Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-13 / 215. szám

vasarnap 1953 szeptember 13 3 (Folytatás a második oldalról.) landó és rendszeres ivóvízellátását, kutak és önitatóberendezések létesítésével. c) A közös állatállomány elhelyezésére egyszerű, olcsó és házi kivitelű- istállókat kell építeni, hogy az a termelőszövetkezet részére nagy beruházást ne jelentsen. Javasoljuk, a termelőszövetkezetek gazdasági építkezéseinek építkezési engedély alóli mentesítését. d) Ahol a baromfitenyésztés feltételei kedvezőek, ott fejleszteni kell a közös baromfiállományt. A vizek közelében víziszárnyas-telepeket kell létesíteni. III. Biztosítsuk a termelőszövetkezetek alapszabályszerű, demokratikus vezetését 1. A termelőszövetkezetekben fel. tétlenül érvényt kell szerezni a szövetkezeti demokráciának. Fel kell számolni az elnökök és más vezetők ömkényeskedését, parancsolga. lását és ei kell érni, hogy a termelőszövetkezeti tagok döntsenek szövetkezetük minden fontos ügyében. A közgyűléseket rendszeres időközönként — legalább _ havonkint — össze kell hívni és azon az igazgatóság köteles beszámolni az előző közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. a) Meg kell szüntetni, hogy az elnökök a tagság tudta nélkül intézkedjenek a fontosabb termelőszövetkezeti ügyekben. Az elnök és a termelőszövetkezet igazgatósága csak a közgyűlés határozata alapján intézkedhetik a pénzügyi, beruházási termelési tervek megállapítása,' hitelfelvételek, a gépébe, írással és állami vállalatokkal kötött szerződések ügyében, továbbá n tagok részesedésének megáll apitása felől. Amennyiben az elnök ilyen kérdésekben a közgyűlés határozata nélkül intézkednék, a közgyűlésnek joga van az elnököt felelőSségre vonal, végső esetben pedig leváltani. b) A termelőszövetkezeti tagok alapszabályban lefektetett jogát teníkisom csorbíthatja meg. Az egyes termelőszövetkezeti tagok ké_ réseit panaszait indokolt esetben a közgyűlés elé keli terjeszteni és ott megvitatni. . A közgyűlés elé kell terjeszteni R szövetkezeti fegyelmet sértő és a közös vagyon elten vétő tagok fegyelmi ügyét is. A termelőszövetkezeti tagokkal szemben súlyosabb fegyelmi rendszabályokat (munka. egységlevonás kártérítés, stb.) csakis a közgyűlés hozzon. Keményen szembe kell szállni a termelőszövetkezetekbe befurakodott kulákok és egyéb ellenséges elemek zavart keltő kísérleteivel. Az ellenséges elemeket a közgyűlés haladéktalanul zárja ki. c) Minden termelőszövetkezetben biztosítani kell, hogy a tagok be. vitt földjük után az alapszabálynak megfelelően a földjáradékot megkapják. Hasonlóképpen biztosítani kell, hogy minden termelőszövetkezeti tag még ebben az évben megkapja a bevitt állatok és gazdasági felszerelés értékének esedékes részét. d) Az l-es és Il-es típusú termelőcsoportokban alapszabályszerű gazdálkodást kell megvalósítani. A tagsággal megvitatva el kell érni, hogy minden tag bevitt földje arányiban vegye ki részét a közös munkából, a közös kiadásokhoz, trágyázáshoz, szántáshoz hozzájáruljon. Ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy vetésterületüket lehetőleg ugyanolyan minőségű földből kapják, mint amilyet a termelőcsoportba bevittek. e) A tanácsok végrehajfőbizottsága és osztályai ne sértsék meg a termelőszövetkezeti közgyűlésnek és elnökének hatáskörét, hanem a szövetkezeti demokrácia érvénye, sítését, a tagság aktivitásának fokozását segítsék elő helyes észrevételeikkel, javaslataikkal, taná. csaikkal és ellenőrzésükkel. 2. A termelőszövetkezetek fejlesztésénél biztosítani kell az önkéntességi és csak azokat a dolgozó parasztokat keU tagként felven. ni, akik saját ctbatarozásukból, meggyőződve a szövetkezeti gazdálkodás fölényéről, lépaek a ter. melőszövotkezetbc- Viszont min. dem lehetőséget fel líe,l használni arra. hogy-'a termolőazövetkerost jó eredményeinek ismertetésével a dolgozó parasztok a gyakorlati példákon keresztül meggyőződjenek a szövetkezeti gazdálkodás fölényéről éa ahhoz közelebb kerüljenek. 