Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-11 / 161. szám

SZOMBAT, 1958. JULIUS 11. 3 Kiváló minőségű cipők gyártásával jó hírnevet szereznek a magyar könnyűiparnak a DÉMA Cipőgyár dolgozói A DÉMA Cipőgyárban naponta töbhszáz pár cipő készül, amelynek elkészítése a dolgozóktól minden munkafolyamainál gondos és pontos munkát kíván meg. Az üzem műszaki vezetőinek és dolgozóinak a második negyedévben szívós és kitartó munkát keltett vé­gezni, hogy behozzák az első ne­gyedévi lemaradást. Törekvésük nem volt hiábavaló, mert június 30-ig féléves tervüket 100 százalék­ban teljesítettek. így adósság nél­kül kezdték meg a harmadik ne. gyedév napjainak minden, eddiginél sikeresebb teljesítésén, illetve túltel­jesítését- A gyárban túlsúlyban ex­portárut készítenek, az özam dolgozóinak tehát kétszeresen keli ügyeíniök a minőségi munkára, hogy a kezük alól kikerült munka­darabok a magyair dolgozók jóhír. nevét háittefisék s mindenkor megfe­leljenek a vásárlók kívánságának és igényeindk. Eridéig reklamáció még nem érkezett a vállalathoz a nem megfelelő minőség miatt. A Tanm­inpex Külkereskedelmi Vállalat köz. vetítésével az üzem munkásai ttíbb. BZÖr részesültok már dicséretben a kiváló exportáru gyártásáért. Június hónapban az üzem globális minősége 97.27 százalék volt. A mi­nőség megjavítása érdekében a mű­szaki vezetők a munka fokozottabb ellenőrzését tűztek ki célul. Azelőtt több esetben előfordult, hogy a már teljesen elkészült cipőkön vettek észre a hibát, amelyet mér nehéz volt kijavítani. Most azonban az egyes munkadarabok minőségét — • mint átveszik a dolgozóktól — azonnal ellenőrzik. Ha nem megfe­lelő, visszaadják' készítőjének, A harmadik negyedévre még e hónap etső napjaiban a vállalat minden dolgozója te«i muokafelajánlást. Vál­lalták, hogy a t«nnélés növelésével párhuzamosan az exportgyártmá­nyuk minőségét még tovább javít­ják, hogy a harmadik negyed évben elnyerhessék a cipőipari vállalatok között a „legjobb minőséget gyártó üzem" részére rendszeresített ván­dorzászlót­Adott szavuk valóraváltásáért ne. mes vetélkedés indult meg az üzem­részek és azok dolgozói között. A legutóbbi értékelésnél a legjobb minőséget gyórtó üzemrész a tűző volt 99.95 százalékos minő­ségi munkájával. Innen kerülnek ki a legkiválóbb exportgyártmányok munkadarabjai is. A tűző üzemrész­nek komoly versenytársa a kikészítő üzemrész, ahol fokozottabb ellenőr. ZeS alkalmazásával, a dolgozók lel­kiismeretes munkájával a minőséget 99.90 százalékra javították. Az üzem dolgozói nagy örömmel fogadták Népköztársaságunk kormá­nyának új programmját, amelynek megvalósításával napróLnapra emel. kedni fog dolgozóink életszínvonala. Figyelmüket különösen az a rész ra­gadta meg, oanely a lakosság min­den eddiginél bővebb iparcikk ellá­tásáról szól. Kormányunk új célki­tűzése megvalósításának ezt a ré­i^ét a DÉMA Cipőgyár dolgozói az­zal segítők, hogy a dolgozók szá­mára több és jobbminőstgű cipőt ké­szítenek Megfogadták azt is, hogy az export,gyártmány oka ( időben és kiváló minőségben szállítják a meg­rendtelóknek. Nem sók idő leit el azóta, hogy az üzem dolgozói ar új progromm megvalósítóiéért harcbaindultak. de máris kiemelkedő teljesítményekről számolhatnak bei, különösen exporttervük teljesítése során. A legjobb eredményt elérők közé sorakozik fel Korom Sándorné tűzönő, aki 126 százalékos teljesít­ménye mellett 100 százalékos mi. nőséggel dolgozik. A kiváló minő­séget úgy tudja elérni, hogy mun­kája közben ügyel arra, hogy a tű­zések arányos és egyenletes öltéssel legyenek elkészítve. Munkatársait