Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-05 / 156. szám

4 VASARNAP, 19«3 JULIUS 5. (Folytatás a 3. oldalról.) ha nem követnek el bűncselekményi a dolgozó nép. állanmen. dfink oMen, törvényéé védelmet kell biztosítani, hogy nyugodtan élhessenek éi dolgozhussonak. Temússctcsen nem következik, mict ahogy nem is következhet eb. bői az. hogy a dolgozó parasztok köblükre ö'elik a kulákokat. A kirmány intéxkedéseiivcik nyomán növekedni fog a dolgozó pcraszlság úbarsése. feJclős£%érzete. mert nyilvánvBlólib less, hogy a kalakok korlátozását szolgáló' rend. saibályok betartása nemcsak o ta. nácsok feladata, Előre lehet látni hogy saját érdekeik védelmében a do gozó parasztok sokkal inkább mini eddig, fel fognak lépni a szabotáló vagy adócsaló kulákok ellen, követelni fogják megbüntetésüket. A törvényességről szólna lapította: A ml országunkban a törvényeket a dolgozó nép: munkások, dol. ROZÓ pj\raszt0k, értelmiségiek, dolgozó kisemberele hozzá!;, a dolgozó nép érdekében. Ezeknek betartása ugyanúgy 1 ö telező vez-tő ember ekre és az áJ'iwni szervekre, mint az cg'Asaerű emberekre. S. k gondot ós problémát, bizonytalanságot és sér imet okozott, hogy tanácsaink és más állami szervek és vállalatok, régben felülről jövő lúho't követelmények mi»tt, gyakran megsértették a törvényességet. Ncsn egy helyen ciőfordu t. hogy olJTOn dolgozó paraszt, túl köve eltek és hajlottak végre baszolgá'.tatáet vngy adófizetést, aki már teljesítette kötelezettségét. Ez»\k a hibák sokszor azzal tetéződtek. hogy ha valaki szóvátette u tanács hibáit, újból megfenyeget. megáL tik. Ennek hálására nem egyszeri úgy kczrltek a dolgozó parasztok:! „Ne szólj szám, nem fáj fejem." j Orozágunkboi :sak egy törvényt írunk, amelynek betartása min. | dtiskire kötelező. A mi törvényeink.; a do'.gozó nép törvényei, nemcsak | a kötcíczet'.séTaket, hanem a do'' gozó nép jogait is előírják. Senki sem vonhatja ki magúi a kötelezcltségek teljesítése alól, de senki sem csorbíthatja egyetlen állam, po'gír lörvé 'yea jogait sem. Végül arról szólt, hogy a hibák megszüntetése, dolgozó népünk élet. színvonalának emelkedése erősíteni fogja a munkás-paraszt szövetséget. A dolgozó parasztság a munkásosztállyal, a többi dolgozó rétegekkel együtt most még Szilár. drnbban sorakozik fel a párt, a kor. mányzat, népi demokratikus rend. szerünk melleit. Jelentkezés a debreceni mezőgazdasági akadémiára Ezután Bognár Rezsó szólalt fel. Bognár Rezső elvtárs felszólalása Mint a magyar értelmiség egyik.is. Nagy megelégedettség tölt el kepviseioje — mondotta — nagy I most. hoev sikerült földeríteni » őszinte elismeréssel örömmel és üdvözlöm a minisztertanács elnökének beszédét, amelyben népköztársaságunk új kormányának politikai irányvonalát ismertette és feltárta előttünk a szocialista építés új, nagyvonalú és az eddiginél jobban megalapozott perspektíváját. A felszabadulás óta a függetlenség, a szabadság és a felemelkedés útján hatalmas győzelmet arattunk, de azt hiszem, hogy a mai napon új hazánk építésének egyik legjelentősebb fordulópontjához érkeztünk el. A kormány új politikájának nagy jelentőségét elsősorban abban látom, hogy előtérbe állítja dolgozó népünk anyagi és kulturális helyzetének azonnali és gyors