Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-19 / 115. szám

* KEDD, 1963. MÁJUS 19, Szavaznak a belváros választópolgárai Korán ébredtek vasárnap a 4-ea Nagy János orvos feleségével Ár. «ámú szavazókörzet választópolgá. kus Jánosné beteg férjével és ta­rai. Még hal óra voJt, amikor a áuyával, élükön Lippai Jánosnéval. Meglepetten szavazóhelyiséig előtt a BajcsjrZsi­3 inszky.u teában már gyülekeztek a választó ifjak és öregek. Amikora szavazóhelyiséget kinyitották, érke. zési sorrendben men[ek be a dolga zók. Elsőnek Ötvös Józsefné férjé­vel, édesanyjával és kislányával lé­pett bo a szavazóhélyiségbe. Egye. nesen a munkahelyéről jött, a Sze­gedi Ke i iderfonógyárbói férjével egyiilt. Édesanyja és kislánya ott várták a gyárkapubon. amikor fér. jével kilépett. Meglepődve hallgat, ták, hogy odahaza, a Tmárutca 10. számú házban már 4 ónakor tal. pon voltak n Kerekes család, a Tóth család, mindenki ébren volt a házban. Talán logizgntottabbak az első szavazók voltak. A szomszédos házak, • Sz|álin­körút 44—46—48. csak nénány má térre vannak a szivazóhelyissgtöl mégsem tudtuk elsőnek érni. Fél 7 u'án érkeztek egymásulán ' Vágás Mátyás tanár, Somorlai Éva, a Nemzeti Színház művésze, dr. mondták: úgylátszik, ide nem lehet korán jönni. Talán van olyan, aki nem is aludt nz éj­jel, azt teste, mikor jöhet már a szavazóhelyiség elé. Valahogy ígV van — mondogatták többen js. — Álljunk a sorba — üdvözölte az érkezőket dr. Dezső Gyula nyu­galmaizott egyetemi professzor. Vá gigmutatott a hosszú soron, mintegy 150-en lehettek ekkor. — Ebből is, mint nyitott könyvből olvashatnak népünk ellenségei — mondotta _. Láthatják, hogy mt összefogunk, egy akarattal, szavazataink leadásá­val bizonyltjuk, egységesen ál­lunk őrt a béke ránkcső szakaszán. Pontosan 7 órakor kezdődött meg a szavazás. Elsőnek ötvös Józsefné kapta meg a szavazólapot és a bo­rítékot. Egy perc múlva, mér kis. lánya. Karolinn dobta be anyja he­lyett a borítékot a szavazó urnába. A gyermek dobta be a borítókot,.(le a szavazólap az édesanyjáé volt. De ezen a szavazólapon a jelenlevők mindannyian érezték, rajta van a •kislány jövője is. — Ügy tűnik fel, hamar ment minden — szólt Ölvösné, miután el­távozott az urnától. — Annyit be. széltünk üzemünkben erről a nagy napról is most elérkezett, öröm számomra az ls, hogy ebben a kör­zetben üzemünkből én szavazhattam elsőnek. Háromnegyed nyolc felé járt az óraimutató, de nem fogyóit a vára­kozók serege, inkább szaporodott. Az utcán vidám énekszóval, cso­portosan vonultak Szeged első sza­vazói, az ipari tanulók, mikor benn a szavazóhelyiségben a Sztáün.kör. Minden gyermek boldog életéért adtam szavazatom A Földműve3.utcar általános is­kola szavazókörzetébeu jóval hét óra előtf Alsóváros lakóinak, mun­kásoknak, dolgozó parasztoknak so­kasága várta a szavazás megkezdé­sét. Már a kora reggeli órákban az általános iskola úttörő pajtásai sza­valatokkal, énekkel és tornagyakqr. ln[okkal szórakoztatták a szava­zásra érkező dolgozókat. Hét óra előtt pár perccel a virág­díszbe öltözött alsóvárosi iskgla folyosója megtelt választópolgárok­kal. — Mindannyian elsők akarunk lenni — mondották innen is, onnan is, mosolyogva. Hét órakor a 74-es szavazókör. Uf 46. számú haz lakói már vala.' zetben Gárdián Mihály, a Hangszer­mennyien