Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-05 / 208. szám
szombat. 1943 SZEPTEMBER 5 3 Szovjet szakemberek látogatása a Szegedi Ruhagyárban Szabad ételünkön, a legnagyobb ajándékon kívül már nagyon sok felbecsülhetetlen értékű a iánd©. kokat kaptunk n szovjet néptől. A két nép baráti együttérzése, a mukában való s^iiség ezernyi formája tükrözi a magyar-szovjet banát ságot. Csütörtökön haráti, meghitt látogatás alkalmával ki_ jfclő szovjet szakembereik adták ftt tapasztalatukat a Ruhagyár (dolgozóinak. A szovjet vendégek már meglátogat tak több magyaror. stági ruhagyárat, most bzúttnl Szegedre jöttek el- A vendégeket nagy örömmel fogadták a ruhagyári munkások, ru ü •i'Á'nk j dolgozók. Öten voltak. Egyszerű szerény azovjet emberek, akik a szocializmus országában a ruhagyártásban igen magas technikát sajátítottak •el. Hárman a Moszikraí Tervező Intézetből, a moszkvai „Modél 1ház".ból jöttek «1. EgylkiUc szerkesztő szabász, a máfiik gyermekruha tervező, a harmadik rajzoló. Egy elvtársnő a „Bolsevicska" moszkvai ruhagyár teremim estére. Egy idősebb elvtárs a ,,Krasznaja Sveja" moszkvai ruhagyár főrnechaniicusa- Négy fiatal elvtárs, itö mellén apró DISZ_jelvény díszei wit, magyar ifjúmunkásoktól kapták. Végiglátogatták a munkatermeket, több műszaki vezetővel, [ dég — két hengerrel könnyen meg leremmesterrel, dolgozóval elbeszél- lehe: oldani és könnyebb lesz a dol. gettek, s figyelmesen végigkísér-1 gozó munkája. Ez is munkavéde. tek a munkámén Mi ndén üzem. i lem! — fűzie még ho/zá. részben örömmel fogadták a dol. gocők a kedves vendégeket, okik nagy tetszésüket nyilvánították dolgozók lelkes rfívmkája feleit látták gépeiken a virágokat, több helyen vörös zAsziít, a Verseny két. óránkénti értékelését. Amikor egy-egy munkaterembe beléptek, mosolygó arcok fogadiák őket és talán egy árnyalattal gyorsabban tolták a szövetet a varró, gépeken, még ügyesebben forgat, !ák az anyagot, hogy gyorsabban haladjanak a munkával, lássák a vendégek, a szovjet szakmunkások, hogy a Ruhagyár dolgozói jó munkójukkal harcolnak a békéérr, a szocializmus Megvalósításáért. A szovjet elvtársak különösen azok. nál a dolgozóknál időztek. akiknek úgy látták, n munkáját könnyebbé lehet tenni. Például az egyik elv. társnő kabátra való külön kis részt hajtogatott össze egy keményebb anyagból, aztán egy vashen. perrel, majd ütöget övei lesimította. _ ' — Miért nem alkalmaznak egyszerű kis gépet ennél a munkánál — javasolta az egyik szovjet ven. Ilasoaló javaslatot tellek egy g másik mankamer.einél, ahol aztán 1 kiderült, hogy már szerkesztettek egy gépet a munka megkönnyítésére, gyorsabbá lételére, de még nem alkalmazzák. A több, igen hasznos tanács mellett találkoztak a szovjet clvtáraak a Szegedi Ruhagyárban olyan dologgal, ir.i' ők is fel tudnak ma.id használni munkálukbaji. Nemrégiben a Ruhagyár iakor.ttórjuni do'gozói a szabással kérésére egy olyan masszát kevertek, amely a nit-tricákon keresztül a szr.básznunták kirajzolásánál sokkal jobban bevált, mint az eddigi i ' ér uor, umely sokszor elmosódott. VltPk is belőle egy mintadarabot. Azonkívül nagyon irttszett a vendégeknek az egyik zsinorievarró gép. amely ugyanc.tak q ruhagyári dolgozók ötletes újítása nyomán készültAz üzemlátogatás után a Ruha. gyár sezetői és - szoviet