Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-15 / 112. szám

" PÉNTEK, 1955. MÁJUS 15. ~ 3 A „Délmagyarország" portyázó brigádja jelenti: A választási békeversenyben jelentős eredményeket értek el a forgóeszközcsökkentés terén az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalatnál A Magyar Népköztársaság Mi- kor nem ismerik ezen a téren a nisztertanácsa 1954. március 13"án feladataikat sem, végső fokon a nagyjelentőségű határozatot hozott. dolgozók nagyrésze tevékenyen nem a forgóeszközök forgási sebessé-1 vesz részt egy ilyen nagyjelentőgének meggyorsítására. A forgó- ~ eszközcsökkentés a szocialista gazdálkodás egyik igen fontos módszere és eszköze, a belső tartalékok feltárásának s ezen keresztül a tennelésjcibővítésének. A forgóeszköz csökkentés nemcsak az anyagi tartalékok feltárásának eszköze, hanem egyben eszköz a termelés egész menetének ellenőrzésére, a helyes gazdálkodás irányítására az önköltség, az elfekvő értékek csökkentésére. A minisztertanács határozatának az a célja, hogy új lendületet adjon a mozgalomnak, kiemelje eddigi elszigeteltségéből és széles területire kiterjedő mozgalommá tegye. A választási békeversenyben Kőbánya kilenc legnagyobb üzen* versenyre hivta ki az ország valamennyi üzemét, s vállalatát. Ehhez a versenyfelhíváshoz az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalat is csatlakozott. Az üzem vállalta, hogy 1953. évre megállapított és jóváhagyott 1,342.000 forint összegű forgóeszköz csökkentését, további 658.000 forinttal növelik és ezáltal ebben az évben 2 millió forint értékű forgóeszközt szabadítanak fel a népgazdaságunk számára. Az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalatnál igen komoly mennyiségű olyan nyersanyag feküdt és ségű mozgalom végrehajtásában A párt és szakszervezet az egész üzem vezetőségének legkö. zelebbi feladatához tartozik, hogy a forgóalap csökkentési mozgalmat a legszélesebb területen tudatosítsák, hogy az üzem necsak teljesítse, hanem túlteljesítse pártunknak, kormányzatunknak tett felajánlását. Hogy a dolgozók bekapcsolása ebbe a munkába milyen eredménnnyel jár, bizonyítja az is, hogy most a választási békeverseny nagyszerű csatájában Kaknszi József egy újL lást adott be, melynek alkalmazásával a TMK kiadásaiból tudnak megtakarítást elérni. Párt nap múlva az urnák elé Járul az ország dolgozó népe, hogy hitet tegyen pártunk, Rákosi elvtárs mellett és a népfrontra adja szavazatát. Az Újszegedi Kender-és Lenszövő dolgozói is készülnek máius 17-re több, jobbminőségü mun. kával. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, különösen most, Rákosi elvtárs beszéde után, amelyben felhívta figyelmünket, hogy a béke nagy ügyéért minden munkaterületen meg kell állni helyünket, hogy a választási békeversenyben a forgó, eszköz csökkentésre is tettek felajánlást. Ennek széfleskörű tudatosítása és végrehajtása nemcsak a hátralévő napokban feladat, hanem május 17 után is következetesen harcolni kell pártunk, kormányzatunk útmutatásának megvalósításáért, forgóeszközök forgási sebességének meggyorsításáért. Nitsinffcr Gi/ula, az Újszegedi Kender- Lenszövő vállalat anyag- és áruforgalmi osztályának vezetője. Barát János, a „Déhnagyarorszftg" tudósítója. Markovits Tibor, a „Délmagyarország" munkatársa. LEVELEZŐINK ÍRJÁK Megváltozott életünkért, boldog jövőnkért a Népfrontra szavazunk Ezekben az ünnepi napokban, amikor választásra készül az or. __ azág, igen sok levél érkezik szer. egy" néswT még" ma'te* fekszik, me- kesz tőségünkbe. Olvasóink (munká. lyek hosszú idő óta szaporodtak I sok, művezetők, igazgatók, fiatafel az üzemben. Igy például a válJ.lok, asszonyok) írják meg egylalás megtételekor 70 tonna külön, böző fajta fonál feküdt a raktárban, ugyanakkor az e fájté fonalakból rendszeresen szállítottak a fonódák az Újszegedi Szövőgyárnak. Hogyan is válhatott ennyi fonál