Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-05 / 156. szám

r VASÁRNAP, 1953 JULIUS 5. 1 5 Két brigád versenye a harmadik negyedév új győzelmeiért a Szegedi Falemezgyárban Huza-vona egy pótdíj kiíizetése körül — Gyorsabban azokkal a rönkök­kel Pisfe — szól leje jókedvvel Do­bó Károly, a rönkkirakó brigád szlahánovisfca vezetője. Szavait mosolyosva fogadja a brigád vala­mennyi tagja. Tudják, hogy a fi­gyelmeztetés nekik is szól. A Sze. gedi Fialemezgyár rönkkirakodó brigádjának iagjai vidáman, jó­kedvvel dolgoznak. Dobó Károly (elvtárs, a darut kezeli. Egyetlen mozdulatára a hatalmas farönk a daru segítségével vagonból a szál­lító-kocsiba kerül. Innen Nyerges Ferenc és Setlmeczi János továb­bítja az anyagot az áztató gödör­be. Mielőtt azrfnban EZ áztatóba raknák a rönköket, minőségileg osztályozzák. A rönkkirakó brigád minden tagja fontos feladatot lát Az ő munkájuktól függ az üzem többi dolgozóinak :j ,i. ^ zavartalan termelése. Mindent elkövetnek, hogy ezt biz­tositaák. Fogadalmat tettek rá. A onáaoddk negyedév kezdetén Dobó Károly elvtárs brigádja meg­fogadta. hogy minden nap, sőt min­den órában teljesítik tervüket. Tud­lák azonban azt is, hogy jó ered­ményt csakis állandó munkaver­6ennyel érhetnek el. Dobó elvtárs javaslatára a hosszoló brigádot hívták versenyre. A nemes ver­sengés folyik most a harmadik ne­gyedé vbsn is a két brigád között. Dobó elvtárs naponta tart meg-| A láncfürész kezelését Fogas beszélést a brigád tagjaival. Is­merteti minden n®!P> hogy milyen feladatokat kell megoüdaniok. Gondosan ügyel arra, hogy a brigádon belül az elv­társi segítségnyújtás mindcukor érvényesüljön. 11 { i Egy vagon kirakás ideje másfél óra. A brigád tagjai azzal, liogv mindenkor segítik egymás munká­ját, elérték, hogy egy óra tíz perc, de sokszor egy óra alatt is kirak­nak egy vagon rönköt. Igazolatlan hiányzó nem volt a brigádban, késés egyszer történt. Fodor István késését az egé«z bri­gád megtárgyalta. Elmondták Fo­dor Istvánnak, hogy néhány per­ces késésével is mennyire akaiá­lyozt® a munka megkezdésé!. Az­óta nem fordult ilyesmi elő. Fodor István az elsők között érkezik mun. ka helyére. A rörikkirakó brigád tagjai júni­us havi tervüket 128 százalékra tel jesítetiték. Július 3-án már augusz­tus 5'i tervükön dolgoztak. A hosszoló brigád tagjai méltó „ellenfélnek" bizonyulnak. Az ő feladatuk a rönkök hosszolása és kérgezése. A termelés zavartalan növelése érdekében Fogass József elhatározta, hogy egy-egy munka­műveletet több dolgozóval megis­mertet. fl | I* i • ; rttt* itlrfí V felrfi' elvtárs egyedül végezte. Gyakran nehézséget okozott, ha valahová hív­ták, nem voH helyettese. Segített ezen. A brigád egyik tagját, Kis. pál Imrét megtanította a láncfű­rész kezelésére. Három heti tanulás után önállóan, egyedül végzi ezt a feladatot Kispál Imre. A hoaszolóktól a hámozó gépek­re kerülnek a rönkök. A hámozás­nál fontos, hogy a rönkök kéreg­mentesek legyenek. Ezért a hosszoló brigád ttagjai felelősek. Rácz Mi­hály, Perecz Márton kérgelők munkájára nem volt még panasz. Vigyáznak, hogy ne is legyen. A két brigád közül a rönk kira­kók büszkélkedhetnek szebb ered ménnyei. Fogas József, a hosszoló brigád vezetőjének szavai szerint azonban nom sokáig, mert még eb ben a hónapban ők szerzik meg az elsőbbségek A hosszoló brigádnak ez a törekvése biztosíték arra. hogy a munkaverseny ezután még fokozódik. A versenyhen elért eredményeik nemcsak a két brigád­nak szereznek érdemeket, jó mun­kájukkal n7. egész üzem tervének túlteljesítését segítik eló. Biztosít­ják, hogy a második negyedévben elért 240 ezer forint értékű túl­teljesítést a harmadik negyedévben tovább