leadtak szavazatukat. • készítő Vállalat dolgozója tett elsá Utánuk következtek a Sztálin-körút • nek a Népfrontra adott szavazná. /i/i rrio„„<,]-t„„ o •• e„«„ , va] j^gj a mellett. Miután a 44., a Klauzál-tér 8, majd a Sztá­linJkörút 48. számú házak lakói és így tovább. Nemcsak üzemi dolgo. zók siettek az elsők között leadni szavazatukat, hanem a háziasszo­nyok is. Élenjáró dolgozók, kitünte® teltek, a választópolgárok jókedv­Vei, derűvel, lelkesedéssel szavaztak. Szavaznak kiváló munkásaink Az egyetem Ady-téri épületében lévő szavazóhelyiség előtt is már többen állnak hét óra előtt — Tessék, foglaljon helye', üljön le a néni, — kínálják hellyel egy szavazni akaró idős asszonyt. — Miajd szólunk, ha magára kerül a sor, nem kell itt állniu. Vannak, akik ismerik egymást, vannak akik neín, de most itt régi ismwrösként beszélgetnek. összekovácsolja őket az egy n"gy magasztos érdek: harc a békóór'. Szeged egyik élenjáró békeihar, cosa kabátján gyönyörű sztaháno. vista-jelvény ragyog. Gyíkó Jó­zsefné, a Szegedi Kenderfonógyár kiváló munkása áll a várakozók élén: 6 wiavaz elsőnek. Az előfonó üzemrészben is, itt is. — 131 száza­lékét értem el a választási béke­versonybe„ — mondja büszkén a mellette állóknak. Átveszi a sza­vnzócédulát s ajig egy perc, már jön is ki a szavazófülkéből, első­nek ejti bele az urnába a zárt bo­rítékot. Arca örömmel telt. — Soha nem leheltem volna én ilyen megbecsült munkás, ha nem Rákosi elvtárs a vezérünk, ha nem miénk a gyár. Dolgozom is érte úgy. ahogy csak erőmtől kitelik. És ezzel a szavazattal is segítem a még szebb jövőt. A város egyetemi hallgatói, Kos. auith-díjaisai, egyetemi tanárai min­denütt az ateők köBött szavaztak. Karácsonyi Béta, a Szegedi Tudó­mányegyetem Történeti Intézetének docense, a ceongrádmegyei válasz­tókerület képviselőjelöltje hét óra hiVw perckor eznvazott a Bel­város I. számú szavazókörzetében. Ábrahám Ambrus Kossuth-díjas akadémikus hét óra 40 perckor érkezett a Tömörkény-utcai 7-e« számú szavazókörzet elé és miután bedobta az urnába a borítékot, eze­ket mondotta; „Megnyugvással, örömmel és bizalommal szavaztam a Néplrontra. Az, hogy a Népfront a négy évvel ezelőtt kitűzött programmal mara­dék nélkül megvalósította, bizto­síték arra, hogy amit most meg­ígér, azt is teljesíti, örömmel sza. vnztam, mert a „béke, munka, jó­lét, felemelkedés" programmját minden hazáját és népét szerető becsületes magyar embernek elv­ként kell vallania. A Népfront cél­kitűzései biztosítják nekünk, tudó­soknak, hogy nyugodtan dolgoz­hassunk, eredményeinket közzé te­hessük és ezzel megbecsülést sze­rezhessünk a magyar tudomány­nak." A Belváros ikes szavazókörzelnél hét óra előtt, már mintegy száz­ötvenen gyűltek öasze. Itt a szavazásin várakozókat az Orvos­tudományi Egyetem hallgatói kul" túrbrigádjának tagjai vidám in­dulókkal köszöntötték. Hét órakor megindult a szava­zás. Sorba lép'ek az urnák elé Sze. ged dolgozói, közttik kiváló szta. hánovisták, mint Kovács II. József sztahánovista kazánkovács Ságvári­telepen, kinek legutóbbi eredmé­nye 155 százalék volt, már reggel 7 órakor leszavazott. Az elsők kö­zött szavazott dr. Koch Sándor Kossuth-díjas egyetemi tanár is az egyik belvárosi szavazókörzetben. A 92-es körzetben, Petőfi-telepen Cslszér Béla, a Magasépítő Válla, lat