Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-02 / 180. szám

4 VASÁRNAP, tws. AUGUSZTUS Főiskolai oktatás a termelőmunka megszakítása nélkül A •toelallrmua országában korlátlan lehetőség nyílt az emberek sokoldalú képzésére, állandóan növekvő szellemi igényeik kielégítésére és arra, hogy a tudomány és a technika különböző ágaiban alapos ismereteket sajátítsanak el. A Szovjetunióban nagymértékben fejlesztették az oktatás legkülönbözőbb formáit. Az ország egész területén bevezették az általános hétosztályos oktatást; nagy lendülettel fejlődik a középfokú oktatás is. Ezer és ezer különböző tanfolyam, nappali és esti iskola, főiskola működik, ahol sokmillió szovjet polgár elsajátítja az ismereteket, megszerzi és emeli szakképzettségét. A Szovjetunióban nagy lendülettel folyik a dolgozók levelező oktatása. A Szovjetunió majdnem másfélmillió egyetemi hallgatója közül, körülbelül félmillió levelező oktatásban vesz részt. Ez a szám az 1940-ben levelező oktatásban résztvevők számának több, mint kétszerese. A mult évben a levelező főiskolákon több mint 40 ezer mérnök, tanár, közgazdász, agronómus és más kiválóan képzett szakember nyert diplomát. A levelező oktatás sokszázezer élenjáró dolgozónak, kolhozparasztnak, technikusnak és más gyakorlati dolgozónak ad lehetőséget arra, hogy r termelőmunkát tovább folytatva, bővítse és elmélyítse ismereteit, emelje kulturális színvonalát, fokozzn szakképzettségét. Ab által*no* politechnikai oktatás megvalósításánál a levelező oktatás szerepét és jelentőségét nagymértékben növeli az a ténv, hogy a szakembereket a termelőmunka félbehagyása nélkül képzik. A politechnikai oktatás elősegíti azt, hogy a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet időszakában a munkások a műszaki dolgozók színvonalát elérjék. A vállalatvezetők véleménye n végzett főiskolás mérnökök munkájáról, — akik a tanulás ideje alatt sem hagyták abba a teremlömunkát, — arról tanúskodik, hogy ezek a mérnökök a levelező oktatás ideje alatt alapos elméleti és gyakorlati képzést kaptak. Ez lehetőséget ad nekik arra, hogy önállóan és sikeresen oldják meg a bonyolult termelési feladatokat, hogy a vállalatoknál, minisztériumokban és a hivatalokban a legfontosabb munkák élére álljanak. A Szovjetunióban a szovjet hatalom évei alatt egész sor levelező főickolát létesítettek. Köztük a leningrádi levelező ipari főiskolát, az ós/szövetségi levelező jogi főiskolát, a moszkvai gépgyártási főiskolát. Stb. Jelenleg a Szovjetunióban 29 lévclező főiskolát, az állandó főiskolákon több mint 450 levelezi osztályt és sokszáz tanulmányi és konzultációs központot találunk. A Szovjetunió egyik legnagyobb levelező főiskolája, a moszkvai Oszszövetségi Levelező Politechnikai Főiskola. Ennek kilenc fakultása van: bányász, kohász, gépgyártás, kémiai-technológiai, építészeti stb. Fennállása óta sokezer kiválóan képzett szakembert nevelt az ország népgazdasága részére, akik jelenleg üzemekben, gyárakban, az ötödik ötéves terv építkezésein és más vállalatoknál dolgoznak. A politechnikai főiskoláknak 43 tanszéke van, amelyeket tudományos munkásságuk révén híressé vált szakemberek vezetnek. A leseierő oktatásban résztvevő tanulmányi munkájának támogatására a főiskola 26 tanulmányi és konzultációs központot szervezett az ország nagyvárosaiban: Gorkijban, Voronyezsben, Kievben, Harkovban, Szaratovban, Rosztovban, Taskentben, Novoszibirszkben, Krasznojarszkban, stb. Ezek a központok a főiskola fiókintézetei, melyeket általában olyan helyeken szerveitek meg, ahol műszaki főiskolák működnek. Ez lehetővé teszi, hogy a levelező oktatásnál nagymértékben vegyék igénybe e tanintézetek tanári karát, laboratóriumait, szertárait