Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-02 / 180. szám

VASÁRNAP, 1953. AUGUSZTUS 3. 3 SZEGED ÉLETÉBŐL A szegedi Városi Tanács lett az első a debreceni Városi Tanáccsal folyó versenyben Két év (jta szocialista Inunkaverscnyben áll egymással a szegedi és a debreceni Városi Tanács. A verseny pontjaiban a költségvetési feladatok megvalósítása, az adóbevételi terv telje3Ítése, a helyi vállalatok tcrvtelje. BÍose, a mezőgazdasági munkák, a begyűjtés végrehajtása, a közegészség, ügy és az oktatás vona. Ián elért eredmények szerepelnek , A második negyedévi verseny értékelése alar. ján Szeged város tanácsa 36:23 ponttal vezet a debreceni tanács előtt fi így a votscssyaászló most a szegedi tanács jó munkáját hirdeti és készteti arra a tanács osztályainak dolgozóit, hogy még jobb ée még odaadóbb mnnhávsl harcoljanak az (tsöségeo túl a kormány programmjának megvalósításáért. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának rendelete az állami tartalékföldek hasznosításáról, valamint a dolgozó parasztságnak ezzel kapcsolatban juttatott kedvezményekről, a földhaszonbérietek szabályozásáról Hz üzemek dolgozói nagy figyelemmel kísérik a dolgozó parasztság munkáját Szeged üzemi dolgozói és dolgozó farasztjaí között egyre szilárdabb kapcsolat jon létre a munkás-paraszt szövetség jegyében. Dolgozó parasztjaink rogy figyelemmel kisérik az üzemi dolgozók ieljcsíiniónyeit. Ugyanakkor az üzemi dolgozók is büszkék dolgozó pomaisfctjaáflk eredményeire. Ezt o lüszkeséget nelm is rejtik véka alá. Leveleik, kel keresik fel a város élenjáró dolgozó parasztjait és elismerésüket fejezik ki becsületes munkájukért. Baka esi Júlia, a Szegedi Textilművek sztahánovis. tája például az alábbi levelet küldte el Pintér Lajos, Szécsi-utoa 31. szám alatt lakó 3 holdas dolgozó parasztnak: „Kedves Pintér elvtárs! Szeretettel üdvözlöm, mintán üzemünk dolgozóinak tudomására jutott, hogy lie,jdásál áz 195$ évre példásan teljesítette. Tudjuk azt is, hogy egész évi tojásbeadásának 100 százalékban tett eleget, míg baromfibeadását 195 százalékra teljesítette. Ezzel Pintér elvtárs nagyban hozzájáru't a, kormány programmjának mielőbbi megvalósításához. Mi, üzemi dolgozók a gépek mellett harcolunk drága hazánk és békénk megerősítéséért. Mi is küzdünk azért, hogy vállalásainkat teljesítsük, sőt túlteljesítsük. Én a magam részéről vállaltam, hogy napi teljesítményemet az Alkotmány ünnepének tiszteletére 103 százalékra teljesítem és 100 százalékos mi. nöségi árut termelek." Városunk, — de az ország egész területén — napról napra csökkenő élelmiszerárakkal találkoznak a dolgozók, amely nagyban hozzájárul életszínvonalunk emeléséhez. Ha az egyhcttcl ezelőtti árakat vesszük figyelembe, azt tapasztal, hatjuk, hogy a burgonya ára, 1.60, a paprika ára 3,80, az elsőrendű őszibarack ára 9.50, az alma ára Ismét jelentősen csökkentek az élelmiszerárak Szegeden forint 4.20, a paradicsom ára 4 volt kilogrammonként. Ezzel szemben egyetlen hét algh Ha egy háztartásban vesznek 4 kg burgonyát, 1 kg paprikát. 1 kg őszibarackot, 2 kg almát, 2 kg parar ugyanezeknek a fogyasztási rik-j dicsomot, akkor az egy hét alatt kehnek az ára a következőképpen alakult: A burgonya 1.10, a paprika 2.50, a- őszibarack 8.S0, az alma 3.60, a paradicsom 3, forint kilogrammonként. Ezt a jelentős áresést úgy 'udjuk kellőképpen értékeim, ha a következő példát vesszük figyelembe: létrejött árkülönbségből — a 7.20 forintból 6 kg burgonyát és 1 kg uborkát, vagy 6 kg vöröshagymát, vagy 5 kg zöldbabot, vagy 3 kg sárgabarackot és 1 kg J^'Mposztát, vagy 2 kg kenyeret és 6 kg karalá. bét vehetnekÚj üzletet nyílott a Mezfiker a lókai-uicában teszi, hogy minél (öbb üzlet álljon a dolgozók rendelkezésére, ahol minden nehézség nélkül beszerezhetik élelmiszer- és egyéb szükségleteiket. Túlszárnyalták eddigi átlageredményeiket a cséplöbrigádok élenjárói A vásárló dolgozók igényelnek kielégítése érdekében egyre több ruházati cs élelmiszer üzlet nyüik meg Szegeden, A dolgozók rohamosan emelkedő életszínvonala szükségessé Ezért a MEZÖKER egy újabb, korszerű üzletet nyitott meg a Jókai.utca 9. szám alatt, ahol bőséges gyümölcs, zöldség és egyéb élelmiszer várja Szeged dolgozóit. Szegeden gyors ütemben halad a cséplés. A cséplőbrigádok tagjai egymással versenyezve kiváló eredményeket érnek el. Tudják valnmenynyicn, hogy a gabona be. takarításától is függ az, hogy a kormány programmjának nagyrésze mikor valósul meg. amely a dolgozók életszínvonalát az eddiginél is lényegesebben emeli. Éppen ezért úgy vérzik munkájukat a cséplőbrigádok, hogy előző napi icíjcsííményükeí jó'var maguk mögött hagyva fejezzék be az aznapi műszakot A július 29-1 értékelés alapján az első helyre n Bozsó.brlgád tagjai ke. rüitek, akik 130,2 méterínázsás átlagukat 199 •mfiternrazsára emelték egyetlen nap alatt. A második helyen 156 métermázsás átlagával a Magyari-brigád, a harmadik helyen 154 méter mázsás napi teljesítményével pedig a Kalmár, brigád áll. A vasút dolgozói teljesítették a Vasutas Nap tiszteletére tett felajánlásaikat A Szegedi MÁV Igazgatóság dolgozói nagy lelkesedéssel készülnek augusztus 9-re, a Vasútas Napra. E nap liszteletére a vasút dolgozód \Tala~r.enynyion értékéé felajánlást tettek és vállnták, hogy eddigi teljesítményeiket túlszárnyalva teszik ünnepélyesebbé az 1953. óvi Vasútas Napot a szocialista vasút mielőbb megvalósításáért. A MÁV dolgozóinak legutóbbi termelési értekezletén Füie Imre újítási elíbdó ígérte, hogy a július 17—25-ig iartú újítási héten beadott újításokat a bizottsággal azonnal elbíráltatja ée az úííwt értesíti újítása sorsáról. Füle Imre ezt a vállalását becsülettel teljesítette ós az azóta eltjplt idő alait sok újítás könnyíti meg a vasút dolgozóinak munkáját. Lévai Árpád fömenetirányitó azt vállalta, hogy a tehervonatok átlagos terhelését 611 tonnáról 650 tonnára emeli. Válliailásá't jóval a he'ár idő előtt 133 százalékra teljesítette. M infiségi munkával készülnek Alkotmányunk ünnepérc a Szegedi Konzervgyár dolgozói A Szegcdi Konzervgyár dolgozói a mennyiségi irauikn fokozása mellet1, a minőség emelésével is készülnek Alkotmányunk napjának méltó megünneplésére. Az üzemben a dolgozók 96 százaléka, dolgozik versenyben és közülük 120-an párosversenyre hívtál, ki egymást. A pároGvorseny mellett egymással versenyezve végzi munkáját 28 brigád is, hogy augusztus 20 át minél szebb eredménnyel kösaön'hossék. A dolgozók a verseny hevében nem feledkeznek meg egymásról sem és az üzemben szépen terjed a munkamódszerátadás is. Jelenleg 44-en adják át gyengébb társaiknak a jól bevált munkamód: zereiket ós tapasztalataikat. A lelkes verseny következtében serényen halad a munka ós a sztahanovisták továbbra is jó példát muta'va végzik feladatukat,. Miklós Anna sztahánovista például 7 óra alatt 5500 üveget zárt le és ezzel jóvail túlteljesítette eddig eredményét. II Magvar Népköztársaság minis?tertanácsának határozata a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gépállomási díjtartozásainak elengedéséről, a gépállomásé* díjfizetési rendszerének megváltoztatásáról és a díjtélelek leszállításáról