Délmagyarország, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-30 / 151. szám

2 KEDD, 1953. JUML'S 30. (Folytdtás a; első oldalról) életünket. Mindenütt nagyszerű ba­ráti fogadtatásban rémültünk és itt, Szegeden is ezt lapasataliuk­l'gy tekintünk majd vissza erra a néhány napra, mint életünk légiből­dcgnbb napjaira (hatalma* tajiw). Most az a feladatunk, hogy a bé­kéért harcoljunk és ehhez szüksé­ges az Önök szenvedélyes harca is. Iliztos vagyok benne, hogy Önök ebben a harcban m'm hagynak cserben bennünket. Ha hazamé" gyünk, elmondom népenmek, mi­iyen valódiak az Önök érzései « béke ügye hánt. Elmesélem, mi yen nagyszerű alkotásokat lúltam i 11 Szegeden i». Feít étlen ül beszélni fogok arról a nagyszerűen fclsze. relf korszerű üzemről, n Szegedi Tcxtilmüvckröl, amelyre joggal büszkék a város dolgozói. El fogom mondani népemnek, hogy az üzem valamennyi gépe a Szovjetunióból jött. Befejezésül azt szerelném még j elmondani, hogy az ind ai nép na­gyon büszke lesz arra, hogy ilyen nagyszerű barátokat talált a béké­ért való harcban. (A gyűlés részt' vevöi felállva, ütemesen tapsolnak. Békét akarunk, harcolunk a béké. éri, megvédjük a békét — felkiál­tások-) A béke barátai közösen harcolnak az összes vitás nemzet­közi kérdések békés megoldásáért és követelik, ü1 jenek a kormányok 'lár. gynló asztalhoz. Bruce Mickleburgli beszéde Sahib Szing Sokht után Bruce Mickleburg, kanadai lapszerkesztő beszólt: Drága barátaim! A kanadai békeharcosok forró üdvözletét hozom Önökhöz. Sze­retném elmondani, hogy mindan­nak, amit itt tesznek a békéért, megvan a hatása Kanadában is. Minden fizikai, minden szellemi erő, amit a békeharc érdekében ki­fejtenek, mind egy szeget jelent a háborús uszítók koporsójába (taps). Kanadában más kormány és más társadalmi rendszer van, mint Magyarországon, de az anyák ott is anyák, az apák ott is apák, a gyerekek ott is györekek és mi mindannyian Kanadában a békét akarjuk. Békét akarunk Koreában és az egész világon. A mi népünk is mindig jobban rájön arra, hogy jólétünket csak a baráti együttmű­ködés fogja létrehozni. Mikor én itt heszélek, odahaza, nálunk egy másik gyűlésen. Onta­rio tartományban is a béketárgya­lások megkezdését követelik a bé­keharcosok. Azon a gyűlésen, ahol — ha addig hazaér — Endicott lel­kész tart n Béke-Világtanács ülé­séről beszámolót, 16 ezer magyar is résztvesz. A békemozgalom születése óta minden nap, minden óra közelebb hoz bennünket a békéhez, minden nap újabb győzelem a háború el­hárításában. A Béke-Világtanács budapesti ülése fordulópont volt ebben a harcban. Minden országban a nép legna­gyobb többsége tudja, hogy csak a békés együttműködés teremtheti meg a békét és még a makrancos, önfejű kormányokat is kényszerí­teni fogja, hogy vegyenek részt a békctárgyalésokon. Persze tudjuk, hogy a béke ellenségei nem nyug­szanak ebbe bele. A napokban is láthattunk elég provokációt, amely arra irányult, hogy a béke egyre egyenesebb útját visszafelé fordít­sa. Ezek a provokációk gyengesé­gük jeleit mutatják és azt, hogy a békemozgalomnak nincsenek hatá­rai. Csak egy nagyon kis marok­nyi ember az, aki háborút akar. Biztos, hogv megnyerjük a békét, ha mindnyájan kitartunk