Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-13 / 215. szám

4 VASÁRNAP 1953 SZEPTEMBER 13 A SZOVJET PÁNCÉLOSOK NAPJA Ina: V. (Jrigoi/ev pance.os v*tetŐmjgy A SZOVJET HAZA bútanaága ket vitt.ik vtohe. féiett crktídű saovjet fegyve-eu eföti kozü-t fontos helyet zúgta!-• n>kk el u ])ánc-u>a u gépeszeit LHxfuMk. A paíicé-ys.ik a szjchiis­ta huia be:sulót8ért és iuggetta.!, ségéjrc vívott haroiuba.1 ho^etep megáhták btoyaktt. A Szovjetoaiu Legieiso Tanácsáaak ebi ok ség? ltMti-btii a páa-taoa ts gépo-Keit csapaitvlcuiiu a iNagy llopvédő Há­buiMibiui tanú-4 tóit kim.iga.iá érde­mei. valamint a Szovjet Hadsaregst páncélos techíwkavnl e-tam hac­koeiigyáriók érdemei eí t-putc-e­kt'iii, elrendelte, hogy műiden öv­ben meg kelij ünnepelni a páncé­losok napját. A szovjet nép nagyszerű fialt, a páncélos katonákat Ünnepli ezen a napom, akik sok dicsőséges oklalt írtak bo a szovjet haza hűs tör­ténő inébe. A szovjet páncélosoknak és gé­pesített aJo.kuhituk.ialk dicsőséges harci hagyományajk vannak, Torié, nctivk elváUsathatatlanul kapcsoló, •lik h Szovjet Hadsereg történeté, bei. A szovjet pincéiQs é« gépcsi. tett atakutatok, uz őket fegyverről el átó iparral együtt, a fiatal szov­jet áfium törtenetének hajnalán, közvetlenül aa októberi forradalom győzelme után smlettek inog. A Kommunista Párt éa n szovjet kor­má.iy uz októberi foreaiJa/om gyű­relme u'lán miivdent megtett anaak értlokóben, hogy megszervezze u Jiuzai harckocsigyártást év meg­terqmVe a páncétag éa gépesített csapatokat. Az első páncú os egy­ségak 1018 februárjában alakultak meg és tevékenyen részt vettek a német interveesciórok szétzúzásá­ban Pszkov éj Nnrva alatt A Buovjet pánoééoa egysógaknejk fon­tos szerepük volt Caridn hős vó. delirK\ben is. AZ 1930—39. ÉVEKBEN s mov­jet tervezők éa harckocsi gyári Ők el­készítették n világ legjobb közepes és nehéz harekoovjalt, n „T.34'\ ,,f4'. „KY" harckocsikat, amtuyck Akeresen kláliiák a kemény pró­bát a Nagy Honvédő Háborúban eg tflitósa-i biztosították a Szovjet­unió etaófcibsógót a liarckocsigyár_ fásban. A párt és a kormá.iy n hadse­reg technikai febzer&ácévot egy­idíjúR'g hatalmas munkát fe||ett ki a páncélos és gé|>esítptt csapatok kádereinek megteremtésére ée ne­velésére Páncélos iskolákat és tán­intó/ctcket Bzerveztek. 11132-be,, ped'T megnyílt a páncélos As gé­pesített canpatqji J. V. Sztálinról elnevezett hedtnkadémiéja. A Szmvjebu.iió a Nagy Honvédő Háború kezdetén már erős páncú­tos éa gépesített egységekkel ren­rteMcáwtt, amelvok„ck elsőrangú technikájuk és kiképzett kádereik voltak. A Nagy Hon vélő Háborúban n szocialista h iro megvédésének ne­me® eszméiétől lelkesített szovjet harcosok felülmúlhatatlan hőstette. A szovjet páicélosoik és gépesí­tett csapatok már a háború e'eján, amikor a hitleristák a repülőgépek és harckocsik tsrún mennyiségi fő. lénnyel íeuds'kea&ak, mozgékonysá­gukkal ós t ikt-kájukkal pi2gliiusi­tották az olle.iség jcrvrjt és pú­tolliaíatan veszteséget ckoztak un­nuec cm'-e.'