és könyvtárait. A tanulmányi és konzultációs központokban megszervezték a tanulás valamennyi formáját: előadásokat tartanak az évfolyam legjelentősebb kérdéseiről, laboratóriumi foglalkozásokat, egyéni és csoportos konzultációkat rendeznek és bírálják az ellenőrző dolgozatokat. A szovjet állam mindent elkövet, hogy megteremtse a levelező oktatásban résztvevők sikeres tanulásához szükséges feltételeket. A levelező oktatás költségeinek nagy részét az állam fedezi, amely minden évben hatalmas összegeket fordít a népművelésre. E kiadások jelentéktelen részét viselik csupán a tanulók, akik kis összegű tandíjat fizetnek. A szovjet állam kötelezte a hivatalok és a vállalatok vezetőit, hogy a levelező oktatásban résztvevő tanulóknak tíznapos felvételi vizsgaszabadságot, a vizsgák és a laboratóriumi gyakorlatok idejére pedig (a szakképzettségtől függően) évenkint 20-—10 napig terjedő szabadságot adjanak, továbbá fel kell menteni őket az esti munkától és a gyakorlati munkájuk részére helvét kell biztosítaniuk, stb. A dlptomamuuli/ili elkészítésére cs megvédésére a levelező oktatásban résztvevők négyhónapos tanulmányi szabadságot kapnak. Ez alatt állami ösztöndíjban részesülnek. Jelenleg a politechnikai főiskolán, több mint 300 hallgató védi meg diplomamunkáját. Ez hatéves tanulmányi munkájuk utolsó állomása. Rövidesen megkapják az oklevelet. A Szovjetunióban az idei oktatási évben levelező szakon több mint 9 ezer dolgozó, alkalmazott és kolhozparaszt fejezi be a főiskolát. A Szovjetunióban a levelező oktatáson kívül a dolgozók tanulásának más formája is van. Ez az esti oktatás Az itt tanulók esténkint meghatározott tanterv szerint, rendszeresen hallgatnak előadásokat, laboratóriumi munkát végeznek, gyakorlati látogatásokat tesznek. Az országban a szakfőiskVÁk egész sorát hozták létre. Ilyen például a moszkvai esti gépgyártási főiskola, a dnyeprodzerzsinszki esti kohászati főiskola, stb. Sokszáz állandó főiskolának van esti tagozata. Ezeknek egy részét közvetlenül azokban az üzemekben tartják, ahonnan sok dolgozó jár esti egyetemre. Például a moszkvai szerszámgépgyártási főiskolának esti fiókintézete van a «>Kalibr— gyárban, a Gorkij politechnikai főiskolának — a <'Molotov»-autógyárban, a cseljabinszki politechnikai főiskolának — a kohászati gyárban, stb. A kujbisevi ipari főiskola esti fiókintézetet nyitott a kujbisevi vízierőmű építésénél. Mindez szemléltetően bizonyítja, hogy a szovjet állam nagy gondot fordít a szakemberek képzésére, mindenképpen támogatja a felsőoktatás fejlődését az országban. J. Geradzimov, az Öszszövetségi Levelező Politechnikai Intézet igazgatója. Ápolónőképző iskola nyílik Az Egészségügyi Minisztérium a Szegedi Kossuth Zsuzsanna Ápolónőképző iskolában októberben kétéves ápolónőképző iskolát indit. Az iskolára jelentkezhetnek azok a 17—30 éves fiatalok, akik kedvet éreznek az ápolónői munkához. Az iskola bentlakást, teljes ellátást, havi 118 forint segélyt és egyenruhát biztosít. Az iskola elvégzése után az Egészségügyi Minisztérium által nyernek elhelyezést a végzettek klinikákra, kórházba. A jelentkezéshez szükséges iratok: születési, iskolai, vagyoni, tisztiorvosi bizonyítvány, önéletrajz és fénykép. A szükséges előképzettség 6 elemi. A pályázatok már is beküldhetők (Szeged, Tolbuchin-sugárút 1. szám, Kossuth Zsuzsanna ápolónőképző). Bőséges termésünk gyors betakarításáért Pusztamérges dolgozó parasztsága a gyors gabonabegyüjtés jutalmául megkapta a szabadpiaci jogot A begyűjtési békeverseuy újabb győzelme született meg mo gyénkben pénteken délelőtt Pusztamérges község termelőszövetkezeti csoportja és egyénileg dolgozó parasztsága a cséplés befej ejtésével cgyidőhen tOjrsltelle beadási kötelezettségét. A jól teljesítés jutaL mául Pusztamérges község és & pusztamérgesi Rákóczi tezcs a begyüj. tési miniszter csongrádmegyel meghatalmazottjától a pénteki napon megkapta « kenyér. »s takarmánygabona szabadpiaci értékesítésének a jogát. A körs'gben r.zon a napon éppen vásár volt. Így a dolgozó parasztok a déli órákban már vitték ls a vásárra árusítani a feles, leges gabonájukat. A pénteki napon kapta meg a gabona szabadpiaci értékesítésiének a jogát a tömörkényi Alkotmány, a királyhegyes! Petőfi, a szentesi Vörös Csillag, az ásotthaiml Március 9, és az isotthalmi Vörös Zásrló tszcs la Tovább kell gyorsítani a megye minden járásában a cséplés ütemét, hogy augusztus 12-re teljesíthessük beadási tervünket A Megyei Tanács jelentése szerint Csongrád megyében az áltatni gazdaságok kivételével a learatott gabonának 36,7 százalékát csépelték el ezideig. Lényegesen meg kell tehát gyorsítani a cséplés ütemét, hogy augusztus 12-re teljesíthessük be. gyűjtési tervünket. Járásaink sorrendje a cséplésnél egyébként a kö. vetkezőképpen alakult: 1. Szegedi járás 51,8 százalék, 2. Szeged város 35,8 százalék, 3. csongrádi járás 84,4 százaié*, 4 szetifsi járás 30,1 százalék, 5.' makói járás 24,2 százalék, 6. Hmvásárhely 22,8 százalék. Ugyanakkor járásaink gabonabeadási sorrendje így alakult: 1. Szegcdi járás 34,9 száza'ék, 2. Szeged város 21 százalék, 3. csongrádi járás 19,6 százalék, 4. szentesi járás 17,7 százalék, 5 makói járáa 14 százalék, 6. Hmvásárhely 12 százalék A töídmüvetésügyi miniszter utasítása az ingyenes állatorvosi szolgáltatások szabályozásáról A minisztertanács a közelmúltban megjelent rendeletével az állattartók fokozott támogatása, az állategészségügy és az állattenyésztés fejlesztése érdekében az állatorvosi szolgáltatásokat díjtalanná tette és egyúttal megszabta az állatorvosok jobb munkafeltételeinek biztosítására a legfontosabb feladatokat. Ax állatorvosi szolgáltatások ingyenessó tételével lehetővé vált a fertőző betegségek elleni eredményesebb küzdelem is. A minisztertanács rendelete alapján a földművelésügyi miniszter utasítást adott ki nz állategészségügyi szolgáltatások kiterjesztésével kapcsolatos intézkedésekről. Az utasítás előírja, hogy 1953 évi augusztus hó 1-től kezdődően az állami állatorvosi gyakorlat körébe tartozó teendőket — kivéve a nem hatósági rendelkezésre történő ivartalanitást — az állami állatorvosok és az állategészségügyi felcserek díjtalanul látják el. Az utasítás intézkedik arról, hogy minőén községben a község terjedőiméhez mérten egy tői-négy rendeiöho'.yiséget kell létesíteni, hogy a beteg állatokat ne kelljen messzire vizsgálatra vezetni. A rendelőhelyiségekiben az állatorvos előre közzétett rendelömapokat és rendelési időt tart. Az állatok díjtalan megvizsgálása és gyógykezelése általában az' állatorvos rendelöjéban történik. Ide kell a beteg állatokat behajtani, vagy szállitani. kivéve, ha a betegség olyan temészetű, hogy a hajtás vagy szállítás azt súlyosbíthatja Szigorúan tiltja az utasítás az olyan áltatok behajtását, vagy szállítását, amelyek fertőző betegségben szenvednek, vagy fertőző betegségre — akár a legkisebb mértékben ig — gyanúsak. Iyenkor az állatorvos köteles az állatok tartási helyére kiszállni. A kiszállások sorrendjét az esetek súlyossága dönti el. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és állami váltatatok állata inaik vizsgálata és gyógykezelése továbbra is az állatok tartási helyén történik ""Az állatorvosoknak, munkaidejük jobb kihasználása érdekében, a megelőző védőoltásokat, vcmhesaégl v zsgálatokat. meddőségi kezeléseket ezentúl tervszerűen előre mégha tá. lozott időben kell végezniük, s erről ae áltattanétat előre értesítik. A vasúion, hajón vagy gépkocsin szállítóit állatok megelőző állatorvosi vizsgálatáért a jövőben fizetni nem kell. Az utasítás kimondja, hogy az állatorvosok megnövekedeti feladatai eredményesebb ellátása érdekében munkaszüneti napokon és ai éjszakai órákban állatorvosi segítséget erv.uk dsőrogélynyújiás céljára lehet igénybevenni. Kilencven éve esUlelelft Gárdonyi Géza, Egri Ceillagok iréja h'gsrben, a vár mögötti dombon, ahol annakidején a híres végvár adnom húzódtak, ahol Dobó katonái verekedtek a törökkel — áll Gárdonyi egykori lakúháta. Abban a házban, amelynek ablakaiból ta kortjéböf jól leheti látni n dicsőségkgszorústo várat, írja meg Gárdonyi Eger hőt védőinek haroiirál luxlhatallan regényé', az Egri Csillagokat, • •4z Egri Csfllagoleat méltatva Sii'ér István egyik Gárdonyiról szóló előaáúsáU'Jit ti többi között a kővetkezőket mondotta: ,,Nagyszerű forradalmi romantika hat ja ál g: Egri Csillagokat, amely, nek megalkotásával Gárdonyi azt akarta megmufni, ami a legjobb, a legértékesebb az emberben is ezzel a mi eegit/inkké, a szocializmust építő mgyar nép segítőjévé is vált." Bóka László így ír erről a könyv, ról: „Az Egri Csillagok a magyar nép hazaszeretetének, függetlenségi vá. gy útiak, katonai vitézségének regé" nya. írójának tollát a magyar nép hősi múltja iránti rajongó csodálat, nfyünk életrevalóságába, tehetségébe vetett bizodalom, a dolgozó nép bensőséges, mély szereiele vezette, Ezek a /Mi'a és egyszerű emberi értések olyan forró őszinteséggel, olyan mesterkéletlen művészi formájában, a magyar nép mesifö kedvének olyan ízes szép szavával szólalnak meg művében, hogy nemcsak a felnőtt olvasót hódítják meg, hanem utat találnak a- ifjúság szivéhez is, hogy onnét solta ki ne költözzenek többi.'' Nem véletlen, hogy most, Gárdonyi Géza tziiletésének 90. évfordulója alkalmából, amikor az egéiz magyar nép hálás szeretettel fordul a nagy író emléke felé, Gárdonyi Gézára and ékezve éppen a fent idézeti sor okai ragadjuk ki az Öt értékelő irodalomtörténészek müvéi. bőt. Gárdonyi Géza aiz Egri Csilr Ingóknak köszönhette igazi népszerűségét, annak a regénynek, amelynek értéke évről-évre nőtt a: olvasók előft és évről-évre csöklxnt a jmlgári irodalomludósok szemében. A mult tan sokan, sokféleképpen Írtak Gárdonyiról. Gárdonyi legnépszerűbb regényéről, az Egri Csillagokról alig ejtenek szót. A Dante Könyvkiadó 1932-ben, Gárdonyi ha. tálának 10 éves évfordulója alkalmából „Az egri remete" címmel könyveiden gyűjtette össze a Gár. donyiról szóló írásokat. Közel 20 író és kritikus tollából hosszabbrövidebb tanulmányok voltak ezek. De a sok íráeműben alig fordult elő egyszer-kétszer írásban ez rt. szó. hogy Egri Csillagok és alri 10—15 sori szentelt is ennek a könyvnek a méltatására attól is csak erőtlen, semmitmondó locsogás futotta. Az Egri Csillagok mellőzése és elhallgatása, világnézeti és politikai okokra vezethető vissza. Az Egri Csillagok a nemzeti függetlenségért való önfeláldozó harcot hirdette abban o korban, amikor a magyar po. lijikai (let hivatalos vezetői gyar. mali sorsunk állandósításán fáradoztak, akár mint a Habsburgok lakájai, akar, mint a német fasizmus csatlósai. Az Egri Csillagok a századfordulóban és a század első évtizedeiben divatos, hazafiatlan világpolgúrság eszménye, vagy a gőgös, szabadságszerető harcos hazafiság, a török hódítás elleni nemzetközi küzdelem regénye volt, melynek mindég fejezete át van szőve Gárdonyi antíklerikális felfogásával. A polgári irodalomtörténészeknek egy tekintélye azt írt", hogy Gárdonyinak egyetlen írása sem ad semmiféle támpontot politikai állás, foglalása megítélésére. Hát