Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-12 / 109. szám

KEDD, 1953. MÁJUS 12, (Folytat^ az el«ó oldalról) termelőszövetkezetek mogerősödésé. bcn jelentős gzerep jutott a növekvő számban munkábaálló új szakembe. raknék, agronómusokrsaJk Ma már biztos a szövetkezetek erőteljes to váíbbfejlődése, mert a parasztság egyre nagyobb rétegei győződtek meg a szocialista nagyüzemi terme, lés fölényérői!. A Rzoclalista nagyüzemi gazdák kodásra való áttérés egyben a munkás-paraszt ezövei&ég erősödé­sét és további megszilárdulását is jelenti. Neira szorul magyarázatra, hogy a termelőszövetkezeti tag, az állami gazdaságok vagy gépállomá­sok dolgozója tudatosabban és mé­lyebben fogja fel a munkások és parasztok szövetségének nemzet, fenntartó jelentőségét, világosabba® látja e szövetség fontosságát az egész magyar nép jövője és életér­deke szempontjából. De a parasztságnak az a része ls, amely még nem határozta el magát, hogy a szocialista nagyüzemi ter­melési mód útjára lép, egész más ma, mint a felszabaduláskor vagy négy évvel ezelőtt volt. Népi demo­kráciánk politikai vívmányaival, nemzetünk gazdasági és kulturális növekedőiével nagyot változott n dolgozóparasztság. A villany, n rádió, a telefon, a kultúrotthonok há­lózata, a könyvtárak, a mezőgazda, ság növekvő gépesítése, a megja­vult köziekedég természetesen rá is hatással vannak. Az állami gazda­ságok. a termelőszövetkezetek ma. gasabb termelési módszereit 6 is át­veszi. A mezőgazdaság gépesítése, nz ipar decentralizálása is egyre közelebb hozza a falut a városhoz. Mindez azzal jár, hogy parasztsá­gunk egésze politikusabb, művel­tebb, igényesebb lett. Megnőtt Bzemhatára — és hozzátehetem — megnőtt állami fegyelme, állam­polgári hűsége is. Az a tény, hogy a tavalyi rossz termég dacára pa­rasztságunk lényegében teljesítette n beszolgáltatást és az új aratásig biztosította közellátásunkat nagy. fokú állampolgári fegyelemre és ál­lampolgári hűségre vall. A munkás­paraszt szövetség ma szilárdabb, mint vaJlmha! (Nagy taps.) E szövetség jegyében az elmúlt négy év folyamán közel 100 ezer ipari munkás és dolgozóparaszt ke­rült az üzemek ég vállalatok élére, az államigazgatásba, a néphadse­jcg tisztikarába. Az egyetemek és főiskolák hallgatóinak egyre nö­vekvő többsége került ki a munká­sok és parasztok közül. Rajta le­szünk, hogy ez a folyamat a jövő­ben még jobban meggyorsuljon és veto erősödjék népi demokráciánk alapja, a munkás-paraszt szövet­ség! (Éljenzés, taps.) Megváltozott az elmúlt négy év alatt értelmiségünk is. A régi értei­miség közül négy esztendővel ez. előtt sokan még tétováztak, kétke­déssel nézték hatalmas országátala­kító terveinket. Jelentékeny részük nem volt biztos abban, hogy a népi demokráciába® meglell-e helyét. Az értelmiség zöme az elmutt négy esz. tendő alaf-t meggyőződött róla, hogy c kétségei alaptalanok. Meggyőző­dött róla, hogy a népi demokrácia fel tudja emelni a nemzetet elesett, ségébol, hogy megbecsüli és nagyra értékeli a hazájához hű értelmiség munkáját ég olyan lehetőséget nyújt képességeik kifejtésére, amiről a kapitalista viszonyok között álmodni sem lehetett. A tudósok, művészek, orvo&ok, mérnökök, pedagógusok százai részesültek jólvégzeti munká­juk legnagyobb elismerésében, a Kossuth-díjban. Népi demokráciánk e kitüntetések révén is aláhúzta, hogy nagyra tartja ég tiszteli a te­hetséges alkotómunkát. Megváltozott az elmúlt négy év alatt az értelmiség összetétele is. Egyre nagyobb számban kerülnek ki a főiskolákról ég egyetemekről a népi demokrácia neveltjei, zömük­ben munkások és parasztok. Egyete­meinken és főiskoláinkon jelenleg háromszorannyi a hallgató, mint