-3n cs hadianyagbun. KIEMELKEDŐ SZEREPÜK volt a szovjet páncé'osoknafc a Moszkva előtt át jó német-fa sfezta csapatok srétzúzásába.n. Ott fosz­lott sammlvé a hitleri; ta hadsereg 1 így ő z li ét e iie.i ségérő 1 sz;Mó mithosz. A Moszkva előtti ütközetekben született meg a szovjet harckocsi­gárda, amsJy az F'hn parijáig vit­te ci győzelmes harci zászlóit. A Szovjetunió már a háború második évében ki tudta egyenlíteni azt a számbeli fölényt, amellyé, a* ellemság a harckocsik terén rendel­iDerett. Ebben nemcsak a hnreko­csigyáitAknak, hanem a szovjet pr'n/oótoknak ig nagy érdemük van. A szovjet páncélosok napról­nnpra több elleinréges páncélost lőttek ki. A sztálingrádi ütközet, bőn már teljes mértéfeben kibonta­kozott a szovjet páncélosok fölé­nye a fasiszta gépesített alakulatok fölött. 1013-ban a kurszki kanyarban bontakozott kj a Honvédő Háború egvlfc legnagyobb ütközete. F har­cokban mindkét részről tízezer harckocsi retj; részt. A hitleristák július 5-től augusztus 6-ig négy­ezer harckocsit és magajáró löve­ge? vesztetlek. Az ellen,ség meg­rendült, n Szovjet Hadseregnek pe­dig lehetősége nyílt arra. hogy megkezdje n döntő elWtáan.idást. 1914-ben a szovjet páncélos és gépesített csapatok a töbM fegy­vernemek crapatvval együtt kilenc mogTemmi-ftö csapást mériek az eben égpo s ennek révén a hitle­ristákat. kiűzték a Szovjetunió te­rű letérő'. majd megsemmisítő csa­pást mérték a fasiszta fenevadra saját bnrlanciábao, A SZOV,TFT PÁNCÉLOSOK a Szovjet Hadsereg töft»vl alakulatai, val együtt rövidesen döntő csapást mériek a japán imperialistákra is. Japán kénytelen volt letenni a fegyvert. A azov'et kownánv értékelte a szov re? páncélosok hf*teté«lt és hA­iorrágnt tl(2 páncélost tüntettek ki a Szovjetunió hó ve címmel. A kormány a hnrckocslgyártók érdo. m°it 1 szocialista munka hőse cím adományozásival jutalmazta. A Szovietu iió békés alkotó mun. kával ha'ad a kommun'rfnus út­ián. Bélleés munká:ára, bo'dog. dé­riig éfetéye a Szovjetunió fegyve­re; orö; őrköilrek Velük egviitt of( ál'nik n vártén n szovjet pán­eéloeok is A'lhatntosRn növelik ka, te„ai és porlikai tudásokat, állan­dó készenlétben tartiák o'i első­rendű saov'et ha''itachnikát, ame­lyet a hazától kaptak. PARÍÉLEI • A tag- és tagjelölt felvéteti munka feladatai A párt az osztály része, munkásosztály élcsapata, tudatos és szervezett csapata, a proletáriá' tus 06ztályszervezetónek legmaga­sabb formája. Ebből fakadnak azok a nagy követelmények, ame­lyeket a párt támaszt tagjaival szemben. Ebből fakad a tag és tagjelölt felvételnél az egyéni ki­választás elve, a párt összetételé­nek szabályozásával kapcsolat oa szervezési politika. Ez a megállapí­tás gyakorlatban azt jelenti, ri'-gy jelenleg növelni kell pártunkban a munkások százalék arányát, vala­mint javítani kell az értelmiség és a szocialista szektorban dolgozó parasztok százalék arányszámát. A pórt csak akkor tudja vezetni a dolgozó tömegeket, ha megfelelő tagsággal rendelkezik, ha kiválo­gatja és felveszi soraiba a munkás­osztály legmesszebbre tekintő, ön­feláldozó, élenjáró tagjait, akik megértik a párt feladatait és tel­jesíteni is tudják azokat. A dolgo­zók közül egyre többen vannak, akik szeretnének a pártunk tagjai lenni. Pórtszervezeteink feladata az, hogy elősegítsék a pórt hoz, a népi demokráciánkhoz hű dolgozók pártba való felvételét. Pártszerve­zeteinknek arra kell törekedni, hogy a párt sorainak minőségi ja­vítása mellett számbeli növelését is elősegítsék az eddiginél fokozot­tabban. Egy pillanatig sem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a pórt sohasem törekszik nagy tag­létszám elérésére, de nem is csuk­ja be kapuit azok előtt, akik való­ban kiérdemelték, hogy