3. A szövetkezeti mozgalom önkén tewége betartásának biztoaítása érdekében, a kormányprogr»Tnmnak megfelelően, a gazdasági év befejezésével, a zárzzámadúaok után meg kell engedni azoknak a tagoknak a kilépését, akik valami, lyen ok miatt el akarják hagyni a termelőszövetkezetetMinden termelőszövetkezetben biztosítani kell, hogy a gazdasági év végéig, a zárszámadásig az egész szövetkezeti tagság közösem végezze a* őszi munkákat, a termé. nyeik betakarítását és a jövő évi kenyerünk biztosítása szempontjából annyira fontos búzának és rozsnak elvetésétMinden termelőszövetkezet biztosítsa — eretefi tervének megfelelően — a kenyérgabona időben és jó minőségben történő elvetéséi. Az esetleg kilépő tagokkal a föld kiadása, a kilépők kötelezettségeinek megállapítása és minden egyéb elszámolás csak a gazdasági év végén, a vetési és betakarítási munkák befejezésekor történjék meg és ekkor kell számukra földjük arányában, a közös vetésterületről a kenyérgabona vetésterületét is kijelölni. Tudatában vagyunk annak, hogy termelőszövetkezeteink megszilárdítása érdekében végzett feladataink végrehajtása nem lesz könynyű. Az ellenség mindent elkövet terveink megvalósításának hátráltatására és tagságunk körében bizalmatlanságot kelt. De vállaljuk a harcot, mert tudjuk, hogy saját magunk és gyermekeink szebb, boldogabb jövőjéről van szó. Ezért kíméletlenül sújtunk le az ellenság minden, a termelőszövetkezeti gazdaságok ellen irányuló mesterkedésére. Ugyanakkor fáradhatatlanul végezzük felvilágosító munkánkat a megtévesztett', ingadozó tagok és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok meggyőzése érdekében. Lelkesít bennünket az, hogy mellettünk áll pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja és a harcokban megedzett magyar munkásosztály, rajta leszünk, hogy tovább erősítsük a munkások és parasztok szövetségét. Termelőszövetkezeteink megerősítésével, jobb munkával, termésátlagaink fokozásával é« az állam iránti k^telecetteégeink teljesítésével juttatjuk kifejezésre pártunkhoz és népi demokratikus államunkhoz való ragaszkodásunkat. Ugy dolgozunk, hogy a termelés növelésével a termelőszövetkezeti tagok Jómódúvá legyenek és fokozódjék termelőszövetkezeteink vonzóereje az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok felé, hogy munkánk nyomán az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok minél nagyobb része meggyőződjék a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. Büszkeséggel tölt el bennünket az a tudat, hegy úttörői vagyunk az új paraszti étet megteremtésének, a szocializmus megvalósításának a falun. Ez a büszkevég jobb mun. kára serkent bennünket és biztosak vagyunk, hogy példánkat önkén tas meggyőzöd és alapján követi majd az egó« magyar dolgozó parasztság". A harmadik negyedévi terv teljesítéséért, életszínvonalunk további emeléséért Tisza Malom dolgozói teljesítenék harmadik eegyadévi tervüket vaslatára hétfőn újabb ígéretet tettek; szeptember 12-én maradék nélkül befejezik tervüket. örömmel jelentjük, hogy vállalásunkat teljesítettük. Szombaton, szeptember 12-én délután 4 órakor befejeztük a harmadik negyedévi tervünket. Ezzel válaszoltunk kormányunk árleszállítással kapcsolatos intézkedésére. A Tisza Malom valamennyi dol* gozója tovább folytatja a harcot a termelés fokozásáért. Maróli Lajos sztahánovista almolnár briA Szeged lakóházait tatarozó munkások versenyfelhívása minden hónapban Az árleszállítás hírét a Tisza Malom minden dolgozója örömmel fogadta. Röpgyűlésen beszélték meg, miképpen válaszolnak kormányunk intézkedésére. Eddig