dolgozója, aki elnyerte a „szak­ma legjobbja" címet, ugyancsak kora reggel leszavazott. borítékot az urnába helyezte, a kö­vetkezőket mondta: „A múltban a képviselőjelöllek mindig csak ígértek, de a szavazás elmultával semmit sem valósítottak meg. Most a magunk által jelölt és megválasztott képviselők a doigozók érdekeit szolgálják. Boldogabb jö­vőnkért, életszínvonalunk további emelkedéséért szavaztam a Nép­frontra". Vass Ferenc, az Autójavító Vállalat esztergályosa feleségével és kisfiával együtt jött el a hőkére szavazni. Bozóki Ferenc, a Gözfűrész dolgo­zója nemcsak a választási békever­senyben vefte ki becsületesen a ré­szét, hanem most is a feleségével együtt az első szavazók között volt. A 75-ös szavazókörzelben is per­cenkint hullotta!: a borítékok az urnába. A szaviHr:óbizo| wág elnöke mosolyogva nyújtotta át a szavazó­lapot és a borítékot Király János­nénak, a Szegedi Ecsetgyár sztahá. novis(áján.aik. — Büszke vagyok, hogy pártunk és államunk számít az én véleményemre is — mondojla Király Jánosné a szavazás után. —• Sok mindent kaptam az elmúlt né%gy esztendőben. Sztahánovista lettem, szépen keresek, békés családi életet élhetek. Mindezeknek még csak kis részét háláltam meg azzal, hogy a választási békeversenyben 16.3 szá­zalékot értem el. ígérem, hogy ez­után még nagyobb lendülettel igyekszem dolgozni. Egy idősebt) munkásasszony, Grá­cel Ferdinándnó három kis unoká­jával együtt lépett az urna elé A szavazás után mosolyogva mondat­ja: ,Az unokáim boldog jövőjéért, minden gyermek boldog életéért (já­tom szavazatom a Népfrontra". A 72.es körzet szavazóhelyiiséjjé­ben Dobó József, a Táncsics terme­lőszövetkezet egyik tagja családjá­val együtt jött el, hogy elsőnek szavazzon. Banner Mihályné, egy idősebb munkást, Haj ti Pétert ve­zetett el, aki a bizottság elnökétől reszkető kézzel vette át ai szavazó­lapot és a borítékot. Mosolygott, amikor a borítékot a virággal fel. díszített urnába bedobta. — Azért szavaztam a Népfrontra, hogy családomnak, gyermekeimnek ne kelljen úgy nyomorogniok, mint én nyomorogtam a múltban. Azt akarom, hogy békében élhessenek » hogy soha többé ne térjenek vissza a mult nyomorúságos napajai mondotta, a szavazás után Hajti Péter. k. Azért szavaztam a Népfrontra, hogy nagy békeműveink minél előbb felépüljenek A fiatal választók közölt Még nem volt 'él nyolc, amikor n szegedi egyeltem népi együttesé, nek tagjai gyülekeztek a Központi Egyetemen lévő öltözőkben. H-t is, ott i9 vidám nőtát kezdtek a fiata­lok. Negyed kilenckor a 6-os szavazata szedő helyiségben már javában tar­tott a szavazás, amikor a vidám nrcú, nótáskedvű 'fiatalok megér­keztek. A hatalmas teherautóról egymásután ugráltaik le a gyönyörű népviseletbe öltözött fiatalok. Egy­kettőre hatalmas nézősereg vette körül a kultúrcsoportot. Alig kezdő­dött meg a műsor, amikor Heiler Manfréd elvtárs, a Tudományegye­tem Bölcsésztudományi Karának lektora jött feleségével, karján kis. fiával szavazná. — Gyermekem boldog jövőjére adtam szavazatom — mondta a sza­vazás után. Miután az énekkar befejezte az énekszámokat, Kiss Mária orvos­kari dolgozó szavalt. Utána Sípos Béta egyetemi hallgató ..Hej péva, hej páva'' című tréfás népballadát adta eíő nagy sikerrel. Kilenc óra előtt érkeztek meg a népi együttes tagjai az Eötvös-utcal