Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-05 / 156. szám

ti VASÁRNAP, 1953 JULIUS L ,','JII (Folytatás n első oldalról) *-> Mindezek alapján a kormány elsőrendű és sürgős feladatának te. kiinti a mezőgazdasági termeléj biz" tonságánnk megteremtését. Annak érdekéibe).!, hogy dolgozó paraszt­hágunk számára b'ztositsa a nyu. godt munka minden lehetőségét, hogy eloszlassa kételyeit a paraszt­gazdaságoknak termelőszövetkeze­tekbe való kényszerítése tekinteté­ben, a kormány helyesnek és szük­ségesnek tartja a termelőszövetkeze, li mozgalom lassítását és az fi.ikén. tcsség szigorú betartása érdekében lehetővé fogja tenni, hogy azok a termelőszövetkezeti tagok. akik vissza akarnak térni az egyéni gaz­dálkodáshoz, mert ott véJik megta­lálni boldogulásukat, a gazdasági év végén kiléphessenek a termelő­szövetkezetből. Ezen túlmenően en­gedélyezni fogja olyan termclöszö­velkezetek feloszlását, ahol a tag­ság többsége azt kívánja. Ugyanak. kgr a kormány továbbra is mesz­Szemcnő támogatásban részesíti a termelőszövetkezeteket, kölcsönök, kel és beruházásokkai hozzájárul gazdálkodásuk fejlesztéséhez, tag­jainak boldogulásához, mert meg­győződése, hogy a parasztság fel. emelkedésének ez a legjárhatóbb útja. A kormány engedélyezni kívánja • földek szabad bérbe adását és bérbevételét Is. Azok pediig, akik az áliamnaki korábban felajánlott és most tartatékföldként kezelt in­gatlanaikat mővelésre saját kezelés­be kívánják venni, földjüket visz. szmkaiphatják és megműveléséhez vetömogkölcSŐ-it és gépi munkát >3 biztosit az állam. Azoknak, akik tartaléktőidet klvá"nak bérelni, ked­vezményes feltételek melleit. a mos­tani egy év helyett ötévi Időtartam­ra adja haszonbérbe az állam. A kormány tervezeti intézkedései alkat masak arra. hogy sikeresen megvalósítsuk gazdaságpolitikánk egyik legfontosabb célkitűzését, me­zőgazdasági termelésünk felvirágoz­tatását. Meggyőződésem, hogy őszin­te törekvésünk a parasztság leg­messzebbmenő helyeslésével és tá­mogatásával találkozik. A kormány, amely nem habozik levonni a mult hibáinak tanulságai! és bátran fel. számolja azokat, messzemenően fel­karolva parasztságunk ügyét, erre joggal számit is­Gaodasági életünk más terül elén is szüksége mutatkozik annak, hogy a kormány változtasson nz eddigi gazdaságpolitikán. Az utóbbi évek során nz állam olyan területekre is kiterjesztette a maga gtaizdanági te­vékenységét, ahol a magánkezdemé­nyezésnek és vállalkozásnak még komoly 6zorepe lehet és elősegít­heti a lakosság szükségleteinek fo­kozottabb kielégítését. Ez a terület, a kiskereskedelem és n kisipar. Bár a kisipari szövetkezetek komoly fej. lődésröl tesznek tanúságot, még­sem tudják pótolni a kisipari ter­melés terén mutatkozó hiányt. Ez arra készteti a kormányt, hogy helyt adjon a magánvállalkozás­nak és lehetővé tegye az arra jogo­sultaknak a törvényes előírások alapján iparengedélyek kiadását, ugyanakkor biztosítsa számukra az iparűzéshez szükséges feltételeket, az áruellátást, hitelt, stb. Feltétle­nül fejleszteni, élénkíteni kell a falu és a város közötti áruforgal­mat, amihez egyrészt nagymeny­nyiségű iparcikk, másrészt a bő termés következtében jelentékeny terményfeleslegek állnak majd rendelkezésre. Tisztelt Országgyűlés! n Oj gazdaságpolitikánk alapelve: ft lakosság életszínvonalának ál­landó emelése. Népgazdaságunk fejlesztésének, terveink teljesítésének ez a leg­főbb, a legmagasztosabb célja. A szocializmus építésének egyetlen helyes, a dolgozó nép számára el­fogadható és járható útja — a la­kosság, elsősorban az ipari mun­kásság életszínvonalának emelése, anyagi, kulturális és szociális hely­zetének állandó javítása. Ezt kell tennünk