is szívesen segíti. A második negyed, évben nyolc gyengébben teljesítőnek adta át munkamódszerét. Legutóbb Hegedűs Istvánniét tanította meg a helyes és gyors munkafogásokra s arra is, hogyan lehel hibátlan ég megfelelő minőséget gyártani. Hegedűs Istvánná munkájának nem­csak a minősége javult, hanem emelkedett a teljesítménye is. Az­előtt 90 százalékot teljesített, jelen­tag 107 százaléknál tart 100* száza, lékos minőségi munka mellett. A kikészítő üzemrészben Jójárt Já­nosné minősége állandóan 100 szá­zalék körül mozog. Az exportáruk készítésénél 129 százalékot ért el. Hegedűs Ferencné 115 'és Fényszá­rosi Károlyné 114 százalékos telje, sílmény mellett munkájuk minősé­gét a tegnapi napra 100 százalékra javították. Az alja-üzemrészben jó minőséggel dolgozik Kocsis József, akinek minőségi teljesítménye állan­dóan megfelel az előírt követeimé" nyéknek. Az 5 teljesítménye 118% .ra emelkedett. Az exportáru készítésé­nél kitűnnek még jó munkájukkal dolgozótársaik közül Balogh Vince 139, Nagy Ferencné 133. Széli Lászlóné 130, Szilágyi Irén ifjú­munkás pedig 121 százalékos telje­sítménnyel. A DÉMA Cipőgyár vállalatveze­tősége, műszaki dolgozói és az üzem valamennyi dolgozója a párt iránymutatását állandóan szem előtt tartva harcoljanak még na. gyobb lendülettel mindennapi tervük teljesítéséért, szebbnél-szebb cipők készítéséért, az exportáruk kiváló minőségéért. Csongrád megye minden dolgozója hallgassa meg Rákosi elvfárs beszédének rádiáközvetiiését A Magyar Dolgozók Pártja budapesti szervezetének mai párt­aktíva ülésén Rákosi Mátyás elvtárs mond beszédet. A beszédei este 3 órakor a rádió is közvetíti. A pártbizottságok, pártszervezetek és tömegszervezetek minde­nütt szervezzék meg a csoportos rádióhallgatást. A párt- és töincg­szervezeti székházakban, kultúrotthonokban és egyéb csoportos rádió­hallgatásra alkalmas helyekre nccsak a párt és tömegszervezeti ta­gokat, hanem a pártonkiviilieket is hívják el minél nagyobb szám­mal. A párt- és tömegszervezeti vezetők, bizalmiak és népnevelők vi­tassák is meg a dolgozókkal a hallottakat, hallgassák meg a beszéd­del kapcsolatos észrevételeiket. Párt- és tömegszervezeteink biztosítsák, hogy az üzemek, föl­dek, hivatalok dolgozói, városok, falvak, tanyák lakói minél többen meghallgassák Rákosi Mátyás elvtárs beszédét. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának rendelete az állalorvosi szolgáltatások kiterjesztéséről és az állategészségügyi szolgálat fejlesztéséről A Szülői Munkaközösség elmúlt évi munkájának tapasztalatai ' Az élenjáró szovjet pedagógia hozta létre a Szülői Munkaközös­ség intézményét. Kairov könyve, a Pedagógia, hosszan foglalkozik ez­zel a problémával s megjelöli az utat, amelyen járnia kell az SZMK-nak. Milyen eredményeket ért el az SZMK az elmúlt évben a Madách­Ufceai iskolában? Az iskolának 580 növendéke van. Legtöbb fiúnak apja, anyja mun­kába jár s azért fokozottabban sok feladat megoldása vár az iskolara. Az iskolára nehezedő feladato­kat az iskola meg is oldja. Eb­ben fontos része van az SZMK munkájának. Az iskola egyik legszebb ered­ménye a hiányzások, késések fel­számolása. Szeptemberben — fő­ként az akkor odakerült tanulók •— sokszor késtek. Negyed, sőt fél­kilenckor érkeztek meg az isko­lába, háromnegyed nyolc helyett. Az igazgatóval együtt az SZMK elnöke minden reggel megkérdezte az elkésett tanulóktól a késés okát s ha annak otthoni oka volt, meg­látogatták a szülőket s megmagya­rázták, hogy a jó munka az isko­lában is pontosságot kíván. Aho­gyan a nevelők sem késtek egy­szer sem, a növendékeknek sem szabad elkésni. Az iskola így elérte, hogy az őszi 15—20 elkésés nemsokára csökkent 2—3-ra, később pedig teljesen megszűnt. Sok tanuló reggel 6—7 órakor eljött hazulról s csak délután 4—5 órakor mehetett haza. Számukra létrehozta az iskola a tanulószobát, ahova fél héttől délután 5-ig be­mehettek a növendékek s a neve­lők állandó felügyelete alatt ta­nultak. A nevelők nemcsak fel­ügyeltek, hanem magyaráztak, ki­kérdeztek, utasítást adtak. Ennek eredménye is, hogy a tanulmányi színvonal igen szépen emelkedett. A mulasztóknál is megnézték, mi a mulasztás oka és segítettek. Az SZMK sokszor nyújtott ebben a munkában segítséget. Ennek ered­ményeként itt is szép javulás ál­lott be. A szülők nevelésére is sok gon­dot fordítottak az iskolában. Ennek egyik szép eszköze volt a Szülők Iskolája. A tanév folyamán minden héten tartott a testület — az SZMK szervezésében — isme­retterjesztő előadást. Ennek az előadássorozatnak középpontjában a tanuló testi és szellemi fejlő­dése, az iskola és szülői ház kap­csolata állott, Igen sok szülő járt erre örömmel s minden a tanu­lókkal kapcsolatos problémát meg­beszéltek. Az iskola egyik fontos teen­dője volt a továbbtanulással kapcsolatos problémák megol­dása. Az iskoláztatási munka nem már­ciusban, hanem már szeptember­ben kezdődött. Az állandó bizott­ság tagjai minden tanulót meglá­togattak; a szükséghez képest néha többször. Ennek volt eredménye, hogy az iskoláztatási munka jól sikerült. Az SZMK tagjai heteken keresztül látogattak, érveltek s ennek következtében minden ta­nuló abba a középiskolába jutott, ahová kívánkozott. Sok probléma várt megoldásra, amelyet az SZMK segítsége nél­kül nem lehetett megoldani. Ilyen volt például az ifjúsági könyvtár gyarapítása, a "-Szolgáld ki magad* szolgálat megvalósítása, az iskola dekorálása, a természettudomá­nyos szertár felszerelésének kiegé­szítése. Az SZMK több mint 7000 forinttal segítette ezt a munkát. Az iskola és szülői ház kapcso­latának kiépítése az SZMK szép feladata. Ezt a Madách-utcai is­kola SZMK megértette s jól meg­valósította. (T. M.) Az állattenyésztés fejlődését je­lentős mértékben hátráltatja, hogy az állatbetegségek megelőzésére és a beteg állatok gyógykezelésére igénybe vett állatorvosi ténykedés a dolgozó parasztság, valamint a többi állattartók jelentékeny anyagi megterhelésével jár. Ennek következménye, hogy az állattar­tók a beteg állatok megvizsgálta­tását, a védekezés célját szolgáló védőoltásokat és az állatok gyógy­kezelését elhanyagolták és emiatt az állatok termelőképessége nagy fokban csökkent, sok esetben "pe­dig elhullásukra vezetett. Az ilyen okból keletkezett káro­sodások csökkentése, a dolgozó pa­rasztság anyagi megsegítése és ezzel az állategészségügy megjaví­tása és további fejlesztése érdeké­ben a minisztertanács a követke­zőket rendeli: 1. § Az állami állatorvosi gyakorlat körébe tartozó, a betegségek meg­előzésével, felderítésével és gyó­gyításával kapcsolatos, valamint hatósági rendelkezéssel előírt egyéb teendőket az állami állatorvosok díjtalanul látják el. 2. § A termelőszövetkezetek és ter­melőszövetkezeti csoportok közös állatállománya részére a fertőző állatbetegségek megelőzéséhez és leküzdéséhez szükséges oltóanya­gokat az állam díjtalanul bocsátja rendelkezésre. Az állatgyógyászati anyagok árai változatlanok marad­nak. 3. § Az állami állatorvosok részére minden állatorvosi körzet székhe­lyén megfelelő lakást és az álla­tok gyógykezelésére is alkalmas rendelőhelyiséget kell biztosítani. 4. §. Minden nagyobb községben ás vá­rosban — annak kiterjedéséhez ké­pest — fokozatosan állatorvos.tech­nikust, vagy felcsert kell alkalmaz­ni, akinek feladatát 'és munkakörét a földművelésügyi miniszter álla­pítja meg. 5. §. Az állalorvosi szolgáltatások za. vartalan ellátása érdekében, első­sorban a kiterjedt körzetekiben mű­ködő állami állatorvosok részére, fo. lyamatosan gépkocsi vásárlását kell lehetővé tenni és erre hosszúlejá­ratú hitelt kelt biztosítani. 6. §• A földművelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben terjesszen javaslatot a miniszterta­nács eté az állatorvosok új premi­zálási rendszerére. A premizálást az állatorvos munkájától é3 az ál­lati betegségek megelőzésében elért eredményeitől kell függővé tenni. 7. §. E rendelet végrehajtásáról a földművelésügyi miniszter gondos­kodik. Ez a rendelet 1953 augusztug 1. napján lép hatályba. Hatálybalé. pésével egyidejűleg a jogszabályok­nak, különösen a 237—1950 IX. 17— M. T számú, a 17—1951 (I- 14.) M. T számú rendelet ellentétes ren­delkezései hatályukat vesztik. Nagy Imre s. k., a Minisztertanács elnök* Kinevezték a nyereménybetélkön/vek sorsolásának sorsolási bizottságát A pénzügyminiszter kinevezte a nyerem'énybetétkönyvek 1953. II negyedévi országos sorsolásának Sorsolási Bizottságát. Elnök: Mészá­ros János, az Országos Takarék­pénztár Hódmezővásárhelyi Fiókjá­nak főnöke, ,a bizottság tagjai: Darabos György, Csongrádmegye Tanácsa pénzügyi osztályvezetője, Bódi Lajosné, SZTK csongrádme. A szorgalmas munka eredményeként bő termést takarítanak be a határmenti röszkei Lenin-tszcsben Egyre fogynak a ga. bonntáblák és egyre so­kasodnak a keresztek a Tito-határmcnti Rdezkc község földjein. Szorgos parasztok laknak ezen a •vidéken. Sok munkaigé­nyes növényt, gyapotot, fűszerpaprikát és mást termelnek. Jól tudják, a gazdag /érmés sok és jó munkái láván. Az aratásnál is jól kihasz­nálnak minden percet, hogy minél több gabou­kerüljön a zsákokba, Az országgyűlés ülése ó'a pedig százszorosra nőit minden egyes dolgozó parasztban az clhatáro zás: egyetlen szem se pe­regjen a tarlóba, így is segítsük a kormány pro­gramm mielőbbi meg­valósulását. A szövgei. mas munka meg is hozta gyümölcsét- Nem ritka a községben az olyan dolgozó paraszt, mint Vér Antal, aki nyolcvan keresztet is összehordott két hold búzaföldjén és tizenöt mázsás holdan­kénli termésre számít. Dc meg lesz nz egész községben a tizenöt má­zsás árpa,, tizenhárom— tizennégy mázsás búza­átlag termés. Szerdán is már kora hajnalban nagy sürgés" forgás volt az egész ha­tárban. A Lenin hárma* típusú tszcs tagjai még korábban láttak munká­hoz, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Hogy­isne igyekeztek volna, hisz nekik még több dol­guk van, még gazdagabb termést takarítanak be, mint a falubeliek. Az ár­pa tizenhat—tizenhét má zsás átlagot hoz a pró­bacséplés szerint. De van olyan tábla is, ame­lyik tizenkilenc mázsá­val fizet holdankint. li' lencvennyolc hold búzá­juk tizenhat mázsás áh lógó1 ígér, de a szép har­mincötholdas tábla a knr tadombi-dűlöben bizto­san meghozza a tizen, nyolcat is. Olyan kuko­ricai. sincs a leör,nyéken mint a tszcs-ben. A hu. szonöt hold, amit négy­zetesen vetettek, már kél méter magasságú, <nr n lesz rajta az ötven má­zsa is. Fűszerpaprikából harmincöt mázsára szá­mítanak holdankint. Ez is több százezer torinlt il növeli a tsz bevételét­A leggyönyörűbb a gyapotföldjük. Bizony csodálkozva állnak meg mellette az egyénileg dolgozó parasztok, messzi vidékre is elvi­szik a tagság szorgalmú, nak hírét. Hatszor hr pálfák, kétszer egyelték. Legalább fiz mázsa fe­hér aranyat takarítanak majd be holdankint. Nagy darabbal gya­rapszik az idén a „kö­zös", már mo^t is egy­millión felüli a vagyo­nuk. A gazdag jószágál­lomány: a hatvan anya­koca kettőszázhúsz tza­ponilatával, harminc, egy szarvas. és ' öven­dékmarha, harminchét ló. A sok istálló mind arról beszél: jól gazdál­kodnak a. röszkei Lenin­ben• Már tervezik hx gyan gyarapodnak majd tovább. A terv eqyrcszc hamarosan valóra válik. Az aratás után azonnal hozzákezdenek az új öt­ven férőhelyes tehén.:, tálló építéséhez. Kije­lölték az ölvén anya co­ca részére készülő fiaz. la tó helyet is. Nemcsak a közös na­gyon gyarapszik az idén. bőségesen megtelik a tsz-fagok kamrája, sok felesleg jut a szabad pi­acra. Ugy számítják, ke­nyérgabonából legkeve­sebb három kiló, árpából egy kiló jut egy munka­egységre. Szélpál Ts< ''li és felesége már eddig végzett munkája után több, mint kilenc mázsa kényéi-gabonát és httrom gyei alközpontjának takarékossági megbízottja, Oláh István, a márlé­lyi Haladás tszcs tagja, titkár: Fid­lóczky József, az Országos Takarék­pénztár központi szakelőadója. A sorsolást Hódmezővásárhelyen a Petőfi kultúrház színháztermében tartják július ll-'én, szombaton dél­uán 5 órai kezdettel, s azon a Sze­gedi Állami Nemzeti Színház ki­váló művészei is fellépnek. A sorso­lás nyilvános, szabad és díjtalan b"­lépés. mázsa árpái kap. Csor dós György háro'mszó.z­lizenhét munkaegységére egymaga ennél többet visz haza. Nem beszélve a magas pénzösszegről, ami majd a sok ipari nö­vény, a paprika után egy­egy munkaegységre jut. Bizony jut bőven an­nak, aki szorgalmas volt — mondja Berta István brigádvezető. De 'udjuk azt, hogy az eddig,nél sokkal jobban fogunk él­ni, mert nemcsak a bő termés, hanem a kor­mány új programmja M hozzásegít bennünket ehhez. A jövőben még srkkal több támogatást kapnak a termelőszöve'. kezelek és bizony cz még jobb munkára ser­kent minket. Mondha­tom vasárnap óla leg­alább száz négyszögöllel többet vágott le• minden­in naponta. A rozs és az árpa aratását Lefe­jeztük és úgy számi'­iuk, pénteken, de legké­sőbb szombaton, ha'- nap alatt a búza aratását is befejezzük. Aztán pedig a behordással együtt megindul a cséplés is, hogy minél előbb viszo­nozzuk, az állam iránti kötelezettségünk tel/esi­lésével a párt és a kor­mány gondoskodását. A söripar a minőség tokoza os javításáért — több, jobb üdítő ital is kerül a /ogyasztóbhoz Ebben az évben a magyarországi sörgyárak félmillió hektólitervel több sört készítenek, mint tavaly. Ez a többtermelés nem ártott a sör minőségének, de javítani sem tudták azt. Most söriparunk felké­szült, hogy a mennyiség emelése mellett a minőséget is javítsa. Sokan kedvelik az üdítő italo­kat. Eddig csak narancsízű üdítő italt készítettek, de vidéken sok helyen nem lehetett kapni. Most megszervezik, hogy az ország leg­különbözőbb részein kapható te­gyen a narancsíz mellett málna, meggy és citrom ízű üdítő ital Kiterjesztik az állatorvos­szak segédkópzést -Ingyenessé tesszük az állator­vosi szolgáltatást* mondotta többek között Nagy Imre elvtárs, a mi­nisztertanács elnöke, az új kor­mányprogrammot bejelentő beszé­dében. Az ingyenes állatorvosi ke­zelés megnövekedett feladatok elé állítja az állatorvosokat. Ezért már az ősztől növelik az állatorvos­szaksegédképző tanfolyamok szá­mát. Eddig összesen három ilyen tanfolyam működött öthónapos ok­tatási idővel. Az ősszel újabb ál­latorvosszaksegédképző tanfolya­mokat létesítenek és valamcn^vi ilyen iskola 10 hónapos lesz

Next

/
Thumbnails
Contents