Délmagyarország, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-05 / 130. szám

PÉNTEK, 1953. JUNIUS S. Partéiéi • Tervszerű munkával javítsák meg a tagjelölt felvételt a Szegedi Kenderfonógyárban .5 SZEGEDI KENDEUEONÓGYAH — Szeged egyik legnagyobb üzemű — sokai fejlődött a IVisznhadu'.ás ó(a. A vállalat dolgozó) u inegvá ­íozott viszonyok között lelkesen dolgoznak az üzem további fejlő­dése, ia terv te.josltése érdekében. Az 1!)Ü3 as tervév első negyedévét 104.4 százalékra teljesítették. Az üzemben 141 sztahanovista van. Az cliuult hónapok során lényegesen csökkent a későnjövők és az igazo lattanul mulasztók száma. Ezek az eredmények a dolgozók növekvő öntudatát, a párt és a váltalatvcze­tés eredményes munkáját mutálják. Az eredmények mellett azonban komoly hiányosságok is vannak az üzemi pártbizottság és a pártszer­vezetek munkájában, melyeket « legrövidebb időn belül meg kell szüntetni. Meg kell javítani a párt. élet egyes olyan fontos területcinek munkáját, mint például az oktatás, a tngjclöltfelvétel. E feladatok sür­gős megoldása az üzemi pártbizo'A ság irányítása mellett az slapszer vezelekro vár. A tagjeiöltf elvétel egyik eléggé elhanyagolt területe az üzemi párt­bizottság és a pártszervezetek mun­kájának. Nem tervszerű e munka végzése. Az elinuJl hónapok során mindössze néhány új tagjelöltei sellők fel az üzem nyote atapszer­v eret éhen. Az üzemi pártbizottság­nak és a pártszervezetek többségé­nek nincs munkaterve a tngietö.l­felvétel folvnmatos és állandó biz­tosítására. N;ncs munkaterve a párt. bizottságnak és a pártszervezetek­nek arról sem, hogy a termelő és a társadalmi munkában, de különö­sen a választási agitációs munkában kitűnt pártonkivii.i népnevelőkkel hogyan kivannak továbbra is fog­lalkozni » arra méltó dolgozókat hogyan nevelik tagjelöltté. Az üzemi pártbizottság nem tud­ja azoknak a nevelt, akik a válasz­tási agitáció során lelkes, jó mun­kájukkal bebizonyították, hogy hűek népi demokráciánkhoz és odaadó harcosai népünk célkitűzé­sei megvalósításának. Azt sem tudja, hány ilyen dolgozó van az tizemben. A pártbizottság még nem gondolt arra, hogy az oapszerveze* tektfil megkérje a kitűnt pártonkí­vüli dolgozók nevét és megbeszélje az alapszervezetckkel további fej'ő" dósaik és aktivizálásuk problémáit AZ ALAPSZERVEZETEK munká ja e területén hasonló képet mutat egy-két alapszervezet kivételével. Az 5-ös alapszervezetben például a vizesfonó alapszervezetében egy fü­zetben nyilvántartják azokat a pár tonkfviili dolgozókat, akiket a kö­zeljövőben tagjelöltté kívánnak -.-.e­vein! és a pártvezetöség tagjai fog­lalkoznak is velük. Ezzel szemben az alapszervezetek többségében, így a 4-es alapszerve­zetnél sem nyilvántartó füzet, sem ütemterv nincs a tagjeiöltnevelési munka végzésére. Az alapszervezet,ié', ahol közel ?50 pártonkívüli dolgozó van. jelenleg mindössze két fővel löltlé nevelésük céljából. Ugyanak­kor 17 fő azoknak a tagje.