egész népgazdasági ter­vezésünk és fejlesztésünk központi kérdésévé. E téren komoly mulasz­tásokat kell pótolni, elsősorban az ipari munkásság tekintetében. Ezt célozzák n tervezett rendszabályok, amelyek a kormány számára biz­tosítják azokat az eszközöket, ame­lyeknek segítségével gondoskodni lehet arról, hogy n munkásosztály és a lakosság fogyasztása elsőrendű élelmiszerekben és iparcikkekben emelkedjék. A bő termés nagysze­rű kilátásai messzemenően elősegí­tik ezt és a kormány számára meg­könnyítik a feladat megvalósítá­sát, a bőségesebb élelmiszerellá­tást és rajta keresztül a munkások és alkalmazottak, általában a bér­ből és fizetésből élők reálbérének emelését. — A kormány elhatározott szán­déka, hogy leküzdi a drágaságot. A gazdag termés betakarításával, az Ipari termelési tervek maradék­talan teljesítése révén, az árukész­letek növekedésével, lehetősége nyílik majd az egyes élelmezési és iparcikkek ma még magas árai csökkentésének. E téren a kor­mányzat nem késlekedik. Számos idénycikk órát máris az 1951. évi árszint alá szorítottuk. Biztosítot­tuk, hogy a legfontosabb élelmisze­rekből, lisztből, cukorból, húsból, zsírból az új termés betakarításáig is nagyobb mennyiségek kerülje­nek forgalomba. A nagyobbmérvű javulás az árcsökkenés és a termés betakarítása nyomán az őszi hó­napokban fog bekövetkezni. De számos iparcikk árát, mint ismere­tes, már július elsejével 15—30 százalékkal csökkentettük és gon­doskodtunk róla, hogy nagy válasz­tékban, bőségesen álljanak a la­kosság rendelkezésére, •— Ezek és hasonló Intézkedések mutatják, hogy a kormány a la­kosság ellátásának megjavítására határozta el magát és hogy nem áll meg az ígéretnél, hisz máris hoz­záfogott azok megvalósításához. Fokozni fogjuk a lakosság fogyasz­tását szolgáló ipari termékek és élelmiszerek gyártását Is. Ez év hátralévő részében 60 millió fo­rinttal ingjuk növelni az üzemi élelmezési, valamint egészségügyi feltételek megjavítására fordított összeget. Felül fogjuk vizsgálni a Munka Törvénykönyvének egyes intézkedéseit, el kell törölni a pénzbüntetést, mint a munkásokkal és alkalmazottakkal szemben használt fegyelmezési eszközt. — Feltétlenül érvényt szerzünk a Munka Törvénykönyv munkavé­delemre vonatkozó előírásainak, a törvényesen előírt védőberendezé­sek biztosításának és a védőételek, védőruházat feltétlen kiszolgáltatá­sának. Felelősségre kell vonni és szigorúan büntetni kell azokat, akik a dolgozók egészségvédelmé­re előirányzott összegeket nem a rendeltetésüknek megfelelően hasz­nálják fel. A dolgozók munkaere­jének fokozottabb megóvása érde­kében csökkenteni fogjuk az indo­kolatlan és helytelen túlóráztatást, valamint a vasárnapi munkát. A rendszeres heti pihenőnap mellett megfelelő Intézkedésekkel biztosí­tani fogjuk a dolgozók számára munkautáni szabadidejük kihasz­nálását. Jelentékeny beruházásokkal lé­nyegesen javítani kívánjuk a vá­rosok és falvak kommunális szol­géltatását. Jelentős állami eszkö­zökkel, részben úllömi támogatás­sal 1954-ben az 1953. évi 23.000 új lakással szemben 40.000 új lakást fogunk építeni. Állami támogatás­sal fejleszteni fogjuk a bányász sa­játház és a kislakásépítési akciót. Budapesten, elsősorban a munkás­kerületekben, két év alatt ki kell tatarozni valamennyi közületi la­kóházat és gondoskodni kell a há­zak folyamatos karbantartásáról. A lakóházak és lakások tatarozásá­nak meggyorsítása érdekében a lakbérekből befolyt összegnek 40 százalékát kell felhasználni, arnl kétszerannyi, mint 1952-ben volt. Folytathatnám a megvalósítandó intézkedések hosszú sorát, amik a városi lakosság, elsősorban az ipa­ri munkásság élet- és munkavi­szonyainak megjavítását eredmé­nyezik. A