Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-10 / 108. szám

VASÁRNAP, 1953. MÁJUS 10. Május 10-én délelőtt 10 órakor választói nagygyűlés Hódmezővásárhelyen A nagygyűlés előadója Nagy Imre elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese Mutassa meg az értelmiség a választáson, hegy egyemberként áll a pártunk vezette népfront mögött Választási nagygyűlés a Szegedi Egyetemen r~ Tegnap délután az Ady-téri egyetemen nagygyűlésre jöttek ősz­sze a szegedi értelmiségi dolgozók, az egyetemek és a főiskola taná­rai és oktatószemélyzete, szegedi orvosok és pedagógusok, hogy meg­hallgassák Rusznyák István elvtársnak, a Magyar Tudományos Aka­démia elnökének, a szegedi egyetemek és a tőiskola képviselője­löltjének választási beszédét. Az ünnepélyesen leidíszített nagy elő­adóteremben felirat hirdette: ,,A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A város és talu dolgozói választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat," Kerékgyártó Elemér elvtárs, a Marxizmus-Leninizmus Tanszéke vezetőjének bevezető szavai után a gyűlés résztvevői megválasz­tották a nagygyűlés elnökségét. Az elnökségben helyet foglalt; Rossz Gyulóné elvtársnő, a Városi Pártbizottság agit. prop. osztályá­nak vezetője, Nagy Sándor elvtárs, Sztálin-díjjal kitüntetett Kossuth­díjas író, képviselőjelölt, Tury Géza elvtárs, az Egyetemi Pártbi­zottság titkára, Dénes Leó elvtárs, a Városi Tanács VB.-elnöke, Kiss Árpád elvtárs, a természettudományi kar dékánja, a természettudo­mányok doktora, a felsőoktatás kiváló dolgozója, Palásti László elv­társ a Pedagógiai Főiskola helyettes igazgatója, Kalmár László Kos­suth-díjas egyetemi tanár, a Népfront Bizottság képviselője. Kará­csonyi Béla elvtárs, egyetemi docens, képviselőjelölt, Moll János elvtárs Király Piroska elvtársnő, az Egyetemi DlSZ-bizoltság kép­viselője, Toldi István elvtárs, Kossuth-díjas pedagógus és Bors Mária elvtársnö, érdemes orvos. „ . .. , ,.,».' Az elnökség megválasztása után lelkes taps közben lepelt a mikroionhoz Rusznyák István elvtárs és a többi között a kővetkező­ket mondotta: Rusznyák István elvtárs beszéde ' Az ételit négy esztendőben történelmünk alkotásokban és SÍ. kerekben páratlanul gazdag korsza. kának voltunk tanúi. A szemünk láttára nőttek ki kis falvakból vá­rosok kisvárosokból szocialista nagy­városok, elavult, korszerűben iize. mekböl hatalmas, modern gyáróriá­sok. _ Győzelmeink, amelyeket a gaz­dasági építésben. a kul túrforrada­lomban és a népegészségügybe* el­értünk. a munkásosztállyal és a dolgozó parasztsággal vállvetve har­coló értelmiség győzelme is. Ezt a tényt fejezi ki a Népfront válasz­tási felhívása. „Köszönet a magyar értelmiségnek, réginek és újnak, amelynek tudása és hazafisága egyik dö.ilő hajtóereje volt nemzeti felemelkedésünknek.'1 Értelmiségünk döntő többsé­ge fegyvertársaival, a munká­i sokkal és a parasztokkal együtt ' ma szilárdan áU népi demokrá­' ciánk, pártunk mögött, magáé­nak tekinti az országot, a gaz­da féltő, gondos szemével le­kinti újabb és újabb sikereit. De értelmiségünknek, réginek és új­nak egyaránt sohasem szabad el­felejteni, hogyan élt sokszor nyo­morogva, gyakran tétlenségre kár­hoztatva, de mindig a kapitalista Magyarország szűk lehetőségei, kor­látai közé zárva az elmúlt évtize­dekben. — Mindannyiónk emlékezetében élénken él