is jól dolgoztak, de ezután még több és jobb minőségi lisztet akarnak őrölni. Ezt fogadták meg. Még alkotmányunk ünnepének tiszteletére elhatározták, hogy nyolc nappal a határidő előtt teljesítik a harmadik negyedévi tervet. Spéber József sztahánovista főmolnár jagátlja nevében versenyre hívta Baricsa és Dánlel sztahánovista brigádot. A munka minőségének további javítására és a tisztaságra fordítanak csatán még fokozottabb gondot. Nemcsak ők, de a Tisza Malom minden dolgozója azon van, hogy elnyerjék a büszke élüzem címet és ezért a karbantartási munkákat is a legkisebb időre szorították le s vigyáznak gépeikre, hogy üzemzavar ne forduljon elő. Huszár Mihály VITA A 65/1. Építőipari Vállalta fizikai ós műszaki dolgozói, akik más építőipari vállalatok dolgozóival együtt ezévben 10O millió forintos költséggel a lakóépületeket szépítik, versenyre hívják az ország hasonló munkát végző valamennyi építőmumkását az alábbi verScjiypontok szeriint: 1. Minőségi munkát végzünk és az anyagtakarékosságot ig előmozdítjuk úgy. hogy n selejtet 0.5 százalékra csökkentjük. 2. Minden brigádvezető a munka megkezdése előtt kézhez kapja a munkalapokat és időben pontosan jelenti a dolgozók elvégzett munkáját. 3. Szegeden, a tatarozás! munkák határidejét, amelyet 3 millió forint értékben december 31-ig kell befejeznünk, 15 nappal megrövidítjük. 4. Balesetelhárítás érdekében a lehető legnagyobb elővigyázatosságot alkalmazzuk hogy balesetmentesen hajtsuk végre a nagy feladatot.. 5. Munkánkat reklamáció mentesen végezzük. 6 A havi munkaversenyt tovább szélesítjük és a fizikai dolgozók 92 százalékát genybe, bevárjuk n munkaver7. Tervünket túlteljesítjük. 8. A munkahelyeken 2 százaléknál több 100 százalékon alul teljesítő nem lesz. 9. Az építőiparban meghonosodott mozgalmakat tovább fejlesztjük. 10. Az elért eredményeket pontosan, rendszeresen értékeljük. A versen topon tok betartására és értékelésére a 65. Építőipari Tröszt munkaügyi osztályát kérjük fel. Előre a kormányprogramm sikere3 végrehajtásáért! Németh József pártcsoportvezető Novodonszky György építésvezető Szilagyi István Szakszervezeti bizalmi II minisztertanács határozata az általános és középiskolai levelező oktatás bevezetéséről A kormányprogramm köznevelési célkitűzéseinek megvalósítása érde. kében a minisztertanács határoza_ tot hozott a levelező oktatás kiszélesítéséről. A határozat értelmé ben az 1953/54. tanigvtől te kell vezetni az általános- és középiskolai levelező oktatást az olyan továbbtanulni kívánó dolgozók számára, akik munkaköri beosztásuk, vagy az iskolától távoleső munkahelyük miatt nem látogathatják a dolgozók esti iskoláit. A levelező oktatás keretében az általános iskola V— VIII. osztályát 15 hónap, a középiskolát, általános gimnáziumot, ipari technikumot, közgazdasági technikumot 4 év a'att lehet elvégezni. Ebizen az iskolai évben n levelező oktatás keretében mintegy 18 000 dolgozó kezdi el az általáno-iskolai, illetve középiskolai tanulmányait, így újabb ezreknek nyílik lehetőségük a továbbtanulásra, az általános és szakismeretek gyoto é® eredményes megszerzéséne. Egy-egy osztály befejezése után a levelező tanulók vizsgát tesznek és iskolai bizonyítványt kapnak. A vizsgák sikere érdeltében a leve. lező oktatásban tanuló dolgozók a vizsgák elő'-t általános iskolánál 3 nap, középiskolánál 6 nap fizeteit tanulmányi szabadságban részesül_ mek. Lődi Ferenc „Apám' Az irodalmi művek „érdekessége" nem lehet a szocialista-realista esztétikának valamifóta öncélú, különleges igénye, szempontja: az érdekesség szerves része az irodalmi alkotások tortalmi és formai követelményeinek, vagyis az érdekes műnek mondanivalóját, tekintve is, művészi mctgformáltságát, szépségét illetően is jónak kell lennie. Nem árt erre bevezetőül