Délmagyarország, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-29 / 228. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK t AZ MDP CSONGRADMEGYEi PÁRTBIZOTTS Á G Á NAK LAPJA IX. ÉVF. 228. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1 Ítéli. SZEPTEMBER 211. Minden termelőszövetkezeti tag és gépállomási dolgozó szálljon síkra a termelőszövetkezetek megszilárdításáért és az őszi munkálatok gyors befejezéséért Megvitatták napjaink legidőszerűbb kérdéseit megyénk termelőszövetkezeteinek és gépállomásainak dolgozói A harmadik országos tanácskozás után olyan időben ült össze a csongrádmegyei gépállomások és termelőszövetkezetek élenjáró dolgozóinak értekezlete, amikor a mezőgazdaságban három és mégis egységes harci feladat vár megvalósításra: termelőszövetkezeteink gazdasági életének megszilárdítása, az idei gazdag termés gyors és veszteségmentes betakarítása és az őszi szántás-vetési terveknek a jó gazda gondosságával való teljesítése. .„ , A tanácsok nem segítettéli Papp elvtárs feltárta azokat a súlyos hibákat is, amelyek a felsőbb állami szervek és különböző vállalatok részéről fordultak elő; feltárta azokat a helytelen intézkedéseket is, amelyek sokesetben elvették a szövetkezeti tagok kedvét a termeléstől. Néha olyan növényféleségeket erőltettek rájuk, ami munkaigényességüknél fogva valósággal kifogott a szövetkezeteken és mivel nem volt hozzá elég munkaerejük, nem munkálták meg helyesen és ezáltal nem haszon, hanem ráfizetés következett. Így történt a makói József Attila-tszben is, ahol a különböző szervek erőltetésével nagyobb területen vetettek el hagymát, mint amennyire erejük futott és ennélfogva körülbelül 150 ezer forint kár érte a szövetkezetet. — Súlyos mulasztást követtünk el azáltal is — mondotta Papp elvtárs —, hogy tanácsaink, akiknek gondjaira volt bízva a termelőszövetkezet megsegítése, nem azt adták minden esetben, amire szükség lett volna a gazdasági megerősödés Szeptember 27-e tehát nagyjelentőségű nap Csongrád megye életében annál ls inkább, mert a gépállomások és termelőszövetkezetek legjobb dolgozói jöttek össze Vásárhelyen, hogy kifejtsék nézeteiket, elmondják javaslataikat: mik a teendők ennek a hatalmas feladatnak a megvalósítása érdekében. Az értekezletet Katona Sándor országgyűlési képviselő, a makói József Attila termelőszövetkezet tagja nyitotta meg. Az elnökség megválasztása után Papp Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke tartott beszámolót, eléggé a szövetkezeteket érdekében. Gyakran parancsolgattak a szövetkezetek tagjainak és ezzel akarva, nem akarva azt az egészségtelen állapotot mélyítették el, hogy a tagság egyrésze úgy nyilatkozott: cselédek vagyunk a szövetkezetben és nem a szövetkezet gazdjíi. A szegedi járási tanács mezőgazdasági osztályának kiküldötte, Herczeg elvtárs is úgy instruálta a szövetkezeteket, hogy több esetben le sem szállt a motorkerékpárról, csak odakiáltott néhány szót a dolgozóknak. De itt fordult elő az is, hogy a tél és a tavasz folyamán, amikor a tsz-ek nehézségekkel birkóztak — leginkább az állatok takarmányozásával —, hónapokig feléjük sem néztek a szövetkezeteknek a mezőgazdasági osztály részéről. Sokat panaszkodott emiatt a balástyai Gorkij és a mórahalmi Vörös Október-tsz tagsága. Gépállomásaink, amelyek arra voltak hivatva, hogy gondos megsegítői legyenek a szövetkezeteknek, sokesetben még ők is hozzájárultak a nehéz helyzet kialakulásához, A megkötött szerződésekben vállalt kötelezettségeket megkésve, vagy egyáltalán nem teljesítették és sokesetben minőségileg is súlyosan kifogásolható volt a munkájuk, A dolgozó parasztság felemelkedésének egyedüli útja a termelőszövetkezet A párt határozatán alapuló kormányprogrammal kapcsolatban és az utóbbi időben megjelent segítő célú