Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-12 / 109. szám

4 KEDD, 1053. MÁJUS 12, (Folytatás a 3, oldalról.) népűnk színe elé. És a megválasztott új országgyűlés 1049 december 10-ép már törvénybe is iktatta, liogy a Magvar Népköztársaság gaz dasági életének az 1950. évi jnnuái 1-től 1054 december 31-ig terjedő időszakában a törvénybe fogiatt ötéves népgazdasági terv szab irányt. És a törvény holt betűi hös mun. kásosztályunk keze nyomán életre keltek. Gyárak, üzemek, kohók, bányák nőttek ki a földből és léptek üzembe. Iskolák, színházak, kórházak százai, a 'akóházak sok ezrei, új városok épültek és adtak hajlékot a tudománynak, kultúrának, a termelés élenjáróinak. Mezőgazdaságunk helyzete Nagy Imre elvlúrs ezután rámulátott üiéves tervünk eredményeire amivel felszámoltuk a munkanélküliséget. aminek jelentőségét éppen a esongrádmrgyci da'gozók tudják legjobbnn értékelni. — Mczögazdságunkban is mélyrehaló átalakulás van folyamatban — folytatta. — Pártunk és kormányunk messzemenően segíti mezü. gazdasági termelésünk fejlődését és nagyarányú beruházásokkal mozdítja c'ö a több és jobb termelést. Hi/stelepek, gyapotültetvények és egyéb, nálunk korábban ismeretlen ipayi növények, mint a gummlpi'y. pang, ma már nagy területet foglalnak el. Soha annyi gépét, mun. kőeszközt, műtrágyát és egyéb ta. 'ajjavító és növényvédőszcrl nem kapott a mezőgazdaság, mint az utdbbbi években. 1948 óta 364 jót felszerelt gépállomás létesült, közel 1(1 ezer traktorral. Teljesítésük évi 110 ezer normálho'.dról közel ötmillió normálholdra emelkedett. A gépállomások mult évi talnimunka teljesítménye 8 millió fogatnapnak felel meg. Az idei Tavaszi eredmények a tavályit messze túlszárnyalják. A műtrágya felhasználás u* utolsó öt év alatt több mini kér s/eiesére emelkedett és háromszor anllyi, mint az 1938—W.es évek állajjábun volt. A mezőgazdasági beruházások az ötéves tervben megközelítik a 10 milliárd forintot, amelyből csupán a gépesítés fejlesztésére fordított ö:szcg meghaladja a két milliárdot. Az ilyen arányú beruházások példáttanul állnak a magyar mezőgazdaságban. A termelés ösztönzésére a kormány soko'dalú kedvezményben ré. s/esiti mind egyénileg dolgozó, mind szövetkezeti parasztságunkat. Ilyen például a sörárpa, a cukorrépa, a gvr-ot. a len, kender és más pali n"vények szerződéses terme tetése. amely a termelés megelőlegezésével, továbbá minőségi vetőmag és a ter. inelés agrotechnikai féllételeihez Szükséges műtrágya, valamint növfnyvédösierck juttatásával nagy előnyökhöz juttatja a gazdákat és a termelőszövetkezeteket. Ilyen messzemenő támogatás és segítés fejéhen a kormány joggal elvárja, hogy minden egyéni termelő és szövetkezet a jó gazda eondosságával művelje u földet. Nem mindegy az a termelőnek sem. de az országnak sem, hogy termőföldünknek mennyi a holdanként: hozama, mennyivel gvarapi'ja népgazdaságunkat. A több és jobb termelés minden gazdálkodónak egyéninek és szövctkézct'nek elsősorban saját érdalte, hiszen több terményt él jobb minőségűt takarít be. Tehát az ország és a gazdák érdeke cgv. Uránt megköveteli, hogy pontosan betartsák n termelési előírásokat, a növényápolási szabályokat alkalmazzák a fejlett termelési módszc. reket és megfogadják a szakemberek hosszú tapasztalatok nlapján szerzett Jótanácsait, Meg kell nzonhan mondani, hogy ezen a 'éren nincs minden rendben. A gazdálkodásban, mind a földművelés, mind az, állattenyésztés terén el vagyunk maradva. Akár a Szovjetunió nagyüzemi kollektív gazdálkodásának. akár mondjuk a Német Demokratikus Köztársaság parasztgazdaságainak terméseredményei! nézzük azt látjuk, hogy egy holdról, még rosszabb