Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-10 / 108. szám
4 TASARNAP, 1953. MÁJUS 19. A windsori víg nők A szegedi Nemzeti Színház előadása cí viíáqiró dalom nagy aikolásair.ak színrahozása, az emberi kultúra legértékesebb hagyományai.! nak a dolgozókkal való megismerte- ] lése — ez ma színházaink egyik leg- . .szebb föladata. Lenin elvlárs, ami-! kor a prolelárkultúra megtereuiléseiiél: fetteteled ről beszél, többek között ezt mondja. ,Jía .nem ártják Hiey világosan, hogy prolclárkultúrát csak akkor lehel építeni, ha pontoson Ismerjük az emberiség egész fejlődése által létrehozott kultúrát; csak úgy, ha ezt a kultúrát átdolgozzuk — ha ezt nem ét tjük meg, nem is fogjuk ezt <' feladatot megoldani.'• A f<J bomlófélben lévő feudális és a kialakulóban lévő pol. gári társadalom hatarmeegyéjén élő Shakespeare művészete különösen ériékes, mondanivalója időszerű a mi számunkra ifi. Nem véletlen, hogy a szovjet színházak műsorán szereplő külföldi klasszikusok közül Shakespeare messze a legelső helyen áll. A magyar irodalomnak és a ma. gyár színjátszásnak Shakespeare szinte szerves része. A mult század legnagyobb magyur költő!: Vörösmarty, Petőfi és Arany, valameny. nyien fordítottak fa Arany „Szent, iváuéji álom" fordítása mindeddig a magyar műfordítás csúcspontját Jelenti. „A windsori víg nők" nem tartozóit, azok közé a Shakespeare drá. niák közé, emellyeket sűrűn ját. szóltak u magyar színpadokon. Bár a Nemzeti Színház már a mult század ötvenes éveinek végén színre, hozta, hosszú cvtlzodegik alig került elő. Pedig egyike azoknak a daraboknak, amelyek fontos lépést jelentenek a vígjáték fejlődésében. „A windsori víg nők'", a világirodalom első polgári vígjátéka és hosszú id' ig nem is követte több. Shakespeare, noha nagy tragédiáiban és vígjátékaiban mindig kora társadalmának problémáira utal, térben és időben rendszerint máshová he. Jyezi n szinteret. ,.A windsori víg nök" az egyetlen shakespearci vígjáték, amely a mában játszódik le, azaz Atigliálwn, 1599-ben, Van egy be nem bizonyítható hagyomány, mely szerint Shakespeare ,,IV. Henrik" című történelmi színművének nagy vígjátéki figurája, Falstaff olyan népszerű volt, az angol közön, eég elélt, ho^y mugu Erzsébet angol királynő is kifejezte uzt a kívánságát: szeretne látni egy olyan darabot, amelynek Falstaff a főhőse, Az mindeneseire valószínű, hogy a ,,IV. Henrik" Fn istaffjának hatalmas sikero volt aiz egyik ösz. tönzője Shakespeare.ock arra, hogy megírja „A windsori víg nők".et. fSir Qohn CfxLlltaff., a darab központi alakja. Nem azonos — legalább is jellemében nem — n „IV. Henrik" Falstaff jávai. A „IV. HenrikFalstaff ja humoros, ,,A windsori víg nök"-é pedig komikus figura. Az előbbi h.alnl.ma.s, vidám, ittellemes, nagyétvágyú figura, a trónörökös rablólovag barátja, aki fittyet hány társadalma szűk kor tatainak, s rokonságlvan van Raber kitti nagyétvágyú, jólelkű óriáraival, az utóbbi hetvenkedő vén széijhös, aki fölött eljárt az idő és aki nem veszi észre, hogy az ő 'anbolátían erkölcstelensége a kialakuló polgári erkölcs acélfalába ütközik. Az előbbi Falstaff játszik a világgal, az utóbbi Falstaffat játszik a világ. ,.A windsori víg nők" Fulstaffja. el. bizakodott fa elvakult — szándékai távolról som li.szteletreméltóuk. El akar csábítani lcét polgárasszony), még pedig elsősorban nem is bujaságból, hanem él t. hogy az e'sszo. nyok révén hozzíferkőzhessék fér. Jeik pénzaszacwkóihoz. Ilt érkeztünk cl a darab mondani" valójának leglényegtShez. Sli-ake. speare