Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-13 / 215. szám

A tag- és tagjelöltfelvételi munka feladatai Ae RM Művek Csőgyára dolgozóinak nagygyűlése Ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa v M D P cl WÜ G : R r M E.G Y I •! W P T B I Z OTT S Á G Á NAK 1 A P J A IX ÉVF 215. SZAM ARA 60 FILLÉR VASÁRNAP 1953 SZEPTEMBER 1.3 Az egyetemi DISZ-szervezetek feladatai Alig néhány hete, hogy megkezdődött az új tanév, mely ha­talmas feladatokat állít egyetemi DISZ szervezetoinlc elé a szo­cialista építés leendő parancsnoki karának nevelésében. Az új fel­adatok megjelöléséhez az elmúlt tanév eredményeinek és hibáinak feltárása szükséges, mert csak ezek birtokában tudjuk a párt Köz­ponti Vezetősége júniusi határozatának irányelveit a gyakorlatba helyesen átültetni, s mozgósítani a fiatalokat e nagyjelentőségű határozat maradéktalan végrehajtására. Visszatekintve az elmúlt év munkájára, megállapíthatjuk, hogy komoly eredményeket értünk el. Ezek mindenekelőtt a ta­nulmányi színvonal számszerű emelkedésében, s a hallgatók szak­mai munkájának rregjavulásában jelentkeztek. Jelentős lépéseket tettünk a hallgatók politikái nevelése terén is. Ennek egyik leg­jobb bizonyítéka az a fáradtságot nem ismerő, sok tekintetben önfeláldozó munka, melyet a május 17-1 választások alkalmával végzett az egyetemi ifjúság. Ide kell sorolnunk a marxizmus­leninizmus tanulása terén elért eredményeket is. összességében megállapíthatjuk, hogy a tanulmányi és politikai téren végzett munka eredményeként lassan-lassan kezd kialakulni a tanulás­hoz, munkához való új szocialista viszony az egyetemen, és min­den reményünk megvan arra, hogy politikailag megbízható, szak­mailag kiváló káderek kerüljenek ki egyetemeinkről. Az eredmények kisebbítése nélkül meg kell azonban állapí­tanunk, hogy munkánkban igen súlyos fogyatékosságok is vol­tak. Ezeknek őszinte feltárása és kijavítása nélkül a DISZ nem töltheti be szerepét a szocialista értelmiség nevelésében. A hibák feltárásában megmutatja ai utat pártunk Központi Vezetőségé­nek júniusi határozata, s egyben megjelöli a kijavítás módjait is. E határozat segítségével állapíthatjuk meg, hogy munkánk éve­ken át húzódó legfőbb hibája volt a gyenge, alacsony színvonalú és sok tekintetben tartalmatlan politikai nevelőmunka. Kiépítet­tük és szinte minden félévben újjászerveztük ugyan a népnevelő­gárdát, azonban nevelőmunkánk „szempontlevitel"-jellegét nem tudtuk megszüntetni. Nagy szervezési kampányokban és demon­strációkban láttuk a munka lényegét, nem találva meg a módot arra, hogyan kell foglalkozni az egyetemisták egyéni problémái­val. Súlyos hibák voltak — összefüggésben az előbbivel — a ká­dermunka területén is. Nem nagyon tartottuk be a káderek ki­válogatásának és velük való foglalkozásnak sztálini irányelveit. Sok esetben nem megfelelően válogattuk ki a munkatársakat, sok­szor nem véve figyelembe egyes elvtársak jogos kívánságait, s ilyenkor esetleg durván dorongolva bíráltuk őket. Sokszor „sirán­kozó"-nak tekintettünk olyan elvtársakat, akik jogosan vetettek fel túlterhelési panaszokat. A káderekkel való türelmes foglalko­zás terén legtöbb esetben üres frázisokban merült ki a DISZ ve­zetőszerveinek ténykedése. Ennek eredménye, hogy nem fejlőd­tek eléggé és tömegesen a munkás-paraszt káderek sem. A káder­murika hibáihoz tartozik, hogy az utóbbi évben teljesen elhanya­goltuk a DISZ pártépítő munkáját, alig, vagy egyáltalában nem foglalkozva megtisztelő jogunk, a tagjelölt-ajánlás gyakorlásával. Ami a vezetés módszereit illeti, e téren sincs sok dicsekedni való. Kétségtelen, hogy például az Egyetemi DISZ Bizottság fon­tos kérdésekben kollektíven döntött, azonban sok esetben ez a döntés formális volt. Ugyanis az Egyetemi DISZ Bizottságban is néhány politikailag képzettebb elvtárs szava volt az irányadó, s a bizottság a legtöbb esetben e néhány elvtárs véleményét fo­gadta el. Ami az Egyetemi DISZ választmány szerepét illeti, az az utóbbi időben szinte "semmit sem tevékenykedett. Rendszer­telenül hívtuk össze, s nem töltötte be irányító, ellenőrző szere­pét. Ugyanígy komoly hibák voltak az őszinte bírálat és önbírálat terén is. Mindezek következtében kialakult politikai munkánk gyakor­latában egy lélektelen hajrázás, merev és túlzottan agyonpoliti­zált vonalvezetés. Nem láttuk teljes tudatossággal, hogy munkánk lényege és célja az ember, a dolgozó. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy e hibák visszahatásaként hallgatóink politikai fejlő­dése sok esetben lassult. Sokan nem szerették meg eléggé, nem erezték eléggé magukénak a DISZ-t. A munka elszíntelenedett, ifjúságunk lelkesedése alábbhagyott. E hibákon ha javítani akarunk, akkor a párt által megjelölt úton kell haladnunk. Feladataink: minden munkánk alapja a politikai nevelőmunka tartalmának megjavítása. Ez azt jelenti, hogy a fiatalokkal való foglalkozás terén egy olyan légkört kell kialakítanunk, mely további politikai fejlődésük záloga lesz. Azt is jelenti ez, hogy az elkövetkezendő időkben mind több és több gondot kell fordítanunk hallgatóink ügyes-bajos dolgaira, kíván­ságaira. Ebből kiindulva meg kell valósítanunk a DISZ-en belül is a kollektív vezetés elvét, és ki kell szélesíteni a DISZ-en belüli demokráciát. Választmányunkat valóban az egyetem DlSZ-életé­nek legmagasabb irányító és ellenőrző szervévé kell tenni. Tuda­tosítani kell a fiatalok közt, hogy mi, funkcionáriusok felelősek vagyunk előttük a munkánkért, joguk van számonkérni, hogyan dolgozunk, s kötelesek is az ellenőrzés jogával élni. Ezzel függ össze, hogy egészséges kritikai szellemet kell kialakítanunk az összes DISZ-szervezetekben és DISZ-rendezvényeken. A sztálini elveknek megfelelően kell végezni kádermunkánkat, hogy min­denki oda kerüljön, ahol legjobban tud dolgozni. Mindenkor 'a fiatalok érdekeit szem előtt tartva kell dolgoznunk, mert csakis így fogják megszeretni a DISZ-t. E feladatok megvalósításában nagy segítséget nyújtanak az egyetemi DISZ szervezetekben közeljövőben lezajló választások. Itt kell elsősorban kibontakozni a bírálatnak és önbírálatnak. A párt irányítása alatt álló népnevelőmunka mellett, a politikai órák és propaganda előadások lesznek kezünkben a munka meg­javításának fő eszközei. A jövőben a politikai órák és előadások programmját úgy kell készítenünk, hogy maguk a hallgatók is döntés jogával éljenek, hogy miről akarnak