Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-12 / 109. szám

KEDD, 1968. MÁJUS 13, (Folytatás a 2. oldalról) Kabadítási Ígérgetések, nmelyek lé­nyegében azt jeiem'ik, bogy a, fel­szabadult magyar nép nyakára visz­sza szeretnék ültetni régi reakciós Praii. Ezért örülnénk, ha az elnök kijelentéseit megfelelő tettek ls kö. vetnék. Egyelőre azonban azt, hogy velünk szemben ez a politika a gya­korlatban is megváltozott volna, még nem tapasztaltuk. Eisenhower beszédében készsé­gét nyilvánította aziránt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét olyan intézménnyé változtassák, amely valóban meg tudja őrizni valamennyi nép békéjét és bizton, eágát. Itt ia meg ke'l állapítanunk: a tények egész mást imita'nak. Ha. zánk felvételét az Egyesült Nem. zetok Szervezetébe eddig mindé­nekelött az Egyesült Államok aka­dályozta meg. Csak KB elmúlt esz­tendő folyamán ötször utasították el a Szovjetuniónak azt a meg­egyezésre törekvő javaslatáf, hogy a felvételre jelentkező valamennyi országot, köztük hazánkat is, fel­vegyék az Egyesült Nemzetek szervezetébe. Ezért mi e téren is ahhoz « magyar közmondáshoz tartjuk magunkat, hogy ,,az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó". (A tömegben új jelszó születik: »»Népírantra Szavazunk — ez lesz • nri válajszwnk"-kiáltják.) Az elnök beszédében úgy állítot­ta b« a fegyverkezési versenyt, mintha az Egyesült Államok veze­tői fájlalnák legjobban, hogy is­kolák, kórházak és utak helyett bombázókat és- hadihajókai kell gyártaniok. Nagyobb nyomatok kedvéért felsorolta, hogy egy-egy ilyen gyilkoló eszközból mi min­dent lehetne a polgári , lakosság számára készíteni. A hiba csak ott van, hogy az amerikai tőkések «— éa a tőkések' általában — nem azt termelik elsősorban, amire a dolgozó tömegeknek legjobban Szükségük vaa, hanem art, ami a legnagyobb, a maximális hasznot biztosítja Számaikra. A legnagyobb hasznot pedig a hadiszállítások ad. Ják. Emiatt & háborúk, benne a hidegháború is, a hadiszállítók, a halálgyárosok számára valóságos aranyesőt Jelentenek. A napokban olvasflam egy amerikai egyetemi tanár cikkét, aki rámutat arra, hogy a koreai háborút követő két év alatt, a legfontosabb 100 ameri. kai nagyvájlala'í 44 milliárd dol­lár értékű katonai megrendelést kapott. E hatalmas vállalatok, me­lyeknek vezetői ma miniszterek az amerikai kormányban, sokmilliár­dos jövedelmük kéthaimadxészét e háborús megrendelésekből Szerzik. Hogy ez mennyire köztudomású, arra idézem Hughes angol ország­gyűlési képviselő cikkét, aki két héttéi ezelőtt a következőket irta: „Bármit mondjon vagy tegyen is • Szovjetunió a béke érdekében... • hadügyi tárcák miniszterei min­dig készen tartják emlékirataikat éa szakértői véleményeiket, ame­lyekkel bizonyítgatják, hogy a Nyugatnak folytatnia kell a fegy­verkezést. Elvégre az ő kenyerük a háborús híreszteléseiktől függ. Ugyanez áll a fegyverkezési ipa­rokra is. Azok a cégek, amelyek­zsíros megrendeléseket kaptak drá­ga, új legyverek gyártására, nem szereitnék, ha ezek a tervek meg­változnának. Mind az Egyesült Ál­lamokban, mind más nyugati or­szágokban is bizonyos üzleti körök kész szerencsétlenségnek tekintik a nemzetközi helyzet bárminő ja­vulását." Ezeku'ton érthető, hogy a , Szov­jetunió komoly békelépóseire a newyorki tőzsdén két nap alatt hat­milliárd dollárral esett a részvé­nyek értéke. Az amerikai tőkés lapok valóságos „békepánikról" ír. tak. ,,Mi lesz, ha kitör a béke", ilyen címmel cikkeznek a lapok. (Nagy derültség.) A halálgyárosok a béke létrejöttét ugyanolyan sze­rencsétlenségnek tartják, mint mun­kásember a háború kitörését. A tények tehát azt mutatják, hogy a tőkés országok gazdasági vezetői nem nagyon óhajtanak békés fo­gyasztási cikkeket gyártani gyil­kos hadi szerszámok helyetf. El­lenkezőleg. Megvannak rettenve, hogy a koreai béke létrejötte le­apasztja jövedelmük véres for. rását. Eisenhower beszéde óta az Egyesül- Államok egyik-mésjk po. Iitilcusa új, uszító, kardcsörtető szónoklatot tartott, ami arra mu­ta's hogy nem akar Számolni a nép és az egész világ békievágyáva]. Nem kétséges, viszon', hogy maga az amerikai nép zöme a koreai há­ború békés befejezését követeli. Az angol tőkések folyóirata, nz „Economist" ez év május másodiki számában például megállapítja, hogy az amerikai közvélemény soha nrég nem várta úgy a koreai fegyverszüneti tárgyalások békés és sikeres befejezését, mint ma, A népek békevágyának növeke­dését mutatja, hogy ma már a tő­kés országok lapjainak hasábjain i» egyre gyakrabban olvashatunk Olyan kijelentéseket, amelyeket Kgy-kŐt hónappal ezelőtt hiába ke­restünk volna. Anglia legnagyobb polgári lapja, a négymilliós pél. dányban megjelenő „Daily Ex­press", a ,,Pravda" vezércikkével kapcsolatban például azt irta: „Minden nép szenvedélyesen áhítja a békét, de állandóan növe­kednek a kételyek, vájjon a nyu­gati, lőkértt az amerikai politiku­sok viselkedése és beszéde a Szovjetunióval való ellentétek el­hárításához vezetnek-e. Állandóan erősödik az a félelem, hogy ezek a politikusok nem ápolják, hanem földbe tiporják a béke zsenge haj­tását". Sokasodnak tehát a Jelek, melyek mutatják, hogy egyre nehezebb folytatni azt a régi imperialista tak­tikát, amely békéről beszél, de há­borút készít elő. Egyre szaporod. nak a tőké© országokban is azok a hangok, amelyek vezetőiktől „ügyes fogások", „sikerült trükkök" helyett tettéket várnáik a béke kérdésében. Egy sor választás, amöly az utóbbi hrtekben zajlott le. ugyancsak azt mutatja, hogy a tömegek békevá­gya fokozódott. Japánban a válasz­tásokon megbukott az a kormány, amely a felfegyverzést képviselte. Dániában kisebbségbe került az a kormány, amely az amerikai bom­bázók számára repülőtereket akart engedélyezni. A francia községi vá­lasztásokból a kommunista párt ke. rült ki győztesen. (Nagy taps, „Él­jem Thorez! "-kiáltások-) s ő most Franciaország első pártja: azok a pártok, amelyek a felfegyverzés* hirdették, vesztettek. Az a hosszú huzavona, amely Nyugat-Németor­szágban a felfegyverzés kérdésében tapasztalható, ugyancsak a nyugat­német tömegek növekvő békevá­gyára és ellenállására mutat. összefoglalva megállapítható, hogy a béke híveinek tábora az utolVó betekben, hála a Szovjetunió szí. vós, következetes, fáradhatatlan béketörekvéseinek, • megerősödött. Erősödött az a remény ig, hogy a békét követelő Százmilliók nyomása vissza tüdja szorítani azokat, akik a hidegháborút szítják borími spekulálnak. Mit tehetünk mi, magyar dolgo­zók a béke megvédésének ügyéért, a béketábor erejének további növe. lésért? Hogyan járulhatunk legjob. ban hozzá, hogy & béke táborának reánkbízott szakaszát legeredménye. sebben megőrizhessük? A béke meg. védésének nálunk mindenki közvet­lenül harcosa, aki jól végzi munká­ját, A május 1-i felvonulásokon ez­rével vittek dolgozóink ilyen fel. iratú táblákat: „150 százalékos tel­jesítményemmel védem a békét!", ,,220 százalékos teljesítménnyel har­colok a békééit!" E feliratok mutat­ják, hogy dolgozó népünk tudja, hogy jó munkával nemcsak a saját életszínvonalát emeli, nemcsak ha­zájának fejlődését és jólétét moz­dítja elő, de egyben erőteljesen tá­mogatja a béke frontját. Mint min­den jó ügynél, a béke megvédésénél is egybeesik az egyén érdeke és a haza, az emberiség haladásának nagy kérdése- Mindnyájan akfív harcosaivá válunk békénk megvédé­sének, amikor a magunk helyén, a magunk posztján jól végezzük mun­kánkat, teljesítjük és túlteljesítjük hazánk szocialista építésének tervét, éberek vagyunk és határozottan, ke. ményen fellépünk a háborús uszí­tók ügynökeinek minden megnyil­vánulásával Szemben. A béke nagy ügyéért dolgozunk, amikor őrkö­dünk a népi demokrácia minden vív­mánya felett, amikor küzdünk a fegyelmezetlenség, a pazarlás el­len, a szájtátiság megnyilvánulá­saival szemben. Harcolunk a béké­ért, amikor még szorosabbra von­juk az őszinte, baráti viszonyt fel­szabadítónkkal, a hatalmas Szovjet­unióval, a testvéri népi demokrá­ciák oTszágaival, az egész világot átfogó sokszázmilliós béketábor minden hű katonájával. A népfrontválasztás is a bókeharc nagy csatája. E választáson nem­csak a hazánk további felemelkedé­sét és felvirágzását célzó nagy alko­tások, e. második ötéves terv hataL vagy új há- mns célkitűzései mellett állunk kl. A választás egyben népszavazás is a legfontosabb célkitűzés, a béke megvédése mellett. Ezért a május 17-i választás nemcsak a dolgozó magyar nép belső ügye, de rendkí­vül nagy nemzetközi jelentősége is van, elsősorban a béketábor meg­erősödése szempontjából. Az ellen­ség a legnagyobb figyelemmel, ár­gus szemmel kísérte eddig is ennek a választásnak előkészületeit. Még jobban figyeli magát a választást és a szavazás menetéből, számaiból, mint nyitott könyvből fog olvasni. Ha dolgozó népünk zárt sorokban, lelkesen vonul fel a függetlenségi népfront zászlaja alatt, ha egyem­berként szavaz le jobb, szocialista jövőnk és a béke megvédésének nagy ügye mellett, úgy ez újabb győzelmünket és az ellenség súlyos vereségét jeleni. (Felkiáltások: „Bé­két akarunk — Rákosira szava­zunk!") E győzelem új erőt ad a béketábor katonáinak itthon és szerte a világon, A magyar nép a választás nap­ján ezt is tartsa szem előtt. Erre gondoljanak a magyar anyák, a magyar nők, béketáborunk c hű, lelkes katonái, akik annyit szen­vedtek a háborútól s minden áldo­zatra készek a béke megvédéséért, A mi elemünk a teremtő béke! (Nagy taps.) A mi hazánk a béke országai A magyar nép a béke né. pel (,,Harcolunk a békéért", ,;Békét akarunk — a népfrontra szavazunk", kiáltások.) Ezért nyilvánítsa ki sza­vazatával egységesen, elszántan az egész nemzet azt az akaratát, hogy tántoríthatatlanul halad tovább a bék'o megvédésének, jobb jövőnk, nek szocialista útján. Azon az úton, melyet eddig is követett és amelynek annyi eredményét köszön. heti^ Legyen e választás békés, szo­cialista fejlődésünk új határköve, új győzelmek, új sikerek, új virág­zás forrásai (Percekig tartó, viha­ros taps. Zúg végig a Kossufh-téren a kiállás: „Békét akarunk — a 'nép­fontra szavazunk!" „Hurrái Hurrái'' „Éljen Rákosi! Éljen Rákosii Hurrá! Hurrái") Most már minden választópolgárnak az a kötelessége, hogy amilyen bizalommal jelölte képviselőit, olyan egységesen szavazzon május 17-én a népfront listájára A napok ő'a tartó borongós idő után vasárnap ragyogó napsütésben feldíszítve várta Hód­mezővásárhely a választási nagy­gyűlés résztvevőit. A felvonulás útvonalán hatalmas Lenin, Sztálin és Rákosi képeket, valamint