Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-13 / 215. szám

2 VASARNAP 1958 SZEPTEMBER 15 Ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa szombaton délelőtt ülést tartott, amelyen megtárgyalta a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása elé terjesztendő határozati javaslatot. Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke részletesen kifejtette a határozati Javaslat indokait és célkitűzéseit, majd Béres Sándor, a Termelőszövetkezefok Országos Tanácsának titkára ismertette a termelőszövetkezetek új alapszabálytervezetét. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a határozati javaslatot és az alapszabálytervezetet részletesen megtárgyalta és a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak a Jövő Jiét szombatján összeülő III. országos tanácskozása elé terjeszti. Határozati javaslat-terveset a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozására ©1948 óta a termelőszövetkezeti mozgalom hazánkban mély gyökeret vert, új típusú, öntudatban megnövekedett szövetkezeti parasztság alakult ki, amelynek százezrekre menő tábora harcosan és tántoríthatatlanul áll a szövetkezeti gazdálkodás, a verítékes munkával és közös összefogással megteremtett, sokmilliárdos értéket kitevő közös vagyon mellett, mert azt tekinti felemelkedése alapjának Termelőszövetkezeteink Jelentős része megszilárdult, tagjaik Jó munkájának eredményeként az elmúlt évi aszály nehézségei ellenére .gazdaságilag megerősödtek és ebben az évben mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben jó eredményeket értek cl. Ezek a termelőszövetkezeti gazdaságok tagjaik számára javuló életet biztosítottak és példát mutatnak a később alakult, még sok nehézséggel küzdő termelőszövetkezeteknek gazdaságuk megerősíté sére. Ezek a termelőszövetkezetek még a jól gazdálkodó középparasztok előtt ls meggyőzően bizonyít ják a szövetkezeti gazdálkodás fölényét. Megszilárdult termelőszövetkezeteink eredményei bizalommal töltik el a termelőszövetkezeti tagságot, mert világosan mutatják a szövetkezeti gazdálkodásban rejlő hatalmas lehetőségeket. Bizakodásunkat növelik pártunknak és kormányunknak mindazok az intézkedései, amelyek lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezeti tagok jóléte az eddiginél gyorsabban növekedjék. Már ebben az évben is a tavalyinak kétszeresére emelkedett a termelőszövetkezeti tagok kenyérgabona részesedése és nem egy termelőszövetkezetben 6—8—10 kg kenyérgabona, sőt ennél is több jutott egy-egy munkaegységre. Ebben az évben nem veit ritkaság, hogy a szorgalmasan dolgozó tagok 40—60 mázsa, sőt ennél nagyobb mennyiségű kenyérgabonát kaptak munkájuk után. Elmondhatjuk, hogy termelőszövetkezeteink többsége nemcsak biztosította a tagok részére szükséges kenyérgabonát, hanem a jól dolgozó termelőszövetkezeti tagoknak saját szükségletükön felül bőven jutott gabonájuk a szabadpiacra is. Megállta a helyét az I. típusú termelőszövetkezeti csoportok jelentős része is és a táblás gazdálkodás előnyének felhasználásával növelte a szövetkezeti parasztok termelési átlagait. Nagy segítséget jelent számunkra az összes kenyér- és takarmánygabona, a hízottsertés, a tej, a tojás és a baromfi, valamint az egyéb beadási kötelezettségek csökkentése és az összes beadási hátralékok elengedése. Hasonlóképpen érezteti hatását termelőszövetkezeteink gazdasági megszilárdítása terén a mult évi hátralékok, a többszázmilliós hiteltartozások egyrészének elengedése, a gépállomási díjak csökkentése és az állatorvosi költségek és oltóanyagok fizetése alóli mentesítés. Ezek a kedvezmények lehetővé tették számunkra, hogy növeljük a tagok természetbeni és pénzbeli részesedését. Vannak olyan termelőszövetkezeti tagok — különösen az utóbbi időben alakult termelőszövetkezetekben —, akiket az elmúlt gazdasági év nehézségei elkeserítettek és az ellenség sugalmazására a bajokat, nehézségeket a közö3 gazdálkodásnak tulajdonítják. Felelősséget érzünk ezeknek a tagoknak a felvilágosításáért, mert kilépésükkel saját maguknak és családjuknak ártanának és az ellenség malmára hajtják a vizet. A dolgozó parasztság felemelkedése útjáról, a haladás útjáról visszafordulni hátrányos volna; ezért felhívjuk ezeket a tagokat, tartsanak ki a szövetkezeti gazdálkodás mellett, maradjanak termelőszövetkezeti tagok és szívvel-lélekkel dolgozzanak a szövetkezeti gazdálkodás felemeléséért, a tagok .jólétének megteremtéséért, minden termelőszövetkezetben. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozata alapján megjelent új kormányprogramm után nagy örömmel valljuk, hogy termelőszövetkezeti parasztságunk most érkezett el Igazán az új élet küszöbéhez, mert államunk eddiginél nagyobbarányú támogatása a termelőszövetkezeti parasztok számára megteremti a gyorsabb fölemelkedés lehetőségét. Kötelességünk élni ezzel a lehetőséggel. De nem várhatunk mindent az államtól. Nekünk ls ki kell javítani az általunk elkövetett hibákat és a munkafegyelem megjavításával, az eddiginél jobbminőségű munkával kell biztosítanunk a magas terméshozamok elérését és a közös jövedelem növelését. Ezek alapján a termelőszövetkezett tagság életszínvonalának emelése érdekében a következő határozatot hozzuk: nyítik és gazdaságosabbá teszik a termelőszövetkezetekben termelt termények és termékek értékesítését. Ennek keretében különösen nagy gonddal kell fejleszteni a tejfeldolgozást. Ajánljuk ezt az l-es és Il-es típusú termelőcsoportoknak is. c) Minden termelési év elején a tervezéssel egyidőben ki kell dolgozni a termelőszövetkezet takarékossági tervét és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a pénzzel, az anyaggal, a munkaegységgel való takarékosság érdekében, továbbá az adminisztratív és igazgatási költségek csökkentésére. A közgyűlés tegye az ellenőrző bizottság legfontosabb feladatává a takarékossági intézkedések, különösen a helyes munkaegységfelhasználás ellenőrzését. Az ellenőrző bizottság erről a közgyűlésnek minden negyedévben számoljon be. d) A tearoetősBÖvetkesetelkbeii a tasok rendszeres rá évköriiemi pénzellátása érdekében biztosítani kelt, hogy meghatározott időközömként (havonta, másfélhavonként) telje, sített munkaegységeikre pénzbeli előleget kapjanak a tervezett jövedelmüktől függően rá emellett a család egyéb szükségleteitől fü& gően különféle terményeket, termékeiket is. 2. A termel őSEÖvetkeaetí togodc kö. zös jEtzcksághól aeáttrtmzó jőve. delrnémek gyorsütemű növelése mellett m addiginál nagyobb gondot kell fordítani a háahéjl mel. lékgazdafágből ezánnaaó jövedelem növelésére, mind az I-m ffpueú csoportokban, mind a tertmelősaövetleeraotctóbon. a) A térni aló srévwtaaetl tagok mór ezéiv rárzétől kendAKen — ahod a körüiméiiyek erre megPotelűk — telepítsenek gyüneölcsfáfcat rá W&löt a háztáji területen. b) Célul k«űl kitűzni, hogy minden termelőszöveifaeeeti családinak legalább egy tehene és egy anyakocája fogyott A terntoiőszőv«tfce»eWk *' la3«8s állomány szaporulatából a közgyűlés határozata alapi án megfelelő áron juttassanak állató* azoknak n tagoknak, akik áUatáUotmáiwiyal nem rendelkeznek. c) Más módon is segíteni kell a háztáji gazdálkodást. A termelőszövetkezetek szerezzenek be méhcsaládokat, házinyulat, selyemhernyókat az egyes csaláidok igénylése alapján a háztáji gazdaságok részére. A beszerzés költségeit ez egyes tagok fedezzék. Lássák el a közös gazdaságból tagjaikat a háztáji gazdaságokban szükséges zöldségmagvakkal és palántafélékkel. Szervezzék meg a termelőszövetkezetek a háztáji gazdaságok termeivényeinek közös értékesítését és tegyék lehetővé, hogy a tagok pénz jövedelme ezúton is növekedjék. 3. A termelőszövetkezeti tagok szociális helyzetét az alábbiak szerint kell megjavítani: a) Javasoljuk, hogy a minisztertanács kötelezze a termelőszövetkezeteket, hogy szociális alapot létesítsenek és az öregek, betegek támogatására használják fel pénzjövedelmük 2 százalékát. b) Az öreg tagokat könnyebb munkára kell beosztani és lehetővé kell tenni, hogy munkaegységeket érjenek el. Az l-es típusú termelőcsoportokban pedig adjanak segítséget az öregek munkájának elvégzéséhez. c) A munkaképtelenné vált öreg termelőszövetkezeti tagokat, amennyiben legalább két évet rendszeresen dolgoztak a termelőszövetkezetben, évenként kötelezően legalább két mázsa búza és 1000 forint támogatásban kell részesíteni. Emellett a termelőszövetkezet fizesse az SZTK díjat, hogy a tagok díjtalan orvosi kezelése biztosítva legyen és a termelőszövetkezet vásárolja meg a gyógyszereket. Ezenkívül a közgyűlés: — ha a szociális alap erre lehetőséget nyújt — egyéb kedvezményeket ls juttathat. d) Az olyan huzamosabb Ideig munkaképtelenné vált tagok részére, akik legalább két éven át résztvettek a termelőszövetkezet közös munkájában és a kötelező munkaegységet teljesítették, ha a betegségük egy hónappal tovább tart, javukra kell írni az előző év azonos időszakában szerzett munkaegységeiknek 50 százalékát. e) Feltétlenül érvényt kell szerezni az alapszabály azon előírásainak, hogy a terhes asszonyokat és kisgyermekes anyákat könnyebb munkára kell beosztani és biztosítani kell, hogy a szülés alkalmával három hónapra mentesítsék őket a fizikai munka végzése alól. Az igazgatóság felelős azért, hogy erre az Időre a szülő nők részére az előző év ugyanazon időszakában teljesített munkaegységeik 50 százalékát javukra írják. f) Minden tormclcítvA'wtkeectberi a Jól dolgozó nők közül 3—5 tagjú szociális bizottságot kell választani, melynek feladata n szociális ügyek intézése, az igéniyjogcisultságok elbírálása ás a közgyűlés e'é terjesztő©. E bizottságok működésének szabályait a tenroelőszövetkezeti tanács november végéig adja ki. Virágzó közös gazdaság — jómódú szövetkezeti parasztság ! A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztése útján biztosítsuk, hogy a szövetkezeti tagok életszínvonala elérje — sőt meghaladja — a jól dolgozó, földműveléshez jól értő középparasztokét. A termelőszövetkezeti gazdálkodás legfőbb célja a tagok életszínvonalának emelése, amelyet mindenekelőtt a közös gazdálkodásból származó jövedelem növelése útján kell biztosítani. A termelőszövetkezetek közös gazdaságát úgy kell fejleszteni, hogy a tagok számára jómódú életet biztosítson és minden szorgalmasan dolgozó tagnak bőségesen jusson minden terményféléből és állati termé' kékből. Különösen fontos a kenyérgabona, burgonya, valamint a háztáji állatoknak takarmánygabona és szálastakarmány elegendő biztosítása. Növelni kell a termelőszövetkezetek pénzbevételeit és ezen keresztül lényegesen növelni kell a tagság egy munkaegységre eső pénzjövedelmét. Ezért a termelőszövetkezeteknek nagy menynyiségben kell zöldségféléket és áilati termékeket, ez utóbbiak között elsősorban hízottsert.ést, hízottmarhát és tejet termelni, hogy a beadási kötelezettség teljesítése mellett minél többet vihessen szabadpiacra. 1. A jövőben a termelőszövetkezetek évi termelési tervével együtt gondosan el kell készíteni a termelőszövetkezetek jövedelemelosztásának előzetes tervét is. A termelési év megkezdése előtt a tagsággal meg kell vitatni, hogy milyen módszerekkel lehet növelni az egy munkaegységre eső természetbeni részesedés mennyiségét és a pénzjövedelmet. Az igazgatóság minden hónapban számoljon be a tagságnak arról, hogy a tervezett természetbeni jövedelem és a pénzbevételek megvalósítása terén milyen eredményeket ért el. a) A termelőszövetkezeteket sokoldalú gazdaságokká kell fejleszteni és arra kell törekedni, hogy jelentős bevételekhez jussanak, különösen a zöldség, gyümölcs és szőlőtermelésből, valamint az állattenyésztésből, A szarvasmarha, sertés, juh és lótenyésztés, továbbá a hizlalás fejlesztése mellett növelni kéli olyan magas pénzjövedelmet biztosító ágazatokat is, mint a haltenyésztés, méhészet stb. b) A termelőszövetkezetekben ki kell fejleszteni a pénzbeli jövedelem fokozása érdekében a termeléshez közvetlenül kapcsolódó melléküzemágakat, amelyek megköny!