hallani, ne mi jelöl­jük ki mechanikusan számukra az anyagot. Ilyen körülmények között színesebbé válik a DISZ-munka, a hallgatók szívesen fognak menni rendezvényekre, még jobban magukénak érzik majd a DISZ-t. E feladatok szem előtt tartá­sával kell harcba indulnunk a kormány új programmja, a párt Központi Vezetősége határozatának megvalósításáért, az új tanév sikeréért. , Suki Béla, Egyetemi DISZ Bizottság szervezőtitkára SZEGED DOLGOZÓ PARASZTJAI! Mozgósítsunk minden erőt az őszi mezőgazdasági munkák mielőbbi elvégzésére ! A JÓ SZÁNTÁS A JÖVÖ ÉVI JÓ TERMÉS ALAPJA Szegeden a dolgozó parasztság ezekben a napokban az őszi be­takarítási munkálatokon és az őszi szántáson szorgoskodik. Kora reggeltől késő estig a város ut­cáin, a határban, szorgalmas em­berek igyekeznek a földekre s dolgoznak a földeken. Tóbbszáz már azoknak a dolgozó parasz­toknak a száma, akiknek földjén érett a cukorrépa, sárgán virul a napraforgó és érik a kukorica és az avasodó tarló helyén fris­sek a barázdák. Dolgozó paraszt­jaink saját példájukon tapasztal­ják, hogy érdemes jól dolgozni, hiszen az árleszállítás is a jó munka eredménye. Éppen ezért igyekeznek minden munkát idő­ben elvégezni. Látják, hogy a bő termés biztosítása jobb életük alapja. Balógh János Felsővárosi feke­teföldek 252. szám alatt lakó hét holdas dolgozó paraszt jó példát mutat felsővárosi paraszttársai; nak. Elvégezte már három hol­don a tarlóhántást. De elvégezte ugyacsak három holdon már a trágyaterítést. Szögi József Tisza Lajos-utca 46. szám alatti dol­gozó paraszt befejezte már az őszi mélyszántást. Ezzel válaszol pártunknak és kormányzatunk­nak az árleszállításra. A Szabad Tisza termelőcso­portban 110 hold ősziszántást vé­geztek el eddig. Az ötéves Terv tszcs-ben pénteken két traktor kezdte meg a szántást. Jól halad az ősziszántás az újszegedi Hala­dás tszcs-ben is, ahol eddig kö­zel 20 hold friss barázda hirdeti azt, hogy a csoport tagjai kemé­nyen harcolnak a tszcs megszi­lárdításáért, a jövő évi termés­hozam növelésének emeléséért. Tszcs-lnk tagjainak, egyéni­leg dolgozó paraszjainknak, pártunk s kormányzatunk egy­re több és több segítséget nyú jt munkájuk végzéséhez, élet­színvonaluk rohamos emelésé­hez. A szeptember 6-án életbe­lépett új árleszállítás jelentő­sen növelte parasztságunk vá­sárló erejét ls s tette gondta­lanabbá életét. Mindez pedig a dolgozó parasztok jó mun­kájának eredménye is. Dol­gozó parasztjaink most foko­zódó lendülettel dolgoznak földjeiken, hogy az őszi ter­més betakarításával, a szántás és a vetés időbeni végrehajtásá­val válaszoljanak kormányza­tunk legújabb Intézkedésére. GAZDAG TERMÉS BETAKARÍTÁSA Az árleszállítás óla termelő­esoportjaink tagjai és e« egyé­nileg dolgozó parasztok egy. re fokozódó lelkesedéssel har­coljuk az őszi termés — burgo­nya- napraforgó, a cukorrépa — mialőbbi sikeres betakarításáért. Az újszegedi Ötéves Terv.tszcs tagjai néhány nappal czelőt' kezdték meg burgonya szedését és eddig már több, mint két hold termáiét takarították be. A bur­gonyaszedés mellett nem feled­keztek meg egyik legfontosabb olujos növényünk, a napraforgó töréséről ficin. Több, rruint más­fél hold napraforgót szedtek má r le és most minden erővel dol­goznak uzé' t, hoay a jövőhét vé­gére betakarítsák napraforgó­jukat és teljesítsék az állam iránti kötelezettségüket. A mi. hályleleki Szahad Tisza-teime­lőcsoportban már befejezték a 18 hold burgonya szedését és tel­jesítették beadári kötelezett é­gükat is. Most végzik a csoport'. !