idejében, az angol abszoluI izmus korában a központi királyi ho'alom, erősen inma«z!:odva a polgárságra, lényegében már fe'.szárr.ol. la a feudális anarchiát. Erzsébet ki. ráljmö uralkodása alatt a nemesség már nem, a polgáraiig még nem uralkodó osztály. Sir John Falstaff lovag ezt a megváltozott történelmi helyzetet non képes megérteni. Úgy gondolja, hogy lovagi rangja és félelmetes hírneve egymagái sm elegendő arra, hogy a polgárasszonyok, akikre kegyeskedik rátekinteni, boldogan orolj Hnak a karjai, bn. Valóban eljárt tehát fölötte az idő, nemcsak sajái ételének az ideje, — hiszen Falstaff itt lénvogr-ien öregebb, mint a , IV. Hen. rik"-bc.n.—hanem a történalemé ta. A polgárság, ha r.e.n is udoti még uralkodó osztálp'á válni, már úton van nz uraton f lé és n nemes ember nem imponál neki többé, pusztán ezért, mert nemesnek született. A két windsori víg nő: Fordné és Pagcné kinevelik o lovagot és a bolondját járatják vele. cA slttiíteipearei k&mikatnniCll kapciolaibau mindenekelőtt azt kell megállapítanunk: Shakespeare — ellentétben például Moliére-rel — nem irt bohózatokat. Van ugyun néhány vígjátéka, amelyek súrolják a bohózat határát, mini például a „Tévedések vígjátéka", ,,A inuk. ráncos hölgy" és „A windsori víg nők", de ezek a darabok mégsem bohózatok. Shakespeare vígjátéki figuráit a jellemükből fakadó tulajdonsúgok hozzák komikus helyzetekbe és nem megfordítva. A gazdagon áradó shake'speurei humor, itt FuJstaff alakján kívül több kör. ben mozoS. Az egyik a féltékenység kifigurázása. Ford, a derék polgár gyógyíthatatlanul féltékeny, s ez a tulajdonsága hozza kacagta. tóbbnál-kaoaglaíóbb helyzetekbe, írói mesterfogással ezt Shakespeare még jobban kidomborítja, rikSló ellentétként odaállítja- Ford mellé Page-et, aki feltétlenül bízik fele. sége hűségében és a darab végén mindenki világosan láthatja — a nézőtérről egyébként ezt mindvégig tudjuk — hogy neki van igaza. Az agyalágyult fiatal nemes, Keszeg, nagybátyjával. Bárgyú békebíróval együtt ugyancsak megújuló derültség forrása. Sir Hugh Evúns, a walesi tájszólással beszélő pap é» dr. Cajua, az angol nyelvet ugyancsak kerékbetörő francia orvos, a nyelvben rejlő komikum lehetőségeit aknázza ki. Shakespeare, mint minden igazéin nagy író, bőven merít a néphagyományból. Legszebb példája ennek a Szentivánéji álom", dc ,,A wind. sori víg nők""ben ls bőven szerepelnek népi motivumok. Régi windsorkörnyéki mondát, Herne. meséjét újítanak fel a windsori nők és férjeik, hogy harmadszor is lóvá •egyék Falstaffot. Az utolsó felvonást és a bravúros megoldást erre építi fel a költő, Herne tündérerdejében jóra fordul Anna és » fiatal Fenton Szerelmének ügye, s ugyanakkor végleg diadalmaskodik a windsori polgárokban megszemélyesített új, tisztább erkölcs a régi fölólt. cA ize(j.edi Qlt.nie.eli Színház őszinte elismerést érdemel, hogy Shítkcspearenek ezt a méltatlanul elhanyagolt drámáját műsorába iktatta. A bemutatót gondos, elmélyült tanulmányozás előzte meg a rendezés és a színészek részéről. Maga a darab megválasztása, „A windsori víg nők"_nck a szegedi dolgozók előtt való 'színrehozása' é« az alapos kidolgozás feltétlenül igen nagy pozitívumot jelent. A fő mondanivalót, a feudális anarchia nemességének nevetségessé tételét as előadás jól kidomborította. A kétségtelenül meglévő hibák, a darab egyee rao. tívumalnak helytelen értékeléséből származnak, elsősorban abból, hogy n rendezés nem . látta jól Falstaff alakját. Falstaff korhely, trágár, vén fickó, de