Délmagyarország, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-05 / 130. szám
CENTEK, 1953. JUNIUS 5. 3 Szinok Gábor, a sándorfalvi általános iskola igazgatója újtipusú emberekké neveli a sándorfalvi fiatalokat Sándorfalván a felszabadulás j mára. Rendszeresen tartolt előelöt} embertelenül nehéz helyzele volt a pedagógusnak. A község határában húzódott Pallavichini „Őrgróf" mintegy félszázezer holdas birtoka, s ilyenkor tavasszal és nyáron nagyon kellett uiz olcsó munkaerő. A birtok kasznáraa és intézői pedig előszeretettel alkal. mázták a gyermekeket, még a leg. nehezebb munkára is. Ha a tanító harcolt az iskolában a lemor. zsolódús. a hiányzások ellen, a birtok uraival került szembe. Végül aztán belefáradt az eredménytelen harcba; a beiratkozott 500 gyerekből tavasszal már csak kétháromszázan, az ötödik és a hatodikosok közül pedig alig néhányan vettek már részt a rendszeres" oktatásban. Uj élet az iskolában Ilyen küzdelem v0lt az osztályrésze Szino-k Gábor tanítóinak is, — nki most a sándorfalvi általános iskola igazgatója — 1939-től egészen a felszabadulásig. Akkor új élet költözött az iskola ósdi falai közé. 1945-ben Szinok Gábor az iskola többi tanít ójávni együtt megkezdte a szívós harcot a faluban az analfabétizmus ellen, az iskolában pe. óig a lemorzsolódás felszámolásáért, s ez oktatás színvonalának állandó emeléséért. Munkájában a szovjet pedagógu. Sok gazdag tapasztalatainak felhasználása nyújtott nagy segítséget. Kalinjn é«s Makarenko nevelésről szóló munkái naponta használt kézikönyvekké váltak száadásokat a szülőknek, személyesen is felkereste őket. Megmagyarázta nekik, hogy az egész népet károsít, ják azzal, ha gyermekeikkel libába! őriztetnek a tanulás helyett. Részt vett a tanács oktatási állandó bizottsága megszervezésében, amely azóta nagy segítséget nyújt az iskolának. A tanulók termelőszövetkezete Szinok Gábor nagy gondot fordít arra is hogy a tanulók otthonuknak érezzék az iskolát. Kezdeménye zéséro már 1949*ben létrehozták a Micsurin szakkört. 1950ben a fia. lalok megalakították a »,Vörös Október'' iskolai termelőszövetkezetüket. Kidolgozták a tsz alapszabályát és maguk választották meg a vezetőséget. A kis tsz'ben a legújabb agrobiológiai elvek alapján kísérle. toznek s 'öhb új növényfajtát 's termelnek, mint például a kenáfot* amiről azelőtt a sándorfalvaiak nem is hallottak. Az iskola elősegili a közösségi munkára való nevelést is. Legutóbb például a fiatalok elvégez 'ék a „Rózsa Ferenc'' tsz-ben a rozs pótheporzását. Az iskolai tsz tagjai a végzett munka alapján részesülnek » jövedelemből. Tavaly az egy holdnyi területről közel 4 ezer forint bevételük volt s ennek jelentős részét szemléltető és kísér, leti eszközök készítésére, vásárlására fordították. Az iskola igazgatójának javaslatára a választások élőit szavazóur nát készítettek a fiatalok- ,,Ötössel szavazz a Népfrontra felirattal"'. A nevelők kézjegyével ellátott 5-ös szavazatokat aztán bedoblak az urMiért nem törődnek a faliújságokkal a Paprikafeldolgozó Vállalatnál? nába. Ez alatt az 'dő alatt például a V-MI. osztály tanulói 93 ötöst szereztek s tanulmány átlaguk mintegy három tizeddel eme.kedett. Készülés a Béke-Világtanács ülésszakára Most a vizsgákra való jó felkészüléssel egyidőben készülnek a Bé" ke-Világtaaács ülésére. Szinok Gábor igazgató javaslatára — aki a községi békebizottság titkára is — a fiatalok leveleket írnak boldog életükről s arról, hogy jó vizsgaeredményekkel készülnek a Békevilágtanács ülésére. Ezieket a leveleket díszes a.bumban gyűjtik ösz* sze s elküldik a Béke világtanácson résztvevő küldötteknek. Megírják a levelekben azt