mellette és bátran harcolunk érte, Bruce Mickleburgh beszédét a magyar és a kanadai nép barátsá­gának éltetésével fejezte be. Ezután Luls Carlos Perez beszélt és a következőket mondotta: A délamerikai békeharcosok kép­viselője vagyok és az ő nevükben forrón üdvözlöm Önöket. Hazám, Kolumbia, éppen úgy, mint az önök hazája azelőtt, a fasizmuséi­nyomásának igája alatt nyög. An­nak a nagy borzasztó állatnak a szája előtt vagyunk, amely a né­pek békéjét akarja megenni. Annak ellenére, hogy hazánk gazdag kincsekben, mégis a nép szegény, mégis kénytelenek va­gyunk gépeket, más árukat és még eleséget is külföldről behozni. Ez a sorsa minden függő országnak. Dél-Amerika még fiatal föld, de a kapitalizmus, amely elnyomja, már öreg. A kapitalizmus nem akar egyedül meghalni, hanem az egész emberiséget magával akarja rántani koporsójába. Mi azonban nem fogjuk őt elkísérni, hanem el­lenkezőleg, segíteni fogunk a te­metésén. A békemozgalmat nálunk a rend­őrség üldözi és ezért a föld alatt harcolunk. Lassan haladunk előre, de biztosan. Sok békeharcos tár­sunk börtönben sínylődik, mert a békét követeli. Nem is képzelhet­jük el azt, hogy olyan kormányok, amelyeknek a fennmaradása hábo­rúhoz van kötve, megengedjék a béketábor erősödését. Mi harcolunk ellenük és biztosak vagyunk benne, hogy a mienk lesz a győzelem. Ma még elnyomás alatt élünk, de biz­tosak vagyunk benne, hogy a jö­vőben a békének a gyümölcsét, a békének a virágját élvezzük. Gyer­mekeink boldogan fognak élni, asszonyaink arcát nem csúnyitja el a háború és az elnyomásnak a fekete hullámja. Itt Magyarországon a nép ereje megakadályozta a barbarizmust. Itt embereknek érezzük magunkat, mert a szabadság légkörében va­gyunk (taps). Itt megértettük, hogy az élet mégis szép, hogy sokat kell áldozni azért, hogy nekünk ls szép életünk legyen. Néha azt hittük, hogy álmodunk, amikor megnéztük azokat az eredményeket, amelyeket a magyar nép elért, a mezőkön, a városokban, a gyárakban. Biztosan tudjuk, hogy a magyar nép nem engedi meg, hogy bárki szétrom­bolja ezeket a nagyszerű eredmé­nyeket. Tegnap mondta egy ide­valósi asszony nekem, hogy a ma­gyar asszonyok nagyon tudnak sze­retni, de tudnak gyűlölni és na­gyon gyűlölik ellenségeiket. Nagyszerű tapasztalatokkal té­rünk viasza, hogy teljesítsük a RVT budapesti felhívásának pont. jait. Nemcsak kérni, hanem köve­lolni fogjuk; a kdfihfinyok tárgya­lások útián rendezzék a vités nemzetközi kérdéseket. Ennek a célnak nem lehetnek ellenségei. Ez a cél beLizonyljotta erejét a ko. rcai háborúban. A mi népünk kii" lönösen örtt], hogy Koreában nemsokára végv lesz * háborúnlak. Kolumbia kormánya n nép u karai a ellenére katonákat küldő t Koreá­ba., m most végetér majd szenve­dé'-ük. Soh sem fogjuk elfejeltem!, hogy itt lmrátokm találtunk. Azért har­colunk, ho<ry népeink még jobbon megismerjék egymást és hogy ba­rátságunk még nagyobb legyen. Biztosi k vagyunk benne, hogy tí sem feledtek el. Biztos vagyok benne, nincs messze uz az idő, amikor a már szabad Amerika 'árt karokkal várja Kossuth és Petőfi nyomdokain haladó magyar nép küldötteit, amely már tr.osl bol­Luis Cnrlos Peres beszéde építi, (hosszú dog, szép jövőjét ütemes