Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-02 / 153. szám

CSÜTÖRTÖK, 1953. JULIUS 2. 3 Szeged dolgozói örömmel fogadták az árleszállítást Pártunk és népi demokratilcus kormánysatunk szerető gondoskodását fokozottan érezzük a felszabadulás óta. A párt és a kormány szakadatlanul törődik életszinvonalunk állandó emelésével és gondoskodik arról, hogy a szocializmus felé haladó országunkban egyre, gondtalanabbal élhessünk. A bérek emelése, az anya- és csecsemővédelemmel kapcsolatos törvényerejű rendelet és a július l'én életbelépett jelentős árcsökkentés is tanúskodik erről. A jó hír futótűzként terjedt szét Szegeden is. Ipari dolgozóink, dolgozó parasztjaink és értelmiségi dolgozóink is örömmel beszélnek, Írnak az új eseményről. Bartos Jánosné, a Szegcdi Textilművek dolgozója a következő levelet küldte be szerkesztőségünkbe: A mai lapokból örömmel értesültem az árak leszállításáról. Ezzel még jobban érezzük pártunk és népi demokratikus kormányzatunk szerető gondoskodását, amellyel bennünket, dolgozókat körülvesz. Ezentúl könnyebben tudunk ruhát és cipőt vásárolni magunknak s családtagjainknak. Pártunknak , és kormányunknak az árcsökkentésben is megmutatkozó gondoskodását több és jobb munkával köszönöm meg". A Ruhagyárból több dolgozó írt levelet az árleszá]lításshl kapcsolatban. Mindannyian örömüket fejezik ki írásaikban és a termelésben v«ló keményebb helytállásra lesznek fogadalmat. Özvegy Zsilák Mátyásné például racket Írja: „Népnevelő vagyok az üzemben. Elmondom munka társaimnak, hogy a tervek maradékfa'an teljesítése telte lehetővé országunkban a részleges árleszállítást. Még t0vább kell, hogy növeljük termelésünket azért, hogy életszínvonalunkat emeljük." Kenyeres József levelében így ír: „Az árleszállítás azt jelenti, hogy párjunk aon.it ígért, azt be is tartja. Jelenti életszínvonalunk emelkedését. Zsadányi Gáspárné, a Szegedi Kötél- és Hálógyárból az alábbi levelet írta; „Az újságból és rádióból értesültek üzemünk dolgozói az árleszállításról. Mindannyian lelkesen fogadták. Sokain elmondották: örömmel dolgoznak, teljesítik felajánlásukat és ebben a negyedévben még jobban vigyáznak munkájuk minőségére." Dudás Mihály elvtárs, a Táncsics termelőszövetkezet tagja a követ, kezöket mondotta az árcsökkentéssel kapcsolatban: — Nem is tudom hogyan köszönjem meg a pártnak és a, kormánynak ezt az újabb ajándékát. Éppen szombaton akarok az egyik fiamnak cipőt venni, amelyet a mái naptól már lényegesen olcsóbban vásárolhatok meg, mint azelőtt. Ebből is látom, hogy a párt és népi demokratikus kormányzatunk mennyire gondoskodik rólunk. ígérem, hogy a jövőben még becsületesebben, még odaadóbban végzem el mindenkor a reám bízott feladatot. Az árleszállítás életbelépése növelje a do'gozók vásárlókedvét. A 31. számú cipőárudéban húsz százalékkal emelkedett az eladott cipők száma június elsejéhez viszonyítva. A 7. számú férfiruha szaküzletben déli 12 óráig már any. nyi értékű ruhát vásároltak a dolgozók, mint az elmúlt hónap elsején egész nap. Miért nem teljesítette félévi tervét az 1. számú Téglagyár ? Szervezzék jobban a munkál, javítsák az ellenőrzést a gyár vezetői Papír• és rongy gyűjtésben Szeged lett az első Csongrád megyében Három héttel ezelőtt jelent meg a minisztertanács határozata a papírgyűjtő hetek megrendezésére. A minisztertanács határozatának nyomán azonnal megkezdődtek az egész országban — így Szegeden is — az akták, könyvek selejtezése. A gyűjtés két hete alatt tz egész országban a lelkes fiatalok mellett a házfelügyelők, a tömegszervezetek tagjai járták a házakar, padlásokat, pincéket, hogy onnan napvilágra hozzanak olyan papírés rongyhulladékot, amelyből újra papír, könyv, stb. lesz. Szeged dolgozói megértették kormányzatunk szavát, megértették azt, hogy milyen hatalmas nemzetgazdasági jelentő; sége van a gyűjtésnek. A gyűjtést a Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalat gyüjtőtelepei végezték és a vasárnap este lezárult gyűjtés nagyszerű eredménnyel végződött. Papírgyűjtésben Szeged a tervét 181.1 százalékra, míg rongyban 128.8 százalékra teljesítette és ezzel Csongrád megyében az első helyet érte el. Csongrád megye a papírgyűjtésben 145.2 százalékos és 77.5 százalékos rongygyüjtő eredményével az ország több megyéjét felülmúlta. A MÉH szegedi gyüjtőteleoei közül Varga Sándorné, a Jókai-utcai gyűjtőhely vezetője nyerte el az első helyet 149.3 százalékos teljesítményével. Rajta kívül Szabó Islvánné, Katona István és Kiss Sándorné begyüjtőtelep vezetők értek még el szép eredményt. A papírgyűjtő hetek jó eredményeket elért gyűjtőinek megjutalmazására július 6-án kerül sor, amikor is a papírgyűjtő hetek akcióbizottság kiosztja a legjobban dolgozóknak a megérdemelt jutalmat. Ritka madarak, tengeri növények a fehértói rezervációban Tovább szélesedett a természettudományos kutató munka 'Az t számú Téglagyár dolgozói lemaradnak félévi tervük teljesítésében. A nyersgyártásnó! 330.700 darab téglával termeltek kevesebbej az előirányzottnál- Ez csak részben tulajdonítható objektív nehézségeknek, « főhiba a nevelő iftunka hiányosságában, a műszaki dolgozók laza ellenőrző munkájában és cgyes do'" gozók hanyagságában keresendő. Az anyagmozgatás nem megfelelő az üzemben, A bányánál dolgozók nem tudják kellő időben biztosítani a szükséges mennyiségű földet a gyártáshoz. Egy hónapja, hogy átállás van a bányánál. Eleinte) nagyon vizes volt a föld és má3 keverési arán j-t keheit alkalmazni, mint azelőtt. A tégla minőségét jieim szabad lerontani — mondották heJvesen, a vezetők. A mennyiség növelése érdekében azonban keveset tettek. Intézkedtek ugyan ezzel kapcsolatban is. az eredmények azonban azt mutatják, hogy van. még mit !enniük. Az . egyenletesség, a dekádonkénti ütemesség megkívánja, hogy minden dolgozót mozgósítsninak a terv végrehajtására és a felajánlások megtétele után segítsék a dolgozókat vállalásuk megvalósításában. • ! i- IM "lf( A gyárban csak két helyen lehet verscnytáblát Játnk Egyik a főkapunál, a másik az üzemben van elhelyezve. Ezeken a táblákon főleg eredményeket olvashatunk. Például a 2-es kemence dolgozói 137 százalékos áttaggal dolgoztak. Molnár Sándor és Papp Ferenc brigád ia a bányánál 110 százalékra teljesítette tervét. Helyesebb lenne azonban, ha több helyen függesztenének ki verscnytáblát és ezekre kiírnák szél ej járók mellé azoknak a munkásoknak nevelt, akik az ulolsók között kullognak a termelésben. A szakszervezet nem eléggé gazdája a munkaversenynek, nem használja fel a faliújságot sem a legjobb eredményt elérők népszerűsítésére. A bizalmiakat nem mozgósítja arra, hogy neveljék a dolgozókat. Csak azzal törődnek a bizalmiak, hogy a szakszervezeti tagdíjat beszedjék. Nem figyelnek fel arra, hogy például egyes sztahánovisták fegyelmezetlen magatartásukkal gátolják az egész üzem munkáját. Ezért az üzemi pártszervezet is felelős. A pártszervezet nem ellenőrzi rendszeresen a szakszervezet munkáját, nem és ezzel bírálja a munkát nem ad módot arra, hogy kijavítsák hibájukat. A pártszervezet ellenőrző munkájának hiánya látszik abban is, hogy nem tartják napirenden a gyárban a különböző mozgalmak elterjesztését és fejlesztését. A Rőder-, a Loy-, a Gazda-mozgalmat úgyszólván nem is ismerik. A Nazarovamozgalomrói, amely azt jelenti, hegy a dolgozók szocialista megőrzésre veszik át gépeiket, csak beszélnek. Pedig a munkások a termelési értekezleten mindanynyian vállalták, hogy bekapcsolódnak ebbe a mozgalomba és nr-.gy gondot fordítanak gépeik üzemképes állapotára. Sok a gépállás az I. számú Téglagyárban. Ez kisebb-nagyobb géphibák, szíjszakadás és a bánya rendezetlensége miatt van. Országos viszonylatban a téglagyáraknál 14 százalék a megengedett állásóra. A második negyedévben azonban ezen felül 249 munkaóra esett ki a termelésből az üzemben. Ez alatt a 249 munkaóra alatt többszázezer darab téglát tudtak volna gyártani. A gépállások sok esetben az olajozok figyelmetlenségéből is adódnak. Nem tartotta be Gábor Mihály és Szöllősi Sándor olajozó az előírásokat. Nem egy esetben mindketten mással foglalkoztak ahelyett, hogy saját munkakörütig is benttartózkodik a gyárban. Emiatt elhanyagolja a szakmai továbbképzést. Ügy gondolja, hogy már eléggé is meri a téglagyártást a legapróbb részletekig és nincs szüksége tanulásra. A jövőben úgy kell beosztania idejét, hogy bőven jusson belőle tanulásra is és akkor új lendületet, új módszert tud vinni a munkába és az egész üzem munkáját meg tudja gyorsítani. A lemaradásért felelősek a pártagok is. Sokan közülük ugyan példát mutattak a teremlésben. Perecz János behordó, Bálint Mátyás brigádvezető, Lőrincz Irén lerakó rendszeresen túlteljesítették normájukat. Eljártak taggyűlésekre és egyéb megbeszélésekre is. Arról azonban többen hallgattak a pártonkivüliek előtt, hogy miről folyt a szó a termelés emelkedése érdekében az ilyen megbeszéléseken. Nem elég harcosak az I. számú Téglagyár egyes párttagjai. Elnéznek a hibák felett, nem bírálják a hibák elkövetőit. A párttagok, akik az I. számú Téglagyárban dolgoznak, felelősek az elmúlt félévi lemaradásért. Feladatuk a következő negyedévben: a pártszervezet irányításával neveljék a dolgozókat a termelésben ket becsületesen ellátták volna. Hanyagságuk miatt sokszor fél-1 radéktalan végrehajtására, órákat állt egy-egy gép, mert felmelegedett a csapágy. A művezetők is felelősek a gépállásokért. ök sem végezték kellően ellenőrző munkájukat. Szabó Antal és Hegedűs Ferenc művezetők nem elég alaposan végzik feladatukat. Nem adnak meg minden segítséget a dolgozóknak. A következő negyedévben, hogy kevesebb legyen a gyárban a gépállás, mind kettőjüknek keményen kell fellépni a lazaságok ellen és akkor a termelés is egyenletesen emelkedik. Ábrahám Ferenc elvtárs, az I. számú Téglagyár vezetője, sok időt tölt a. munkahelyeken. Mindenütt ott szeret lenni és személyesen ellenőrzi a munkákat. Tanácsát szívesen meghallgatják a dolgozók és aszerint végzik napi munkájukat. Ábrahám elvtárs sokszor késő esOrszágszerte sokan gyönyörködtek a "Vadvízország" című filmben, amely százezrekkel ismertette meg a Szeged melletti Fehértó védett területének gazdag növény- és állatvilágát. A film bemutatásával cgyidőben rendezték meg a szegcdi Móra Ferenc múzeumban a Fehértó-kiállítást. A most is állandóan nagy érdeklődéssel látogatott kiállítás megnyitása óta fél év telt el s ez idő alatt csaknem 50.000-cn gyönyörködtek és tanultak a múltban alig ismert Fehértó csodálatos világát bemutató kiállításból. Amig a szegedi múzeumot naponta százak és százak látogatják, kint a 700 holdas rczervációban dr. Beretzk Péternek, a biológiai tudományok kandidátusának vezetésével tovább folyik a kutató munka. Közvetlen munkatársa dr. Csongor Győző muzeológus, rajta kívül tanárok és a Szegedi Tudományegyetem biológus hallgatói vesznek részt Fehértó kutatóinak munkaközösségében. Az idén végzett megfigyeléseik sok ritka, hazánkban ismeretlen madárral, tengermelléki növényekkel gazdagították természettudományos ismereteinket, múzeumainkat. Két héttel ezelőtt egy ritka tengerparti madarat, az úgynevezett csigaforgatót sikerüli elejteni. Ez az osztrigával táplálkozó madár valamelyik tenger, vagy óceán partjáról tévedt hazánkba. A madarakon kivül Igen ritka növényeket is felfedtek. Az egyik tóban tengermelléki hínárra bukkantak, amelynek magját minden valószínűség szerint tengeri madarak a lábukra tapadt sárral hozták mavaló aktív részvételre, a terv ma- j KUkkal. Rovargyüjtemcnycinket is I gazdagították az idei megfigyelések: az "anax epifiger" alig ismert szitakötő és egy ritka színváltozatú sárkánylepke került a kutatók hálójába. A kutató munkaközösség mindent megtesz, hogy a szeszélyes időjárás ne tehessen kárt az értékes rczervációban. Amikor a sok eső miatt a gulipán és a gólyatöcs fészkei víz alá kerültek, földkupacot készítettek, ahol e madarak fészket rakhattak. A kutatók lankadatlan munkáját bizonyítja az is. hogy az idén már több mint 300 fiatal sirályt gyűrűztek meg, iiogy felderíthessék vándorútjukat. Olyan kutatások is folynak, amelyek gazdasági szempontból la jelentősek. A Danka-sirályról nemrég még azt tartották, hogy káros, inert halakkal táplálkozik. Ezzel szemben a kutatások bebizonyították, hogy nem okoz kárt, mert nem tud a víz alá merülni. A mostani megfigyelések azt is bebizonyították, hogy mezőgazdasági szempontból kimondottan hasznos a Danka-sirály. Aratás előtti időben. amikor még a búzaszemek zöldek, e sirályok nagyszámban lepik cl a búzatáblákat s az a>>ró kis kártevő rovaroktól, az úgynevezett szipolyoktól szabadítják njeg a fejlődő gabonát. Népi demokratikus kormányzatunk minden módon támogatja a kutató munkát. Az Országos Természetvédelmi Tanács segítségével most került tető alá a fehértói védett területen az úgynevezett >kutató-ház", ahol műszerek, fényképezőgépek és kis laboratórium teszik lehetővé, hogy az ember egyre beljebb hatoljon a természet egykor kifürkészhetctlcnnck hitt világába. Emlékezés Georgi Dimitrovra A Bútoripari Igazgatóság fordítson gondot a Szegedi Bútorgyár dolgozóinak egészségére A Szegedi Bútorgyár dolgozói több mint kélt éve kérték, hogy az egészségesebb munkakörülmény megteremlésie érdekében porelszívó berendezést szereljenek fel az üzem. bsn. Erre Ígéretet is kaptunk az 1952-es év végére 1953.ra a Bútor, ipari Igazgatóság meg is tervezte a porelszívót és a fürdőt Ez meg. nyugtatott minden dolgozót és örültünk. hogy ez évben mindkét fon. tos létesítmény valóra vál'k, A Könnyűipari Minisztérium igazgatósága Ígéretet tett egyszer írásban, szóban pedig szám. talanszor, hogy a harmadik negyedév végére meglesz a por. elszívó. Egy budapesti üzem porelszívó berendezését ígérték nekünk. A fürdő létesítéséhez a Szegedi Janágs építési osztályával yaló meg. beszélés alapján az arra illetékes vállalait már meg akarta kezdeni a munkálatokat. Ezt azonban a Bútoripart Igazgatóság leállította azzal, hogy vagy a porelszívóról vagy a für. dörő] le kell mondanunk. Mi erre magyarázatot kértünk és az Igazgatóság műszaki fejlesztési csoportvezetője, Fábián László kő. zölte velünk: „az az üzem egy loprafészek, nem érdemel ilyen dol. gokat." Lemondtunk tehát « fürdő, ről, de később megtudtuk, hogy a porelszívót sem kapjuk meg A Szegedi Bútorgyár dolgozói a termelés terén eddig minden esetben megtartották szavukat (és jog. gal elvárják, hogy megfelelően intézzék a felsőbb szervek az üzem dolgozóinak kéréseit, j Hatass Lajos GEORGI DIMITROV, a nemzetközi proletariátus kiváló harcosa, a bolgár nép halhatatlan vezére, 1882 június 18"án született forradalmár munkáscsaládból. 12 éves korában már kénytelen volt elhagynia az iskolát és kenyeret keresni mentNyomdai munkás lejt és már egész fiataioi bekapcsolódott a bolgár munkásosztály forradalmi mozg-al. mába. 1903-ban kérte felvételét a Bolgár Szociáldemokrata Pártba. A párt 1903. évi kettészakadásakor Dimitrov határozottan a forradalmi szociáldemokrata párt o'dalára állóik 1909rben a bolgár forradalmi szakszervezetek általános szövetségének élére került és ellő! kezdve szervezője és vezetője a bolgár mun. kások politikai és gazdasági harcának, A bolgár szakszervezeti mozgatom elválaszthatatlanul összefügg Dimitrov nevével. Nem voit olyan sztrájk, forradalmi megmozdulás, amelyben ne vett volna tevékenyen részt, közben kíméletlen harcot folytatott a szakszervezetekben működő opportunisták ellen. Dimitrov 1909 óta megszakítás né.kül tagja volt a Forradalmi Párt Központi Bizottságának. A párt 1919-ben résztvett a Komintern megalakításában és annak szekciója lett- 1913-ban Dimitrovot a párt listáján a bolgár parlament képviselőjévé választották. A parlamentben is a bolgár dolgozók "nagy ügyét védelmezte. Áz 1914-es imperialista háború idején Dimitrov elvtárs szívós harcot folytatott a háború ellen. A parlamentben megtagadta a hadi. hitelek megszavazását és következetesen védte a prorelárin<ternac:o" nal'zmus álláspontját. 1917-ben háborúeltenies tevékenységéért letartóz, tatják, de a börtönből is folytatja a háborúellenes agitációt. 1918"ban| A MÁSODIK VILAGHABORÜ szabadul ki a börtönből. 1919'ben ALATT a moszkvai rádión keresztagja lesz a Komintern. Végrehajtó Bizottságának is. 1920-tól tagja a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség Végrehajtó Irodájának. A BOLGÁR MUNKÁSOK és panasztok, a kommunista párt vezetésével 1923 szeptemberében fegyveres felkelést szerveztek. A megmozdulásnak Dimitrov volt az egyik vezetője. A túlerő eltiporta a felkelést és Dimitrov kénytelen vo'.t külföldre menekülni. Már ebben az időben egyetlen alkalmat sem mulaszt el. hogy kihangsúlyozza a Szovjetunió nagy jelentőségét a reakció elleni harcban. 1923-ben megindftotla a bolgár nyelven megjelenő Rabotni. cseszko Vesztnyik című lapot, — a későbbi Rabotnicseszko Delo-tDimitrovot, aki ekkor már a fasizmus elleni küzdelem egyik ismert harcosa volt, 1933 márciusában Németországban letartóztatták. Azzá! vádolták, hogy szerepe volt a Reichstag felgyújtásában. A per 1933 szeptember 20-án kezdődött a lipcsei törvényszék előtf. A tárgyaláson Dimitrov — a várható halálos ítélet ellenére — félelmet nem ismerve védelmezte a kommunizmus ügyét és kíméletlenül ostorozta a fasizmust. A vád összeomlott és Dimitrovot, aki ellen 1923 és 1933 között a bolgár bíróság kétszer is hozott halálos ítéletet, kénytelenek voltak felmenteni. Ezután megkapta a szovjet állampolgárságot és a Szovjetunióba utazott. A Komintern VII. kongresszusa, 1935-ben Dimitrovot, Sztálin hűséges tanítványát, a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának főtitkárává választotta, tül beszélt a bolgár néphez. Nem volt a bolgár demokratikus erőnek egyetlen olyan megnyilvánulása sem, amely Dimitrov nélkül, az ő irányítása és útmutatása nélkül zajlott volna le. Dimitrov vezette a Bolgár Kommunista Párt és a bolgár nép harcát a fasiszta rendszer megdöntéséért. Miután a Szovjet Hadsereg fel" szabadította Bulgáriát, 1945 novemberében, 22 évi távollét után Dimitrov elvtárs visszatért hazájába. A felszabadulás utáni választásokon a Dimitrov alapította Hazafias Front hatalmas győzelmet aratott és Dimitrov elvtársat a Bolgár Népköztársaság miniszterelnökévé választották. Az 6 vezetésével hajtották végre Bulgáriában a földreformot és dolgozták ki a Bolgár Népköztársaság alkotmányát. Az ő irányításával teljesítette a bolgár nép 1948 végére az ország népgazdasága helyreállításának és fejlesztésének kétéves tervét. 1949 januárjában kezdték meg az irányítása alatt kidolgozott ötéves terv megvalósítását. A BOLGÁR NÉP NAGY VEZÉRE törhetetlen harcosa volt a munkás-parasztszövetség eszméjének, a bolgár és a szovjet nép barátságának, a béke gondoiatanak. Georgi Mihajlovics Dimitrov, a Bolgár Népköztársaság első miniszterelnöke, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, 1949 július 2-án halt meg. Halála nemcsak a bolgár nép, hanem az egész világ dolgozóinak nagy vesztesége volt,