Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-02 / 153. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 11W3. JUL1US I • A "Tári szünet a IVIadjtok végrehajtására való felkészülést is jelenti Az lljszegedi Tanítóképző gyakorló iskolája így készül az új tanévre A műveltség alapjait az általános iskola veti mog. Ez a továbbhaladás, továbbtanulás bázisa. A szocializmus é.ii'.ósc a kiművelt omberfik millióit Igényli. A sanyarú múlt, nz ur&k országa éppen ellenkezőleg, a műveletlen, könnyen Mz ákmányolható embérmiIliókat ki. válttá. Az általános iskola «lsó tugazatának nevelőit n lanitóképző képezi ki. A bizlos módazorjnni, pedagógiai ismero'.ek birtokában a tuni, 'ónövendók III. (vs IV. éves korában az intézel gyakorló iskolájúUm tanul tanítani. Itt próbálja ki elméleti felké. KziUtségéntk helyességéi gyí. korlatban. Nem közömbös, hogy o gyakorlóiskola milyen segítséget nyújt a tanítónövendékeknek a. gyakorlati kiképzés óráin. Nem közömbös, mennyire ludja be avatni a növendékeket a gyakorlati fogások ti;kaiba, mennyire tudja velük megszrrcttetni MB iskolai munkát, menyire tudja vinni a szo" eialis'a pedagógia oktató-nevelő eljárások helyes és biztos n'-únlm'nzását. óriási feladat előtt áll a gyakorlóiskola. Munkájának kihatásai érezhetők a falu. a tanya iskoláinak oktató-nevelő munkájában. Egy ideig falun még számolnunk kell ösrzcvont csz'ályokkal. Ennek nz isko'.otípuenak különleges adottsásai különleges eljárásokat igé. nyelnek. A magyér pedagógusoknak nagy segi|séget nyújtott az sikerrel oldlályaink problémáit tatjuk meg. . A tani óképzők gyakorlóiskolát* lan csat: osztott osztályok voltuk. Az itt folyó gyakorlati kiképzés nyilván jól elökés/tlcti a vártxsi falusi ossz un oki a ló-nevelő keink egy rétae azonban összevont (•citályokkal foglalkozó iskoláin került, ahol 2, 3. 4 osztállyal foglalkozol t ogy időben. A végző növendékcink éppen erre a nehezebb, összetettebb feladatokra nem kaplak az iskolában előkészítést. Pedig a: új magyar élet a fali:ti, tanyai iskolából is igényli a ptr rasztkádcrck tízezreit, Ar üt folyó ok.'ató-nerelő munkának ép. pen c mialt cl kell érnie a rárost iskolák színvonalát.. Ez csak. n szovjet módszer segítségével lehetséges. A tanítóképző azonban erre a kérdésre mm ado't feleletet, segítséget a fiatal tanti óknak Iskolánk vezetősége belátta, bogy ez első. 90tban politikai kérdés és kő| évvel ezfUVt — elsőnek hazánkban — feldllH-fl egy részben osztott gyakorlóifikolaii osztályt, amelyben n niövemtékrk hospitálásuk és gya. korlali tanításuk alkalmával megismeztkedneJc a szovjet módszer el. méleiével, gyakori ait-i alkalmazásával «9 saját Iskolájukban jó ered. ménnyel tudják majd alkalmazni. A nyár srík probléma mcgoldáélenjáró szovjet pedagógia. Mjel" l WvAnja tőlünk Tanmeneteink nyikov szovjet akadémikus, a mód-, átdolgozása az elmúlt óv tapasztala. secrtani intézet vezetője a szovjet pedagógusok tapasztalatait összegezte, Kiegészítette. Tanulmánya magyar nyelven megjelent. Az ebben lefektetett elvek alkalmazáaát szovjet módszernek nevezzük Segitsésévcl a mi összevont osz. gépet juttatott iskolánknak. Ennek jelentősége oktatási és nevelési szempontból hatalmas. A filmjegyzék alapján a tanmeneteknek meg. felölő részé'hcz az odaillő filmet is bejegyezzük. El'készí-jük az évi csztalyokhan folyo j Igénylési tervet munkára. Növendő- Mennyivel mélyebb lesz az idején vetítőit filmekkel a tudás, meny. nyivel szilárdabb lesz a tanulóink materialista világnézete a pompás szovjet és magyar fermészeliudo. múnyos filmek segítségével. A nyár a nevelők pihenését, de az új feladatok megoldására val,, felkészülését is jelenti. A gyakori óiakolai nevelő nem csupán n legújabb pedagógiai elvek alkalma, sásában jár é-en, hanem maga is részt vesz ilyenek kialakításéban, n szovjet pedagógiai eljárások magyar viszonyokra való átültetésé, b.ti Éppen ezért ismernie kell a legújabb pedagógiai irodalmat. Ennek tanulmányozását a nyár lohe. tővé teszi Nevelőinik mindegyike résztvesz a nyári tanfolyamokon. A tapasztala tok kicserélése, a Szovjetunió é* a népi demokratikus államok eredményeinek megismerés? olyan felkészültséget jelem, nmi képessé fe-z bennünket az elöltünk álló tanév feladalainak megoldására. Lenin mondotta: « taníló a legmcgbcesül'ehb szakmunkás. Méltók akarunk lenni ezekre a megbecsülést, de kötelezettséget is kifejező szamJcra. Ezért képez, zük magunkat állandóan tovább. Tudjuk, h0gy pártunk én kormány, tatunk tecsiil minket és számit ránk. Ezt a megbecsülést, ezt a bizalmat mi folynmatoe«n javuló munkánkkal háláljuk m<>g. Gcát Géza gyakorló istkoja vezető a „Közsoktalás kiváló dolgozója" tal szerűit a jobb nevelő-oktató mumka alapját biztosítja. A gya. korlósko'ai osz'ályok nevelői közös megbeszélésen tisziázzáik az átdolgozás alapelveit, a gyakorlati megvalósítást. Kormányzatunk hangos filmveiitő Állandó feladatunk a békemozgalom erősítése Schultlieisz Emil egyetemi professzor nyilatkozata a Béke-Világtanács üléséről 1 Schullheisz Emil prof«stzor. a Joql tudományok k»n' diditusa a Szegődi T udomAnyoqyetem Aliim. és Jogtudo. ' mányi Karának buntai djogl tanszekvezetSI* ezeket monda Iá a Oéka'Világtana cs ülétér4|: Kiváló eredményükkel a makói Szántó Kovács János gimnázium és a sándorfalvi általános iskola érdemelték ki a Csongrádmegyei Páribizotlság vándorzászlaját Ünnepélyét keretek között adják | magas színvonalú József Attila át megyénk legjobb iskoláinak a I omlékünnopélyt is rendeztek és a Csongrád megyei Pártbizo'taág ván. költő tiszteletére — aki az iskola dorzátzlaiát. Leocroiményee?l>b tanulója volt — emlékfalat rendez. dorzászlajál. Legeroiményeeehb munkát az általános iskolák közül a aándőrfalvi iskola végezte, míg a középiskolák közül a makói Szántó Kovács János általános gimnázi. um. Ebben a tunévben a sándorfalvi általános iskolában minden tekintetben jő eredményt ének el a diákok éa nevelők. " A tanulmányi eredmény az előző évi. hei viszonyítva ütemesen cs viszszaesé.s nélkül negyedévröl-negyadévre egyenletesen egy-két (izeddel emelkedett. Az Iskola nevelői reálisan osztályoztak. Az általános tanulmányi középérték 3.5 százalók volt, ami a tanulmányi fegyelem és nz iskola jó és minfaszerü rendjének köszönhető. A hiányzások száma átlag mindössze csak 6 nap volt. A nevelő testületben az elmúlt években nem alkalmaztak egységes nevelői eljárást. Ebben nz évben neonban uz osztályfőnöki és módszertani munkaközösségek kidolgoz'ák minden óratipus egységes levezetésé'. A nevelök óravázlnta1kat a továbbképzés során elsnjátí. 1o!t tapofEtnlntok és módszerek alapján készítették el és használták nz órán Sok szemléltető eszközt készítelek a tanulók számára és azok hevonásával: nyelvtani táblákat, száraz és nedves biológiai készítményeket. fizikni eszközöket, télképeket és ábrázoló rnjzoka'. A középiskolák oktató", nevelőmunkájában az élenjáró szovjet po. dagógusok tapasztalatait a legszélesebb körben és legeredményesebben a mikói Szán'ó Kovács János általános gimnázium nevelői használták fel. Az igaz. ga'é és a növelők o szovjet forrásmunkák alapján már az év megkezdése elölt pontos ós részletes irányelvek®! dolgoztak ki nz órára való (f.ökészületre, az óra bevcze'.ó" séra. fe]ép!té»éro és ré7zletes elcm. sésére, A tantestületnek állandó és rendszeres előkészülete és(feladataiknak pon'os. tervszerű megvntek be. A nevelők vázlat nélkül sohase mentek órára. Az osztályfőnöld és módszertani munkaközösségek mintaszerűen működtek és ko. moly segítséget adtak a makói MTH iskola hasonló munkaközös, régéinek is. A szemléltető oktatás érdikében szertáraikat a tanuló ifjúság bekapcsolásával tették |olje:oht)ó. Ebből az iskolából som voit rétat senki a hitoktatásban, ami szintén a nevelők komoly oktató, nevelő munkájának az eredménye. Az elmúlt iskolai évben jó eredményt éltek még el a középiskolák közül a vásárhelyi és u szegedi tanítóképzők, a csongrádi gimnázium és a fcegodl Tömörkényi gimnáziumok és a Textilipari Technikum, míg az általános iskolák közül a nagylaki, iákányszóki, zsombói, Makó'Szt. Isi. ván-iéri, a Pedagógiai Főiskola I. számú gyakorló iskolája és a sze. gedi tanítónőképző gyakorló általános iskolája. Hja Erenburg a nagy szovjet iró és békeharcos az idei tavaszt a reménység tavaszának nevezte. A reménység tavaszának azért, mert soha nem volt annyi jele, mint a legutóbbi időben annak. hogy a nemzetközi nézeteltérésekéi békés úton is rendezni lehet. Ennek a reménységnek a jegyéhen folytok le a Béke-Világ tanács illései '•» hazánk fővároséiban. Nagy figyelemmel kísértem az ülés munkáját és mint a tudomány szerény munkását, foWinn* öröm' mel tölt cl a Békc-V'Mghrnársna.k a nemzetközi kulturális kapcsolatok kiszélesítésére irányuló felhívása. Remélem, ennek a felhívásnak a hatására a különböző népek minél szélesebb körben ismerik meg egymás tudományos Ai kulturális eredményeit. Ez a megismerés — miként Vanda VaszUjevszkajn Sztálin-díjas szovjet Írónő mondotta — megszilárdítja majd a tömegek, bn' rútságának igazi kötelékeit. Emellett tudatosítani fogja az emberek millióibUff azt, hogy a világ bármely pontján lobbanna fel a háború pusztító lángja, az mindig az emberiség közös kincsét alkotó l"ltúrális értékek megsemmisült, tével járna. Eiztos ragunk hetire, hogy a béke országaiban sza-ztlf tudományos és kulturális tapasztalatok nr>ól is meg fogják győzni a hVogntókat, hogy milyen elképzelhetetlen iramú fc)lödés következik bi ott, ahol a tudomány a béke rútjait szolgáljaj A Béke-Világ'ovács budapesti ülésszakéin nem egy külföldi küldött adott kifejezést elragadtatásának azok felett az eredmények felett, amelyeket hazánk a háború befejezése óta eléri. Nekünk egyetemi professzo-okeak most egyik legfontosabb feladatunk. hogy a Békc-Világtanács felhívását ne csak az egyetemi hallgatók el'jtt mláaitsuk meg, hanem erről at egj etem falain kívül is v,u el több helyen és minél szfle*ufto ltörb:rt *ártsunk előadásokat. A Csongrád• megyei Békebizottság egyetemi előadói hrigáxljéinak tagjai eddig is lelkesítő előadásaikkal jándtak 'hoz. zd a békrhare sikeréhez. Én, mint ennek az előadógrlrdúnak- a rezelője, fontos feladatnak tartom, hogy minél több egyetemi professzor, tanársegéd és hallgató bevonásával, még több városba és faluba jussunk mosf el. Ez persza^ csak egyike az előttünk álló feladatoknak. Emellett más lehetőségeket is igénybe kell vennünk, amelyek a békemozgalom sikerét előmozdítják. Egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, amit a Béke-Világtanács felhívása is •megállapított: rajtunk, tehát mindannyionkon, áll, hogy a békét elérjük. tVUnita" a Keresztény-Demokrata Párt országos tanácsának határozatairól Róma (MTI) A Keresztény Pe- A Keresztény-Demokrata pár( mokrata Párt országos tanácsa Ülé, séttEjc befejezése előtt meg.-, 'avatott egy határozatot, amely nyíltan ki. jelenti, hogy az új kormányt vagy n régi négy párti koailció alapján, vagy kizárólag kereszínydemokrata politikusokból kell megalakítani. Ez a határozat végeredményben bizalmat szavaz De tíaspeilnek cs eddigi politikájának. De Gasperi kijeién lette, semmit sem szabad változtatni O'aszország eddigi aü inti politikáján, mert az olasz külpoli. tlka bármilyen megváltoztatása csak akkor lehetséges, ha Olasz, ország nyílta" lemond az atlanti sző v étségről cs kilép belőle. De Gasperi szerint az olnsz kormánynak még részben sem sznbad lemondania az „európai védrlmi közösség" és a német újrafelfegy vérzés politikájáról. Belpolitikai vonatkozásban De Gasperi kizártnak tart mindenféle egyezkedést a baloldallal és volt kormányának gazdasági poiilikája mellett szállt síkra országos tanácsának határozatairól n „l'Unltá" a következőket írja: „De Gasperi ismét jónak látta hangoztatni, hogy a háborús atlanti politikának a híve, továbbá, hogy Amerika é« a Vatikán embere. A Keresz. tény-Demokrata Pért országos ; tanácsa Ismét bebizonyította: a klerikális vezetők képtelenek megérteni, hogy a június 7-1 választás véglegc3en szétzúzta politikájuk alapjait A parlamentben ég az országban egyaránt válság van. Nem szabad megengedni, hogy ez a válság el. mérgesedjék. Az Olasz Kommunista Pért kész hozzájárulni a válság megoldásához. Mindenkinek meg kell győződnie arról, hogy a mun. kásosztály nélkül, a dolgozó törne, gek legaktívabb rétegeinek részvétele nélkül, tehát az Olasz Kom. munistu Párt nélkül, egyáltalán nem lehet szó a helyzet mcgsz'lárdítá. sáról és demokratikus társadalmi rendszer kialakításáról. A TÁNCSICS TSZ ÚTTÁ 1949-TÖL 1953-IG 1949 augusztus 28-án a Ságvári telepi pártszervezetben jöttek ötezo az alsóvárosi és a Súgván.telepi dolgozó parasztok, A pártízervezstben egy küldött beszélt, r.ki a pnrasztlrüldöttoéggel meglátogatta a Szovjetuniót és lamurtotte n szovjet haza b.ldog megelégedett kolhoz, parasztjainak (életét A beszámoló végén Nyitrai Antal, Csúcs Mihály, Bálint János és még jó néhánynn, akik már a beszéd alatt döntöttek: bejelornotlék, hogy termaücsoportot alakítanak, így indült el új élet útján 16 alsóvárosi és Súgvári-telepi do!. gozó paraszt. Termeiőcsoportjukut a parasztság érdekelnek nagy har. cocáról, T.inc9ic3 Mihályról nevezték el. 56 hold földdel kezdtek Az 5G holdhoz 98 holdat még kaptak. Igavonó állattal ailckor ínég nem renddikeztek. Azonban nem estek kéisógbe Mögöttük érezték a pártot ós tudták, Rákosi e'vtárs nem hagy. ja ókat cs-rbon. Mire elérkezett nz őszi munkák ideje, dübörgő traktorok jeliek Dorozsmúról és ber. regve ha: ították a barázdákat és nyomában votelték a földbe u bú. zát. A tél beálltával már nyugodtan hajthattál: álomra fejükéi a csoport tagjai. A kulákak jóslala nom vá't be. Egyszerre jelentős hirtclkkal rendelkező emberek let. tek a Táncsicabelibk. 47 hold búzát és 5 hold árpát ve!e!t?k el 1949 JlOlliüS, lUtrvb/A t ll Hic^vn. -lóri*4-® jó Példát jelentett a tanuló őszén ifjúságnak ls. A fin tal ok n DISZ- 1950 tavaszar,, 24-en lettek. Ek. ben az év elejei lanyha munkával |kor elhatározták, hogy építkezéshez szemben különösen nz év vége felé | fognak. A meglévő elhanyagolt lendületesen dolgoztak. A fiatalok színt állami kölcsönből kijavították, és ide helyezték el u kapót; Bérlés, törzset. Alskor újabb rémhírt k?zd» tok terjeszeni a környék kulákjíi. SztM'ébrai, hcsezábaa besaéSték, hc/gy a Táncsics még alig nyitotta ki a özemét, máris kölcsö'M vesz fel, építkezik. — Nem lesz ezeknek ennivalójuk sem — hajtogatták A Táncsicsban azonban nem állt meg az élet. Száz férőhelyes hizlaldát építettek ós föléje nyolc vagonos górét emel. tek. Ezzc] egyldőbftn elkészítettek egy húsz férőhelyes sertésfiaztatót: ezt már pusztán n maguk erejéből. A tavasz beköszöntésével a fö'.d munkára hívta a csooort tagjait. Csakhogy még mindig nem volt lovuk. Újra segítség érkezőit: két pár lovat éa kocsit kaptak, A növényápolásba bevonták az asszonyokat, a munkabíró családtagokat és fáradtságot n«m ismerve harcoltak a magusabb terméshozamért. Munkájuknak szép gyümölcse lett, T.izaiiiha'tniázEás gabonaatlagot ér. tek el.' Az egyénileg gazdálkodók csak 10—11 mázsát arattak le egy holdról. Ez az eredmény minden szónál jobban beszél. Ősszel négy középparaszt és 8 kisparaszt lépett a csoportba Ebben az évben 60 ezer forintot ruháztak be és törlesztették az adósságukat, mégis min. den tag egy-egy munkaegységre 13 forint 50 fillért kapóit, s azon. kívül megkapta a leimészetber.i járadékát is. így izmosodott, terebélyesedett a Táncsics Is*. A kölcsönök jórészét ekkor már visszafizették. A gyorsütemű fejlődés sürgette, sa halta őket. Í95Ü őszén egy 40 férőhelyes tehénistálló építését vették tervbe. Hozzá is fogtak és építették a snját erejükből. Nem kellett oda se kőműves, se ács, se tetőfedő. Csinálták ők maguk és együtt örültek minden felrakott újabb téglasornak, hiszen maguknak építették. 1051 februárjában már el is készült az istálló s jászol, villanyvilágítás várta a szarvasmarha törzset. Röviddel utána még egy 15 méter hosszú gazdasági szint is felépítettek. Ebben az évben 24 hóid földön kezdték meg az öntözéses gazdálkodást. Az eredmények láttán rödik idő alatt 70-re emelkedett a tagok száma és a földterület 300 holdra nőtt. A tagok egyre világosabban látták, hogy érdemes közösen dolgozni. Tavasszal időben kirakták a melegágyban előnevelt palántákat és az év végére 180 ezer forintot jövedelmezett a konyhakert. Holdanként 120 mázsa burgonyát, 9 mázsa gyapotot, 14 mázsa borsót, 30 mázsa csőveskukoricát, 15 és félmázsa árpát és 14 mázsa búzát takarítottak be. Ezzel az eredménynyel ismét bebizonyították a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. A csoporttagoknak egyre kevesebb lett a gondjuk. 1952-ben újabb 18 középparaszttal és 22 kisparaszttal emelkedett a tsz létszáma. 530 hold földet műveltek ebben az évben, A növénytermesztésnél számos jól bevált szovjet módszert alkalmaztak. A négyzetes kukorica vetéssel és pótbeporzással az aszályos esztendő ellenére is jó eredményt értek el. ősszel 368 ezer forint bevétele volt a tsznek. Három év alatt olyan Szép eredményt értek el, hogy négy év helyett két év alatt fizették vissza a sertéstörzs árát. A tsz tagjai között 222 ezer forintot osztottak ki a munkuagységekre. Ugyanakkor jelentős mennyiségű burgonyát, zöldségfélét, gyümölcsöt, kukoricát, árpát és egyéb terményt osztottak szét. Három év alatt annyira fejlődött a tsz, hogy csodálattal tekintenek rá a kívülálló dolgozó parasztok. 1949-ben semmivel kezdték, most pedig több mint 400 ezer forint a közös vagyonuk értéke. 288 darab sertésük, 47 szarvasmarhájuk, 267 kacsájuk, 1400 darab naposcsibéjük és 31 lovuk van. A szarvasmarháknál bevezették az egyedi takarmányozást, u napi háromszori fejést s a tejért és a tejtermékekért 30 ezer forintot kaptak ebben az évben. A kertészet néhány hét alatt 70 ezer forintot jövedelmezett a csoportnak. Ma 543 hold földön gazdálkodnak és a tagság létszáma egy év alatt 72-ről 138-ra emelkedett. Aki a Szabadkai-úton megy el, láthatja a tsz munkáját é* eredményeit, láthatja, hogy a Tánc»ie»tsg teljes lendülettel követi a Szovjetunió kolhozainak nyomát s tagjai a boldog élet útján haladnak,