fokozzák. Vid m ' A gyermekek számára dolgozó népünk munkájának gyümölcse­ként bőven jut üdültetésükre is, szerte az országban. A munkás­osztály, a parasztság keze nyomán felhalmozódó értékekből, az állan­dóan fokozódó termelés eredmé­nyéből nagy részt és egyre nagyobb részt kapnak azok is, akik a leg­kedvesebbek egész országunk szá­mára: a gyerekek. Az újsz>agedi tanítóképző gyakorló Ós a Tiszaparti általános isk. úttörői közül azok, akik itthon maradtak a vakációra, az újszegedi táborban tölthetik a szünetet. Itt reggeltől­estig foglalkoztatják őket, vigyáz­nak rájuk. Az újszeged: dolgozó édesanyák számára sokat jelent EZ, hogy gyermekük gondos kezek­ben van, éppúgy, mint az iskolaév idején. A Tiszaparton emelkedő épület udvarán reggel fél kilenckor kürt­szóra felsorakozik a tábor. A zászló még az árbóc alján pihen, közelé­ben áll a táborparancsnok, Sava­nya Antal elvtárs, a tanítóképző utolsóéves növendéke. Jól ismeri a pajtások nagy részét az iskolából. Mellette az egyenes sorokban fe­szítő pajtásokkal szemben kedves­arcú, szőke-copfos, nagyon komoly kislány: Nagy Viktória, csapatta­náes elnök. Határozott, biztos han­gén jelentést kér let az újszegedi útt most szorgalmasan tanul. A töb­biek is erre biztatják őt, j segítenek neki. A rajvezetők közül egyesek nem elég jó úttörők — folytatja Viktó­ria. — Többen nem akarnak meg­beszélésre jönni, nem mindig fi­gyelmeztetik a többieket, ha azok fegyelmezetlenek. De azért nemso­kára másként lesz. A tábor udvarán elég nagy me­dence nyújtózik. Felette szárazon szomorodik egy zuhany. A meden­cét a pajtások jelenleg futballpá­lyának használják, bár sokan sze­retnék, ha inkább víz lenne benne azok számára, akik nem tudnak úszni és nem mehetnek a SZUE-ba. A tanács meg is ígérte, hogy rend­behozatja a vízvezetéket; ez na­gyon sokat jelentene a gyerekek­nek. * Két szép tető-terrasza is van a tábornak, ahol de jó lenne napoz­ni! Ám ez is kihasználatlan, o r o \áb o r b a n kerítés és a virgonc gyerekek eset. leg leeshetnének. Ezért nem is szabad felmenniök. A Kendergyár dolgozói szíves örömmel ígérték, hogy megcsinálják a kerítést, ha azt a kevés téglát, ami kell hozzá, a tanács kiutalja. Sajnos, a tégla egyre késik. A pajtások nagyrésze a tábor­ban ebédel. "Jókat kapunk ebéd­re* mondja egy kócos, nagyszemű pajtás. Tegnap borsóleves volt májjal, utána sok kalács. ízlik a tízórai is. Az esti tábortűz a Tisza parton lesz. Nagy kötegekben felhalmozva már gyújtásra vár a rözse. Vendé­geket is hívtak: tornamutatványok" kai, szavalattal, énekkel, jelenettel készülnek — nagy lelkesedéssel. A meghívott édesanyák, édes­apák, a tűz fényétől bevilágított arcokon az öröm ragyogásában sa" ját munkájuk értelmét, eredményét A „Délmagyarország'' már több. zör foglalkozott a 65/1. sz. Építő­ipari Vállalattal. A vállalat felelős vezetői epkszor hanyagul, nemtö­rődöm módon kezelik a dolgozók érdekeit, a jogos panaszok intézését. Megírta a „Dé&xagyarorscág", l.ogy több szegedi munkán a dolgozók ellátása nem fejel meg a követel, menyeknek. A bírálat nyomán a vállalat vezetősége meg is szün­tette a kifogásolt hibákat. Azonban nem javított minden hiá­nyosságon. Még 1952. január—február hó­napjában történt, hogy a felsővá­rosi sportpálya építkezésén 19 dol­gozó a betonelem előgyárlásánál egészségtelen körülmények között, gőzben dolgozott. A vállalatnak kötelessége lett volna a munka megkezdésekor a Városi Tanács egészségügyi osztályával egészség­ügyi szempontból megvizsgáltatni a munkahelyet, hogy az ártalmas-e az ott dolgozók egészségére. Ezt a vállalat elmulasztotta és osak a dolgozók szóbeli és írásbeli kérésé­re tette meg, de csak március