Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-05 / 156. szám

VILlG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ÜJ GYERMEKRUHÁZATI CIKKEK KÉSZÜLNÉK — JAVUL A MINŐSÉG IX. ÉVF. 158, SZÁM ARA 50 FILLÉR JELENTÉS A SZEGEDI TSZCS-K MUNKÁJÁRÓL NAK LAPJA VASÁRNAP, 1853. JULIUS 5. AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZOMBATI ÜLÉSE A2 országgyűlés szombat délelőtt folytatta munkáját. 10 órakor elfoglalták helyüket az országgyűlés tagjai, majd néhány perc múlva bevonultak az ülésterembe az ügyek ideiglenes vitelével megbízott minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Megnyitó szavai után az országgyűlés megkezdte az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot Nánási László, a jogi bizottság előadója ismertette. — Az alkotmány értelmében a minisztertanácsnak egy, vagy több elnökhelyettese van, ugyanekkor az alkotmány nem tartalmaz intézkedést arranézve, hogy a minisztertanács elnökét akadályoztatása esetén melyik elnökhelyettes helyettesítse, — mondotta. — Ezt a hiányt pótolja a Javasolt módosítás, amely ebből a célból a minisztertanács elnökhelyettese, illetve elnökhelyettesei mellett megszervezi a minisztertanács első elnökhelyettesének, illetve első elnökhelyetteseinek állását. Továbbá a módosítás értelmében a minisztertanács kiegészül az Országos Tervhivatal elnökével. Ezt indokolja a tervgazdálkodás alapvető jelentősége népgazdasági életünkben, aminek következtében szükségesnek mutatkozik, hogy az Országos Tervhivatal elnöke az államigazgatás legfelsőbb szervében, a minisztertanácsban is részt vegyen, — Az alkotmányt módosító egyéb intézkedések egyes minisztériumok összevonására vonatkoznak. A gyakorlati tapasztalatok bebizonyították, hogy nem volt helyes a minisztériumi ügykörök messzemenő feldarabolása. Ezáltal az államigazgatás egyes, szorosan öszszefüggő ágai elszakadtak egymástól, ami hátrányosan befolyásolta az ügyek intézését. Emelett a minisztériumok számának növelése következtében a minisztertanács túl nagyszámú testület lett ahhoz, hogy munkáját simán lebonyolíthassa. A minisztériumok javasolt cgybevonásR ezen a nehézségen is segít, amennyiben a minisztériumok számát leszállítja és így a minisztertanácsnak — mint tanácskozó és határozó testületnek — a munkáját megkönnyíti. A törvényjavaslatot a jogi bizottság letárgyalta és elfogadta. Végül kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Az előadó beszéde után az országgyűlés egyhangúlag elfogadta az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot, majd az elnök szünetet rendelt el. Szünet után Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa javaslatot nyújtott be a minisztertanács öszszetételére vonatkozólag. Az Elnöki Tanács javaslata alapján a minisztertanács elnökévé Nagy Imre, a minisztertanács első elnökhelyettesévé és egyben belügyminiszterré Gerő Ernő, a minisztertanács első elnökhelyettesévé és egyben földművelésügyi miniszterré Hegedűs András, külügyminiszterré Eoldóczky János, honvédelmi miniszterré Bata István, pénzügyminiszterré Olt Károly, igazságügyminiszterré Erdei Ferenc, kohó- és gépipari miniszterré Zsofinyccz Mihály, nehézipari miniszterré Hidas István, könnyűipari miniszterré Kiss Árpád, bel- és külkereskedelmi miniszterré Bognár József, élelmiszeripari miniszterré Altomáré Iván, begyűjtési miniszterré Tisza József, építésügyi miniszterré Szíjártó I.ajos, közlekedés- és posta ügyi miniszterré Bebrits Lajos, népművelési miniszterré Darvas József, oktatásügyi miniszterré Erdey-Gruz Tibor, egészségügyi miniszterré dr. Zsoldos Sándor, az Országos Tervhivatal elnökévé Szalai Béla képviselőket az országgyűlés egyhangúlag megválasztotta. Az országgyűlés ezután az alkotmány 43. §-ának (1) bekezdése értelmében a Népköztársaság legfőbb ügyészét választotta meg 6 évi időtartamra. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának javaslatára a Népköztársaság legfőbb ügyészévé egyhangúlag Czakó Kálmánt választották meg. Ezután szünet következett, majd Rónai Sándor elnök újból megnyitotta az ülést. A képviselők tapsa közben vonultak be Nagy Imre vezetésével a megválasztott minisztertanács tagjai. Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy a minisztertanács elnöke kíván szólni. Nagy Imre elvtárs beszéde Nagy Imre, a minisztertanács elnöke a következő beszédet mondotta: — Tisztelt Országgyűlés! — Amidőn hazánk felszabadulása után a hatalmat a dolgozó nép vette kezébe az országban, a demokratikus népképviselet alapján az országgyűlés jelentősége lényegesen megnövekedett Magyarország demokratikus újjászületésével a történelem viharában ölökre alámerült a régi, földesé riburzsoá parlament, amely az alkotmány sáncain kivül rekesztette a a dolgozó népet, a munkásosztályt és a parasztságot. Az úri parlament törvényhozása és országkormányzása elmaradt, gazdaságilag fejletlen országot, szabadságától és jogaitól megfosztott népet hagyott maga után. Amióta a nép küldöttei bevonultak a törvényhozás házába és a népszabadságot, a népjogot magát a dolgozó magyar népet tették meg a törvényhozás fundamentumává, megkezdődött a g> ümölcsöző, törvényhozó munka, kibontakozott a nép alkotó kezdeményezése. Az előző országgyűlés jelentős alkotásokkal gazdagította a népi demokrácia sikereit az állami, gazdasági és kulturális élet számos területén. A szocializmus alapjainak lerakása, népgazdaságunk fejlesztése terén elért eredmények mindenekfelett nagyszerű munkásosztályunk öntudatos helytállását és áldozatkészségét dicséri A magyar munkásosztály, amely a hatalom letéteményese, a szocializmus előharcosa és főereje országunkban, méltónak bizonyult a ráháruló történelmi feladatokra és a szocializmus sorsáért érzett felelősséggel, minden nehézség, mogpióbáltatás, ellenséges kísértés és aknamunka ellenére, szilárdan helytáll és megingathatatlan talpköve épülő szocialista hazánknak. — Eredményeink megteremtéséből méltóan kivette részét szorgalmas dolgozó parasztságunk, amely elemi csapással, károkkal és bajokkal küzködve bár, minden nehézség ellenére hűséggel kitartott a népi demokrácia mellett és reménnyel eltelve, a jövőbe vetett biztos hittel takarítja be most verejtékes munkájának dús gyümölcsét. Munkásosztályunk és parasztságunk a haza iránti hűségéért és helytállásáért legmélyebb hálánkat és elismerésünket érdemli ki. Eredményeink és sikereink kivívása pártunk, a Magyar Dolgozók Pártjának érdeme, amely a munkásosztály élén dolgozó népünket rávezette a szocializmus építésének széles útjára. — Eredményeink forrása legdrágább kincsünk, szabadságunk. Munkásosztályunk és parasztságunk ennek birtokában vált képessé történelmi feladatok megoldására, hazánk százados elmaradottságának behozására, a kizsákmányoló régi úri rend megszüntetésére. A szabadság nyitotta meg az utat a szocializmushoz. A szabadság szárnyakat adott népünknek, kibontakoztatta alkotóerejét, amely történelmünk legnagyszerűbb alkotásaival gazdagítja hazánkat. Ezt a szabadságot a szovjet nép fiainak vérehullásával hozta meg nekünk azért, hogy szabad és független országot, dolgozó népünk számára pedig jómódú, boldog életet teremtsünk. így lett minden sikerünk és eredményünk forrása a Szovjetunió, a kis