soraiba léphessenek, akik hitet tettek Le­nin-, Sztálin ügye iránti hűségük­ről. A tagjelöltek felvételének szabá­lyozósa szükséges, hogy javítsuk a munkások, parasztok, műszaki és egyéb értelmiségiek százalék arányszámának növelését. Ezen a téren sok a tennivaló. Az utóbbi 6 hónapban Szegeden 0.5 százalék­kal csökkent a munkások százalék arányszáma. Ez a tény pártszervezeteink munkájának e téren való megjaví­tásának feladatát állítja elénk. A tagjelölt felvételi munka megjaví­tása megköveteli, hogy pártszerve­zeteink az eddigieknél tervszerűb­ben foglalkozzanak azokkal a dol­gozókkal, akiket a tagjelölt felvé­tel szempontjóból számításba vet­tek. Ezekkel a dolgozókkal a párt­vezetőségi tagok, a pártcsoport bi­zalmiak foglalkozzanak, ismertes­ség meg a pártot és annak célki­tűzéseit, a párttagok jogait, köte­lességeit, bízzák meg feladatokkal őket. E munka végzésében ered­ményesen dolgozik a Ruhagyár, a Jutaárugyár, a Vasöntöde, a Sze­gedi Cipőgyár pártszervezete. Itt a pártcsoportbizalmiak rendszeresen elbeszélgetnek a hozzájuk beosz­tott dolgozókkal, feljegyzést készí­tenek maguknak az elvtársak fej­lődéséről és így elérik azt, hogy rövid néhány hónap alatt áldozat­kész, párthoz hü elvtársakkal tud­ják növelni pártunk sorait. A rárt orrainak növelésére első­sorban az üzemek, a tcrmelőszö­vetkerekk, az cgy-rícm 6-s m isko­lai pórfsiservr:',eteknek kell na­gyobb gondot fordítaniuk. El kell emi azt hogy a vákuelésl műnké* kan kitűnt, u termelésben élenjáró ttoigaták, müvsífi t-. cg/eb <tr!el­mlíéslák, unnelőiz-. .'etkezatok példamutató dolgozói, e;- .i-.emeink legjobb hallgatói a párt célkitű­zéseit megismerve, mint tagjelöl­tek, pártunk tagjaival egysorlinn, példamutatóan kivegyék részüket a szocializmus építéséből, napja­inkban és az elkövetkezendő hóna­pokban a párt- ég kormánypro­gramm megvalósításáért folyó harcból. A tagjelölt felvétellel nem zárul le pártszervezeteink ezirónyú mun­kája, hanem móginkább fokozódik. Ha a felvétet után megfeledkeznek a tagjelöltről, ha pem adnak neki munkát, ha a tagjelöltség üres formasággá válik, akkor a tagje­löltség tartama természetesen és elkerülhetetlenül meghosszabbodik. A tagjelöltség idejo alatt a párt meg akar győződni arról, vájjon méit"-e arra a tagjelölt, hogy part­tag legyen. Pártszervezeteknek fi­gyelemmel kell kísérni a tagjelöl­tek munkáját, tanulását, alaposan meg keli ismerni azt, akit a pártba felvesznek. Számos pártszervezetünkben jól foglalkoznak a tagjelöltekkel, nevelik őket, mint például a Pap­rikafeldolgozó Vállalat, a Láda­gyár, a Seprőgyár, a Textilművek, a Dózsa- és Táncsics tszcs párt­szervezete, ahol 6—7 hónap tag|e­löltségi idő leteltével a tagjelöltek a párttagok soraiba kerülnek. De pártszervezeteink többségében nem kielégítő ez a munka. Magukra hagyják a tagjelölteket, nem segí­tik őket ahhoz, hogy minél előbb a párt tagjai lehessenek. Például a Szegedi Kender, a Konzervgyár, a Lemezgyár, az Egyetemi Pártbi­zottság, a Késgyár, a Gőzfűrészek pártszervezetei. így fordult elő az, hogy 1953. év elején Szeged város tagjelöltjelnek 75 százaléka, egy­kettő, de nem ritka esetben három éves tagjelöltségl idővel rendelke­ző tagjelölt volt. Ez a tény meg­mutatta, hogy pártszervezeteink nem fordítottak kellő gondot arra, hogy pártunk Szervezett Szabály­zata a tagjelöltségi időt hat hónap­ban