taps,) A külföldi küldöttek felszólalá­sai után négy üzem egyesített énekkara Novikov Békedalát adta elő. Ezzel a gyűlés: véget ért 4 külföldi küldöttek látogatása a Táncsics tsz-ben és az Orvosegyetemen A békenagygyűlés után n Béke- lauzolta végig n vendegeket. A Uiabb szegedi üzemek teljesítették félévi tervüket SZEGEDI CIP0GYÁK Világtanács tagjai moglá|ogatlák a Táncsics-termelőszövetkezetet. Csúcs Mihály elvtárs, a tsz elnö­ke üdvözölte n vendégeket. Röviden iamcrte[le tirmelőszövetkezelük mű­ködését, eredményeit. Elmondotta, hogy négy éve alakult meg a szö. vetkezel és beszámolt arról, mi­lyen nagy utat leitek meg az el­múlt idö alatt- Ezután megtekin­tették az állatállományt, az új gaz. dasúgi épületeket, amelyeket mind a maguk erejéből építettek a Táncsies-isz tagjai. Hosszan Időz­tek az ideigleneeen folállítai' üze­mi konyhánál, megtekintenék, mi­lyen ebédet főznek az arató mun. kasoknak. Beszámoltak a csoport­tagok arról, hogy « növénytermelő brigádok tagjai vasárnap is béke. aratást tartanak és ebédro finom kacsapörköltet készítenek részükre, Ezütán Szeged egyik büszkesé­gét, nz újjáépített Gyermekklini­kát' lálogutlák m>vg a külföldi bé­keharcosok. Itt Waltnar professzor, a klinikn igazgatója fogadta és ka. nagyobb gyermekekkel a tolmácsok segítségével beszélgettek el kül­földi vendégeink. Egymásután emellek fülükhöz a házitelefun kagylóját a beteg gyermekek, s mosolyogva válaszoltak a hozzá­juk intézett kérdésekre, integetlek o folyosón csoportban álló vendé­gek felé, akik közül a tolmács te­lefonon keresztül intézte kérdéseit a gyermekekhez. Sahib Szing Sok­hi elmondotta, hosy sok gyermek, kórházion járt, de még kevés ilyen szépen berendezett intézetet látott. A szép, berendezett kórtermekben tiszta ágyakban jól néznek ki n gyermekek, annak ellenére, hogy betegek. Látni, gondos ápolásban részesítik őket a Szegedi Gyer­mekklinikán. Nagy érdeklődést tanúsítottak vendégeink n tudomány iráni. Ez­ért látogattak még el Ivnnovics György professzor intézetébe. IIt hosszan elbeszélgetlek az intézet vezetőjével és dolgozóival. A gyúr dolgozói 1953, évi olsö fé.évi tenüket június 29-én délulán 2 órakor befejezték. Tervünk határ, idő előtti teljesítéséhez hozzásegí­tett bennünket az is, hogy a hú­zónkban ülésező Béke-Vilúgiau ies tisztciciére indított békemüszakbaii munkásaink békeőrséget tartottak, umolyeken jóval több cipőt készí­tettek, mint amennyi az előlriny­zatuk volt­A félévi értékelés alapján a csá­kózó üzemrészben Papdi Antal szta­hanovista taJpcsákózó 136 százalé­kos állagtcljesílménnyel dolgozott s ugyanakkor kiváló minőségű mun­kát végzett. Pusztai Istvánná szta­hánovista csákózó 142 százalékos átlaga mellett 99.8 százalékos mi­nőséggel dolgozott. Az alja üzem­részben Szarvas Péter kétszeres szta. hánoviitia fárnhúzó 172, Dudás Fe" rencné 200, Wéber Géza Wt"háno­vista talpvarró 162 százalékos ter­melési eredményével segítette félévi tervünk mielőbbi végrehajtását, A fűződében Kertész Istvánná járt az élen a minőségi munkában. Át­lagteljesítménye a mennyiségi ter­melésben 124 százalék volt. Bnsics Ferencnó sztahánovistn összeállító is 100 százalékos minőségi munkát vé­gez 137 százalékos termelési ered­ménye mellett. Eredményeinket elsősorban párt­szervezetünk helyes irányítása és út­mutatása alapján tudtuk elérni. Jól mozgósította az alapszervezet veze­lősége az üzem kommunistáit és példamutatásukkal a pártonkívülie­ket. A következő félévben főként a minőség javítására és az anyag­gwl v-aló takarékosságra teszünk l'o. gadalnvut. Bozóki Ferenc FINOMMECHANIKAI JAVITO VAET.ALAT A Vállalat dolgozói nevében öröm­mel jelentem, hogy félévi tervünket június 29-én déli 12 órakor hcfe. je/tiik. Ahhoz, hogy a félévi ter. vünket tegnap sikeresen teljesíteni tudtuk, dolgozóink jó munkája se­gített hozzá- Meg kell említenünk Börcsök Ignác művezetőnket, aki példamutatóan és lelklisnjcgetesen A szegedi határban az őszi árpa 90 százaléka már keresztekben áll A város határában gyorsan haliad az ősziárpa aratása A kombájn, n* arotógépek munkája mellett dolgozó parasztjaink kassával vág. jók a gabonát, hogy az időben el­végzett aratási munka következéé, ben, ne legyen eremveszieség. Hét. főn délig Szeged területén szorgal­mas dolgozó parasztjaink már 90 százalékba learatták az ő.sziárpát. dolgozótj félévi tervünk túlteljesí­téséért. Minden dolgozóval közvetlen kapcsolatot tart fenn s a*on igyek­szik, hogy m'ndc.iben segítségük!e legyen. Szervezett munkája nyomán naponta emelkedik a Icrmclés üzem­részében. Dolgozóink közül Vajasdi Károly esztergályos tűnt kl 145 százaléka* teljesítményével. Az írógép osztó" lyo.i a fiatalok mutálnák jó példát. Dani Dezső ifjúmunkás 135, Csőn. tos János 130, Wirth István 13? százalékot ért el. A molortekerrse­lö részlegen kiemelkedik Gálfy Im­re. Pcnlos, jó! megszervezel! mun­kával 130 százalékot teljesítet: Kiss János is az élenjárók közé tartozik 127 százalékos eredményé" veil. Vállalatunk többi dolgozója if kivélel nélkül becsületes, odaadó munkával segítette n félévi terv hu. táridő előtti végrehajtását. A kövei. kezö negyedévben, tanulva eddigi hibáinkon, keményebb harcot indí­tunk munkánk minőségének m* g' javításáért. Slrokmrin Sándor ASZTALOS KISIPARI SZÖVETKEZET A Szegedi „Felszabadulás" Asz­talos Kisipari Szövetkezet dolgozói örömmel jelentik, ho'-rv június 20­áu befejezek első féléves tervit, ket. Dolgozóink még április első napjaiban ígéretet teljek, hogy fél­évi tervüket három nappal a ha­táridő előtt befejezik. Lelkes, oda­adó munkájuk nyomán Szebbnél­szebb eredmények születtek szövet­kevo'ünkben. Különösen kiemelke­dik mennyiségi és minőségi mun­kájával egyaránt KéÜty Emil 102 Bozóki Ján03 és Kiss Lajos 140 szá-WIékos teljesítésével. Máig fél­évi lorvünket 102.7 százalékra tel­JoaíteUük. Vállaltuk, hogy jerven felül 35 darab gyermekágyat ké­szítünk Szeged és n környéki nap­közi otthonok számár®, ebből ez. ideig 18 dombot már elkészílef. tünk. Dolgozóink elhatározták, hogy a harmadik negyedévben min­den eddig elért eredményeiket me«sie túlszárnyalják. Indre Gábor Lejegyezték a tizenöt milliárdos szovjet állami kölcsönt A Szovjetunió pénzügyminisztérl. urnának közleménye Moszkva, június 28. (TASZSZ) A Szovjetunió népgazdasága fej­lesz tér éneik 15 milliárd értékben ki. bocséjtoít állami kölcsönét- (1953. évi kibocsájtás) június 27_én estig 15-343,000.000 rubel értékben leje. gyezték. A Szovjetunió pénzügyminlszté. riuma a Szovjetunió Minisztertaná­csának rendelete alapján utasítást adott ki, hogy a további kölcsön, jegyzést 1958 jún. 28-tól mindenütt be kell szüntetni. A. Zverjev, a Szovjetunió pénzügyminisztere HíceU a híméi Detn&UiatiUus líöztáuaság.f*ót A NEMET DEMOKRATIKUS KÖZTARSASAG KORMÁNYANK INTÉZKEDÉSEI Berlin (TASZSZ) A demokrati. emmmmmmmmmm minMwoMsotMcii MÓRICZ ZSIGMOND Hetvennégy évvel ezelőtt, 1879. június 30-án született Csécséu re­gényirodalmunk klasszikus művé­sze, a magyar krilika! realizmus legnagyobb alakja, Móricz Zsig­mond. Apja, Móricz Bálint a kis Tisza-nicnli falu szegényparaszti nyomorából kitörni akaró jobbágy­ősök sarja. Anyja, Pallagi Erzsé­bet, egy elszegényedett papné árva lánya. Móricz Zsigmondot becsületes. Fóge, írói zsenialitása •,zívvel-lé­lekkol a kisemmizett, nyomorba 1o­szíto.tt BEcgónypaittsztok mellé ál. lítotlft. Az élet-halállal aüzdő nincs­telenek szenvedéseit belülről áb­rázol! a a a magyar úri-p'ipi 'ársa­diailom demokratikus, népi átala. kulásának legszámottevőbb iro­dalmi előkészítője volt. A nép szeretete nyújtott alapot ahhoz is, hogy a züllött úri ren­det éles kritikával reflektor-fény­ben mutassa be olvasóinak. Bátran csatlakozott Ady Endréhez, a fórra" cinlom viharrnadarához. A nagy költő tevékeny harcostársaként fordult szembe a maradi írócsoport magyarkodó álhuufiaskodásúvai és a nyugati burzsoá kufiúrát kri­tikátlanul tömjénező kozmopoliták ho-zafiatlanságával. Sohasem tud'a magáévá tenni nz Irodalom öneé­lúságáról fecsegő elméleteket. Bí. zoit az irodalom táraadnloniátaln­kító erejében. Egész életművé­ben következetesen harcolt nizért, hogy az osztálytársadalom cjlet'e sebekre irányítsa olvasói figyelmét. Az űri Magyarország üldözött íróját felszabadult népünk joggal tekinti magáénak. Kulturális éle" tünk vezetői, haladó hagyománya, ink kicme'kedo alakját látják ben­ne bálor helytállása és magas színvonalú művészi alkotó ereje miatt. Móricz Zsigmond egész élete harc az úri hnramiák Magyaror­szágában a tudásért, a művészet­ért, a dolgozó népért. Abban u társaduimi helyzetben élt, amikor nehéz volt a történelmi tisztánlá­tás, s amelyet Révai József elvtárs úgy jellemez, hogy az ország „már kifelé menőben volt abból az álla­potból, amelyben u fő társadalmi c.lentét: nz egész nép és a feudális nagybirtokosok ellentéte; de móot nem érte el azt a fokot, "hol a középponti társadalmi ellentét o burzsoázia és a proletariátus ellcn­télte," Nehéz körülmények közölt végzi középiskolai tanulmányait. Kezdetben papi pályával kísérlete­zik, utána jogészkodik, majd a ta­nári pálya felé kacsingat, végül az újságírás mellett köt ki. 1908-ban lát napvilágot a "Hét krajcár* cí­mű novellája s rövid idő alatt or­szágos hírű író lesz. A szegénypa­rasztság életének, vallásba butított­ságának igaz ábrázolója. Egyik­másik művében a proletáriátus problémái ts megelevenednek tolla alatt. Meglátja az első imperialista világháború idején, hogy a Háborús frontok mögött milyen gigászi osz­tályellentét feszül. A proletárforra­dalom alatt együtt fejlődik, együtt halad a magyar néppel. Egyértel­műen csatlakozik a forradalom ügyéhez. A Tanácsköztársaság bu­kása akadályozza meg egyenletes írói fejlődését. A íehér terror ál­landóan zaklatja, majd igyekszik megszelídíteni, az úri rend kiszol­gálójává idomítani. Móricz azonban soha nem tagad­ta meg szegényparaszti származá­sát, soha sem tagadta meg 1919-es magatartását s ha botladozva is, de kitartott népe mellett. A fasizmus rohamos megizmosodásakor nyíl­tan elítéli a terror uralmát. Művei egyre mélyebb politikui tartalom­mal telnek meg. Rendkívül sokat dolgozik, járja az országot, szervez, agitál. Ki akarja szabadítani az or­szágot a fasiszta barbárok karmai közül. 1942 őszén a kimerítő mun­ka és anyagi gondok közepette hunyt el. Egész élete alatt meleg részvét­tel nézi Móricz a magyar nép éle­tét. Emberei úgy beszélnek, aho­gyan éreznek. Drámaiságának gyö­keié abban rejlik, hogy Móricz he­lyesen veszi észre a társadalom ba­jait, bár a megoldást maga sem látja világosan, nem tehet mást, mint kirobbantja a feszültséget egy drámai ütközésben. Emberábrázoló művészete széleskörű világismerete miatt rendkívül gazdag. Magyar irodalmunk legnagyobb típusalkotó művésze. Kedveli a tömör képeket, a röpke párbeszédeket. A valóságot teljességében és fejlődésében a proletárforradalmak korszakában csak az tudja hibát­lanul ábrázolni, aki ismeri a tár­sadalom belső szerkezetét teljes összefüggésében. Ezt a művész szá­mára is szükséges tudást csak a marxi-lenini világnézet adja meg. Mégis tanulhatunk Móricz Zsig­mondtól, mai íróink, egész dolgozó népünk előtt példaként állhat a nagy magyar regényíró szenvedé­lyes szakma- és népszeretete. Szekeres László kus sajtó közli a Német Dcmo. kratiikus Köztársaság kormányának a dolgozók életszínvonala megja­vítását szolgáló új fontos intézikc. déseit_ A minisztertanács elrendeli a töb. bj között, hogy n fasiszta provo. kációk miatt elvesztett munkaidőt fiacisséik meg. A helyiipar ós a kis­ipar fejlesztéséről szóló kormány, rendelet felszólít minden népi üze­met, hogy anyaggal segítse a kis­iparosokat és a magánvállalkozó­kat Á Német Demokratikus Köztár. steágban folyó lakásépítkezés gyors fejlesztése érdekében n miniszter, tanács rendeletet adott kl annak érdekében, hogy megjavuljon a la­kosság építőanyag-ellátása. • A NEMET DEMOKRATIKUS KÖZTARSASAG MUNKASOSZTA. LYA TEVEKENYEN HARCOL A KÖZTARSASAG KORMÁNYA HA. TAROZATAINAIÍ VEGREHAJTA. SAÉRT Berlin (TASZSZ). A Német De. mokratikus Köztársaság minden ré­széből továbbra ls érkeznek jelen, tések arról hogy a munkások gyű. léseiken elítélik a Berlin nyugati övezetéből kiildütt provokátorok cselekményeit, hizamukröl blz'.osít. ják a Német Demokratikus Köz­társaság kormányát támogatják a kormány politikájának megváló, eításában. Babelsberg Marx Károly.gépgyá­rának dolgozói gyűlésükön határo­zottan elítélték a június 17.i pro. vokáclijt, bizalmukat fejezték kl az NDK kormányának és Németország Szocialista egységpártjának közpon. tl bizottságának. „Kérjük az NSZEP központi bi. hoUságát és a Német Demokratikus Köztársaság kormányát — hangzik a határozat — adják át hálás kö. szünetünket szovjet barátainknak a nagy segítségért, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság doigo. zóinak nyujtottak."

Next

/
Thumbnails
Contents