még a régi egyetemi fia­talság küzdelmes élete. Mindany­nyian tudjuk, milye* kínos, keser­ves volt a szegényeorsú diák hely­zete — ha egyáltalán bejutott az egyetemre. A munkás- és szegény­paraszt származású egyetemi hall­gatók száma a Horthy-korszakban elenyészően csekély voit, alig érte el az öt százalékot. — A kultúrának és a tudomány­nak cz a szégyene, amely nálunk már a múlté, ma is élő valóság a kapitalista országokban. — Nálunk a múltban az ifjú. aki szorgalmával, akaraterejével keresz­tülverekedt© magát az egyetemen és nagy reményekkel indult a tudomá­nyos pályára, nagy lelkesedéssel ké­szült orra, hogy orvos, tanár, mér­nök legye* embereket gyógyítson, tanítson, gyárakat házakat építsen­Diplomás értelmiségünk zömét akkor érte a legnagyobb osaléi­[ ti is, amikor tanulmányai végez­tével megkísérelte, hogy tudá­sának és hivatásának megfelelő elhelyezkedést nyerjen. Megfe­lelő állás, az alkotéi munkához szükséges anyagi jólét, társadal­mi megbecsülés helyett hosszú évek munkanélkülisége, vagy ingve ['munkája, kilincselés, az ' ÁDOB . gondoskodása'- várt rá. Gombás Pál kétszeres Kossuth-díjas akadémikusunk visszaemlékezésében elmondja, hogy hat évig volt díj. talan tanársegéd a budapesti Tudo­mányegyetemen. Hogy megélhetését biztosíthassa, kénytelen volt fillé­rekért jómódú szülők rosszelőmene­1c!ű csemetéit oktatni és cz any­nyira lekötötte idejét, hogy tovább­képzésre. tudományos munkára csak késő éjtszaka vagy vasárnap ke­rülhetett sor. — De nemcsak az egyes egyén helyzete, a magyar tudomány egé­sze szomorú állapotban volt a Horthy-fasizmus uralma idején. Ez az általános kép érvényes Szegedre is. A szegedi egyetem 170 orvosá­ból például 61 volt fizetéstelen ta­nársegéd vagy gyakornok a múlt­ba'*. ,— A magyar értelmiséget ebből a szomorú helyzetből a felszabadu­lás ragadta ki. A felszabadulás óta elteit nyolc esztendő alatt gyökeresen meg­változott értelmiségünk anyagi helyzete, társadalmi megbecsü­lése, morális üntudaita — égés® arculata. A szegedi orvosegyetem tanszemély. zete például 1946 óta több mint két és félszeresére, a tudomány­egyetemé még nagyobb mértékben emelkedett. Értelmiségünk megbe­csülésének egyik kiemelkedő bizo­nyítéka, hogy 1948 óta 442 értelmi­ségi dolgozó kapta meg a Kossuth­díjat. ezt a legmagasabb állami ki­tüntetést, Szeged értelmisége mél­tán lehet büszke arra, hogy a sze­gedi egyetemeken 14 Kossuth-díjas dolgozik. Rusznyák1 Irtván elvtárs ezután a tudósképzés új rendszeréről beszélt, melyet szovjet tapasztalatok alap. ján vezetünk be. majd a mi fejlő­désünk számaival szembeállította az Amerikai Egyesült Államok értel­miségi dolgozóinak helyzetét. El­mondotta például, hogy az egyik nyugati hírügynökségi jelentés sze­rint New-York 1500 utcaseprője kö. ziil 600-an 'főiskolai diplomával ren­delkeznek. Ez a meglepő lény a diplomások nagymértékű állástalan, sűgának egyik bizonyítéka. 