jelöli meg. Pártszervezeteink azirányú munkájából adódó hibák felszámolása érdekében Pártunk Központi Vezetősége határozatot hozott 1953. januárjában az egy évpél hosszabb tagjelöltségi idővel rendelkező tagjelöltek ügyének rendezéséről. Ezt a határozatot pártszervezetein k végrehaj tották. Most feladatként áll pártszerveze­teink előtt az, hogy ne legyen egyet­len olyan tagjelöltjük sem, aki az . cgy éves tagjelöltségi időt megha­j laiija. Ezen a területen vannak I hiányosságok egyes pártszervezete­! irik munkájában, Jelenleg is a tag­jelöltek 25 százaléka a 6 hónapi tagjelöltségi időt betöltötte, 19 százaléka 10—12 hónapos tagje­Jöltségl idővel rendelkezik. Meg kell hegy javítsák a munkájukat a Szegedi Kenderíonógyár pártszer­vezetei, ahol 15-nél több tagjelölt van és a hté apban csak 0 tagje­lölt felvételt tervezték. A Vágóhíd pártszervezeténél 3, Konzervgyár 2, p Hajójavító 3, a 65/1. Építőipari Vállalatnak 5 tagjelöltje van, akik­nek felvételével már ebben a hó­napban foglalkozni kellene. Hu pártszervezeteink megfeled­keznek a tagjelöltekről, ha nem el­lenőrzik azojc munkáját, fejlődé­sét, ha nem válik mindennapi munkájuk szerves részévé a tag­jelöltek nevelése, akkor nem tud­ják elősegíteni azt, hogy minden egyes tagjelöltet a felelősségérzet hasson át attól a perctől fogvji, ahogy a pártnak tagjelöltje lett Fontos feladat az, hogy minden egyes tagjelölttel megismertessék pártunk Szervezeti Szabályzatát, pártunk törvényét, hogy minden egyes párttag annak szellemében éljen és végezze munkáját. A Szegedi Városi Pártbizottság feladata, hogy mogjavítsa a tag­jelölt felvételt elbíráló munkáját. Ne forduljon elő az, hogy 2—3 hó­napig elhúzódjon egy-egy tagje­lölt vagy tagkérelem elbírálása. A Pártbizottság Párt és Tömegszer­vezetek Osztálya is több segítsé­get nyújtson a tag-, tagjelölt föl­vételi munkához az plapszerveze­teknek. Alapszervezeteink feladata következő időben az, hogy a tag­gyűlések előtt már 1—2 héttel tud­ják, kit fognak felvenni azok kö­zül a dolgozók köztll, akik méltók arra, hogy a párt tagjelöltjel le­gyenek. A meglévő tagjelöltekkel rendszeresen foglalkozzanak, ne­veljék őket, hogy a tagjelöltségi idő leteltével a párt tagjaj lehes­senek. Do ezen túlmenően az ed­digieknél nagyobb gondot fordítsa­nak az egész párttagság nevelésé­re, hogy minden kommunista a termelőmunkában, társadalmi munkában élenjárva példát mutas­son a széles dolgozó tömegeknek ós ezen keresztül mozgósítsa eket a párt előtt álló feladatok mara­déktalan megvalósítására. Eperjesi Júlia NEMZETKÖZI SZEMLE A nyugatnémetországi választásokról 1953 szeptember 6-án a féktelen terror és csalás jegyében lefolyt "választásokon* a ruhrvidéki ipar­mágnások, óccánoninncni cs óceá­nontúli bankárok és az amerikai megszálló hatóságok tevékeny köz­reműködésével újra hatalomra ül­tették engedelmes bábjukat, Aden­auert. Már jóval a választások előtt, a megszálló hatalmuk és a nyugat­német kormány mindent megtet­tek, hogy megakadályozzák a nép­akarat szabad megnyilvánulását. Vad hajszába kezdtek a demokra­tikus erők, elsősorban Németor­szág Kommunista Pártja ellen. Megtámadták a párt választási gyűléseit, feldúlták, felgyújtották a part helyiségeit. Az övezet-határon letartóztatták a szabályszerű úti­okmányokkal küziokedő békés uta­sokat és mogvonták az ideiglene­sen a Német Demokratikus