földeken is, két. szerannyi termést takarítanak l»e, m'.rt mi. Az állattenyésztés hozamainál hasonló a helyzfct. Mezőgazdálkodásunkat niog kell javítani, fejleszteni kell, amit csakis ti-nr.clö'nk jobb munkájával, dolgozó parasztságunk trrinelöszövc'kezateink szakszerűbb, gondosabb gazdálkodásúval érhetünk eb A határ, szemlék tapasztalatai azt mutatják, hogy bizony sok esetben a gazdálkodás vok kívánnivalót hagy marra u[an. Vannak olyan termelők, akik legnagyobb kincsünkkel, termőföldünkkel nagyon mos'ohán bánnal:, akik etak a ha társzen: |e bizottságok unszolására, teEsék-ttWsék módon végzik el a tavaszi munkákat. Az ilyen termelésben nincs köszönet s az ilyen gazdák nem járulnak hozzá népünk jobb éle'évek mcgt:remtéséhe*. Többet ndní o dolgo-óknuk falun ó1 városban csak a több termeié" bői ' bet. A növekvő szükség, •léthez t'ibb kenyeret húst, zsírt és egyéb értlmbzeri m'shonnan. m'nt ? több é? tohh 'cvino'-ésböi •• m le. het e'öteremteni. Mecftóveszti, félre. é -rt. a' l inon! és vetteti a 'séf. PÁr'unl: (s kormányunk a fogyasztás növelése, a szükségleteik fokozottabb kielégítése mellett van. Ez azonban bibliai csodaképpen nem hullik mannaként az ötünkbe, hanem csakig a termelök jobb gazdálkodásának, több éa jobb termelésének letet az eredménye, amit éppen ezért u kormány joggal elvár minden egyénji gazdálkodótól és termelőszövetkezettől. A több és jobb termelés ösztönző, sőre pártunk és kormányunk már 1951. december 1-én nagyhorderejű haiározatot ko ott a m z-gazdesági forgalmi korlátozások megszüntetéséről. Ezzel nz in évkouétaal lehetővé vált a jegyrendszsr megszűnte, lése és a parasztság számára a szabadpiaci értékesítés biztosítása. A regi rendszerben a piac szabadsága a sratai versenyt, a kis|_erpiolés válságát jelentette, ami évenként a paia-ztság sok tízezres íümegét juttatta koldusbotra. Nálunk, n/pi den»?kra;ilrus r ndszorünkten, amint azt parasztságunk a felszabadulás óte tapasztalhatja, nincsenek 'termelési válságok; a ka. nilaJisa szalwid verseny pu^tító ha. távitól,' a világpiaci árak ingadozásból mentesi eltük a magyar ína* rögazdaságot. Nálunk n parasztság élvezi n szabadpiac minden előnyét, azok nélkül a súlyos gazda-sági köve; kezmények nélkül, amellyel n szabadpiac a lutpilalizmusban együttjár. Parasztságunk soha olyan biztonsággal nem gazdálkodott, mint most. A mezőgazdasági forgalmi korlátozások megszán letétiének tartósnak és maradandónak kell lenni. Ez azonban elsősorban magán a parasztságon múlik, a beadási kötelesség pontos teljesítésén, a hátralékok felszámolásán. Alapja a kölcsönösség: a parasztság a beszolgáltatás', az állam a feleslegek szalad áron való piaci értékesítését biztosítja. Tiszteit választópolgárok! A mult évi rendkívüli aszály, amire száz esztendő óta nem volt példa, súlyos kihalással volt mezőgazdasági termelésünkre és nehéz helyzetbe hozta nemcsak parasztságunkat és termelőszövetkezeteinket, hanem nagy feladat elé állította a kormányt is dolgozó népünk szükségleteinek kielégítése, a szűkösebben rendelkezésre ál'ó javak igazságos elosztása terén. Hasonló elemi csapás még a biblia szerint is hét szűk esztendőt vonj maga utón. A munkásság és a parasztság test. véri összefogásának minden nehézséget leküzdő erejél, népi demokratikus rendszerünk szilárdságát, l»ár'.un,k és kormányunik céltudatos és előrelátó politikáját bizonyítja, hogy ha most jól dolgozunk, ha ininden talpalatnyi földet jól meg. munkálunk és elvetünk, ha nem sajnáljuk az erőt és a fáradságot a növényápolástól, ha minden ter. meló a maga helyén, saját gazdaságában, vagy a termel öszö ve eke. zetben szívvel-lélekkel ellátja a gazdasági