rámutatni, mert Lődi Ferenc „Apám" eimü költeményéről e hasábokon folyó — egyébként termékeny é® hasznos — vita, kicsit mintha kiszakítaná az érdekesség különben időszerű, g hangsúlyozandó „szempontját" az egész művészi szépség vizsgálatából. Ennek az. elvi nézőpontnak következménye azután az a gyakorlat, amely kis é mereven a mű „szürkesége" után nyomoz, ehhez keres bizonyító adalékokat, s nem, vagy csak alig veszi és^re az egész mű szépségét, s mondjuk ki őszintén: az egész költemény érdekességét. Mert Lődi Ferenc „Apám" című verse megítélésünk szerint érdekes költői alkotás, amivel nem mondtuk még, hogy hibátlan is lenne. Hibái — tartalmi és formai tekintetben egyaránt — vannak, s éppen ezek korlátozzák művéneik érdefességót, olvasmányosságát, ám mégsem fosztják meg a poémát alapvető értékeitől, s nem teszik az egwsz vensat özünkévé- E hibák jórészére az eddigi hozzászólók helyesen mutattak rá: az eszmei mondanivaló tekintetében az emlék. é» élményanyag neon eléggé axáayoa, jellegzetes kiválogatása, kiiztrrelése ás kiemelése, formai szempontból pociig a szerkesztés aránytalanrágBi, a túlzott sűrítés, a kifejeeás gyakori aikmitetlensége; esek a legszembetűnőbb hibái e köiteccrínysiek. A formai hibákhoz még sorolhatnánk több példát i»: néhol a névelő hiánya (./Vékony táppénz cBok sóra volt elég" — „s már mordom i«, hogy t ül hang is értse" ®tb.), máautt a szük. íé;teienüi sok. s így monoton névelő. ,,A felbujtott ült csak egy hónapot, o Csizmadia Jósika, a levente"), vsgy a szántán szükségtelenül ismételt s mással is pótolható egyéb kötőaaó („Hosszan hal_ lom, hogy kopog papucsában s hogy hazaértem, öreg eate tett") nehezíti a költői stílus zavartalan élvftsttét: A legjobban bántó hiba, megítélésem szei'int az, amire már Lődi «'s<5 kötelének (így akarom, 1950) bírálatakor rámutattam: a képek fölösleges túlburjánzása $ ennek leövetkezményeként a rossz képek, hasonlatok, olykor képzavarok, amelyek meg-meg törik a vers művészi egységét, kizökkentik folyamatából. Bántóan naturalista az ilyen: „böffent az orvos, mint a rceez gyomor", a képzavar ez: , kerében ült a kés", „a halál mint bokázik", „szívómba vág ti kép", vagy az ilyen kcipes boszéd: „A sok epekő mély nyomot hagyott". vagy: a szőlő levében apám mért neim lát kél: madarat" (?). Etek «r erőltetett képkor esést k nem szolgálják a mű javát. A hibák gyökerét szerintem egy alapvető, tán Lődi előtt, sem eléggé tudatos tendencia okozza, melyre nézetem szerint nem árt őt idejében figyelmeztetni: Lődi helytelenül gondolja, hogy sokat kell írnia, hogy kiírhassa magiból mind, ami kikívánkozik. Ez viszi őt bizonyos szükségtelen bőbeszédűségre, fölösleges terjedebnességre. ami szarintem nz egész mű legnagyobb hibája, s megmutatkozik nemcsak az egész poéma szükségesnél nagyobb méretezetteégóben, de a rnű rószleteib-n is. Töltelékszavak kellenek a költőnek, hogy önálló sorra nem elégséges mondanivalóját mégis egész sorrá egészítse ki: „Ezermefcter volt úgy a ház körül". Vagy ez: „S a szín alatt szép hab szökött a száján és mind pirosabb tett, ahogy szökött." Tölfclék-sorokra is szüksége van, s ebben valami következetes módszert is alkalmaz: a következő versszakot mintegy bevezeti ezzel a s0rral, melyet alább versszak, ká oldva kifejt: (,,... kinéznék" című költeményérői ám a bútor árnya mély.,, — " ... s láttam, hegy értem másra ké t emelt." — ,,. • -de majd megfogta kezét a haléi".) Mi más, mint löltelék-versazak ez, melyben tenne van a költő aggodalmas sejtése is, hogy indokodiatlanul bő lére eresztette kői töményét: De addig még .., hej, száll tovább az ének, kibontom még e vers hosszú Sorát. Attól fé ek, a végére som érek, a sűrű emlék karja úgy fog át. — Kövei, talán a gondo'a om érzi siép. ősz apám; a szemével f gyet.., (Vaskos ujjával versem ösrze.