megjavítását, világossá teszik, hogy a szocialista építés, maga a termelés nem öncél, hanem a dolgozók jólétét és boldogulását és a fejlődést szolgálja. Népi demokráciánk nagy vívmányainak hosszú sora a bizonyíték arra, hogy a ml rendszerünk a magyar nép felemelkedését, békéjét és biztonságát szolgáló rendszer volt eddig is. Ezt nem utolsó sorban mi, a régebbi generációhoz tartezó magyar értelmiségiek is elmondhatjuk, akiknek alkalmuk volt összehasonlítani az értelmiségi munka helyzetét a múltban és most. A felszabadulás és a dolgozó nép hatalomra jutása óta a mi helyzetünk is gyökeresen megváltozott. Az értelmiség is szabaddá lett és mindinkább összeforr a néppel — eszméi, érdekei, céljai ma már nem választják el, hanem szorosan összekapcsolják a nagy dolgozó osztályokkal. Az alkotásnak olyan lehetőségei tárultak fel előttünk, amelyekre azelőtt nem is gondolhattunk, az építésnek, a kutatásnak, a tanításnak, a gyógyításnak, az alkotó gondolatnak nem remélt lehetőségei és távlatai. A magyar értelmiség szereti új hazáját, becsben tartja szakmáját elsősorban azért, mert érzi népünk meleg rokonszenvét, az állam támogatását, tudja, hogy munkájával népét és a haladást szolgálja, az új, szabad, emberibb társadalmat építi. Ezzel azonban nem akarom azt mondani, hogy nem voltak vagy ma nincsenek olyan sérelmeink, amelyek komolyan megnehezítették, akadályozták, néhol majdnem, hogy megakadályozták munkánk eredményes folytatását. Az értelmiség áldozatkész volt és az ma ls, de lelkesedését, odaadását, ügyszeretetét nem egyszer béklyóba verte a problémái és anyagi gondjai iránti közömbösség. A legnagyobb fájdalmat okozta emellett az, hogy derék, megbecsülésre méltó értelmiségleknek legjobb erőfeszítése ellenére is sokszor gyanakvást és bizalmatlanságot kellett tapasztalniok. Tagadhatalan, hogy a régi nevelés és világnézet ellen a legszívosabban a régi értelmiség között kell harcolni. Sokhelyt hiányzott az a megértés és türelem, amelynek légkörében meggyorsulhatott volna az értelmiség politikai és Ideológiai fejlődése. Ml sokáig azzal áltattuk magunkat, hogy ezek a hibák esetleges, nem szükségszerű, nem törvényszerű Jelenségek. Ez a megítélés helytelen volt, ezek a hibák igen mélyen gyökeredznek és pedig abban, hogy a szocializmus építésének üteme nálunk túl gyors volt és ennél fogva úgyszólván minden területen túl magasra szabtuk a követelményeket. A túlfeszített tempó szükségszerűen és óhatatlanul kapkodáshoz és túlkapásokhoz vezetett: így került a meggyőzés helyébe gyakran az erőszakoskodás, ezért maradt eredménytelen egy sor jószándékú, az értelmiség i most, hogy sikerült felderíteni a bajok forrását és az a biztonságos érzés, hogy kezünkben van végre nehézségeink megoldásának kulcsa. Tudjuk és átérezzük, hogy a szocialista építés sikere megvalósításának egészéről van szó. Ez pedig épp úgy a szivünkön fekszik, mint a többi becsületes és hűséges magyar dolgozónak. Bátran kijelenthetem: a magyar értelmiség túlnyomó többsége szívvel-lélekkel a szocialista átalakulás mellett, a párt mellett, a kormány mellett áll. Az ország társadalmi alakulásában láttuk és látjuk az ország békéjének és felvirágzásának zálogát, a szocializmusban láttuk és látjuk ma még világosabban