1940 óta az Egyesült Államok­ban 350 ezer tanító hagyta el pályáját, mert fizetésük annyi­ra nyomorúságos, hogy létfenn­tartásukhoz sem elegendő. — Az egész amerikai tudomány helyzetére jellemző adatokat és té­nyeket mond el az a cikk — foly­tatta tovább Rusznyák elvtárs —, amely a Science-ben, az ismert amerikai folyóirtában jelent meg „Az amerikai tudományt fenyegető veszélyek" címmel. A cikk elmond­ja, hogy a tudomány 'nagy céljait az USA vezetőkörei semmibe veszik s több példával bizonyltja, hogy a tudományos gondolat szabadsága ki. halóban van, a tudományos erkölcs erősen lehanyatlott. Ez nem is le­het másként abban a világban, amely halálra ítéli a Rosenberg­házaspárt, üldözi az atomkutatás világhírű tudósát. Joliot Curiel, megfosztja állásától a nagytudású néger történész professzort, Duboist. megtiltja olyan .nagynevű írók, mint Howard Fast vagy" Roger Vailland műveinek kiadását illetve előadá­sát s még a fejekbe* lévő gondo. latokat is lakat alá akarja zárni. Rusznyák elvtárs ezulán, idézve a Népfront választási felhívását, nagyszerű jövőnk hatalmas távlatai­ról beszélt, majd ezt mondotta: — Van-e olyan hazáját szere­tő, hivatásához méltó magyar értelmiségi, akinek szivét nem dobogtatja meg hazánk felvirág­zásának, népünk felemelkedésé­nek ez a kolosszális programm­ja? És van-c, aki ne szavazna sajátmaga, családja és népe jobb Jövőjére, hazája jótétének és békéjének további megszilár­dítására? Mutassa meg az értelmiség az előt­tünk ál'ló válaszfáson is, hogy alko­tóerejének, tehetségének teljével, egész szívével és lelkével, egy em­berként áll a pártunk vezette Füg­getlenségi Népfront listája, pro­grammja mögött, egy emberként kö­veti egész népünk szeretett vezérét, értelmiségünk bölcs tanítóját. Rá­kosi Mátyás elvtársat. Rusznyák elvtárs ünnepi beszéde után percekig zúgott a taps Az értelmiségi nagygyűlés résztvevő'i fel­állva, ütemes tapssal éltették pár. tunkat. Rákosi Mátyás elvtársat. Ezután Karácsonyi Béla elvtárs mondotta el hozzászólását, majd Nagy Sándor elvtárs. Sztálin-díjjal kitüntetett Kossuth-díja, író lépett a mikrofon elé s a résztvevők lel­kes tapsa közben javasolta, hogy a szegedi egve­temot József Attila Egyetem­nek nevezzék el. A régi egyetem _ mondotta Nagy Sándor elvtárs — József Attilát el­távolította a hallgatók soraiból A megváltozott, új szegedi egyelem ezzel a névvel is mutassa meg hogy megbecsüli a m3gyar mun! kásosztaly nagy költőjét és méltó akar lenni életművéhez. Az értelmiségi nagygyűlés az In­teraacionálé hangjaival fejeződött Számos szegedi dolgozó paraszt hallgatja meg Nagy Imre elvtárs beszédét Hódmezővásárhelyen Szeged dolgozó parasztjai ma reggel különvonaton utaznak át Hódmezővásárhelyre, hogy meg­hallgassák Nagy Imre elvtárs, az MDP Politikai Bizottsága tagja, a minisztertanács elnökhelyettesének beszédét a választási nagygyűlésen. Felsőváros, Alsóváros, Rókus és Baktó dolgozó parasztsága már napokkal ezelőtt készült erre a napra, hogy meghallgassa a párt üzenetét B megtudja, melyek azok a feladatok, amelyek rájuk várnak az elkövetkezendő időben. Az alsóvárosi dolgozó parasztság ma regge] ,a Szeged-Nagyállomá­Son gyülekezik, ahonnan 7-02-kor indul át Hódmezővásárhelyre. AJ rókusi parasztság 7.14 perckor ül vonatra. Szeged—Baklóról pedig 7.27-kör indulnak el Hódmezővá­sárhelyre a dolgozó parasztok, hogy részt vegyenek a választási nagygyűlésien. A vonat tovább indul Algyöről 7.38-kor, Kopáncsról 7.53-kor, Nép. kertről 8.08-kor Hódmezővásár­hely-Nagyállomásra érkezik 8-19­kor. Hódmezővásárhelyről, a Nagy. állomásiról vissza indul Szegedre a különvonat 15.204cor, Szegedre ér. kezik 16.47jkor. A részvételi díj személyenként 6 forint Kodály-hangverseny a Központi Egyetem dísztermében Május 13-án, Szerdán este fél 8 órakor a Központi Egyetem dísz­termében az Egyetem, a Pedagó­giai Főiskola és a Zeneművészeti Szakiskola Kodály hangversenyt rendez. A Pedagógiai Főiskola és a Zeneművészeti Szakiskola 150 tagú összevont kórusa Kodály: Mátrai képek. Köszöntő. Jelige, a Főiskola Molnár Anna. a Gya­korló Iskola énekkara Pünkösdölő, Lengyel László kórusműveit, az Egyetemi és Főiskolai Népiegyüt­tes a Kállai kettős-t adja elő. Ve­zényelnek: Erdős János. Garam­szegi József Kertész Lajos, Szat­mári Géza, Szeghy Endre, Höchtl Margit, Kutruc Éva. Varjú Irma, B. Rácz Lili és Várnag" Lajos, a Zeneművészeti Szakiskola tanárai Kodály szólómüveivel működnek közre. A Szovjetunió honvédelmi miniszterének parancsa Moszkva (TASZSZ). Katona és tengerész, 'tiszthelyettes és tenge­résztiszthelyettes Elvtársaki Tiszt, tábornok és tengernagy ElvtórsakI Nyolc esztendővel ezelőtt teljes győzelmünkkel fejeződött be a Szovjetuniónak a német imperia­lizmus ellen vívott Nagy Honvédő; Háborúja. A szovjet nép és fegy- i veres erői, dicső Kommunista Pár. tank vezetésével vívták ki ezt a világtörténelmi győzelmet, meg­védelmezték szocialista hazájuk becsületét ée függetlenségét és megszabadították Európa népeit a fasiszta rabszolgaság veszélyétől. A győzelem napja alkalmából kö­szöntöm a hadsereg és a flotta személyi állományát. A győzelem napja alkalmából megparancsolom: Ma, május 9-én Moszkvában, hazánk fővárosában, a szövetsé­ges köztársaságok fővárosaiban, valamint a hős városokban — Le­ningrádban, Sztálingrádban, Sze. vnsztopolban és Odesszában — dör. dűljön el 30 tüzérségi díszössztűz. Éljen szocialista hazánk! Éljen a hős szovjet nép és di­cső hadserege és haditengerészete! Éljen a szovjet kormány! Éljen a Szovjetunio nagy Kom­munista Pártja! örök dicsőség a hősöknek, akik elestek a hazánk szabadságáért és függetlenségéért vívott harcokban! N. A. Bulganyin, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere A szovjet nép ünnepélyesen megemlékezik a Győzelem Napiáról Moszkva (TASZSZ). A szovjet nép ünnepélyesen megemlékezik a győzelem napjáról. A városok, ban, falvakban, katonai alakula­toknál, hadihajókon beszámolókat, előadásokat tartanak a Szovjet, uniónak a német imperializmus felett kivívott nvőze'me világtör. ténelmi jelentőségéről. Fénykép­kiállítások mutatják be a Szovjet Hadseregnek a Nagy Honvédő Há­ború idején aratott nevezetes győ­zelmei1®. A lövész-, motorkerékpá­ros., lovas- és gépkocsi-sportban tömegversenyeket rendeznek. Moszkvában a Politikai és Tu­dományos Ismereteket Terjesztő Társaság központi előadótermében N. Hlebnyikov tüzérségi vezér­ezredes, a Szovjetunió Hőse május 8-án ,,A kommunista párt — a szovjet fegyveres erők gyöze'­meinek lelkesítője és " szervezője a Nagy Honvédő Háborúban" — címmel tartott előadást. Ünnepi ülés Prágában Csehszlovákia felszabadulásának 8. évfordulója alkalmából Prága (TASZSZ) Május 8-án Prágában ünnepi ülés volt abból az alkalomból, hogy a Szovjet Hadse­reg 8 évvel ezelőtt szabadította fel Csehszlovákiát a fasiszta járom alól. A megjelentek viharos tapssal köszöntötték az elnökség asztalánál "lieiyetfoglaló Antónia Zápoloczky köztársasági elnököt, a kormány tagjait, éhikön V. Siroky miniszter, elnökkel, valamint Oldrich Johnt, a nemzetgyűlés elnökét. Az eston megjelenlek A. J. Bogo­molov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagy­követe, a