épi, ha tán a oorvég fcSsze nem rímei ) Ebből a verssaakból csak a két utolsó sornak van a versben létjogosultsága, a többi — töltelék, sablon, mint a „száll tovább az ének" kifejezés is, mely József Attila után „Vers, eredj..." (Dzsambul óta) „Dalom, le szállj fel...") sőt Lidi első verseskötete óta („Szállj, szállj vers boldogan" — „Sztálinért" című vers kezdősora) sem mond sem formailag, sem tartalmi, lag újat. Ez az általános bőbeszó* dűség — mely nem zárja ki másutt az érthetet fenségig menő sűrítést — akadályozza mieg Lödit ab. ben, hogy műve teljes egészében lekösse az olvasó figyelmét, élvezeios legyen. Rövidebb, tömörebb megfogalmazás, gondosabban kőválogatott és megformált élmény_ anyag, elejétől végig kicsiszolt költői stílus — s akkor Lödi költeménye nemcsak saját fejlődésének jelentős állomását jelzi, de költészetünk mai frontján is számottevő alkotássá nő. Mert erényei nem jelentéktelenek ennek a kőkeménynek, g be. fcjezésül ezt is szükséges hangoztatni, nehogy a vita összképében az arányok eltorzuljanak. Bár a túrgyválaeztás nem előzmények nélküli (Illyés Gyula „Két kéz" című versciklusa, vagy éppen másik fiatal költőnk Juhász Ferenc „Apám" című elbcsz/íőkö] töménye fizin'.én az apai szeretet költői raj. za), mégis önálló, s érdekes. Nem értünk egyet Somfai elvtárssa!, mikor azt mondja, hogy a mű „áltylábm véve érdokos, részleteiben kevésbbó", a ezért a felelősséget a valóságra, a szerinte „kissé egyhangú tipikus munkássonsra" hárítja. Igaz, hogy a valóságnak nem is szabad megkötnie a költő kezét, j alkotc-ih'e'ét, de az is igaz, hogy erre itt szükség sincS; szerintünk Lődi Árpád ládagyári munkás sorsa tipikus ugyan, de korántsem ,,egyhangú". Lödit már eddigi vei-, fidben is foglalkoztatta apja alakja, scuea, s már 0tt is egy-egy jellemző mozzanatot rajzolt meg — ottani mondanivalójának keretei kö. aé ágyazva — életéből: a Horthy, kép „meggyalázásüt" (így akarom, 1950). apja ömudatosodását, kuL túrátódását. (Szeged, 1952.) Az előbbi mozzanatot bizonyára sZ ismétlődés elkerülése miatt nem olvasztotta újabb művébe i.s, míg az utóbbi itt sokkal bővebben, részletesebben újból előkerül. A vers egyik legeredetibb része ez: finom megfigyeléssel még a munkásapa ruházkodásában beálló változással is az öntudatcfiodást, a kulfúrálódást méri. Szép s a szegedi népélet sajátosságaiban fogam 1'érzek a tiltott fürdés, a galambásB-kaland, a népbíró. 6igi tárgyalás rajza, s igen ügyes a nem eléggé méltányolt szerkez ti megoldás, amely egységes keretbe fogja az egész verset, mint egy éjszakai visszaemlékezést. Lődi költeményében _ véle. menyünk szerint — így is több a pozitívum, mint a hiány és hiba, s azt hisszük, mint olvasmány is érdekes lehet. Ezen a ponton természetesen szükséges lenne, hogy írók és irodalomkritikusok után hallassa véleményét nz olvasóközönség szélesebb tábora is, elsősorban a szegedi üzemek munkásai, öregek, és fiatal:!: egyaránt. Lá&I suk, érdekesnek találják-e, tipikus, nak fogadják-e el, magukénak érzik.e Lődi Árpád ládaigyári munkásnak az „Apám" című köl[emenyben megmintázott alakját. Ertsey Péter Tolsztoj-emlékest Lev Tolsztoj, a nagy orosz író születésének 125. évfordulója alkalmából a Magyar-Szovjet Társaság szegedi titkársága, a Városi Békebizottság, a Városi Tanács népművelési csoportja és a Somogyi Könyvtár szeptember 15-én, kedden délután 6 órai kezettel az MSZT-székház nagytermében (Horváth Mihály-utca 3.) műsoros emlékestet rendez. Fellépnek Elfér Vera, a Zeneművészeti Szakiskola tanára, Kutrucz Éva, Zeneművészeti Szakiskola. Emlékbeszédet mond Baritz Károlyné, a Szakérettségis Kollégium igazgatója. Regényrészleteket Kerényi György olvas fel. A műsort az MSZT "mandolin zenekarának orosz és szovjet zeneszámai zárják be,