falusi lakosság életviszonyain is megsszemenően könnyíteni fo­gunk. A már említett nagyarányú termelési segítségen túlmenően az állategészségügy megjavítására in­gyenessé tesszük az állatorvosi szolgáltatást, ami a Jelentékeny anyagi megtakarítás mellett — amjt ez a parasztságnak jelent — az állattenyésztés fejlesztésére ls serkentőleg hat. Nem is kétséges, hogy ezt az intézkedést parasztsá­gunk örömmel üdvözli. Megszün­tetjük a szerződéses termeltetés kötelező, vagy kényszer jellegét és jelentős kedvezményekkel, nagyobb mennyiségű ipari termékek jutta­tásával olyan feltételeket állapí­tunk meg, amelyek parasztságunk ozámára vonzóvá és előnyössé te­szik a szerződéses termeltetést. A falu áruellátásának, a növekvő szükségletek minél jobb kielégíté­sének biztosítása érdekében a SZÖVOSZ-nak jelentősen növelni kell a földművesszövetkezetek áru­ellátását, a parasztság ízlésénekés igényeinek megfelelő választékban és minőségben. •— Felül fogjuk vizsgálni n ter­melőszövetkezeteknek az állammal szemben fennálló lejárt tartozását és annak jelentős részét, valamint a beadási kötelezettség nem telje­sítése miatt az egyéni gazdálko­dókra és termelőszövetkezetekre nem mindig igazságosan kivetett kártérítési összeget, együttesen mintegy RIO millió forintot, elfog­juk engedni. ' ', " A begyűjtési rendszert egysze­rűsíteni fogjuk. Amit a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása megígért, valóra váltjuk. Az új begyűjtési rendszerben, amely a jövő évtől lép majd ha­tályba, a kivetéseket több évre ál­lapítjuk meg, hogy a dolgozó pa­rasztság biztonságosan gazdálkod­hasson, pontosan és jó előre is­merje kötelezettségét, feleslegét pedig szabadon értékesíthesse. Egyéni parasztságunk és terme­lőszövetkezeteink hathatós meg­segítése, valamint a tavalyi sú­lyos aszály-okozta nehézségek mi­előbbi sikeres leküzdése érdekében a kormány törölni fogja azoknak a begyűjtési hátralékát, akik folyó évi kenyér- és takarmánygabona beadási kötelezettségüknek határ­időre eleget tesznek. —- Tisztelt Országgyűlés! Az említett intézkedések világo­san bizonyítják, hogy a kormány r.em szűkkeblű, hogy segítőkész­sége a legmesszebbmenőbb. Ahhoz sem fér kétség, hogy mindez nem marad üres szó, hanem az ország színe előtt vállalt feladatokat pon­tosan és maradéktalanul végre­hatjuk, ígéreteinket valóra vált­juk, amiről a magyar nép az el­múlt évek során annyiszor meg­győződhetett. Ez a tiszta lelkiis­meret jogosítja fel a kormányt arra, hogy a parasztságtól, egyéni és szövetkezeti termelőktől egy­aránt elvárja, sőt megkövetelje, hegy az állammal szemben fenn­álló begyűjtési és adókötelezettsé­geiknek pontosan és teljes mérték­ben eleget tegyenek. Ennek tuda­tában kell egyéni gazdáknak és termelőszövetkezeteknek állampol­gári kötelezettségüket teljesíteni. Erre kötelezi őket a törvény is, amelynek betartásán a kormány őrködni fog. Magára vessen az, aki a kormány jóakaratára és mesz­szemenő segítségére az állam, az ország érdekeinek semmibevevésé­vel, a törvények megszegésével vá­laszolna. A törvényesség betartása, amire a kormány hatékony intéz­kedéseket foganatosít, nemcsak azt jelenti, hogy az állam éberen őr­ködjön azon, hogy csorba ne es­sen a parasztság jogain, hanem azt is, hogy a parasztság is teljesítse az állammal szemben fennálló kötele­zettségeit úgy a begyűjtés, mintáz adófizetés terén. Aki viszont be­adási kötelezettségének becsülettel eleget tett, semmiféle pótkivetés­sel nem terhelhető. Ez törvény és aki ez ellen vét, aki a parasztságra törvényes kötelezettségein túlme­nő terheket ró, a legszigorúbban büntetni fogjuk. Tiszteit Országgyűlés! Népgazdaságunk két fő termelési ága, az ipar és a mezőgazdaság mel­lé, amely az ország két nagy, egy. mássaj sizoros2a együttműködő osz­tályának, a munkásságnak és a pa­rasztságnak tevékenységi területe, csatlakozik értelmiségünk, nz or­srág szeltem! és kulturális életében betöltött Megy szerepével. Sajnos, re/g mindig előfordul, — de a kor­miöy elhatározása ezen gyökeresen változtatni —, hogy a szellemi |munka és általában az értelmiség, különösen a régi értelmiség nem részesül kellő megbecsülésben. Gyakran n b:zaihnat!antaR légköre veszi körül, amijek azután mellőzés a vége ugyanakkor amikor gazdasá­gi, kulturális és tudományos éle­tünk majd minden területén hiány van. tapaszalt, felkészült értelmisé­giekben. Népgazdaságunk szocialista fejlődése tevékenységüknek rendkí­vül szétes lehetőségeit teremtette meg. F-.inek ellenére M-almahténsjg alapján, vagy indokolatlan tisztoga­tások során, nem egyszer a népi de­mokráciához méltatlan módon bán­nak jószándékú értelmiségiekkel, megfosztják őket annak lehetősé­gétől, hogy tudásukat a maguk szakterületén hasznosítsák az or­szág javára. A kormány erős ^áz. zel végelvet az ilyenfaíla helvtelen és megengedhetetlen eljárásnak és eljökéit szándéka a jogos sérelme­ket orvosolni- Az értelmiségieknek népi demokráciánk mcgbccü't tag­jainak kell len.iiők és el kell tag­lafnok képességeiknek megfe'eiö megtisztelő hclvükot tevékenységük területén, — legyenek tanárok, mérnökök, jogászok, orvosok; agro­nömusok vagy mások. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a népi demokráciában a képzettségnek, a tudósnak nagyobb megbecsü'és iár, ki, minj bármikor a régi uri világ­ban. Ennek a megbecsülésnek szé­les munkalehetőségben és anyagi el b mérésben is kifejezésre kell jutni. A fiatal, új értelmiség képzése terén, oktatási rendszerünkben is megtalálható a túlzás. Óriási áldo­zatokkal valósággal erőszakoltuk n főiskolai oktatást- Most ez'?n a té­ren is sokkaj szerényebbeknek kel lennünk- Ne építsünk légvárakat­Ugynnnkkor az eddiginél jóval na gvobb gondot kell fordítani a nép­iskolákra, fokozni kell beruházásai­kat. szanoritani kelt az iskolák, tantermek és tanerők számát liogv minél jobb feltételeket biztosítsunk a jövő reménysége, a kis magyarok elemi oktatásának, amit eddig. — meg kell monda-ii — a föskotai oktatás eltúlzása miatt, nagyon cl. hanyagoltunk. Több figyelmet, több gondot és több anyagi eszközt a tanyai, failusi, a munkásnegyedek iskoláinak. Ez sokkal demokratiku­sabb iskolapolitika lesz. Nagyobb türelmcsséget kell ta­núsítani vallási kérdésekben. Meg. engedhetetten e téren admin sztra tiv eszközök alkalmazása, ami ed­dig bizony néha előfordult. A kor­mány ebben a kérdésben n türel­messég alapján áil, me'ynek a fel­világosítás és a meggyőzés az esz­köze. Adminisztratív vagy más kényszerítő eszközök alkalmazását .1 kormány elítélj és nem tagja tűrni. Tisztelt Országgyűlési A kormány egész tevékenységé­ben az alkotmányba.! lerögzített jogrend és törvényesség alapján áit­Népi demokratikus állami berendez­kedésünk, gazdasági és társadalmi étetünk alapja a szoc alista törvé­nyesség. az alkolmányban lefektc. tett állampolgári jogoknak és köte­lességeknek, népköztársaságunk tör­vényeinek szigorú betartása. A kor­mányra a múltban eikövetelt sú1yos hibák helyrehozása, a jogrend meg­szilárdítása és a törvényesség biz­tosítása terén ig nagy és fele'ősség­teljes feladatok várnak. Államhatal­mi szerveink feladaté és kötelessé­ge őrködni dolgozó népünk jogai­nak biztosításán éts sérthetetlensé­gén. Ezekre a szervekre nemcsak az a fetadat hárul, hogy biztosítsák a dolgozó nép kötelezettségeinek le'* jesítését, hanem ai is. hogy a haza minden polgára szabadon é'hessen törvényben blztoSített jogaival. Dol­gozó népünk ezt méltán elvárhatja saját állnmától. De igazságügyi és rendőrségi szerveink, valamint he. lyi tanácsaink munkájában gyakran nem jutott kellően érvényre a .lépi demokratikus államélel és kormány­zás alapelve — a törvényesség. Ezek a szervek nemcsak az állami, gazda­sági és társadalmi étet különböző teiü'etén, hanem a saját állatni te­vékenységük terén és hatáskörében som tudták ugy biztosítani a tör­vényesség szigiorű betartását, aho­gyan azt a népi demokrat'kus ál­iám és a nép érdekei feltétlenül megkövetelik. — A bírósági és kihágás! eljá­rások nagy száma, n széles körben alkalmazott adminisztratív mód­szerek, a begyűjtés, nz adóbehaj­tás, a kuláklista, n, tagosítások te­rén elkövetett tömeges túlkapások é» visszaélések, valamint egyéb zaklatások sértették a 'akosság igazságérzetét, megrendítették: a törvényességibe vetett hitét; megla­zították a dolgozd nép és állami szerveink, valamint helyi tanácsa­ink kapcsolatát. — Súlyos és jogos kifogás alá esik a hivatalainkban <Í3 közintéz­ményeinkben tűrhetetlen, durva, rideg és lelketlen magatartás, aho­gyan ügyee.bajos dolgaikat intéző egyszerű polgárokkal egyes bü­rokraták bánnak. Ezek még a kü­lönben helyes, igazságos és törvé­nyes intézkedéseket is úgy hajtják végre, hogy megkeserítik vele n nép életét. Eilfelejtiik, hogy ők varrnak a népért és nem megfordít­va és hogy a szerénység, a figyel­messég és az emberséges maga­tartás olyan erények, amiket köz­hivatalainkban mindenkitől joggal megkövetel bármely polgár is, de a kormány is. A törvényesség megszilárdítása a kormány egyik legsürgősebb fel. adata. Szigorú intézkedésekkel, s ha nem busznál, súlyos büntetéssel fli hibák és lazaságok kiküszöbölésé­vel, rövid időn belül el kell érni, hogy igazságügyi és rendőrségi szerveink, valamint helyi tanácsa­ink a róp államának, u törvényes­ségnek, a jogrendnek szilárd láma. szai és egyben biztosítékai legyenek. Fokozottabban védelmezzék dol­gozó népünk érdekeit, éberebben őrködjenek államunk biztonsága felett és a néppel összeforrva, erő­teljesebben harcoljanak demokra­tikus rendünk megá'aükodott el­lenségei ellen, akikkel szemben a törvények teljes szigorát keli al­kalmazni. Az ellenségnek, amely el­ért eredményeinkre, függetlensé­günkre éc szabadságunkra: tör, talpalatnyi helyet, egyeüen perc­nyi lélekzetvélelt sem engedhetünk. Tudjuk azonban, hogy vannak megtévelyedettek, iá (kiket kisebb­nagyobb bűneikért uto'ért az igaz­ságszolgáltatás keze, vannak aki­ken sérelem esett, akiket talán igazságtalanság ért mert hatósá­gaink gyakran nem tartották be az alkotmányos szabály oltat, amelyek védik az állaim polgárok jogait, sze­mélyes szabadságát és biztonságát. Maga az internálás intézménye is hozzájárult ahhoz, hogy a törvé­nyességen csorba essen. Mindebben kétségtelenül szerepe volt annak is. hogy nem tejünk eleget a Nép­köztársaság Alkotmánya előírásai­nak és nem hoztuk létre n legfel­ső államügyészség intézményét, amely a jogrend és törvényesság legfőbb aJkolmányos őre. Ennek a kötelességünknek ma tettünk ele. get. Mindebből kiindulva a megbo­csátás szollemében, a megnyugváe és jogos sérelmek gyökeres or­voslása érdekében a kormány tör­vényjavaslatot terjeszt az or. szággyülés elé, amelynek aliapján szabadon kell bocsátani mindazo­kat akiknek bűne nem olyan sú­lyos, hogy szabadlábra helyezé­sük az allam biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyeztetheti. Egyidejűleg megszünteti az inter. nálás intézményét, az internálói.1. borokat pedig feloszlatva. Ezzel a kormány lehetővé kívánja tenni, hogy a közkegyelemben részesülők és internállak visszatérhessenek otthonaikba, családjukhoz, a