Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-02 / 205. szám

SZERDA. 1953. SZEPTEMBER 2. 3 1 anévnyitó ünnepség a Tudományegyetemen és a Pedagógiai Főiskolán A gyönyörűen feldíszített Ady-téri egyelem nagy r lő adó t«r mé­hen gyűltek össze tegnap délelőtt n szegedi Tudomán'iegyut <m taná rai, hallgatói az 1953—51. tanévnyitó ünnepélyre. A himnusz elhang­zása után Fodor Gábor elvtárs, Ko seuth-díjas professzor, a Tudó_ mányegyetem rektora monda,t megnyitó beszédet. Fodor elvtárs beszédében fog­lakozott azokkal a feltételekkel. amelyeknek megteremtésével az új tanév eredményesebb lesz, mint az elmúlt Iskolai év. Különösen ered­ményesebb lesz akkor, ha az elmúlt esztendő tapasztala­tait felhasználjuk az ezévl munkánkban és megszüntet­jük azokat a hiányosságokat, amelyek az elmúlt év jobb eredményeit akadályozták. — Az 1952—53. tanévet ünnepé­lyes külsőségek között a Béke­épület felavatásával kezdtük meg — mondotta Fodor Gábor elvtárs. Szimbóluma volt ez az épületava­tás egyetemünk fokozódó fejlődésé­nek. A fejlődés számait láthatjuk az egyetem oktatói és kutatói sze­mélyzetének változásában is. Az előző tanév 207 főnyi személyzeti létszáma az űj tanévben 261 főre emelkedett. Egyetemünknek az 1952—53. tanévben 1464 hallgatója volt, az új tanévet 1681 hallgató­val kezdtük meg — mondotta megnyitó beszédében Fodor Gá­bor elvtárs, majd a továbbiakban beszélt azokról a hatalmas beru­házásokról, amelyeket dolgozó né­pünk állama fordít az egyetem fejlődésére. Beszélt Fodor Gábor elvtárs az egyetemi hallgatók multévi munkájáról is. A legjobb tanulmányi eredményt a Bölcsészettudományi Kar érte el 4.08 százalékos átlaggal, a Ter­mészettudományi Kar 3.92, az Ál­lam- és Jogtudományi Kar 3.74 százalékos átlagával szemben. Az egész egyetem átlaga is 3.93 szá­zalék, tehát alig maradt a jó átlag alatt — mondotta Fodor elvtárs. Ezután a tanulmányi fegyelem problémáiról beszélt Fodor elvtárs, majd befejező szavaiban ezeket mondotta: Az új egyetemi tanévnek azzal a jóleső érzéssel Indulunk neki, hogy az elmúlt tanévben mi, taná­rok. hallgatók egyaránt sokat fej­lődtünk és egyetemünk is jelentős lépést tett előre a fejlődés útján. Ezt a fejlődést segíteni, továbbra is feladatunk. Fodor Gábor elvtárs megnyitó beszéde után Sulán Béla elvtárs, az oktatásügyi miniszter képvise­letében mondott ünnepi beszédet. Sulán elvtárs beszédében elmond­ta, hogy hazánk felszabadulása óta lene esztendő telt el azóta, hogy a dolgozók széles rétegei előtt meg­nyíltak egyetemeink és főiskoláink kapui. Azóta a munkások és pa­rasztok gyermekei a felsőoktatás területén is elfoglalták az őket megillető helyet. Sulán elvtárs ezután a többi kö­zött még arról beszélt, hogy az oktató-nevelőmunka minő­ségi megjavításának további feltétele a hallgatókkal való egyéni foglalkozás megjavítása, majd az új elsőévesekről beszélve fejezte be szavait Sulán elvtárs: — Komoly, nehéz feladatokkal való megbirkózásra kell felkészül­nie elsőéves hallgatóinknak. De mindjárt hozzá kell tenni, hogy ezek a feladatok nagyságuk és ne­hézségük ellenére nem legyőzhe­tetlenek. Komoly akaraterővel, ki­tartó munkával új elsőéves hall­gatóink le tudják győzni azokat — fejezte be ünnepi beszédét Sulán Béla elvtárs. Ezután Sulán Béla elvtárs az oktatásügyi miniszter elvtárs ne­vében kiosztotta a „Felsőoktatás kiváló dolgozója" kitüntetéseket. Elsőnek Mészöly Gedeon elvtársat, a nyelvtudományok doktorát tün­tették ki a „Felsőoktatás kiváló dolgozója" címmel, majd Kun Pé­tert, a .Szerveskémiai Intézet do­censét, Kiss Józsefet, a Szerveské­mia docensét, Nyiri Antalt, a nyelvtudományok docensét és Ka­locsai Dezső docenst, a Marxiz­mus-Leninizmus Tanszék vezetőjét tüntették ki a „Felsőoktatás ki­váló dolgozója" kitüntető jelvény­nyel. Hosszasan tapsoltak a Jelen­lévők. amikor egy-egy kitüntetett­nek Sulán elvtárs átadta a meg­tisztelő jelvényt. A jólvégzett mun­ka megbecsülését jelentették ezek a tapsok és egyben biztatást is, hogy a jövőben is ugyanolyan lel­kesedéssel végezzék oktató-kutató munkájukat, mint ahogyan eddig tették. A „Felsőoktatás kiváló dolgozó­ja" című jelvények kiosztása után Fodor Gábor elvtárs kiosztotta az új Rákosi ösztöndíjakat. Rákosi ösztöndíjat kaptak: Törőcsik Gá­bor elvtárs, joghallgató, Török La­jos elvtárs, joghallgató, Gulya Károly elvtárs, bölcsészhallgató, Kőhegyi Erzsébet elvtársnő, böl­csészhallgató, Stefanik Károly böl­ez a kilencedik tanévkezdés. Ki- csészhallgató, Andó Mihály elv­társ. TTK hallgató, Asztalos Gyula TTK hallgató, Furka Árpád TTK hallgató, Jancsó Hilda elvtárs, TTK hallgató, Lakatos István elv­társ, TTK hallgató, Sirokmánné Kövess Erzsébet elvtárs,» TTK hallgató és Székely Sándor elv­társ, TTK hallgató. Ezután Fonód Ferenc elvtárs, a Csongrádmegyei Pártbizottság kép viselője szólalt fel. A mult oktatási év munkáját értékelve megállapítottuk — mon­dotta —, hogv az egyetem terül­tén lényeges javulás tapasztalható A rendszeresen szervezett kon­zultációk és tudományos szak­körök. a szilárd tárgyi ismere­tek elsajátítását segítették elő. — A bölcsészkar nyerte el a Csongrádmegyei Pártbizottság ván­dorzászlaját. Most, amikor átadom a vándorzászlót az egyetem leg­jobb karának, bízom abban, hogy a vándorzászló még jobb eredmé­nyek elérésére serkenti a hallgató­kat — fejezte be szavait Fonód elvtárs, majd a gyönyörű vándor­zászlót átadta Baróti Dezső elv­társnak. a Bölcsészettudományi Kar dékánjának. Hosszan zengett a taps, amikor Baróti Dezső elv­társ kezébe vette a jó munkát bi­zonyító vándorzászlót. Baróti elv­társ ezekkel a szavakkal vette át a Csongrádmegyei Pártbizottság vándorzászlaját: — Azzal az érzéssel veszem át ezt a vándorzászlót, hogy karunk hallgatói és professzo­rai mindent megtesznek azért, hogy ez a vándorzászló a to­vábbiakban is a mi birtokunk­ban maradjon. A vándorzászló átadása után felszólalt Kalmár László elvtárs is, az Egyetemi Pártbizottság kikül­dötte, majd Fodor Gábor befejező szavai után a DIVSZ-induló hang­jaival ért véget a tudományegye­tem évnyitó ünnepsége. A szegedi Pedagógiai Főiskola tanévnyitó ünnepélyén Kovács József elvtárs, oktatásügyi mi­niszterhelyettes a nevelők felada­tairól beszélt, majd beszéde végén átadta Kövesdi Pál elvtárs, a fi­zikai tanszék vezetőjének a „Fel­sőoktatás kiváló dolgozója" kitün­tetést. Lerner Károly elvtárs, a főiskola igazgatója beszámolójában ismer­tette, hogy a tavalyi 350 hallgató­val szemben az idén 400 hallgatót vettek fel a Pedagógiai Főiskola első évfolyamaira, majd a főisko­lán is kiosztották a Rákosi ösztön­díjakat. Az Építők Napja otán még több téglát gyártanak Megúiult lendülettel harcolnak a harmadik negyedévi terv teljesítéséért a Jutaárugyárban Tovább fokozódik a dolgozók versenylendülete a Jutaérugyár­ban. A fonoda legjobb dolgozója Rucsek Vera láncfonalat készít a szövődé részére. Szorgalmas, fiatal fonónő és büszke arra, hogy első munkása a fonodának, 125 szá­zalék az átlagteljesítménye. Példá­ját többen követik a fonódában. Kispál Anna — aki szintén lánc­fonalat fon — minden nap túlszár­nyalja tervelőirányzatát. Igyekszik ő is úgy dolgozni, hogy minél ke­vesebb legyen a szálszakadás és a fonal minőségére nagyon ügyel. A dolgozó parasztok részére a ga­bona tárolásához szükséges zsá­kokat készítenek. Azoknak pedig erőseknek és tartósaknak kell len­ni. Kispál Anna húsz kilogramm jóminőségű fonalat gyártott ter­ven felül naponta augusztus vé­gén. Fekete Mária is szorgalmas if­júmunkás. Párosversenytársa Ru­csek Verának. Fekete Mária erős ellenfélnek bizonyult. Augusztus 20. után az egyik napon 69 kilogrammal sikerült túlszárnyalnia a tervet. A fonoda tervteljesítési grafi­konja felfelé ível. Pár héttel ez­előtt meg a 100 százalékot sem érte el a tervtel.iesítést jelző vo­nal. Az Alkotmány-műszak utolsó napján is 99.2 százalékot mutatott. Jelenleg azonban naponta teljesí­tik a tervet. A szövődében, ahol megtakarí­tott anyagból teljesítik túl tervü­Elméleti színvonalunk emelését segíti elő az AMG­4MTMGAIM$ ket, augusztus 26-án 102.2 százalé­kos tervteljesítéssel dolgoztak. Különösen a „Péntek" brigád tagjai küzdenek keményen a termelés fokozásáért. A brigád tagjai fiatal, jókedvű DISZ-tagok. A brigád létszáma már 12 főre emelkedett és többen közülük már péntek délig befe­jezik egész heti tervüket. Domon­kos Mária 144 százalékot ér el, Márta Franciska 145 százalékot teljesít az előző 120—125-el szem­ben. Elismerést érdemelnek a „Péntek" brigád tagjai közül azok is, akik csak 105, 106 százalékos termelési eredménnyel dolgoztak, most pedig 120-ra emelkedett ter­melésük. Ilyenek Csillag Margit, Simon Margit, Horváth Lajosné és Gábor Ilona. A vidám ifjú szövőnők munka­kedve magával ragadta azokat a dolgozókat is, akik nemrégen még normájukat sem teljesítették. Be­lovai Mária, Dudás Erzsébet, Nagy Andrásné több méter szövettel termel ma már többet, mint amennyi a normája. Jól felkészültek az augusztus 20. utáni küzdelemre a Juta­árugyár műszaki dolgozói is. Megbeszélték, hogy a zökkenőmen­tes termelés érdekében mit kell még tenniök. Minden előfeltétel megteremtéséről idejében gondos­kodtak. Az anyagellátás, a gép­hibák gyors kijavítása biztosítva van. Emellett fokozza a verseny lendületét az is. hogy az üzem kultúresoportja dallal, tánccal kö­szönti az élenjárókat. Fényképeket is készítenek a legjobbakról. A képeket a dicsőségtáblára függesz­tik ki. Jó vöröskeresztes munka a vállalatoknál A Vöröskeresztes mozgalom egy­re szélesebb dolgozó rétegeket mozgósít az egészségvédelem meg­javításának kiszélesítésére. A Dél­magyarországi Rostkikészítő Válla­lat központi dolgozóinak 80%-a is tagja már a Vöröskeresztnek. Elvégezték m^r az elsősegélynyúj­tó tanfolyamot is és a Vöröske­reszt minden megmozdulásain ak­tívan résztvesznek, segítenek. A munka mellett azonban sokan, mint aktív véradók is hozzájárul­nak embertársaik gyógyításához. A csoport jó munkájáért már em­léklapot és egy Sztálin-szobrot is kapott. A csoportok közötti mun­kaversenyben a másodikok lettek és munkájuk tovább ja vitásával harcolnak további sikerek elérésé­ért. Hasonló szép eredményről szá­mol be Solymár Istvánné is leve­lében, melyet a Vendéglátó Válla­lat vöröskeresztes munkájáról ír. „Alig nyolc hónapja alakult meg vóllalatunknál a Vöröskereszt szer­vezete, — írja —, de máris 35 vér­adónk van. Sőt négyen már meg is kapták a véradó jelvényt és büszkén viselik. Mi is büszkék va­gyunk bátor dolgozóinkra, akik önfeláldozóan adják vérüket beteg dolgozótársaiknak, hogy ezzel is elősegítsék gyors felgyógyulásukat. A levél beszámolt arról is, hogy elsősegélynyújtó tanfolyamot in­dított a szervezet, melyre 33 hall­gató jelentkezett és előreláthatóan mindannyian sikeresen le is vizs­gáznak. » PÉRECZ JÁNOS példamutatóan, minőségileg kifogástalanul dolgo­zik. Kihordó az I. számú Tégla, gyárban. Ugy végzi a rakodást ben<t a kemencében is, hogy a tégják széle sohasem csorbul meg. Porolos és gyors munkájával na­ponta túlszárnyalja tervét. A szta­hanovista cím elnyeréséért harcol. Már hosszabb idő óta tartja az Építők Napjára elért eredményét 132 százalék felett termei, Mimit népnevelő, tainácsof ad Pe­recz János és segíti a brigád tag­jait mindenben. Szívesen ' hallgat, ják és meg is fogadják tanácsait munkatársai. Főle,g a minőségi munkám hídott javítani a kihordó brigád Perecz János munkamódsze­rének alkalmazásával A mennyi­ségi termelésük eléri a 130—1 !0 százalékot és ezt tovább akarják fokozni FEHÉR LÁSZLÓ ifjúmunkás el­szedő a présgépnél az I. számú Téglagyárban. Alig húsz éve*, ügyes, jó munkabeosztással dolgo­zik. A nyerstéglákat szaporái rakja a kocsikra s azok kevés ideig várakoznak, órámként 30—10 kocsit rak meg. Ügyességével a téglagyár ifjú. munkásaink példaképe lett, de az idősebb dolgozók is elismerően nyilatkoznak munkájáról. A kiváló ifjúmunkás a minőségre is hagy gondot fordít. Nem dobálja a nyers­téglákat, mert azok könnyen meg­sérülhetnek és erre tanítja a prés­gépnél dolgozó másik két munka­társát is. Most, az Építők Napj'a után tovább igyekszik a jelszavuk megvalósításáért: „.Minél több ép téglát a hazának!" A bírálat nyomón Porelszívó berendezés és fürdő épül a Bútorgyárban A Szegedi Bútorgyár dolgozóinak április 4_i Versenyfelajánlásáról ír. ta elisö levelét Halász Lajos elv­társ- Azóta rendszeresen hirt ró az üzem életéről, problémáiról. Magáénak érzi az üzemet, 1949 óta dolgozik ott- Szeme előtt fejlő, dött, gyarapodott, a hajdani kis üzem, naggyi. Jól ismeri a munká. sokáé is. Közöttük dolgozott egé­szen a mult év elejéig, míg fel nem vitték az irodába, a bérelszámoló mellé kisegítőnek. Azon'onn azóta is naponta tlbbször végigjárja a munkatermeiket, beszélget a mun. kasokkal, meghallgatja kívánságai­ka', jogos panaszaikat és rzeknek a beszélgetéseknek a nyomán szü­letnek meg levelei, amelyeket be_ küld szerkesztőségünkbe. így «zliletett meg n július 2-án közölt bíráló levele is. A levél a Bútoripari Igazgalóságot bírálta, ahol nem tekintették szívügyüknek az üzem egészségvédelmének meg. javítását, porelszívó berendezés és fürdő épüését. Ezzel a problémá­val foglalkozott a „Szabad Nép" is. bírálva a vezetőséget. Kormányunk új programmja feladatul tűzi ki a munkavédelem, egészségvédelem megjavítását az üzemekben. Ezt kö. vetően kormányunk hatvan mll. ilió forinttal felemelté a munkavé­delmi beruházás össaegét, s ennek jelentós része a könnyűiparnak Ju­tott­A Szegedi Bútorgyár dolgozói is kaptak ebből a pénzből 30 ezer fo_ rinjot a medévő 60 ezer forintos beruházási összeg mellé. Ezzel lehe­tővé váJt, hogy a porelszívó beren. dezést ós a fürdőt is még ebben uz évben felépíthessék. Halász elvtárs boldogan számolt be arról, hogy a fürdő építését már a jövő hiüifipbtm meckeziik é» november elejére el ls kétzüL A porelszívó berendezés kész'iése is 'alán rövidesen megkezdődik és ak. kor teljesül az üzem dolgozóinak kívánsága, könnyebben, egészsége­sebb körülmények közölt 's Jobb kedvvel megy majd « munka. A tervteljesítésben ugyan tódig «em veit lemaradás. A mult hVnapban az élüzomért folyó versenyben or. szágos viszonytatban elsők let'ele a bútorgyárak között. A bíráló levél hoZ'.ájáru't ah­hoz. hogy a Bútorgyár dolgozóinak régi kívánsága teljesültön. De nem. csak ebben az egy esetben segített a levél. Minden területen érezteti hatását egy.egy jól megírt levél, mert a dolgozók felfigyelnek sza­vára, s mint Halász elvtárs mond­ta. megmondják véleményüket a le­véllel kapcsolatban- Helyeslik, amit ír, vagy elmondják, mit kel­lett volna még megírnia a levél­ben, mi hiányzott belőle. Ezzel 37 üzem do'gozói .segítik, hogy Ha­lász elvtárs levelei valóban .íz üzem összes dolgozóinak véleményé' tük_ rözze. A jó minőség megköveteli a legkorszerűbb gyártási eljárások bevezetését A kormányprogramm elsőren­dű feladatnak tűzte célul a mennyiségi termelés fokozása mellett a minőség állandó foko­zását. Ma már dolgozóink nem­csak azt követelik meg, hogy a könnyűipar több fogyasztási cik­ket termeljen, hanem azt is, hogv gyártmányaink szépek és tartó­sak legyenek. Ezt megértették a Szegedi Ecsetgyár dolgozói is. Az Alkot­mány-műszakra tett felajánlások között túlsúlyban voltak a mi­nőség megjavítására tett vállalá­sok. Az Ecsetgyár dolgozói tuda­tában vannak annak, hogy az általuk gyártott ecsetek minősé­gétől ma már többet várnak a fogyasztók és az Ipari vállalatok dolgozói is. Az ecsetek minősé­gének megjavítása megköveteli, a műszaki vezetőktől is a gyár­tás jobb megszervezését és a legkorszerűbb gyártási eljárások bevezetését. Üzemünk műszaki dolgozói is a munkásokkal váll­vetve harcolnak gyártmányaink minőségének javításáért. A mű­szaki dolgozók harmadik ne­gyedévi felajánlásaik között első helyen volt az, hogv a harmadik negyedévben egyetlen egy mi­nőségi reklamáció sem lesz az üzemben. Gyártmányaink minő­ségének javulását igazolja az, hogy július és augusztus hónap­ban üzemünk nem kapott mi­nőségi reklamációt. Ezt úgy ér­tük el, hogy kormányunk leg­utóbb megjelent minőség védel­mével kapcsolatos rendeletét is­mertettük a dolgozókkal, és kü­lön értekezleten megbeszéltük az üzem minőségi ellenőreivel és felhívtuk figyelmüket, hogy a jövőben munkájukat fokozottabb figyelemmel végezzék, s egy pil­lanatra se tévesszék szem elől a minőség fontosságát. Az Alkotmány-műszak befeje­zése utáni jutalmazások meg­állapításánál a minőségi munkát vettük fő szempontként. A har­madik negyedév sikeres teljesí­téséért folytatott harcban kitűn­fek jó minőségi munkájukkal: Puskás Etelka. Zöldi Ilona, Csá­nyi Etelka ifjúmunkások, továb­bá Kószó Béláné, Kónya Mátyás és Pálvölgyl István. Gyártmányaink minőségének javításához nagymértékben hoz­záiárul az is, hogy az utóbbi időben nagymennyiségű nyers­anyagot kantunk a néni demo­kratikus Kínától és ebből az anyagból készült gyártmányaink a legkiválóbbak lettek. Üzemünk dolgozói a termelékenység foko­zása mellett továbbra is minőségi munkájukkal harcolnak a kor­mányprogramrrf megvalósításáért. Gera Júlia

Next

/
Thumbnails
Contents