Iparostanuló iskola elé- Itt szavaztak többek között az Irinyi Diákotthon tókói is. A népi együttes tagjaiból itt adta le szavazatát Németh Mar. gitt László Ilona, Boldizsár Pi­roska, Kovács Judit. Kinn az iskola előtt táncoltak a fin'alok. Amíg táncoltak, egyszer csak egy idős bácsi, Takács István ugrott a középre és járta ő ls fiata. los lendülettel. A fiatal táncosok közül néhány abbahagyta a táneot és nézte az Idős bácsi táncát. Ta­kács bácsi azonba^ nem zavartatta magái, hanem járta, míg a zen'ú­BZO'Í abba nem hagyták. Mészáros Éva elvtársnő, n népi együttes tagja megkérte Takács bácsit: — Tanítson bennünket régi népi táncokra, — Nagyon szívesen. Takács István elmondta, hogy 1864-ben született. Fiatal korában volt rés/e9arató, bányász^ kubikos. Most azért érzi, hogy megbecsüli népünk. Reggel 9 órára már Szava­zott. Takács István beszélt a régi vá­larz tárok ról ls a fiataloknak. Elmond, la, milyen verekedések voltak haj­dan Tápén egy-egy választáskor. — Nekem ls kivertek egyszer két fogam — mondja mosolyogva. Ahogy beszélt, SEavaiból kicsen­dült, nem kívánja vissza azt a sza­vazást. cinii akkor volt. A népi együttes tovább ment. Út­közben találkoztak iparostanulók­kal is. Énekszó hangzott végig a To'bu. chin-Migárúton. Fekeieruhás iparos­tanulók jöttek piros zászlók aktt nótaszóval. A menet élén haladtak az első szavazók, s telkes hangon kiáltották: „Békéi akarunk, Rákosira szavazunk!" A járókelők, akik sza­vazni siettek, vagy már a szavazó­helyiségek felöl jöttek, mosolyogva tekintettek a menetelő fiatalokra. Vasárnap mindenütt kultúrcso­portok szerepeltek. Úttörők, üzemi fiatalok szóTakoztattáik tánccal, dal­lal a választások napján Szeged dolgozó népét. A Radnóti gimnáziumban lévő szavazókörzet előtt fiatalok táncol, nak, zakatolnak, népi táncot mu­tatnak be a körülöttük lévő több­snáz dolgozó nagy tetszésére. Benn az iskola épületében a szavazóhelyi­ség előtt sok fiatal várakozik. Első szavazók. Egymás után lépnek a szavazaiszedő bizottság elé. Hor­váth Bú la egyetemi hallgató, az Egyetem Termésaettudományi Ka. ráivak elsőéves hallgatója. Diákot!, honban lakik- Kelebíáról való. Egy­szerű szegényparaszt szülök gyer. melee, édesanyja tanácselnökhelyet­tes a falujában. Mily boldog, ami­kor megkapja a szavazólapot, aztán csillogó szemmel megy az urnához: életében először szavaz. Tukacs József következik. János­halmáról ke-rütt Szegedre, ő is a TTK-n tanul, első éves. Szülei a jánoshalmi Bástya iszcs élenjáró dolgozói. Fiatalos lendülettel megy a azovazóurna elé, hogy leadja szavazatát. Büszkeség tölti el. Diák­otthonban lakhat, ösztöndíjat kap, tanulhat művelt ember lehet­— A szép életért szavaztam a Népfrontra — mondja büszkén tár­sainak. Hegedüa Mihály közvetlen utána szavaz, életében ugyancsak először. Az Egyetem Bölcsészkarának első­éves hallgatója. Apja Budapesten a Facsavar, és Fémárugyár üzemlaka­tosa. Hegedűs Mihály mielőtt el. ment szavazni, ezt mondta társai­nak: — Édesapám a munkában, én a tanulásban állok helyt. A mai na­pon egyet teszünk: az egyre szebbé váló életünkre szavazunk. Újszegeden az 54, szavazókörzet helyiségében fiatal fiúk, a tanító­képző hallgatói és egy fiatal tanár várakozik a szavazásra- Többen megjegyzik: „Első választóik, látni rajtuk." Mindannyiukon ünnepi