koimányhatározatokról a következőket mondotta Papp elvtárs: — A kormányprogramm behatóan foglalkozik a termelőszövetkezetekkel, a megmutatkozó hibákkal. Kormányzatunk egyik fontos célja termelőszövetkezeteink megerősítése és termelékenységük fokozása mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés vonalán. Pártunk és kormányunk célul tűzte ki, hogy a szövetkezet tagjainak az életszínvonala szorgalmas munkájuk eredményeképpen felül kell, hogy múlja a legjobban termelő középparasztok életszínvonalát. Kormányunk programmja a legszélesebb szövetkezeti demokrácia megvalósítását tűzte kl célul. Nagyobb önállóságra való nevelést akar biztosítani a tagoknak, azt akarja, hogy a szövetkezetek dolgozói az eddiginél sokkal jobban magukénak tudják a szövetkezeteket. — Kormányunk segítő Intézkedései máris alapvető változást idéztek elő a szövetkezetek életében. Ez a változás azonban nem mutatkozik még minden tsz-ben egészségesen. Némely termelőszövetkezetben nem harcolnak azért, hogy a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésével támogassák a kormány programmját, amely biztosítéka az életszínvonal fokozottabb emelkedésének. Az ilyen tsz-ekben csak egyet jegyzett meg magának a tagság, azt, hogy ki lehet lépni, nem pedig azt, hogy éppen most van alkalma minden szorgalmas és becsületes tagnak harcolni saját jobb életéért. Pártunk és kormányunk világosan kifejtette, hogy továbbra is a termelőszövetkezeteket tartja a dolgozó parasztság egyedüli felemelkedési útjának. Éppen ezért harcolni kell minden becsületes szövetkezeti dolgozóért, hogy az saját érdekében, de mezőgazdaságunk fejlődéséért is a nagyüzemi gazdálkodás vonalán maradjon. Az országos tanácskozáson Hegedűs András elvtárs felvázolta a hibákat, de világosan rámutatott a hibák kijavítására is, megmutatta azt az utat, amelyen bátran kell haladni, hogy a kormány segítségével minden egyes szövetkezet megerősödjék. Az országos tanácskozás után szükségessé vált, hogy a megyén belül is a széles szivatkezeti tagság előtt tárgyaljuk meg ezeket a kérdéseket és helyesen megállapítva a tennivalókat, harcba kell indulni a hibák felszámolására, az ellenség szétverésére. A kormányintézkedések eredményei Azután felsorolt Papp elvtárs néhány adatot arról, hogy kormányunk eddig megjelent intézkedései milyen segítséget jelentenek egy tsz-nek: — A kormányintézkedéseknek egyrésze már jelenleg is komoly engedményt jelent termelőszövetkezeteinknek. Az idei beadási előírásból elengedett 10 százalék csupán gabonából húszezer mázsát tesz ki, ami egyes tsz-ekben több kilogrammal növelte az egy munkaegységre kiosztható természetbeni járulékot. A hódmezővásárhelyi Dózsa tsz kenyérgobanából 165, takarmánygabonából pedig 135 mázsával többet tudott szétosztani tagjai között; a tsz-ben dolgozó Domján-családnak hat mázsa 35 kilót jelentett ez a kormányintézkedés. Hatalmas segítség termelőszövetkezeteinknek az adóelengedés ls. Ezekből a számokból ls világosan látjuk kormányunk segítő szándékát. A termelőszövetkezetek megerősítését segítik elő azok a hitelelengedések is, amelyek megyénkben megközelítik a hat és félmillió forintot. Az olyan hiteleket, amelyeknek visszafizetése ebben az esztendőben vált volna esedékessé, kormányzatunk meghosszabbította; ez az összeg megközelíti a 12 millió forintot. Nagy kedvezmény, ezentúl díjtalan az állatorvosi kezelés. De emellett szövetkezeteink részére a különböző szérumoltásokat is díjtalanná tette kormányzatunk. Most van kiA beszámoló további része felhívta a figyelmet arra, hogy a termelőszövetkezetek nagyrészében jelenleg elhanyagolt állapotban van az állattenyésztés és nem hoz megfelelő jövedelmet. Ezen a területen komoly eredményeket kell elérni a közeljövőben. A fejlett szarvasmarha-, sertés-, juhtenyésztés