tár vadalomba, hogy munkájukkal co­liak hasznos tagjává legyenek. Ren­dezni kívánja a kormány a kitele. piletlek helyzetét is, lehetővé tévő számukra, hogy ez összes állam­polgárokra kötelező jogszabályok figyelembevételével választhassák meg letelepedési helyüket. összeegyeztethetetlen a népi de­mokratikus igazságszolgáltatás alap­elveivel a rendö nb í rásik od ás, ami lé. nyegébem azt jelenti, hogy a nyo­mozó szerv maga bíráskodik is. A kormány a régi rendszernek ezt az átöröklött maradványát törvényho, zásl úten meg fogja szüntetni. A kormány rendkívül nagy súlyt helyen arra, hogy a parasztsághoz való viszonyt a munkás-paraszt szövetség szilárd gazdasági és po­litikai alapjára helyezze, hogy helyreállítsa a parasztságnak a jog. rendbe és a törvényességbe vetett bizalmát, aminek megrendülesében nem kis része volt az úgynevezett kuláklistának. Amellett, hogy ez a lista a kulákság elleni adminisztra­tív intézkedésekre és súlyos vissza­élésekre vezeletf, hozzájárult az állam és a dolgozó parasztság, fő. képpen a középparasztság közötti jó viszony és tartós szövetség meg­lazulásához is. Nyilvánvaló, hogy ha falun meg akarjuk szüntetni a törvénytelenségeket, ha helyre akar. juk állítani a jogbiztonságot, a középparaszl sággal való tar­tós szövetséget, már pedig ezt feltétlenül meg kell valósítanunk, úgy a kuláklistát meg kell szün. tetei, fenntartva a kizsákmányoló kulákok korlátozására irányuló gaz. dasági rendszabályokat. Tisztelt Országgyűlés! '1 11 Azok a nagyhorderejű rendelke­zések, amelyeket a népgazdaság át. állítása és a jogrend megszilárdí­tása, valamint az életszínvonal €me­lése terén teszünk, az a nagy for­dulat, ami az állami és gazdasági élet számos területén előttünk áll és megvalósításra vár, nagy fel­adatokat ró a törvényhozásra, a kormányra és az egész államappa­rátusra. Pedig ezek a rendszabá. lyok távolról sem merítik ki mindi, azokat a tennivalókat, amiket a kormánynak az orsaág életének szerteágazó leirületén el kell vé­gezni. Részletkérdésekbe nem kivá. nok bocsátkozni. Az érintett fő kérdések világo­san megmutatják a gazdaságpoliti­ka új úljál, amelyen a kormány haladni kíván: szélesebb alapokon, az egész néppel együtt, kezdeibcn talán lassabban, ds annál biztesab. ban ugyanazon cél — a, szocializ. mus felé. Azok a javaslatok, amelyeket la Magyar Dolgozók Parijának Köz­ponti Vezetősége a kormánynak tett a legszélesebb nemzetj egység prognammja, amellyel minden te. remté erőt. és alkotó képességet hazánk felvirágzásának, népünk 11Ö. vekvő jólétének szolgálatába állít­hatunk Olyan célkitűzések, ame. lyek alkalmasak arra, hogy dolgozó népünket szorosabban, mint valaha kormánya köré tömörítsék. Ebben. van a kormány munkaprogrammjá­nak nagy ereje, melynek birtoká­ban sokkal nagyobb és felelősség, teljesebb feladaiok megoldására vál­lalkozhatunk, mint azt a választások idején a Magyar Függetlenségi Népfront felhívásában " ígértük. Mindazok a célok és feladaiok, amelyeknek megvalósítását magupk elé tűztük, népünk, hazánk javát szolgálják. Kétségleien hogy az ország lakossága ezt öröimmel és megkönnyeibbüléslsel fogadja. A kormány feladata gondoskodni róla, hogy jótékony hatását és kézzel­fogható eredményeit dolgozó népünk miméi előbb tapasztalhassa életkö­rülményeinek megjavulásában. Munkásosztályunknak, parasztsál gunknak, értelmiségünknek, az egész országnak látnia és éreznie kell, hogy helyzetében mélyreható változásokat hoznak a kormány in­tézkedései és rendszabályai, amelyek nek sikere3 megvalósításával az utóbbi 'évek legsúlyosabb csapását mérjük népünk ellenségeire Nyilvánvaló, Tisztéit Országgyü. (Folytatás A 8s oldalon)]

Next

/
Thumbnails
Contents