ru­ha, tükörfényes cipő. A kabátok hajtókáján piros szallaggal a DISZ jelvény — annak a jele, hogy az idén érettségiznek. Együtt mennek be szavazni s amikor kijönnek, piros az arcuk és meghatott. Szavazatuk­kal most hazájuknak bizonyították bo érettségüket, s az izgalom, mint vizsga előtt megszínesítette az ar­cukat. Hat óra alig mull el néhány perccel, Petöfrte'ep lakói már csoportosan, ünneplőbe öltözve siettek a virágokkal, zászlókkal feldíszített szavazóhelyiségek felé. A 87-es szavazókörzet előtt a Il-es számú iskola úttörői fogadták az érkezőket. A folyosón már többen várakoztak a szavazás megkezdé­sére. Pontosan hét órakor ben' a te® remben elfoglalta helyét a szav®r zaWedöbizoHság. Tóth Imre, a 40-es utca lakója megilletődve lé. pett elsőnek az urna elé. — Megu tettem kötelességem — mondja — a sztavazás után — unokáira bol­dog Jövőjére szavaztam. Az elsők között 6zavaz nyolc­hónapos Ferikéjével n karján Zsí­ros Ferencné, az Alkotmány-tszcs tágja. Két éve dolgozik a tszcs kertészeti brigádjában és igyek­szik munkáját jól elvégezni. „A gyermekem szebb életéért sza­vaztam a Népfrontra." Szeretettel néz kisfiára és boldogan távozik. Egymásután távoznak a teremből, ekik már szavaztak, hotgy helyet adjanak a következőknek. Jójárt Péter DlSZ-fiatal édesanyjával ér­kezik. Budapesten, a Nyeraotajfi­namító gépházának építkezésén dolgozik és hazajött szavazni. — örömmel adom le szavazatom­Teljesítettem május 17-re lett ígére­tem és a vállalt 132 százalékos át­lag helyett 1SS százalékot értem el — mondja büszkén. Zimonyi Józsefné sztahánovista a Ruhagyár 9-es termének do'gozó ja. is az elsők között szavaz. Miután leadta szavazatát, ezt mondja: — Én mindennap a gépem mellett is szavaztam a Népfrontra, a békére. Boldog vagyok, hogy 165 százalék elérésével túlszárnyaltam eddigi eredményemet. Utána Barna Sándor feleségével együtt lép az urnához. A komlói építkezés egyik kiváló munkása. A választási béke­versenyben 216 százalékot ért el. — Most azért szavaztam a Nép' frontra, hogy Komlóval együtt a többi békemüvünk is minél előbb felépüljön — mondja, miulán sza­vazott. Petőfi.(elepen délután három óira öt perckor minden választópolgár leszavazó". A szeutmihólytelekiek elsőnek fejezték be a szavazást a szegedi szavazókörzetek közfii iriág síiig pirkadt, de Szentmihálytelek apraja-nagyja már talpon volt. „ünnep van ma" — mondogatták itt is ott is és a házak falaira, ablakaiba leg­több helyen kitették a tavasz sok­színű virágait: a szegfűt, a tulipán', a rózsát és e, gyöngyvirágot. A házak homtókza'án vörös és neim­zeti-színű zászlók selymébe ka­paszkodott a langyos szél. A falu lakossága ünneplőbe öltöztette ez egész községet. De ünneplőbe öL tözött a lakosság is. Hat óra sem volt még, amikor a község fiataljai virággal kezük­ben. vidám nótaszóval vonultak a 6zavazóhalyiséeek felé és hatalmas diadalkaput állítottak fel A szava­zóknak, <imelyen rövid óramulva megindult a falu lakossága, hogy Rákosi elvtárs beszédének jegyé­ben leadja szavazatát a szebb és boldogabb lövőre, a szocializmust megvalósító második ötéves tervre! Sok idö volt még a szavazás kez® detéig, de « szenlmihálytelekiek már késziilőd'ek. Mindenki első akart lenni a szavazásnál. Negyed hét után nz u'cák benépesedtek, ünneplő ruhába öl'özött emberek­kel, akik mosolygó arccal, boldo­gan léptek át a d indáik apun és sorakoztak fel a már várakozók mögé. A sor elején o" volt Hajdú Jözsef, ilj. Berta Sándor, iíj. Kó­nya István. Bal/a Antail, özv. Beita Ferencné, Buborék András, özv. Gulyás SAndorné és a többiek, akik valóra váltották adott szavu­kat: elsők voltak a beadás teljesí. lésében és e'sők a szavazásban is. Hét érakor pontosan megnyíttak a szavazóhelyiségek aj­tajai. A szavazók büszke örmmel szavaztak és élig egv nerc telt bele, máris büszkén újságolták, a várakozóknak: ,oni már leszavaz­tunk, igyekezzetek, ti is, mutassuk meg, hogy nemcsak beszélünk, s a begyűjtés határidő előtt telje­sítése mellett szavazatunk pontos leadásával itt harcolunk a bé­kéért." Néhány perc múlva hangos nóta­szóval vonultak fel a község fiatal­jai — azok, akik először szavaznak. Az élükön Kónya József DlSZ-iil­kár haladt és mögötte boldog, meg­elégedett fiúk és lányok. Szeles Ilonka, Berta István, Szakáll Er­zsébet, Virágh István Simon Já­nos, Lovászi Ferenc, Lovas Ferenc és a többiek. Fél 8 előtt már lead. ták szavazatukat. — A Népfrontra szavaztam — mondotta Szeles elvtársnő —, mert békét akarok. Azért szavaztam a Népfrontra, hogy még szebb, még boldogabb legyen az életünk. Amikor az első szavazók elvonul, tak. színes virágcsokorral vonulj be a Dózsa-utca lakossága. Boldogan vették át a szavazólapoltat és nem rejtették véka alá szándékukat. El­mondták, hogy a Népfrontra szavaz­tak, mert szebb és boldogabb éle® let akarnak. Valaki világot tett az urnára, hogy még -zebb legyen n szavazóhelyiség. Tizenegy órakor már alig voltak szágban minden becsületes gyerme­kes asszony akar: békét, boldogsá­got és felemelkedést. A Béke-zenekar egyik brigádja te­rebélyes fa alatt szórakoztatta az egybegyűlteket, akik vidáman éne. kelték a dalt: „Mi nem tűrjük azt, hogy kioltsák Szép életünk százszínű fényét. Ne­künk béke kell, nekünk béke kelt, Szabad, boldog élet kell.'' Déhifán 2 óra feié már csak négy szavazat hiányzott ahhoz, hogy a választási bizottság jelenthesse: Szentmiihálytelekcn befejeződött a szavazás. Szekeres Mihály két óráig dol­gozott az egyik szegcdi üzemben s amikor hazafelé jött, az első dolga az volt. hogy leszavazzon. Néhány perccel később Kopp Ferenc érke­zett meg DudapestTŐ'. majd kis idö mntva Tombácz József és felesége jölt Fészkéről és néhány perc le­forgása alatt valamennyien lesza­vaztuk. Délután három órakor Szentml­hályteleken befejeződött a szavazás. Szientmihá'ytalek dolgozó paraszt­jai, értetmiségi dolgozói és ifjú­munkásai délután három órára va­lamennyien leadták szavazatukat. olyanok, akik még nem adták le Szen'miháFyfe'eken ,szavazatukal. Ekkor érkezeti Engi Antalné is és boldogan csúsztatta be a borítékba tett szavazólapját az urnába. — Három gyermekem van és úgy érzem, hogy gyermekeim jö­vőjéért elsősorban én vagyok fele­lős. A Népfrontra adtam szavaza­tom. mert azt akarom, amit az or­ezzel nem fejeződött be az ün­nep. A DISZ fiatalok kerékpárra pattantak éj házról-házra vitték a hírt, hogy a községben mindenki leszavazott. A hangos híradó haig­szórói dallal köszöntötték Szentmi­há'yteVk valamennyi szavatópolgá­rát, akik Szeged 101 szavazókörzeta közül a maguk számára vívták ki az eTső hdvet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents