Délmagyarország, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-05 / 130. szám

CENTEK, 1953. JUNIUS 5. 3 Szinok Gábor, a sándorfalvi általános iskola igazgatója újtipusú emberekké neveli a sándorfalvi fiatalokat Sándorfalván a felszabadulás j mára. Rendszeresen tartolt elő­elöt} embertelenül nehéz helyzele volt a pedagógusnak. A község határában húzódott Pallavichini „Őrgróf" mintegy félszázezer hol­das birtoka, s ilyenkor tavasszal és nyáron nagyon kellett uiz olcsó munkaerő. A birtok kasznáraa és intézői pedig előszeretettel alkal. mázták a gyermekeket, még a leg. nehezebb munkára is. Ha a ta­nító harcolt az iskolában a lemor. zsolódús. a hiányzások ellen, a birtok uraival került szembe. Vé­gül aztán belefáradt az eredmény­telen harcba; a beiratkozott 500 gyerekből tavasszal már csak két­háromszázan, az ötödik és a hato­dikosok közül pedig alig néhányan vettek már részt a rendszeres" ok­tatásban. Uj élet az iskolában Ilyen küzdelem v0lt az osztály­része Szino-k Gábor tanítóinak is, — nki most a sándorfalvi általános iskola igazgatója — 1939-től egé­szen a felszabadulásig. Akkor új élet költözött az iskola ósdi falai közé. 1945-ben Szinok Gábor az iskola többi tanít ójávni együtt megkezdte a szívós harcot a faluban az anal­fabétizmus ellen, az iskolában pe. óig a lemorzsolódás felszámolásá­ért, s ez oktatás színvonalának állandó emeléséért. Munkájában a szovjet pedagógu. Sok gazdag tapasztalatainak fel­használása nyújtott nagy se­gítséget. Kalinjn é«s Makarenko nevelésről szóló munkái naponta használt kézikönyvekké váltak szá­adásokat a szülőknek, személyesen is felkereste őket. Megmagyarázta nekik, hogy az egész népet károsít, ják azzal, ha gyermekeikkel libá­ba! őriztetnek a tanulás helyett. Részt vett a tanács oktatási állandó bizottsága megszervezésében, amely azóta nagy segítséget nyújt az is­kolának. A tanulók termelőszövetkezete Szinok Gábor nagy gondot fordít arra is hogy a tanulók otthonuk­nak érezzék az iskolát. Kezdeménye zéséro már 1949*ben létrehozták a Micsurin szakkört. 1950ben a fia. lalok megalakították a »,Vörös Ok­tóber'' iskolai termelőszövetkezetü­ket. Kidolgozták a tsz alapszabá­lyát és maguk választották meg a vezetőséget. A kis tsz'ben a legújabb agrobiológiai elvek alapján kísérle. toznek s 'öhb új növényfajtát 's termelnek, mint például a kenáfot* amiről azelőtt a sándorfalvaiak nem is hallottak. Az iskola elősegili a közösségi munkára való nevelést is. Legutóbb például a fiatalok elvégez 'ék a „Rózsa Ferenc'' tsz-ben a rozs pótheporzását. Az iskolai tsz tagjai a végzett munka alapján ré­szesülnek » jövedelemből. Tavaly az egy holdnyi területről közel 4 ezer forint bevételük volt s ennek jelentős részét szemléltető és kísér, leti eszközök készítésére, vásárlásá­ra fordították. Az iskola igazgatójának javasla­tára a választások élőit szavazóur nát készítettek a fiatalok- ,,Ötössel szavazz a Népfrontra felirattal"'. A nevelők kézjegyével ellátott 5-ös szavazatokat aztán bedoblak az ur­Miért nem törődnek a faliújságokkal a Paprikafeldolgozó Vállalatnál? nába. Ez alatt az 'dő alatt például a V-MI. osztály tanulói 93 ötöst szereztek s tanulmány átlaguk mintegy három tizeddel eme.kedett. Készülés a Béke-Világtanács ülésszakára Most a vizsgákra való jó felké­szüléssel egyidőben készülnek a Bé" ke-Világtaaács ülésére. Szinok Gá­bor igazgató javaslatára — aki a községi békebizottság titkára is — a fiatalok leveleket írnak boldog életükről s arról, hogy jó vizsga­eredményekkel készülnek a Béke­világtanács ülésére. Ezieket a leve­leket díszes a.bumban gyűjtik ösz* sze s elküldik a Béke világtanácson résztvevő küldötteknek. Megírják a levelekben azt is, hogy amíg a