azt a rendszert, amely a nép és az értelmiség számára alkotást és képességei korlátlan kibontakozását, a jómódot és a magas kultúrát biztosítja. Az indokolatlanul súlyos nehéz ségek a bizalmatlanság és nem egy" s«cr az igazságtalan bánásmód, a2 anyagi és kuttúrálie igények elhanyagolása, háttérbeszoritása 1—' k csodálkozhatna ezen — természetesen növelték az ingadozást az értelmiség soraibán. Annál nagyobb a jeleni őségé a most bekövetkezett fordulatnak: most megvan minden lehetőségünk, hogy felszámoljuk ezeket a zavaró tényezőket és a ma. gyár értelmiség minden tehet'égét ós értékéi az új társadalom szolgálatába állítsuk, annak a munkának a szo'gá'atába. amely szebbé, gazdagabbá, boldogabbá teszi egész népünk életét. Ami a tempó észszerű lassítását ffleti: én csak helyeselni tudom ezt n törekvést. Az elmondottakon kívül azért is mert úgy látom, hogy az ütem ilyen értelmű csökkentése nem gyöngíti. hanem erősíti az országot. Nagy elvtárs és az előttem szó'ott képviselőtársak itt °gy ser meggyőző ténnyel bizonyítot'ák. hogy a túlzó tempó műven hibákra vezeteti- Ezek közül alá szerelném húzni a közoktatás terén elkó" vetett hibákat, amikre Nagy Imre elvtárs ls rámutntoft: B fölemelt ötéves terv szerint. 1951 végéig It.Of'O mérnököt képezünk ki, a mérnökhallgatók száma már 1951 -ben a háhorúrfőtti ttzSzerese volt. — ugyanakkor a falusi nyolcosztályos általAios Iskola kőtelező elvégzésének biztosítását ovak a második ötéves terv végére, tehát 105í> végérc tűrtük ki. Ez káiftó elleniét, amely jól példázza az iparosítás icrén való előrerobanást és a falu ku.turál s színvonalnak elhanyagolását, nem ls szólva arról, hogy az egyetemeknek ez a horribilisen gyors felfejlesztés föllétlenül a színvonal rovására megy. Ami oz ipar és a mezőgruzdaság. a könnyű- és a nehézipar fejlesztése közötti aránytalanságot illeti — úgy hiszem, ezek kiküszöbölése is óriási horderejű tett lesz, amely az életszínvonal, a kul'.úm és egészségügy fejlődésére igen üdvös hatással lesz. Ugy véleim, alkalmas ez a pil. ianat, hogy a néphez hű magyar értelmiség nevében, — a régi és új nevében egyaránt — ünnepélyesen megfogadjam, mi tudni fogjuk kötelességünket népünkkel, pártunkkal, államunkkai szemben és tetteinkkel fogjuk bebizonyítani, hogy nem mé'tatkunul erősítették meg jogainkat, támogatták jogos igényeinket. A kormány új poli. likája igen sok feladatot hárít ránk. A népgazdasági tervek átdolgozása, — hatalmas munka, amely gondosságot, körültekintést és gyorsaságot követel. Az új poli. tikiad célkitűzések távolról sem jelentik a fegyelem lazítását, sem a technológia, sam a munka, sem »z anyaglakarékosság terén. Nem utolsó sorban a műszaki értelmiségen múlik, hogy ezeket a követeimé, nyéket tudatosítsuk és érvényre juttassuk. Az clelszínvonal növekedésével nemcsak az anyagi szükséglelek, hanem a kulturális szükségletek kielégítése is nagy erőfeszítéseket fog követelni nz értelmiségtől, a nép. müvelés és népoktatás, a tudomány, az irodalom és a művészet dolgozóitól egyaránt. A magyar értelmiség azonban szívesen vállalja ezeket a Jeladótokat, mert 'álja, hogy az eddiginél is nagyobb megbecsülésben részesül és olyan foltétetek között végezheti munkáját, amelyek az ed. digjnél soklral