semmiesetre sem bolond. Az agyalágyult nemesembert a darabbun Keszeg képviseli, s Fa'ftlaff, annak ellenére, hogy rajta veszt caínyjein, ravasz és egyáltalában nem ostoba. És Falstuff minden meglévő bűnei ellenére sem teljesen ellenszenves, hiszen másként nem úszhatna meg aránylag olyan könnyen viselt dolgait. Ebhez szorosan kapcsolódik az — amit már fenntebb említettünk, — hogy Falstaff komikus alak, de semmi, ecetre sem bohóznti figura. Inke László Falstaffja viszont bohózatba illő figurát állit elénk, akit legszívesebben hagynánk, hogy NEMZETKÖZI SZEMLE belefulladjon a vízbe, s legfeljebb azért bocsátjuk meg, hogy nem tette ezt, mert ez mégsem lenne vígja, téki megotdás. Inke maszkja és a kövérség okozta esetlenség eltúlzása méginkább aláhúzza ezt az eredetileg i« hibás elgondol ás t, A XX. századbeli polgári bohózatokat uíánzó bukdácsolás a lépcsőn, meg a liancűrozás a kosár körül padig végképpen idegen a sliakespearel humortól. A hiba egyik gyökere a szereposztásban van. Inke kitűnő színész, de Falstaff szerepe nent éppen neki való. Persze jó Falstaffot találni igen nehéz. A másik hiba ugyancsak a reposzitásból fakad. A Kossuth-díjas Barsi Béla, büszkesége a sze. gödi színjátszásnak, de a féltékeny Ford alakítása idegen egész játékstílusától. Az eredmény persze az, hogy ő is teljesen bohózati figurát csinál Fordból, aki pedig szintén nem bolond, legfeljebb a felesége szemében, de a többiek — és főleg a közönség — előtt csak féltékenysége teszi nevetségessé, amit a körülmények, ha nem teljes mértékben, de némileg indokolnak. A windsori polgárok pozitív hősök, akik hibáikból a darab folyamán kigyógyulnak, Ford a féltékenységből, P;ige pedig abból, hogy sem. mibe veszi lánya érzelmeit. Igen jó és mértékletes alakítást nyújtott a Page szerepében megjelenő Far. has Józsefm Az előadás legjobbja vitathatatlanul Várcdi Árpád. Váradi tökéletesen, helyeden fogla fel szerepét, pontosan azt játszotta, amit Shakespeare, mondani akar Keszeggel. Nincs egyet, len henye mozdulata és minden sza. vával harsogó derűt fakaszt. Ugyan, csak a jól megoldott feladat. Zádori István Bárgyú-ja, Váradi alakítása u'án Gémesi Imre Gajus dr-a kö. vetkezik a sorban, aki igen jól megértette azt, milyennek látják a XVI. századvégi angol polgárok a fran. cia orvost. Sugár Mihály szürkébb, de egészében véve jó. Á többi sze. replő közül Karikás Sándor, Kátaí Endre és Kakuszi Imre emelkedtek ki, viszont Kovács János Fentonja jellegtelen és lapos. Somorjai Éva fa Décsi Györgyi egyes jelenetekben egészen jókv viszont különösen a Fuistaffal közös színekben túloznak. Egészében véve nem sikerült mindig egyenlete sen tolmácsolniuk azt az áradó életörömöt, ami a fejlődése etső szakaszában lévő polgárságot jellemzi, s amire :t darab címe is utal. Mácsaí Emmi bájos jelem-ég, de a szövegmondása nem elég tiszta. Lont"i Margit egészen elhibázott alakítást nyújt, e joviális, ravaszkodó házasságközvctíiő helyett visítozó kerítő, nőt jétizik. cAmidtzéirífl, az említett komoly hibák ellenére is meg kell át. lapítani, hogy jgen tehetséges fiatal rendező munkája, « biztosak vagyunk benne, hogy Szinetir Miklós nagy nyeresége lesz a magyar színpadnak. Nem tartozik a leglényegesebb dolgok közé, de mégis meg kell említenünk, hogy a ne. vek helyes kiejtésére több gondot kel) fordítani. Falstaff nevét Falsztaffnak mondjuk és nem németesen, Falstaffnak, Page kiejtfae pe. dig nem Pézs, hanem Pédzs. És nem tartjuk helyesnek azt sem, hogy a IV. felvonás erdei jelenetében