«n a napraforgó betakarítá­sát. Eddig csaknem 20 hold napraforgót törtek le- Ezzel pár. huzamosan lettek eleget napr*. forgó beadási kötelezettségük­nek i«. A Szabad Tisza.tszcs­tien a munka jó megszervezése folytán bőven juf munkaerő a paprikaszedésre is. Ezt a mun. kát is jól végzik a csoport tagjai. A baktól Fel szabadul ás-ferme­lőtsoportban már befejezték a burgonya szedését. A csoportban most a kertészetben és a másod, vetésű növények ápolásán szor­goskodik a tagság- A naprafor­gó szedését, a jövőhét elején kezdik mog. Ezt a munkájukat, ugyanúgy, mint az eddigi fel. adatokat is, — versenyben vég. zik, hogy a termés betakarí­tása közben ne legyen veszte­ség. A Halndás-lszcs-ben most a kukoricát törik. Ugyanakkor a növénytermesztési brigádból szá­mosan a napraforgó betakart, fásán dolgoznak. Ezt a munkát a brigád tagjai ígéretükhöz híven kedden esle már be is fejezik. A t'-rmelőcsoportok mellett az egyénileg gnzdillkodó dolgozó parasztok is harcolnak az őszi lietakarítás mielöhbi véfifehaj tá­róért. Király István, Pálfi-utca 19. szám alatt lakó dolgozó pa­raszt például letörte már kuko­ricáját és elvégezte a szúrvá. gást is- Vcszelkn Józsefné hat holdas Szntymazi-utca 33. szám a'att lakó dolgozó parasztasszony a földjéről behordta már kuko. rica termését és a kukoricn szá. raj is letakarította. A minisztertanács határozata a növénytermelési munkák minőségének ellenőrzéséről Fejlett iparunk segítségével a mezőgazdaság évről-évre nagyszá­mú traktort és más különféle me. zőgazdasági gépet kap. A mező­gazdaság gépesítésének hatása azonban nem mutatkozik meg kel. lően a termésátlagok emelkedésé­ben. A gépi munkák megszervezé­sében, a munkák minőségének el­lenőrzésében nagyen sok állami gazdaságban, gépállomáson és ter­melőszövetkezetben meg nem en­gedhető hanyagságok mutatkoz­nak. Az alapvelő agrotechnikai szabályokat súlyosan megsértik fa a gépi munka termésfokozó ha­tása elsősorban emiatt nem érvé­nyesül kellő mértékben. Ezért a minisztertanács elhatá. rozta, hogy a megyei és járási ta­nácsok főagTonómusait meghízza az állami gazdaságok és a gépál­lomások által végzett növényter. molési munkák minőségének álla­mi ellenőrzésével. Ellenőrzési tevé­kenységük elsősorban a gépi mun­kákra, ezen belül mindenekelölt a talajmunkákra, a vetésre és a nö. vényápolásra teljedjen ki. A megyei és járási tanácsok fő. agronómiusait a növénytermelési munkák minőségének áUami el. lenőrzó-e terén a következő jogok illetik meg: a) -Felülvizsgálhatják a megye, illetve járás területén minden ál­lami gazdaság és gépáll0más nö­vénytermelési munkáinak minősé­gé', b) Az agrotechnikai szabályok megsértése esetén az állami gaz­daság igazgatója, illetve a gépállo­más igazgatója útján kártérítésre kötelezhetik a kárt okozó traktor­vezetőt, illetve dolgozót és az őket irányító brigádvezetőt. A kártérítés a munka újbóli, díjazás nélküli el. végzésére