kedvezőbbek számára és valóban reális, szilárd ta'ajon nyugszanak. Értelmiségünk, nagy pártunk a Magyar Dolgozóit Pár:, ja mögé felsorakozva, meg fogja oh'mmi ezeket a feladatokat. Bognár Rezső felszólalása ntán Rónai Sándor elnök az ortíaággyű. lés ülésszakát bezárta. Törvény a Magyar Népköztársaság alkotmányának módosításáról 1. Paragrafus. A jc'en törvény • tóriumot bel. és külkereskedelmi értelmében a Magyar Népköztársa. | minisztériummá. ság Minisztertanácsát a Minisztertanács első elnökhelyetteseivel és az Országos Tervhivatal elnökével ki kell egészíteni. 2. Paragrafus. Az 1 paragrafus rendelkezéseinek megfelelően az Alkotmány 23. paragrafusának (1) bekezdése a következőképpen módosa': „(1) A Minisztertanács n) A M'nteztertnnács elnökéből, b) A Minisztertanács első elnök, helyetteseiből, illetőleg elnökhelyetteseiből, c) Az ál'.ammlniszterböl Illetőleg államminiszterrkből, d) A minisztériumokat vezető ml. nlszterckböl és az Országos Tervhiva'ai elnökéből áll.' 3. Paragrafus. A jelen törvény érlel méhen a) Az általános gépipari mlnlsz. tóriumot, a kohászati minisztériumot és n középgépipari minlszté. riumot kohó- és gépipart mlniszlé. riummá, b) A bánya ós energiaügyi ml. nisztérlumnl és a vegyipari minisztériumot nehézipari minisztériummá, c) A könnyűipari minisztériumot és a helyi ipar minisztériumát könnyülpari mlnlsz'ériummá, d) A földművelésügyi miniszté. riumot ós az á lumi gazdaságok és erdők minisztériumát földművelésügyi minisztériummá, e) A külkereskedelmi minisztérl. Iránti szimpátiával telt Intézkedés umot és a belkereskedelmi minlszf) Az építésügyi minisztériumot és az épílőanyagipar) minisztériumét építésügyi minisztériummá, g) A közlekedésügyi minisztériu. mot és a postaügyi minisztériumot közlekedés- és póslaügyl minlszté. riummá, h) A felsőoktatási minisztériumot és n közoktatásügyi minisztériumot oktatásügyi minisztériummá kell összevonni. 4. Paragrafus. A 3. paragrafus rendelkezéseinek megfelelően nz Alkotmány 24. paragrafusának új szövege a következő: -24. Paragrafus. A Magyar Népköztársaság Minisztériumai: A külügyminisztérium, A belügyminisztérium, A honvcdelmi minisztérium, A pénzügyminisztérium, Az igazságiigyminisztórium, A kohó- és gépipari minisztérium, A nehézipari minisztérium, A könnyűipari minisztérium, A földművelésügyi minisztérium, A bel- és külkereskedelmi minisztérium. Az élelmiszeripari minisztérium, A begyűjtést minisztérium. Az építésügyi minisztérium, A közlekedés- és postaügyi minisztérium, A népművelési minisztérium. Az oktatásügyi minisztérium. Az egészségügyi minisztérium*. (MTI) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet bocsátott ki Debrecenben 3 éveg mezőgazdasági akadémia *ét'-'slléséről. Az új főiskola első évfolyamán az év őszén indul meg az okUtás. Az akadémia o'yan f' sflfokú képzetW-gii szakemberek-! ad népgazdaságunknak, akik alka inasok a szocia'icta nagyüzemi mezőgazd isági termelés minden ágának közv. t en, gyakorlati szakirányilására. Éppen ezért az akadémia a mezőgazdaság, termelés minden ágazatában, e ső sorban a növényterméésbm. ál'altenyésztésben és üzemszervezésben, de a mezőgazdasági üzemek terve, résének, gépesítésének és a gépek üzemelt el és ének leglényegesebb