Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-08 / 210. szám

KEDD 1853. SZEPTEMBER *. Paríeiei Kommunista munka a tömegek között Országszerte hatalmas örömei kelteit u Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és nz MDP Központi Vezetőségének liatározata •az árleszállításról. Az öröm per sze elsősorban unnak szól, hogy wmó1 jobbá, könnyebbé vált az élet, de abból a felismerésből is fakad,' hogy ime, lielyes úton járunk, s alig két hónappal n kormánypro­gramm nyilvánosságrahozntala után olyan árleszállításra kerülhetett •or, amelyhez hasonló sem n fol­szuliadulás előtt, sem a felszabadu­lás óla nem volt Magyarországon. Abban az elégedettségben éw örömben, amelyet az árleszállítás kiváltott, óriáíi erő van: egy egy­séges, pártjával, kormányával ösz­•zeforrott, jövőjében bízó nép ereje. Ez nz erő nz újabb sikerek lehető, •égét, a7. életszínvonal emelkedésé, nek további lehetőségét jelenti. De a lehetőség még non megvalósulás. Ezért nincs ma fontosabb feladat pártszervezeteink számára, minden kommunista számára, mint az, hogy az iparban és a mezőgazdaságban a munka új sikereire mozgósítsa n dolgozókat, hogy megteremtsük az életszínvonal további emelésének alapjait. A párt politikájának, e minden eddiginél érthetőbb és nép­szerűbb politikának temertetésa és megvalósítása érdekében minden páritarnak ós tagjelöltnek teljes aktivitást kell kifejtenie, s n maga posztián nz élére állnia a kormány­programm megvalósításáért vlvo't harcaik, E nagy munkában különlegesen fontos szerepük van a népnevelők, nek akik a múltban gyakran kl. váló munkát vége'.totc- De a kor. mányprogramm nyilvánosságraho. zatala óta visszaesés, megtorpanás van a nópnevelömunkáfcsn. A nép_ nevelők nem magyaráztak meg a programmot elég rendszeresen és alaposan a dolgozóknak, nem mu­tatták meg elég meggyőzően ered­ményeinket, nem bos/6'*"k elfg őszintén nehézségeinkről. Ahelyett hogy móg inkább egyttM éltek vol­na a tömegekkel, mint etetőit, még messzohangzóbban isme-.ették vol­na pánunk politikáját, még ii«g. győzőbben válaszoltak volna a dol_ gozók kérdésedre — inkább vissza­húzódtak. Számos ivrt./'er cretbcn szervezeti bajok is jc'entkeztek a n í pnevel őmun kábin, átmenetileg meggyengültek n nép-itve'.cgárdák. Sok pártbizottság és pártszervezett vezetőség nem hívta össze a népne­velőket a kérdések megbeszélésé, re. nem ozerdlo fii őket érvekkel, tényekkel, a preg air.m nlapos is­meretével; nem küldto őket a dol­gozók kö'é fo'világosilaei mozgó, •ttani, lelkesíteni, 3 az ellenség tk­nn.munkáját visszaverni. Páttszcrvezetcinkiuk gyökeresen & gyorsan mc£ kell javítaniok a ncpnevelőmuniuit, Csak akkor hajt­hntjuk eredményesen végre épí. tómunkánk feladat i.t, csak akkor folytathatjuk orr Imóuyesen az élet­színvonal emelútéuik politikáját. In a gazdasági munkát, nz állumi szer. vosömnnkát mindenütt alátámaszt. pártunk poU'lkai lömegmun) á_ ja, a népnevelők felvilágosító mun­kája, « mindennek ereaményeként a munkások, n ilo'-gozó parasztok, az értelmiségio:-- öntudatos aktivi­tása. A népnevelők, a kommunisták helye — ma még tokább, mint va­laha — a tömegek közölt ven. A pártbizottságon. pártvozetőségek halaszthatatlan föladata, hogy min­denütt megteremtsék >a eredn.