Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-28 / 175. szám
KEDD, 1963. JULIUS 28. 3 [{Folytatás a 2. oldalról); IV. A kommunista párt a kommunizmust építő társadalom szervező és lelkesítő ereje 'A kommunista párt sikeresen teljesíti a néptömegek vezetőjének és szervezőjének szerepét, azért mert az azonos elveket valló, a nézetek, a cselekedetek és a fegyelem egységével összekovácsolt kommunisták harcos szövetsége. A párt abból In. dul kl, hogy „csak az győz és nz tarthatja meg a hatalmat, aki hisz a népben, aki az eleven népi alkotás forrásából merft". (Lenin). A párt erejét a néppel való elsza. láthatatlan kapcsolat alkotja. A nép erejét a párt körüli tömörülés alkot, ja — állapítja meg elöljáróiban a IV. fejezet, A tézisek ezután rámutatnak, hogy a párt a marxista-leninista elméletet, az objektív gazdasági tör. vények ismeretét követve tudomá. nyosan és gyakorlatilag ellenőrzött politikát dolgozott ki, amely a társadalom anyagi élete fejlődésének szükségleteit, a nép alapvető érdekeit tükrözi. J. V. Sztálin általánosítva a Szovjetunió szocialista építésének páratlanul gazdag ta. pasztalatalt és korunk nemzetközi feMzabadftló mozgalmának tapasz. taWait az új történeti viszonyoknak megfelelően, alkotó módion tovább fejlesztette a marxista-leninista tanítást é> több kérdésben új léte? lekkel gazdagította a fonadiaílmi elmfflwel. , j . | j A' Kommunista Párt ma • kommnnisjk építés, a soknemzetiségű szocialista állam további fejleaztének, minden szovjet ember anyagi éS kultúrálja életszttitvoMaila szüntelen emelésének legfontosabb feladatait oldja meg. Mimdiem szükséges a Szwvjatuaiő randeíkezésére áll a teljes kommunista társadalom felépítéséhez, — hangsúlyozza a IV. ffejezet A továbbiakban rámutat, hogy á Ssorjetamnóben még nem tak meg egyes halaszthatatltam gazdasági kérdéseket, vannak efltmtamdt vállalatok, sót egyes iparágak, elhanyagolt álla pótban vannak egyes kolhozok és egész mezőgazdasági vidékek. A tézisek felhívják a párt és a tömegszerveitek tagjait, hogy mozgósítsák és szervezzék a szovjet nép alkotó erőit a népgazdaság további fellendítésére. A 'téziseik IV, fejezete hangsúlyozna, hogy az egész szovjet nép faflyirágzáaár&l való gondoskodás törvény a párt számára, majd szem. 1 éltető tényeket sorol fel, amelyek bizonyítják a szovjet dolgozók élet. viszonyainak szakadatlan javuló, sát. A Kommunista Párt elsőrendű kötelességének tartja, hogy to. vábbra is szüntelenül emelje az or. sság dolgozóinak anyagi jólétét és kulturális színvonlalát — emeld ki a fejezet. A Szovjetunió következetes béke. politikájával foglalkozva rámutat: külpolitikai téren a párt fógondoekodása arra irányul, hogy biztosítsa a Szovjet nép békés munkáját, megőrizze a békét ós megakadályozzon egy újabb háborút. A kom. munista Párt azon az állásponton van, hogy * béke politikája a szovjet nép é» minden más békeszerető nép életérdekednék megfelelő, egyedül helyes po'itikai. A párt egész külpolitikája abból a lenini útmutatásból indul ki, hogy lehetséges o két rendszer, a szocialista és a kapitalista rendszer tartóé egymás melleit létezése éa békés versengése. A Szovjetunió Kommunista Pártját áldamdóam Leninnek eziek ai megállapításai vezették 6a vezetik — hangsúlyozzák a té. zlsek, i ' U A továbbiakban a fejezet kiemeli, hogy a Szovjetunió a két rendszer tartós egymás melletti létezésének és békés versengésének híve, mert meg van győződve a szocialista gazdasági rendszer, a szocialista rendszer előnyeiről, a béke, a deanokrá. cia és a szocializmus egész táborának állandóan növekvő erőiről. Ugyanakkor rámutat, hogy az el. lentiétektőt marcangolt imperialista táborban fokozódik a bizonytalanság, aimi egészen a békétől, a két rendszer békés versengésétől való félelemig, a kapitalista rendszer to. vábbi szilárdságába vetett mieggyő. ?