hó­napban. A tanács egészségügyi osz­tálya megállapította, hogy a mun­kahely a dolgozók egészségére nagy­mértékben ártalmas és utasította a vállalatot, hogy a szükséges óvó rendszabályokat tegye meg. De mi­vel a munka befejezés előtt állit, a vállalat vezetősége ezt nem esi. nálta meg. Ezen a munkahelyen foglalkoz­tatott 19 dolgozó jogosan kérte a vállalattól, liogy a rendes kerese­tük után járó 20 százalék pótlékot fizesse ki a részükre. A vállalat ve­zetősége ezt számfej tette is, de időközben a kifizetés ügyében a trösztön keresztül érintkezési® lé­pett az Építésügyi Minisztérium­mal, ahonnan azt az utasítást kap. ták, hogy n pénz nem fizethető ki. A Miniratérium megírla, hogy a vállalatnak béralapért kellett volna fordulnia az OMB-hez a munka megkezdésekor és az OMB utólag nem foglalkozik az üggyel. Több levélváltás után a Minisztérium azt írta, hogy a hanyagságot elkövető személyek vállalják a felelősséget a mulasztásukért. Erre a tröszt utasította a vállalatot, hogy a dol­gozók jogos követeléseinek megté« ríténóért anyagi felelőséggel tarto­zik a vállalat igazgatója, Joós An­tal, — ald azóta ei 73. sz. tröszt igazgatója lett — Szanyi István fő­mérnök, Tóth Miklós, a műszaki osztály vezetője és Bácsalmási épí­tészvezető. Mivel azonban ilyen for­dulatot vett a dolog, hogy a bér­alap terhére nem lehetett kifizetni a 19 dolgozó részére a rendes kere. setük után járó pótlékot, hanem azt a mulasztást elkövető szemé­lyeknek kellelt volna kifizetni, egy­ezerre leállították a jelzett összeg kifizetését. Most 1953. júliusában sem kapta meg a 19 dolgozó azt az összeget, amiért 1952. első negye­dében megdolgozlak, s ami a mun. ka törvénykönyv szerint jogosan jár nekik. Ez a dolog anná] súlyosabb, mert minderről tudomása volt a tröszt­nek, a szakszervezeti bizottságnak is. Mégis elsiklott e mellett a fon. ios ügy mellett mindenki. A vál­lalat felelős vezetőd nem akartak fizetni, a Szakszervezeti Bizottság elhanyagolta az ügyet, a tröszt pe. dig nem ellenőrizte a kiadott uta. sít ás végrehajtását. Kérdés: Mikor kapja meg végre a 19 dolgozó az őt megillető pénzt? H a r h a s ó A Délmagyarország és Viharsa-j getésre, mivel az Illetékes helyen rok 1953 július hó 2-án megjelent | írásbeli megrendelésünk dacára a mint a medence. Megrongálódott a is tolhatják majd. jm\ " Jelenlés a szegedi tszcsk munkájáról AZ ALKOTMÁNY ás sor ben eléje lépnek Szabó Jós­ka, Besenr.-yei Éva, Kis3 István és Ré'der Karcsi, a rajvezetők. Üttörő köszöntés, majd fegyelmezett, han­gos jelentés: "Csapattanács elnök pajtásnak jelentem, az első raj létszáma 11. A rajzászló felvonás­ra készen áll*. A jelentés után a csapat tanács elnök pajtás össze­gezi a létszámot és azután jelent a táborparancsaoknak. Pár pere múlva ötven hangocska frissen énekli az úttörő indulót s a kije­lölt pajtás lassan, ünnepélyesen felhúzza a zászlót. Következik a napiparancs. Micsoda szívesen tel­jesített parancs ez! Délelőtt filrdcs a SZUE-ban, ebéd, utána játék, később készülés az esti tábortűzre. A szereplók próbálnak, a többiek gallyat gyűjtenek. Más napokon, amikor nem ké­szülnek tábortűzre, kirándulásra megy a tábor. Jártak már a Ma ros torkolatnál. Meg is látszik raj­tuk a napfény, a szabad levegő. Ahogy felsorakoznak, hogy az uszodába induljanak, íürdőtrikó­san, mezítláb, olyanok esek a bol­dog, zajongó kis csemeték, mint a barnára sült indiánok. A játékok — futball, röplabda, dominó és sok más mellett — jut idejük az olvasásra is. Van egy kis könyvtáruk és a könyvek kül­seje azt mutatja, hogy sűrűn van a kézben. Nagy Viktória mondja, hogy van a táborban egy kislány, Szűcs Klári, aki megbukott évvégén, De