a Horthy-időkben és büszkén mutat­hatunk rá, hogy *e téren messze magunk mögött hagytunk olyan fejlett kapitalista országokat, mint Anglia, Franciaország, Hollandia. Az értelmiség gyors növekedés A nek száma mögött valóságos kultu­rális honfoglalás rejtőzik Az egye­temi hallgatók többsége ma már azokból a rétegekből kerül ki, ame­lyek, bár a nemzet nagy többségét képviselték, de még tíz évvel ezetó't úgyszólván ki voltak zárva a maga­sabb iskolákból. Mi tudjuk, hogy a mennyiség bizonyos fokon minő­ségbe csap át- A dolgozó népből jövő értelmiségiek számszerű növe­kedése feltétlenül minőségi változá­sokkal fog járni. Az új értelmiség zöme vér a dolgozó nép véréből, húg a húsából. Ez az értelmiség lé­tét és kultúráját a népi demokrá­ciának köszönheti. Ez a számbelileg gyorsa® növő új értelmiségi réteg a hazafias, népéhez hű régi_ értel­miséggel összeforrva hasonlíthatat­lanul nagyobb súllyal és befolyással vesz majd részt a nemzet életének minden megnyilvánulásában, mint bármikor azelőtt. (Taps.) Gondos­kodni kívánunk róla, hogy jelenítő­sége szakadatlanul növekedjék és egyre nagyobb legyen szerepe is né­pünk vezetésében és nemzetünk jövő útjainak kimunkálásában. A régi rend szembe íakarta állítani az ér­telmiséget és a dolgozó népet: mi szerves egységbe kovácsoljuk össze. Még magunk sem vagyunk teljes tudatában annak, hogy az utolsó­esztendők e kuttúrforradalma, mely­hez hasonlót népünk még soha át. nem élt, milyen új jelentőséggel ruházza fe) az értelmiséget, milyen hatalmas távlatokat nyit meg előtte. összefoglalva: megállapíthatjuk, hogy dolgozó népünk ma egysége­sebb, mint valaha. Egységesebb po. litiikai célkitűzéseiben, a béketábor. hoz való hűségében és abban, hogy népi demokráciánk vívmányait meg­védi és erőteljesen fejleszti tovább. (Hosszantartó taps.) A nemzeti, demokratikus, szocialista erők összefogása Az a tény, hogy népünk egysége­sebb, mint valaha, hogy a pártok versengése, amely a felszabadulás utáni első esztendőidben megosz. tottó a nemzet erőit és annyi kárt okozott, ma már végleg a múlté, a Magyar Függetlenségi Népfront je. lentőségét nem csökkenti. A nem. zetl, demokratikus, szocialista erők összefogásának szelleme, amely négy évvel ezelőtt n Magyar Füg­getlenségi Népfrontot létrehozta, ma is változatlanul eleven ég ma is motorja további fejlődésünknek Ez a tömörülés, mely minden becsüle­tes magyar hazafit egy táborba egyesít, további sikereink biztosí­téka. Ezért el vagyunk Bzánva, hogy a népfront zászlaját, amely alatt annyi győzelmes harcot vív­tonk meg, teljes erővel visszük to. vább. A „agy változások közepette, amelyek életünk minden torületén jelentkeznek, a Magyar Független­ségi Népfront elvei képezik a Szik­laszilárd alapot, amelyre bizton építhetjük jövőnket- (Nagy taps.) Hogy a gyakorlatban mit jelent a népi demokratikus erők összefogása, annak egyik mulatója a népfront képviselőjelöltjeinek összetétele, 453 jelölt közül eredeti foglalkozás BZC­rint munkás 188. paraszt és mező­gazdasági munkás 143. értelmiségi 96, alkalmazott ég egyéb 26. Egye­temet és főiskolát végzett 117, a je­]öltek több mint egynegyede. A női jelöltök száma 87 A jelöltek kö­zött 36 Kossuth-díjas van. Ezenkí­vül 230 jelölt sztahanovista vagy jó munkájának eredményeképpen kormánykltüntetésben részesült. (Nagy taps.) Előre meg lehet mondani, hogy ez a statisztika a főiskolát és egye­temet végzettejc. javára tovább el fog tolódni, m« -t a jetölt munkások éa parasztok egy része a főiskolá­kon tovább képezi magát. A képvi­selők jelölésével kapcsolatban meg kell említoni, hogy itt is mutatko­zik a demokratikug fejlődés. Négy. esztendővei ezelőtt a jelölésit a nép­frontba® egyesük pártok végezték, míg most az üzemek; a termelő­szövetkezetek, a gépállomások dol­gozóinak százezrei, az egyetemek éa egyéb intézmények közvetlenül válogatták ki saját legjobb doigo. zóik közül a jelölteket. Végül, de pöm utolsósorban meg kell említenem, hogy ezen a válasz­táson szavaznak először az ifjúság új évfolyamai. (Taps.) A népi de­mokrácia, mely lelkes ifjúságunk előtt minden téren szabad útat nyi­tott, szélesehíhr© tárta ki számukra az alkotmány kapuit. Üdvözöljük az ifjú szavazókat és Sok sikert kívá­nunk nemzetépítő munkájukhoz! (Hosszantartó taps. A fiatalok .,hurrá"-kiáltása zúg végig a téren.) Népünk egységének megszilárdu­lását ma még bizonyos fokig elho­mályosítja az a körülmény, hogy népi demokráciánk sikereivel és Szocialista építésünk fejlődésével kapcsolatban élesedik az osztályharc is- A tőkés rendszer maradványai a városban és falun egyre szűkebb te­rületre korlátozódnak. Viszont egyre elkeseredettebben védik azt a csökkenő területet, ami számukra még megmaradt. Támogatja őket ebben a háborúra uszító imperia­lista tábor is, amely itthoni szövet­ségeseinek, ötödik ha'doszlopának gyérülő sorait külföldről becsempé­szett kémekkel, szalbotőrökkel pró­bálja feltölteni, s amely rádiója, sajtója révén igyekszik tartani a lelket csüggedő híveiben. Kézenfekvő, hogy népiigk ez el­lenségei nean egyszer károkat okoz­nak éa ezzel lassítják fejlődésünket. Nem kevesebb kárt okoznak Baját hibáink, melyek nemcsak a terme­lésben, de állami életünkben is elég gyakran jelentkeznek. Mindnyájan tudjuk, hogy a munkafegyelem to. ré® még van kívánnivaló. A munka termelékenységét is még alaposan meg lehetne növelni. A selejt sok helyen még mindig megengedhetek lenül magas. Az önköltség csökken, tésére vonatkozó torveinket csak részben tudjuk teljesíteni. A takaré­kosság az anyaggal, az idővel, az állam javaival még mindig gyenge lábon áll. A torvteljesítés nem egyenletes Még messze vagyunk attól, hogy napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra teljesítsük a tervet. Még mindig elterjedt jele®, ség, hogy a hónap vagy negyedév kezdetén a termelésben esik az iraim, s a lemaradást a végén ro­hammunkával, túlórázással igye. keznek behozni. Gyenge lábon áll a szocialista tulajdon védelme városi ba® és falun egyaránt. Sokszor hiányzik a kellő éberség az ellenség­gel szemben. Ellenben gyakori a szájlátiság, az önteltség, n hibák észre nem vevése vagy elkenése, a kritika elnyomása. Ez mind olyan tényező, amely fejlődésünket hát­ráltatja Szocialista építésünk további si­kereinek egyik feltétele, hogy az állami hatóságaink, helyi tanácsa, ink jól dolgozzanak. Még gyakran előfordul azonban, hogy ezekbe az intézményekbe ellenséges elemek furakodnak be, akik mindent meg­tesznek arra, hogy hatóságaink, ta. nác&aink tekintélyét lejárassák, hogy szembeállítsák a népi demo­krácia államát a dolgozókkal. Nem egyszer tapasztaljuk, hogy hatósá. gaink ridegen, bürokratikusa® bán­nak a néppel, visszaélnek hatal­mukkal, önkényesikednek, nem tartják be a törvényeket. A népi de­mokrácia állama igyekszik megto­rolni ezeket a visszaéléseket, de, addig is. aimíg felszámoljuk őket, komoly gátlói fejlődésünknek. Hibákat követtünk el a paraszt, sággal szemben i«. Begyűjtési rend­szerünk nem elég egyszerű, szinte évenként változik és ezzel akadó­lyozza, hogy a dolgozó parasztság évekre előre számotvetve gazdál­kodjon, hogy pontosan és előre is. merje kötelezettségeit Gondoskod­nunk kell róla, hogy a jövőben ez megszűnjön és a több évre megál­lapított begyűjtési rendszer módot adhasson a parasztságnak arra, hogy feleslegelt akadály nélkül ér tékesíthesse