A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa a terméshozam növelése, a dolgozó parasztság életszínvonalának emelése, valamint a tor. moiőszövetkezeti mozgalom további fokozott támogatása érdekében az alábbi határozatot hozza: 1. A termelőszövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak a gépállomásokkal szemben fennálló, az 1952. július 1. napját megelőző időből származó összes, a jolen határozat kihirdetésének napjáig ki nem egyenlített természetbeni és készpénzben! díjtartozásait el kell engedni. 2. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok a gépállomások által végzett talajmunkák díját az 1953—54. gazdasági évbsn szabad választásuk szerint természetben vagy kész. pénzben teljesíthetik A termelőszövetkezeteik a gépállomási díjra évközben mind terménybon, mind készpénzben előleget adhatnak, azonban a végleges elszámolás a megállapí. tott termésátlag alapján csak a be. takarítás után történik. Az. egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok természetben a munkák elvégzésé, vei cgyidőben, vagy utólag, _ készpénzben pedig a munkáik elvégzésével egyidöben fizethetik a talajmunka díját. Ha a termelőszövetkezet, vagy ez egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt természetben előre fizeti a díjat, vagy annak egy részét, ebben az esetben az előre fizetett díjakból 10 százalók kedvezményt kell adni. 3. A termelőszövetkezetek, valamint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok részére a gépállomások által végzett talajmunka díjtételeit csökkenteni kell olymódon, hogy a 16—20 cm-es középmély szántás díja termelőszövetkezeteknél az eddigi 42 bűzakilogramm, vagy 84 forint helyett 32 búzakilo. gramm, vagy 64 forint, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál pedig 84 bűzakilogramm helyett 53 bűzakilogramm vagy 106 forint legyen. Ugyanilyen arányban kell csök. kérdeni, az összes egyéb talajmunkák díját is. A termelőszövetkezetek abban az esetben fizetik a fenti díjtételeket, ha a gépállomása szeaződésben vállalt kötelezettségeiket teljesítik, tehát traktorvezetőt és munkagépkezelőt adnak, továbbá az üzemanyagot kiszállítják. A termelőszövetkezetek részére biztosított kedvezmények az I. és II. típusú termelőszövetkezeti cso. portokat csók abban az esetben illetik meg, ha tagosított területen, az alapszabálynak megfelelően, közös talaj művelést végeznek. 4 A jelen határozatban megállapított díjtételeket 1953. július 1. és 1954. július 1. között elvégzett mun. kákra kell alkalmazni, azzal, hogy ezek a díjtételek az 1953. július 1. után végzett talajmunkákra visszamenőleg is érvényesek. Az 1952—53. gazdasági évre eső időben végzett munkák után a ter. mészetbsni fizetés marad érvényben A begyűjtési minisztérium versenyjelentése A minisztertanács vándorzászlajáért folyó, augusztus 20-i betakarítási és begyűjtési békeversenyben a gabonabegyüjtés terén a megyék sorrendje a. következő: 1. Bács 36.3, 2. Pest 33.9, 3. Szabolcs 32.4, 4. Hajdú 32.1, 5. Szolnok 31.9, 6. Fejér 31.8, 7. Baranya 31.5, 8. Somogy 30.8, 9. Békés 29.4, 10. Csongrád 28.6, 11. Tolna 27.9, 12. Zala 27.9, 13. Vas 26.8, 14. Győr 26, 15. Komárom 25.3, 16. Veszprém 21.5, 17. Heves 21.1, 18. Nógrád 20, 19. Borsod 9.7 százalék. Borsod megye ilyen nagymérvű lemaradásában a gyenge betakarítási és begyűjtési munka mellett az is közrejátszik, hogy mint az ország északi megyéjében, Borsodban az aratás később kezdődött. Az állami tartalék teraielek használatát nz őszi vetés megkezdése előtt, de legkésőbb 1953. október 1. ig végleges formában rendezni kell. hogy minden talpalaínyi föld megművelése biztosítva legyen. 