szakemberek megbeszélték a látottakat. ia_ pasztaJtakai, amelyek közül igen sokai tudnak alkalmaz;;: a jövőben a Ruhagyárban. Olcsóbb, gyorsabb szállítással segítik a TEFU dolgozói a bőség és a jólét programmjának megvalósulását elő Olcsóbbá, gyorsabbá kell tenni *z áruk szállítását. Ezt a feladatot jelenti a Teherfuvar Vállalat dolgozóinak az új kormányprogramm megvalósítása. Igyekeznek is a szegedi TEFU gépkocsivezetői, hogy mindig időben érkezzenek meg a különböző áruk a vállalatokhoz vagy termelőszövetkezeti csoportokhoz, takarékoskodjanak az üzemanyaggal, elkerüljenek minden balesetet, biztosítsák a vérkeringést a szegedi és vidéki üzemek között. Busa Béla, a vállalat legjobb gépkocsivezetője pontos munkájával minden útnál időt és üzemanyagot takarít meg. Egyik napon az állt a beosztási lapján, hogy a konzervgyárba kell mennie. Ügy indult el, hggy maradjon ideje a szállítólevél elintézésére. Azonban erre nem kellett várakoznia. Minden elő volt készítve, gyorsan ment a rakodás és már indulhatott is a konzerváruval. i Ez a két vállalat közötti jó együttműködést ls bizonyítja. Jól karbantartott kocsival közlekedik mindig Busa Béla. Ez az egyik előfeltétele annak, hogy kevés üzemanyagot fogyasszon. 28.7 százalékos üzemanyagmegtakarítása van és 3834 kilométert futott nagyobb javítás nélkül a kocsijával es a legjobb, gázolajjal hajtott kocsivezetőt megillető vándorzászló az. ő birtokában van. A benzinnel hajtott kocsiknál Sándor István a legjobb vezető. 3138 kilométert tett meg javítás nélkül a reábízott gépkocsival. A szállíttató vállalatok is segítségére vannak a TEFU dolgozóinak. Különösen az Útfenntartó, Mélyépítő és Tatarozó Vállalat használja jól ki a kocsikat. Mindig előkészítik felrakásra a szállítandó anyagot és az érkezési helyen sem kell sokáig várakozni, a lerakodás is gyorsan történik. Mihácsi Ernő és brigádja már hónapok óta ezeknek a vállalatoknak dolgozik. Pótkocsival közlekednek és még soha sem történt baleset munkájuk közben. A brigádban dolgozó gépkocsivezetők a vállalat legjobbjai közé tartoznak. Vannak olyan szállíttatok is. akik megnehezítik a TEFU munkáját. A MEZÖKER pél, dául igen sokat várakoztatja a kocsikat. Nem gondoskodik arról, hogy amikorra a kocsikat az elszállítás helyére odarendelik, a szállítandó áru elő legyon készítve. Emiatt sokszor több órahosszat áll egy-egy gépkocsi. Az egyik napon Prelog József gépkocsvezetőnek kétszer két órát kellett várakoznia. Fekete Istvánnak négy és fél órát, Ruszin Pál pedig augusztus 12-én este 11 órától másnap reggel 5 óráig vesztegelt kocsijával árura várva. Az ilyen várakozások mindkét félre károsak, de különösen a dolgozókra, akik várják a friss, olcsó főzelékféléket. gyümölcsöket. A gépkocsik állandó üzemképes állapotára nemcsak a jármű vezetők ügyelnek. Egy jól felszerelt műhelykocsi rendszeresen úton van és a közben megsérült kocsikat ott helyszínen javítják meg. A TEFU műhelyében sem állnak sokáig a javításra váró kocsik. Arvat László és Frindt Béla autószerelők gondoskodnak arról, hogy az elromlott alkatrészeket minél előbb kicseréljék. A hibás alkatrészeket nem javítják azonnal ki, mert ez időveszteséget jelent, hanem az előre elkészített alkatrészekkel pótolják. Így csak addig áll a kocsi, amíg a csere megtörténik. Akadnak olyan gépkocsivezetők