termelőcsoportban 13 aratópár végzi serényen az aratást. A cso­port tagjai fáradtságot nem kímél­ve aratnak azért, hogy a szemvesz­teséget elkerüljék. Munkájukhoz nagy segítséget nyújt a kombájn, amely naponta sok ember helyett végzi él az aratás és a cséplés munkáját. Az Alkotmány-tszcsben szaporán halad a tarlóhántás is. Eddig 24 kataszteri holdon végezték el a tarlóhántást, amelyet már be is vetettek kukoricával. Súlyos hiba az, hogy a csoportban az aratás közben megfeledkeztek a növény­ápolásról. A csoport tagjai hala­déktalanul folytassák a növény­ápolást is. Gondoljanak arra. hogy a kalászosok időbeni rendbehozása mellett nem mindegy az, hogy ka­pásterületükről mennyi termést ta­karítanak be. A T.4NCSICS-TSZBEN a növénytermesztési brigád tagjai eddig 52 hold ősziárpát, hét hold rozsot és öt hold búzát arattak le. Az aratás mellett szorgalmasan hordják a gabonát. A széjjel lévő földekről a csoport ősziárpájának behordásában a dorozsmai gépállo­más traktorosai segítenek. Eddig 40 kataszteri holdon végezték el a tarlóhántást, amelyből 33 holdat már kölessel és kukoricával vetet­tek be. A DŰZSA-TSZCSBEN 24 kataszteri holdon ősziárpát vág­tak le, amelyből 20 kataszteri holdról már be is hordták a ke­reszteket a cséplőgéphez. Búzájuk­ból eddig nyolc kataszteri holdon végezte el a kombájn az aratást és cséplést. Ezekben a napokban a csoport tagjai foglalkoznak a nö­vényápolással is. Cukorrépájukat és takarmányrépájukat már meg­kapálták és ki is egyelték. Négy hold burgonyát eddig egyszer ka­páltak és kétszer töltögettek. A tar­lóhántást 18 kataszteri holdon vé­gezték el és a felszántott területre két hold burgonyát és öt hold ku­koricát vetettek eddig. A tszcsben gyengén halad a növényápolás. A 46 hold kukoricából mindezideig még csak tíz holdat kapáltak meg s gyapottáblájuknak is csak a fe­lét gyomtalanították eddig. A FELSZABADULAS-TSZCSBEN már befejezték a 70 hold árpa le­vágását. A növénytermesztési bri­gád tagjai most a búza aratásával szorgoskodnak. Eddig több mint 60 kataszteri holdon rakták már ke­resztbe a kenyérgabonát. A cso­port tagjai gondoskodnak az egyre növekvő jószágállomány takarmá­nyozásáról is. 70 kataszteri holdon már kétszer lekaszálták a lucer­nái. Ugyanakkor lekaszáltak 30 hold rétiszénát is, amelyet már be is takarítottak. Külön a jószágok részére elkészítettek már 200 köb­méter zöldborsóhéjból és réti szé­nából kevert speciális silót is. A HALADÁS-TSZCSBEN 30 kataszteri holdon végezték el már a tarlóhántást és 18 holdon rövidtenyészidejű kukoricát ültet­tek el. 70 hold kukoricájukból ed­dig 62 holdat kapáltak meg há­romszor és a hátralévő nyolc hol­don is rövidesen elvégzik a nö­vényápolást. A tszcsben a gyümöl­csösben eddig 60 métermázsa ba­rackot szedtek le. amelynek érté­kesítésével jelentós jövedelemre tett szert a csoport. AZ ÖTÉVES TERV-TSZCS 30 hold árpájából eddig 20 katasz­teri holdat vágott le. 20 kataszteri hold kukoricáját már gyomtalani­totta és a tíz hold napraforgón el­végezte az egyelést. A csoport tag­jai már megkapálták a hét hold fűszerpaprikájukat is. vezércikke bírálta a mi üzemünk vezetőit is. A bírálat a dolgozók s az én véleményem szerint megfe­lel a valóságnak s az abban el­hangzott kritika indokolt volt. Még az elmúlt esztendőben ko­vácsműhelyünket jelentős összeg­gel az akkori vezetőség átépítette s ez az átépítés elsősorban a dol­gozók munkáját és munkakörül­ményeit volt hivatva megkönnyí­teni. A Tröszt akkori műszaki rész­legének képviselője. Jutási Ágos­ton elvtárs utasítására ezt az átépí­tést tovább kellett folytatni. Itt azonban már nem pártunk és kor­mányzatunk célkitűzéseinek szel­lemében, hanem az