is, hogy amíg a mattban évente háromnégy fiatal tanulhatott a községből fe.söbb iskolákban, addig most csak a jövő tanévben a 62 nyolcadikos közül 33-au mennek majd gimnáziumba, technikumba. Ezenkívül 56"an járnak máris ezekre az iskolákra. tizenegyen pedig egyelemen tanulnak. Seres Margit nyolcadikos tanuló megírja azt is. hogy jó vizsgaeredményeket értek el már eddig is. Számtanból és magyarból az osztálynak több mint fele kitűnő eredményt ért el. Ő maga pedig, — akinek apja valamikor cseléd volt, anyja pedig jelenleg a Rózsa Ferenc tsz dolgozója, — tanító lesz s részt vesz a bukaresti Világifjúsági TaIá.kozón. így neveti Szinok Gábor Sándor falva termelőszövetkezeti község gyerekeit újlípusú emberekké. A Szegedi Paprikafeldolgozó Állami Vállalat irodaépületének falán több faliújságtábla függ, egy kivételével üresen. Nincs, aki törődne a faliújságok sorsával. Az üzem faliújság felelőse, Sárdyné elvtársnő sem gondoskodik a faliújság táblákról, a rendeltetésüknek megfelelő felhasználásukról Nem hajtja végre a pártszervezet utasítását. A pártszervezet faliújságján még választás előtti cikkek olvashatók sárguló papírlapokon. A pártszervezetnek most új feladatai vannak, melynek megvalósítására mozgósítani kell a párt tagjait: az oktatási év sikeres befejezése, a félévi terv teljesítése. O'.yan időszerű és nagyfontosságú eseményről, min- a Béke-Világtanács június lő-i ülése, egy sor sem olvasható a faliújságokon. Nem hajtották végre a vállalatnál a Szervező Bizottság határozatát, mely a faliújság szerkesztőbizottság létrehozásáról intézkedik, így nem csoda, ha nincsenek megfelelő cikkek és nincs gazdája a faliújságnak A pártszervezet vezetősége fordítson nagyobb figyelmet a faliújságra és szerezzen érvényt a párthatározat végrehajtásának. Hnzzt ' létre faliújság szerkesztőbizottságot, mely a dolgozók mozgósításának cs nevelésének hathatós eszközévé teszi a faliújságot. A jugoszláv dolgozó nök kegyetlen kizsákmányolása Az Újszegedi Kender-Lenszövő minőségi brigádjai a bányászok munkáját is segítik Az Újszegedi Kender.Lenazövőgyár dolgozói többek között nagymennyiségűén gyártatnak olyan szö. vetet is, amelyből a Rug'gyantaá rügy ár ban a bányagépek szállítószalag hevederei készülnek. Még néhány hónappal ezelőtt is gyakran előfordult, hogy ezeknek a hevedereknek szakítószilárdsága nem volt kielégítő és így a bányában iiziemzavart okozhatott. Az Újszegedi Kender Lenszövőgyár dolgozói már a választási békeversenyben megfogadták, hogy elsősorban ezeknek a műszaki szöveteknek a minőségét javítják jelentős mértékben. A MEO és a TMK-vezető több művezető és műszaki dolgozó bevonásával meg. alakították a „kiváló minőségért" brigádot. A brigád javaslatára számos műszaki intézkedést, új technológiai eljárást vezettek be s ennek eredményeként már a választási békeversenyben 92.8-ról 94.4 százalókra emelték az elsőrendű áru arányát az üzemben. A Béke-Világtanács ülésére most a brigád tovább fokozza a harcot a még jobb minőségért. A legfontosabb üzemrészekben, mint a eérnázóban, kopszolóban és a felvetőben kiválasztották a legjobb minő_ ségű munkát végző dolgozókat s csak ök készítik elö az anyagot a műszaki szövetekhez. Ezenkívül ismét több új gyártási eljárást vezettek be. A nyári szárazság el. len például úgy védekeznek, hogy a felvetőbe,, újfajta permetezéssel biztosítják a megfelelő nedvességtartalmú fonalat. A eérnázó üzemrészt pedig teljesen átszervezték. Nagyobb gondot fordítanak a, minőség ellenőrzésére is. Minden dolgozó alaposan megvizsgálja az előző műveletet végző munkáját, s a meg nem felelő munkadarabot nem engedi további feldolgozásra, így elérték, hogy