vagy az újbóli elvégzés­Kel járó munkabérköltség megfi. zetésére terjedhet ki. c) Ha a megyei, illetve a járási tanácsok főagronómusai az állami gazdaság vagy gépállomás által végzeit munkában egy brigád mű­ködési körét meghaladó területen tapasztalják az agrolechnikai sza­bályok megsértését, a felügyeleti szerveknél fegyelmi eljárás meg­indítását javasolhatják az állami gazdaság, illetve a gépállctmás igaz­gatója és főogronómusa ellen. A felügyeleti szerv ilyen esetben köteles a fegyelmi eljárást két hé­ten belül lefolytatni és határozatá­ról a megyei, illetve járási tanács főagronómusát értesíteni. Amennyi, ben a föagronómus a felügyeleti szerv határozatával nem ért egyet, közvetlenül a földművelésügyi mi­niszterhez fellebbezhet. A megyei cs járási főagronőmu. soknak a jövőben sdnes joguk az egyes állami gazdaságok és gép. állomások igazgatóinak, vagy az üzemek egyes részlegei vezetőjé­nek utas'tást adni. A földművelésügyi miniszter a megyei és járási főagronómusokon kívül a ^ növénytermelési munkák minőségének ellenőrzésével meg­bízhat más, a földmüvelésügyi mi. niszter irányítása alatt működő szervnél dolgozó agronómust is. A földművelésügyi miniszter az ál lami ellenőrzéssel megbízott mel gyei és járási főagronómusokat, ll. lelve az ellenőrzéssel megbízott agronómusokat megfelelő igazol­vánnyal látja el. A földművelésügyi miniszter egy héten belül szabályozza az ősszel elvégzésre kerülő alapvető növény­termelési munkák minőségi köve­telményeit és pontosan megállapít ja, milyen munkát lehet megfelelő minőségűnek elfogadni és milyen munkát kell elfogadhatatlannak (selejtnek) minősíteni. II minisztertanács határozata az 1953. évi beruházások átcsoportosításánál mutatkozó lemaradás felszámolására A minisztertanács a kormány programmjának megfelelően csök­kentette az 1953. évre előirányzott nehézipari beruházási kereteket, ugyanakkor terven felül 100 mil­lió forintot biztosított munkavédel­mi és szociális beruházásokra, to­vábbá lényegesen növelte a lakos­ság életszínvonalának megjavítá­sát közvetlenül szolgáló könnyű­és élelmiszeripari beruházások ere­deti tervét. A minisztertanács szeptember 11-i ülésén az Országos Tervhiva­tal elnökének jelentése alapján megvizsgálta az említett határoza­tok végrehajtásának állását. A minisztertanács megállapí­totta, hogy a határozatok végre­hajtásánál komoly hiányosságok vannak. A beruházások átcsopor­tosítására a minisztériumok sz in­tézkedéseket vontatottan teszik meg. Súlyos lemaradás van a ter­ven felüli új beruházásoknál. Ezen belül különösen nagy a késés a munkavédelmi és szociális beruhá­zások megvalósításánál, ahol a minisztériumok ezideig a minisz­tertanács által jóváhagyott hitelek­nek csak tfúntegy 20 százalékát használták fel. A minisztertanács utasította a minisztereket, hogy haladéktalanul szervezzék meg a határozatok vég­rehajtásánál mutatkozó késés fel­számolását. Súlyosabb mulasztás esetén gondoskodjanak a felelősek megbüntetéséről. Különös súllyal kezeljék a terven felüli munkavé­delmi és szociális beruházások gyors megvalósítását és gondoskod­janak arról, hogy az üzemek eze­ket a lehető legrövidebb időn belüi megépíttessék.

Next

/
Thumbnails
Contents