mattban évente három­négy fiatal tanulhatott a községből fe.söbb iskolákban, addig most csak a jövő tanévben a 62 nyolca­dikos közül 33-au mennek majd gim­náziumba, technikumba. Ezenkívül 56"an járnak máris ezekre az isko­lákra. tizenegyen pedig egyelemen tanulnak. Seres Margit nyolcadikos tanuló megírja azt is. hogy jó vizsgaered­ményeket értek el már eddig is. Számtanból és magyarból az osz­tálynak több mint fele kitűnő ered­ményt ért el. Ő maga pedig, — akinek apja valamikor cseléd volt, anyja pedig jelenleg a Rózsa Ferenc tsz dolgozója, — tanító lesz s részt vesz a bukaresti Világifjúsági Ta­Iá.kozón. így neveti Szinok Gábor Sándor falva termelőszövetkezeti község gyerekeit újlípusú emberekké. A Szegedi Paprikafeldolgozó Ál­lami Vállalat irodaépületének falán több faliújságtábla függ, egy kivé­telével üresen. Nincs, aki törődne a faliújságok sorsával. Az üzem faliújság felelőse, Sár­dyné elvtársnő sem gondoskodik a faliújság táblákról, a rendelteté­süknek megfelelő felhasználásukról Nem hajtja végre a pártszervezet utasítását. A pártszervezet faliújságján még választás előtti cikkek olvashatók sárguló papírlapokon. A pártszerve­zetnek most új feladatai vannak, melynek megvalósítására mozgósí­tani kell a párt tagjait: az oktatási év sikeres befejezése, a félévi terv teljesítése. O'.yan időszerű és nagy­fontosságú eseményről, min- a Béke-Világtanács június lő-i ülése, egy sor sem olvasható a faliújságo­kon. Nem hajtották végre a vállalatnál a Szervező Bizottság határozatát, mely a faliújság szerkesztőbizottság létrehozásáról intézkedik, így nem csoda, ha nincsenek megfelelő cik­kek és nincs gazdája a faliújságnak A pártszervezet vezetősége for­dítson nagyobb figyelmet a faliúj­ságra és szerezzen érvényt a párt­határozat végrehajtásának. Hnzzt ' létre faliújság szerkesztőbizottságot, mely a dolgozók mozgósításának cs nevelésének hathatós eszközévé te­szi a faliújságot. A jugoszláv dolgozó nök kegyetlen kizsákmányolása Az Újszegedi Kender-Lenszövő minőségi brigádjai a bányászok munkáját is segítik Az Újszegedi Kender.Lenazövő­gyár dolgozói többek között nagy­mennyiségűén gyártatnak olyan szö. vetet is, amelyből a Rug'gyanta­á rügy ár ban a bányagépek szállító­szalag hevederei készülnek. Még néhány hónappal ezelőtt is gyak­ran előfordult, hogy ezeknek a he­vedereknek szakítószilárdsága nem volt kielégítő és így a bányában iiziemzavart okozhatott. Az Újszegedi Kender Lenszövő­gyár dolgozói már a választási bé­keversenyben megfogadták, hogy elsősorban ezeknek a műszaki szö­veteknek a minőségét javítják je­lentős mértékben. A MEO és a TMK-vezető több művezető és mű­szaki dolgozó bevonásával meg. alakították a „kiváló minőségért" brigádot. A brigád javaslatára számos műszaki intézkedést, új technológiai eljárást vezettek be s ennek eredményeként már a válasz­tási békeversenyben 92.8-ról 94.4 százalókra emelték az elsőrendű áru arányát az üzemben. A Béke-Világtanács ülésére most a brigád tovább fokozza a harcot a még jobb minőségért. A legfon­tosabb üzemrészekben, mint a eér­názóban, kopszolóban és a felvető­ben kiválasztották a legjobb minő_ ségű munkát végző dolgozókat s csak ök készítik elö az anyagot a műszaki szövetekhez. Ezenkívül ismét több új gyártási eljárást vezettek be. A nyári szárazság el. len például úgy védekeznek, hogy a felvetőbe,, újfajta permetezéssel biztosítják a megfelelő nedvesség­tartalmú fonalat. A eérnázó üzem­részt pedig teljesen átszervezték. Nagyobb gondot fordítanak a, mi­nőség ellenőrzésére is. Minden dolgozó alaposan megvizsgálja az előző műveletet végző munkáját, s a meg nem felelő munkadarabot nem engedi további feldolgozásra, így elérték, hogy május végére 95.9 százalékra emelkedett az Az egész osztályunk lelkesen készül a vizsgákra Szép fejlődést láttam és tapasz, faltam az utóbbi hónapokban a tanulás terén iskolánkban. Pajtá­saim közül Kneipp Ida éis Bíró Má. ria járnak az élen. É„ is rendsze­resen segítek pajtásaimnak a ta­nulásban. Megmagyarázom nekik, ha valamit nem értenek a; lecké­ből. A gyengébb tanulók közül is töb­ben a vizsgák előtt erősen készül­nek. Simon Mária, Dani Erzsébet, Király Amália minden nap felké­szülve jönnek el az iskolába és készülnek az összefoglalóra. Az egész VI. osztály jó tanulással, fe­gyelmezett magatartással készül a tanulási év befejezésére. Kovács Ágnes Uj-Petöfi'telep 2. számú általános iskola üzemben az elsőrendű áruk ará­nya, a műszaki szöveteknél pedig egy hónap óta semmiféle minőségi kifogás nent merült fel. Az üzem emellett 102.5 százalékra teljesí­tette május havi tervét. Moat a 98 százalékos minőségi eredmény eléréséért indítottak harcot. A Béke-Világtanács ülésének tisz­teletére minőségi brigád alakult a tömlő-szövőben is. s minőségi pá; rosversenyre hívták a Szegedi Ken­derfonógyárnak azt a brigádját, amelyik a tömlőszövéshez szüksé­ges fonalat gyártja.. Vállalták, hogy június 15-ig békeőrséget áll­nak, s az elsőrendű áru aányát a jelenlegi 97 százalékról 98 száza­lékra emelik, emellett június 15-ig befejezik a második negyedévi tervüket. A tómlőszövöben beve­zették a minőség naponkénti érté. kelését, s a szövőnők párosver. senyre keltek egymással „a leg­jobb minőséget gyártó dolgozó" címért. Most Kispéter Ferencné sztahánovista, a brigád vezetője halad az élen, aki június elsőié óta csak 100 százalékos minőségű árut termel és teljesítménye je­lenleg 138 százalók. Szerdán 35 iömlöszövőnő közül már 32-en gyár­tottak csak kiváló minőségű árut, normájukat pedig valamennyien túlteljesítették. Építkezések a Vegyiipari Technikumban Nagy események színhelye a sze­gedi Vegyiipari Technikum. Téglát, építőanyagot szállítanak, új épü­letek falai emelkednek az iskola udvarán. Megindult az építkezés. A Szegedi Vegyiipari Technikum 3.5 milliós beruházással új labora­tóriumokat, új osztálytermeket és tornatermet kap. A következő tan­évben a tanulókat korszerűen fel­szerelt iskola, tanterem és labora­tóriumok várják. Megindult az egyetemek közötti kulturális tapasztalatcsere Június hó 8-án este fél 8 órakor a Budapesti Agrártudományi Egye­tem Népiegyüttese bemutató előadást tart a Szegedi Tudományegyetem Aulájában a Művészegyüttesek má­sodik országos versenye során meg­kezdődölt Egyetemek közötti kul­turális tapasztalatcsere keretében. A szegedi Egyetem dolgozói és hallga­tói nagy érdeklődéssel tekintenek a bemutató elé, amelynek folytatása­ként a szegedi Egyetem együttese októberben az agrártudományi egye­temen vendégszerepel. „A nő kevésbbé munkaképes, mint a férfi. Ha ehhez még hozzátesszük az abból adódó időveszteséget, hogy gyermekeit is táplálnia és gondoz, nia kell, stb., nyilvánvaló, hogy tehertétel a munkában." Ha az em­ber e cinikug sorokat olvassa, az­hihetné, hogy a nők alacsonyabb­rerdőségének elméletét hirdető hit­lerista értekezés akadt a kezébe. Pe­dig a „Borba" című titóista lap írja ezt 1952 június 16-i számában. A cikkíró befejezésül megállapítja: „A nőknek tisztán fizikai okokból háziasszonyi teendőket kell ellá't­niolc". Ne csodálkozzunk ezen a ki­jelentésen ! Jugoszláviában véres terrorral próbálják meggyökereztetni Hit­ler elméletét és gyakorlatát. A mutt év végén az osszieki „Povirtar"-üzemiből elbocsátották Maria .Becsarovic9 murikásnőt. Miért ? Maria Becsarovicsnak a titó. ista „munkatörvények" értelmében sem volt semmi bűne. Fiatal, erős, dolgog nő. Csak 'éppen férjhezment és gyereket várt- Ám ez a titóisták szemében nagy bűn, mert a terhes nő nem végezhet nehéz munkát, rá­adásul fizetett szabadságot és csa­ládi pótlékot is kell neki adni. Sem egyik, sem másik nem fér öscze a titóisfa „munkavédelemmel." Maria Becsarovics az utcára került. Maria Becsarovics sorsát sokezer jugoszláv nő osztja. Egyedül 1951-ben 59.056 más­állapotos munkás- és tisztvise­lőnőt dobtak ki az utcára, Jugoszláviában a munkanélküliek órási hadserege 70 százalékban nők­ből áll. Egyedül Belgrádban 20.000. Zágrábban pedig 5552 nő — köztük 900 családfenntartó — van munka. n'élkül. Szlovéniában tavaly 14.000 volt a munkanélküli nők száma. Hi­vatalos, távolról s.em teljes, adatok szerint iaz utolsó néhány évben több mint 130.000 nőt, 'bocsátottak el a jugoszláv vállalatok. A munka nél­kül maradt nők gyermekeikkel együtt éhezésre, nyomorra vannak ítélve Súlyos azoknak ,a jugoszláv nőik. nek a helyzele is, akik még nem veszítették el munkájukat­A titóisták megkülönböztető po­litikát alkalmaznak a dolgozó nőkkel szemben. Bokor István két évig volt katona. Barna ar­cán széles jókedv árad, amikor katonaélményeit meséli az üzemben. Ö a DISZ-titkár és ha arról van szó; na most meg kell mutatni, ki a le­gény a talpán, a katona­virtus, a becsületérzése, a gyözniakarás szólal meg benne és senki nem éri utói a munkában, így volt ez a választási békeversenyben is és példája nyomán az üzeni díszesei mind száz szá­zalékon felül teljesítet­tek. A DISZ taggyűlé­sen el is mondták, most már csak közelebb áll* nak ahhoz, hogy a ter­melés rohamcsapatává váljanak. — Még addig sokat, nagyon jól kell dolgoz­nunk — hangsúlyozta a DISZ-titkár —, hogy ki­érdemeljük ezt a címet A jó munkát a párt várja íöliink. A gyűlésen valamelyi­kük javasolta, hogy áll­janak békeőrséget, hisz már több más üzemben megfogadták az időseb­bek is, fiatalok is, hogy békeőrséggei köszöntik a líéke-Világtanáes ülés­szakát. A kezdeménye­zés nagy lelkesedésre ta­BEKEŐRS Iáit. Amikor vége volt a gyűlésnek, Korom Jú­lia — aki nemrég ke­rült a gyárba — az ud­varon összetalálkozott Imre bácsival. Imre bá­csit mindenki szereti; az általa vezetett üzem­rész egyike a legjobbak­nak. — Mi is békeórséget állunk — mesélte mind­járt lelkendezve Imre bácsinak Korom Júlia. Imre bácsi komolyan bó­lintott és elismerően mondta: — Ez szép. Tudja mit jelent, ha valaki béke­őrséget áll? Julit meglepte a vá­ratlan kérdés. Kicsit gondolkodott, aztán rá­vágta: — Tudom. Akkor na­gyon jól kell dolgozni. Jobban nem tudom meg­magyarázni. Bokor István éppen melléjük ért. Mindjárt be is kapcsolódott a be­szélgetésbe. — Mindez igaz — he­lyeselte Korom Juli sza­vait —, de mondanék -még ehhez valamit. Az üzemben öregek — s Imre báesira hunyorí­tott —, fiatalok, most békeőrségre készülnek. Amikor katona voltam, én is többször álltam őr­ségben a határon. Felel­tem a rámbízott terít­ettért, őriztem a hazát, békés, szép életünket. Az őrségen mindig külö­nös érzés futott át raj­tam: a nagy felelősség tudata. Ha hibázok, ha egy kicsit is gondatlan vagyok, az ellenségnek kedvezek. — A mi békeőrségünk is ilyen — vágott sza­vába fiatalosan csillogó szemmel Imre bácsi. A beszélgetésben egy pillanatig szünet támadt. — Persze, tudom én — tette aztán hozzá —. hogy sok múlik rajtunk, hogy álltok a vártán őrséget. A béke védel­me, a békeőrségen való kiváló munka mindany­nyiunk ügye. Az cn üzemrészem 20 napig áll békeőrséget. így kö­szöntjük a világ élen­járó békeharcosait. A békeőrségen semmi hiba nem lehet. A békeőrség­nek méltónak kell lenni a névhez. Mindhárman elindul­tak a kijárat felé. Ko­rom Juli szólalt meg. — Nagy dolog, hogy Budapesten tartják inog a nagyjelentőségű ülést. — Nagy bizony — he­lyeselte Imre bácsi. — Kik vesznek rés/.t az ülésen? — A világ legjobb bé­keharcosai — vágott rá a DISZ-titkár. — Tudó­sok. művészek, asszo­nyok, fiatalok, a világ minden tájáról. Vannak közöttük, akik nelicz megpróbáltatásoknak, az imperialista háborús uszítók üldözésének van­nak kitéve. De erejüket, tudásukat szívvel-lélek­kel a béke megvédésé­nek szolgálatába állít­ják. A békeharcosok a béke megvédésének to­vábbi feladatait tárgyal­ják meg Budapesten. — Mi meg elősegítjük jó munkánkkal a ta­nácskozás sikerét — fűzte házzá magyarázó­lag Imre bácsi. Már ki­értek a kapuhoz és Bo­kor István búcsúzóul ennyit mondott: — 'Biztos vagyok, hogy mi is méltóan köszönt­jük őket. Vigyék el ők szert a világba a ma­gyar dolgozók harcos bé­keakaratát. (M. T.) A legnehezebb fizikai munkára kényszerítik, 14—16 óra hosszai dolgoztatják őket, gúnyt üznek be­lőlük. A zágrábi „Iszkr"' fémfeld ol. gozó üzemben a nök 350 kii ós lá­dákat cipelnek, nehéz sajtók mellett dolgoznak. így bánnak a munkás­nőkkel sok más üzemben is. A ne­héz fizikai munkánál persze kide­rült, hogy a nök teljesítménye alalla marad a férfiakénak A ti' ó­isták erre levonták azt a „követhez, tetést", hogy a nők nem teljesér­tékú dolgozók. Ervnok alapján napi. bérüket a férfiakénak felére csök. ken tették. A titóisták cinikusan lábba.] tipor­ják a nők jogait. Nemrég egyes falvakban — Szaramanovicsiban, Szokó Banjaban és másutt — megtiltották, hogy nőket jelöl­jenek a helyi államhatalmi szer­vek tagjainak. Egyes helyieken nem engedk a nő­ket gyűlésekre. A helyi államhatal­mi szervók küldöttei között Zágráb, ban csak 2 százalék, Vinkovacben. Szplitben, Riekában és más váro­sokban pedig mim/össze 1 száz.a'ék a nő. Jugoszláviában a nök lealacso. nyitó sorban élnek „Az ország olyan vidékein — ismeri he a „Borba" —, mint Bosznia. Maca. donia, Koszovo, stb., virágzik a leánykereskedelem. A lányok pénz­forrásul szolgálnak a szülők szó. mára. Az a fiatalember, akinek nincs legalább 100—150.000 dinár a zsebében, nem is gondolhat családi életre. Ennek következtében sok fia­talember nőtlen marad." A jugoszláv nők azonban nem nyugodnak bele ezekbe a ször­nyű viszonyokba, a megkülön­böztetésbe, a könyörtelen ki­zsákmányolásba. Bátran harcolnak a belgrádi satoa­pák ellen, A kenyérért, a jobb jö. vőért és a békéért vívott harcuk szerves része annak a harcnak, amelyet a jugoszláv hazafiak foly­tatnak a véres Tlto-fasiszta uralom megdöntéséért Ez a harc nem megy áldozatok nélkül. Egyedül a pami női koncentrációs táborban 300 asz. szomy és leány sínylődik. A jugo. szláv nők azonban még ebben a halál táborban is bátran tovább foly­tatják a harcot. Jelica Tadics 17 éves jugoszláv lány más foglyok je. lenlétében arcába vágta az UDB hóhéroknak: „Állatiasságban túl­szárnyal játok a Gestapo ügynökö­ket. De tudjátok meg, hogy a nép haragja el fog söpörni beanetekst « föld színéről " Megszerettem a bányászmunkát el bá­Ez év áprilisában mentem bányásznak. Nem ismertem a nyamunkát, de most nagyon meg­szerettem. Egyre inkább érzem, hogy igazi érték az ember és lá­tom, hogy milyen megbecsülés és szeretet veszi körül az új bányá­szokat. El kell mondanom, hogy n szálás és étkezés elsőrendű. Á ke­resetről a jelentkezéskor nzt hal­lottuk, hogy 800 forint lesz. Igen kellemesen csalódtam, mert már a; első hónapban 100 forintot ke­restem. Kevés új csilléstársom van, aki 1000 forinton alul keres­ne. Célom az. hogy én is Balogh János és Háim István és még több szegedi munkatársam példá­ját kövessem és elvi&ycm csalá­domat is. Látom cfr.t, hogy érde­mes ez, mert a bányamunka bi:­tosítja a boldog, nyugodt és gond­talan megélhetést családom s:á mára VÁRAD1 SÁNDOR I

Next

/
Thumbnails
Contents