ö<íés elvesztéséig terjed. Ezek a körtfimények okozzák a reakciós imperialista erők nagyfokú aktivizáló, dúsát, ez imperialisták különböző provokációinak fokozódását a szocialista ég demokratikus tábor ellen. Mindez még szükségesebbé te. szi a Szovetunió kellő biztosításáról való nagyfokú gondoskodást, a demokrácia és a szocializmus hatal. mag táborának további erősítését — hangsúlyozzák a tézisek. A IV, fejezet ezután azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a párt monopolhelyzete a kapitalista környezet viszonyai között nagyfokú feber. séget tesz szükségessé az osztály, ellenség mesterkedésaivel szemben. Megállapítja, hogy a nép ellenségei, a nemzetközi imperializmus ügynökei ügyesen, kommunistának álcázva magukat igyekeztek és igyekeznek behatolni a párt soraiba. Ezért fon. tos feladat a kommunisták és min. dien dolgozó forradalmi éberségének további fokozása. A tézisek a továbbiakban hangsúlyozzák a pártvezetés és a pártélet Lenin által kidolgozott elveinek és szabályainak hatalmas jelentőségét. Rámutatnak, szigorúan tiszteletben kell tartani a pártvezetés legmagasabb elvét, a vezetés kollektivitását, a párt szervezeti szabályzatának követelményeit. Ezután bírálják azokat a helytelen, a marxizmus-leninizmus szellemétől idegen, idealista nézeteket, amelyek az egyéniség történelmi szerepét helytelen nem-marxista megvilágításba helyezve a személyi kultusz propagálásában jutottak kifejezésre. A párt abból indul ki — mutatnak rá a tézisek —, hogy csak a marxista-leninista elmélet tudományos alapjára és a vezető káderek széleskörű kezdeményezésére támaszkodó központi bizottság kollektív tapasztalata és kollektív bölcsessége biztosítja a párt és az ország vezetésének helyességét. A tézisek a továbbiakban kiemelik, hogy az önbírálat és különösen az alulról jövő bírálat hatalmas eszköz a pártdemokrácia kifejlesztésére, a kollektív vezetés megjavítására, A tézisek a továbbiakban hangsúlyozzák, a kommunisták marxistaleninista nevelésének fontosságát és harcot hirdetnek a marxista-leninista elmélet tanulmányozásának dogmatikus, betűrágó módszerei ellen. A tézisek ezután kiemelik a dolgozók kommunista nevelésének jelentősé, gót éa rámutatnak, hogy a tömegeket a kommunizmus hatalmas ügye legyőzhetetlenségébe vetett meggyőződés, a párt és a szocialista haza iránti feltétlen odaadás^ a proletár internacionalizmus szellemében kell nevelni. A tézisek befejező része hangsúlyozza, hogy a bel. politikai téren a párt egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy továbbra is állandóan gondoskodjék a szovjet emberek állandóan növekvő szükségletednek maximális kielé. gítéséről. Külpolitikai téren a párt továbbra is következetesen a b'éke megőrzésének és megszilárdításának politikáját, a minden országgal való együttműködés és kereskedelmi kap. csőlátók fejlesztésének politikáját fogja folytatni a kölcsönös érdekek tisztéletbentarlásának elvi alapjain. A Kommunista Párt — mondják a tézisek — tovább erősíti a soknem. zetiségü szovjet államot, amelyre!; gránit alapjait a nagy Lenin rakta le. A téziseik befejező Szaval a következőképpen hangzanak: „Pártunk a néppel szoros egységben magabiztosan Halad ez új1 győzelmek felé. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának nemrég tartott júliusi teljes ülése új erővel bizonyította be Kommunista Pártunk megbonthatatlan egységét, harci készségét, az előtte álló bel. és külpolitikai fel. adatok megoldására. A leninizmus zászlaja alatt, a Kommunista Párt vezetésével elő. re a kommunizmus diadiaiához!" A Szovjetunió Kommunista Párt. ja Központi Bizottságának propaganda és agitációs osztálya. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága mellett mű. ködő Maxx.Engels.Lenin.Sztálin intézet. A III. Világifjúsági Kongresszus megnyitásáról Bukarest (TASZSZ) Bukarestben július 25-én megnyílt a III, Világifjúsági Kongresszus. A kongresszus megnyitásán a vendégek között volt dr. Petru Groza, a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnökségének elnöke, C. Parhon akadémikus, Ikuo Ojama, Flisa Branco, Candelaria Rodriguez és mások. A július 25-i ülésen a tanács nevében Jacques Denis számolt be a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség tevékenységéről a II. Világifjúsági Kongresszus után eltelt időszakban és a békéért és jogaikért harcoló ifjúság feladatairól. Jacques Denis beszámolója elején megállapította, hogy sok olyan résztvevője van a III, világifjúsági kongresszusnak, akik a múltban nem működtek együtt a Demokratikus Ifjúsági Világszövetséggel. A kongresszuson meg lesz minden lehetősége annak, hogy elmondják az őket foglalkoztató problémákat és részt vegyenek a kongresszus határozatainak kidolgozásában. Jacques Denis rámutatott arra, hogy a DÍVSZ az a szervezet, amely leginkább képviseli a nemzetközi ifjúságot, mivel 88 ország 75 millió fiatalját egyesíti. Megállapította, hogy az ifjúságnak a boldog jövőről, a műveltségről, a szabad, független hazában való életről szőtt álmait csak olyan világban lehet megvalósítani, ahol béke uralkodik és ahol minden nép barátságban él egymással. Az ifjak és lányok millióinak szivében azonban a ragyogó álmok mellett ott van a holnaptól való rettegés. Jacques Denis megállapította, hogy sok ország ifjúságát tölti. el a holnaptól való félelem. Foglalkozott a munkanélküliség kérdésével, Felhozta, hogy csupán Japánban 10 millió munkanélküli van és ebből őt millió fiatal. Olaszországban az állami munkaközvetító hivatal statisztikai adatai szerint több, mint 600.000 munkanélküli ifjú van. A szónok ezután a tanulás és művelődés lehetőségeivel foglalkozott. Megállapította, hogy Indiában 88.8 százalék az írástudatlan, Algírban 85 százalék, TörökországBán 70 százalék. A gyarmati és íüggő országokban általában teljesen hiányoznak az oktatásra és. a sportra szánt előirányzatok. Jacques Denis beszédének további részében megállapította, hogy sok országban lábbal tiporják a demokratikus jogokat. Azokban az országokban ez a helyzet, ahol a háborús készülődés politikáját folytatják. Ezekben az országokban az ifjúságot nem a nép reménységének tartják, hanem olcsó rabszolgának, vagy ágyútölteléknek az eljövendő gyilkos háború számára. Teljesen más helyzet figyelhető meg ott, ahol békés építés folyik, — Az ifjúság két utat lát maga előtt, az egyiket, amely katasztrófába és háborúba vezet, a másikat, a ragyogó utat, amely a béke felé vezet, ahol minden erőfeszítés a jobb életet, a haladást szolgálja. A választás világos: az ifjúság boldogságáért, a békéért, a függetlenségért való harc útját választja. Jacques Denis ezután az elmúlt évek nemzetközi helyzetével foglalkozott és megállapította, hogy erre jellemző a békeharc mozgalmának hatalmas méretű fejlődése. Foglalkozott a Szovjetunió békepolitikájával, a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának konkrét lépéseivel a koreai háború befejezése érdekében. Az ifjúság nagy reménységgel és figyelemmel követte ezen a tavaszon a vitás kérdések békés rendezésére irányuló új erőfeszítéseket. A szónok ezután foglalkozott a háborús uszítók provokációival. — A béke híveinek ébersége és józansága meg tud azonban hiúsítani minden provokációt — mondotta —, amint azt a koreai tárgyalások eredményei is bizonyítják. A szónok a továbbiakban a Béke-Világtanács budapesti ülésszakának határozatával foglalkozott és megállapította, hogy az ifjúság a remény és az éberség jegyében összefog, hogy