ölteknek a száma, akik jó neveKimu.ika ered­ményeként már többen párttagok lehetnének. Hasonlóképpen áil a tagjelöttfelvétel a többi a.apszerve" ze Inéi is. A feladat az, hogy a pártcsoport­vezetők és a legjobb párttagok s maga a pártvezetőség többet és job­ban kei! hogy foglalkozzon a párt­építés e fontos kérdésével. A párt­szervezetek minden fettételt figye­lembe véve s minden oldalról meg­vizsgálva a legjobb pártonkívüli dolgozókat és a választási agitáció során kitűnt pártonkívüli népneve­iőkel, készítsenek munkatervet a tagjeiőWfelvételi munka megjavításá­ra. Vonják be továbbra is munkába a választási agitáció során kitűnt pártonkívüli népnevelőket, törődje­nek politikai nevelésükkel s vonják he őket az úi oktatási évben szemi­náriumra, Bízzák meg a legjobb párttagokat a lagjclö.tnevelés fontos munkájával és ütemesen. havonla vegyék fel tagjelöltnek az arra ér­demes pártonkívüli dolgozókat A PARTSZERVEZETEK miinka­terve alapján az üzemi pártbizott­ság is készítsen átfogó Tervet s an­nak alapján irányítsa és ellenőriz­ze a pártszervezetek munkáját. Te­kintsék a Szegedi Kcnderfonóhan is állandó feladatnak a tag- és tagú'" löitfelvételt és erősítsék pártunkat. A békevilágmozgalom vezérkarából 9LJA ERENBURG A földkerelzségnck nincs olyan része ahol ne ismernél Erenburgot, az egész világ békéjének ezt a merész, szenvedélye• és cselekvő harcosát. A Nagy Honvédő Há­ború idején irt pub. licisztikai müveit az egész szovjet nép tisz­telete és szeretete övezte. Ilja Erenburg 1891­ben szülelelt Kievbcn. Már egész fiabalon résztvett a forra­dalmi mozgalomban, amiért bö'tönbe zár­ták. Később emigrált. Sokat utazott. Bejár­ta Nj/ugat-Európa számos országát és 1917-ben iérf vissza Or0szországba. A hét világháború között hosszú ideig külföl­dön élt, mint a szov­jet újságok tudósí­tója. Több regényt is írt. Legújabb müve a „Kilencedik hulláin" szerves burgnak, amilcor a népek bécsi béke* folytatása a ,,Párizs eleste" és a ] kongresszusa: befejezte munkáját) Vihar" című regényének. Miivei- Igen sokáig emlékezetes marad népi demokráciánkhoz és a párthoz száll. ben arról. a harcról irt, amely a békéért folyik, amelyért minden becsületes dolgozó a világon sílera­hű legiobb pártonkívüli dolgozók foglalkozik a pártszervezet tapje. tagjelöltté nevelésével. Az iskolák szülői munkaközösségei, fanulói, egész dolgozó népünk megünnepli a II. Pedagógus Napot Városon és falun, a legkisebb ta­nyán is nevelőink köszöntésére in­dulnak június 7-én, — a II. peda­gógus .napon — öregek és fiatalok. Tanáraink, tanítóink köszöntésére, akikre nem kevesebbet bízott dol­gozó népünk, mint legféltettebb, legdrágább kincsünket — ifjúsá­gunkat. Közoktatásügyünk vezetői ünnepi beszédekben méltatják a II. peda­gógus nap jelentőségét. Darvas Jó­zsef közoktatásügyi miniszter Mis­kolcon, Jóboru Magda, a közokta­tásügyi miniszter első helyettese Kaposvárott, Kovács József közok­tatásügyi miniszterhelyettes Szom­bathelyen mond beszédet, (MTI) Csongrád megyében in lelkesen készülnek n papir- ós textil-hulladékgyűjtő hetekre Csongrád megyében is megkez­dődtek az előkészületek a papír, és hulladékgyűjtés jó megszervezé­sére. A MÉH számos új ál vevő hely mellett házfelügyelői átvevőhelyekot állit fel, hogy a gyűjtőik a lakásuk­hoz minéil közelebb eső helyen ad­hassák át a hulladékot. Az iskolák, üzemek fiatalsága, az MNDSZ asszonyok máris számos helyem versenyre kelték, hogy mi. néi több papír, és toxtilhuHadék összegyűjtésével segítsék a megye munkáját- A MÉH az élenjárók kö­zött 9 ezer forint értékű jutalmat oszt (ki. Lelkes a késaülödés az Újszegedi Állami Tanítóképzőben is, ahol az egyik idén érettségiző hallgató, Rerényi Sándor, a „kiváló féim­gyüjtó" jelvény büszke tulajdonosa, tt volt a szervezője az iskola mellett működő gyakorló általános iskolá­ban a fémgyűjtés nak éa a szerző­désben vállalt 30 mázsával szemben 114 mázsát gyűjtöttek össze április hónapban. Most a fémgyűjtés ta­pasztalatai alapján kezdenek a pa­pír- és textilhulladék felkutatásá­éi brazil közvélemény elítéli a kormány antidemokratikus cselekményeit Montcvideo (TASZSZ). Nagy fel­háborodást keltett a brazil közvé­leményben, hogy Cayado de Castro tábornok, az úgynevezett brazil nemzetbiztonsági tanács főtitkára javasolta: tiltsák meg a tartalékos katonáknak, hogy részt vegyenek hazafias mozgalmakban, védelmez­zék az ország természeti kincseit, demokratikus szabadságjogait és nemzeti függetlenségét. Castro ja­vaslatát Vargas köztársasági elnök jóváhagyta. Az "Imprensa Popular* Cayado de Castro tábornok javaslatát kom­mentálva ezt írja: "Vargas és a tá­bornok így akarják megakadá­lyozni népünk hazafias öntudatá­nak megnyilvánulását, harcát a trösztök, az imperialista iga ellen. De tévednek. A kormány most megindított új üldözési hadjárata csak arra vezet, hogy minden ha­zafi még határozottabban küzdeni fog nemzeti függetlenségünk szent Ügyéért*. Az "O Mundo* című burzáoá lap Cayado de Castro javaslatát úgy értékeli, mint -airfelyet az Egye­sült Államok ellen küzdő szemé­lyek megbüntetésére tettek*. hoz. Bérén yi Sándor türelmes fel­világosító munkával magyarázza meg az úttörőiknek, hogy a sok el­használt, felesleges papír össze, gyűjtésével új könyvek és füzetek ezreit és ezreit készítik el számuk­ra. Az osztályok már versenyre lép­teik egymással. A fémgyűjtéshez hasonlóan, most is hatalmas fel­iratok hirdetik majd az iskola fo. lyósóján napról-napra ki halad az ében­Június 7-től hétül forgalomba a nyári mozibérlet Június 7-től augusztus 31-ig az egész ország területén valamennyi filmszínházban érvényes nyári mo­zibérlet kerül forgalomba kot forin­tos árban. A bérlet 12 szelvényből áll. lulajdonoFa bármelyik filmszín­ház legalacsonyabb helyárán a leg­jobb hely elfoglalására jogosult. A bérlait szombat, vasárnap és ünnep­napokon is, bármely előadásra ér­vényes. A fiatalok számára ifjúsági mozibérletet bocsátanak ki, amely ugyanolyan feltétélekkel használha­tó, mint a felnőtteké, csak az ára két forint helyett 1.50 forint fa egységesen 1-50 forintért váltható be minden szelvénye. Tekiniteittel arra, hogy a bérlet az egész or­szág területén érvényes, a dolgozók nyári üdülésük alkalmával is fel­használhatják Hja Erenburg szovjet toó egyike azoknak az embereknek, akiknek mindennapi önfeláldozó munkája elősegíti a világ népei közötti ba­rátság megszilárdítását. Ahol a béke megőrzéséről, a népek közti kölcsönös megértésről van szó, mindenütt hallani lehet Erenburg lángoló szavait, amelyek éles kard­ként vágják az ellenséget és ba­rátian támogatják a barátokat. Erenburg járt Amerikában, An­gliában, Franciaországban, Német, országban, a. Skandináv-államok­ban, a népi demokratikus orszá­gokban ás mindenütt vannak ba­rátai. Míg a Nagy Honvédő Há­ború napjaiban a „Pravda" és a „Krasszruija Zvjezda" cimű újsá­gokban gyakran lehetett olvasni Ilja Erenburg rövid cikkeit, ame­lyek lönkrezúztáJe az ellenséget és az agresszorok fölötti győzelemre hívtak fel, — addig most a béke­harcos írónak, a lángolószavú szó­noknak minden mondatát a világ dolgozói iránti nagy szeretet és egy új háború gyujtogatóival szem­beni égő gyűlölet tölli meg. A nemzetközi Sztálin-békedíjat abban az időben Ítélték Ilja Eren­Ilja Erenburg bécsi felszólalása, Erenburg a következőket mondottal ,,A nagy folyók észrevétlenül, kis palakokként törnek elö a föld mélyéből. Száz és száz patak és folyó siet feléjük és végül a hatalmas folyamok már egész szárazföldeket szelnek át, orszár gokat kötnek össze egymással, em­berek miUióinaik életét változtatják meg. Ehhez hasonló a mi moz­galmunk is, amely méltatlankodó szivek mélyén született, de gyor. san nőtt, s most immár átfogja századunkat, összeköti a népeket. Soha ilyen mozgalom nem volt a történelemben." Széles és beláthatatlan a béles híveinek és védelmezőinek óceánja, végtelenek horizontjai és hatalmas egyesítő ereje. Ebben az óceánban elmerülnek a háborús gyújtaga tők, elmerülnek azok az emberek, akik sötét terveik segítségével újabb háború vérözönét akarják a világra zúdítani. Hja Erenburg a nagy szovjet író és a békevilágmozgalom kiváló harcosa is résztvesz a Béke-Világ­tanács budapesti ülésén. A2 egész magyar nép — közöttük Csongrád megye dolgozói is — nagy szere­tettel várják Ilja Erenburgot at béke ügyének e nagy és nemes ha/f cosát. 1Yf cgszótalt a csengő, o Mo&z. kvai Egyetem folyosóját vi. dám zajjal özönlötte el a fiatalság. A tanítás végétért. A diákok siet. lek a dolguk után, ki a sporite­remba, ki a (könyvtárba, ki a diák­szállásra Nur Buhartdiniov másod­éves hallgató is haza készült, ami­kor sürgősen a rektorátusra hívat­ták. — Valami történt? — kérdezte izgatottan Nur. — Csak jöjjön, majd megtudja — mosolygott a titkár. A rektorátus irodájában az össze­gyűlt diákok és előadók hangosan beszélgettek. Amint Nur megjelent nz. ajtóban, odajött hozzá a dékán és a kezét nyújtva így szóH: — G ml utálok. Mint éltanuló és kiváló társadalmi munkás Sztálin­ösztöndíjait kapott. Ez nagy meg­liszitettetés .. Nur Buh-artdinov és felesége, Maria, oki nemrég szerez^, meg a mérnöki oklevelet, aznap alaposan megtárgyalták az örömteld cse. ményt. A fiatal pár öröme nem voí,t indokolatlan. A havi családi költség­vetés egyszerre tóbbszáz rubellel nö­vekedett. —' De nem ez a legfontosabb — monldita Maria és büszkén nézett férjére — Az a lényeg, hogy ilyen magas kitüntetésben részesültél. Ezt meg kell szolgálni, Nur. Minden erődet a tanulásra kell fordítanod. Nur a cári Oroszországban elinyo. mott népek keserves sorsáról, a munkások és parasztok nehéz éle­iéről csak atyja elbeszéléséből és a könyvekből értesült- Mennyire kü­lönbözik ettől az ő mai élete, a szovjet ifjúaág élete! Nur Buhartdinov az iskolában már az első perctől kezdve nem mindennapi képességeket árult el. Rendkívül érdekelték az exakt tu­dományok. szerette a fizikát, a ké. mi át és a matematikát A középis­kolában a fiatal technikusok köré­nek legbuzgóbb látogatói közé lar­MEGVALÓSULT ÁLOM tozotl. Minden szabadidejét repülő­gépmodellek és különböző gépek