Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-15 / 112. szám

2 PÉNTEK, 1963. MÁJUS 15. Mozgásfisa fokozottabban az Egyefeml Pártbizottság • rendelkezésére állá erőket az agitáciás munka megszervezéséhez Rákosi elvtársnak május 10-én tartott beszéde, valamint a Magyar Függ el len ségi Népfront választási felhívása beszámol azokról a hatal­mas eredményekről, amelyeket népi demokratikus államunk n felszaba­dulás óta elért. Gazdaságilag éw politikailag olyan eredményeket ér­lünk el ez alatt a PÚr esztendő alatt, amelyet eddig a magyar tör­ténelem évtizedeken, évszázadokon keresztül nem tudott létrehozni. Po­litikai életünk előrehaladásának egyik mutatója, hogy népi demokrá­ciánkban ma, szavazati joga van minden 18. életévét betöltött fiúnak és lánynak. Ez pártunknak és kor. mányunknak az ifjúságról való fo­kozott gondoskodását mulatja. Nagy dolog az, hogy a 18. éves if­' júmunkás, vagy tanuló fiatal bele. szólhat az ország sorsának irányí­tásába! Mindez azonban egyben fo­kozottabb feladatokat is állít párt. és DISZ-szervezeteink elé. Azt, hogy tudatosítsák fiatalj ainkl»an ennek a nagyszerűségét és ezen 'túl­menően elmélyítsék a felelősségér­zetet Ifjúságunkban. Különösen fontos oz olyan helye­ken, ahol ifjúságunk jelentős része most fog először résztvenni a vá. lasztásokon — így például az egye­temen. Éppen ezért pártunk köz­ponti szervei és a DISZ vezető szer. • vei igyekeznek a lehető legtöbb se. gflséget megadni az egyetemnek, hogy ezt a rá váró munkát a leg. jobb eredménnyel végezze el. Ennek a segítségnek egyik formája pél­dául, hogy elvtársakat küldenek az egyetemre, akik támogatásit tudnának nyújtani ez egyetemi párt és DISZ­szervezetnek az agitációs, íelvilágo. «í[ó munka megszervezésében és kiszélesítésében. Az egyetemi Párt. bizottság azonban úgylátszik feles­legesnek tartja ezt a segítséget és éppen ezért egyáltalán nem törődik azzal, hogy ezeket az elvtársakat bevonja a munkába- Az egyik Ilyen elvtársnak egy hétig kelleti a párt­bizottság titkárának, Tury elvtárs­nak a „nyakára járni'", mire Tury elvtárs hajlandó volt leülni, beszélni az elvtárssal. Feladatokat azonban ekkor sem adott| — tehát végezze a munkáját, ahogy tudja, vagy akar. ja, de ha nem dolgozik, az sem haj. Egy másik elvtársat kimondottan a pártbizottsághoz küldtek, hogy ott segítsen a feladatok megoldásában. Feladatokat ő sem kapott, ellenben Tari elvtárs, a pártbizottság egyik munkatársa, három alkalommal rendelte be oz elvtársat a „felada­tok megbeszélésére". A „megbeszé­lések" eredményeként az elvtársat csupán azzal bízták meg, hogy egy honvédségnél tartandó választási gyűlés előadójával beszélje meg az előadással kapcsolatos feladatokat. Ennek eredménye, hogy azok ez elv'ársak, akik nagy ambícióval jöttek erre a munkára, nem tudtak o'yan munkát végezni, mint aho. gyan azt elvártuk volna tőlük és ahogy maguk is szerették volna a feladatokat megoldani. Pedig nagy szükség lett volna arra, hogy helye­sen vonják be az elvtársakat a munkába, például az orvosi lcar új választóinak rendezett gyűlés meg­szervezésébe. Nem elegendő csupán, hogy plakátokat legyünk ki az Or. voskar DISZ-vezetős égének hiá. nyos munkájáról. Aktív felvilágo­sító munka kell — így fogunk jobb eredményeket elérni. Ezen a terü­leten, ennek a megszervezésében és ellenőrzésében kell a pártbizottság­nak több segítséget nyújtania a DISZ-nek, Ilyen munkák elvégzésébe kell be­vonni az elvtársakat. Idézzék fel magukban az elvtársak Farkas elv­társ 1952 június 28-1 beszámolóját, melyben többek között a következő, ket mondta: „A DISZ csak a párt vezetésének biztosítása által válhat a dicső Komszomolhoz hasonló for, radalmi ifjúsági szervezetté, a ma­gyar nép új nemzedékének o'yan harcos iskolájává, amely szocialista szellemű