észszerűtlen takarékosság jegyében és a dolgo­zók egészségének rovására történt az építkezés. Ugyanis a gázkemen­céket közvetlenül a dolgozók mellé helyeztette azért, hogy egy adogató dolgozó munkabérét megtakarítsa, mit sem törődve azzal, hogy ez az átalakítás egyik üzemrészben 15, a másik üzemrészben pedig mintegy 45 dolgozó munkakörülményét ne­hezíti meg. Nem beszélve arról, hogy az így okozott nagy meleg miatt a vállalatnak jelentős ki­adása állott volna eló védőételekre, de ezt is megtakarították azzal a jelszóval, hogy "átszervezésben élünk*, ami már három-négy hó­napja tart. , A vezércikk megjelenése után Pukánszki igazgató elvtárs behí­vott az irodára és érdeklődött tó­lem a védőételek beszerzésének helyzetéről s utasítást adott a sür­sós keksz kiutalása elmaradt. Jutási Ágoston főmérnök kényel­mes székben ülve szintén értékelte a maga módján a megyei lap bí­rálatát és a felszabadulás előtti időkre kellemetlenül emlékeztető mosollyal és módon jegyezte meg szakszerű felvilágosításomra — amely a nagy hőségtől előálló só­veszteségre vonatkozott —, hogy "Vigyenek be egy kősót és igen mulatságos lesz. ha azt nyalják a dolgozók*. A főmérnök elvtárs a dolgozóink sóveszteségének pótlási problémáját ilyen "szellemesen* akarta megoldani! Én komoly hangon figyelmeztet­tem, hogy itt a legnagyobb érték­ről, a dolgozó emberről van szó s nincs helye az ilyen lebecsülésnek és gúnyos megjegyzéseknek, mire ő ismét a fent ecsetelt módon is­mételte meg kitűnő "egészségügyi szaktanácsát* s hogy ennek na­gyobb súlya legyen, nyelvével is bemutatta a -sónyaló gyakorlatot*. A tények azt bizonyítják, hogy Jutási főmérnök — a becsületesen dolgozó műszaki értelmiség több­ségétől eltérően — közömbösen ke­zeli és semmibe se veszi pártunk és kormányzatunk azon szerető gondoskodását, amellyel dolgozóink biztonságosabb munkakörülmé­nyeit, életét kívánja napról-napra veszélytelenebbé, egészségesebbé és boldogabbá tenni. Nyéki Ferencné, a Szegedi Kéziszerszámgyár (Késárugyár) dolgozója. Új gyermekruházati — javul a Iparunk hosszú időn keresztül neon gyártott gyermek ingnadrá. gokat, A vásárlók kéréseit figye­lembe véve megkezdődött a gyermek ingnadrágok próbagyártása, amely, nek mintadarabjait a könnyűipari gyermek-mintaboltban áíMsítják. Ha a vásárlók ezt a cikket meg. felelőnek tartják a negyedik ne. gyedévében már a belkereskedelmi üzleteik részére is megkezdik a gyártását. A csecsemő réklikkel kapcsolatban a vásárlók részéről az a panasz hangzott el, hogy a réklik rosszul csukódnak, nem fedik boa k'esik liá tát. Most próbaképpen oldalt zár. ható réküket gyártanak, amelyet szintén a könnyűipari gyermekmin­taboltokban árusítanak. A ruhaipari tervező vállalat dolgozói a szülők kérésére extra méretű gyermekruha modelleket is készítettek, amelyeket a könnyűipari gyermrk-mintabolt­vasa. cikkek készülnek minőség ban 6s az úttörő áruházban rolhatnak dolgozóink. Az egy—kettő és nyolc—tizenket­tő éves gyermekek részére szüksé­ges kötöttáruban eddig hiány volt. A jövőben az ellátás biztosítása ér. dekében a kötöttáruknál 0 ás és 6*os számokat iktatnak be. Iparunk dolgozói egyre inkább arra törekednek, hogy a gyermekek részére egyre jobb minőségű, egyre szebb árut gyártsanak. Az eredmé. nyék máris megmutatkoznak, több cikknél lényegesen javult a minő­ség. Például az egyes patentharis­nyák szára rövid vo't a harisnyák fejéhez képest. A gyártó ipar dol­gozói ezen már segítettek, a ha. risnyák mérete ma már megfelelő. A gyermek-kardigánok új.iahossza viszont az 1—3-as számúban a szükségesnél hosszabb volt A jövő. ben a kardigánok újjahosszát is megfelelően készítik-

Next

/
Thumbnails
Contents