feleslegessé az üzemben? Ugy, hogy az üzemben Gerő elvtárs mult év november 2fH beszéde előtt még részben az az elv ural. kodott, hogy „mindegy, hogy mi, fő, hogy legyen". Ennek a követi keztében a fonál raktározódott az Újszegedi Kender- Lenszövőben,, amely pénzügyileg a vállalatot terhelte, vagyis tekintélyes forgóeszköz feküdt. A vállalás megtétele óté a ve* zetöség jó munkája eredményeként 12 tonna fonalat átadtak más feldolgozó üzemnek, 13 tonnára pedig már szállítási rendelkezés van. Feladat az, hogy az üzemben egyáltalán ne legyen olyan nyersanyag, amelyTe nincsen szükségük, — csökkentsék a forgóeszközöket. Ugyancsak nagymennyiségű felesleges üzemi segédanyagot adott át a vállalat több üzem részére. Ebben komoly segítségére van a Könnyűipari Minisztérium minta, terme, ahova az üzem felküldte feleslegessé vált segédanyagainak mintáját. Ebből az anyagokból a szegedi üzemeknek is kellett és Budapesten tudták meg, hogy Sze* geden van olyan felesleges anyag, amire nékik múlhatatlanul szükségük van. A forgóeszköz csökkentési mozgalomnak fontos feladata a gyártási időtartam megrövidítése, az átfu, tűst idejének csökkentése. Ennek a feladatnak a végrehajtására az üzem vezetősége több intézkedést teft. Igy például a tervszerű megelőző karbantartásra még nagyobb gondot fordítanak. Hiányosság azonban, hogy az anyagmozgatás igen nehézkes. Sok. szor 800 méterről kell vinni a nyersanyagot a távol lévő anyagraktárakból a termelő üzemrészekbe. Sok munka, idő, munkabér vesz kárba ezen hiányosság miatt és különösen télen hátráltatja a gyártási időtartam rövidítését. A pénz forgási sebességének növelésére az Újszegedi Kender.Len. szövő számlázó osztálya az átvételi elismervény kézhezvétele után, azonnal benyújtja az inkasszót a> Magyar Nemzeti Bankhoz. Az ilyen gyors számlázás is elősegíti a pénz forgási sebességének növelését. A készáru elszállítása is a tervnek megfelelően történik. A forgóeszköz csökkentésének végrehajtása, a vállalt kötelezettség csak az irodákból történik. Elmulasztották e nagyjelentőségű mozgalmat tudatosítani valamennyi dolgozóval és nem vonták be őket ebbe a munkába, sem a művezető, ket, technikusokat, sem a munkásokat. Különösen az üzemek belső tartalékainak feltárásánál tudnak segítséget nyújtani az üzem fizikai dolgozói. De, ha nem ismeri ,az ilwro dolgozóinak nagygépe a fórszerű, keresetlen szavaikkal megváltózott életüket, hogyan készülnek május 17-re ég mién adják sza. vazatukat a Népfront jelöltjeire. Solkmindenről szótiiak a hozzánk beérkező levelek. Sirokmán Sándor levelezőnk a Finommechanikai Ja. vító Vállalattól elküldte Csontos Já. nos levelét, aki leírja, hogy gyönyörű helyen, Sopronban, a Lövérekben üdül éa nem is tudja kifejezni háláját pártunk éa kormányzatunk iránt, hogy ilyen megbecsülésben és szép életben van része. Csontóg János megírja „az elsők közit szavazok a Népfrontra", Juhász Lajosné, g Ruhagyár dolgozója először szavaz vasárnap és életének ezt a magy eseményét jó munkájával hálálja meg — írja levelében Joó Ferenc, a Szegedi Kender, fonógyár brigádvezetője így ír: „Rákosi elvtárs beszéde nyomán mindent megteszünk a több termelés és a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. Ezzel akarjuk kifejezni hálánkat és ragaszkodásunkat dicső pártunk és vezére, Rákosi elvtárs iránt." A Vasöntődéből írt Fodor Ferenc, miután Rákosi elvtárs beszédét meghallgatta éa megfogadja, még jobban harcol a selejt ellen és a Népfrontra adja szavazatát. „Én a Horthy rendszerben a társadalom számkivetettje voltam, ma megbe. csült ember vagyok. A választási békeverseny alkalmából felajánlottam, hogy két nappal teljesítem előbb a tervemet, de már 8 napnál tartok, amit a választásig még növelni fogok'* — írja levelében Bodő Mihály sztahánovista marós a Szegedi Bútorgyárból, Nem kerülhet be minden levél a lapba, de minden egyes dolgozó levele említésre méltó. Telve van sze. retettel a párt, Rákosi elvtárs iránt, telve van harcossággal a nagyszerű jövő megvalósításáért Az úttórők és az ifjúság levelei is mindgyakrabban jutnak el szer. kesztőségünkbe. Baranyai István a Juhász Gyula általános iskola úttörője a Szovjetunió segítségéről írt, Borbás László kis riportot írt a vasgyüjtésről. Kránitz Dezső ifjúmunkás ezeket írja: „Már csak néhány nap és felvirrad a szavazás napja. Előre hát ifjú választók, induljatok csatába, éljetek jogaitokkal, szavazzatok a Népfrontra!" RUSZNYÁK ISTVÁN a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Rusznyák István elvtárs, haladó orvostudományunk egyik kiváló képviselője, 1889-ben Budapesten született. Tudományos kutatásokkal orvostanhallgató korában kezdett foglalkozni és egész életét egyes betegségek új, eddig ismeretlen területei leiderítésének szentelte. 1926-ban tudományos munkássága alapján magántanárrá képesítették. 1931-ben már a Szegedi Egyetem belgyógyászati tanszékének rendes tanára lett. 1944-ig tanítványaival együtt az orvostudomány szempontjából hat igen értékes, nagy müvet adott ki. Komoly tudását és nagy tapasztalatait csak a felszabadulás után lett módjában igazán a dolgozó nép szolgálatába állítani, 1945-ben a Budapesti Orvosi Kar megbízta a II. sz. Belklinika vezetésével, majd 1946-ban az I. sz. Belklinika Móra Antal és családja a boldog jövőre szavaz Móra Anbaléktól elköltözött a gond. Pedig sokáig, hosszú évtizedekig árnyékként kísérte ökef. Ott volt mindég az asztalon, a ruhájukon, a tüzelőn, a lábbelin, a min. dennapl életükben. Hiába akarták, hiába pró. bálták messzire űzni, nem sikerült. Nem ártott neki a látástól-valculásig tartó robot, az örökös munka, a több kereső kéz, semmi. Móra Antal 18 évig napszámoskodott a volt Bóhn és a Wolf-féle urcr dalomban, de annak az. tán semmi látszata nem volt. A nyolcvan filléres, jobb esetben a pengős napszám még a betevő falatra sem volt elég, nemhogy -ruházkodhatott tolnia belőle. A nyárba siető tavasz pedig napról-napra növelte a napi munkaidőt, mert virradaltól-alkonyatig dukált akkor dolgozni, ami nemigen volt kevesebb nflpl 16 óránál. Az ötfilléres órabérért aztán lehetett dolgozni, de mellette gyarapodni bizony nem. Mert mit vett akkor öt fillérért? Két cigarettát, nemegészen egy doboz gyufát — mert 6 fillér volt — vagy húsz deka kenyeret. De bezzeg baj volt akkor, ha a pallér úr elképzelése szerinti kezdésről elkésett négy. ... Ríim- fillérre! mozgalmai, ak- rdvidftft nwg cbsonrenl a napszámja. Amikor meg. nősült, lett egy ágya, meg egy szekrénye, mert felesége ezt kapta hozományba. Ezt és semmi többet. Ettől az időtől kezdve négy hold "homoki főidet béreltek, mert vágyuk az vöt1, hogy a maguk urai legyenek. Ez .1 vágy azonban az első évben összetört, mint agy vékony virágváza. Azt hitték, annyi lesz rajta a termés, hogy többé nem kell robotolni fillérekért másoknak. De tévedtek, nagyon tévedtek. Amikor a földbért kifizették, alig mtarradt nekik valami. A föld művelése mellett napszámba kellett járniok, ha nem akarlak éhenhalni, még jobban lerongyolódni. A felszabadulás után öt holdat kaptak Móráik. Azon gazdálkodtak, vergődtek, de ekkor sem mentek semmire. Pedig nem voltak kényelmes emberek. A felkelő nap sokszor a földön köszöntötte őket és ők búcsúztak a lenyugvó naptól, mert még akkor sem hagyták abba a munkát. Birkóztak az életlel. Pró. bálták így is, úgy is, de sehogysem változott az életük. Sok, nagyon sok álmatlan éjszakájuk volt Móráiknak, míg eljutották a termelőcsoportig. OU kezdték a csornai Kiss Imrében, aztán 1950-ben átjöttek Szegedre a Táncsics.ba. Azóta itt vannak és szorgalmiar san végzik a munkájukat. Fáradozásuknak meg is van az eredménye. Gyarapodnak szépen és mindenük megvan, ami csak kell. A fszcs.be lépésük óla M ezer forintot kerestek. Igy költözött el Móra Antaléktól a gond. Ezt a változást pedig három év hozta meg számukra. Igaz, megdolgoztak érte, de közel sem annyira, mint a kulákndl, mgy a nagybirtokon a pallér úr keze alatt. Azelőtt Móráik még egy disznócskát sem tudtak rendesen lcihízlalni, mert sem nekik, sem a disznónak nem volt ele. gendő eleség. Ilyen körülmények között aztán hamar megcsináltak a disznótort. Most pedig alig két-három hónapja vágtak le két hízót, víáris újabb röfög az ólban. Telik nekik. Két apró gyerekük van, majd kicsattannak az egészségtől. Szépen öltöztetik őket, pedig há rom évvel ezelőtt alig volt rajtuk ruha. Játékok halmaza hever itt is. oft is a szobában, konyhában. Csoportbalépésük óta két vadonatúj kerék. párt vettek. Egy nőit, meg egy férfikerékpárt. Azelőtt meg örültek volna ha egy ócska akadt volna a háznál. Rádiót js vettek a három év alatt, de tellett már ágyneműre (s. Móra Antalnak három öltöny ruhája van. Felesége tizenkét ruhával dicsekszik és cipőkkel. Űj tűzhelyen ro. tyog az étel, azt is most vették. Ha bejönnek a városba, a gyerekek mindig megkapják a kért cukrot, csokoládét, vagy játékot. Néha régi ismerősök látogatják meg öleet és kerek szemekkel állnak meg a konyha, a szoba küszöbén. Móráéknál új minden, még az életük ts. A régi gond már három éve elköltözött tőlük. Móráék egyedül lak. nak ta házban boldogan, szabadon és a hajnali órákban sírás, kétségbeesés helyett mosolyogva látja őket ébredni a nap, A választás előtt a munka végeztével, a vacsoránál szinte egyébről sem esik szó, mint május 17-ről. Terveznek és szóban, gondolatban építik, szépítik jövőjüket. A gyerekek még nem értik a szavak érleimét, csak sejlik, hogy szüleik ünnepre készül, nek. Móráék valóban ünnepre, nagy ünnepre készülnek. Május 17-én új ruhába öltöznek s szer uaznak a Népfront jelöltjeire, még szebb jö. vőjükre. (K. L.) igazgató-tanárává nevezték ki. Itt tudományos és nevelő munkássága révén olyan kiváló munkatársi együttest teremtett, hogy ma az 1. sz. Belklinika a magyar orvostudomány egyik élenjáró intézménye. Saját és munkatársai munkájának eredményeképpen az utolsó öt évben több, mint 210 tudományos munka jelent meg részben új területeken végzett kutatásokról. Tudományos munkásságáért a Budapesti Orvosi Egyesület több alkalommal kitüntette. A Magyar Tudományos Akadémia 1946-ban levelező tagjának, majd még ugyanebben az évben rendes tagjának választotta meg. 1949 óta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Mint legnagyobb tudományos elismerést, 1949-ben kapta meg az 1, osztályú Kossuth-dljal. A párt és o kormány bizalmából több kitüntető feladatot kapott. Kétszer járt a Szovjetunióban, mint « MagyarSzovjet Társaság elnöke. Több tudományos előadást tartott Romániában és Bulgáriában. 1948-ban a Bolgár Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Nemcsak tudományos, de kultúréletünkben is tevékenyen vess részt. Jelenleg a Szovjet Kultúra" cimü folyóirat főszerkesztője. Aktív tevékenységet fejt ki, mint az Országos Béketanács elnökségének tagja a magyar békemozgalom kiszélesítésében és megerősítésében. Nogy munká1 végez a haladó értelmiség nevelése terén is. Kitünö munkásságáért magas kitüntetésekben részesült: a Magy or Népköztársasági Érdemrend IV. fokozatával, a Kossuth Érdemrenddel és a Magyar Szabadságrend bronz fokozatával tüntette ki kormányunk. Hétfőn mutatkozik be a Ssesedi Központi Együttes Uj színekkel g&zdagodik. Szeged kulturális élete. Kiváló szakvezetők' közreműködésével, neves kultúresoportok egybekapcsolásával és a városi tanács anyagi éa politikai támogatásával a közelmúlt, ban megalakult a Szegedi Köz. ponti Együttes, ame'y 18-.in, hétfőn este mutatja be első műsorát a Szegedi Nemzeti Színházban. A eze. gedi dolgozók nagv érdeklődéesel várják az új együttes bemutatkozását, melynek műsorában kiemelkedő számkén' szerepel a szegedi „Vidám Vásár" cím'ü énekes, zenés, táncos, népi játék.