munkákat, amit a kedvező időjárás, a jó májusi eső is nagymértékben elősegít, — így egyette„ szűk esztendővel túljutunk olyan súlyos elemi csapás nehézségein, amit a csodatevők sem tudtak bél szűk esztendőnél hamarább leküzdeni, A szárazság súlyos következményeinek leküzdésére, a termelés fellendítésére dolgozó parasztságunk és termelőszövetkezeteink megsegítésére a kormány minden tőle telhető4 megtett. Jelenősen csökkentet, tük az elmúlt őszön a kukorica, burgonya és napraforgó beadási kötetese tti-égét. A tavasszal pedig csere! ermény ellenében, részben kölcsörképpen többszázezer holdra tnvaszbúza. .sörárpa és zabvetörna. got ju'tatturfr a termelés biztosítására. A jószágállomány átielcltctésére — amely talán a legnagyobb gondunkat képezte és amelyet mint azt mosi'. már megállapíthatjuk, a rendkívül súlyos takarmányhelyzethez mérten aránylag m-m nagy veszte: éggel megoldottunk — a kormány sertéshizlalási, süldönevr. lésd, valamint üsző. és tinónevelési szerződéses akciókat szervezett ta. kormúnyjuttutázsat és jelentős pénzelőlege zóssel Módosítottuk a kötelezettrégen felül besdo-t sertés -zobadórat. amely*'! a korábbi kilo grammonként! 5.40—6.40 forintról 12—14—15 forintra emeltünk. A fennálló beadási kárlérí'ések törié. sir„ széleskörű kedvezményeket biz. tosítottunk Mindez és sok egyéb gazdasági intézkedés messzemenően hozzájárult az aszály ckoz|a károk csökkentéséhez és a folyó éré !' més biztosításához. Tisztelt nagygyűlés! A mult évi nagy szárazság nem. csak azt mutatta meg, hogy népi dúsunk ®agy erőpróbája vott az elmúlt esztendő. De sikerrel kiállta a próbát. A tavaszi mezőgazdasági demokratikus rendszerünk, terv.1 munkák mutatják, hogy termelőszö. gazdálkodásunk, a párt és a kor-1 vekezeteink nagy lépést tettek a niány messzemenő segítsége úrrá, fejlett gazdálkodás útján. Amíg az tud lenr.i olyan elemi csapásokon is, amelyek a régi rendszerben országos katasztrófához, éhínséghez, a dolgozó parasztság |íz- és százezreinek tönkrejutósához vezettek volna, de megmutatta mezőgazdaságunk gyengeségét is. Azt, hogy gépi munka tudomány, agrotechnika, szakértelem széleskörű alkalmazása és tervszerű nagyüzemű társasgazdálkodás nélkül, nem lehet dsjét venni hasonló csapás niegis. mótlódésének, amely állandóan feelmult tavaszon- az egyéni gazdák az elvégzett mezőgazdasági munkák határidej© és minősége tekintetében megelőzték a termelőszövetkezeteket, az idei tavaszen megfordult a helyzet és szántás, vetés, növényápolás terén a termelőszövetkezetek messze megelőzték az egyéni gazdákat Ez arra vall, hogy termelőszövetkezeteink hamarosan túl lesznek a kezdeti nehézségeken, a sok fáradság meghozza gyümölcsét: megkezdődik a fellendülés, a gazdasági nyegeti a termelé-s és ellátás bizton- megerősödés, nyomában a nagyobb ságát: A tapasztalatok azt js meg. ] részesedéssel, a jobb élettel, arrimutatták, hegy a nagyüzemi szövetkezeti gazdaságok könnyebben megbirkóznak az elemi c.-apásokkal és gyorsabban kiheverik azok káros következményeit. És segíteni is könnyebben lehet rajtuk. Nem azért, niniha az egyéni dolgozó parasztok mostoha gyermekei lennének a kormánynak. Távolról sem. Hanem azért, mert a nagyarányú géptaclm'kát, a tudomány eredmének az idei tavasz biztató előhir. nöke Mezőgazdaságunk alig négy esztendős szocialista útját máris vi. rágzó termelőszövetkezetek, szocia. lista falvak, egész járások jelzik. Mii-aljúk azt a mélyenszántó történelmi átalakulást, amely dolgozó parasztságunk életében és gazdálkodásúban végbemegy. Ez az út vezet végleges felszabadulásához. nyeit, szakembereket a kisparaszti ez teszi a föld és a természet igazi gazd i súgókban nem is lehet alkalmazni, ennek lehetősége csak a ter. r.ielőszdvetkezetekben van meg. A kaposvári választási nagygyűlésen Somogy megye dolgozó parasztsága elfitt már kifejtettem, hogy termelőszövetkezeti gazdálkourávó. Ezen az úton csodákat fog művelni: a javak soha nam látott hőségét teremti majd meg maga, egész dolgozó népünk, a szocialista társadalom számára. Pártunk és kormányunik ezt az útat ajánlja dolgozó parasztságunknak. A törvénytiszlelelnek érvényt fogunk szerezni Nagy Imre elvtárg ezután a kulturális fejlődós nagy eredményeit ismertelte. amelynek áldásaiban a falu is messzemenően részesedik, majd az egészségügy fejlődéséxő szólt. Hangsúlyozta, hogy az anya. cs csecsemővédelemről szóló intézkedések meggyőzően mutatják, milye,, messzemenően gondoskodik államunk nemzrtünk virágáról, az ifjú nemzedékről. Ezután így fö'ytatía Nagy elvtárs : Állami berendezkedésünk, gazdasági és társadalmi életünk alapja a törvényesség, a lörvénytiszteúe's aminek minden téren szigorú érvényt kell szerezni. Etekintelben is sok még a tennivaló. Előfordul még, hogy népköztársaságunk törvényén lábbal tipornak! azok is, akiknek pedig őrködni keltene felettük. •Akadnak, akik azt hiszik, hogy az országgyűlés által hozott 'törvények csak a nép számára kötelezők és semmibe vehetik, kijátszhatják azokat, vagy visszaélhetnek velük azok, akikre végrehajtásuk tartozik. A törvények tisztelete és betartása minden állampolgárra egyaránt és egyformán kötelező legyen az egyszerű polgár, állami vagy tanácsi vezető vagy akár tör. vrnyhozó. Aki a törvény ellen vét, nem maradhat büntetlenül. (Taps.) hivatkozással, amelyet úgy értelmeznek, hogy a termelőszövetkezet tagságának harcolni kell a kívülálló egyéni dolgozó parasztok ellen. Csirájában fel ke l számolni az ilyen eltencéges munkát. A vásárheúyi határban, a csongrádi tanyavilágiban hallani már szinte rigmusha szedve a jelszót: „Min. dcnk'it elmarunk, mi csak magunk maradunk." Ez durva megsértése az önkéntesség elvének. Dolgozó parasztságunkat megilleti a termelőszövetkezetbe való önkéntes belépés joga, amit föle senki el nem vehet A harcot nem a dolgozó parasztok ellen kell foly. tntoi, luineim egves szövetkezetek, be befészkelődött klikkek ellen, amelyek' elzárják a felemelkedés útját a terméőszövelkezetek feló forduló egyénileg dolgozó parasztok előtt. A tagosításokkal kapcsolatban is előfordulnak sérelmek. A helyi szervek gyakran nem tartják be a vonatkozó rendeleteket és nem n dolgozó parasztokkal való tárgyalás és megegyezés alapján hajtják azokat végre. A panaszokat orvoslás helyett gyakran meg se hallgatják, ridegen elutasítják, ami sérti népköztársaságunk polgárainak "törvénVes jogait. A kulák-lista körüL sincs minden rendben. Számos helyről jön a paEzt nz elvet szigorúan keresztül- nasZ) hogy dolgozó kis. és köoépvisszük dolgozó parasztságunk jo. parasztok, akik munkában, beadásgainak biztosítása és jogos sérel- ban ^ adófizetésben becsülettel meinek orvoslása terén egyaránt. az élcn jarnak, máróUiolnapra kuNem lürjük termelőszövetkezeti ;akliítára kerülnek, míg henyélő, fejlődésünk alapelvének, nz önkén- tocsmázó, másokkal dolgoztató kutesség elvének bárminő megsérté- Uk-nagvgazdák lomaradnak róla. •sé't. Őrködünk azon, hogy a be-1 Az jiyen és hasonló hibák kikülépés csak önkéntes és szabad elha. szöbölése és nyomában a felelöstározás alapján történjék. Bármi- ségrevonás nem fog elmaradni, lyen kényszer alkalmazása ellen-1 VasseDrűvei kall megtisztítani tétben áll pártunk és kormányunk , közhivatalainkat a korrupt elepolitikájával. BárkiI ér ilyen sé- J vektől is, akik hivatali hatalmuk, velem, jogos panasza meghaUga- j,al visszaélve jogosulatlan anyagi fásra talál és orvoslást nyer. j c.]