1. §. 1. A be nem tagosított, illetve állami gazdaságoknak és szövetkezeti gazdaságoknak út nem adott állami iartaiékföldekből — kérelmükre — visasa kell adni a földel tulajdonuklva szoknak az egyéni. !ag gazdálkodó parasztoknak, akik földjüket 1951. augusztus l-e után felajánlották, vagy elhagyták. Amennyiben a fö'd már betagosításrn került, vagy állami gazdaság, illetve termelőszövetkezet birtokában van, helyette egyéb állami tartalékterületből kell részükre fö'det tulajdonba adni. 2. Akik felajánlott földi lik Vt ellenértéket kaptak és részükre a földet visszaadták, az ellenértéket — ha: foglalkozásuk a földművé, lés — három év alatt egyenlő régietekben, — ha főfoglalkozásuk nem a földművelés — egy összegben azonnali kötelesek visszafizetni. 2. §• 1. A tartalékföldekel öt évre haszonbérbe lehet odrai. Tartaléktőidet haszonbérletbe vehet minden egyénileg gazdálkodó paraszt. Az így haszonbérletbe vett terület nem hatadhatja meg a saját területtel együtt a 25 kat. holdat. Ez elől a földművelésügyi miniszter kivételt tehet. 2. A tartalékföld évi haszonbére a föld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után öt forint. A haszonbérlőnek földadót nem kell fizetni, de köteles a föld után járó teljes beadási kötelezettséget teljesíteni. A tartalékföldből a haszonbérelt területet a beadási kötelezettség szempontjából nem sznbad a haszonbérlő saját földjéhez hozzászámítani, hanem külön kell számításb, venni. 3. §. 1. A termelőszövetkezeteket •— ideértve a termelőszövetkezeti csoportokat ia — a tnria'ékföldek használatának rendezésénél előnyben kell részesíteni. A tartaléktoideket elsősorban a termelőszövetkezetek használatába kell adni, ha annak megművelését önként váL lalják. A termelőszövetkezet a tar (ja,lékföld ulán haszonbért nem fizet, részére a földet ingyenes hasznatatra kell átadni, a tartalékföld után azonban a teljes beadási kötelezetlséget köteles teljesíteni. 2. Á tagosított tartalékföldet termelőszövetkezeteknek kell használatba adni és helyette — ha ezt a termelőszövetkezet kéri — saját szétszórt parcelláit kell haszonbérlet útján hasznosítani. 3. A termelőszövetkezetek megszilárdításával és megsegítésével arra kell törekedni, hogy a termelőszövetkezet földet ne adjon le. Amelyik termelőszövetkezetnél egy tagra viszonylag sok föld jut, a földek gondos megművelésének előmozdítása érdekében kevésbbé j munkaigényes növények termelését" nagyobb arányban kell előirányozni. 4. §. A földdel nem rendelkező dolgozók a tartalékterületekből veteményeskert céljára, családonként legfeljebb 1 kat. hold földet vehetnek haszonbérbe öt évre. Veteményeskert céljára lehetőleg a községhez (városhoz) közeleső, kerti művelésre alkalmas tartalékföldeket kell haszonbérbe adni. A veteményeskertnek használt tartalékföld haszonbére a kataszteri tiszta jövedelem minden aranykoronája után 10 forint, amellett a haszonbérlő a háztáji gazdaságra megállapított beadási kötelezettséget tlírtozik teljesíteni. 5. §. 1. Az állam a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó pai asztok termését vetőrnagkölcsónnel és termelési hitellel segíti elő. 2. Az 1953-bai: begyűjtött termésből állami vetőmagalapot kell létesíteni. Az alapbői a termelőszövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak a tartalék földterületnek megfelelő mértékig kölcsönvetőmagot lehet adni. A vetőmagot öt százalékos többlettel a jövő évi termésből természetben kell visszaszolgáltatni. 