n szabadpiacon. Az ilyen rendszabály fokozza a pa­rasztság jövedelmét és arra ser­kenti, hogy többet termeljen. A tagosításnál — me'y a nagyüzemi mezőgazdasági termelés megvalósí. tására elkerülhetetlenül szükséges — hatóságaink gyakran szem elől tévesztették a dolgozó parasztság érdekeit. Általában: nem egyszer tapasztaltuk, hogy a falu szocialis­ta átépítése közben néha nem vol­tunk elég tekintettel az egyéni dol­gozó parasztokra, akik nedig föld­műves népességünk többségét a,l. kotják. Ilyen körülmények között népi demokráciánk sok segítő rend­szabálya, mellyel az egyéni paraszt­ságnak is támogatást kíván nyuj. tani, veszendőbe ment. Ezeket a hibákat gyorsan ki kell javítani, annál i9 inkább, mert mint mon­dottam, a tavalyi rossztermésű esz. tendő is bebizonyította, hogy az egyéni parasztság hü támasza hépi demokráciánknak. A tavalyi rossz termés átmeneti, leg egész fejlődésünket meglass'tot­ta és meglassította dolgozó népünk életszínvonalának emelését. Komoly erőpróbája volt ez az esztendő egész politikai és gazdasági építményünk­nek. üt hónappal ezelőtt az ország­gyűlésen még fel kellett hivnom a figyelmet, hogy a rossz termés kö­vetkeztében nagyon megnehezült az állatállomány átteleltetése, hogy ko­moly hiányosságok vannak, a vetés körül. A közellátás ferén a legna­gyobb takarékosságra kellett felhív, ni népünket Most, miután, a nehéz téi elmutt, megállapíthatjuk, hogy állatállományunk az aszály dacára nagyobb, mint tavaly ilyenkor volt. A vetések is jól telettek s a májusi csők következtében a terméskilátá­sok megjavultak. A jövő hónapban beérik az új termés és a mezőgaz. daság terén, felszámolhatjuk a ta­valyi rossz termés következményeit. Ehhez azonban az is kell, hogy egy talpalatnyi föld az idén bevetetlen ne maradjon. A lavalvi aszályos esztendő okozta károkat pótolni tudjuk, ha a tavaszi vetés tervét az utolsó holdig jól teljesítjük. Az, hogy a tavalyi fagykáros és aszályos esztendő következményei nem okoztak még súlyosabb kára. kat, népi demokráciánk szilárdságá­nak és szervezettségének köszö.ihe. 'ö. És köszönhető a Szovjetunió se­gítségének, amely, mint minden ne. h£Z helyzetben ezúttal ÍJ támoga­tott bennünket, .(Taps. ÉljeDzés.) Ezzel kapcsola-bon rá kell mutat­nom Jugoszláviára, ahol a miénkhez hasonló szárazság valóságos katasz­trófát okozott, melyet még fokoz, hogy a jugoszláv parasztság gyűlö­li urait és szembea áJl a Tito-ban. dával. Emiatt a Jugoszláv kormány kénytelen volt a tavaszra kitűzött választásokat az aratás útónra ha­lasztani A második ötéves terv a jómód, az erő és a kultúra országává változtatja hazánkat A magyar népi demokrácia vi. szont nyugodtan, magabiztosan ké. szül a választásokra és azokra a feladatokra, amelyek előtto állanak. E feladatok közül a legsürgősebb az 5 é»es terv hátralévő részének jó befejezése. Az 1953—1954.es észten, dő folyamán kezdi meg termelését ötéves terviipk legnagyobb aikoiása, a Sztálin Vasmű. Működésbe lép egy sor más hatalmas gyárunk. Elké­szül a tiszalöki duzzasztómű. Befe­jeződnek nagy műegyetemeink ép't­kezései, megnyílik n budapesti nagy Népstadion. Megépülnek az új szo­cilaista városaink, mint Szlál'nvá­ros, Komló. A választás egyben ál­lásfoglalás is nz ötéves terv sikeres befejezés© mellett. Dolgozó répünk ennek felismerésében széles válasz­tási békeversenyt rendez, hogy így gyorsfisa meg tervünk teljesítését. A választási békeverseny eredmé­nyeképpen iparunk az április havi tervét 103 százalékra teljesítette, illetve túlteljesítette. (Nagy taps.) Az új országgyűlés egyik legfon­tosabb feladata tesz, hogy törvény­be iktassa a magyar népgazdaság második ötéves tervét, azt