é. nyes népnevclómv.nka paiitikf\ szervezeti feltételeit, összc-hviják és tájékoztassák 0 népnevei őgár, dákat, állandóan ellenőrizzék, irá­nyítják munke.jukjt — éa harcba küldjék őkot A'lnndó, clevan, erőtelje® népne­velőmunkára, pártunk politikáiénak bátor hirdetésére v„n szükség. A tömegek hangulata s áltaüben a politikai helyzet ebből a szempont, bel igen kedvező. Még mielőtt a népnevelő agitálni kezdene — már mellettünk ngi.á'nak- a kormány, programm végrehajtásának eddigi frodm.'nycl, vmelyek következté­ből még jobban megszilárdu't a rop bizalma népi demokratikus rendszerünk iránt, elmélyült ne. iet«'e pártunk iránt. Különösen nagy támaszt jelent « népnevelők számára az árleszállítás. A mull_ btin nam volt ritka eset oz, lit.gy 11 népnevelő • akkor kereste fel a dol­go-ót, lia n pán, „ kormány kétt valamit. Most a látogatás olyan párt- éa kormjnyiintároznt után történik, amely mindenkinek ad va­lamit. Bizonyos, hozy ilyen bekö­szöntő u'án a felvi.ágosttó sző be­fogadására hnjtandc'bb ..zívek 6' fejek várják a népncve'őt, mint horazú idő óta bármikor. Ha pártszervszüehtt: népneve, lóink élni fognak a helyzet ndtu lehetőségekkel, akkor „z Arleszállí. táa — népünk jólétének e jelentós emelőie — egvsrersTioá nénünk öntudatának emelőjévé válik. A népnevelök feladati, hogy megma­gyarázzák: az áileszállítás nem véletlenül következett be, hanem a do'gozó tömegeit jé munkájának, s pártunk helyes politikájának, a kor. mányprogramm megvalósításának eredménye. A dolgozó nép láthat­ja, hogy pártunk pontosan betart­ja azt, amit ígér, 3 'Ogy » párt szavára építeni lehet, mint a kő­sziklára. A népnevelők dolga az is, hogy megmagyarázzák: az árle­szállítás népi demokratikus rend. szerünk erejét, fölényéi bizonyít, ja- Magyarországnál sokszorosan nagyobb és gazdagabb országokban, mint Franciaországban vagy An­gliában a lakosság vásárlóereje, a munkások reálbérc évről-évre csök­ken, mert n kapitalizmus n dolgo­zó nép kifosztását, kizsákmányo­lását jelenti. A magyar népi demo­krác:a viszont gyor.san kijavítja a gazdaságpolitika terén elkövetett hibákat, kiheverve n tavalyi ször_ nyű aszály következményeit — alig egy évvel az aszályos esztendő után, az árleszállítás útjára lépett. Ki tagadhatná, hogy ez rendsze, rünk nagy erejének, életképessé^ gének — és a nép munkában meg­nyilvánuló támogatásának bizonyí­téka? Népnevelőink, agitációs munkánk fontos kötelesrége azt bizteydlnni, hogy a dolgozók öntudatának növe­kedése, vidám, bizakodó hangulata a termelés frontján kivívott gyözel. mek forrásává váljék. Az iparban a közvetlen feladat a harmadik ne. kája tett lehetővé. Ez egyszers­mind a legnagyobb bizonyítók nép­nevelőink kezében arra is. hogy a jólét építése és a szocializmus épí­tése egymástól elválaszthatatlan, hogy szocializmust építő ötéves tervünkért, az új életért dolgoz, va — állandóan a jobb életért dol­gozunk­A jó népnevelő nem éri be azzal, hogy az üzemben, bányábar a terv teljesítésére és túltejesiiésére mozgósít, hanem fokozob figyel­met fordít a termelé:3 előtérben álló fontos kérdéseire: a minőség megjavítására, a munkafegyelem megszilárdítására, ozexportterv mi. nőségi és mennyiségi teljesítésére. A falun nagy gondot szentc-l ? tor. mo'őszövetkezeti parasztok pro blémáinak, panaszaik orvoslásá­nak, az