a TEFU-nál. akik szeretik, ha sűrűn kerül javítás alá kocsijuk. Elhanyagolják a kocsijuk rendszeres ellenőrzését, amiből azután komoly kár származik. Laza Péter, Bálint Vince, Szabó András, Medek Lajos fiatal kocsivezetők úgy vélekednek, hogy azért van a műhely, javítsa ki a kocsikat. Azzal nem törődnek, hogy vigyázatlanságukkal akadályozzák a szállítás zavartalanságát, növelik az önköltséget és hátráltatják a kormányprogramm megvalósítását. Az a cél a Teherfuvarozást Vállalatnál, hogy minél nagyobb mennységű árut tudjanak rövid idő alatt továbbítani. E nagy feladat végrehajtásáért becsülettel harcoljon minden egyes TEFU dolgozó, mert jó munkájukkal, olcsóbb, gyorsabb szállítással a maguk és az egész ország dolgozóinak jobblétét segítik elő. Csülörlöitlől Szegeden szerepel a Tiszántúli Nagycirkusz Augusztus 10 I V néhány napos vcndégjátéKí.i Szegette tekez'k az országszeri."1 irigy. sikert aratott Ts2;íntúli Nagy Cirxutz A műsor keheiében az élccalbeii fővárosi artisták jrul'ett külföldi ven. elégek is fellépne"; a Német Demo. kintikus Kö'.tirscságból: Hell Rix is Szilvia hu nom? egyetisúy<zó művészek. A iiumcr jegyében lezajló két és fe'ó.ás kacagtató lát_ ványos vidám műsorban eczóliIrus idomított vadá.'atak is szerepének. A cirkusz állatkertjében krokodilus, majmok, medve, oroszlánok láthatók. A gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt kedves Horváth kutya revü újabb érdekes produkcióval lepi meg a közönséget] Az etylábou álló kutya, az idomí_ tás csúcsteljesítménye. A humorról kitűnő bohcoegyitttes gondoskodikA Tiszántúli Nagy Cirkusz o Marx-téren szeptember 10-én, csii. törtökön este 8 órakor tartja megnyitó díszelőadását. Vasárnap két előadás lesz, délután 4 és este 8 órakor. Az állatkert egész nap meg. tekinthető. Az üzemek és vállalatok dolgozói kedvezményes jegyeket igényelhetnek n, kultúrfeteiőisö_ kön keresztül. A cirkusz bejáratánál egésznapos jegyelővételi pénzjárt állítanak fel. Üj feladatok I T gy gondolom, így van ezzel ^ más Í6: ha Az ember hoszszabb időre elmegy szülővárosából, szeretné jttliagyni a szivét, hogy tovább dobogjon szerelet1 városával, így vagyok én is, mert belém ivódott a tiszai táj, nz én ö-ző nyelvjárású magyarjaimmal, hogy nehéz a válás rövidebb időre is. Ez az én földem. Mindig erre gondolok, ha nagyon mélyen a fiam névelős szemébe nézd;, ha együtt ballagunk ál a Rákosi-hídon, ha szövő_fonó gyárainkat nézesn, ha egy-egy munkással beszélgetek, vagy ha egy-egy iskola elc-tt. haladok ei: egésa Sze. rjari a szíveimben ragyogA 3i>k-sok kedvesség mellett mé-ds leginkább kedves a város irodalmi élete, mellyel én is frigyre léptem lüktető életünk menete közben- Emlék emlékre halmozó, dik az évek sokadalmábian: az alsó irodalmi mozgolódás a felszabadulás után napjainkig, hogy hogyan győzedelmeskedett a felszabadult népet szolgáló szocialista realizmus itt nálunk is. C ok emlék ez, megittasodik ^ tőle az ember. De nem is a mult a fontos, hímnem a jetan s még inkább a jövő. A kis irodalmi csoport komoly tekintéllyé nőtt a Sztá. lindíjas Nagy Sándorral uz éten. A „Tisza táj "-ból vidékien is szeretett ós keresett folyóirat let', nem fulladt bele a provincializmusba, s íróink löbbé.kevésbbé egyénenként is együtt fejlődtek a csoport egészével, hiszen államunk olyan