május végére 95.9 százalékra emelkedett az Az egész osztályunk lelkesen készül a vizsgákra Szép fejlődést láttam és tapasz, faltam az utóbbi hónapokban a tanulás terén iskolánkban. Pajtásaim közül Kneipp Ida éis Bíró Má. ria járnak az élen. É„ is rendszeresen segítek pajtásaimnak a tanulásban. Megmagyarázom nekik, ha valamit nem értenek a; leckéből. A gyengébb tanulók közül is többen a vizsgák előtt erősen készülnek. Simon Mária, Dani Erzsébet, Király Amália minden nap felkészülve jönnek el az iskolába és készülnek az összefoglalóra. Az egész VI. osztály jó tanulással, fegyelmezett magatartással készül a tanulási év befejezésére. Kovács Ágnes Uj-Petöfi'telep 2. számú általános iskola üzemben az elsőrendű áruk aránya, a műszaki szöveteknél pedig egy hónap óta semmiféle minőségi kifogás nent merült fel. Az üzem emellett 102.5 százalékra teljesítette május havi tervét. Moat a 98 százalékos minőségi eredmény eléréséért indítottak harcot. A Béke-Világtanács ülésének tiszteletére minőségi brigád alakult a tömlő-szövőben is. s minőségi pá; rosversenyre hívták a Szegedi Kenderfonógyárnak azt a brigádját, amelyik a tömlőszövéshez szükséges fonalat gyártja.. Vállalták, hogy június 15-ig békeőrséget állnak, s az elsőrendű áru aányát a jelenlegi 97 százalékról 98 százalékra emelik, emellett június 15-ig befejezik a második negyedévi tervüket. A tómlőszövöben bevezették a minőség naponkénti érté. kelését, s a szövőnők párosver. senyre keltek egymással „a legjobb minőséget gyártó dolgozó" címért. Most Kispéter Ferencné sztahánovista, a brigád vezetője halad az élen, aki június elsőié óta csak 100 százalékos minőségű árut termel és teljesítménye jelenleg 138 százalók. Szerdán 35 iömlöszövőnő közül már 32-en gyártottak csak kiváló minőségű árut, normájukat pedig valamennyien túlteljesítették. Építkezések a Vegyiipari Technikumban Nagy események színhelye a szegedi Vegyiipari Technikum. Téglát, építőanyagot szállítanak, új épületek falai emelkednek az iskola udvarán. Megindult az építkezés. A Szegedi Vegyiipari Technikum 3.5 milliós beruházással új laboratóriumokat, új osztálytermeket és tornatermet kap. A következő tanévben a tanulókat korszerűen felszerelt iskola, tanterem és laboratóriumok várják. Megindult az egyetemek közötti kulturális tapasztalatcsere Június hó 8-án este fél 8 órakor a Budapesti Agrártudományi Egyetem Népiegyüttese bemutató előadást tart a Szegedi Tudományegyetem Aulájában a Művészegyüttesek második országos versenye során megkezdődölt Egyetemek közötti kulturális tapasztalatcsere keretében. A szegedi Egyetem dolgozói és hallgatói nagy érdeklődéssel tekintenek a bemutató elé, amelynek folytatásaként a szegedi Egyetem együttese októberben az agrártudományi egyetemen vendégszerepel. „A nő kevésbbé munkaképes, mint a férfi. Ha ehhez még hozzátesszük az abból adódó időveszteséget, hogy gyermekeit is táplálnia és gondoz, nia kell, stb., nyilvánvaló, hogy tehertétel a munkában." Ha az ember e cinikug sorokat olvassa, azhihetné, hogy a nők alacsonyabbrerdőségének elméletét hirdető hitlerista értekezés akadt a kezébe. Pedig a „Borba" című titóista lap írja ezt 1952 június 16-i számában. A cikkíró befejezésül megállapítja: „A nőknek tisztán fizikai okokból háziasszonyi teendőket kell ellá'tniolc". Ne csodálkozzunk ezen a kijelentésen ! Jugoszláviában véres terrorral próbálják meggyökereztetni Hitler elméletét és gyakorlatát. A mutt év végén az osszieki „Povirtar"-üzemiből elbocsátották Maria .Becsarovic9 murikásnőt. Miért ? Maria Becsarovicsnak a titó. ista „munkatörvények" értelmében sem volt semmi bűne. Fiatal, erős, dolgog nő. Csak 'éppen férjhezment és gyereket várt- Ám ez a titóisták szemében nagy bűn, mert a terhes nő nem végezhet nehéz munkát, ráadásul fizetett szabadságot és családi pótlékot is kell neki adni. Sem egyik, sem másik nem fér öscze a titóisfa „munkavédelemmel." Maria Becsarovics az utcára került. Maria Becsarovics sorsát sokezer jugoszláv nő osztja. Egyedül 1951-ben 59.056 másállapotos munkás- és tisztviselőnőt dobtak ki az utcára, Jugoszláviában a munkanélküliek órási hadserege 70 százalékban nőkből áll. Egyedül Belgrádban 20.000. Zágrábban pedig 5552 nő — köztük 900 családfenntartó — van munka. n'élkül. Szlovéniában tavaly 14.000 volt a munkanélküli nők száma. Hivatalos, távolról s.em teljes, adatok szerint iaz utolsó néhány évben több mint 130.000 nőt, 'bocsátottak el a jugoszláv vállalatok. A munka nélkül maradt nők gyermekeikkel együtt éhezésre, nyomorra vannak ítélve Súlyos azoknak ,a jugoszláv nőik. nek a helyzele is, akik még nem veszítették el munkájukatA titóisták megkülönböztető politikát alkalmaznak a dolgozó nőkkel szemben. Bokor István két évig volt katona. Barna arcán széles jókedv árad, amikor katonaélményeit meséli az üzemben. Ö a DISZ-titkár és ha arról van szó; na most meg kell mutatni, ki a legény a talpán, a katonavirtus, a becsületérzése, a gyözniakarás szólal meg benne és senki nem éri utói a munkában, így volt ez a választási békeversenyben is és példája nyomán az üzeni díszesei mind száz százalékon felül teljesítettek. A DISZ taggyűlésen el is mondták, most már csak közelebb áll* nak ahhoz, hogy a termelés rohamcsapatává váljanak. — Még addig sokat, nagyon jól kell dolgoznunk — hangsúlyozta a DISZ-titkár —, hogy kiérdemeljük ezt a címet A jó munkát a párt várja íöliink. A gyűlésen valamelyikük javasolta, hogy álljanak békeőrséget, hisz már több más üzemben megfogadták az idősebbek is, fiatalok is, hogy békeőrséggei köszöntik a líéke-Világtanáes ülésszakát. A kezdeményezés nagy lelkesedésre taBEKEŐRS Iáit. Amikor vége volt a gyűlésnek, Korom Júlia — aki nemrég került a gyárba — az udvaron összetalálkozott Imre bácsival. Imre bácsit mindenki szereti; az általa vezetett üzemrész egyike a legjobbaknak. — Mi is békeórséget állunk — mesélte mindjárt lelkendezve Imre bácsinak Korom Júlia. Imre bácsi komolyan bólintott és elismerően mondta: — Ez szép. Tudja mit jelent, ha valaki békeőrséget áll? Julit meglepte a váratlan kérdés. Kicsit gondolkodott, aztán rávágta: — Tudom. Akkor nagyon jól kell dolgozni. Jobban nem tudom megmagyarázni. Bokor István éppen melléjük ért. Mindjárt be is kapcsolódott a beszélgetésbe. — Mindez igaz — helyeselte Korom Juli szavait —, de mondanék -még ehhez valamit. Az üzemben öregek — s Imre báesira hunyorított —, fiatalok, most békeőrségre készülnek. Amikor katona voltam, én is többször álltam őrségben a határon. Feleltem a rámbízott terítettért, őriztem a hazát, békés, szép életünket. Az őrségen mindig különös érzés futott át rajtam: a nagy felelősség tudata. Ha hibázok, ha egy kicsit is gondatlan vagyok, az ellenségnek kedvezek. — A mi békeőrségünk is ilyen — vágott szavába fiatalosan csillogó szemmel Imre bácsi. A beszélgetésben egy pillanatig szünet támadt. — Persze, tudom én — tette aztán hozzá —. hogy sok múlik rajtunk, hogy álltok a vártán őrséget. A béke védelme, a békeőrségen való kiváló munka mindanynyiunk ügye. Az cn üzemrészem 20 napig áll békeőrséget. így köszöntjük a világ élenjáró békeharcosait. A békeőrségen semmi hiba nem lehet. A békeőrségnek méltónak kell lenni a névhez. Mindhárman elindultak a kijárat felé. Korom Juli szólalt meg. — Nagy dolog, hogy Budapesten tartják inog a nagyjelentőségű