nevelésével átfogja a fia­talok döntő többségét". Rull Nándor. A vietnámi népi erők győzelmes harcai Peking (Üj Kína) A „Vietnámi Hírügynökség" jelenti; A vietnámi népi erők több győ­zelmet arattak az északvietnámi arcvonalon lefolyt nagyszabású pnTtizánharcokban. Az április 28-ával végelért 12 nap alatt a népi erők három ellen, séges századot semmisítettek meg a Vörös folyó bal partján, ezt meg. előzően pedig április 20-án a tonkini öböl mentén Kien.An ellen inté­zett meglepetésszerű támadásukkal súlyos veszteséget okoztak nz ellen ségnek. A Vörös folyó jobbpartján Naim-Dinh és Ninh-Binh tarto­mányban többszáz baodajista zsol. doskafonát tettek harcképtelenné. Angol „biztonsági intézkedések" a Szuezi-csatorna övezetben Kairó (MTI). Az „AFP" iejenti Izmailiábóh hogy az angolok „elő. vigyázatossági intézkedéseket tet. tek" a Szuezi-csa torna övezeté­ben. Az izmailiai, a moaszkari és a fajidi táborok' körfll árkokat ástak ét több helyen szögesdrót kerítéseket húztak. Az angol tisz­tek utasítást kaptak, hogy szerdá­tól kezdve matgángépkocsijukon ne közlekedjenek a csatornaőve­zetben. A katonáknak és tiszteknek megtiltották, hogy Izmaita város területére lépjenek. Adatok és tények a népnevelők munkájához Méq az első ötévas tervben ..Kórházak, rendelS. intézetek, bölcsé dék tucatjai kezdik msq működésű. ' ket". (A Magyar Füqqetlenséql Népfront választás' felhívásából.) A SZEGEDI BÖLCSŐDÉK SZAMANAK EMELKEDÉSE NAGY TERVÜNK ÉVEI­BEN. „Az elmúlt n éqy év alatt s társadalombiztosítás. ban részesülök száma 1,650.000.rel nö.t és ma né­pünk majdnem 60 százaléka részesül szociális bizto. sitásban (Rákosi Mátyás elvtársnak május 10"i b«. szódéból.) •i Í' Ő,» Adenauer Londonban London (MTI). A „DPA" nyugat­német hírügynökség jelenti, hogy Adenauer csütörtökön Londonba érkezett, ahol majd Churchill, an. gol miniszterelnökkel tárgyal. A koreai fegyverszüneti tárgyalások Keszon, máius IS. Az „Űf-Kína" hírügynökség kii­lön tudósítója jelenti: A teljes fegyverszüneti küldött, ségek szerdai ülésén Harrison, az amerikai küldöttség vezetője telje­sen észszerűtlen javaslatot terjesz. lelt elő, egy olyan javaslatot, me­lyet a múltban már beterjesztett, hogy a tárgyalások alapjait aláak­názza éa amelyet a koreai.kínnl küldöttség határozottan elutasított. E javaslat szerint a fegyverszü­neti egyezmény hatálybalépésekor n helyszínen kell szabadonhocsájlani a koreai néphadsereg fogságba­esett harcosai közül azokat, akiket nem közvetlenül telepítenek haza. A javaslat szerint a kínai néni önkén, tesek fogságbaesett és nem közvet­lenül hazatelepített harcosait át kell adni a semleges nemzetek kép. viselőiből álló hazatelepítési bizott­ság őrizetébe, azonban — szemben n koreai-kínai küldöttség méltányos javaslatával — négy hónap helyett kettőre csökkenti azt a.z időszakot, amely alntt az érdekelt fél megbí­zottai felvilágosító tevékenységet fejthetnek kl a hadifoglyok sorai, ban. A javaslat végül megszabja, Imgy a két hónap eltelte után a helyszínen kell szabadonhocsájlani azokat, akiket még e két hónap alatt sem telepítettek haza. Ez az utóbbi rendelkezés kívánja helyette­síteni a korcaiJdnai javaslatnak azt n pontját, melyszerint e hadi. foglyok sorsának rendezését a po. Jitikal értekezletre kell bízni. Az amerikaiak e javaslaton ké­résziül. kísérletet tesznek arra, hogy a helyszínen történő szabadonbo. csújtáj révén megvalósítsák a ko. rcai-klnai fél fogságbaesett harco­sainak erőszakos visszatartására irányuló politikájukat. A hadifog, lyok soraiban kifejtendő felvilágo­sító tevékenységre vonatkozóan az amerikai javaslat kimondja, hogy a felvilágosítást végző megbízottak 6zárr.ii minden ezer Hadifogoly u'án egy, de legfeljebb öt lehet. Elfogad­ják ugyan a koreai.kínai javasiat. nak azt a részét, hogy a semleges hazatelepítési bizottság Lengyelor­szág, Csehszlovákia, Svédország, Svájc és India képviselőiből álljon, azonban javaslatuk értelmében csu­pán India küldhet csapatokot és rendőrséget az öt nemzet együttes kötelességeinek ellátására, a többi négy nemzet csupán egy-egy képvi. selőt és tíz-tíz főj meg nem haladó segédszemélyzetet. Javasolják az amerikaiak továbbá, hogy ez őri­zetbentarió fél biztonsági csapató, kat fe adminisztratív személyzetet küldhessen a helyszínre addig, amíg a hadifoglyok a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bi. zoltság őrizetében vannak. Nam Ir tábornok e teljességgel méltánytalan javaslatjal kapcsolat­ban hangsúlyozta, hogy a másik fél azonkívül, hogy nem fogadta el a koreai-kínai küldötteég április 26.án és május 7-én előterjesztett javaslatait, visszafelé tett egy lé* pést, ettt>l a három pontból álló javaslattól, melyet április 16"í leve. lében kifejtett. A koreaí.kínai kül­döttség vezetője kijelentette: nyíl. vánvaló, hogy az amerikiaknak nem lenne tszabad ilyen magatartást tar nusítaniok a tárgyalásokon. Az ilyen magatartás alapján előterjesz­tett javaslat az egész fegyverszü­neti tárgyalás kimenetelét veszé­lyezteti. Nam Ir tábornok rámutatott, hogy a koreaí.kínai küldöttség eemmi­esetre sem fogadhatja el ezt a ja­vaslatot és kérte az amerikaiakat, hogy vegyék azt újból fontolóra. t A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSBA BEVONTAK SZAMANAK EMELKEDÉSE .Irányt veszünk arra, hoqy az ifjúsáq falun leq. alább az általános Iskola nyolc osziályát, városokban legalább a középiskolát kötelezően elvégezze." AZ ALTALANOS ISKOLAI TANAROK ÉS I SZEGEDEN A MÚLTBAN DÉLI HATÁRAINK MENTÉN a Dráva innenső partján terjed a fény Drávasztárától Kanizsáig 200 akik félnek a fénytől u:' üi'aa ü-ynu^ffitii HU i v.'.fif.w nélkülözhetetlen az agitációs munkában községbein gyulladt ki a villany-1 fény, a kultúra lámpása. Mert a villanyfény jelkép lett; jelképe egyre terebélyesedő kujtúrforra­dalmunknak. Ez a fény világítja meg a délszláv községek olvasó­termeiben a könyv fölé hajló dol­gozók előtt a betűt, éltető világos­sággal ragyogja be a kultúrházak színpadalt, az új. boldog élet szép­ségét kifejező táncokat és dalokat előadó egyszerű parasztitok ar­cát. A villany — a kultúrfoirada­lom — elvitte ide a rádiót, a rá­dió előadásait, színházi és hang. versenyközvetítéseit, a verseket, a hangjátékokat és híreket egy szabad ország hatalmas kibonta­kozó szocialista alkotómunkájáról a Magyar Népköztársaság bé­keharcáról szóló híreket. Milyen más világ tárul szemünk elé alig néhány kilométernyire in­nen, ahol Tito janicsárjainak bi­rodalma kezdődik. A Dráva túlsó partja mentén a fény, a kultúra halálos ellenségét — a sötétséget terjesztik. A „Vjesnik" cimü titó­ista lap április 23-i számában meg. döbbentő önvallomást tesz erről a sötétségről. Arról ír, hogy Hor­vátország egyes községeiben még mindig „boszorkányüldözés" fo­lyik, kuruzslással gyógyítanak és a babona óriási méreteket ölt. „Mindez érthető. — írja a „Vjes­nik". — Okát egy számmal is kl lehet fejezni: 400 ezer anallabéta. A télig analfabétákat nem is szá­mítottuk, mert az utóbbi időben nem is tartják nyilván őket." NAGY SZÜKSÉGÜK VAN az imperializmus belgrádi ügynökei, nek pta a szellőm! sötétségre Pn_ nek segítségévél próbálják meg­akadályozni, hogy a jugoszláv nép igazi mivoltukban ismerje fel al­jas, népellenes, háborús célkitűzé­seiket. E szellemi sötétség segít­ségével akarnak eleget tenni gaz­dáik parancsának: akaratnélküli ágyútölteléket nyerni a kalandor tervek számára. Ezt a célt — a jugoszláv nép és különösen az ifjúság lelkének megmérgezésé', leajjasitását — szolgálja a jugoszláviai filmszín­házak műsorpolitikája. A „Borba" április 5-i számából megtudjuk, hogy Belgrád és Zimony filmszín­házaiban túlnyomó részt az ame­rikai filmgyártás „remekei" kerül­nek a nézők elé. Vetítik például a „Korea lángokban" című holly­woodi filmet, amely az amerikai. »k koreai agresszióját dicsőíti. Bemutatták a „Kavalkád a dzsun­gelben" című amerikai fércmüvet és nagy visszhangot keltett a „Dzsungel az asztalion" című ugyancsak amerikai szenny-film, amely egy kiskorú rablóbanda ka­landjait eleveníti mag. Egyedül a „Film" cimű titóista lap rövid idő alatt 13 dicsérő anyagot kö­zölt róla. A film nyomán Szaraje. vóban 24 fiatalkorú zsebmetszőt fogtak el, kőztök 8 lányt, akik a filmből tanult módszerekkel „dol­goztak." Belgrádban hat kasszafúrás, Szlo­véniában 13 betörés, 6 betörési kí­sérlet és egy zsebmetszés történt a mozivásznon látottak után. Szerepelnek a mozik műsorán ! látszólag „veszélytelen" filmek is, j házassági drámák, szerelmi törté" , netek F tüm érdeme — írja a „20 — október" című lap a „Sár. ga Lepke" bemutatójáról —, hogy sikerül elterelni a nézők ligyelmét a napi problémákról" HASONLÓ A FELADATA azok­nak a könyveknek, amelyeket a titóista sajtó reklámoz. A „Politi­ka" március 31-i Számában nyugati szenny-irodalom következő új ter­mékeinek megjelenéséről ad hírt: „Bouridan" (régi párizsi kalandok) — „Pancsita" — „Mexikói humor." — „Mignon" — (egy lány élete képekben). A „Vjesnik" április 19-i számában hirdetést közöl ar. ról, hogy megjelent a „Bon-Ton" című ilemtan, anrelyből a fegyver, kezés terhei ajatt roskadozó és nyomorgó jugoszláv tömegek meg­tudhatják „hogyan kell viselkedni otthon, az utcán, az udvaron, a színházban, stb. Minden házban nélkülözhetetlen." A jugoszláv dolgozók azonban ennél az. annyira dicsért zseb­könyvnél sokkal jobban nélkülö­zik a mindennapi kenyeret, de azt is, hogy igazi irodalmat kapjanak. A néphez, a proletár nemzetközi­séghez, a marxizmus-leninizmus eszméihez hü, tehetséges írók, mint Radovan Zogovics, Miodrag Tomlcs, Ve/esz Perics és mások a belgrádi fasiszták börtöneiben sínylődnek. Helyüket a titóisták talpnyalói. az imperialista érdeke­ket hűségesen kiszolgáló firkáfizok bitorolják, akik amerikanizátt dzsungellé változtatják a l'Jgosz­láv irodalmi életet. Szlavko Bukoszav evics. a „Min" cimű lapban megjelent, versében a titóisták iroda'mi á'.'alkertiének tagjához méltóan ezt az önvallo­mást teszi: ...azon elmélkedem mi vagyok?,*, útját vesztett vad­állat — s ordítok..." Ehhez hasonlóan önvallomásnak vehetjük Szlobodán Berberszki egy elbeszélését, amelynek alap­gondolatát a szerző így fejezi ki: „Egyetlen gondolatom van, hogv öljek, öljek, öljek..." Milko Vu­jacsics „Elveszett mosoly" című el­beszélésében azt akarja elhitetni az olvasóval, hogy háború mindig volt, mindig is lesz és „kár a fáradságéri, amúgy sem lehet ellene tenni sem­mit." Vujacsica ezt mondatja elbe. szélese hősével: „Hajtsd meg a fe­jed, nyugodj bele sorsodba és várd, amíg eljön a te időd is, vár), amíg rád kerül a sor, hogy a front­ra menjél..." Ezek után nem meglepő, hogy a „Politika" április 24-i számában arról panaszkodik, hogy „a bosz­niai és hercegovinál írók közgyű­lésén elhangzott beszámolókból ki. tűnik: a hazai irók könyveit nem olvassák elegen-..." Jellemző egyébként, hogy — mint a Po­litika megírja — még az írók sem olvassák el egymás müveit." ILYEN SÖTÉTFÉGET LÁTUNK hát hacsak egv pillantást is ve­I tünk a Dráva tusó partjára. Az I emberek azonban szeretik a fényt i Szomjazzák az igazi kultúra él. i tető világosságát. És a jugoszláv • nép harcol a sötétség titóista ter­, je»ztései etien Nem ok nélkül lr|a a tjtóista „költő" Tin Ujevirs egvik I versében: ,,Minden reggel: — minden ébredéskor, I magam elölt látom. a büntetés és a bűnhődés órá/á' — a rivnkamköré vont kötelet..."

Next

/
Thumbnails
Contents