eredmény esetén is közel 6—8000 forintos pénzjövedelmet jelent. Ez különö­sen jelentős, ha figyelembe vesz­szük, hogy tógazdaság olyan terü­leten is létesíthető, ahol a száraz­földi növénytermelés biztonságo­san nem folytatható. Pártunk és kormányunk minden segítséget megad a termelőszövet­kezeteknek ahhoz, hogy jövedelme­ző ágazatokat gyorsan kifejlessze­nek és ezzel az egy munkaegységre eső pénzjövedelmet a jelenlegihez képest lényegesen emeljék. A ma nyilvánosságra hozott miniszterta­nácsi határozat például lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek közel 75 százalékos támogatással létesítsenek halastavakat, öntöző­telepeket és állami támogatással ültessenek szőlőt, gyümölcsöst. A már előzőleg hozott minisztertaná­csi határozat rendkívül kedvező körülmények között biztosítja a termelőszövetkezetek számára a si­lóépítést. Minden termelőszövetke­zet tanuljon meg élni ezekkel a le­hetőségekkel, mert ezek felhaszná­lása az egyik legfőbb módszere a szövetkezeti gazdaságok felvirágzá­sának, a mezőgazdasági termelés fellendülésének. Termelőszövetkezeteink min­den feltétellel rendelkeznek ahhoz, hogy jelentős pénzjövedelemre te­gyenek szert és munkaegységekre a rendszeres pénzjövedelem segít­ségével évközben havonta, vagy másfél havonta rendszeresen tud­janak előleget adni, olyan mérték­ben, hogy a termelőszövetkezeti ta­gok évközben sem szenvedjenek pénzben hiányt. — Csak helyeselni lehet azt, ha a szövetkezet, kifejlesztve jövedel­mező üzemágakat, évközben rend­szeresen, lehetőleg havonként, vagy másfélhavonként az előző munka­egységekre a tagok között az eddi­ginél lényegesen nagyobb munka­egység-előleget ad ki. Kormányunk úgy határozott, hogy ennek elősegí­tése érdekében a becsületesen dol­gozó termelőszövetkezetek részére megfelelő rövidlejáratú hitelt is bo­csát rendelkezésre. — A jövőben nem lehet jónak tekinteni annak a termelőszövetke­zetnek a működését, amelyik jöve­delmező üzemágak kifejlesztésével, a természetbeni részesedés mellett nem tud munkaegységre csak pénz­ben legkevesebb 14—20 forintot biztosítani. — A termelőszövetkezeti tagok jövedelmének legfőbb forrása a közös gazdaság, de nem szabad elhanyagolni és lebecsülni a ház­táji gazdaságot sem. A háztáji gaz­daság, ha nem haladja túl az alap­szabályban megszabott méreteket, nagyon egészségesen egészíti ki a termelőszövetkezeti tagok közös munkában szerzett jövedelmét és növeli a közös gazdaság áruterme­lési színvonalát, azaz lehetővé te­szi, hogy ténylegesen piacra ter meljen; a tagok mindennapi szük­ségleteit, zöldségfélékben, tejben, húsban ugyanis a háztáji gazdaság ki tudja elégíteni. — Meg kell mondani, hogy a háztáji gazdaság fejlesztését is el­hanyagoltuk, erre mutat az, hogy a termelőszövetkezeti családok kö­zül csak minden harmadik, negye­dik családnak van tehene. A ház­táji állatállomány elhanyagolásá­hoz hozzájárult a háztáji terület vi­szonylag alacsonyan történt megál­lapítása és a háztáji gazdaságokra kivetett túlzott beadás is. — Ezen hibák kijavítása érde­kében a minisztertanács úgy ha­tározott, hogy szeptember 1-től kezdve egy kat. holdig lehet fel­emelni az egyes termelőszövetke­zeti családok háztáji területét és ebbe az eddigitől eltérőn nem háromszorosan, hanem csak egy­szeresen kell beszámítani a szőlőt és a gyümölcsöst. — A háztáji tehéntartás jövedel­mezővé tétele érdekében a mai na­pon nyilvánosságra került minisz­tertanácsi határozat kimondja, hogy október 1-től kezdve a ház­táji gazdaságban lévő tehenek után nem kell beadást teljesíteni. — A háztáji gazdaságok tehát teljesen mentesítettek a tejbeadás alól. ez a rendelkezés minden ter­melőszövetkezeti család számára nagvon érdemessé teszi a tehén­tartást. Itt az ideje, hogy minden ter­melőszövetkezeti család — szigo­rúan betartva az alapszabályban megszabott mér tök eket — egészsé­gesen fejlessze a háztáji állatáíio­mánvát. Minden családnak legyen legalább egv tehene. egy kocája, műiden család hizlaljon disznót és tarf-son baromfit é<? gondosan mü­vetje mez a termelő szövet kezet tői számára biztosított háztáji terüle­tet. — A termelőszövetkezetek — be­leértve az l-es és Il-es típusúakat i3 — vezetőségein, elnökein és nem utolsó sorban magán a tagságon múlik, hogy a népi demokrácia­adta lehetősébe® felhasználva, milyen gyorsan válnak a ma még lemaratott termelőszövetkezetek is virágzó gazdaságokká, jól dolgozó, megelégedett tagsággal rendelkező szövetkezetekké. A szorgalmas ter. mclöszövetkezeti tagok számára a közös és a háztáji gazdálkodásiból származó jövedelem együtt olyan jólétet biztosít, amilyent az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó paraszt — még a földműve'éshez jó] értő, minden szükséges felszereléssel ren­delkező középparaszt — még fo­kozott állami támogatással sem tud a maga Rzámára megteremteni. - Pártunk Központi Vezetősége és kormányunk tudatában van an­nak, hogy termelőszövetkezeteink­nek nz elmúlt években és különö­sen az elmúlt évben sok nehézség­gel kellett megküzdeniük és ezért nemcsak a jövő évi terméshez ad segítséget, ha.iem különböző ked­vezményekkel elősegíti, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek még az idén nem tudtak kiváló eredményeket elérni, nehézségeiket le tudják győzni. Ezért határozott úgy a minisztertanács, hogy to­vábbi 200 millió forint összegben elengedi a termelőszövetkezetek ez. évbe-n lejárt rövidlejáratú hitelei­nek túlnyomó részét és emellett to­vábbi segítséget ad újabb hitelek nyújtásával. Kormányunknak ez a Segítsége lehetővé teszi, hogy a jelenleg még gyengén dolgozó termelőszövetkeze­tek tagjai is már ebben az éviben alapjában megtalálják számításai, kat a szövetkezeti gazdálkodásban és bizakodással induljanak a szán­tási és vetési munkáknak a jövő évi. az eddigihez képest összeha­sonlíthatatlanul nagyobb sikerek és eredmények felé. Termelőszövetkezeteink javuló munkája, a szövetkezeti gazdasá­gok nagyobb támogatása lehetővé teszi, hogy nagyobb gondot fordít­sunk azokra a szövetkezeti tagokra is, akik önhibájukon kívül nem tudják kivenni részüket megfele­lően a közös munkából; öregekre, betegekre, szülőasszonyokra. Kor­mányunk ezen termelőszövetkezeti tagok megsegítése érdekében erő­sen kiszélesítette az eddigi beteg­ellátási és segélyezési rendszert. Több intézkedés között elrendelte, hogy az első gyermeket szülő asz­szonyt, ha tagja a szövetkezetnek és a munkából alapszabály szerint kivette részét, 500 forint, a máso­dik és további gyermekét szülő asszonyt 400 forint segélyben ré­szesíti. — Ezek a kormányintézkedések azonban csak részben oldják meg a termelőszövetkezetekben az öregek, a munkaképtelenek kérdését. Mi pedig nem részben, hanem teljesen meg akarjuk oldani ezt a felada­tot, ezért feltétlenül helyes és csak támogatni lehet a határozati javas­lattervezetnek azt a pontját, amely kimondja, hogy a termelőszövetke­zetekben kötelezően létesíteni kell szociális alapot és azzal biztosítani kell az öregek, munkaképtelen ter­melőszövetkezeti tagok számára a megélhetésükhöz szükséges ter­mény- és pénzjuttatást. — A termelőszövetkezeti mozga­lomban ezzel megszűnik a dolgozó parasztság félelme az öregkortól és a betegségtől, ami a kapitalizmus időszakában jellemezte nemcsak a mezőgazdasági munkást, hanem a kis- és középparasztokat is. A ter­melőszövetkezeti mozgalomban megszűnik a félelem attól, hogy az öreg és munkaképtelen családjá­nak terhére lesz és kínlódás lesz neki az élet. Az ilyen megváltozott életet élő öregek helyzetét jellemzi Kovács Gábornak, a nagyecsedi Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjának levele, aki azt írja: -Én 70 éves vagyok már, a szövetkezet­ben semmi hiányunk nincsen, csak az bánt engem, hogy miért nem lett előbb ilyen az élet*. Bogdán János, a nyírbélteki termelőszövet­kezet tagja így ír: -Én ma már 72 éves öregember vagyok, de azt sze­retném, ha 20 éves volnék, mert ilyen jó nekünk sosem volt és ez­ért, bár öreg vagyok, kész volnék szembeszállni azzal, aki a mi jó életünkre tör*. Ha még közel sincs ilyen élete minden termelőszövetkezetben az öregeknek és munkaképteleneknek, de ez az út, amelyen termelőszö­vetkezeteink most elindulnak, le­hetővé teszi, hogy mindenütt rö­videsen ilyenné tegyük az öregek és munkaképtelenek életét. — A termelőszövetkezetek ter­mésátlaga növelésének és a terme­lőszövetkezeti tagok jóléte megte­remtésének fontos előfeltétele, hogy ne csak a közös munkában, hanem a termelőszövetkezet vezetésében így úgy, ahogy ezt a tanácskozás elé terjesztett mintaalapszabály­tervezet előírja, résztvegyen a ter­melőszövetkezet egész tagsága. — Feltétlenül biztosítani kell, hogy minden fontos kérdést a ter­melőszövetkezet közgyűlése dönt­sön el és igy minden termelőszö­vetkezeti tagnak lehetősége legyen résztvenni a határozatok meghoza­talában. A termelőszövetkezeti ta­gok érezzék végre, hogy ők nem egyszerű tagok, hanem a szövet­kezet gazdái is. — Sok termelőszövetkezeti el­nök azonban nem úgy dolgozik, hogy a tagság gazdának érezhetné magát: kiskirálykodik, nem hall­gat senkire, azt képzeli magáról, hogy nálánál többet senki sem tudhat a szövetkezetben. Az ilyen el.iökök a közgyűlést sokszor egy évig sem hívják össze és ilyen szö­vetkezetben legtöhbször az igazga­tóság és intézőbizottság is csak formálisan működik. — Ezekben a termelőszövetkeze­tekben kihasználatlanul marad a termelőszövetkezeti tagok kezde­ményezése, tapasztalata, és a tag­ság előbb, vagy utóbb elégedetlen lesz termelőszövetkezete vezetésé­vel, ez kihat munkájukra is és ha idejében nem történik változás, a termelőszövetkezet fejlődés helyett visszaesik. — Kiss János, a badacsonyi „Dó­zsa" termelőszövetkezet tagja el­mondotta, hogy ki akar lépni a szövetkezetből, mert a vezetőség nem hallgatja meg a gazdaságra vonatkozó javaslatait, holott ő mint egyénileg gazdálkodó, jó termés­átlagokat ért el. — A kishörcsök-pusztai „Petőfi" termelőszövetkezetből három tag; Rudniczei József, Horváth István, Ábris József elmondták, hogy a vezetőség rokoni klikk, amely a tagság nélkül intéz el mindent és ők emiatt ezzel a vezetőséggel nem akarnak tovább együtt dolgozni. — Ahhoz, hogy termelőszövetke­zeteink ténylegesen fejlődni tudja­nak, hogy hasznosítani tudják mindazt a segítséget, amit munká­jukhoz kapnak, feltétlenül szükség van a szövetkezeti demokrácia megvalósítására. — E cél elérése érdekében nagy jelentősége van annak, hogy a ter­melőszövetkezeti mozgalom ötéves tapasztalatainak figyelembevételé­vel a Termelőszövetkezeti Tanárs sok termelőszövetkezet bevonásá­val elkó-'zítöl'e és a tanácskozás elé hozta megvitatásra és jóvá­hagyásra javaslatát a III, típusú termelőszövetkezetek egységes min­taalaoszabálytervezetére. Ez az alapszabálytervezet — ha a ta­nácskozás elfogadja — egységes alapokmánya lesz minden III. tí­pusú termelőszövetkezetnek. — M'nten termelés'ö vet keze'i vezetőnek, termelös-örertezeM tag. rak az ©'diginél nagyobb felelős, séret kell maid éreznie, hogy az alspe-abály rendelkezései n sya_ korlati életbe á'tmen'enek ás hogy ilymeden mtodn termrűőszövetke. zeti tag Saját gyakorlatán keresz. (Folytatás a harmadik oldalon!

Next

/
Thumbnails
Contents