ülést. — Nagy bizony — helyeselte Imre bácsi. — Kik vesznek rés/.t az ülésen? — A világ legjobb békeharcosai — vágott rá a DISZ-titkár. — Tudósok. művészek, asszonyok, fiatalok, a világ minden tájáról. Vannak közöttük, akik nelicz megpróbáltatásoknak, az imperialista háborús uszítók üldözésének vannak kitéve. De erejüket, tudásukat szívvel-lélekkel a béke megvédésének szolgálatába állítják. A békeharcosok a béke megvédésének további feladatait tárgyalják meg Budapesten. — Mi meg elősegítjük jó munkánkkal a tanácskozás sikerét — fűzte házzá magyarázólag Imre bácsi. Már kiértek a kapuhoz és Bokor István búcsúzóul ennyit mondott: — 'Biztos vagyok, hogy mi is méltóan köszöntjük őket. Vigyék el ők szert a világba a magyar dolgozók harcos békeakaratát. (M. T.) A legnehezebb fizikai munkára kényszerítik, 14—16 óra hosszai dolgoztatják őket, gúnyt üznek belőlük. A zágrábi „Iszkr"' fémfeld ol. gozó üzemben a nök 350 kii ós ládákat cipelnek, nehéz sajtók mellett dolgoznak. így bánnak a munkásnőkkel sok más üzemben is. A nehéz fizikai munkánál persze kiderült, hogy a nök teljesítménye alalla marad a férfiakénak A ti' óisták erre levonták azt a „követhez, tetést", hogy a nők nem teljesértékú dolgozók. Ervnok alapján napi. bérüket a férfiakénak felére csök. ken tették. A titóisták cinikusan lábba.] tiporják a nők jogait. Nemrég egyes falvakban — Szaramanovicsiban, Szokó Banjaban és másutt — megtiltották, hogy nőket jelöljenek a helyi államhatalmi szervek tagjainak. Egyes helyieken nem engedk a nőket gyűlésekre. A helyi államhatalmi szervók küldöttei között Zágráb, ban csak 2 százalék, Vinkovacben. Szplitben, Riekában és más városokban pedig mim/össze 1 száz.a'ék a nő. Jugoszláviában a nök lealacso. nyitó sorban élnek „Az ország olyan vidékein — ismeri he a „Borba" —, mint Bosznia. Maca. donia, Koszovo, stb., virágzik a leánykereskedelem. A lányok pénzforrásul szolgálnak a szülők szó. mára. Az a fiatalember, akinek nincs legalább 100—150.000 dinár a zsebében, nem is gondolhat családi életre. Ennek következtében sok fiatalember nőtlen marad." A jugoszláv nők azonban nem nyugodnak bele ezekbe a szörnyű viszonyokba, a megkülönböztetésbe, a könyörtelen kizsákmányolásba. Bátran harcolnak a belgrádi satoapák ellen, A kenyérért, a jobb jö. vőért és a békéért vívott harcuk szerves része annak a harcnak, amelyet a jugoszláv hazafiak folytatnak a véres Tlto-fasiszta uralom megdöntéséért Ez a harc nem megy áldozatok nélkül. Egyedül a pami női koncentrációs táborban 300 asz. szomy és leány sínylődik. A jugo. szláv nők azonban még ebben a halál táborban is bátran tovább folytatják a harcot. Jelica Tadics 17 éves jugoszláv lány más foglyok je. lenlétében arcába vágta az UDB hóhéroknak: „Állatiasságban túlszárnyal játok a Gestapo ügynököket. De tudjátok meg, hogy a nép haragja el fog söpörni beanetekst « föld színéről " Megszerettem a bányászmunkát el báEz év áprilisában mentem bányásznak. Nem ismertem a nyamunkát, de most nagyon megszerettem. Egyre inkább érzem, hogy igazi érték az ember és látom, hogy milyen megbecsülés és szeretet veszi körül az új bányászokat. El kell mondanom, hogy n szálás és étkezés elsőrendű. Á keresetről a jelentkezéskor nzt hallottuk, hogy 800 forint lesz. Igen kellemesen csalódtam, mert már a; első hónapban 100 forintot kerestem. Kevés új csilléstársom van, aki 1000 forinton alul keresne. Célom az. hogy én is Balogh János és Háim István és még több szegedi munkatársam példáját kövessem és elvi&ycm családomat is. Látom cfr.t, hogy érdemes ez, mert a bányamunka bi:tosítja a boldog, nyugodt és gondtalan megélhetést családom s:á mára VÁRAD1 SÁNDOR I