népek önzetlen barátja, a béke és szabadság bástyája. — A felszabadulással megnyilt előttünk az orezágépífés, a felemelkedés, a szocialista jövő nagyszerű perspektívája. De elvégezni a hatalmas munkát saját erőnkből és anvagi forrásunkból nem tudtuk volna a Szovjetunió minidenirányú és hathatós támogatása nélkül. A kölcsönös gazdasági együttműködés ksreiéban felbecsülhetetlen regi'ségel nyújtott és biztosan továbbra is nyújtani fog a szocializmus építésének, dolgozó népünk anyagi helyzete megj a/vításának nagy munkájához. Eredményeinkről szólva ezért fordulunk e napon is őszinte köszönetünk kifejezésé/el a Szovjetunió népei és kormánya felé. (hosszantartó nagy taps.) Alkotmányos élesünkben, a népi demokrácia fejlődésében, egy-egy új országgyűlési ciklus határkő volt a régi-rendszer gazdasági és politikai alapjainak felszámolása, valamint az újjáépítés, a felemelkedés, az ország békéjének és függetlenségének biztosítása terén. Május 17-án választott országgyűlésben a megelőző parlamentnél jobban é* mélyebben tükröződik fiz igazi népképviselet demokratikus elve, szilárdabb alapokon nyugszik a dolgozó néppel, a hatalom letéteményesével való eltéphetetlen kapcsolat, amely az or. szággyűlés feladatainak és szellemének, továbbá alkotmányos életünkben betöltött szerepénele új népi tartalma) ad. Bizton mondhatjuk, hogy a most összeült országgyűléssel fejlődésünkben új szakasz veszi kezdetét, amelyben fokozottabban kifejezésre kell jutni a nép szuverenitásának, a parlament nagyobb szerepének az állami élet törvényes irányításában, a fe'elős kormányzás alapelveinek és célkitűzéseinek meghatározásában, valamint az országgyűlés alkot, mányos jogainak gyakorlásában. A kormány feladatai ellátásában fokozottabban az országgyűlésre kíván támaszkodni, amelynek bizaL mából az országot vezeti és amelynek a kormányzás terén kifejtett tevékenységéért, a htfza jó, vagy balsorsáért, dolgozó népünk boldogulásáért, teljes felelősséggel tartozik. Ugyarakkor biztosítani kívánja, hogy a minisz'.ertanács, a törvényhozásra támaszkodva, az államügyek intézésének teljesiogú szerve legyen, amely a minisztériumok szélesebb hatáskörén és a miniszterek nagyobb felelősségén nvusszík. Ezzel lényegében további lépést leszünk előre óllamcletünk demokratizálása terén. Tisz'elt Országgyűlés! Áttérve a gazdaságpolitika kérdéseire, hangsúlyozni kívánom, hogy a. kormány, a Marrvar Dolgozók ! Pártja Központi Vezetősége új Iirányelveinek rcáli3 célkitűzései és javaslatai alapján folytatja gazdaságpolitikáját. Ez az) jelenti, hogy réngaada sásrunk fejlesztése terén feltéllenül számol az ország gazdasági erőforrácaival. hogy nem tűz maga elé olyan feladatokai, amelyeknek megvalósításiához hiányzanak a szükséges feltételek, akár nyersanyagbázisról, akár az ország erejét é« teljesítőképességét meghaladó vaoy tú'zottan gény bevevő beruházásokról, akár a lakosság életszínvonalának rovására menő egyéb túlzott gazdasági feladatokról van szó. A kormány a gazdaságpolitika terén azt a közmondás) tartja szem előtt, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takaró ér. Márpedig látnunk kell és ezt az ország színe előtt őszintén meg kell mondani, -a felemelt ötéves terv célkitűzései sok tekinfe'ben meghaladták erőinket, meg. valósításuk túlzottan igénybeveszi erőforrásainkat hátráltatja a jólét anyagi Alapjainak gyarapodását, sőt nz utóbbi időben az életszínvonal romlását vonta maga után. Nyilvánvaló, hc^-y ebben a tekintetben lényeges módosításra, van szükség. A szocialista nehézipar fejlesztése nem lehe) öncél. A népi demokrácia útján, a szocialista iparosítás útján úgy kell előrehaladnunk a szocializmus felé, hogy az a dolgozó nép. elsősorban a szo. cialisia építés derékhada, a munkásosztály életszínvonalának, szociális és kulturális helyzetének szüntelen javulásával járjon. Ebből világosan kirajzolódik a kormány gaBdaságpolitikájának egyik legfontosabb felada'0: népgazdaságunk fejlesztése ütemének és a beruházásoknak általános és jer lentős csökkentése ez ország teherbiróképességének megfelelően. Ebiről a szempontból a kormány mind a termelés, mind a beruházások terén felülvizsgálja, a népgazdasági tervet ée javaslatot fog tenni megfelelő csökkentésére. Módosítani koll a népgazdaság fejlesztésének irányát is. Semmi sem indokolja a túlzott iparosítást ás ipari autarchtóra valő törekvést, különösen, ha nem rendelkezünk a hozzá szüksége^ alapanyagbáz-is* Sal. Az autarchia amellett, hogy gazdasági elzárkózást jelent és túlzottan igénybeveszi az ország teljesítőképességét, eleve lemondást jele.it olyan kedvező tehetőségekrőt, amelyek a nemzetközi áruforgalomba való fokozottabb bekap, csolódásból, a kaTVtaü'si'a országokkal való kereskedelmi forgalomból, Szovjetunióval és a népi demokralikus országokkal, valamint a népi Kínával fennálló kölcsönös gazda, sági segítségből és együttműködésbe)! adódnak. Ezzel az erőforrással a kormány fokozottabban számolni fóg gazdaságpolitikájában, amivel tehermentesíteni kívánja népgazdaságunkatGazdaságpolitikánkban- irányt kell változtatni abban a tek'nietben is, hogy a termelési eszközöket gyártó nehézipar fejlesztésének ütemét jelentősen lassítva, az eddiginél iényegesen nagyobb suyt kell helyezni a szükségleti cikkeket gyártó könnyű;parra és élelmiszeriparra amivel lehetővé kell tenni a lakos-' Ság növekvő szükségleteinek mind nagyobb mérvű kielégítésétMeg kelt változtatni a gazdaság, politika irányát, a népgazdaság két alapvető ága — az ipar és a mezőgazdaság tekintetében is. A túlzott iparosítás, főképpen a nehézipar túlgyors fejlesztése és a velejáró nagyarányú beruházások mellett áí ország anyagi erőforrásaiból .icni futotta a mezőgazdaság fejlesztésére. Ennek következtében nz ipar: de elsősorban, ső' csaknem k'záró'ag a nehézipar tú'zottan gyorsütemű fejlődése mellett, a mezőgazdasági termelés megrekedt, nem tudta biztosítani sem az ipar rohamos fejlődésének nyersanyagsziikség'etét, sem a gyorsan növekvő 'pari munkásság és á'talában a lakosság rövok. vő éMmiszcr szükségletének kielégítését. A kormány egyik Iegfontosab feladatának tekinti, hogv az ipari beruházások csökkentésével egyidejűleg lényegesen megemelje a mezőgazdasági beruházásokat, a tcrmc'ós miné1 gyorsabb és nagyobb, arányú fellendítése érdekében. ' Népgazdasági terveinkben végrehajtandó gyökeres változásokkal, ami alapjában a szocialista iparosítás lúlzott ütemének csökkentésében és a mezőgazdaság fokozottabb fe.fesztősében domborodik k;, kirai. zolódik a kormány gazdaságpolitikájának cé!k;tűzése: a dolgozó nép, e'sősorban a munkásosztály élet. színvonalának áklandó emelése. Az ipari termelés és a vele kapcsolatos beruházások átütemezése ós átcsoportosítása, az új termelési és beruházási tervek kidolgozása, nagyon körültekintő, alapos munkát igényel. Az Országos Tcrvh'vr ta! központi feladata, a kormány által megadott irányelvek alapján ezt a munkát minél előbb úgy elvégezni, hogv népgazdaságunkat és elsősorban iparunkat zökkenő néi. kü' átállíthassuk ós a termelés folyamatosságát, a tervek teljesítését öntudatos, fegyelmezett munkával addig is biztosíthassuk. Iparunk termelési terveinek teljesítése ugyanis né'külözhetet.cn feltétele mindazoknak a rendszabályoknak, amelyeket a kormány a gazdaságpolitikai és az életszínvonal emelése terén megvalósítani kíván. A mezőgazdasági terme'és fejlesztése sem lehetséges az ipari lermelési tervek hiánytalan teljesítése nélkül. A kormány célkitűzései sikeres megvalósításinak ku'csa te. hát munkásosztályunk kezében van. Ez kétfé'e kötelezettséget j leni, egyrészt arra kötelezi a kormányt, hogy a rendszabályok kidolgozásánál a lehető legnagyobb figyelmet fordfts-a a munkásosztály élelszínvonala emelésének, továbbá anyagi, szociális és kulturáli3 szükségletei maximális kielégítésének, A kormány ezt vállalja és végre is fogja hajtani. Másrészt arra kötelezi a munkásosztályt, hogv' a munkafegyelem megszilárdításával határidőre biztosítsa a termelési tervek végrehajtását. Ezt ipari munkásságunknak kell vállalnia és betartania. Meg vagyok róla gyö" ződve, hogy meg is fogja tenni be. csülettel, odaadással. — Tisztelt Országgyűlés! — Népgazdaságunk másik fő ága, amelynek terén a kormány elő't új feladatok állanak, a mezőgazdaság. A már említett alacony és az összes beruházásokhoz képest a* utóbbi években viszonylag csökkent beruházások miatt, az egyéni gazdálkodók megsegítésének elhanyago. lása miatt a termelőszövetkezetik de mindenekelőtt és főképpen a sem gazdaságilag, sem po'itibailag SznviptnnlMVn.l , o nőni n.- .. ... ... eléggé alá nem támasztott, túlgyors fejlesztése miatt, ami a parasztság gazdálkodását bizonytalanná tette, a mezőgazdasági termelés fej'ődése megakadt s az utóbbi években lényegében egyhelyben állt. Ebben nagy része volt a gyakori és nagv arányú tagosításoknak is, amelyek során sok visszaélés, erőszakoskodás fordult e'ő, ami joggal sértette parasztságunk igazságérzeté', amel. lett, hogy komolv gazdasági károkat is okozott neki. Ismeretes, hogy mezőgazdasági termelésünk döntőé.i az egyéni gazdaságokon nyugszik, melyeknek termelését ez ország nemcsak, hogy nem né'külözheti, ellenkcző'eg, országos érdek lernie. lésük fejlesztése úgy a földmfive'és. mint az áüattenvésztés terén. A kormány elsőrendű feladatának tek'ntí az egyéni gazdaságok termelésének felkarolását, terme'és! és munkaeszközökkel, felszereléssel, műtrágyával, nemesített vetőmaggal és az agrótechnika más eszközeive! való megsegítését. — A kormány minden eszközzel meg kívánja Szilárdítani a paraszti term®'éR és tulajdon biztonságát. Ennek érdekében már az idén meg tütja a szokásos őszi tagosítást, amely nz önkényes fölclbirtokrseré" ve; akadá'yozta a föld gondos művelését és csökkentette a gazdák termelési kedvét — A mezőgazdasági ferm" és kedvezőtlen alnku'ásíhoz kétségtelenül hozzájárult a túlhajtott terme'ő. szövetkezeti mozgalom, a termelő, szövetkezetek számszerű fej'csztésének elsietett iileme, ami cd->v«zetett. hogy a mcgalaku't tcrme'őszövetkezetek egy része, a szükséges feltétnek h'ánya miatt, nem tudott gazdaságilag és szervezetileg megerősödni. A termelőszövetkezeti mozgalom e'sietett kfejtószté. sének legsúlyosabb következménye azonban az volt, hegy a dolgozó parasztság köréhen kü őnö. sen az e'őforduít túlkapások, az önkéntesség elvének megsértése komoly nyugtalanságot keltett, zavar, la a nyugodt termelőmunkát és a gazdálkodás fejlesztéséhez szükséges befektetések nagyarányú csökkenéséhez vezetett. A kulákok ellen á'talánossá váll tú'zó rendszabályok is elősegítetek, hogv az á'lamnak évről-évre m'nd nagyobb gondot okozott az úgvnese. zett tartalékfö'dck h'asznosftása, amelyek a gazdálkodás b:zopytn!:ln. fága és n nehéz terme'ési v'szonyok következtében műveletlenül maradtak. (Folytatás a második oldalon.) í *