Délmagyarország, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1953-07-28 / 175. szám
4 KEDD, 1955. JULIUS 28. Július 25-én a Bozsó-brigád az első, a Kalmár-brigád pedig a második helyre küzdötte fe! magát a cséplőgép-brigádok közötti versenyben A város szérűskertjeiben gyón? ülomhán halod a cséplés. A cséplöbrig&dok szorgalmas munkájukkal küzdenek n cséplés mielőbbi befeje. zéséórt és egymással versenyezi'® harcolnak nnipi normájuk tellesítésrérl. A veroeny eiedményeként naponta új hősök születnek, akik fáradságot nam ismerve küzdenek azért, hogv előző napi teljesítményüket túlsaárnyalvn fejezzék be n napot. A Július 25-i értékelés szerint • Bozsó-cséplö"brigád küzdötte fel magát az első helyre, mert 24-én 245, 25-én pedig 146 mázsa gabonái csépelt. A versenyben a második helyet a KaLmár-brigád tagjai foglalták el a 182 mázsád 24-i ós a 154 mázsás 25-i eredmény, nyol. Szép eredményt ért el még a Htrke-brigjád, a Tanács-brigád és Vass Vilmos brigádja. Az utolsó helyen a Tikviczki-brigád kullog a pénteki 97 és a szombati 45 mázsál teljesítményével. Békevédelmi szerződési kötöffek Botbós Imre cséplőbtigádjának taejtái A mihályteleki szérűn cséplő BorJ bás Imre brigádja nap, mint nap normáját túlteljesítve fejezi be a műszakot. A brigád valamennyi tagja öntudatosan harcol és fáradságot nem ismerve küzd a kormány programmjának mielőbbi megvalósításáért. Naponta az ebédidő alatt csoportos újságolvasást tartanak és értékelik a kül- és belpolitikai eseményeket. Ennek következtében még világosabban látják a békéért való harc szükségességét s ezért elhatározták, hogy -H 16/8* számú cséplőgépjükkel naponta a napi 125 métermázsa norma helyett 150 métermázsát csépelnek el. Békevédelmi szerződésükben Ígérték, hogy a tervezett 2802 métermázsa helyett 5000 mázsa gabonát csépelnek. A Borbás-brigád tagjai fogadalmat tettek arra is, hogy szorgalmas munkájukkal jóval augusztus 20. előtt fejezik be a cséplést az egész ország dolgozóinak életszínvonala emelése érdekében. 75 mázsa búzával, 19 mázsa 81 kiló árpával és sok más termék mázsáival jut több a tagoknak a Táncsics tsz-ben a kormány által kapott tízszázalékos beadási kedvezmény után Kormányunk új programmja számos kedvezményben részesíti dolgozó parasztjainkat, termelőszövetkezeti csoportjainkat. A többi között egyik jelentős kedvezmény az a tszcsk felé, hogy tíz százalék adóés beadási kedvezményben részesülnek. E szám tükrében, ha érdemben foglalkozunk a 10 százalékos kedvezménnyel, úgy tudjuk kellőképpen éltékelni, ha megnézzük azt, hogy egy tszcs-ben mit jelent konkréten ez a tíz százalék. A Táncsics teremlőszövetkezetben például 75 mázsa 16 kiló búza, 468 kilogramm rozs, 1981 kiló érpa, 3150 kiló kukorica, 1490 kilogramm széna, 1851 kiló napraforgó, 1500 kiló burgonya. 68 kiló bab, 131 liter bor, 276 kiló sertés, 118 kiló marha, 1430 liter tej, 68 kiló tojás és 79 kiló baromfi marad meg a tagságnak. Ilyenformán ebből a 10 százalékból a rendes természetbeni járandóságon felül minden munkaegységre 10 deka árpa, 10 deka búza, 6 deka napraforgó, 5 deka burgonya jut. Ennek eredményeképpen Dimitrov Miklós például, aki a legszorgalmasabb csoporttagok egyike, 500 munkaegységre járó terményféleségen felül ebből a 10 százalékból 50 kiló árpát, 50 kiló búzát, 30 kiló napraforgót, 25 kilogramm burgonyát, 10 liter tejet kap és hasonlóan részesül egyéb termény- és termékféleségből. Dudás Mihálynak 400 munkaegysége van, aki 40 kiló árpát, ugyanannyi búzát, 24 kilogramm napraforgót, 20 kilogramm krumplit és a többi terményből, húsból, tejből és tojásból hasonló módon részesül Dimitrov Miklóssal a 10 százalékos kedvezményből. Ezzel arányosan részesül juttatásban Rácz Antal, akinek például 350. Varró . Ferencné, akinek 300 és Dobó Etel, akinek 200 munkaegysége van, illetve az egész tagság. Ha így értékeljük a kormánytól kapott 10 százalék beadási kedvezményt, világosan látjuk, hogy ez a kedvezmény milyen nagyjelentőségű és a puszta számokon túl, a gyakorlatban jelentős szerepet tölt be a tsz-tagok életszínvonalának emelésében. Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának ülése Berlin (MTI). A Német Demokra. tikus Köztársaság rádiója jelentette: Németország Szocialista Egység, parijának központi bizottsága július 24-1 öl 26-ig tartotta Ottó Grotewchl elvtárs elnökletével 15. illéséi Berlinben. A párt politikai fozot:súgónak jeWését Ottó Groie. wohl és Walter Ulbricht elvtársak terjesztették a központi bizottság eSé. Az ezzel kapcsolatos vitában 42-en vettek részt. A vitát Ulbricht és Grotewohl elvtársak zászava rekesz, tette be. A központi bizottság „Az új irányzat és a párt feladatai" címmel határozatot fogadott el. A köz. pontj lvzottság Max Fechenent (volt igazságügymin;sztert) mint a párt és a Német Demokratikus Köztár. sa.ság eUenségét kizárta Németor. szág Szocialista Egységpártjának központi bizottságából és n párt lagjainak sorából. Wilhelm Zaissert (volt állambiztonsági miniszter) és Rudolf Herrnstadtof (a „Neues Deutschland" volt. főszerkesztője1-, n-kik pártellenes frakciót alakítottak' kizáták a párt központi b;zottságából. A központi bizottságba kooptál. Vák Seliirdewan és Zitler elvtársa, kat. A párt politikai bizottságát újjáválasztották. A központi bizottság titkárságát eddigi formájában megszüntették. A központi b'zottság első titkárává egyhangúlag Walter Ulbricht elvtársat vá.asztolták meg. Oltó Grotewohl elvtárs zárszavai után a központi bizottság 15. ülése nz Internacionálé hangjaival végetért. Jó termés ígérkezik rizsből is Idén rizsből ls jó termés várható. A vetés után a rizs fejlődését a hűvös idő eleinte hátráltatta, de az utóbbi hetek meleg Időjárásának hatására a rizsvetések erőteljesen fejlődnek. Különösen szép a rizs Szolnok megyében, ahol a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok példái mutatóan végzik a növényápolási munkákat. Az ország többi részén ls szépen fejlődik a rizs, s az idén a mult évinél jóval korábban várható a növény beérése. Előreláthatólag augusztus második felében már megkezdődhet a rizsföldek lecsapolása, szeptember elején pedig az aratás. A földművelésügyi minisztérium már most felkészül a bőséges rizstermés betakarítására. Az aratás meggyorsítására idén a rizs 50—60 százalékát kombájnok és aratógépek fogják levágni. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete az ipari termékek minőségének védelméről Dolgozó népünk anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése az ipari termelés minőségi színvonalának emelését, a fogyasztási cikkek választékának és minőségének megjavítását követeli. A minőség fejlesztése terén igen komoly feladatok várnak az iparra, a kereskedelemre, egész népgazdaságunkra. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ezért törvényerejű rendeletet adott ki az ipari termékek minőségének védelméről. E törvényerejű rendelet célja az, hogy a minőség megjavítását a törvény erejével is biztosítsa. Különös gondot fordít a törvényerejű rendelet a fogyasztók jogainak védelmére. Kimondja, hogy a fogyasztóknak megállapított rendes áron csak hibátlan minőségű árut szabad eladni. Ha hibás árut adnak el, kifejezetten fel kell tüntetni a minőségi hibát és meg kell jelölni azt is. hogy a fogyasztó a hibás árut mennyivel olcsóbban kapja. Ma a fogyasztó a neki eladott áruban utóbb hibát fedez fel, tt-bbféle jog illeti meg. Követelheti a hibás árunak hibátlanra való kicserélését, illetőleg a hiba kijavítását. Követelheti, hogy az árut a hiba arányában olcsóbban adják és a már kifizetett vételárból a különbözetet térítsék vissza. Ha nz áru használhatatlan, a fogyasztó annak visszavételét és a vételár visszaadását is követelheti. Mindez természetesen nem vonatkozik arra az esetre, ha a fogyasztónak az árut, kifejezetten mint hibásat, már eredetileg ls olcsóbban adták, vagy ha a fogyasztó a hibát nz átvételkor már ismerte. — Kimondja a törvényerejű rendelet, hogy egyes tartós használatra szánt cikkeket jótállás mellett kell árusítani. Jótállás esetében a fogyasztó írást kap arról, hogy a kereskedelmi vállalat az áru esetleges hibáit a jótállási -idő alatt díjtalanul kijavítja. A fogyasztónak mindezek a jogai bírói védelem alatt állanak. A fogyasztók jogainak' védelme mellett a törvényerejű rendelet a minőség megjavításának egész sor más kérdését is szabályozza. Ilyenek: a minőségért való felelősség, a minőségi követelmények meghatározása, a minőségi ellenőrzés és a minőségi átvétel. A munkabérekre vonatkozó rendelkezések kimondják, hogy a rossz minőségű termékért a használhatóság arányában csökkentett munkabér jár. Ugyanakkor biztosítja a törvényerejű rendelet a minőség megjavításában kiváló teljesítményt elérő dolgozók jutalmazását. A törvényerejű rendelet szabályainak megtartását büntető rendelkezéseik is biztosítják. (MTI) A minisztertanács határozata a kötelező tűz- és jégbiztosítás szolgáltatásainak megjavításáról A minisztertanács fokozott segít, séget nyújt azoknak a dolgozó parasztoknak. akiket 1953, évb?n tűzvagy jégkár ért. Ennek érdekében a minisztertanács határozatot hozott arra vonatkozólag, hogy a biztosítás kötelező voltára tekintettel az állami biztosító, nak kár esetén ki kell fizetni a kár. térítést akkor is, ha a biztosított a biztosítási díjat a káreset időpontjában még neon, vagy csak részben fizette meg. Ez a rendelkezés ja. nuár l-ig visszamenő hatályú, tehát kártérítést kapnak a tűz. és jégkáro. sultak az esetben is, ha kár a ren. delet megjelenése előtt, de 1953. január 1. után érte őket. A minisztertanács hat&rozaia a jégbiztosításnál a kártérítés mértékét 1953. évre 20—36 százalékkal felemeli, éspedig: a szövetkezetekre nézve a kalászosok kártérítési öszszegét az egyénileg gazdálkodókra nézve pedig a holdanként megállapí. tott egységes kártérlídsi összeget. A biztosítás eddigi díja nem változik. Az állami kereskedelmi felügyelőség a dolgozók jobb ellátásának szolgálatában A bel- és külkereskedelmi minisztérium, valamint a különböző megyék és városok állami kereskedelmi felügyelőségének dolgozói éberen őrködnek, hogy a szocialista kereskedelem boltjai kulturáltan s a dolgozók növekvő igényeinek megfelelően végezzék munkájukat! Állandóan ellenőrzik, hogy a bolti dolgozók betartják-e a fogyasztói árakat, nem követnek-e el hibákat: A felügyelőség dolgozói természetesen ellenőriznek a vidéki városok és községek üzleteiben is. Legutóbb például Pilisvörösvárott a 102-es népboltban rájöttek, hogy a burgonya kilóját a megállapított árnál drágábban árulták. Arra hivatkoztak, hogy a burgonya között sok a föld, piszok, amit megemelt árral kell behozni. Természetesen a bolt vezetője ellen fegyelmi eljárást Indítottak. Az ugyancsak pilisvörösvári 49-es népbolt egyik eladója a vidéken oly népszerű szalalkáll sütőpor dekáját 20 fillér helyett 50 fillérért árusította, ezt az eladót is felelősségre vonták. • . MUNKASOK. öten vannak. Akad köztük vőlegény, őszüld halántckú családapa, legényember. Négy barna közülük, az egyik szökés. Testvérek. Na, nem vérszerint, tie azért legalább úgy. Mert ők öten egy brigádot alkotnak a gyárban. Persze azért ki-ki végzi önálló feladatát. Igaz is, köztük még ott dolgozik a brigád hatodik tagja, de — hát az ... Hónapokkal ezelőtt kerültek öszsze. Hat különböző jellemű ember. Méricskélték, kóstolgatták egymást, ahogyan az lenni szokott. Az egyik tréfával közeledett a másikhoz, a negyedik mintha karót nyelt volna, plyan gangosan Járt és mukkot sem szólt. Az ötödik kedves volt, a hatodik mordult és... hajaj! Láng Karcsi, a vőlegény, ügyes szakmunkás. De azidőben még úgy okoskodott: -Mit érdekel engem más?l* Mint hétpecsétes titkot őrizte munkamódszerét, fittyet hányt a többiekre. Csekő Jenő a brigádvezető — különben 6 az őszülő halántékú példás családapa —- gyakran villogott Károlyra és arra gondolt: -Hm, hm, olyan magának való. De hiszen majd jön ő még a mi utcánkba. Jön hátiLáng Károly jött is. Ügy esett, hogy sokat bajmolódott egy új munkával. Sehogy sem akart menni. Dehogy kérdezte volna meg, miként kell csinálni, s rnégls belülről füstölgött: -Még ügyet sem vetnek rám*, öreg Csekő egyideig hagyta, hadd gyöngyözzön Károly homloka. Mert a maga kárán tanul az ember. Aztán egyszercsak odapenderült hozzá, s úgy szólt, mint testvér a testvérhez: — Szaktársam, így jól megy majd — és már mutatta is a -titkot*. Mintha lényeges sem lenne, ÖT TESTVÉR ÉS A HATODIK csak úgy hozzáfűzte: — Mlndenhogy segítsük egymást, mert ugy könnyebb. A LÁTSZATRA KÖZÖMBÖSEN odakanyarított szavak bosszantották Károlyt. Nagyot nyelt, de azért később gondolkodott: Nála ekkortól számítódik, hogy változni kezdett. Volt ott a brigádban összezördülés is. Akár a gyorseszterga forgácsa, úgy röpködött a levegőben a kacs| karingós káromkodás ls. Nagy és Karsai kaptak össze, mert egymásra akarták tolni a nehezebb munkát. Csekő, mást már nem tehetett, odaállt közéjük: — Na né, így nem lehet ötről — a hatra menni. Nem vagyunk már gyerekek. Mire való egymás becsapása. — Hagyja őket, mtt avatkozik bele! — rikoltott a hollófekete hajú Hornok Mihály; a hatodik. — De beleavatkozunk! — mérgesedett Láng és válaszolt Csekő helyett. Már ott állt Rácz János is. S felbolydult valamennyi. Vij táztak és végülis győzött a Csekők I szava. így valahogyan, tipegtek a felé, . hogy testvérek legyenek. Az idő j rokkáján egyik nap pergett a má;sik után. Ök öten: Csekő, Láng, | Karsai, Nagy, Rácz, a közös munkában, ha úgy tetszik olykori veszödségében, jellemük kitárolásával és egymás formálásával — de egyéniségük megtartásával — testvérekké lettek. Ez főleg a munkában mutatkozik meg, de másban is. Ha egyikük hoz almát, nem rest megkínálni a többit. Egy-két cigaretta a másiknak, mi sem terméElbeszélés szelesebb ennél. Azért ne higyje senki, hogy hiba nélkül valók, s néha-néha nem csattan fel közülük egyik, vagy rrrásik. TRÉFÁLKOZNAK IS, pohár sört is megisznak, igaz, öreg Csekő azt tartja: csak az az ital, ami a szőlőtőkén termett. Van egy nótásuk is, a legényember Karsai. Munka közben énekel: -Még azt mondják nincs Szegeden boszorkány .. .* Megesik, hogy füttykíséretet adnak hozzá, vagy kacsintanak. Hornok Mihály, a brigád hatodik tagja. 36 éves, nős, egy gyereke van, a második általános iskolába járó kis Mihály. Esztendőkkel ezelőtt urak keze-lába volt, olyan nyomorult sorsú. Ne rejtsük véke alá, ami igaz. Hibák — nem is kicsik — voltak nála a munkában. El is késett s volt selejtje, igazolatlanul hiányzott, nem is egyszer. Megbüntették. Először levontak tőle húsz forintot, azután ötvenet. — A keserves úristenit ennek a cudar életnek — káromkodta el magát a pénzbüntetés után. Dühös volt, dúlt, fúlt. Vicsorgott a többiekre, szitkozódott és — csak hiányzott máskor is. öreg Csekő, Karsai nem ls egyszer beszélt vele. De Hornok Mihály kerek-perec indulatosan kijelentette: — Hagyjatok engem békén, menjetek a fészkes fenébe. Hát öreg Csekőék el is mentek. De dolgozni. Pótolniok kellett azt is, amit Hornok elhanyagolt. Mert nemcsak kimaradozott a munkából, hanem néha pityókásan is járt be és ímmel-ámmal dolgozott. Hogy, hogynem, Hornok volt a leghangosabb, amikor nyilvánosságra került a párt politikája, a kormány programmja. Röhögve fordult az öreg Csekőhöz és odavágta a szavakat: — Nincs már pénzbüntetés, ehhez mit szóltok? Na mit?! Azok hümmögtek és mikor a műszak befejezése után rövidke beszélgetésre gyűltek öten, a nagytürelmű Karsai is azt mopdtamár: — Na ennek a Hornoknak kiköphetjük a tüdőnket, akkor is fegyelmezetlen njarad. Mit bajlódunk vele. Most már kérjük mi is, hogy küldjék el. Csak kolonc a nyakunkon. Súgtak-búgtak. Rácz Laci helyeselt. Nagy is jóváhagyóan bólintott. Ám nagyfontoltan megszólalt az öreg Csekő: — Hornok a lejtőn van. Hát hagyjuk legurulni?!... A lejtőre került ember, ha nem húzzák idejében vissza, gyorsabban gurul, mint a kö. AZTÁN ÜGY DÖNTÖTTEK,hogy újra, meg újra beszélnek Hornokkal. Teltek a napok. Hornok vagy egy kurtát káromkodott, amikor öttik közül az egyik, vagy másik szólt hozzá, vagy csak annyit mondott: -Mi közötök hozzá?* Pénteken előre köszönt Hornok az öreg Csekőnek. Az barátságosan elfogadta, s arra gondolt: mi törtónt ezzel a Hornokkal? Aztán kitudódott az is. ötüknek — a testvéreknek — a durva ember kiöntötte érzéseit és elpanaszolta, hogy beteg a kisfia tüszős mandulagyulladása van. S aztán a féltő apa beszélt belőle: — A gyerek almát, meg csoko-" Iádét akar. Mondta, ha jössz haza, hozzál apukám. Hát én nem tudok neki venni... Ez az ... Percekig csend volt. öreg Csekő szólt először: — Viszel a gyerekednek almát es csokoládét is. Viszel Mihály.., Megint hallgattak. S ekkor történt valami Hornokkal. Eszébe jutott, hogy legutóbbi fizetését — amely épp hanyag munkája, hiányzása miatt kevés volt — jórészt eiilta s igen keveset adott haza feleségének. Hát ilyen utolsó rongy ember ő? Több szó nem esett. A műszak után öreg Csekő gondoskodott arról, hogy Hornok hazavigye gyerekének az almát és a csokoládét. Három nap múlva meggyógyult a kis Mihály. Boldogan újságolta ezt apja. öreg Csekő most mondta el azt, amit tapintatosságból eddig magában hordott: — Hallod Mihály, ugye most már te is látod, hogy valóságosan a családod szájából veszed ki a falatot, ha nem javulsz meg. Mi — halkította le szavát és úgy beszélt, mint testvér a testvérhez, — szeretünk téged. A padlót nézte a nagydarab ember és nem szólt semmit. Másnap húsz perccel a műszak megkezdése előtt érkezett a gyárba. Dolgozott, aznapi teljesítménye — s ez először fordult nála elő — felül Volt a 120 százalékon. ILYENFORMÁN lassan-lassan emberré lett Hornok Mihály. Nem, cseppet sem a szűzmária parancsára, hanem jó öreg Csekőék szavára. Ha botladozva is, testvér lesz ő ls. A hatodik. * Rege Sándor