3. Műtrágya és gazdasági eszközök vásárlására, valamint a gépállomás útján végzett munka dijának kifizetésére — indokolt esetben — termelési hitelt kell folyósítani azoknak a dolgozó parasztoknak, akik tartalékföldet bérelnek. Egy családnak az átvett tartalékföld minden kat. holdja után legfeljebb 500 forint termelési kölcsönt lehet adni. 6. §. 1. A föld tulajdonosa vagy haszonélvezője mező- és erőgazdasági ingatlanát haszonbérbe adhatja, vagy kiadhatja részes művelésre. Minden állampolgárnak joga van földet haszonbérbe, vagy részes művelésbe venni. Az állam előhaszonbérleti jogát nem gyakorolja. 2. A haszonbérbe vett föld után a haszonbérlő olyan mértékben köteles a beadási kötelezettséget teljesíteni, mintha az saját földje lenne. Kivéve a tartaiékföldből bérbevett területeket, amelyeknél a beadási kötelezettséget a bérlő egyéb területétől külön kell számolni a jelen rendelet 2. §. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Részesművelés esetén a teljes beadásért a tulajdonos és a részesművelő egyetemlegesen felelősek. 3. A haszonbérleti, részes művelési megállapodások érvényességéhez hatósági jóváhagyás nem szükséges, de nyilvántartás végett be kell jelenteni a községi tanácshoz. 4. A haszonbérletek szabályozására és ellenőrzésére kiadott, a jelen rendelettel ellentétes minden korábbi rendelkezés hatályát veszti. 5. A 9ÓOO/1948/VIII. 28. korm. számú rendelet alapján az állam haszonbérleti jogának gyakorlásával létesített kishaszonbérletek érvényességét a bérlő kívánságára legfeljebb öt évig kell meghosszabbítani, • 7. §. A haszonbérlő a tartaiékföldből, vagy tulajdonostól (haszonélvezőtől) bérelt területet saját kezelésében köteles megművelni, azt tovább haszonbérbe nem adhatja. 8. §. A tartalékföldek használatának rendezése és azok gondos megművelésének biztosítása a községi tanács végrehajtóbizottságának feladata. 9. §. A jelen rendelet végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter, a begyűjtési miniszter, a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter gondoskodik, i • Nagy Imre, a minisztertanács elnöke A. magyar kormány tiltakozó jegyzéke Jugoszláviához Gőz Imre magyar határőr lelövése miatt A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közli: Július 30-án este nyolc órakor Tótszerdahely közelében, a Murafolyó védőgátján, a magyar-jugoszláv határvonal mentén jugoszláv határőrök lelőtték Gőz Imre magyar határőrt, aki ott járőrparancsnokával együtt a szokásos járőrszolgálatot látta el. Gőz Imre határőr arra lett figyelmes, hogy jugoszláv terület felől puskalövést adtak le magyar területre és felment a tőle néhány méterre fekvő védőgátra, hogy megállapítsa a lövés eredetét. Amikor felért a védőgátra. jugoszláv területről újabb puskalövést adtak ie, amely Gőz Imrét azonnal megölte. A járőrparancsnok bajtársa segítségére sietett, jugoszláv oldalról azonban ismét tüzet nyitottak és egy lövedék a járőrparancsnok zubbonyán hatolt keresztül. Augusztus 1-én a Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma kormánya megbízásából tiltakozó jegyzéket juttatott el a budapesti jugoszláv követségnek, amelyben tiltakozik a magyar határőr ellen elkövetett halálos kimenetelű támadás miatt és felszólítja a jugoszláv kormányt, hogy sürgősen kutassa fel a bűnösöket és azokat példásan büntesse meg. A külügyminisztérium jegyzékében felhívja a jugoszláv kormány figyelmét arra, hogy ilyen támadások kiélezik a magyar-jugoszláv határon fennálló helyzetet és hátráltatják a nermális határmenti állapotok helyreállítására irányuló erőfeszítéseket, 2. ' ' "