Falstaff egy jó ideig, szinte teljesen mozdulatlanul üt a háttérben, holott az egész komédiát az ő kedvéért rendezik, s a központi alak, annak ellenére, hogy elbújik, mégia ő. A díszletek ötletesek, szépek. Kü. lönösen jól sikerült az erdei jelenet díszlete. Pósa Péter Az emberek száz és szúzmLtióIKeleten ég Nyugaton a koreai Keszon felé fordítják figyelmüket ezekben a napokban, Keszonban a fegyverszüneti küldöttségek sátrában a béke és háború nagy csatája folyik már csaknem két hete. Az egyszerű újságolvasók számár;; néba talán tál komplikáltnak tűnhet, nek a hadifoglyok hazatetepítésével kapcsolatos különböző javaslatok és eltenjavaslatok egyes résztelei, azt azonban a londoni dokkmunkás éppen olyan pontosan érzi. mint a Dehrecen környéki magyar parasztember, hogy ebben a harcban nemcsak a hadifoglyok hazatelepítéséről, hanem a nemzetközt helyzet feszültségének enyhüléséről és eset. lege© megszüntetéséről vagy e feszültség további fennmaradásáról, sőt kiéleződéséről van szó. És ahogy múlnak a napok, úgy győződnek meg egyre többen Nyugaton is arról, hogy a békés megegyezést az amerikaiak akadályozzák, pontosabban szólva azok az amerikai és nyugati körök akadályozzák, amelyeknek érdekük a nemzetközi feszültség fenntartása, s amelyek a koreai háború folytatására és kiterjesztésére törekednek. Ilogy ez mennyire így van, azt az angol burzsoá sajtó hangja bizonyítja a legvilágosabban. Ez a sajtó, az angol nép fokozódó békekövetelésének, de ezen túlmenően az angol-amerikai imperializmus növekvő ellentéteinek hatására is. az utóbbi napokban szokatlan élességgel támadta az amerikaiak megegyezés-ellenes magatartását és a „józanság és a tárgyalások szellemének" érvényrejuttatását követelte. Ebben a helyzetben hangzott cl csütörtökön a koreai-kínai küldöttség újabb, nagyjelentőségű javaslata A koreaiak és kínaiak újabb javaslata E javaslat lényege az, hogy a nem közvetlenül hazatelepített hadifoglyok maradjanak eredeti őrzési helyükön, s ott egy semleges nemzetekből álló bizottság vegye át őket és gyakoroljon ellenőrzést feleltük. E bizottság kötelessége, hogy négy hónappal a felügyelet átvétele után — miután az érdekelt nemzetek megbízottai már elvégezték a szükséges felvilágosító munkát 14 foglyok között — megkönynyítse a hadifoglyok végleges akadálytalan hazatelepítését. Azoknak a hadifoglyoknak sorsáról, .akik c négy hónap eltelte után sem kerülnének hazatolcpítésre, egy politikai értekezletnek kell döntenie. A koreai-kinal fót javaslata újabb nagyfontosságú lépés a kérdés rendezésére. A koreai-kínai fél természetesen nem r.zért tette c/.t a javaslatot, mintha korábbi javnstetait helytelennek tartaná, Nar*~ír tábornok külön hangsúlyozta is nyilatkozatában, hogy az április 26-án e öterjesztett eredeti koreai-kínai javaslat észszerűbb mint ez «z új, az amerikaiak álláspontján alapuló indítvány. A koreai-kínai küldöttség csütörtöki javaslatával további lépést kívánt tenni a békés megegyezés érdekében ós javaslatával azt célozta, hogy a világ békeszerető népeinek n koreai fegyverszünet létrejöttébe vetett őszinte reményei ne szenvedjenek hajótörést az amerikaiak megegyezésellenes magatartása miatt. Ez a knrwü-kínai békelépés jogosan erősítheti a békébe vetett reményeket. E javaslat újra messzehangziian bizonyítja ország-világ előtt, hogy a Szovjetunió vezette béketábor országai minden erejükkel küzdenek az emberiség feje fölött függő háborús fellegek széloszlatására, e javastat messzehungzó bizonyíték arra, hogy a