őnyöket biztosítanak' maguknak. Az önkéntesség elvének tisztelet- Ki kell józanítani azokat, akiket ben tarlása azonban nemcsak azt megszédített u hivatal és elhiszik, jelenti, hogy nem szabad senkit a hogy akinek az isten rangot adott, ''"<»» <-'» " "otó termelő munka — lennelőszövctirez&tbe bekényszerj- észt is ad hozzá, akik ügyes-bajos «*. am' biztosan legyőz minden teni Azt is jelenti, hogy az ön- dolgaik&'t intéző egyuzezü polgá- nehézséget. A párt mutatja az ként jelentkezőket viszont föl ke'.l rokkal ridegen, durván, lelketlenül " at. A Partnak nincsenek a nep venni. Türhéte'len az, hogy egyes bánnak, akik elfelejtik, hogy ők termelőszövetkezetekben sógorság- vannak a népért és nem megfordít, komasági alapon összeverődött tag. va és hogy a szerénység, a figyelság. néha egcsz klikk, elzárkózik nvesseg ós az emberség o'yan erén belépni óhajtó dolgozó parasztok nyek, amelyeket közhivatalaink, felvétele elől nz osztályharcra való ban mindenkitől megkövetelünk. falu szoros gazdasági együttműködésének, a munkásság és a parasztság szövetségének szilárd alapja és további megerősödésének fettétele. Begyűjtési rendszerünk szigorú, de igazságos, amely az arányos közteherviselés demokratikus eívén épiil fel és a termelöket gazdasági erejükhöz mérten kötelezi beadásra. A lazaságokkal együtt, 'amelyek a beadás terén lehetőséget engednek a hanyagságnak és kötelességirm! asz tusnak, a kormány erős kézzel felszámolja a begyűjtés terén mutatkozó megengedhetetlen túlkapásokat is. a beadási kötelezettségüket jól ieJjesítö termelők indokolásán zaklatását, ami előfordul a helyi tanácsok rossz munkája, a nyilvántartások hanyag vezetése miatt. Ezek alaptalan, törvényben elő nem írt kötelezettségeket rónak ki a termelőkre, nem ritkán olyanokra is, akik már becsülettel eleget tetiek minden kötelezettségüknek. Talán még súlyosabb az, amikor a helyi tanácsokban még inegVipuló népellenes elemek. .«ógnrságkomasági a'apon a beadási kötele, zettség Teljesítése alól minden áron kibúvót kereső kulák-nagygazdákknl összejátszva, u terheket a k:sparasztokra hárítják. Nem egv ilyen esetei lepleztünk már le. A bűnösökre igazságügyi szerveinknek szigorúan le keti sújtaniok. Dolgozó parasztságunk Wzhat benne hogy ezen a téren is rendet teremtünk. Helyi tanácsainkban, amelyekre egyebek között a begyűjtés feladatai hárulnak, biztosítani kell és fogjuk is biztosítani az állami fegyelmet, a kormányrendeletek pontos végrehajtását. Megköveteljük a példamutatást nz állampolgári kötelesség teljesítésében, nehogy 'anáco'Jlökők, Tanácstagok, vagy állandó bizottságok tagjai azért ne rzorga"mazzák a beadási kötelezettség teljesítését, mert maguk sem tettek annak eleget. Akik ilyen rossz példát mutatnak, nein méltók sem dolgozó népünk bizalmára, sem 'állami tisztség betöltésére. Egy régi közmondás szerint: ..Nin. csen öröm, üröm nélkül." Szerte a hazában dolgozó népünk boldog örömmel látja, hogy munkásosztályunk és parasztságunk szorgos keze munkája nyomán, szeműnk látlán mint épül és szépül az ország, szinte hétmérföldes lépésekkel haladunk a felemelkedés útján a szocializmus felé. Nagyszerű fejlődésünkben átmenetileg komoly nehézségeket támasztott a mutj évi igen súlyos aszályos esztendő, melynek' következményei közettátásunkban ilt-olt még ma is. megmutatkoznak. A régi világban olyan méretű aszály, mint amilyen tavaly az országot sújtotta, éhséghez, katasztrófához, a termelők tíz- és százezreinek tönkremeneteléhez vezetett volna. Pár. tank és kormányunk erőfeszítésének köszönheti), hogy a súlyos csa. pást átvészeltük és most már tód vagyunk a nehezén. Persze teljesen még nem tudluk megszüntetni a nehézségeket, amihez, az is hozzá, járul, hogy számos helyen a rossz szervezés, az c'oszTás terén ilt-oft tapasztalható visszaélés és nem utolsó sorban a hatósági szervek, a helyi tanácsok tehetetlensége megnehezíti a bajok kiküszöbölését és ellátási zavarokat okoz, Strucc-poli'ikát folytatnak, nem mernek szem. benézni a nehézségekkel; nem me. rik. de nem is igen szeretik feltárni a hibákat. Pedig ereikül nem lehet a nehézségeket és bajokat kiküszöbölni. Gyávaság, kishitűség, megtorpanás még soha nem oldolt meg nehézségeket és nem szüntetett meg bajokat. 'nehézségekkel va'ó bátor szembenézés, kemény helyt. nincsenek a érdekeitől eltérő érdekei. Az ország egyetemes érdeke az. hogy az aszály okozta nehézségeket minél előbb Icküzdjük, hogy ne forduljanak e'ő eUátásá zavarok. Az állami és helyi szervek a dolgozókkal együtt, mint eddig minden 'nehézséget és h'ányosságot, ezt is ki tudják küszöbölni, ^QH Az ellenség persze megpróbálja ge; demokratikus rendszerünk igaz-j keit nézto, — a népi demokratikus j ezeket az átmeneti nehézségeket k'3eg>üilési rendszerünk sziqorű, de igozságos Népköztársaságunk nagy erőssé- termelt, csak a maga egyéni érdeságossága. Alapelve, hogy or. slagunkban nem lehet egyik társadalmi rétegnek sem kiváltságos helyzeti: a másik rovására. A munkásság és a parasztság, a város és a fa'ju, az ipar és a mezőgazdaság egymásra vannak utalva. Valamikor a régi kizsákmányoló rendszerben a dolgozó parasztság ki volt szolgáltatva a nagybirtok, a nagytöke és a reakciós áljam önkényének. Magára vo't hagyatva, állandóan a holn3p bizonytalansága gyötörte. Ha rossz volt a térrendszerünkben. ahol a terme'és az | használni és elégedcllenréget igyekállam messzemenő támogatásával ] v:zilc szítani. Mennél roMsahb nnfolyik és egyéni kockázattal nem nai jobb — oz az e'lenséges bajkeva. jár. ez már megengedhetetlen. Igaz.' rők programmja eágtatan lenne, ellenkozne népi j Hát megmutatjuk hogy ncan lesz demokráciánk alapc.veivel, par.! ro^abb! Nem tűrjük, hogy akár tunk és kormányunk gazdaságpoli- felelőt lenség, hanyagság, ros:z szertikájával, ha mezőgazdasági lenne- vozés, vagy ollenséíís munka révén lóink, egyéni parasztságunk és ter. a bajkeverők megnehezíthessék dolmelószövetkezeteink tagsága meg- osó népünk mindennapi életét és feledkezne arról, hogy az ország- termelő munkáját. Ha valakinek epttés terhóböl nekik i.s részt kell r0Asz lesz, akkor a hajkevcrőkncl: vál almok, ugyanúgy, minta mun. !osz ros,7.. Könyörtelen szigorúság, kasosztalynak. ,;al ie»ujt rájuk (örvénye* rendünk A termelt javak teazaúftos rfosz. őre, igazságügyi hatóságunk. (Taps) més az volt a baj, mert nenr maradt eladni való a tornyosuló tása országos érdek és a kormány Népünk egyesített ereje munkáatörleaztésére. Ha jó vo't fontos feladata őrködni azon. hogv szlályunk és dolgozó parasztságunk az önző egyéni érdekeket alárendel- te!,tvéri szövetsége eddig minden ne. je az ország általános érdekeinek. • - • Minden dolgozó magyar állampolgár egyformán édes gyermeke a hazának. A róluk való tervszerű gondoskodást szolgálja begyűjtési rendszerünk, amely « város és a a!<te ságok a 'termés abban sem vott köszönet, meri a spekuláció úgy leszorította az árakat, hogy a paraszt garasokat kapott a terményóért. Ha 'tehát n regi kizsákmánvoló rendszerben még indokolt vott, hogy a paraszt, ság, amely a maga kockázatára . — "V. hézseget, ha mtir olyan nagy volt is, sikerrel legyőzött. A súlyos aszály következményein is úrrá leszünk. A kilátások országszerte biztatók. Gyö. (Folytatás az 5. olűalonl