nagy pénzjövedelemhez juttatja a szövetkezeti tagokat. Az állatbeadás 30 százalékos csökkentése lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek élőállatokkal és állati termékeikkel is megjelenhessenek a piacon. Az új begyűjtési rendelet értelmében a tsz-eknek 100 holdra átlagosan öt és fél mázsa, azaz mintegy négy hízósertést kell beadniok, ami rendkívüli kedvező ahhoz, hogy a tsz ennek háromszorosát, sőt négyszeresét hizlalhassa meg szabadpiacra. Ez azt jelenti, hogy egy 500 holdas termelőszövetkezet egy évben szabadpiacra tud vinni 80—100 darab hízottsertést, ami szabadpiaci árakon számítva 250 ezer forint. Á termelőszövetkezeteknek 100 holdra átlagosan mindössze 1800 l'ter tejet kell beadniok. Ha egy szövetkezet minden 100 hold földje után legalább 8—10 tehenet tart a közös állományban, akkor egy 500 holdas közös gazdaság szabadpiacra vihet évente mintegy 60 ezer liter tejet, ami 150 —200 ezer forinttal növeli a pénzjövedelmet. Szükséges az is, hogy szövetkezeteink nagyobb mértékben foglalkozzanak olyan kisegítő üzemágakkal is, mint a haltenyésztés és a méhészet. Például egy holdnyi tógazdaság létesítése közepes eredmény esetén is közel 6—8000 forintos pénzjövedelmet jelent. Különösen jelentős ez, ha figyelembe vesszük, hogy tógazdaság olyan területen is létesíthető, ahol szárazföldi növénytermelés biztonságosan nem folytatható. A minisztertanács nemrégen nyilvánosságra '-ozott határozata lehetővé teszi, Tényekkel bizonyította be ezután a beszámoló, hogy azokban a tsz-ekben, ahol még mindig ingadozás tapasztalható, hogy kilépjenek-e, vagy sem, ott az ellenség keze van a dologban. Azokban a szövetkezetekben, ahonnan feloszdolgozás alatt az állam Iránti kö® telezettség megállapítása, ami három évre előre megszabja a beadást. Ezek szerint amíg az egyéni dolgozó parasztok terménybeadása csak tíz százalékkal csökken, addig a termelőszövetkezeteké 25 százalékkal; míg az egyéni parasztok állatbeadása 15 százalékkal lesz kevesebb, addig a tsz-eké 30 százalékkal csökken; a szerződéses termelés után a szövetkezeteket kétszer akkora prémium illeti meg, mint az egyénileg gazdálkodókat. A legnagyobb támogatást a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok, illetve termelőszövetkezetek kapják és ez helyesen is van így, mert termelőszövetkezeti mozgalmunkban ezek a szövetkezeti gazdaságok vannak túlsúlyban. De az eddiginél sokkal nagyobb segítséget kapnak az I. és II. típusú csoportok is, hogy az egyénileg dolgozó parasztokénál lényegesen magasabb termésátlagokat érhessenek el és nagyobb jövedelmet biztosíthassanak tagjaiknak. hogy a termelőszövetkezetek csak® nem 75 százalékos támogatással lé® tesítsenck halastavakat és öntözőtelepeket és állami támogatással ültessenek szőlőt, gyümölcsöst. — Minden szövetkezet tanuljon meg élni ezekkel a lehetőségekkel, mert ezek felhasználása egyik legfőbb módszere a közös gazdaság felvirágzásának — mondotta Papp elvtárs. Ezután arról beszélt Papp Sándor elvtárs, hogy a közös gazdaság fejlesztése mellett nem szabad elhanyagolni és lebecsülni a háztáji gazdaságot sem. A háztáji gazdaság, ha nem haladja túl az alapszabályban megszabott méreteket, nagyon egészségesen egészíti ki a közös munkában szerzett jövedelmet. Jelenleg csak minden harmadik-negyedik szövetkezeti családnak van tehene. A háztáji állatállomány elhanyagolásához hozzájárult a háztáji gazdaságokra kivetett túlzott beadás is. Ezeknek a hibáknak kijavítása érdekében a minisztertanács úgy határozott, hogy szeptember l-től kezdve egy katasztrális holdra lehet felemelni az egyes tsz családok háztáji területét és ebben az eddigiektől eltérően nem háromszorosan, hanem csak egyszeresen kell beszámítani a szőlőt és gyümölcsöst. A háztáji tehéntartás jövedelmezővé