Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-02 / 205. szám

SZERDA. 1953. SZEPTEMBER 2. %ARI ELLI LS FARI Ép 12 LS Az MDP Szegedi Választmányának kibővített ülése 1953 A Központi tfnzetősóg Június 2S-i határozatainak megvalósításáról L.rgyalt augusztus 2U-én a Szopodi Pár (választmány aktívákkal kibővített ülésén. A Szegedi Pártbizottság beszámolóját Zombori János elvtárs, a párt bizottság titkára mondotta el. A beszámoló méltatta azokat az eredményeket, amelyeiket S/eged, kommunistái, üzenni munkásai, dolgozó parasztjai, s n néphez hü értelmisége n felszabadulás óta ólért A pártválaszlmány a KözVontt vezetőség által foltárt hibákat tárgyalta, de -az eddig elért sdkercklxü, eredményükből indult ki. — Szöged dolgozód örömmei cs helyesléssel fogadták a Központi Vezetőség határozatát, s a kormány «m követő intézkedéseit — mon. dotta a pártbizottság beszámolóját ismertetve Zombori János elvtárs. — A kormány intézkedései folytán ez árcsökkentések az idóny cikkek olcsóbbodásával egy én- alatt Szeged fogyasztóinak, elsősorban az ipari munkásságnak és nlkinlmazot• aknák — több, mint 12 millió fo_ Tint megtakarítást jelent. A népgazdaság fejlesztési tervéinek félül, vizsgálása eredményeképpen, a Sze. gedi Kenderfonógyár öltöző, fürdők létesitésére több, minit száz ezer forintot kapott. A Szegedi Tejipari Vállalatot másfélmillió forlnto* beruházással bővítik Több szegedi könnyűipari iizom fejlesztésére ke. rül sor ebben az évben. A kor_ mány obben az cvlren a lakóházuk tatarozására százmillió forintot fordít. Ebből három millió forintot Szeged városa kapott, s közéi negyven hatalmas lakóépületet ho. vünk rendbe, ebből az összegből. A házak tatarozása már megkezdődött é* még ebben az évben Szegeden, a Marx-tóren és környékóa, löbb, mint azáz lakás épí'ését kezd jük meg. A kormányprogramm lehetővé teszi n szegedi Móra Feronic Múzeum kibővítését is. A város képe egy kéi év múlva megváltozik A Szeged életében igen nagyjelentőségű pártválasztmányi ülés megvitatta a Központi Vezetőség június 28-1 határozatait, feltárta azoknak helyi vonatkozásait cs megjelölte a Városi Pártbizottság, Szeged kommunistáinak feladatait. A Pártbizottság beszámolója, * a hozzászólások középpontjában a személyi vezetés bírálata állott. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a kollektív vezetés hiánya abból fakadt, hogy a Pártbizottság egyes tagjai figyelmen kívül hagyták a marxizmus-leninizmus fontos tanítását: ha a vezető testület háttérbe szorul — a vezetés ingataggá válhat, hibákat követhet el, hiszen nem áll mögötte a kollektíva összesített tapasztalata, tudása, bírálata, ellenőrzése és teremtő ereje. Mélyen és őszintén tárta fel a hiányosságokat a beszámoló, bírálta a pártbizottság munkájában, a pártbizottság egyes tagjainak munkájában mutatkozó fogyatékosságokat. Részletesen elemezte, hogy milyen hibákra vezetett a kollektív vezetés hiánya a Szegedi Pártbizottság és a tömegek kapcsolatában. E kapcsolat lazaságát különösen a termelőszövetkezetek dolgozói s az értelmiségiekkel kapcsolatosan észlelhető. Zombori elvtárs a beszámolóban megállapította, hogy a hibákért, hiányosságokért, amely a kollektív vezetés elvének megsértésében mutatkozott, elsősorban őt magát terheli a felelősség, de ugyanakkor komoly felelősség terheli a pártbizottság többi tagjait is, akik tűrték és elnézték, hogy a kollektív vezetést személyi vezetés helyettesítse. — A kollektív vezetés helyettesítése személyi vezetéssel — állapította meg a beszámoló —, a kritika gyengüléséhez, egyes esetekben a bírálat elfojtásához s különösen az alulról jövő bírálat gyakori elutasításához vezetett. Ez a tömegektől való elszakadás veszélyét idézte fel. A pártbizottság nem figyelt fel eléggé a dolgozó tömegek, munkások, parasztok, értelmiségiek és kisemberek jogos, igazságos bírálataira, panaszaira s a pártbizottság egyes esetekben hidegen elutasította azokat. A hozzászólások többsége helycsen foglalkozott a párt belső életének kérdéseivel s keményen bírálta a Szegedi Városi Pártbizottságot s a Csongrádmegyei Pártbizottság munkáját is. Péter Szilveszter elvtárs, a Textilművek pártbizottságának titkára bírálta a Szegedi Pártbizottság oktatási munkáját. Elmondotta, hogy többet kell foglalkoznia n pártbizottságnak a kis- és középüzemekkel. — Az elmúlt oktatási évadban — mondotta Péter elvtárs — keveset foglalkozott a pártbizottság a kisés középüzemekkel. Az oktatás befejezése előtt két héttel voltam a Keramit Téglagyár pártszervezeténél és azt láttam, hogy az óv elején 38 fővel indult két iskola 17 főre csökkent, amit végül egy iskolára vontak össze, de még Rt is nagyon vontatottak voltak az egyes szemináriumok. Ez mutatja, hogy a Szegedi Pártbizottságnak több figyelmet kell fordítani a kis- és középüzemek oktatására. A pártbizottság munkáját bírálva felvetették a saját munkájukban elkövetett hibákat ls a hozzászólók. Többen foglalkoztak a kollektív vezetés kérdésével. Elmondották az elvtársak, hogy a kollektív vezetés elvének megsértése, az eddig elkövetett hibák nehezítik a mostani munkát is. A hozzászólók nagyrésze megerősítette a beszámolóban adott értékelést s elmondották, hogy saját munkaterületükön is fellelhetők, sokszor még hatványozottabban azok a hibák, amelyek a Szegedi Pártbizottság munkájában voltak. Hangsúlyozták, hogy ez nagyban hozzájárult a tömegekkel való kapcsolat lazulásához. A vita során a hozzászólók részletesen foglalkoztak a kritika, önkritika kérdésével, megállapították, hogy a pártbizottság tagjai nem bírálták eléggé egymást s így a bírálat és önbírálat, mint a vezetés alapvető módszere nem érvényesült a pártbizottságnál. A pártbizottság osztályain gyakran kifejezésre jutott a bírálat visszautasítása, az utasítgatás, a parancsolgatás, ahelyett, hogy tanácsot adtak volna. Gyakori jelenség volt az is, hogy a pártbizottság tagjai nehezteltek a bírálatért és nem mutattak példát az önkritikában. Erről beszélt Vereska András elv társ is, a Városi Pártbizottság agit. prop. titkára: — Van olyan jelenség a mi munkánkban, hogy a titkári értekezleten elhangzott bírálatok hétrőlhétre ismétlődnek meg azért, mert a pártbizottság tagjainak munkájáról mondott bírálatot semmibe veszik az elvtársak. Nem Intézik el a jogos panaszokat. Ez súlyos hiba, mert hogyan segítsük elő a bírálat kialakulását, ha a jogos bírálatot nem vesszük magunk se figyelembe. A hozzászólók elemezve a pártbizottság és saját munkájukban megmutatkozó hibákat, számos példát hoztak fel a dolgozók, a tömegekkel való kapcsolat meglazulásának bizonyítására. A pártválasztmányi tagok közül Bite Vince elvtárs bírálta a pártválasztmány munkáját: — A hibák sorozatáért, amelyek létrejöttek a pártbizottság munkájában, felelősek vagyunk mi pártválasztmányi tagok, mert eltűrtük azt, hogy a pártválasztmányi ülések nem lettek rendszeresen megtartva és ha meg is tartottuk, formálisak voltak. Meghallgattuk a pártbizottság titkárának beszámolóját és nem szóltunk hozzá. Ez is egyik oka annak, hogy a hibák felhalmozódtak. Számos hozzászólás történt, de nem igen jutottak tovább a hozzászólók a hibák megállapításánál. Nem mutatták meg, mit fognak tenni a kollektív vezetés biztosításáért. mit tesznek majd azért, hogy az egyedül helyes vezetési módszerre, a kollektív vezetés módszerére tanítsák a pártszerveikhez tartozó pártvezetőségeket. Balogh István elvtárs, a Szegedi Kenderfonógyár üzemi pártbizottságának titkára például megerősítette a beszámolóban elhangzott értékelést a pártbizottság munkájáról, a kollektív vezetés hiányáról, de ehhez csak annyit fűzött hozzá, hogy: „Ez a hiányosság a ml üzemi pártbizottságunknál hasonlóan nyilvánult meg. Ezt a jövőben ki kell küszöbölnünk és többet kell adnunk a párttagok, az aktívák véleményére". A Textilművek üzemi pártbizottságának titkára, Péter Szilveszter elvtárs sem jutott tovább a „helyzet" megállapításánál: „A mi pártszervezetünkben a kollektív vezetés nem a legjobb. Ami határozatokat kaptunk, nem beszéltük meg a vezetőségi tagokkal és ez rányomta bélvegét az alapszervezetek munkáiára. A titkárok is maguk akarták elvégezni munkájukat és nem tájékoztatták a vezetőségi tagokat a feladatokról. Ez aztán ránypmta a bélyegét a kádermunkára is". Igen helyes lett volna, ha az üzemi pártbizottságok titkárai, mint pártválasztmányi tagok, megjelöl• AV vnln? ... cselekedni a hiányosságok megszüntetéséért. Többen beszéltek arról, hogy az elkövetett hibákat nagymértékben elősegítő ite az az elmaradás, amely a pár 1 oktatás, általában az ideolót giai ée> elméleti téren mutatkozik Szegeden- Magánál a pártbizottság, nál is megmutatkozik az ideológiai és elméleti kérdések lebecsülése. Az. egyei omek és a különböző tudományos intézeteik tudófiait és értelmiségi dolgozóit 0 pártbizottság nem aktivizálta, hogy segítségükkel komoly viták alakuljanak ki, ugyanakkor nem segítette a pártbizo||ság, hogy a dialektikus és történelmi materializmus alapjain tudományos viták alakuljanak ki. A pártválasztmányi ülés részt, vevői a párt ás n gazdiasági élet legkülönbözőbb területein dolgoz, lak- Felszólalásában számos fontos kérdést vetettek fel, kiszélesítették, gazdagították a vitát. Részletesen foglalkoztak a pártszerveik és az állami, gazdasági szervek viszonyával, mint olyan kérdéssel, ajmely igen nagy jelentőséggel bir a kormányprogramm megvalósításában. A hozzászólók közül többen fog_ lalkoztak a helyi tanács, az állaimi szervek mimikájával, hangsúlyoziák, hogy nagyobb figyelemmel, gonddal kell fogleik ózni ok a dolgozók problémáival. Hogy ez megtörténliessen, nngyobb segítséget kell nyújtaniok pártszervezeteink, nek, a gazdasági szerveknek, n ta_ rácsnak. Stnack Sándor elvtárs, a Városi Pártbizottság munkatársa a várospolitikai kérdésekkel kapcsotokban elmondotta — Nem le_ heit azzal egyet érteni, hogy a vál ros területén egyre-főre épttik a ruházati boltokat s közben pedig kevés az élelmi szemből t. Elmondot. aa, hogy Petőfi-telepen, ahel van egy földműveaszövetíkezet, ahoí lehet kapni különböző szerszámokat, ásót, kapát, kaszát, de sokszor élelmiszercikkekben hiány van. Ez az egy bolt van a telepen, ahol há_ romezer emiber lakik. Itt is több népbol'ra van szükség az ellátás megjavítására. i A gazdasági szervek, tanácsok helyes pártirányítása igen fontos a kormányprogramm megvalósításáért* vívott harcban. Dénes Leó elvtárs, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke elmondotta, hogy Szegeden is előfordult, hogy a pártbizottság egyes tagjai esetenként kivették a tanács kezéből a vezetést. Előfordult ez a szegedi üzemekben is. Ezzel megsértették a gazdasági vezetők önállóságát, személyes felelősségét, azzal, hogy beleavatkoztak a gazdasági ügyek közvetlen Intézésébe. A pártválasztmányi filés felszólalói helyesen foglalkoztak a párt belső életének kérdéseivel, de a vita során nem kapcsolták össze ezeket a kérdéseket kellően a napi gazdasági feladatokkal. Egyes felszólalók, különösen a gazdasági vezetők nem elég konkrétan vetették fel a hibákat s hiányzott a mély, őszinte önkritika is felszólalásaikból. Biczó György elvtárs, az Ujszegedi Kender-Lenszövőgyár igazgatója hozzászólásából is úgy tűnt ki, hogy a kormányprogramm megvalósításának egyetlen kulcspontját csak a városi pártbizottság munkájának megjavításában látja, és csak általánosságban tett megállapításokat a gazdaságvezetők munkájának megjavítására. Nagygyörgy Mária elvtársnő, a Szegedi Kenderfonógyár igazgatója is arra mutatott hajlandóságot hozzászólásában, hogy csak az eredményeket látja, amelyek mögött eltörpülnek a hibák. E két hozzászólás is bizonyítja, hogy még vannak olyan állami, gazdasági és pártszervezeti vezetőink is, akik nem látják kellően a Központi Vezetőség határozata végrehajtásának, a kormányprogramm megvalósításának jelentőságét. Ezt a hiányosságot pótolniok kell az alapszervezeti taggyűléseken, mert ha nem tárják fel nyíltan és konkrétan a hibákat, nem lehet következetesen harcolni ellenük. Gazdag tanú ságokkal szolgált a szegedi pártválasztmány kibővített ülése. A beszámoló éa a vita na'-'y segítséget ad ni Központ; Vezetőség június 28-i határo_ zatán-ak végrehajtására. Segített megérteim minden pártfunikcionáriu&sai, hogy « kollc-klív vezetést csak úgy lehet megvalósítani, ha a párt ügyeiben nem egyes vezetők döntenek, lianem csak a választott szerv. Segített megértetni, hegy minden tazja egyenlő jogú a választott párlszervnek, hogy a tjtv-ót/g-*,*u 'stfi i*wulc mint a szerv többi hígjainak, de a felelős ségük nagyobb és kötelességük több; a feladatuk, hatáskörük ter el vezető társaikétól. Hiányossága volt azonban a párt_ választmányi ü'.ésnelk, hogy a vita során kissé elvontan tárgyalta a parték?* kérdéseit, s ezért nem mozgósított eléggé a kormányprogramm végrehajtására. Sok vállalatvezető, üzemvezető elvtára szólalt fel a vitában, de nem vetették fel érdeméhez mérten, mit fognak tenni holnap, holnapután a Központi Veze'öség határozatának végrobaj lása érdakőbon, a kormányprogramm mogvalóef fásáért. A tömegekkel való kapcsolat megszilárdításában jelentős szerepük van a tömegszervezeteknek. A választmányi ülésen sok szó esett a tömegszervezetekről, különösen a tanács munkáját bírálták a felszólalók, de hozzászólásaikban elsiklottak olyan fontos tényezőmellett, mint a kommunisták helytállása. Tettek ugyan említést erről, de ez is csak az általános megállapításig jutott el, bár a beszámolóban a pártbizottság kitért erre. Zombori elvtárs a hozzászólásokra adott válaszában is külön kiemelte és hangsúlyozta a kommunisták feladatát az elkövetkezendő napokban. Helyes lett volna azonban, ha a felszólalók e kérdés jelentőségéhez mérten hangsúlyozták volna, mit akarnak tenni Szegeden, hogy a közeli taggyűléseken minden párttagot, kommunistát mozgósítsanak a Központi Vezetőség határozatának megvalósításáért. A taggyűlések a pártélet soronkövetkező nagy eseményei lesznek. Nem kétséges, hogy végső soron itt dől el, hogy jól megértik-e a Központi Vezetőség határozatát párttagjaink, a népnevelők, akik közvetlenül vezetik a dolgozó tömegeket. Üj erőt kell meríteniök párttagjainknak ezeken a taggyűléseken, új fegyvereket kell kapniok népnevelőnknek, hogy eredményesen tudják mozgósítani a dolgozó tömegeket új termelési sikerek eléréséért, a kormányprogramm megvalósításáért vívott harcban. Hogy e célkitűzést elérjék taggyűléseink, az a jó politikai és szervezeti előkészítésén múlik. Ezért kell gondosan, kollektív munkával előkészíteni a vezetőség beszámolóját, hogy a párttagság világosan lássa azokat a kérdéseket, amelyeket a taggyűlés tárgyal. Csak jó előkészítéssel érhetjük el azt, hogy a taggyűléseket a bírálat és önbírálat hassa át. Hogy a párttagok aktivitása felfokozódjon és a pártonkívüli tömegeket példamutatásukkal, felvilágosító szavukkal magukkal ragadják a kommunisták s a tömegek élén haladva új győzelmeket, új sikereket arassanak a mindnyájunk programmjának megvalósításáért folyó harcban. a földművelésügyi minisztérium közleménye tartalékföldek hasznosításának menetéről A jövő évi termés biztosítása ér-" dekében a tanácsok egyik legfontosabb feladata az állami tartalékföldek hasznosítása. Az 1953. évi őszi szántás-vetési munkák végrehajtása nagymértékben függ attól, hogy a tanácsok milyen sikerrel végzik el ezt a munkát, mennyi erőt mozgósítanak erre a jelentős feladatra. Az őszi szántást, vetést csak akkor lehet maradéktalanul biztosítani, ha ezeket az ingatlanokat a legrövidebb időn belül, de legkésőbb október l-ig átadják azoknak a termelőknek, akik ezeket a földeket megművelik. A tartalékföldet átvevő egyéni termelőknek és termelőszövetkezeteknek adott kedvezmények megteremtették a hasznosítás legfontosabb feltételeit. A megyei, járási tanácsok azonban eddig általában keveset tettek e kedvezmények tudatosítása és a hasznosítás megszervezése érdekében. Pedig a parasztság részéről meg van az érdeklődés a tartalékföldek Iránt. Alig indult meg a hasznosítás munkája, számos községben, máris minden tartalékföldet kiadtak haszonbérbe, vagy visszaadtak azoknak a tulajdonosoknak, akik korábban felajánlották földjüket. A pécsi Nemzeti Színház bemutató előadása a Magyar Néphadsereg Színházában A vidéki színházak ünnepi hete során a pécsi Nemzeti Színház együttese kedden este bemutatta Budapesten a Magyar Néphadsereg Színházában Lippenszky István és Futaky Hajnal: „Zrínyi riadója" című új történelmi drámáját Szilágyi Albert rendezésében. Megjelent az előadáson Darvas József népművelési miniszter, Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter első helyettese és Non György népművelési miniszterhelyettes. Az előadás megkezdése előtt Non György népművelési miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet. Budapest színházai, dolgozó népe néhány napra vendégül látja a vidéki színházak művészeit — mondotta a többi közt. — A Színművészeti Szövetség harmadszor rendez vidéki hetet. E hét bemutatóitól, vitájától sokat várnak művészeink, sokat várnak közönségünk Budapesten és vidéken egyaránt. Vidéki színházaink igen fontos kulturális nevelő feladatot töltenek be. örömmel állapíthatjuk meg. hogy előadásaik mind mondanivalójuk, mind színvonaluk tekintetében évről-évre javulnak. Pártunk és kormányunk napirendre tűzte dolgozóink anyagi és kulturális igényeinek fokozottabb kielégítését, — hangsúlyozta Non György. Vidéki színházainknak is be kell kapcsolódnlok e gyönyörű programm megvalósításába. A dolgozó tömegek fokozottabb szolgálata elsősorban azt jelenti, hogy az eddiginél is magasabb színvonalú alkotásokkal kell kielégítenünk dolgozóink kulturális Igényeit. A harmadik vidéki hét legfontosabb feladat a kormányprogramm szellemében értékelni vidéki színházaink eddigi munkáját, kijelölni az új célkitűzéseket, melyeknek megvalósulása színművészeinknek még nagyobb sikereket, népünknek pedig még több, magasszínvonalú művészi élményt fog nyújtani — mondotta befejezésül. Non György beszéde után kezdődött az előadás. fZ Az Egyesült Államok erkölcsi-politikai veresége az ENSZ-közgyűlésen Moszkva (TASZSZ). D- Kraminov, a „Pravda" szeptember l.ém közölt nemzetközi szemléjében ar. ról ír, hogy az Egyesült Államok erkölcsi-politikai vereséget ezen_ vedett az ENSZ-közgyűléa ülés" szakán abban a kérdésben, hogy India résztregyen-e a koreai kér. déssel foglalkozó politikai értekezleten. Az a javaslat, hogy India vegyen részt a politikai értekezleten, nem kapta meg az előírt kétharmados szavazattöbbséget — folytatja Kraminov. Ilyenképpen az Egyesült Államok a durva erőszak és kényszer segítségével megakadályozta, hogy India, Ázsia egyik legnagyobb országa résztvegyen a koreai kérdés békés rendezésében. Ez a tény jogos felháborodást keltett az Indiai közvéleményben. A politikai értekezlet jellegének éi öESzclételének-a közgyűlés ülés. szakán történt megvitatása és Indiának az értekezleten vájó rész_ vétele kérdésében folytatott szava" zás azonban újra megmutatta hZ ecész világnak, hogy az Egyesült Albumok vezető körei nem akarják a koreai kérdés valóban békés ••endczcsét, hogy neim a békeszerető liatalmakkal ukarrmk együttműködni, hanem a távoliceleű ngresz. szív kalandor er cikke], Li Szin Man. nal és klikkjével. Bár az Egyesült Államoknak most sikerült elérnie India mellőzését n koreai kérdés rendezésére alakítandó politikai értekezleten — írja befejezésül Kraminov — ez <'z eredmény távolról seim örvendeztette meg még az amerikai burzsoá sajtót sem. Ezek a lapok ugyanis kénytelenek beismerni, hogy az Egyesült Államok súlyos erkölcsi _poli Ukai vereségei szen. vedelt a közgyűlésen.