Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-02 / 180. szám

2 VASÁRNAP, 1953. AUGUSZTUS 1 Szovjet-török jegyzékváltás Moszkva (TASZSZ). A töröl: külügyminisztérium — vá'ászul • Szovjetunió külügymirü* '.tóriumá­nak ez év július 20-án a lörök köz­társaság mosakvad nagykövelének átnyújtott jegyzékére — ez év jú. lius 24-én jegyzéket nyújtott át n Szovjetunió ankarai nagykövet­ségének. A jegyzék u'al a Szovjetunió Jú. lius 20-i jegyaékére, an.ely kije­lenti, figyelmet kell fordítani arra a tényre, hogy az utóbbi időben a feke'.e tengeri szorosok k kötőiben gyakorivá kezdenek válni külföldi hajáiilakulalok — köztük nagy ha­dihajók látogatásai éa hogy két látogatást, amelyet a szv'Jet jegy­zék megemlít, sajátos katonai tün­tetésnek lehet tekinteni. A jegyzék a török kormánytól kiegészítő tá­jékoztatást kért. A Török Köztársaság külügymi. nisztériuma válöszjegyzékébon ki­jelenti, hogy az említett látogatá­sok csupán udvariassági látogatá­sok és hivatkozik a motRreuxi egyezményre, amely ezt lehetővé teszi. A török jegyzék osodálkozását fejezi ki aiminlt, hogy a szovjet kormány szükségesnek lartotta ki­egészítő értesítéseket kérni.' Ezt sajátos beavatkozásként lehat pé ér­tékelni egy olyan kérd ősben, ame­lyet a nemzclközi szokások az ér. dckelt országok belátására bíz­nak" — fejeződik be a Török Kcz. lárspiiság jegyzéke. Július 31-én V. A. Zorin, n Szov. jctunió k ül ügytmi nis zténhicJ y et t e ee Aktimur úrnr.ik, a török n agy követ­ség tanácsosának átnyújtotta o Szovjetunió válasz jegyzékét. A Szovjetunió jegyzéke a Török Köztársaság külügymin.isztériumá­r.ak július 24-i jegyzékével kap­csolatban megállapítja, hogy az utóbbi években jelentősen meg­nőtt a nagy külföldi hadihajó­alakulatok látogatásainak száma a feketéi engeri szorosokban. Erről a Szovjetunió jegyzéke hivatalos adatokat is közöl és leszögezi, hogy az említett. körülmények között, amikor \a külföldi hadihajók láto­gatásai a feketétengeri szorosok­ban a hivatalos adatok szerint nagy méreteket érték el, — nem lehet valami váratlannak tekinteni a Szovjetunió külügyminisztériuma, nak kérését nz iránt, hogy a tö­rök külügyminisztérium adjon ki­elégítő tájékoztatási a nagy kül­földi ha d i h a j ó-a'.ak ullit ak gyako­ribbá váló látogatásairól a feke­letemgeri szorosokban. A török kül­ügyminisztérium július 24"i vá­'aszjegyzóké'cen az ügyet forrná li. fan és lényeges jelentőséggel nem biró oldalról tekinti. A Szovjetunió jegyzéke Így fe­jeződik be: „Ami q szovjet, fél em­lített felhívását illeti, a török kül. ügy-minisztérium lehelőnek tartot­ta, hogy a Szovjetunió számára íelentőe és a két szomszédos állaim normális kapcsolataiban tejesen természetes kérdésről szóié kiegé. szífő tájékoztatásra vonatkozó ké­rést sajátos beavatkozásnak tart. sa egy Törökország illetékességébe tartozó kérdésben, bár ilyen kö­vetkeztetésre semmi altap sem volt. A Szovjetunió külügyminisztériu. ma elküldi ezt a választ a török külügyminisztérium július 24-i jegyzékére, hogy megerősítse nz ez óv július 20-i jegyzékében fel. vetélt kérdés jelentőségót." Mao Ce-tung éa Csou En-laj válaaxtáviraía G. M. Malenkovhox éa V. M. Molotovhox A szovjet kormány tiltakozása az Egyesült Államok kormányánál Moszkva (TASZSZ) A. A, Gro­miko, a Szovjetunió külügyminisz­terhelyettese július 31-én fogadta Charles Bohlen urat, az Egyesült Államok nagykövetét és a követ­kező tartalmú jegyzéket nyújtotta át neki: *A Szovjet Szocialista Köztársa­sé cok Szövetségének kormánya szükségesnek tartja közölni az Egyesült Államok kormányával a kővetkezőket: Illetékes szovjet szervek ellenőr­zött jelentései szerint ez év jú­lius 27-én moszkvai Idő szerint 6.28 órakor négy amerikai vadász­gép, amely behatolt a Kínai Nép­köztársaság léglterébe, Huatlen vá­ros térségében, 110 kilométerre a k(nal-koreai határtól megtámadta és lelőtte az "IL—12* szovjet utas­szállító repülőgépet, amely a meg­állapított útvonalon rendszeres re­pülését végezte Port Arthurból a Szovjetunióba. A repülőgéppel együtt elpusztult a fedélzeten lévő 15 utas és a személyzet hat tagja is. A szovjet kormány határozottan tiltakozik az amerikai katonai re­pülőgépeknek a szovjet utasszállító repülőgéD ellen a Kínai Népköz­társaság területe felett elkövetett kalóztámadása ellen és elvárja, hogy az Egyesült Államok kormá­nya Intézkedéseket tesz a táma­dásban bűnös személyek szigorú megbüntetésére és annak megaka­dályozására, hogy az amerikai ka­tonai parancsnokság a továbbiak­ban ilyen bűnös cselekményeket, kövessen el, A szovjet kormány fenntartja magának a jogot, hogy kártérítést követeljen az Egyesült Államok kormányától az említett 21 szovjet állampolgár és a repülőgép elpusz­tulása miatt*, Charles Bohlen dr közölte, hogy az említett jegyzéket kormánya tu­domására hozza, ? Peking (Üj Kína) Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának elnöke és Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya népi köz­igazgatási tanácsának elnöke, kül­ügyminiszter pénteken táviratban válaszolt G. M. Malenkov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának el­nöke és V. M. Molotov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet­sége külügyminiszterének üdvözlő táviratára. A távirat szövege a következő: »G. M. Malenkov elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnö­kének, V. M. Molotov elvtársnak, a Szovjetunió külügyminiszterének. Szívből köszönetet mondunk a szovjet népnek és Önöknek a ko­reai fegyverszüneti egyezmény alá­írása alkalmából küldött üdvözlet­ért. • i I <-! A koreai fegyverszünet megvaló­sítása nagy diadala a béke és a de­mokrácia világtáborának, amely* nek élén a Szovjetunió áll. A szovjet kormánynak és a szovjet népnek a koreai kérdés békés ren­dezése érdekében kifejtett állha­tatos erőfeszítései nagymértékben hozzájárultak a koreai háború be­fejezéséhez. A kínai nép a nagy szovjet nép­pel, a hős koreai néppel és a vi­lág minden békeszerető népével szoros egységben tovább folytatja erőfeszítéseit a Távol-Kelet és az egész világ békéjének megszilárdí­tása és megvédelmezése érdeké­ben, Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság köz­ponti népi kormányának elnöke. Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság köz­ponti népi kormánya népi közigazgatási tanácsának el­nöke, külügyminiszter. Peking, 1953 július 31*. N. I. Bulganyin üdvözlőtávirata Csu Tehez Külügyi vita a London (MTI). A lordok háza külügyi vilájábm,n figyelemreméltó felszólal árok hangzottak el. Dr. Bell, cliiahcslcri püspök — aki köz. ismert erősen jobbolda'i Irányza­táról — utalt Churchill május 11-i beszédére és ezzel kapcsiolnibon élesen bírált® a három nyugati ha­talom washingtoni ért jkozlelének halározolait: „A jelen pillanatban a sorsdöntő kérdés az: lLajlondók vagyunk.« eredményes megbeszé­léseket kezdeni a Szovjtltel, igen-e, vagy nem. A szovjet kormány szár mos barátságos gesztust tett, ame­lyeket bel- és külpolitikai uketők követtek. A nyugati hatalmaknak hajlandóknak kell lenni.ö'e a Szov­jetunióval eredményes konferencián talállcozni.'' A püspök a továbtíakhm hansr súlyozta, hogy /égE'tés tévedés lenne megkísérelni, hogy ni Szovjet, uniót valamiféle „egészségügyi öveze'" mögé szorítsák. „A Nyuga­ton ebben a tekintetben két ellenté­tes irányzat küzd egymással: Van­nak olyanok, akik általában elle­neznek minden igazi tárgyalást, mások viszont azt tartják, hogy kö­telességük igazi, realisztikus tár­gyaiéisokai folytatni — mondotta dr. Bell. — Az irár.t nem lehet a leg­csekélyebb kétség sem, hol kell áll. niok az egyházaknak cs n népnek és mit követel az emberiség érdeke. Ezért újból kérdem: akarunk-e eredményes módon tárgyalni a Szovjettel? Lord Stansgale (munkáspárt) utalt a Szovjetunió hókopoiitikájá­rn és felsorolta az ezzel kapcsola­tos szovjet lépéseiket. így a többi között rámutatott: „A Szovjetunió lemondott n, területi követelései­ről Törökországgal szemben, amire a Nyugat azzal felelt, hogy az ame­rikai és az angol haditengerészeti 1lolt[a tüntetést rendezett Isztambul­ba". a Szovjet kapujánál." Lord Slnnsgjité a továbbiakban élesen blrúltu Dullos, amerikai kül­ügyminiszter legutóbbi nyilaikoza­tát. Dullos kijelentése — mor.d­doha — súlyosam ártanak a nem­zelközi helyzetnek. „Nem lehel bé­ke a Téivol-Kclcten, — folytat'a Lord Stansgate — a. Kín\ai Népköz­társaság elismerése nélkül, de Dul­íi'8 azt mondja, hogy erre nem haj­landó. Vájjon azt hiszi-e Lord Snlisbury (az ideiglenes angol kül­ügyminiszter), hogy h° az egyesí­tett is felfegyverzett Németorszá­got az európai védelmi közösségbe kényszerítjük, ezzel megoldjuk n problémát? ... Ez az elgondolás két­ségbeeséssel és felháborodással tölt el bennünket. Vájjon tény­bg hiszúe Lord Snlisbury. hogy karácsonyig ratifikálni lehel az európai hadsereg-szerződést?. Mi lordok házában van például Olaszországgal, akó1 1948-ban nyeregbe segítettük De Gasperif mert " pápa a pokol tü­zével fenyegetödzölt és Bevin ak­kori külügyminiszterünk Trieszict ígérte oda; most mindez semmivé, vált, mert az olasz munkásság be­látta, hogy a békét inkább a túlsó oidalon nyerheti el, mint a mi ol­dalunkon... Mi van Franciaország­gal, amelynek sorsa felelt hiúba ontunk krokodilkönnyeket? Francia, ország rengeteg pénzt és vért ál­dozott csak azért, hogy Bao Dajt újabb Li Szin Manná tegye.., A kilátás csak az, hogy az egyesi~ 'eff, felfegyverzett és amerika ál­tal támogatott Németország kerül majd szembe Európával és lesz a döntö tényező az európai politiká­ban. A világ nem ezt akarja, ha­nem vissza akar térni Churchill el­gondolásaihoz." mid UíuU New-York (MTI). Róbert Taft szenátor, az Amjarilkai Köztársasági Párt szenátusi csoportjának veze­tője pénteken meghalt — jeténtetté az „AFP". *k Belgrád (TASZSZ). V. A. Valkov, a Szovjetunió jugoszláviai nagykö­veté átnyújtétta megbízólevelét Tito köztársasági elnöknek. • Szófia (MTI). A „Hellas Press" jelenti, hogy a VIT görögországi előkészítő bizottsága táviratot in­tézett a VIT előkészítő bizottsága, hoz. Táviratában a többi között eze. ket írja: Lehetetlenné vált számukra, hogy rés t vegyünk a IV. VIT-en, mert a görög kormám,y megtagadta az útlevelek kiadását Peking (Uj Kína). N. A. Bulganyin, a Szovjet Szo. cialista Köztársaságok Szövetségé­nek honvédelmi minisztere az au­gusztus li hadsereg napja alkalmá­ból, pénteken üdvözlő táviratot in. tézett Csu Tehez, a kínai népi fel­szabadító hadsereg főparancsnoka, hoz, A távinat így hangzik: „Csu Te Elvtársnak, a kínai népi felszabadít^ hadsereg főparancsnokának A Kínai Népköztársaság népi fel. szabadító hadsereg megalakításának évfordulója alkalmából üdvözlöm önt a magam ós a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetségének fegyveres erői nevében. Fogadja legjobb kívánságainkat a Kinai Népköztársaság fegyverei efföl harci erejének további megszi­lárdításához. 1953. július 31. N. Bulganyin" A katonai fegyverszüneti bizottság alá tartozó együttes megfigyelőcsoportok készen állnak munkájuk megkezdésére Keszon (Uj Kína). A fegyverszü­neti egyezmény rendelkezései értei, mében. minden együttes megfigyelő, csoport négy-hat tagból áll. E szám felét a koreai-kinai fél, másik felét pedig az ENSZ haderejének parancs­noksága nevezi ki. Az együttes meg­figyel őcooportokban résztvevő ko­reai.kinai képviselőiket Kim Ir Szen marsall a koreai néphadsereg fő­parancsnoka és Peng TehJiuai tábor­nok, a kinai népi önkénteseik pa­racsnofca nevezte ki. A fegyverszüneti egyezmény meg­felelő rendelkezései kimondják: Az együttes megfigyelőcsoportok feladata, hogy támogassák n kato­nai fegyverszüneti bizottságot a je. len fegyverszüneti egyezménynek a demilitarizált övezetre és a Han_ folyó torkolatvidékére vonatkozó rendelkezései végrehajtásának ellen, őrzésében, A katonai fegyverszüneti bizottság, vagy bármelyik félnek a i bizottságban helyetfoglal,', rangidős " tagja jogosult együtteg megfigyelő­csoportok kiküldésére, hogy azok megvizsgálják a fegyverszüneti egyezmény megszegéseit. Az együt­tes megfigyelőcsoportoknak időről­időre jelentést kell teunáök a kafo, nai fegyverszüneti bizottságnak éa ezenkívül külön is jelentéseket kell beterjeszteniök, amikor ezt szükséá gesinek vélik, vagy a bizottság erra igényt tart A fegyverszünet első időszakáiban az együtte3 megfigyelő, csoportok konkrét feladata az, hogy ellenőrizzók a katonai demarkációs vonal, valamint n dlemilitarzált öve­zet északi és déli határvonalának megjelölését, továbbá az összeg fegyveres erőik felszerelés- és hadi' anyag kivonását a domililarizál-f övezetből, A két fél elvben megállapodott, hogy a demilitarizált övezetet a Han-folyó torkolatvidökével együtt 10 részre osztja. NEMZETKÖZI SZEMLE De Gasperi bukása megmutatja a Klerikális kormány népellenea háborús nyomorpoliliká­jának csődjét, ugyanakkor azt az igazságot, hogy a nép akaratával szemben hosszabb ideig kormányoz, ni nem lehet. De Gasperi megpré. hálta, hogy a június 7-i válasziáso. lton megnyilvánult népakaratot sem­mlbevéve ugyanott folytassa, ahol abbahagyta. Nem akart tudomást venni arról, hogy a választásokon balratolódás következett be — fi jobbfelé lépett, tovább a katasztró­fapolitika lejtőjén. De Gasperi nyol­cadik kormányának már csak ezért Is buknia kellett. Az olasz parlament De Gasperi keresztény-demokrata kabinetjétől mindjárt bemutatkozás, kor megtagadta a bizalmat Pedig De Gasperi, aki vén róka, a kulisszák mögötti mesterkedések­ben, minden manővert megpróbált, hogy hatalmon maradhasson. A ki3 „középpártokat" előbb megfenye­gette, majd igyekezett megvásárolni őket; azután Saragat útján Nenni pártja felé kezdett szirén-dalba, majd amikor megkapta a szociális, ták csattanós elutasító válaszát, nyltlan folytatta eddig ..bizalmas" alkudozásait az újfasisztákkal és a mnnarchistákkal. Trükkjei sorra csütörtököt mondtak: egykori koa­líciós társai, a köztársaiágiak és libcrálispártiak — éppen súlyos vá. lasztási vereségükből okulva — nem akarták Ismét Uompromitálni ma. gukat ugyanakkor arra számítottak, hogy ha tartózkodnak a szavazástól, egy következfi „menetben" zsírosabb koncot zsarolhatnak ki a keresztény- I demokratáktól. Hasonló számítás 1 vezette a nvouarchistákat ls, akik már-már hajlandók voltak — per. sze néhány jól kifizetődő miniszteri tárca ellenében — De Gasperi mellé állni. De Covelli, a párt titkára vé­gül is meggyőzte a monnrchlsta képviselőket arról, hogy De Gasperi köztársasági kormányának még na. gyebb árat kell fizetnie a király, párti bizalmi-voksokért... Amit nem ért el De Gasperi klikk, jc a „Lege Truffa", a hirhedt csaló vála3ztójogi törvény segítségével, azt nem tudta elérni parlament) al­kudozásokkal sem A kommunista képviselők megmondották: Az olyan kormánynak, amely egyetlen ígére­tét sem váltja be, amely csalással, tat zat'intézkedésekkel akar port hinteni a választópolgárok milliói, nak szemébe, bukni.® kell. Látszatra talán apróságnak tűnő, dc mégis mélyen jellemző n klerikális kor­mánynak népellenességét palástol,-, látszat-Intézkedéseire az az eset, hogyan „oldotta meg" a keresztény­demokrata városvezetőség például a római barlanglakások problémáját. Két kilométerre Róma központjától. A carisl) luxusnegyed halárában ezrével cinek az emberek földbevájt üregekben. A Tiburtino negyedben a hivatalos statisztika szerint — 23,009 ember tengődik ládahulladék­ból, bádogdarabokból összetákolt kunyhókban. A kormány megígérte, hogy vál­toztat ezen a helyzeten. S valóban nem lehet azt mondani, hogy De Gasperi Rómája nem tesz semmit a szerencsétlen barlanglakók érde­kében. A polgármester rendelkezé­sére minden viskón és barlangon — házszámot helyeztek el. így "-megoldódott* a kínos probléma: a barlangok immár "lakásokként* kerülnek a statisztikába... Az olasz dolgozók azonban más­képp akarják javítani a statiszti­kát. Azt követelik, hogy a háborús építkezések helyett gyárakra és iskolákra, lakásokra és kórházakra költsék a sokmillió adó-lírát — azt követelik, hogy juttassák való­ban építőmunkához a munkanélkü­liek százezreit. Az olasz kormányválság hátteré­ben a tömegnyomor rettentő képe sötétlik. Az a jelentés, amelyet a napokban tett közzé az úgyneve­zett Vigorelli-bizottság (Vigorclli szociáldemokrata képviselő elnök­letével kiküldött parlamenti vizs­gálóbizottság), némi fényt vet erre a képre. Olaszországban 232.090 család, vagyis az olasz családok két százaléka pincékben, barakokban, padlásszobákban lakik. Az olaszok 7.5 százaléka, 896.000 család az év egyetlen napján sem fogyaszt sem húst, sem cukrot. Matera megyé­ben mindössze egyetlen, 130 ágyas kórház van 180.000 lakos számára. Caltaniscttában a mezőgazdasági munkás családok ezer csecsemője közül több mint 100 meghal. Az 1 millió 100.000 lakosú Nápolyban csak a lakosság 28 százalékának van munkája. A burzsoá képvise­lők je'vntcse "rámutat* arra, amit nem lehst letagadni — de nem ja­vasol semmit a nyomor megszün­tetésére. Nem is javasolhat — eh­hez meg kellene változtatni az uralkodó klikk népcllenes politiká­ját, meg kellene tagadni az "at­lanti* politikát, amely a jelenlegi katasztrófális helyzetbe döntötte Olaszországot. A hazaáruló politika elvetését követelték azok a népi tüntetések, amelyek országszerte lezajlottak De Gasperi bukása után. A béke és a társadalmi haladás kormá­nyát követeli az olasz nép, olyan kormányt, amely — mint Togliatti elvtárs mondotta a köztársasági el­nökkei folytatott megbeszélése után — "Tekintetbe veszi a néptö­megek akaratát, törekvéseit, kö­veteléseit, még ha c néptömegek a baloldal, vagy a szélsőjobboldal köré csoportosulnak is*. Dc Gasperi bukása az amerikai lakájok politikájának kudarcát is jelenti. Az olasz félhivatalos hír­ügynökség azt jelentette Washing­tonból, hogy "Az amerikai kor­mánykörökben a De Gasperi kor­mány bukása sajnálkozást és bosz­szúságot keltett*. A "Le Monde* című francia lap arra is rámuta­tott, hogy "nemcsak Washington­ban, hanem Bonnban is nagy a nyugtalanság*. "Mindenesetre — folytatja a francia lap — kétségte­lennek látszik, hogy el kell ha­lasztani a Baden-Badenben augusz­tus 7-ére kitűzött értekezletet, amelyen az európai hadseregről szóló egyezményt aláíró hat or­szág képviselői vettek volna részt az olasz miniszterelnök elnökleté­vel*. A "Le Monde* kertelés nél­kül megállapítja, hogy De Gasperi bukása nem pusztán olasz belígy, hanem a nyugateurópai amerikai politika kudarcának megnyilvánu­lása is. Mint a lap írja, az olasz kormány bukásával az "európai hadsereg* tervét is súlyos csapás érte. Kétségtelen, hogy De Gasperi bukásával az amerikai politika egyik legfontosabb európai ügynö­két vesztette el. t

Next

/
Thumbnails
Contents