kínai kormányküldöttség, élén Li Fu-csunggal, a kínai népi közigazgajási tanács pénzügyi és gazdasági bizottságának elnökhe­lyettesével, valamint a baráti orszá. gok követei és nagykövetei, ismert államférfiak és pártvezetők, továbbá a főváros dolgozói. Az ünnepi ülést Oldrich John nyitotta meg. Fogadás a Német Demokratikus Köztársaság moszkvai diplomáciai missziójánál Moszkva (TASZSZ). Május 8-án R. Appe'-t, rendkívüli és meghatal. mázott nagykövet, a Német Demo­kratikus Köztársaság diplomáciai missziójának vezetője a felszaba­dulás napja alkalmából fogadást adott. A fogadáson megjelent V. M. Molotov, a Szovjetunió Miniszter, tanácsának első elnökhelyettese, a Szovjetunió külügyminisztere,_ A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökhelyettese, a Szovjetunió bel- és külkereskedel­mi minisztert, M. P. Taraszov, az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke, V. A. Mali­sev, közlekedési és nehézgépipari miniszter, A. F. Tretyakov, a Szov­jetunió egészségügyi minisztere. N. M. Pegov, a Szovjetunió Leg­feisö Tanácsa Elnökségének titkára, Sz. M. Bugyonnij, a Szovjetunió marsallja, 1. A. Kairov, az OSZSZ­SZK közoktatásügyi minisztere, M. A. Jasznov, a Moszkvai városi szovjet elnöke, Sz. F. Zsavoronkov, a légierők marsallja, G. I. Levcsen­ko tengernagy, valamint a Szov­jetunió külügyminisztériumának, a Szovjetunió bel. és külkereskedel­mi minisztériumának, a Szovjet­unió honvédelmi minisztériumá­nak vezető munkatársai, a közélet ! és a sajte képviselői, tudósok és ' művészek, továbbá a Moszkvában működő nagykövetségek és követ­ségek vezetői. II „TfiSZSZ" az angol-egyiptomi tárgyalások megszakadásáról Kairó (TASSZ). Stevenson egyip­tomi angol nagykövet május 7-én áladita Nagib miniszterelnöknek azt az üzenetet, amelyet kormánya a Szuezi csatorna-övezetben állomáso­zó angol csapatok kivonására vo­natkozó tárgyalásokkal kapcsolat­ban. küldött. A tárgyalásokon részt vett egyip­tomi küldöttség haladéktalanul meg. vitatta az üzenetet E tanácskozás eredményére vonatkozóan a lapok rámutatnak, hogy Egyiptom nem változtat álláspontján és ragaszko­dik az angol csapatok teljes kivoná­sához Szalah Szalem őrnagy, az úgy­nevezett egyiptomi legfelső forra­dalmi tanács tagja, aki az egyipie. mi küldöttség tagjaként részt vrtt az angol csapatoknak a Szuezi csa. torna-övezetből való kivonásáról folyt tárgyalásokon. május 7-én a kairól tiszti klubba,, beszédet mon­dott. Kijelentette: az egyiptomi kül­döttség* elhatározta hogy nem fii tárgyalóasztalhoz az angolokkal ha nem értenek egyet az angol csapa, tok Egyiptomból vajó teljes kivo­násával. Hivatalos közlemény a íelies fegyverszüneti küldöttségek siamöaii üléséről Kesz0n (Uj-Kíni) A koreai-kí­nai fegyverszüneti küldöttség má­jus 9-én, szombaton közleménvt bocsátott ki, amely a többi között a következőket tartalmazza: „A toljes küldöttség május 9-i ülésén a másik fél több kérdési tett fel cs felvilágosítást kért a koreai-kínai küldöttség által má­ja v:is. jus 7-én előterjesztett új lattal kapcsolatban. Niim Ír tábornok, a koreai-kínai kü'dö'ttség vezetője kijelentette, hogy a koreai-kín ai kü'döttség tu donrásul vette a másik fél kérdé­seit, majd javasolta, hogy az ülést május 10.cn délelőtt 11 órára pa­polják el. A másik fél ehhez hozzájárult."

Next

/
Thumbnails
Contents