nem elég támpont.e az, hogy amikar Gár. donyi 189C-bnn december első napjaiban egy újsághírt olvasott arról. hogy fővárosi hajléktalanok valósággal ostrom alá fogják az éjjeli menedékhelyeket, , lovasrendőrök verik szét azokat, akiknek nem jut hely, hogy fejüket lehajtsák, verset ir az Igazsúg a Földön címmel. A vers költője bátran kifejti ebben a versben, hogy a munkás bérét úgy szabják meg, hogy munkájának eredményéből a tőkés pohosodjék: ,(Én tőlem tudta meg, hogy csal minden gyáros, Nem azt a bért adják, ami igazságos. Dúa palotáiknak minden egy tég. Iája, A munkás bérének elvont garas. hája..." Nem a politikai állásfoglalást mutatja-e Gárdonyi költészetében a hazaszeretet és függetlenségi vágy, a nép iránti szeretel és a nép társadalmi helyzete elleni lázadás egy befonóddsa? Abban a korban, amikor üres frázisokat kongató hazafias verseket írtak. Gárdonyi, mint. egy Ady elöfutárjaként így idézi Rákóczit „A lengyel határon" című versében: — Kik vagytok ti halvány rongyos emberek» — Magyarok vagyunk. — Édes véreim, honnan, merről jöttetek? — Hazánkból fulunk. — Hazátokból1 KI üldöz el belől*» — Az átkozott német. — Lipót király* Az ország megmentője? — Rablója a népnek. — Rabol? Tán tinektek nincsen kardotok? — Zászlónk nincs hozzája.., • Gárdonyi Géza 1863 augusztus S-án születeti ét 1922-ben halt meg. Élete utolsó 25 esztendőjét Egerben töltötte, de ezalatt a 25 év alatt 25-Ször sem volf a városban. Tanítóképzőt végzett, majd három évig tanítóskodott. Gárdon<n sokat és bátran irt a tanítók életiről. Rövid tanítóskodása után Gárdonyi ujsuglrö lett. írói fejlődésé, nek el*Ő állomásai ,,A lámpás" (regény), ..Igazság a földön" (ver. ses elbeszélés) az „Az én falum" (novellás leölet). Nagy közönségsikert aratott Göre könyveivel, ö azonban néhány év után megtagadja ezeket a felületes, külsőséges, ízeskedön, a legrosszabb kalcndárium-adomázására alapozott műveket. Az ,,I»ien rabjai" eímü történeti regényében a tatárjárás utáni Magyarországot, a „Láthatatlan emberiben Attila korát eleveníti meg. Társadalmi regényei, közül nevezetesebbek „Az a hatalmas har. madik", „Abel és Eszter" cs az „Öreg tekintetes" című művei. Színdarabjai közül nagy sikert ara. totf „A bor* és jelentő, érték a „Fekete nap" című drámája. A világháború alatt egészen el. hallgat Gárdonyi. A proletárdiktar lura a nagy íróknak kijáró tiszteletiéi övezi és anyagilag le gondos, kodik róla. • „Ha ál gondolom, eddig lefolyt életemet, azt kell látnom, hogy kövek alatt nölf fű vagyok- Sok idő kelleti, mig ki tudtam bújni a levegőre. Körülményeim olj/tenok vol. lak, hogy cl kelleti vesztenem híva. tápomnak ösztónezerii tudatát is" — írja Gárdonyi népszerűsége lelő fokán, 1903-ban. És amit ebben a néhány szólta,; önmagáról mond, az ráillik kara dolgozó népének sor. s(tra is. Egyazon kö nehezült rá is, j népünkre is: egy népellenes hatalmi ' rendszer, reze'ö személyeiben is néptől Idegen uralmának nyomása. Ez a kő megakadályozta Gárdonyit, hogy műveiben maradéktalanul azt nyújtsa, amire tehetsége ldjelölte. Az Egri Csillagokban is benne van Gárdonyi későbbi tévedéscinek gyökere, jelentkezik az írónak a vallásosság felé terelődő idealizmusa. Borgamissza Gergely, az egykori jobbágyfiú felemelkedése túlságosan egyszerűen, túl simán megy végbe. Hiányosságai mellett is az Egri Csillagok g magyar irodalom hala. dó hagyományai közé larlozik és különösen időszerű napjainkban, amikor az imperializmus nemzeti létünk és szocializmust építő békés munkánk ellen tör. Az Egri Csi[. Ingókban egybeforr a nép felemel, kedéeénck is a luaza szabadságának eszméje és a regény minden sora tettrekész, honvédő, harcos hazaszeretetre nevel bennünket.