Köz­társaságban tartózkodó választó­polgárok szavazati jogát. A választás napján pedig egész Nyugat-Németországot úgyszólván egyetlen nagy kaszárnyává változ­tatták. A szavazóhelyiségeket rend­őrök szállták meg, az utoákon páncélkocsik cirkáltak. Több mint 90 ezer rendőr és tübbczerfőnyi -önkén­tes polgári rendezögárda* (értsd fa­siszta rohamosztagok) gondoskodott a "rendről*, azaz a választók meg­félemlítéséről. Az amerikai és más mtgrzálló hatalmak katonái merő véletlenségből hadgyakorlatokat tartottak éppen ezen a napon. És a népakarat megváltoztatására nem utolsósorban ott volt az antidemo­kratikus csaló választási törvény. Dulles és Eiscnhower sietve üd­vözölték Adenauer választási sike­rét. És Adenauer kancellár a vá­lasztások ilyen irányú kimenetelén feljogosítva érezte magát, hogy a választást követő napon, szeptem­ber 7-én a német egységről a vá­lasztási hadjárat során hangozta­tott demagóg szólamait egy sokkal harciasabb, de megbízóinak annál inkább tetsző jelszóval váltsa fel és *KcIct felszabadításáról" (azaz az NDK) és Németország hékcs szomszédai elleni támadó háború­ról szónokolt. Ugyanakkor leplezet­lenül értésre adta, minden erejé­vel arra törekszik, hogy moggyor­sítsa Nyugat-Németország bekap­csolását az úgynevezett európai vé­delmi közösségbe. Adenauer választási győzelme te­hát súlyos veszélyt jolent Német­ország békés egyesítése számára. De nem kisebb fenyegetést jelent Európa békéjo szempontjából sem. fgy nem meglepő, hogy a nyugat­németországi választások eredmé­nye leplezetlen aggodalmat keltett Németország szomszédai: Anglia, Franciaország, Belgium, Dánia, stb. nemcsak demokratikus, hanem pol­gári köreiben is. A "Daily Express* című angol konzervatív lap például (gy ir: "Midőn Németország visszatér a porondra, szinte hallani lehet a ka­tonacslzmák kopogását. Nem reá­lisan gondolkozik az, aki úgy hiszi, hogy Németország megelégszik olyan európai hadsereggel, amely­ben katonái másodrendű szerepet játszanak*. A Franciaország sorsa felett ér­zett fokozott aggodalom hangját szólaltatja meg a "Libération« cí­mű párizsi lap is: "Attól a naptól kezdve, amikor Nyugat-Némoíor­szógot felfegyverzik, Franciaorszá­got ugyanolyan veszély fenyegeti, inint 1914-ben és 1939-ben. Egyet­len olyan francia sincs, aki bele­egyezne egy ahhoz hasonló veszély feltámasztásába*. Németország Kommunista Pártja, amelyet a csaló, nem arányos vá­lasztási rendszer több mint hat­százezer szavazat ellenére is el­ütött a parlamenti képviselettől, nyilatkozatában levonta n válasz­tások tanulságait és megjelölte azt az utat, amelyen a demokratikus erőknek Németország és az egész világ békéjét fenyegető veszély el­hárítása érdekében haladniok kell. A párt nyilatkozata többek között rámutat, hogy Adenauer választási győzelmét nem utolsósorban annak köszönheti, hogy a szociáldemo­krata párt vezetői, akik szavak­ban a német egység híveinek igye­keztek feltüntetni magukat, fékte­len kommunista- és szovjeteUencs uszítást folytattak és minden esz­közzel arra törekedtek, hogy meg­akadályozzák a háborús, rcvan­siszta erűkkel eredményesen szem­beszálló egységfront létrehozását. Németország Kommunista Párt­jának nyilatkozata a választások után következő politika irányelveit körvonalazva leszögezi: "A demo­kratikus örök egész Németország­ban összefoghatnak és biztosíthat­ják