•• i i n. A termelőszövetkezeti tagok jólétének megteremtése érdekében növelni kell a szövetkezeti gazdaságok termésátlagait és a közös állattenyésztés hozamait kaphassák kukorica, burgonya és egyéb részesedésüket. c) Nagy súlyt kell helyezni a helyes talajművelés megszervezésére (elöhántós ekével őszi mélyszántás, koratavaszi símítózás, vetés előtti kultivátorozás, legalább háromszori kapálás, állandó gyommentes talaj biztosítása). A fejlett növénytermelési módszerek kidolgozásánál a helyi természeti, gazdasági és üzemi adottságok figyelembevételével kell az élenjáró mezőgazdasági tudomány eddigi eredményeit alkalmazni. A vetésterv elkészítésénél ki kell dolgozni táblánként a termés fokozására szolgáló legjobb módszereket rá ezek végrehajtását meg kell szervezni. Az eddiginél jobban kell figyelembevenni a földművelésben nagy gyakorlattal rendelkező termelőszövetkezeti tagok sokévtizedes tapasztalatait. d) növelni kell a talaj termőképességét a rendszeres talajerőutánpótlással, az istállótrágya szakszerű kezelésével és alászántásával. A trágyát minden nap szállítsák ki a táblákra és ott gondosan kezeljék. Ez a szállítási eszközök számának növelését teszi szükségessé, ezért javasoljuk, hogy a gépállomások több teherautót kapjanak. A termelőszövetkezetekben a lófogatok számának további szaporítása mellett, növelni kell az igásökrök számát is. A talajerő növelése érdekében fokozni kell a műtrágya felhasználását is, mégpedig a növény szükségleteinek és a talaj adottságainak megfelelő összetételben és mértékben. e) Minden termelőszövetkezetben és l-es típusú csoportokban rá kell térni a vetésforgós gazdálkodásra. Ahol a füves vetésforgó bevezetésének a feltételei nincsenek meg, 1. A növénytermelés terén első. sorban minden erővel a kenyérga. bona, kukorica, burgonya, cukorrépa — és a városkörüli termelőszövetkeaefokben — a zöldségfélék terméshozamát kell emelni. A termelőszövetkezctekbiw célul kell kitűzni, hogy nz elkövetkezendő két év alatt a kenyér, ós takarmánygabona, valamint a kukorica terméshozama kh-ként átlagosan legalább 3 mázsával növekedjék. a) A cél elérése érdekében a tagság felvilágosításával, a fffiövotkezetek helyes vezetésévél el kell érni, hogy minden tag legalább a kötelező munkaegységet megszerezze és a családtagok erejükhöz mértan kivegyék részüket a közös munkából. Fel kell szólítaini mindazokat a tagokat, akik a termcfoszövetkczetből az elmúlt esztendő nehénrégoi miatt eltávoztak, liogy minél többen térjenek vissza a termelőszövetkezetibe. Lehetővé kell tenni, hagy a doL gozó parasztok családtagjai a családfő nélkül is betéphessenek a ter. melőszövetkezelbe. b) Közvetlen feladatunk, hogy biz. tosítsuk közös földjeinken a.z őszi fcenyérgaboraavetés időben va'ó el. végzését, mert cz a legközvetlenebb előfeltétele tagságunk, dolgozó né_ pünk jövőévi kenyérellátásának. Ugyanakkor az őszi mélyszántás elvégzésével elő kell készíteni a talajt a tavaszi növénykultúrák alá. A kevesebb munkaerővel rendelkező termolőszövetkcaetelanek ajánl, juk, hogy területükön kisebb mórtékben termeljenek munkaigényes növényeket rá vessenek nagyobb te. rüfotan gabonaféléket, szálas takarmányt, lucernát. Ugyanakkor minden tagot moz. gósítani kell az őszi termények be. takarítására, hogy a betakarítás késedelme miatt a tagokat anyagi veszteség ne érje ós a beadási köte. lezettsóg mielőbbi teljesítése után ott egyszerű 4—7 szakaszos forgót kell alkalmazni. A nagyobb éllafo állománnyal rendelkező termelő* szövetkezetekben külön szántóföldi és külön takarmányos forgót kell bevezetni. A vetésforgó összeállító* sánál ügyelni kell a növények helyes sorrendjére, a jó elővetemény és a jó talajelőkészítés biztosításává* gett. A jó elővetemény és az ál* latállomány takarmányszükségleté* nek fedezésére a pillangós virágú növények területét fel kell emelni a szántóterület 10 százalékára. f) Gondoskodni kell jóminőségű vetőmagvakról. Minden növényből ki kell jelölni a megfelelő nagyságú vetőmagter* mő parcellákat és a vetőmagot rendszeresen fel kell újítani neme* sített, fajtiszta, jóminőségű vető* maggal. A termelőszövetkezetekben évről-évre vetőmagalapot kell léte* síteni, amely fedezi az évi teljes vetőmagszükségletet. g) A terméshozamok emeléséra ki kell használni a helyi öntözési lehetőségeket, a termelőszövetkeze* tek saját maguk építsenek óntöző* telepeket, víztárolókat és halasta* vakat. h) A termelőszövctkeztekbea a terméshozamok növelése nagyrészt a gépáll! omások munkájútól ée *• jó együttműködéstől függ. Ezért a gépállomások igazgatód, ngTonómusai, traktorvezetői érezzenek az ed* diginél nagyobb felelőseéget a ter. *[ie! őszövet keze fok termeléséért. a termésátlagok növeléséért ez eddiginél sokkal jobb minőségiben végezzék munkájukat és tartsák be a mezőgazdasági munkák minőségi előírásait. Annak érdekében, hogy a gépállomások a termelőszövetkezetek főbb gépi munkáit el tudják végezni, szükségesnek tartjuk, hogy gépparkjukat elsősorban növényápoláshoz, betakarításhoz és szállításhoz szükséges gépekkel, felszereléssel egészítsék kl. Javasoljuk, hogy a minisztertanács a traktorvezetők siz.ámára — a bányászokhoz hasonlóan — a hűségjutalom és a traktorossmunkában eltöltött Időtől függő kitüntetés rendszerét vezesse be. A tér. m eliftsz ö vétke ze fekn ek pedig na gyoíbJb gondot kell fordítani a traktorvezetők megfelelő szálláshelyeinek és étkezésének biztosítására. 2. A termelőszövetkezetek álla® tenyésztésében elsősorban a hozamok emelését és emellett, a szarvast, marha, sertés és juhállomány számszerű növelését kell célul kitűzni. 1954. év végéig a termelőszövetkezeteik érjék el, hogy a tehenészetekben a fejés istáló-átlaga naponta legalább 7 liter fogyen, anyakocánként á"agosan zsírser. tésnél 6 mréacot. hússertésnél 9 malacot válasszanak le egy-egy fialás után és évente minden kocát lehetőleg kétszer malacozifcassanak. 0 sertéshizlalásinál pedig legalább 20 százalék legyen a takarmányértékesítés. A termelőszövetkezetek közös állatállományát úgy kell fejleszteni, hogy a beadáson feliül a közös ál. jattenyésztés hozamaiból bőven jusson piacra, hogy ezzel növekedjék a termelőszövetkezetek pénzjövedelme ég az egy munkaegységre jutó pénzbeli részesedés. Felhívjuk az l-es és Il-es típusú termelőcsoportok tagjait, hogy létesítsenek közös állatállományt és annak jövedelmét fordítsák a tagok életszínvonalának emelésére. a) Mindenekelőtt az állattenyésztés alapját, a szilárd takarmánybázist kell megteremteni. A takarmánytermelési terveket összhangba kell hozni az állattenyésztés fejlesztésével. Minden termelőszövetkezet dolgozzon ki hároméves tervet a rétek és legelők feljavítására. Ne legyen egyetlen talpalatnyi termelőszövetkezeti rét, vagy legelő, sem egyéb terület, amelyet ne Uszítottak volna meg a gazoktól és ne fejtrágyáztak volna. Javasoljuk, hogy a termelőszövetkezeti községekben és városokban a községi legeltetési bizottság kezelésében lévő legelőket véglegesen adják át a termelőszövetkezeteknek. 1954. év végéig el kell érni, hogy a termelőszövetkezetekben minden szarvasmarhára 5, 10 darab juhra 5, sertések és baromfik részére pedig 3 köbméter állandó jellegű siló (betonsiló) jusson. b) A jobb takarmányértékesítés elősegítése érdekében minden termelőszövetkezet létesítsen takarmánykamrát, amelyet fel kell szerelni szecskavágó, kalapácsos daráló, répavágó és egyéb takarmányelőkészítő készülékekkel. A termelőszövetkezet igazgatóságának egyik tagját felelőssé kell tenni a takarmányok helyes előkészítéséért. Mind a legelőn, mind az istállókban biztosítani kell az állatok ál(Folytat ás a harmadik oldalon.)