barkácsolásával töltötte, többlám­pás rádió-vevőket állított össze. Ar­ról álmodozott, hogyha befejezi az iskolát, Moszkvába utazik, az or­szág legjobb egyetemén fog ta­nulni, fizikus lesz. I) e álma nem mindjárt valósult meg- Amikor Nur befejezte a középiskolát, elkezdődött a Nagy Honvédő Háború. Nur tiszt lelt. A háborúban sokfelé megfordult És csak néhány év múlva tudott beírat, kőzni a moszkvai egyetem fizika­tanszakára. Már az első hónapokban szép eredményeket ért el. Mélyen átgon­dolt feli-faléit, gandos-an elvégzett laboratóriumi munkáit a professzo­rok a legjobb osztályzatokkal julal. mázták- A tanszéken társai megsze­rették a tehetséges, egyenes, nyílf­jellemű ifjút. Nur mindenkivel szí­vélyes, készsógissen. vesz rész-t a diák-kollektiva minden megnyilvá­nulásában. ...Nur Buhartoinov Sztálin.ösz. tandíjas éltanuló, a többi száz meg száz fiúval és lánnyal együtt min­den reggel bejön az egyetem épü­letébe, felmegy a széles lépcsőn és mielőti bel'ép az előadóterem-be, egy pillantást vet a tanrendre- Ma egyik előadás érdekesebb a másik­nál — Nur előtt ismét feltárul a tudás könyvének egy újabb oldala. Ismét a szovjet tudomány újabb vív­mányaival ismerkedik meg. Alig néhány éven belől az egyetemen szerzett tudását átadhatja a hazá. nak, a népnek. Tanulmányaiban sikeresen halad előre és csak egy gondolat nyugta­lanítja — a fizika melyük ágában specializálja magát. Egyformán ér­Nur Buhartdinov (jobbról a második) a Moszkvai Egyetem fi­zika-tanszakának másodéves hallgatója a laboratóriumban. Mellette ál' Bjelov professzor, a fizikai és matematikai tudományok doktora. dekli az optika és a rádió-technika* mindkét tudományban beláthatatlan lehetöségaket iát a kutatómunkára, mín/dkét tudomány érdekes és nagy hasznára lehet, hazájának. De Nur tudja, hogy a választás csak lől'» függ- Az lehet, ami akar. Nur belép a fizika-laboratórium­ba. Már rég elimult az az idő, ami­kor mint elsőéves a bonyolult ké­szülékek és gépek között úgy éreztet magái, mintha dzsungelben járna. Most már magabiztos. Nyugodtan és -hozzáértéssel dolgozik a labora­tóriumi asztalnál, ügyesen kezeli a műszereket. Megjegyezzük, hogy Nurnak és társainak már nem soká kell e-bbsn a laboratóriumban dolgoznia Rövi. desen a Lenin-hegyen emelt új egyetemi épületben fognak foglal­kozni- Itt a flziika-iangzék óriási épülettömböt kapott, melyet a leg­újabb műszerekkel berendezett gyö­nyörű laboratóriumokkal rzersln+k fel. Minél jobban közeledik az új épü­letbe való költözés napja, annál tü. relmctiencbbek a diákek. Nur egy alkalommal a foglalkozások u án ja­vasolta társainak, hogy menjenek a Lenin-hegyre, nézzék meg, milyen lesz az új tanszék. IV ur és társai, enicletröl-cmeiet. re menve, szemügyre vették a sok előadótermet, a tudomány pa. lolájának ossz??, helyiségeit, A kirándulás a .közeljövőbe", — ahogyan azt a diákok egyike tréfá­san elnevezte — végi-tért. A diákuk kijöttek az épületből- Derült, tava­szi nap volt. Az egyetem épülete kö­rül kertészek fiatal hársfákat, juk harfákat és topolyafákat ültettek. Már ki lehetett venni a parkosítod: lér pontos körvonalait. Alant a h-lgy lábánál a Moszkva­folyó csendesen hömpölygött a KramJ felé. (Alexandr MedvegycvJ c

Next

/
Thumbnails
Contents