a demokráciát, utat nyithatnak az összes békeszerető népekkel való megegyezéshez és így bekapcsol­hatják Németországot, mint béke­szerető nagyhatalmat a népek nagy családjába*. Az angol szakszervezetek 85. kongresszusáról Szeptember 7-én ült össze Doug­Iasban az angol szakszervezetek 85. évi kongresszusa. Az idei kon­gresszusnak különösen nagy jelen­tőséget adott az a tény, hogy ülé­sein a küldöttek minden eddigit felülmúló számban nyújtottak bc javaslatokat az életszívonal emelé­sérc, a szociális biztosítás, a mun­kanélküli segély rendszerének ki­terjesztésérc, a betegekről és mun­kanélküliekről történő gondoskodás megjavítására. Különösen nagy vi­tára adtak alkalmat az államosí­tásról szóló, valamint a Kelet— Nyugat közötti kereskedelem kiter­jesztésérc irányuló javaslatok is. A főtanács, amelynek több tag­ját a konzervatív kormány a mun­káspárt által államosított vállala­tok magánkézbe történő vissza­adása alkalmából zsíros állásokba iiitt.vfta ós amelv működésével "ki­érdemelte* a burzsoá sajtó elisme­rését, határozati javaslatában elve­tette a magánkézbe adott vállala­tok újbóli államosításának gondo­latát. Bár a kongresszuson — a re­akciós többség segítségével a főta­nács mintegy hárommillió hétszáz­ezer szavazattal elfogadtatta javas­latát, a küldöttek jelentős része, több mint kétmillió 000 ezer tagot képviselő küldött a javaslat ellen szavazott, mintegy 2 millió szerve­zett dolgozót képviselő küldött pe­dig tartózkodott a szavazástól, így tehát a szakszervezeti főtanács ja­vaslatát tulajdonképpen a küldöt­tek többsége nem támogatta. Élénken foglalkoztatta a küldöt­teket a Kelet—Nyugat közötti ke­reskedelem kérdése is, amelynek ki­terjesztése mellett nagyon sok kül­dött szállt síkra. Ez is bizonyítja, hogy Angliában állandóan növekszik azok száma, akik felismerik, hogy az amerikai kormány háborús és kcreskedelcmkorlátozó politikája milyen mérhetetlen veszteségeket okoz — mindenekelőtt Angliának. Az ainerikacllenes hangulatra egyébkent jellemző, hogy Scott Mine amerikai szakszervezeti kül­döttnek, aki a vendégjoggal dur­ván visszaélve, pökhendi módon ki­rohanásokat intézett az angol mun­kásosztály ellen, beszédéhen egyik helyen "szerényen* megjegyezte: "Nekünk, amerikaiaknak is vannak hibáink*, több küldött gúnyosan odakiáltotta: "Nekünk mondja?* Az angol szakszervezetek meg­vásárolt főtanácsa minden módon Igyekezett meggátolni az angol munkásosztály és az angol nép életfeltételeinek javítására, a há­borús politika felszámolására irá­nyuló javaslatokat. Azt azonban mégsem tudta megakadályozni, hogy a kongresszus állást foglaljon a létfenntartáshoz szükséges ösz­szeg hivatalos indexének felülvizs­gálata mellett. Az Angol Szakszervezeti Főta­nács reakciós tagjai ezúttal ugyan még megakadályozták, hogy az egyszerű szakszervezeti küldöttek­nek a munkaviszonyok és a szociá­lis életkörülmények javítására irá­nyuló javaslatait elfogadják, befo­lyásuk azonban mégis alaposan megrendült. Ezt bizonyítják a Szakszervezeti Szövetség vezető szerveibe történt választások Is. Ennek során a balszárny jelöltjei az idén lényegesen több, a jobbol­dali jelöltek pedig sokkal kevesebb szavazatot kaptak, mint tavaly. O Bricn, a jelenlegi elnökre pél­dául, noha újból megválasztották, ezúttal cgymilliószázczcrrel keve­sebb szavazatot adtak le.

Next

/
Thumbnails
Contents