gyakorlati kérdéseiben is járatos szakembereket képez ki. Az akadémiám felvételüket kérhe. tik a mosf érettségizett középiskolásokon kívül azok a II életévüket betöltött, de legfeljebb 30 éves dolgozók is, akik mezőgazdasági gimnáziumi, vagy mezőgazdasági technikumi érettségi (képesítői bizonyítvánnyal rendelkeznek, fiiggettenül attól, hogy jelenleg a mezőgazdaság, ban dolgoznak-e, továbbá bármilyen érettségi bizonyítvánnyal rendelke. zők, akik legalább rgy éve a mező. gazdaságban dolgoznak. A debreceni mezőgazdasági akadémiára való felvételi a. földművelésügyi minisztériumtól kell kérni. A kérelemhez a következő okmányokat kell csatolni: a születési anyakönyvi kivonat, érettségi bizonyítvány, vagyoni bizonyítvány, a szülök Lakóhelyéről, amely a szülők vagyoni helyzetét is feltünteti, részletes önéletrajz, a jelenlegi és korábbi bsmrtások és a ponios lakcím feltüntetésével, munkaadói igazolás jeton'ogi munkaköréről, hatósági (SZTK) orvosi igazolás egészségi állapotáról. A kérelme, ket július hó 25-ig kell beküldeni a földművelésügyi minisztérium szakoktatási főosztályit (Budapest. V., KoMu'h Lajo^-ter 11. III. em. 389.) címére. A jelentkezőik augusztus első napjaiban felvételi vizsgát tesznek, amelyre minden jalenlkező névreszóló értesítést kap. A felvételi vizsga anyagáról, vn. la mint az akadémiával kapcsolatos részletes tudnivalókról a szakoktatáré főosztály az érdeklődőket tájékoztatja. Az akadémiára felvételi nyert hallgatók — amennyiben erre igényt tartanak — diákszállói ölhelyezést kapnak é» részükre az akadémia kedvezményesen biztosít Jeljes (napi háromszori) é'ke. ze.it. A termelésiből jött hallgatók ösztöndíjat kapnak, amelynek minimális összege havi 443 Fi. Az akadémia végzett hallgatói „okleveles mezőgazdász" oklevelet kapnak. A „Borba" beismerései a jugoszláv munkásifjúság helyzetéről A „Borba" című jugoszláv lap nemrégen közölte Ljubo Riszt icsnek levelét, amelyből kitűnik, milyen embertelenül bánnak Jugoszláviá. ban az ifjúmunkásokkal. Bjelitiábnn a munkásifjak egy ifjúsági ankéton könnyezve beszéltek nehéz életükről. Iszmet Okonov'cs ipari tanul a többi között elmondotta, hogy három éve dolgozik már, de orvosi vizsgálaton még egyszer sem volt, Tomiszlav Rikert ipari tanuló ugyancsak három éve dolgozik, de szabadságra még sohasem engedték. Mcstcir üli-veri. Grag.iiLn Tot két éve dolgozik már Gavrics lakatos. n.ú.v'lVeKn, szabadságot még eo. ha seri Fepott és arra n kérdésre, hogy megverték-e, a következőket 'faszolta: Mestere ál'aidójn srí. dalmazzn, veri és szakmai munkája helyett. házimunkát kell végeznie, Blagoje Pavlovicg ugyanabban a műhelyben már harmadik éve dolgozik, fizetést nem kap, szabadságra nem engedik. Nemcsak a mestere vori, hanem a fia is. Reggel hat órától késő estig dolgozik és még a mester feleségének is segítenie kell a házimunkákban. Az ipari ta. nulók elmondötták azt is, hogy naponta tíz, sőt még annál is több órát kell dolgozniok. A mesterek a következőképpen „fegyelmezik'' az ipari tanulókat: deszkát raknak a hátukra és addig járatják őket körben, amíg ájultan össze nem rogynak. Még az iparis. kólák tanítói is a botot tartják az egyedüli fegyelmező eszköznek. A lap beismeri: a társadalmi szervezetek csupán „passzív