Délmagyarország, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-30 / 203. szám

Az Építők Napját új sikerekkel köszöntötték a Szeged lakóházait tatarozó épitőmunkások Boldog anyák és gyermekek a határmenti Deszk községben gTLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ix. évf. 203 SZÁM aha so fh.leh vasárnap, 1953 augusztus 30 r Építők Napja Országunk népe szeretettel ünnepli ma építőipari munkásainkat akiknek jó munkája nyomán egymás után emelkednek az új gyárak, városok, falvak s nőnek ki máról holnapra a puszta földből az új lakóházak. A mai ünnepen építőmunkásaink számbaveszik eddigi eredményeiket és azokat a nagy feladatokat, amelyek a kormányprogramm megvalósítása nyomán rájuk hárulnák. Építőink már eddig is számtalanszor bebizonyították, hogy méltóak pártunk, dolgozó népünk elismerésére, szeretetere. Kormányunk programmja most új harcba szólította epitomunkásainkat Hiszen 1954-ben nem kevesebb, mint 40 ezer új lakást fogunk építeni az 1953 évi 23 ezer új lakással szemben. Az építőipar előtt álló feladatoknak csak egy része csupán ez a 40 ezer uj lakás. A feladatok sokkal nagyobbak, éppen ezért népünk sokat var építőipari munkásainktól. Csak Szegeden 3 millió forintbol tatarozzák már ebben az évben is a házakat és megkezdik uj lakóházak építését. És elmondhatjuk, hogy ez és a többi feladatok — az építők nagy erőpróbája lesz. A nagv munkában állandó irányítójuk, útmutatójuk a part. Testvéri segítséget az épülő kommunizmus nagyszerű hazájának hős fiai, a szovjet emberek adnak. Komoly segítséget jelent az élenjáró szovjet építőipar tapasztalatainak széleskörű felhasználása Merítsenek bátran építőmunkásaink is minél többet a szovjet tapasztalatok gazdag forrásából — és akkor rohamosabb léptekkel haladhat előre az építőipar a kormányprogramm megvalósításának útján. , A kormánvprogrammot joggal nevezzük az egész nep programmjának. Éz a programm alkalmas arra, hogy minden eddiginél szélesebb tömegeket lelkesítsen a mindennapi feladatok jobb teljesítésére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy pártszervezeteinknek és így az építőipar pártszervezeteinek, az öntudatos kommunistáknak nincs különösebb feladatuk e programm megvalósítására való mozgósításbán. Elsőrendű kötelessége pártszervezeteinknek minden párttagnak, hogy mozgósítsák a dolgozokat jo munkára a tervek teljesítésére, az önköltségcsökkentésre, a takarékosságra. Rá kell rautatniok ezekre a tényekre, mert az építőipar munkásai, mérnökei, gazdasági vezetői sem szokták meg még mindenütt, hogy takarékosak legyenek. Ez pedig elengedhetetlenül szükséges a kormányprogramm megvalósításához. Még igen sok helyen előfordul, hogy nem mennek ugyan el közömbösen a nyilvánvaló kártevések mellett, de sajnos gyakran felületesen néznek a nyersanyag, az idő és szerszámok kezelésére. Gyakran előfordul, hogy kiömlik a Iádéból a földre a malter, pazarolják a téglát, a cementet, a meszet. Mindezeket a veszteségeket kicsiségeknek szokták nevezni, a valóságban azonban az építkezések kiadásait ezek az apróságok súlyos teherként nyomják. Kirov elvtárs egy alkalommal meggyőzően magyarázta el a takarékosság jelentőségét. Egy leningrádi építkezésen meglátta a sárbatiport téglákat. Azt kérdezte az egyik munkástól: „Mondja csak, mennyibe kerül egy tégla?" — Tíz kopejka — hangzott a felelet. — Ekkor Kirov elvtárs azt mondta: „Na és ha tíz kopejkások hevernének itt, akkor is közömbösen mennének el mellettük és nem szednék azokat fel?" Nálunk ls az építkezéseknél gyakran nem veszik észre és lepten-nyomon elveszítik ezeket a tíz kopejkákat. Nem veszik figyelembe ezeket az apróságokat, de ezekből a „semmiségekből" tízezer és százezer forint keletkezik. Megvannak-e az adottságok a kormányprogrammban megjelölt nagy feladatok megoldására? Megvannak, hiszen a munkásosztály olyan rétegéről van szó, amelynek dicső hagyományai vannak Csongrád megyében és Szegeden is. Ezek a hagyományok ma is elevenen élnek az emlékezetekben. Nem felejti el népünk a szenvedéssel, bizonytalansággal teli multat. Még igen élesen emlékeznek építőipari munkásaink a tőkések ellen a nyomorúságos életük jobbrafordításáért vívott sztrájkharcokra. Ezeknek a sztrájkmozgalmaknak szívóssága és lendülete arany betűkkel jegyezte be a történelem könyvébe azt, hogy építőmunkásaink élen haladtak az öntudatos munkásság osztályharcos küzdelmében. Haladjon most is az élen minden építőipari munkás a kormányprogramm megvalósításáért vívott küzdelemben. Érezze valamennyi, az építőiparban dolgozó kommunista, érezzék az építőipari vezetők és szakszervezeti funkcionáriusok, érezze minden építőipari dolgozó: rajtuk az ország, a párt szeme, bizalommal — és fokozott várakozással figyeli, hogyan hajtják végre napjainkban nagy feladatukat. A kormányprogramm népszerű programm. a nép és így az építőipari dolgozók programmja is. Megvalósítása: minden dolgozó legfőbb feladata. Sokszorozza meg ez a tudat építőipari munkásaink erejét, haladjanak tehát határozottan a kormányprogramm megvalósításáért folyó harc első vonalában, valósítsák meg az előttük álló nagy feladatokat, népünk jólétéért, nagyszerű programmunk győzelméért. Minden évben augusztus 30-án ünnepeljük az Építők Napját. Ünnepeljük az építőmunka harcos katonáit. Az ipar más ágainak munkásai, dolgozó parasztok és értelmiségiek küldik ezen a napon feléjük forró üdvözletüket. Ma, az építők ünnepén, amikor visszaemlékezünk a múltra és a jövőbe nézünk, ne feledjük el egy pillanatra sem, hogy az építők szabadságát is a dicső Szovjetunió hozta el, ne feledjük, hogy a szovjet sztahánovisták tanítottak bennünket a gyorsabb és jobb munkára. Példájukat kövesse minden építőmunkás. Bizonyítsák be építőmunkásaink, hogy büszkék harcos hagyományaikra, fokozzák tehát munkalendületüket és töretlen hittel, a békés jövőbe vetett bizalommal, szoros egységbe tömörülve építsék tovább a szocializmus országát, amely a dolgozók állandó jólétét, boldogságát biztosítja. Szeptember 4-én Szegeden szerepel a Koreai Néphadsereg Ének- és Táncegyüttese Szeptember 4_én, pénteken este nagyjelen',őségű művészi esemény színhelye lesz Szeged. Este 7 órai kezdettel az újszegedi szabadtéri színpadon szerepel a Koreai Néphadsereg Éne'u és Táncegyüttese. Az együttes, mely a IV. VIT-en Bukarestben nagy sikerrel szerepelt, tegnap érkezeit Budapestre. A Népköztársaság Elnöki 'lanócsának törvényerejű rendelete az egyénileg gazdálkodó parasztok öszi termésű kapásnövénvekböl fennálló beadási kötelezettségének tízszázalékos csökkentéséről, valamint a gabonafélék és az őszi termésű kapásnövények forgalmi korlátozásának megszüntetéséről Mindazoknak az egyénileg gazdáik parasztoknak, akik 1953. évi k^Vér- és takarmánygabonabeadási kötelezettségüknek eleget tettek, az 19531 évre előírt kukorica, napraforgómag és burgonyabeadási kötelezettségét 10 százalékkal csökkenteni kell. Ezt a kedvezményt meg kell adni azoknak az egyénileg gazdálkodó parasztoknak is, akik kenyér- és takarmánygabonabeadási kötelezettségüket önhibájukon kívül nem tudták teljesíteni. 1953 augusztus 30-tól megszűnnek a búza, a rozs, az árpa, a zab, a kukorica, a napraforgómag és a burgonya forgalmával kapcsolatban érvényben lévő forgalmi korlátozások. A kukorica, a napraforgómag és a burgonya vagontételben való szállításához engedély szükséges. E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a begyűjtési miniszter gondoskodik. A törvényerejű rendelettel ellentétes rendeletek és jogszabályok hatályukat vesztik. A dolgozó parasztság döntő többsége kenyér- és takarmánygabonabeadási kötelezettségének közvetlenül a cséplőgéptől eleget tett. Kötelezettségeinek gyors teljesítésével dolgozó parasztságunk ismét tanúbizonyságát adta állampolgári hűségnek, népi demokráciánkhoz való ragaszkodásának. A jó termésre tekintettel a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti csoportok 1953. évi be* adási kötelezettségét az összes terményekből és állati termékekből tnár korábban 10 százalékkal csökkentette. A gabonabeadási kötelezettség teljesítése során megnyilvánult beadási fegyelmet fiNépköztársaság Elnöki Tanácsa 10 százalékkal csökkentette. A kedvezmény azokra az egyénileg gazdálkodó parasztokra is keterjed, akik kenyér- és takarmánygabonabeadási kötelezettségüket önhibájukon kívül nem tudták teljesíteni. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete azonnali hatállyal megszünteti a búza, a rozs, az árpa. a zab, a kukorica, a napraforgómag és a burgonya forgalmával kapcsolatban eddig érvényben lévő forgalmi korlátozásokat. A forgalmi korlátozások megszüntetése ujabb • jelentős lépés a parasztság anyagi jólétének emelése, a város és a falu közötti , , . , „. , .. ., . áruforgalom fejlesztése, a dolgozó f n6 ' J^^S? áruellátásának megjavításaiéElnöki Tanácsa most újabb rend kívül jelentős kedvezményt ad mindazoknak az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, akik kenyeres takarmánygabonabeadási kötelezettségüknek pontosan eleget tettek. Ezeknek az 1953. évre előírt kukorica-, napraforgómag- és burgonyabeadási kötelezettségét a rén. A jó termés lehetővé teszi, hogy a termelők csökkentett kukorica-, napraforgómag- és burgonyabeadási kötelezettségüket, a gabonabeadásához hasonlóan, időben és maradéktalanul teljesítsék. A megvalósuló kormányprogramm nyomán Röszkén is megvalósul a kormány szava A csongrádmegyei Röszke köz ségben nincs olyan dolgozó paraszt, aki ne tanulmányozta volna a kormány programmját. A községi tanács a pártszervezettel együtt minden lehetőséget felhasznált a rendeletek széleskörű ismertetésére. Életrehívták az állandó bizottságokat s főfeladatukká tették, hogy a kormány szava minden házba, minden tanyába eljusson. A nyári nagy dologidőben nem sok kisgyűlést tartottak, nehogy ez az aratés-cséplés rovására menjen. De a cséplőgépeknél minden nap felkeresték a dolgozó parasztokat és beszélgetés közben mondták el nekik, mit tartalmaz az új kormányprogramm. Napnyugta után pedig, amikor a dolgozó parasztok hazafelé tartottak, a hangos híradó mindig közvetítette a közérdekű rendeleteket. Akiken kétszer segített a kormányprogramm A mélyfekvésű Röszkét a Tisza egyik holt ága folyja körül. A lakosság minden évben szenvedett az árvíztől és a vadvizektől. 1941— 42-ben több mint száz dolgozó paraszt ment töntre, mert termését elvitte a víz. A felszabadulás után csatornázták a határt, de az idei rendkivül csapadékos időjárás a gabona egyrészét kipusztulással fenyegette. Gyors segítség kellett, ami nem is maradt el. Bővítették a csatornákat és egy hét alatt levezették az új kenyeret fenyegető vizet. Alig ötven dolgozó pararztot károsított csak meg a víz, ezeknek pedig mérsékelték a beadásukat. Azóta a röszkei dolgozó parasztok így beszélnek; -Minket kétszer segített a kormányprogramm: amikor a csatornát bővítették és amikor a beadást mérsékelték*. 'löbb, mint 300 disznót oltottak be ingyenesen A röszkei határ jó kukoricatermő vidék. A dolgozó parasztok óljában három-négy disznó is hízik. Ezért örültek I annyira az ingyenes állatorvosi kezelésről szóló rendeletnek. Augusztus 1 óta legalább 300 sertést oltottak már be ingyenesen a községben. Ez mintegy 6000 forint megtakarítást jelent. ami pedig 30 mázsa kukoricának az ára. Régi panaszuk a röszkeleknek, hogy évek óta nem volt a községben daráló. Hu az állatok részére őröltetni akartak, a 15 km-re lévő Szegedre kellett bevinni a terményt. Még egy hónapja sincs, hogy ez a jogos kívánságuk teljesült: a gépállomáson villanydarálót állítottak fel. Itt naponta 50— 60 mázsa árpát, lucernát, vagy kukoricát darálhatnak meg. Ezenkívül még számos intézkedés, kedvezmény segítette a röszkeieket. Több mint 80 azoknak a száma, akiknek multévi hátralékát törölték. Csak árpából 200 mázsa hátralékot engedtek el. Javul a közlekedési lehetőség is. Az egyik csatornán rozoga fahíd vezetett át a szomszédos községekbe. Ennek a hídnak a megjavításához és betonozásához most fogtak hozzá. A röszkei dolgozó parasztok nemsokára ezen az erős hídon vihetik át a gabonát, mert a szabadpiaci árusítás jogát is majdnem két hete megszerezték. A Konzervgyárban dotgosó anyák hálával gondolnak kormányunkra a gyönyörű bölcsödéért j _ I — ..'r. (. • >.. . „,. x, , .. i. . A Konzervgyár dolgozóivá: többsége nő, fiatalasszony, akik pör hónapja, vagy egy-lcét évo hagyták csak el a főzökanalat, hogy belépjenek az üzemi dolgozónak tábo. jenek rába. Az üzemben kezdettől fogva mindennapos probléma volt a bölcsőde. Nőtt a dolgozók létszáma, szaporodtak a gyermekek. egyre szűkebbnek bizonyult az ideiglenem ssn bölcsödének berendezett s-ibá. Sokszor ötven, hatvan gyermek is szorongott az egyetlen teremben. Kicsinyek, nagyok együtt. Bármennyire is igyekeztek a bölcsőde dolgozói, ilyen körülmények között nem tudtak kielégítő, jú munkát végezni. Az elmúlt év végén aztán, meqAz érdeklődéssel várt clöadu. rossz idő esetén a szegedi Nemzet Színházban tartják meg- A szabod téri színpad baloldal és balközép je. gyei déhitán 6 órakor, a jobboldal és jobbközép jegyei este 8 árakor érvényesek. kapták a helyiséget az új bölcsődének a Kossuth Lajos-sugúrúton, nem messze az üzemtől. Megkapták az átalakításhoz szükséges pénzt is. A bölcsőde 270 ezer forint költséggel elkészült és július 15-én átadták a gyár dolgozóinak, a gyermekeknek. Azóta vidám élet folyik a gyönyörűen berendezett helyiségekben• Van már játszó., ebédlő- és külön hálótermük a bölcsőde óvó dúsainak. Van fürdőszobájuk és szépen berendezd! konyhájuk, ahol ./ gyermekeknek főznek. A picinyek teljesen el vannak különítve az óvódásoktól, hogy vidám lármájuk ne zavarja nyugodt álmukat. 35—40 óvódásra is tíz egy éven aluli csecsemőre vigyáznak a bölcsődében egy-egy mászok alatt. A bölcsőde, kis 1akóira vég. zetf, zöldkercsztes gondozónő, az 'vódásokra végzett óvónő vigyáz, kik mellett hét dolgozó biztosi!i a a kicsinyek tisztántartását, poros ellátását, A Konzervgyár dolgozó csszotyai mindennap, mikor gyermekeikkel a gyönyörű bölcsödébe, lép. nelc, hálával gondolnak <ormá. lyunkra, mely ilyen messzemenő •n gondoskodott gyermekeikről. Ez n hála ösztönzi őket jobb munkára, újabb eredmények elérésére az üzemben.