mégjobban fokozza a harcot a békéért és a nemzeti függetlenségért. Jacques Denis ezután megjelölte a legközelebbi feladatokat. Megállapította, hogy fokozni kell az ifjúság részvételét a békeharcban, elő kell segíteni a tárgyalásokért folyó nagy kampányt, harcolni kell valamennyi most folyó háború beszüntetéséért, a német és japán kérdés békés megoldásáért, minden nép önrendelkezési jogáért, a fegyverkezési verseny megszüntetéséért, a fegyverzet csökkentéséért, a békés építést szolgáló hitelek növeléséért, harcolni kell a katonai szolgálati idő meghosszabbítása ellen, harcolni kell az országok közötti gazdasági és kulturális csere növeléséért és állandóan erősíteni kell a szolidaritást a gvarmati és függő országok ifjúságával. Jacques Denis nagy tetszéssel fo-r gadott beszéde végén kijelentette, hogy mindehhez alapvető feladat az egész ifjúság egységének megvalósítása. Több felszólalás után a kongresszus résztvevői melegen fogadták a délutáni ülésen felszólaló Seljepint, a szovjet küldöttség vezetőjét, aki megállapította, hogy minden résztvevőt az a törekvés hozott ide, hogy közös erőfeszítéssel széppé és boldoggá tegye minden fiatal holnapját. — De nem minden országban és az ifjúság nem minden rétegében van meg a lehetősége valóraváltani ezeket a természetes törekvéseket, Sok országban a fiatalok jelentős részét megfosztják az elemi gazdasági, szociális és politikai jogoktól. Ilyen körülmények között elsőrendű kötelességünk fáradhatatlanul védelmezni az ifjúság életbevágó jogait és érdekeit. Seljepin ezután elmondotta, hogy a szovjet ifjúság résztvesz a kommunizmus útján haladó szovjet népek békés, alkotó munkájában és az ifjúság, épp úgy, mint az egész szovjet nép, határozottan ellenzi a háborút. — A szovjet küldöttség — jelentette ki Seljepin — egyetért azzal a javaslattal, hogy hívják fel az ifjúságot tekintet nélkül a politikai és vallási nézetek különbségére, a nemzeti és társadalmi különbségekre, hogy támogassa a Béke-Világtanács budapesti ülésszakának határozatát. A szovjet küldöttség támogatja azt a javaslatot, hogy a kongresszus fejezze ki szolidaritását a gyarmati és függő országok népeinek és ifjúságának mozgalma iránt, amely küzd a minden külföldi beavatkozás nélküli önrendelkezés jogáért. Seljepin szavait a küldöttek nagy lelkesedéssel fogadták. A délutáni ülésen felszólalt még Portugália, Japán, Dánia, Kuba, Uj-Zéland, Lengyelország, Burma, Franciaország és más országok képviselője ls. fl behordást különösen a makói, szentesi járásban, valamint Szeged városban keit tovább gyorsiiani Á megyei tanács mezőgazdasági osztályának jelentése szerint a gabonafélék aratása valamennyi járásban befejeződött. Meg kell azonban gyorsítani a behordás ütemét, mert a megye a behordásra váró gabonának csak 71.9 százalékát hordta asztagokba, A járások sorrendje a behordásban így alakult; 1. szegedi járás 82.6 százalék, 2. Hódmezővásárhely 75.9 százalék, 3. csongrádi járás 72.5 százalék, 4. szentesi járás 6-1.8 százalék, 5. Szeged város 61.7 százalék, 6. makói járás 60.9 százalék. Tovább kell gyorsítani a másodnövények vetését is, mert a megye a másodvetések tervének teljesítésénél még csak 81.1 százaléknál tart. ; íí'-v.r h'< Járásaink rangsora e tekintetben a következő: 1. szegedi járás 121 százalék, 2. csongrádi járás 109.3 százalék, 3. Szeged város 94.4 százalék, 4. makói járás 59.1 százalék, 5. szentesi járás 58.2 százalék, 6. Hódmezővásárhelye 47 százalék. Szovjet-észak erdőkoszorúzta vidéken mórénás rétek, tőzeges mocsarak és gleccserjégtől lecsiszolt sziklák között vezet a Sztálinról elnevezett fehértengcrLbaltitengeri csatorna. Hajónk méltóságteljesen úszik észak felé. Már elhagytuk a povenyeci „lépcső'' hét zsilipjét és most Bjelomorszk felé tartunk. Nagy Péter idejében vetődött fel először a csatorna építésének gondolata, majd később még 15 javaslat szü'elett, azonban a cári Oroszor szág nem volt képes va. '•úraváliani a tervekel. Sztálin elvtárs kezde. ményezésére 1930-ban létrehozták a „Fehér-tengeri építő lröszl"-öt, s miután megtörtént az építkezés tervénk jóvá. hagyása, megkezdték az előkészületeket. Nyikolaj Vasziljevic* Zaharov, a ,£ztálin"csa torna hetedik zsilipjének vezetője, aki negyedévszázadot töltött az északi hidrotechnikai berendezéseknél, a hajókorlátnak dőlve így emlékezik vissza a múltra: 25 évvel ezelőtt a „Máriaecsalornarendszer"-ítél dolgoztam. Lóhajcsár voltam. A bárkákat ekkoriban lovakkal vontattuk. Amikor hírét vettem, hogy. megkezdjék as HÚSZÉVES II „SZIÍLIH -CSATORNA új csatorna építését, át. jöttem ide. Tetszett nekom, hogy olyan víziulat építünk, amelyen át Ar. hangelszkből Leningrádba, majd közvetlenül Skandinávia megkerülése vétkül juthatnak el hajóink. Hiszen ez 5000 kilométer út, időra átszámítva pedig 10 nap "icgtakarítását jelenti. A szoc-ahsta technika akkoriban még csak születőben volt. Bizony nagyon hiányozlak cz olyan óriásgépek, ami. lycnek ma dolgoznak a kommunizmus nagy építkezésein. Hiányoztak <j szívókotrók, a lala jg.rdúk, a lépegető exlca. i'átorok, zori sziklák és ingui ányok, táv >k, mocsarak között vájtak medrei a sarki szelek viharában. Kubikost alicskák és loraskordék hord. ták a földet, a zúzott kö. vet A 227 kilométer hosszú víziúf a nagy ne. kézségek ellenére 20 hóvap diait elkészült és 1933. augusztus 2-án a szovjet kormány hivatalosan átadta rendeltetésének a Sztálinról elnevezett csatornát. Zaharov gyűrött, fakult fényképet húz elő zsebéből. Az új víziút mcgnjji/isiiina -igu.' Szlálin, Kirov és Vorosilov elvtá/rs is — fűzi tovább a szót. Ez a fénykép őket ábrázolja az ,,Anohin" nevű gőzös fedélzetén. Örömrivalgással fogadtuk az első hajót. Húsz év óta a „Sztá. Un"-csalorna parti tájai a felismerhetetlenségig megváltoztak. Az egy. kori Povenyecre ma már csak Nagy Péter ko. vácsműhelyeinek romjai és a legendák emlékezteinek. A fehértengeribaltitengeri csatorna mentén új városok épül. tek. Medvezsjegorszk, Szegezm és Bjelomorszk. ez a három új város, ez a három kerületi központ a sztálini víziútrtak köszönheti születését és fejlődését, A Szegezsa környé. ki kolhozok földjén ma már minden megterem — mondja egy másik hajóutas: Jekatyerina AlekSiandrom Kudrjaveeva ayronómusnö, a szegezsai kerületi szovjet végrehajtóbizottságának elnökhe lyettese. — Burgonyát, :öldséget, tejet, húst, lisztet a múltban más vidékekről kellett beste, reznie az itteni lakosság, nak. A kolhozok most már wrlégitik az igényeket. Húsz évvel ezelőtt a mai Bjelomorszki kikötő helyén Szoroka halászfalu házacskáit le. heteit még látni. Bje'omorszk fontos közlekedési és faipari központtá fejlődött. Nem is csoda, hiszen a csatornán át igen élénk a hajófrpg'ilom. Személyszállító ha. jók, mélyen merülő uszályok, vontató gőzösök, dereglyék, bárkák közlekednek n Fehér .tenger és a Káspi-fengcr, illetve a Fekete-tenger között. A Volga-Don.csalorr.a megnyitásával ugyanis nagyszerű főútvonal nyílt a Szovjetunió bel. fejében. A sztálini tervek alapján készült fe. hértengeri-baltitengeri csatorna, a Moszkva-csatorna és a Volga-Don csatorna már egy c'a-s rendszerben fogja össze a Szovjetunió belső vízi. útvonalait. Méreteiben kisebb a Fehér-tengeri-Balti.tengeri csatorna, mint n most épülő íioo kilométeres Turkmén főcsator. na, azonban az egész Szovjetuniót behálózó víziül ak megépítésében ez volt az első láncszem, a .fiztálin" .csatorna 'volt az egységes vízrendszer megteremi ésére irá n műó nagyszabású munkában az _ élenjáró szovjet vízi(fűtés első történelmi jelentőségű mérföldköve.