szem. lélől" ezeknek a jelenségeknek, és nem tesznek semmit sem megaka. dályozásukra. De Gasperi nem ka pia meg a kormányalakítási megbízást Luigi Einaudi olasz köztársasági elnök, bár uégy napig tanácskozott a politikai vezetőkkel és 24 órán át fontolgatta e tárgyalások tanulságait, nem tudta eldönteni, hogy kit bízzon meg az új kormáuy megalakításával. Amidőn pénteken délelőtt De Gaspari, a lemondott kormány miniszterelnöke az elnöki palotába ment. a klerikális körök ezt a látogatást már caak egyszerű formalitásnak tekintették, sőt ua „II Mossaggero". nmely az olasz kormány legtekintélyesebb sajtóorgánuma, első oldalán, nagy betűkkel már azt közölte, hogy „De Gasperi ma megkapja Einsuditól a megbízást az új olasz kormány megalakítására." Ez a jóslat túlságosan elsietettnek bizonyult, amennyiben n meg. beszélés után a köztársaisági elnök u következő hivatalos közleményt adta ki: „A köztársasági elnök megbíz'a De Gasperit, hogy — kapcsolatokba lépve a különltöző parlamenti erők képviselőivel — puhatolj" ki, milyen programra alapján lehetne új kormányt alakítani. De Gasperi elfogadta ezt a megbízást, hogy puhatolódzáa folytasson olyan prognanim iráni, amely számot vet mind a gazdasági és szociális, mind a nemzetközi téren vállalt kötelezettségekkel. Einaiudi cin öl; megbízta De Gasperit, hogy a jövő hét keddién számoljon be „benyomásairól. De Gasperi már szombaton meg* kezdte puhatolózásait. Az Olasz Kommunista Párt részéről Togliatti elvtárssal és Scoccimarro elvtárssal fog megbeszélést folytatni a volt miniszterelnök, majd pedig a képviselőházi és szenátusi parlamenti csoportok többi vezetőiévei. Lehetséges, hogy az elkövetkező napokban De Gasperi a legbonyolultabb kísérletekkel fog igyekezni biztosítani néhány többségi szavazatot, mellyel legalábbis "fürdőidény! kormányt* alakíthat és amellyel őszig elevickélhet, de feltételezhető az is, hogy a kereszténydemokraták, a jobboldaliak, de legalábbis a monarchisták bevonásával kísérlik meg a helyzet megoldását. A néptömegek, a Kommunista Párt, a Szocialista Párt és a CGIL vezetésével minden bizonnyal nem maradnának közömbösek akkor, ha ilyes(ajta demokráciaellenes fordulat következnék be a kormány politikájában. Az Olasz Kommunista Párt — amely a csaló választási törvények ellenére is 6,200.000 szavazatot kapott — világosan meghatározta álláspontját Togliatti elvtársnak csütörtökön elmondott jelentésében. Most a többi párton a sor, hogy tudomást vegyenek erről, vállalják az ország sorsáért reájuk háruló felelősséget, A külpolitika hirei Laniel dcgaulleistát nevezett ki az indokinai ügyek államtitkárává Párizs (MTI) Ismeretes, hogy Laniel az új francia kormányban megszüntette az úgynevezett társállamok minisztere tárcát. A társállamok minisztere foglalkozott az indokínai ügyekkel. Az új francia kormányban ezt a feladatot miniszterelnökségi államtitkár látja el. Laniel az indokínai ügyek államtitkárává a degaulleista Marc Jacquet-t nevezte ki. Bidault július 8-án utazik Washingtonba Párizs (MTI) Az -AFP* jelentése szerint Párizsban csütörtökön bejelentették, hogy Georges Bidault francia külügyminiszter Július 8-án Washingtonba utazik, ahol részt vesz a nyugati hatalmak küliievminisztereinek értekezletén,