tör­ténelmi multunk nagyjainak: Kos­suthnak, Petőfinek és Táncsicsnak képét helyezték eJ. A Népkert ár­nyas fái alatt emelkedett emelvény, rajta a felírás: „Éljen a munkásság, parasztság, értelmiség testvéri szövetsége, a Magyar Függetlenségi Népfront­Míg másik felírás ezt hirdette: ,,Védd a békét, népünk hatalmát, hazánk függetlenségét — szavazz a népfrontra!" Választási nagygyűlés Hódmezővásárhelyen állomás dolgozói tavaszi tervük 180 százalékos teljesítésével ké­szülnek a választásra." A felvonu­lók többsége paraszt; termelőszö­vetkezeti tagok és egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok vonul­nak éltetve a pártot, Rákosi elv­társat, Földeák dolgozói után a Gencsháti Állami Gazdaság és Ma­roslele parasztjai menetelnek, a dísz- „Egység a munkában, egység az i építésben" — hirdeti táblájuk. Csanádpálota dolgozóinak küldött­sége élén a beadásban élenjáró dolgozó parasztok haladlak. A Vö­rös Október-tszcs tagjai büszkén emelték magasba táblájukat, ame­lyen jelentették Nagy Imre elv­társnak, a nagygyűlés előadójá­TTömpölyög, árad a tömeg, meg­11 tölti, körülöleli a Népkert­Méltóságteljes, ünnepi csend ülte nak: „Á félévi tojás• és baromiibe­meg a ligetet a gyűlés előtt. Az adás teljesítésével a népfrontra ad­udén zöldelő Iák, bokrok, az élénk juk szavazatunkat, vörös- és nemzetiszín zászlók ren­getege azt az érzést keltette az emberben, mintha egy természet- bm '"ma'gasi"ó "díszernkvényt " A formálta hatalmas teremben lenne; csongrádmegyei dolgozók felvo­olyanban, amelynek kiterjedése < nul6 meneiében feltűntek Malen­végtelen, de néhány óra múlva tíz- kov> Vorosilov, Berija elvtársak képet, valamint a testvéri népi demokráciák vezetőinek arcképei. meg­ás tízezreket ölel magába. Nemsokára fél 10 után 4 ' kezdődött a nagygyűlés részt- A Gorzsai Állami Gazdaság dolqo­vevőinek színpompás, ünnepi fél- zói ezzel a fogadalommal jöttek vonulása. A Sztálin, a Szántó Ko­vács János, Zrínyi és Ady Endre­út valósággal öntötle a. résztvevő­ket, hogy, mint a csermelyek, ha­talmas folyókká egyesüljenek, jelképezve a szabaddá lett ember végtelen erejét, Mintegy negyvenezer ember vo­nult fel a nagygyűlésre; olyan tö­meg volt ez, amilyet nem lálott még ez a város. Hódmezővásárhely és környéke, valamint Makó és a makói járás községei küldötlék el a választópolgárok tíz- és tízezreit. A vörös- és nemzetiszín zászlók alatt vonuló emberlolyam dalolva, éljenezve, kendőt és zászlót lo­bogtatva vonult. Tábla emelkedett ki a Hódmezővásárhelyi Harisnya­gyár menetéből: „Szabó Jánosné 99 százalékos minőségi árut termel." Az Építőipari Vállalat egyik dol­gozója ezt a feliratot emelte ma­gasra: „Hegyi Ernő brigádja 135 százalékos tervteljesítéssel a nép­frontra szavaz." A makói dolgozók több, mint háromezres menetélő csoportját az úttörő-zenekar nyitotta meg. Mö­göttük az lgási-út'i Állami Gaz­daság dolgozói tűntek fel, majd az óföldeáki gépállomás traktoris­Iáinak táblája emelkedett a tömeg el: „Többtermeléssel erősítjük munkás-paraszt szövetséget," Ujabb csoport tűnt tel: a nagy­laki úttörők zenekara nyitja meg a község dolgozóinak menetét, majd népviseletbe öltözött délceg fiúk és leányok — népi táncosok — ha­ladnak Csanád mintegy 800 főnyi felvonulója előtt. Királyhegyes, Ambrózíalva, majd Kövegy dolgo­zóinak küldöttségei mögött a szék­kutasi dolgozók népes csoportja halad. Egyszerű parasztasszony emeli magasba a menet élén a nern­zetiszin lobogói. Itt vannak a pit­varosiak is, magyar- és szlovák­nyelvű dolgozók, a íelvonulók élén az országoshírű népi együttes fia­taljai. Karí-karbaöltve vonullak a csongrádmegyei dolgozó parasztok czerei, a gépállomások, áÚ.ami gaz­daságok, üzemek dolgozói, hogy ezzel az impozáns tömeggyüléssel is kifejezésre juttassák: a cson­grádmegyei dolgozók — munkások, parasztok, értelmiségiek — egység­ben tömörülnek a párt vezette Ma­gyar Függetlenségi Népfront mögé, amely a béke, a munka, a iólót, a fejemelkedés jelszavát fria lobo­gójára. A lelkesen éljenző tömeg csak­•Ts- hamar megtöltötte már a Nép­kertet, hogy meghallgassa Nagy Imre elvtársnak, az MDP Politikai Bizottság tagjának, a miniszterta­nács elnökhelyettesének beszédét. A felcsendülő Himnusz akkordjai után Jegyinák János elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tag­ja, a Magyar Függetlenségi Nép­iront Csongrádmegyci Bizottságá­nak elnöke lépett a mikrofonhoz és megnyitó beszédében köszöntötte Nagy Imre elvtársat, valamint a nagygyűlés résztvevőit és felkérte Nagv Imre elvtársat beszédének megtartására. Nagy Imre elvtárs beszéde Nagy Beszédének elején. Nagy Imre elvtárs elmondotta: — Hódmezővásárhely népéhez en­gem a közös munka és a harc erős szálai fűznek. Büszkén gondolok ma is arra. hogy 1944 decemberében, a nagy elinduláskor, amikor népünk életében új korszak kezdődött, Hód­mezővásárhely népe küldött be kép. viselőjének az -Ideiglenes Nemzet­gyűlésbe, amely a debreceni refor­mátus Kollégium ódon falai között a szabadság, függetlenség, a népi demokrácia szellemében új honfogla­lásra vezette felszabadult hazánk dolgozó népét. Akkor is naigy megtiszteltetés volt számomra, ma is a®, hogy a magyar szabadság és függetlenség ősi felleg­várában, az alföldi szocialis'.a moz­galom szülőföldén, Szántó Kovács fölé hirdetve: „Az óföldeáki gép- János harcos népének utódaival egy sorban, velük együtt indulhattam el azon az úton, amely hazánkat és dolgozó népünket a szocializmus nagyszerű társadatmába vezeti. — Először 1945-ben, aztán 1947­ben tartott országgyűlési választá­sok nagy erőpróbái voltak a népi demokráciának — folytatja Nagy elvtárs. — Ezekben a küzdelmekben Csongrád megye és Hódmezővásár­hely népe, harcos hagyományaihoz méltón, becsülettel megállta a he­lyét, nem tántorodott meg, luien és állhatatosan kitartott párjunk, a de­mokrácia., a függetlenrégi népfront mellett, pedig nehézségekből, bajok­ból bőven kiju'ott akkor. Az ország nagyrésze romokban hevert. Vas. utaink, hídjaink fel voltak robbani. va, javainkat a németek elhurcol, fák. Aztán nyakunkbiai szakadt a zi­lált gazdasági helyzetből fakadt in. fláció, súlyos gondokat okozott n termelőmunka fellendítése, az ország vérkeringésének megindítása. Ezekben a nehéz időkben pártunk, a függetlenségi népfrontnak nagy erőssége volt Csongrád megye és Hódmezővásárhely népe, mely az 1945-ös és 1947.es választásokon pár­tunkat segítette. — Ez az időszak, a felszabadulás utáni négy esztendő, a szövetkezett IXÍISŐ és külső ellenség alattomos és nyilt támadásai elleni gazdasági és politikai küzdelem, egyben a hazafias erők tömörítésének, a mun­kás-paraszt szövetség megszilárdító, súnak, az igazi nagy nemzeti egység kialakulásának ideje volt, amely az 1949-es választásokon a hatalmat most már véglegesen a nép kezébe telte le. A népfrontba tömörült ha­zafias erőknek az 1949 májusában tartott országgyűlési választásokon aratott győzelme véglegesen kiebru­dalta a parlamentből a ©ép ellensé­geit. (Nagy taps.) Megindulhatott az országépítő, alkotó, békés munka. Az alatt a négy esztendő alatt, amely az 1949-es választások óta el­telt, a megbízatásának végéhez ér­kezett országgyűlés valóban kor­szakalkotó munkát végzett. Mind­azok a nagyszabású gazdasági ter. vek, amelyeket a népfront a válasz­tók elé tárt és melyekhez dolgozó népünk nemcsak hozzájárulását, hanem két keze munkáját is adta, élő valósággá lettek. Fényes bi­zonyságául annak, hogy pártunk és kormányunk Ígéretére, szavára ' nyugodtan lehet építeni. Az elért eredményekért köszönet illeti munkásosztályunkat, amely élenjár a szocializmus építéséért fo. lyó harcban. A munka termelékeny. Bégét, a Szélesen kibontakozó munkaversennyel, a sztahánovisták nagyszerű mozgalmával növeli, előrelendíti az ipari termelést, öl­éves népgazdasági tervünk teljesí. tését. Köszönet illeti a dolgozó paraszt, ságot, amely termelőmunkájával, legyőzve a természet és az időjárás raostohasógát, állampolgári köteles­ségének teljesítésével biztosította az ország ellátását. Könzönet illeti a haladó értelmi­séget, amely a népi demokrácia iránti hűséggel, a nép és a haza szeretetével párosult tudással járul hozzá hazánk boldog jövője, a szo­cialista társadalom alapjainak lera­kásához Miben van a titka azoknak a fé­nyes sikereknek, amelyeket mun­kásosztályunk, parasztságunk, ér. telmiségünik együttes erőfeszítései, vei, a szocializmus építése terén az , utóbbi években elértünk ? I A sikerek titka népi demokratikus rendszerünk erejében, szervezettsé. I gében, tervszerű gazdálkodásában van. Győzelmeink és eredményeink titka párunk céltudatos, előrelátó irányításában vtfn, mely átsegítette országunkat minden akadályon, mely elhárított fejlődésünk útjá­ból minden ellenséges gáncsvetést. (Taps.) Hatalmas az az út, amelyet az utolsó rövid néhány esztendő alatt megtettünk. Elmaradt agrárország­bói ipari országgá alakultunk át, amelyben fejlett szocialista ipar létrehozásával minden feltételét megteremtettük a mezőgazdasági termelés fejlesztésének, a nagy­üzemű szövetkezeti gazdálkodásra való áttérésnek is. Ugyanakkor fel. számoltuk országunkban a kizsák­mányoló kapitalista rendszert és „épi demokratikus országgá lettünk, ötéves népgazdasági tervünk ki­magasló eredményei mindennél jobban mutatják kormányzatunk szilárdságát, népi demokratikus rendszerünk fejlődésének és erösö. désénefc felfelé ívelő útját. Népi demokratikus rendszerünk egészsége© rendszert, erős és szilárd kormányunk van amely Rákosi elv­társunk (viharos taps. Éljen Ráko­si felkiáltások) tapasztalt vezetésé, vol céltudatosan, tervszerűen és biz­tos kézzel irányítja országunkat; szilárdan helytáll dolgozó népünk érdekeiért és nem torpan meg a ne hézségek előtt. Ilyen kormányban bízvást bízhat a magyar nép. Kor­mány és nép eggyéforrott nagy nemzeti céljaink megvalósílásában, a szocialista társadalom felépítésé, ben. Neim ismer kiváltságokat és előjogokat, nem tűri a nemzet 'nagy­közössége rovására irányuló kicsi, nyes önző érdekek érvényesülését. Minden cselekedetét nagy költőnk, Kölcsey által szavakba öntött ma­gasztos eszme irányítja: „A haza minden előtt.'' Az elmulf négy esztendő fo'yamán az országgyűlés és a kormány a Magyar Do'gozók Pártjának vezeté­sévet; országunk életében történel­mi változásoknak vetette meg alap. ját: törvénybe iktatta az ötéves tervet. Ezzel a lenyűgöző ország­építő programmal n függetlenségi népfront az 1919 májusában tartott országgyűlési választásokon lépett (Folytatás a 4, oldalon.J

Next

/
Thumbnails
Contents