a ter­vet, amellyel fel akarjuk építeni hazánkban a szocialista társadal­mat (Viharos taps. „Éljen Rákosi! Éljen Rákosii" — zúg a téren.) E terv első, nyers számai is mutat­ják, hogy milyen hatalmas célkitű­zésekről van szó. Abból Indulunk ki, hogy 1955—1959-ig mintegy két­szeresére akarjuk emelni az első ötéves terv szén-, vas-, acél-, villa­mosenergiatcrmelését. Számszerűleg: acétermelésíinket a második ötéves tervben, mintegy 3.5—4 millió tonnára széntermelé­sünket mintegy 40—50 millió ton­nára, viHamosenergiatermelésiinkct mintegy 10—12 milliárd kilowatt­órára akarjuk felemelni. A több szén, több acél, több villany népünk életszínvonalának további emelkedé­sét. több élelmet, több ruhát, több kultúrát jeleni, A második ötéves terv folyamán fokozatosan fel kell tárnunk hazánk ásványi kincseit­Meg kelt építenünk a nagy dunai vízicröművet. A mezőgazdaság te­rén n szárazság1 leküzdésére az ön­tözött terűidet 650—700 . ezer ka. tasztrális holdra kell felemelni. Fo­kozottan kell folytatni az iparban csakúgy, mint a mezőgazdaságban a nehéz munkafolyamatok gépesí­tését. A másod;k ötéves terv alatt mintegy negycdmi'Hó új lakást kell építenünk, nem utolsósorban Bu­dapesten, „melyet első ötéves tervünk folyamán az új szocialista városok építése miatt e téren kissé elha. nyagoflunk. A rádió továbbfejlesztése mellett rátérünk a televíziós adásokra. Irányt veszünk arra, hogy az ifjú­ság falun legalább az általános is­kola nyolc osztályát, városokban Nálunk mindenki a béke megvédésének harcosa, aki jól végzi munkáját [ legalább a középiskolát kötelezően I elvégezze. A második ötéves terv teljesítésének eredményeként a dol­gozók reálbérét legalább 50 száza, lókkal kívánjuk emelni. (Hosszan, tartó taps.) Ennek megfelelően gon­doskodni akarunk arról, hogy bősé­gesen álljanak rendelkezésre a fo. gyaszlási cikkek, valamint iparcik. kek. Ennek alapján a Szovjetunió­hoz hasonlóan az új ötéves tervben mi is rátérünk az árak leszállítása, ra. (Nagy taps. „Éljen Rákosii El. jen Rákosi!") A második ötéves terv megváló, sítása azt eredményes!, hogy Ma­gyarország mindeu téren metssze maga mögött hagyja a fejte t tő­kés országok legtöbbjét. A -második ötéves terv sikeres megvulcta-ása a jómód, az erő ós a kultúra orszá. gává változtalja hazánkat- Ezeknek a nagyszerű célkitűzéseknek tanúr gatására kérek minden magyar ha. zaftt! E tervek megvalósítására hí. vom fel a magyar munkásosztályt és külön azokat, aikik példamutatás, ban, áldozatkészségben mindig élen­jártak, Budapest dolgozóit! A má. jus 17"i választásokon erről a jobb jövőről van sző, erről dönt dolgozó népünk! (Taps.) Megvannak-e terveink előfeltéte­lei? Igen, megvannak. Megvan ön­tudatos, áldozatkész munkásosztá­lyunk, szorgalmas parasztságunk, művelt értelmiségünk. A magyar föld méhe még alig van megku­ta .a, megbolygatva és még renge. teg fel nem járt kincset rejt magá­ban. Mezőgazdaságunk lehetőségei olyanok, hogy a legegyszerűbb eljá­rások segítségévei is, melyek külön befektetést, vagy hatványozott muo. kát nem igényelnek, jelentékenyen meg tudnók emelni hozamát. A le­hetőségek tehát megvannak és meg i's valósítjuk őket. Ehhez többek közt az is kell, hogy kíméletlen har. cot fo'ytalssunk saját hibáink ellen. Ne tűrjük a termelésben a fegyel­mezetlenségeit, a lőgáE't, a selejtgyár. lásf, az anyagpazarlást. Legyünk éberele a népi demokrácia minden területén és lépjünk fel kíméletle­nül mindazokkal szemben, akik bol. dogabb jövőnk épfTését szabotálják! Terveink egyik biztosítéka hogy mő. göttünk áll — mint a múltban, úgy a jövőben is — felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió, mely támo­gat bennünket és rendelkezésünkre bocsátja tapasztalatainak gazdag tár­házát (Nagy taps. „Éljen a Szov­jetunió!") És vezet bennünket o merész célkitűzések végrehajtásában egész fejlődésünk motorja, annyi sikerünk ós győzelmünk szervezője, egységes nagy pártunk, e Magyar Dolgozók Pártja. (Hosszantartó taps. „Hurrái", „Éljen a párt!"-ki­áttások.) Az ötéves terv megvalósításának van még egy döntő előfeltétele: a béke megőrzése. És ez nemcsak n mi kérdésünk: az egész emberiségé. Már majdnem három éve folyik Ko­reában a háború. Bár az Egyesült Állaimok e hosszú idő alatt katonai és gazdasági erejük javát mozgósL leközölte Eisenhower beszédét és & „Pravda" vezércikkét is. Eisenhower elnök beszédének van néhány részlete, mely bennünket kö­zelről érint. Az elnök kijelentette, hogy minden országnak elidegenít­hetetlen joga BK, hogy saját válasz* _ _ tása szerinit alkossa meg kormány, tották, minden hódítási tervük meg. | zaji formájút és gazdasági rendsze. tört a hős koreai nép és a kínai rét s hozzátette, hogy nem igazolható önkéntesek bátorságán, önfeláldozó hazaszeretélén. Több mint kétmillió amerikai katona fordult már meg a koreai harcterem, Tízezrével es-tek el, jelentékeny részük megrokkan­va, Sebesülten, betegen került vissza Amerikába. Az amerikai anyák resz­ketve gondolnál: arra, hogy férjü­ket, vagy fiaikat a koreai frontra dobják. Emiatt egyre fokozódik, egyre nő az ellenszenv a koreai há­borúval szemben, egyre liangosabba követelés, hogy véget kell vetni en­nek a háborúnak. („Békét Koreá­ban !"-kiáltások.) Az Egyesült Állaimok szövetsége­seinek sorában i's egyre nő az ellen­szenv, nemcsak a koreai háború el­len, de a hidegháborúval kapcsola­tos eszeveszett fegyverkezés és ál­talában a csatlósé sors m!a;t. Ezért a Szovjetunió következetes békepo­litikája, a sztálini bákepolitikn egy­re inkább meghallgatásra talál vi. lágszerte. A Szovjetunió és Kína vezetőinek kezdeményezésére újul­tak meg a fegyverszüneti tárgyalá­sok Koreában, melyeknek első ered­ménye, hogy kicserélték n beteg és sebesült hadifoglyokat. A szovjet kormány sorozatos békelépéseire vá­laszképpen Eisenhower, nz Egye. sült Államok elnöke, a mult hó kö­zepén beszédei mondott a nemzet, közi helyzetről. A „Pravda", a Szovjetunió Kommunista Pártjának lapja, április 25-én vezércikkben foglalt állást hozzá. A magyar sajtó egyetlen országnak olyan kísérlete sem, hogy a kormányzati formát rá­kényszerítse más országokra. Számunkra, magyarokra, e két tó­téi megvalósulása az Egyesült Álla­mok politikájának alapos megváltó, zását jelentené, mert az elmúlt nyolc esztendő folyamán — és hozzátehet­jük: c kijelentések elhangzása óta is — lépten-nyomon mindennek az ellenkezőjét tapasztaltak. A magyar nép 'saját választása szerint alkotta meg kormányzati formáját- Azt a foimát, melyben a dolgozó nép erős kezében van a hatalom. A magyar nép maga dolgozta ki azt a gazdasági rendszerét, melyben nincsenek he­nyélő gazdagok és nyomorban élő tömegek, nincs munkanélküliség QS nincs rettegés a mindennapi betevő falatért. Ennak dacára népi demo­kráciánknak szakadatlanul résen kell állnia az olyan összeesküvések, kel, szabo'álásokkal, kémkedésekkel szemben, amelyek kezdeményezése, szervezése éa pénzelése s2)'n1e kivé­tel nélkül az Egyesült Államokból indul ki. Ezeknek a barátságtalan cselekményeknek célja n magyar kormányza'.i forma megváltoztatása olyanképpen, hogy a dolgozó nép uralma helyébe a régi kizsákmá­nyolók, a fasiszta tőkések és r.cgy. birtokosok terüljenek vissza. Az Egyesült Államokban most foly­tatódnak adok nz úgynevezett feli (Folytatás a második oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents