Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-11 / 213. szám

JSj&fte mJhKT&RJH! EGyésÜLTETEKI Nagygyűlés a Szegedi Textilművekben Az flzemek és a teherpályaudvarok közötti szállítások meggyorsítása elősegíti az önköltség csökkentését A tanévelejl ismétlésekről a z m d p (t s o n gr ad m egye i p á r ttsa g á n a k la p3 a IZ. ÉVF. 213. SZÁM aha 50 fi él mii PÉNTEK. 1953 SZEPTEMBER 11. Népművelési munkánk új feludatai Megyénk egész népművelési apparátusa, kultúrmunkásainknak kiterjedt és széles hálózata most ítészül fel az őszi és a téli tö­megkulturális munka feladatainak sikeres megoldására. A felké­szülés napjaiban feltétlenül szükséges, hogy visszapillantsunk eddigi munkánk eredményeire és hibáira. Pártunk Központi Veze­tőségének irányelvei és kormányunk programmja szellemében kell megvizsgálnunk eddigi működésünket és az önbírálat szigorú mér­céjével mérve kell levonnunk tapasztalatait. A cél világosan áll előttünk s ennek a nagyszerű célnak megfelelően kell sokkal ered­ményesebben dolgoznunk. Világosan látnunk kell, hogy pártunk és kormányunk miként igyekszik a szocializmus felépítéséért folyó harc eddigi szakaszán elkövetett hibákat felszámolni és ez a tö­rekvés, ez az akarat kell irányítsa népművelési munkánk menetét is. Mert nem kétséges: az elkövetett hibákban népművelési appa­rátusunknak is része van. Első és legfontosabb feladatunk, mint népművelési funkcioná­riusoknak, mint a kultúrforradalom csongrádmegyei vezérkara tagjainak, hogy tisztán lássuk és tisztán láttassuk pártunk hatá­rozatai és kormányunk programmja alapján: semmiféle vissza­vonulásról szó sincs, a párt és a kormány határozott célja továbbra Is változatlanul a szocializmus felépítése. A népművelési munká­nak ezt kell állandóan tudatosítania és hangsúlyoznia, amely­hez bőséges érveket adnak kormányunk ezideig megjelent rende­letei és határozatai, nem kevésbbé a mostani árleszállítás. Hiszen az a tény, hogy áttérhettünk ilyen átfogó intézkedésre, nagyszerű bizonysága népünk erejének, népgazdaságunk szilárdságának. Mindez azt jelenti, a hivatásos és önkéntes kultúrmunkások szá­mára, hogy az eddigieknél fokozottabb kulturális munkára van szükség a tömegek között. Mi jellemezte eddig kultúrmunkánkat ? Mindenekelőtt a „ro­ham", ami közben mennyiségre törekedtünk s nem a minőségre. Hiba volt ez, helytelen út, ami végül is hozzájárult tömegkapcso­latunk meglazulásához. Agitációnk is sokszor helytelen irányt követett, sok esetben hamis számadatokon alapult; agitációs ér­veinkben téves nevek és tények szerepeltek. Mindezek a hibák kihatottak munkánk eredményességére és most elsőrendű köte­lességünk kiküszöbölésük munkánkból, agitációnkból. Vizsgálja meg minden egyes népművelési funkcionárius saját munkaterü­letét; értékelje eredményeit és hibáit, hogy maradéktalanul ki­javíthassa azokat. Miért van minderre szükség? Azért, mert az őszi és a téli tö­megkulturális munkára való felkészülés napjai a legmegfelelőbbek a hibák kiküszöbölésére és a cél kitűzésére, ami nem más, mint a tömegek kulturális igényeinek minél fokozottabb kielégítése. Népművelési munkánk megjavításának egyik módja a „roham"1 csökkentése mind a mennyiség területén (tömegpropaganda-elő­adások), mind kultúrműsorainknál. Ez annyit jelent, hogy a meny­nyiségi munkát kultúrvonalon a minőségi munka színvonalára kell emelnünk. A népművelés hivatalos szervei ezután nem huny­hatnak szemet az elkövetett hibák láttán és főleg nem állhatnak a hibák elkövetői mellé, még akkor sem, ha a hibák elkövetője állami szerv. Csak az ilyen népművelés erősítheti meg meglazult tömegkapcsolatainkat. Kultúragitációnk alapja ezután csak a reális nevek és tények lehetnek. Látnia kell minden kultúrmun­kásnak, hogy soha sem volt a konkrétum, a hitelesség olyan fon­tos, mint éppen ma; látnia kell mindenkinek, hogy nem lehet más követendő célja munkánknak, mint a valóság legteljesebb kibon­tása a kultúra ezernyi eszközeivel. A már elsoroltak mellett fokozottabban figyelembe kell ven­nünk a dolgozók jogos kéréseit, igényeit. Nem csak olyan ismeret­terjesztő előadásokat kell szerveznünk, amelyeket mi ajánlunk, hanem olyat is, amelyeket dolgozóink kívánnak, akarnak és sze­retnek hallani. Ez vonatkozik egyébként a népművelési munka minden ágára és főleg kultúrműsorainkra. Komoly hiányossága volt még munkánknak, hogy módsze­reinkben igen sablonosak voltunk. Uj, megnövekedett feladataink megkövetelik, hogy ezen is javítsunk. A semmitmondó, elkopott jelzők helyett reális, önmagukért beszélő, igaz tényeket kell fel­sorakoztatnunk. Ma már az ellenség elleni harcban nem elég pél­dául a súrún hangoztatott „láncos kutya"-jelző használata. Ez és még sok hasonló módszer üres, semmitmondó agitáció felé sodort bennünket és sodorna továbbra is, ha nem igyekszünk javítani ezen. Az a feladatunk, hogy a valóság kibontakaztatásával lep­lezzük le minden oldalról a szocializmust építő munkánkat aka­dályozó ellenséges elemeket. Mutassuk meg például azt, hogy a déli határainkon Tito-bérencei állandóan provokálnak, határőreinkre lövöldöznek, megsértve ezzel a nemzetközi jogszabályokat. Tudato­sítani kell azt, hogy az amerikai imperialisták milyen eszközökkel akarnak ártani a békemozgalomnak és attól sem rettennek vissza, hogy a béke híveit (mint a Rosenberg-házaspárt) villamosszékbe juttatják. De meg kell mutatnunk a tények és adatok erejével, hogyan halad nálunk a béke védelme, milyen ezerszálú nálunk a békeharc és milyen nagyszerű példák, hőstettek születnek hét­köznapjaink folyamán — a békéért, ötéves tervünk sikere, nagy békelétesítményeink dolgozó népünk alkotókészségét, erejét jelzik ország-világ előtt. Pártunk és kormányunk most a hibák feltárá­sával és a hozott nagyjelentőségű kormányintézkedésekkel meg­szilárdította azt az utat, ami a szocializmus felé vezet. Most az a feladatunk, hogy a népművelés is döntő segítséget adjon pártunk politikájának, kormányunk programmjának meg­valósításához. Ismertesse minél szélesebb körben a megjelent mi­nisztertanácsi határozatokat, a hazánkban eddig még példa nélkül álló nagyméretű árleszállítást s a nyomában megvidámuló, meg­könnyebbedő élet ezer szépségét. Ha eddigi hibáink kijavításával és a célnak megfelelő eszközökkel új lendületet tudunk belevinni népművelésünkbe, elérjük, hogy a kultúrmunka sajátos eszközei­vel még fokozottabban hozzájárulunk a szocializmus diadalmas építéséhez, 1 Czukár György A Minisztertanács határozata a szerződéses növénytermelőknek adott kedvezményekről A mitjisztertanács megtárgyalta a szerződéses termelés kérdéseit és jelentős kedvezményeket biztosí­tott a szerződéses termelöknek. A minisztertanács a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ha­tározata és a kormányprogramm alapján már eddig is több olyan ha­tározatot hozott, amely elősegíti a munkás-paraszt szövetség megszd_ lárdttását, a mezőgazdasági terme­lés fokozását és ezzel egész dolgo­zó népünk életszínvonalának gyor. sabb emelését. Ez a célja a szer­ződéses termeltetés fejlesztéséről szóló határozatnak is. A minisztertanács határozata számos intézkedést tartalmaz és új alapokra helyezi a szerződéses ter. melést. A határozatban különösen nagy­jelentőségű a szerződéses keretben termelt növények átvételi árának emelése, amely országosan mint. egy 180—200 millió forint többlet, bevételt jelent a termelőknek. Elv sősorban azoknak a növényeknek átvételi ára emelkedik, amelyeket az alacsonyabb átvételi ár miatt a termelők eddig nem szívesen termel­tek, így a dohány, a hagyma, a fűszerpaprika, a paradiesormmag és a kerti magvak szerződéses árai. A termelök a szerződéses terme­lői ár emelése mellett komoly több­letbevételhez jutnak az eddiginél fokozottabb premizáláson keresz­tül is, s jelentős prémiumot kap­nak a termelési szerződésben meg­állapított terméshozamon felül át_ adott termények után, így a többi között a dohánynál a cukorrépá­nál, a hagymánál és a fűszerpap­rikánál. Egyes olyan növények után, ahol a termények minőségé­nek nagy jelentősége van, a terme­lők külön ' minőségi prémiumot kap­nak. A termelőszövetkezetek a szer­ződéses termelés rendszerében fo­kozottabb támogatásban részesül­nek, mint az egyénileg dolgozó pa_ * rasztok: szerződésesen termelt ter­ményeik után a kétszeresét kapják annak a mennyiségi és minőségi prémiumnak, amit a határozat a dolgozó parasztok részére biztosít. A minisztertanácsnak ez a ren. delkezése még inkább érdekeltté teszi a termelőszövetkezetek tag­jait abhan, hogy több terményt, jobb minőségben termeljenek. A minisztertanács határozata az eddiginél fokozottabb mértékben biztosít a szerződéses termelők ré­szére kedvezményes áron ipar. cikkeket, elsősorban olyan ipari termékeket, amelyek nyersanyaga szerződésesen termelt termény- A gyapottermelők az eddiginél na­gyobb mértékben kapnak textilárut, a dohánytermelők cigarettát, a fű. stzerpaprikatennelök őrölt papri­kát, stb. A szerződéses termelők szántóra a kormány a beadási kötelezettség megállapításánál az eddigieknél jelentősebb kedvezményt biztosít. Eddig csak a leszerződött terüle­tek után nem kellett terménybe. ao'ást teljesíteni. A miniszterta­nács mostani határozata alapján a népgazdaság számára fonfos nö­vényeknél a leszerződött területen felül minden leszerződött katasztrá­lis hold után további fél—kettő ka_ tasztrális hold terület mentesül a terménybeadás alól. Egyes ta­kamónymagvak pl. a szudáni fű­mag, édes csillagfürt, hüvelyesek közül a bokorbab, karósbab, len­cse, olajosok közül a ricinus, ipari növények közül a seprőcirok, cikó­ria, továbbá a takarmányrépamag minden leszerződött katasztrális holdja után további fél hold. a gyapot, dohány, fűszerpaprika, rostlen, fehérheremag, szarvas­kerep, nyúlszapuka, mustármag, szójabab, kendermag, olajlen, to­vábbá az összes kerti mag leszer­ződött területe minden katasztrá. lis holdja után további egy kat. hold, a fűmagnál pedig a leszerző­dött terület minden kat. holdja után további két kat. hold mente, sül a terménybeadás alól­A városellátó övezetekben lévő önálló termelőszövetkezeteknek és III. típusú termelőszövetkezeti cso­portoknak jelentős kedvezményt jelent, hogy terménybeadási köte­lezettségüket zöldségfélékkel is tel­jesíthetik. A szerződéses termelőknek a mi­nisztertanács határozata jelentós újabb kedvezményt nyújt az állat és állati termékbeadási kötelezett­ség megállapításánál. A leszerző­dött terület után 50 százalékos kedvezményt kapnak azok a ter­melők, akik szerződéses növényeik révén természetbeni kedvezmény­ként takarmány-, vagy répaszelet­juttatásban részesülnek, azok a termelők pedig, akik abraktakar­mányt, vagy répaszeletet természet­beni kedvezményként nem kap­nak, teljes egészében mentesülnek a leszerződött terület utáni állat­és állati termékbeadás alól. A szerződéses termelők a ter­meltető vállalatoktól továbbra is kamatmentes kellőnként kapják a vetőmagot és a műtrágyát. A határozat értelmében mint­egy száz növény termeltetése tör­ténik szerződéses alapon. Ezek kö­zül a fontosabb növények terme­lési szerződéseinek főbb feltételei a következők: CUKORRÉPA A cukorrépánál a természetben kapott cukrot az állam kilónként 9.30 forintos áron váltja be. Ugyan­akkor jelentősen emeíkedik a cu­korrépa prémiuma. Ha a termelő katasztrális holdanként száz-száz­huszonöt mázsa cukorrépát ad át a cukorgyárnak, a száz mázsán fe­lüli répa minden mázsája után 7.50 forint, 125—150 mázsa holdankéntl répatermés átadása esetén mázsán­ként 15 forint, 150 mázsán felül mázsánként 25 forint prémium il­leti meg. DOHÁNY Az eddigi átlagos beváltási ár mázsánként 290 forintról 500 fo­rintra emelkedik. Ha a termelő katasztrális holdanként 5 mázsá­nál több szárított dohányt ad át a beváltó hivatalnak, a többletter­més után mázsánként hat mázsáig 200 forint, 6—7 mázsáig 300 fo­rint, 7—9 mázsáig 500 forint, 9—11 mázsáig 750 forint, 11 mázsán fe­lül pedig ezer forint prémiumot kap. A dohánytermelök minden mázsa átadott szárított dohány után ezer darab cigarettát kapnak ingyenesen. Katasztrális holdan­ként 5 mázsánál több dohány át­adása esetén az egyénileg dolgozó­kat mázsánként további ezer darab térítés nélkül kiadott cigaretta il­leti meg. A termelőszövetkezetek dohány­pajta építésére hosszúlejáratú be­ruházási hitelt kaphatnak. Azon dohánytermelőktől, akik pajtával, vagy szükségszárítóval nem rendel­keznek, dohánytermésük egyrészét zölden is átveszik a begyűjtő szer­vek. GYAPOT A gyapot szerződéses termelői ára minden minőségi osztályban 100 forinttal emelkedik. A gyapottermelők minden mázsa gyapot átadása után az eddigi négy méter helyett nyolc méter pamut textilárut kapnak 50 száza­lékos kedvezményes áron, ezenkí­vül 10 kiló olajpogáesadarát. Ha a termelő katasztrális holdanlcint 250 kilónál több átlagos minősé­gű gyapotot ad át, minden mázsa löbblettjrmés után 350 kilóig 213 forint, 350—450 kiló között 426 forint, 450 kiló felett mázsánkint 711 forint prémiumot kap az alap­áron felül. ROSTLEN Az átlagos minőségű rostlenkóró mázsáhkénti ára 61.50 forin'ról 75 forintra emelkedik. Ha a ter­melő 9 mázsánál nagyobb termést ad át, a* átadási áron felül 11 máz áig mázsánkint 22.50 forint, 11 má ./ától 14 mázsáig mázcsán_ ként 45 íorinj, 14 mázsán felül 75 forint prémiumot kap. A rostién termelők minden má­zsa átadott íost'en után 50 forint értékben zsák., kötél- és vászonáru ti vásárolhatnak 50 százalékos ked­vezményes áron. ROSTKENDER A szerződéses termelői ár I. osz. tályú kenderkórónál 40 forintról 50 forintra emelkedik. Ha a te,rmelő kat. holdanikint 22 mázsánál több tirmést ad át, 27 mázsáig mázsán­kint 15 forint, 27—35 mázsáig má­zsánkint 30 forint, 35 mázsán fe­Hil múzsánként 45 forint prémiu­mot kap. A II. éa III. minőségű rostkendenkóró szerződéses terme­lői ára és a tőbbterméa után járó prémium hasonló arányban emel­kedik. A szerződéses rostkender-terme, löt az átadott termés minden há­rom mázsája után ugyanolyan ter­mészetbeni juttatás illeti meg, mint a rosflenteirmelőket, HAGYMA Az I. osztályú vöröshagyma »zer_ ződéses termeiői ára kg-kint 55 fillérről 88 fillérre emelkedik. Ha a termelő kat. holdanikint 40 má­zsánál több vöröshagymát ad át, 00 mázsáig mázsánkint 40 forint, 60—80 mázsa között mázsánként 80 forint prémiumot kap. A szerződéses vöröshagyma ter­melő a dughagyma szárításához minden leszerződött katasztrális hold után négy mázsa háztartási, szenet és két mázsa tűzifát kap 50 százalékos kedvezményes áron. A fokhagyma é9 dughagyma ezer. ződéses termelésénél — az átvételi ár jetentős emelkedésén kívül — a termelők hasonló arányú prémiu­mot kapnak, mint a vöröshagymá­nál. FŰSZERPAPRIKA Az eddigi máz&ánkénti szerződé­ses termelési ár 2.900 forintról 8 ezer forintra emelkedik. Ha a ter­melő kat. holdanként 48 kilónál több terménvt ad át, a tobhletter­més után kilónként 60 kilóig 24 forintot, 60—80 kiló között 48 fo­rintot, 80 kilón felül kilónként 80 forintot kap prémium címén, PARADICSOMMAG At eddigi háromezer forintos mázsánkénti átvételi ár nyolcezer forintra emelkedik. Ha a termelő kat. holdanként 40 kilónál több paradicsommagot ad át a többlet­termés után 60 kilóig kilónként 24 forint, 60—80 kiló között kilónkénti 48 forint, 80 kilón felül pedig ki. iónként 80 forint prémiumot kap. Az egyes növények szerződéses feltételének ismertetése alapján a szerződések kötését valamennyi növénynél legkésőbb október l-ig meg kell kezdepi. A dolgozó pa­rasztság érdeke, hogy minél előbb szerződést kössön a neki legmeg­felelőbb növények termelésére és ezáltal biztosítsa magának a kor­mány által juttatott kedvezmé­nyeket. A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó parasztok a megkötött szerződések alapján már mcst jelöljék ki azokat a területe­ket, amelyeken szerződéses nö­vényt akarnak termelni. Ezeken a területeken időben végezzék el az istálló- és műtrágyázást, valamint a jóminőségű mélyszántást, hogy jövőre az ezévinél nagyobb termést érjenek el. A vidéki színházak ünnepi hstének csütörtöki vitája A vidéki színházak ünnepi hete tanácskozásainak negyedik napján, csütörtökön délelőtt a győri Kis­faludy Színház előadását vitatták meg. Várkonyi Zoltán Kossuth­díjas művész tartott referátumot a győri együttes szerepléséről Jókai Mór; "A kőszívű ember fiai* című regényéből dramatizált négyfelvo­násos színdarabban. A délutáni tanácskozáson a sze­gedi Nemzeti Színház együttesének szereplését vitatták meg Illyés Gyula kétszeres Kossuth-díjas "Fáklyaláng* című drámájában, Pártos Géza, a Madách Színház főrendezőjének referátuma alapján,

Next

/
Thumbnails
Contents