tétele érdekében a minisztertanács most nyilvánosságra hozott határozata kimondja, hogy október l-től kezdve a háztáji gazdaságokban lévő tehenek után nem kell beadást teljesíteni. Itt az ideje, hogy minden tsz-család szigorúan betartva az alapszabályban megszabott méreteket, egészségesen fejlessze háztáji állatállományát. Minden családnak legyen legalább egy tehene, egy kocája, minden család hizlaljon disznót, tartson baromfit és gondosan művelje meg a számára biztosított háztáji területet. látást kérelem ment a földművelésügyi minisztériumba, legtöbbször a bent megbúvó kulákok és hárennnégy hangoskodó munkakeru'ő szervezte a kérelmezési ív aláír:': fisát. (Folytatás a második oldalon.) Megyénk mezőgazdaságának elmaradottsága hátráltat fa további fejlődésünket papp Sándor elvtárs beszámolója elején hangsúlyozta, hogy a párt irányításával, a Szovjetunió önzetlen segítségével megyénk dolgozói is derekasan és eredményesen kivették részüket a politikai és gazdasági harcokbóL Nem kis jelentőségű Csongrád megye ipari munkásainak, volt agrárproletárjainak az a munkája, amivel hozzájárultak a Szovjetunió-adta lehetőségek kiaknázásához a dolgozók országának felépítése érdekében. Ezek a harcok megmutatták, hogy Csongrád megye dolgozóinak legjobbjai össze tudnak fogni és eredményekre tudják vinni a célkitűzéseket dolgozó népünk érdekeinek megfelelően. Megyénk dolgozó népe választási harcaival, gazdasági eredményeivel segítette hazánkat, hogy a volt uralkodó osztályok maradványait háttérbe szorítsuk és politikai, gazdasági téren megteremtsük dolgozó népünk fejlődésének biztos alapját. — Értünk el eredményeket a mezőgazdaságban — mondotta Papp elvtárs —. Vannak jó termelőszövetkezeteink akár a növénytermelés, akár az állattenyésztés szempontjából nézve. A makói Űttörő termelőszövetkezetben 18 mázsán felüli átlagtermést értek el ősziárpából. A szentesi Felszabadulástsz-nek 17 mázsás átlagon felül volt a búzatermése. A makói József Attila szövetkezet tagjai 35 mázsás kukoricatermésre számítanak holdanként. Mindezek mellett egyik legnagyobb elmaradásunk mindig a mezőgazdaságban van, mert megyénk mezőgazdasága általánosan még nem igen haladta meg sok terményféleségben a felszabadulás előtti átlagtermést. Állattenyésztésünk vonalán még gyengébb a helyzet, mint azt mezőgazdaságunk további fejlődése megkívánja. Leszögezhetjük: mezőgazdaságunk elmaradása megyeileg, de országos viszonylatban is hátráltatja további fejlődésünket. Az alacsonyan termelő mezőgazdaság nem biztosít a dolgozó parasztság számára olyan életszínvonalat, amilyet a dolgozó parasztok megkívánnak. A felszabadulás után, az 1948—49-es években, amikor iparunk nagyobbirányú fejlődésnek indult, világossá vált, hogy a szocialista ipar további fejlődését csak a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság képes ellátni ipari növényekkel és különböző mezőgazdasági nyersanyagokkal. Rámutatott a beszámoló arra, hogy Csongrád megyében egymásután alakuló termelőszövetkezetek és csoportok tagjai milyen lelkesedéssel és fáradhatatlanul dolgoztak sokszor a leghiányosabb felszerelésekkel és megteremtették a milliós szövetkezeti vagyonokat. Az ilyen gazdag szövetkezeteink biztosítják tagjaiknak a nagy jövedelmet és a növekvő életszínvonalat. De nem minden szövetkezetben ez a helyzet. Több termelőszövetkezetben nehézségekkel küzdenek. Mezőgazdaságunk és termelőszövetkezeti mozgalmunk ilyen irányú elmaradásának okai abban ls keresendők, hogy népi demokratikus államunk nem nyújtott az ipar jelentős fejlesztése mellett olyan támogatást mezőgazdaságunknak és ezen belül termelőszövetkezeteinknek, mint amennyi szükséges lett volna. Jövedelmezőbb állattenyésztést Az választ helyesen, aki a szövetkezet keretében gyarapítja a közös vagyont