ingadozók, bizonytalanko­dók türelmes meggyőzésének. Kü. lönösen fontos ez, hogy a népre, idők a programmot helyileg kon krétizálják; hogy meg tudják mondani, íji! adott már eddig is és mit ad majd n jövőben a pro­gramm végrehajtása az ő üzemük, nok, községüknek, termeiőszi velke. zetüknek. Pártunk ereiének egyik forrása az, hogy nyilton feltúrja 'tótjait n né? előtt, bátran épít a tömegek öntudatára, A kommunista népne. velő az igazsággal agitál, s nem fél attól, hogy a nehézségekről :s be­széljen. A kommunista népneve­lőtől idegen minden ridegség a dol. gozókkal szemitien, idegen n doljo, zók bírálatának, véleményének el­gyedévi terv teljesítés és lúltelje- M . ' Úa-ii ' a we-nímwln-ávteu rni'n I Most- amikor nepunk ket­sítése. A mezőgazdaságban min-... .... .. , _ , - - ,, denekelőtt az ősri számvetés -1 te^,ft,J0V.6b„e jövőévi kenyerünk biztosítása — a beadás teljesítése, a termel őszövei­keletek megszilárdítása a soronlévő legfontosabb munka. A jó népre­velő fáradhatatlan lelkesítője n szo­cialista versenynek az üzemiekben, az őszi munka gyors, jóminösé~ü elvégzéséinek, a beadás pontos telje­sítésének n falun. Megmagyarázza a dolgozóknak: a mostani árleszál­lítás n munkások, a dolgozó pa­rasztok, az értelmiaégick erethué. nyes, jó munkájának gyümölcse. Pár­tunk, kormányunk helyes politi­kája mellett az életszínvonal továb­bi emelésének ügye a dolgozók kezében van letéve, a munka front, ján dől el. A jó népnevelő ma min­den eddiginél világosabban, meg. győzőbben mutathatja meg a do'­'gozóknak a közvetlen összefüggést, amely a tervek teljesítése, a be. csületescn végzett öszi munka, e pontosan teljesített beadás és az ecyóni Jólét emelkedése között fenn áll. A „termelj többe1, jobbon élsz'"' jelszó igazságát nehéz volna két­ségbevonni az 1500 millió forint mcgtaknritást jelentő árleszállítás után, amelyet a dolgozók jó mun­különösen kedvező feltételek \ an­nak nrra, hogy a népnevelő kőzve, tí'ésóvcl kialakuljon a na/y be­szélgetés a párt és a nép legszé­lesebb r'tegei között. Legyenek n népnevelők a párt politikájának hirdetői a tömegek soraiban, s a dolgozók haneula'ánnk, kívánságai­nak, panaszainak ismerői és tol. múcsolói a pártban; legyenek az egyszerű emberek tanácsadói és ta, nítói, s egyszersmind az egyszerű emberik tanítványai, n dolgozók bölcsességének, javaslatainak, bírá­latának felszínre hozói. Türelme­sen. érdeklődéssel ha'lgassák mog a do'go'zók nézetett, kételyeit, kér­déseit, s érvekkel, meggyözéssjl válaszoljanak- rájuk. Népnevelőink ió munkája hathatósan hozzájárul­hat ahhoz, hogy még szilárdabbá váljék néplink egysége, a nép és a párt összeforró!tsága,•» még egy­ségesebb. erősebb nép, folytassa to. vább a munkát és a harcot a kor­mányprogramm megvalósításáért, az életszínvonal emeléséért, a szo­cializmus építéséért­(A Szabad Nép 195S. szcp_ tember 7-i vezércikke•) As őssi mesőgasdasási munkák befejezéséig működnek a földművevssövetkeseli mosgnboitok Idén az aratás és a cséplés idején több mint 600 földműves­szövetkezeti mozgóbolt működött. A dolgozó parasztok, a termclőszö­vímlro-rntplr i^q nx, a'tarrtt "ozdeá­gok dolgozóinak kérésére a föld­művesszövetkezetek az őszi mező­gazdasági munkák idején is üze­meltetik mozgóboltjaikat egészen v- nert f"'te"4!- p-ep-p-rélé*c Az Adenaugr-klikk a megszálló csapatok közreműködésével „amerikai" választásokai hajtőit végre Nyugat-Németországban Berlin (MTI), A vasárnap meg­tartott nyugatnémetországi válasz­tások a nyílt és titkos terror, a féktelen soviniszta uszítás, zsaro­lás, hamisítás, a szavazópolgárok megfélemlítése jegyében folytak le. Az Adenauer-klikk és az ame­rikai megszállók törvénytelen esz­közökkel igyekeztek olyan válasz­tási eredményt kicsikarni, amely lehetővé teszi a német nép létét és a békét veszélyeztető politiká­juk folytatását. Adenauerék a terror és az uszí­tás mellett főleg a Németország Kommunista Pártja és más, meg­egyezésre kész hazafias pártok el­len Irányuló csalárd választótör­vényre támaszkodtak. Vasárnap, a választás napján a nyugati megszálló hatalmak és bonni szekértolóik széleskörű in­tézkedéseket tettek a választók (iiegfélemlítésére és a népakarat meghamisítására. A megszálló hatóságok a na­gyobb városokban és ipari köz­pontokban állig felfegyverzett csapatokat vontak össze és vo­nultattak fel a szavazóhelyisé­gek elé. A bonni rendőrminisz­térium a karhatalom százezer tagját és fasiszta bércncckből álló „rendezőgárdáit" mozgósí­totta a választók terrorizálására. A választóhelyiségeket minde­nütt rendőrség szállta meg. Az Adenauer-klikk autóbuszokon többezer, a Nőmet Demokratikus Köztársaságból megszökött fasisz­tát. a Remscheid-solingeni válasz­tókerületbe küldött, ahol Német­ország Kommunista Pártja Max Reimannt, a párt elnökét jelölte képviselőnek. A fasiszta bérencek a választókerületben hamis szava­zatokat adtak le, hogy megakadá­lyozzák Max Reimann közvetlen megválasztását. Németország Kommunista Párt­ját a csaló választótörvény alapján sánál, ha valamely választókerü­letben közvetlen válasgtással be­hozta volna jelöltjét, vagy ha az egész országban leadott sv.ayazatok több, mint öt százalékát kapta volna meg. A bonni hatafombi­torlók a külföldi megszállók köz­reműködésével megakadályoznák ezt. Erős nyomást gyakorolt a vá­lasztókra a katolikus egyház ls. Bajorország és a Rajna-vidék sok helyén a vasárnapi mise után a plébánosok zárt sorok­ban vezették a választóhelyi­ségbe és Adenauer pártjára szavaztatták le a hívőket. A „Freies Volk", Németország Kommunista Pártjának központi lapja hétfői számában közölt első állásfoglalásában rámutat, hogy Nyugat-Németország a reakc'ós államgépezet és a megszálló csatiatok törvénytelen nyomása alatt az eddiginél Is rosszabb és erkölcstelenebb parlamentet választott. Ennek oka a terror és a csalás mellett a jobboldali szociáldemo­krata vezetők ingadozó, követke­zetlen politikája és az Adenauer­ral szembeforduló hazafias erők akcióegysége ellen Irányuló maga­gatartása volt. A „Freies Volk" felhívja Nyu­gat-Németország dolgozóit, hogy a nemzetközi munkásosztály és a béke erői Iránti kötelességük tu­datában fokozzák erőfeszítésüket a kommunista, szociáldemokrata és pártonkívüli munkások telíée ak­cióegységének megteremtésére és harcoljanak még elszántabban az Adenauer-klikk jogtinrásal ellen. Németország Kommunista 1 Párt iának helyes és becsületes politikája, amely összhangban van az egész német nép és a 1 béke érdekeivel, végeredmény- 1 ben győzni fog — emeli kl a ! „Freies Volk". A nyugatnémetországi választá­csak az esetben vették volna fi- 1 sok nem végleges, de már alig mó­gyelembe a mandátumok elosztá- jdosuló eredménye a következő: Párt, Kereszténydemokrata Unió, Keresztény Szociális Unió (CDU-CSU) Szabad Demokrata Párt (FDP) Német Párt (DP) Szavazatsz. % Mandátum 12,440.799 2,628.146 897.932 45.2 9.5 3.3 244 48 17 jában.) (Ez a három párt vett részt eddig Adenauer kormánykoalíció­Német Szociáldemokrata Párt (SPD) 7,939.774 28.8 150 ' össznémet Tömb (BHE) 1,614.474 5.9 27 Németország Kommunista Pártja (KPD) 607.413 2.2 ? össznémet Néppárt (GVP) 318.323 1.2 _ r Német Birodalmi Párt (DRP) 295.615 1.1 Bajor Párt (BP) 465.552 1.7 Centrum Párt (Z) 217.342 0.8 3 (Noha a Centrumnak a legkevesebb szavazata van, azért van mégis mandátuma, mert választási szövetséget kötött a CDU-val.) Egyéb pártok és csoportok Szavazásra jogosult személyek száma 33,079.973. A tartományi Je­lölőlistákra leadott, országos vi­szonylatban döntő szavazatok szá­ma 28,468.054. Ebből érvényes sza­vazat 27,541.049, érvénytelen sza­vazat 926.497. Az új bonni parlamentnek 487 ? ínfifnl rrmrírilvatő 56.633 0.3 — 3uiius Fucsik a c? eb szlovák ellenállási mozgalom hőse "Tíz évvel ezelőtt, 1943. szep­a tembar 8-án végezték ki a nemzeti szocialista bíróság ítélete alapján Julius Fucsik írót, u cseh­szlovák ellenállási mozgatom bá_ tor harcosát. Tanulságos életének és példamutató magnlar'ásának felidézése nemcsak az író emberi nagyságát és igaz hazafiságát ele­veníti meg, hanem a ftisizmiu* cm. bcrtelensógóniek megdöbben lő bizo. nyítókait is felsorakoztatja ©zameánk előtt. Julius Fucsik egész élete ós iro. dahni munkássága, újságírói tevé­keny éte a csehszlovák nép társa_ dhlmi és politikai elnyomás alóli felszabadítását szolgálta. Sok poé­tikai vonatkozáisú cikket, riportot ó» bes.-ámo'lót írt. Riportayüjieiné. nye jelent mog a Szovjetunióiról. Irodalmi tanulmányai Bozsena Nemcováról. Julius Zcyerről, ICarel Szabináról éa Jan Nerudáról, azt mutatják, hogy biztos ítélőképes­séggel tudta felismerni n cseh iro. dalom legjelentősebb képviselői­nek munkásságában nz előrcmuta_ tó, baludó vonásokat és azoknak mi­nél szélesebb körben való r.épcze. rűsttésén fáradozott. Töredékben maradt regénye saját nemzedéke ételéről akart irodalmi emléket állítani az utókor azámára. A magyar olvasók előtt legismertebb „Üzenet az é'őknok" című börtön. naplója­z az embertelen gyötrelmek Aj közt keletkezett Írás meprá. zó erejű történelmi bizonyíték a csehszlovák nép német mejszál­'ás a'af(i sorsáról és a hitleri Né_ metország politikájának barbársá­gáról. A legjobb cseh hazafiak, ínun'iások, parasz'ok, értelmiségi­ek, írók, művészek, tudósok, neve­lők. orvosok ezrei sínylődtek akkor a Gesüipó pamkráci fogházában éa szenvedték a Petschek-patola „házi fogságában'' a legválogatot­tabb kínzásokat, hogy végül halá_ lukkal pecsételjék meg népük és hazájuk iránti hűségüket. 1942. április 24-én Prágában Julius Fucáket és feleségét a Cseh Kommunista Párt Központi Veze'ő­cégónok több tagjával együtt szin­tén letartóztatták a Go-stapó pri­békjei. Szörnyű helyzetükben mi:id_ kelten az elvhűrég és hazafiság nngvszcrfi példáját mutatták Som az ü'legelés, sem a különböző vá­log.ttott kínná' i eljárások nem birták eket árulásra, hanem a ha­lál árnyékában is hazájuk és az egész elnyomott emberiség feiszaba­dttáo'in fáradoztak. Fucsik az egyik fegyőr közvetítésével írási teketöcéghez jutott, s naplójában 1 írta börtözóViénck tapaMla'a'ait. hogy szabadon élő társast (oVáhbi munkára és harca buzdítsa. Ez az írás világosan és félreérthetetlenül lükrözi, hogy n harcosoknak nincs okuk a kétségbeesésre, mert a fasirzta államrendszer erőszakpoÜ­(ikája már utolsó éveit éli. Kon_ krót bizonyítóim ennok többek kö­zött nz is, hocy a politikai fog­lyok őrizetére kü'dött, a rendszer szempontjából megbízhatónak vélt fegyőrök között is alkudtak már olyanok, akik rádöbbentek a fasiz­mus erejének gyengülésére és győzelmi hitükben ingadozni kezd­tek. Az ellenállási mozgalom vi_ szent ugyanekkor a legkülönbözőbb titkos tartalékokkal erősödött. A politikai foglyok a levozig'orúbb intézkedések ellenére is egységes, töretlen ' közösséggé kovácsolódbik. A börtönőrök élőit érthetetlen, tit­kos jelekkel tájékoztatták cgy­mást a legújabb hírekről, várható fejleményekről <ta így biztosították egymás harci ellenállását. Több, mint 400 napot töltölt J. Fucsik a pankráci fogházban, on­nan Berlinbe szállították ós halálra ítélték 1943. augusztus 25-én. A kivégzés! szeptember 8.ín. 10 év­vel ezelőtt hajtották vó$re. Felesége a pankráe.i fogházból a raveruibrückl gyüjtö'iborba kc­rü't. Ott érié a szov,el csapaiok felszabadítása 1945 májusában. Ek. kor értesült fórjo tragikus halá­láról és a börtöőjegyzeteik torsáról. A különböző hch'ckan olre'te't "a­pokat ösEzegyüjtölte ás Julius Fu_ csík posthumus műveként 1917. lien kiadta- A könyv azóta :zéles körben meggyőző erővel hirdeti az imperialista politika elkerülhetet­len hibáját és az elnyomott népek harcának értelmét. T Fucák élete 5s munkássága ' a hősiesség és hazafiság nagyszerű példája. A felszabadult Csehszlovákká boldog élete is bizo­nyíték nrról. hogy áldozata nem volt hiábavaló. Sipka Sándor, _ lesz. (Nyugat-Berlin 22 delegált képviselőjének csak tanácskozási joga van a szövetségi gyűlésben.) Tito hcttxéde Triesztről London (TASZSZ). A londoni rá­dió jelenti, hogy vasárnap az olasz határhoz közelfeikvő egyik jugo­szláv faluban tartott nagygyűlésen Tito beszédet mondott- Trieszt nemzetközivé tételét és a Trisztet környező terület Jugoszláviának juttatását követelte. Kijelentette, hogy Jugoszlávia ellenáll, ha Olasz­ország bárminő kísértetet lesz arra, hogy Trieszt Szabadt let valamely részét megszállja A „Reuter" jelenés? szerint olass politikai körök haladéktalanul el„ utasították Tito javaslatát. JHa ez fj javaslat szóizzTVit értendő, akkor még tárgyalások alapiául sem szolgálhat — mondotta az egyik római kom­mentátor. — Trieszt városát és a Triesztet környező terület nagyrészét olaszok lakják". A „Tanjug" jugoszkív hí rügy. nökség _ trieszti jelentése szerint o'nsz páncélos ré egyél) ee-ytóg?k Olaszország és Trieszt .Szabadié, rület „A'.övezeie küzö'ti hajúr •közelóbon á'.csoportositást végez­nek. Róma (TASZSZ)- Piclro Ncnnf. az Olasz Szocialista Párt főli'kára iatcrpettációval fordult Pella mi_ niszterelnökhöz arra viinatkozóan, hogy „milyen politikát 'Szándéko­zik a kormány folytatni a Trieszt Szabadterületen elmérgesedett hely. zettej kapcsolatban", -

Next

/
Thumbnails
Contents