lehetőségeket teremtett, hogy az egykori kanászból, vasasból, üvegfúvó meg kubikos fiából és a tebe. csült értelmiségiből megbecsül t író válhatott. Röviden, nz írószövetség él ós lélekzik Szegeden és ez a iéiekzés mind erősebben érezhető a város kulturális életébon. Régi közmondás az, hogy munka nincsen hiba nélkül. Mi, mai magyarok ezt nem nagyon valljuk már magunkónak. Jobban szeretjük a hilwi nélküli munkát, minit a hibásat- Sajnos az írócsoport nem végzett mindig hibanélküli munkát. Kicsit beszűkültünk, csak szórványosan jelentkeztünk az üzemek és tszcs-k dolgozói előtt, az utóbbiak előtt tán egyszer sem. Ez híven tükröződik a „Tiszatáj"_han, mert megrémítően kevés üzemi tárgyú írás jelent meg benne, de ann'ál több az íróasztalnál kigondolt paraszttárgyú munka. Feltűnő ez, ha elgondolom, hogy élő viszonyban egyetlen írónk sem volt a faluval vagy tanyával. így jöhetett létre az egész irodalmunk!! t jellemző betegség, hogy nem ismertük elég jól a falut czor problémáival, csak a papiros-kulákot, közép- é» szegényparasztot — szintén papirosból. Ezen a jövőben sürgősen változtatni kell, erre van lehetőség és kell találni lehetőséget, hogy parasztjainkkal! kint ismerkedjünk meg a tett színhelyén. ÍT ihasználatlanul hagytuk a Mélicz Zsigmond áttul kiművelt tárca-riport műfajt, amit oly Jól tudtunk volna kamatoztatni ha az üzemek életéből vettünk vo'nu hozzá témát- A jószándék o'yhor.oly. kot megvolt, csak az írás hiányzott. Nem sokat, keveset javítottunk azokon a hibákon, amiket a sajtó egy-egy „Tisza (áj"_saátn megjelenésekor nyilvánosságra hozott. Ebben a ,,Tiszatáj''jszerkesztöbiz.ottságának rossz munkája látszik, mivel a bizottság csak a borítólapon volt együtt. Virágoztatnunk kell azt a jő viszonyt a jövőben is, oimely összefűzte az Írószövetséget és az egye_ temet. Baróti Dezső, Vajda László, professzor elvtársak, Nacsády Jó. zsef tanársegéd elvtárs munkája lendített a csoport munkáján, a a jövőben ezt a viszonyt ki kell szélesíteni, de úgy, hogy beleszólhassanak az írószövetség munkájába az üzemek dolgozói is. Az utánpótlás kérdése voH eddig is a íőprobtámánk. azt hisasem, ez a jövőben is az lesz. mert mindig mennek el tőlünk szárnyal eresztett tollforgatók és jönnek tol'at forgatni akarók. Ha visszagondolok hat évre, bizony jól esett nekem is a segítség, amit az elv_ társak nyújtottak, hogy fejlődhessek. Necsak az oroszlánkörmöket keressük n jelentkező fia tatoknál, de ne is álljunk meg a dilettantiz. mosnál. Vannak, akik első írásukkal megütik az írásközölholő. .?ég mértékét, vannaik akik lassan érnek és lassan találják meg a hangjukatA nemrég meghirdetett pályá7 za tutikra beküldött müvek azt mutatják, hogy Simai Mihály, Da. nyi Gyula, Szakái Zoltán, Szűcs András, Varga János és Vincze András olyan új jelentkező tehetségek, akik megérdemlik a figyelmes vejüktörődést. Törődjünk i* a fiatalokkal, mert n dolgozok akár_ mikor számonkérhetik tőlünk a fiatal írók fejlődését és nagyon rosszul esnék, ha nem tudnánk velük elszámolni. Fontos, nagyon fontos kérdése csoportunknak az utánpótlás kérdése, különösen most, amikor a „Tiszatáj" sűrűbben és nagyobb póldányszámbon fog megjelenni a jövő évben. Ebből is láthatjuk, hogy pártunk és államunk milyen komoly gondot fordít a vidék kulturális étetére is. f egyen tehát az írószövetség és a ..Tiszatáj" munkája igényesebb a jövőben. Forrjon ösz. sze munkánk a város többi kultúr. szerveivel, a tanáccsal, a színház. Ml, a kullúrcsaportokkaf, könyvtárakkal, stb., hogy igazán elmondhassák é® elmondhassuk, hogy mi i* a város gazdái vagyunk. Lődi Ferenc LENINGRÁD, A SZOVJETUNIÓ egyik legnagyobb kulturális központja. A legnagyobb szovjet múzeumban, a leningrádi Állami Ermitageban kb. 2 millió kiállítási tárgy van. A forradalom előtt ennek csak egyharmada volt. A múzeum olyannyira megnagyobbodott, hogy szűkké vált a korábbi helyiség. Míg azelőtt az Ermitage tartozott a Téli Palotához, most éppen fordítva, a volt orosz cárok fényűző székhelye kapcsolódik az Ermitagehoz. A Palotát 200 évvel ezelőtt Varfolomej Rasztrella, híres építész terve szerint építették. Csodálatos termeiben. az Ermitage pavillon csarnokaiban számos világhírű kiállítást rendeztek. A látogatók sokáig időznek azokban a termekben, amelyekben az orosz kultúra történetét mutatják be. Különösen I. Péter képcsarnoka ragadja meg a figyelmet. A hatalmas Georgij teremben éppen ott helyezték el a Szovjetunió domborművű térképét, ahol azelőtt a cári trón állt. A térkép, melyet 45.000 drágakőből raktak össze. 27 négyzetméter területet foglal el. A Szovjetunió keleti része, a keleti országok és az ókori világ népeinek kulturális és művészettörténetét bemutató termekben láthatjuk India művészi kézműiparának érdekes és sok esetben páratlanul álló régészeti leleteit és ókori Írásos emlékeket. Mindezek az ókori, a középkori és a korabeli művészet kiemelkedő alkotásai. A NYUGATEURÓPAI MO-VESZEK képkiállításán a képzőművészet mestereinek, a külföldi és hazai festőknek és szobrászoknak gyönyörű alkotásait. Leonardo da Vinci, Rafael, Tizian, Rembrandt, Rubens, Velázquez. Michelangelo. Canova, Falconet és a többiek remekműveit eviiitötték össze Leningrád — a kultúra városa Mindezek n felbecsülhetetlen értékek, amelyek a forradalom előtt csak néhány kiválasztott ember számára voltak elérhetők, most az egész nép közkincsévé váltak. Az Állami Orosz Múzeumban nagy érdeklődést keltenek az ősrégi Oroszország művészi emlékei, amelyeket eredetiség jellemez és amelyek a régmúlt művészei és mesterei alkotásainak gyökeréig nemzeti jellegéről tanúskodnak. Az ikonfestészeti gyűjtemények között Andrej Rubljov XV. századbeli kiváló festőművész alkotásai a legfigyelemreméltóbbak. A múzeumlátogatók a legnagyobb orosz festőművészek műalkotásaiban gyönyörködhetnek. Itt láthatók Kipgenszkij, Brjullov, Alekszandr Ivanov, Vasznyecov. Szurikov. Szjerov képei, Ajvazovszkij költőt ábrázolása a tenger életéről. Siskin festményei, aki csodálatosan mutatja be az erdőt, Levitán lírai tájképei, akinek művészi ecsetje alól életre kelt és kivirult az orosz természet minden szépsége. A múzeumban kiállították Rjepin sok képét, tanulmánvát, vázlatát, többek közt a „Hajóvontatók" és „Zaporozsjei kozákok" című világszerte ismert alkotásait. MINDIG NAGY AZ ÉLÉNKSÉG azokban a termekben, melyekben a szovjet festőművészek képei láthatók. A múzeumnak ezt az osztályát szüntelenül kiegészítik és gazdagítják ismert művészek és tehetséges fiatalok alkotásaival. Leningrád felbecsülhetetlen kulturális kincseit azonban nemcsak a múzeumokban gvüjlötték össze. A városban ezer könyvtár áll a takosság legszélesebb rétegeinek rendelkezésére. Vannak közkönyvtárak. gyermek-, iskolai-, akadémiai-. szakmai-. műszaki- és Irt. ihVA-vv'' r »r>*i»-tr1 Mtc*. kesége a hatalmas „SzaltikovScsedrin" állami nyilvános könyvtár, amelynek könyválománya több mint 12 millió. Naponta 1000 látogató igényét elégíti ki a könyvtár. A látogatók megtöltik a hatalmas olvasótermeket, melyek alkalmasak a könyvek elmélyült tanulmányozására. A kpnyvtár a Szovjetunió sok városában élő többezer olvasót lát el irodalmi és bibliográfiai felvilágosításokkal. Sok külföldi könyvtárral tart fenn kapcsolatot, munkatársai széleskörű tudományos munkát fejtenek ki. A könyvtár valóságos kulturális központ, amelyet a nép nagyrabecsül és amely a népet szolgálja. ESTÉNKÉNT KÜLÖNÖSEN SOK látogatója van a könyvtároknak. Ugvancsak ilyenkor gyülekeznek a hallgatók az összszövetségi Politikai és Ismeretterjesztő Társaság leningrádi osztályának központi előadótermében. Kezdődnek a filmszínházak előadásai, megélénkülnek a színházak, a kultúrházak, klubok, a cirkuszok, hangversenytermek bejáratai. Leningrádban 14 zenés és drámai színház működik. Legrégibb a .Puskin" Akadémiai Színház. Színpadán fennállásának 120 éve alatt sok olyan kiváló színész lépett fel, aki örökre bevéste nevét az orosz színházi kultúra történetébe. A Maxim Gorkij Drámai Színház megalapításában maga Gorkij és Alekszandr Blok költő is résztvett. Estéről-estére zsúfolt ház előtt tartja előadásait a két opera- és balettszínház, a Kirov akadémiai és a kis operaház. A Kirov színház !)2-ik idényét fejezte bc. Ebben a színházban a klasszikus előadások mellett korabei szovjet zeneszerzők operái és balettjei is előadásra kerülnek? Szakadatlanul bővíti és gazdagítja műsortervét a kis operaház is. A Filharmóniai Társaság hatalmas fehér oszloptermében hangversenyeket adnak. A leningrádiak szívesen látogatják az operett-, a drámai-, az új ifjúsági- és a többi színházat. Mindegyik színház egyéni jellegű, saját művészi programmja szerint dolgozik. MOZGALMAS. ELEVEN ÉLET folyik a „Majakovszkij" írók Házában, a „Gorkij" Tudósok Házában, a „Sztaniszlavszkij" Művészet Házóban, a Tudományos és Műszaki Propaganda Házában, stb. A kultúrpalota fogalma az Októberi Forradalom után született. Az első ilyen kultúrpalotát, a „Maxim Gorkij" palotát negyedszázaddal ezelőtt építették Ieningrádban, a szovjet hatalom 10. évfordulójára. A palota harminc különböző körében — ének-, hangszer-, táncművészeti-, drámai- és egyéb körökben — majdnem kétezer ember tanul. Nemrégen a Gorkij kultúrpalota táncművészeti csoportja a 2200 főt befogadó nagytermének színpadán előadta A. Frtdiender zeneszerző, P. Bazsov uráli meséinek motívumán felépülő „Kőviráa" balettjét. Ebben a négyfel vonásos balettben a kirovi gyár dolgozói, hivatali alkalmazottak és diákok szerooeltek. A balett megérdemelten nagy sikert aratott és már többször megismételték. A KIROV KULTÚRPALOTÁBAN, a viborgi kultúrházakban, az Iljics, a Gaz ipari szövetkezetekben és a nagyszámú munkáskiubokban felnőttek és gyermekek részére zenei, festészeti, irodalmi, tervezői-, sport-, sakk-, kézimunka- és sok más kör működű;. A körökben felolvasásokat tartanak, kirándulásokat, színházi előadásokat rendeznek. így fejlődik a kulturális élet a mai Leningrádban.