háborús fellegek szétoszlatása igents lehetséges é8 hogy a békés megegyezés útjában csakis az amerikai és más monopolisták maroknyi csoportja áll. Korai lenne ina még arról beszélni, hogv mi lesz az újra sarokba szorított u m re i kai hiva'a'o.s körük válasza erre a javaslatra. Az azonban már uz első visszhangok a'np ján megállapítható, bogy a koreaikínai Javaslatok ereje fokozta az imperial'sta táboron belüli megoszlást, sőt, a nagyfokú zavaron tói még az uuiroikai uralkodó körükön beiii I© felszínre hozott bizonyos ellentéteket. így — a „Reuter" jelentése Szerint — Eisenhower elnök é« „veztő tanácsadói arra a véleményre jutottak, hogy a koreai fegyverszünetre vonatkozó legújabb kommunista terv egyes fetételel elfogadhatatlanok." Ugyanakkor ncwyorki lapje'entésck olyan washingtoni értesüléseket közölnek, amelyek szerint a koreai—kínai javaslatok „további tárgyalások aapján' szoleá'hntnak." A ,,Nfw York Herald Tribunc" a javaslatokban szereplő semleges bizottsággal kapesolatban pcd'g egyenesen azt írja, hogy ,,ezt a liizot'*ágot ** Egyesült Nemzetek becsülettel e'fogndl'iatják." „Kemény éw alap a végleges megegyezésre Az imperialista táboroo belüli ellentét különösen élesen inututko zik meg, bn «z angol burzsoá sajtó kommentárjait nézzük, amelyek többségükben helyesléssel fogadiák sz. új korén!—kínai javaslatokat. „Londoni megfigyelők szerint — jelenti a „Reuter" tudósítója — a kommunisták engedménye reményt és a'.apot nyújthat a végleges megegyezésre." Az angol külügyminisztérium szóvivője „fontos fejleménynek minősítette az új javaslatokat és hozzáfűzte, hogy „fizukat igr-.i a'nposan tanulmányozni fogják." A szélsőjobbét:dalt .Daily Mail" már beszámolójának címében kifejezésre juttatja állcsfogia'ását, amikor „közeleg a fegyverszünet" felírat alatt ismerteti a javas'ato kat. A konzervatív „Daily Express" „A béke új reménye" cimmcl adotf tifrl a legutóbbi (Reményekről. Az angol burzsoá vezető körök lapja a ..The Tinirs" ővaíoshangú vezércikkében hosszú köntörfalazás után végül ii annak beismerésével végzi, liogv ,.A liorunimisiák magatartása megerősíteni látsz'k azok véleményét, akik szerint a kumnmnlsták valóban be akarják fejezni a koreai háborút." A konzervatív „Yorksbirc Post" rámutat, hogy az új koreai—kínai javaslatokban „olyan engedményeket lettek, amelyek a későbbiekben igen fontosnak bizonyulhatnak". „A koeeal fegyverszünet, úgy a koreai béke — hangsúlyozza a továbbiakban a lap — első lépés volna a let és Nyugat közötti feszültség enyhítéséhez. A megegyezés a megenyhiilés politikájának bevezetését jelezné a két tábor részéről." I)c nemcsak az angol sajtó ismeri cl a koreai—kínai javaslatok nagy jelentőségét. „Az ENSZ küldöttségek körében, a legutóbbi kommun'sfn javaslatok hírére újjáéledt a remény — jetonti a „Reuter" NewY'orkból — hogy ezek a javas'atok a koreai fegyverszünet megkötéséhez fognak vezetni." A nemzetközi problémák békés rendezéséért vívott küzdelem folyik tehát tovább. A harc még nem dll' el, A koreai—kínai javas'atok azonban újabb erőgyarapodást, újabb j tck'ntély-nörekedést jelentenek a I béke'ábnr híveinek a mil'iók és | milliók éle'éérf és bo:dog jövőjéért I folyó küzdelemben. Bábj'óíszó csoportot szervezett a Szegedi Ruházati Bo't nőbizottsága ICuttÚA-mCLs&c at UypzHjtdi $<zat>adléű Színpadon Ma, vasárnap délután 4 órai kezdelteí színes, változatos kultúrműsort mutat bo az újszegedi Szaiba/téri Színpadon az Államvédelmi Hatáság buda.pc&ti koncertzenekara és több szegedi üzem kullúrcsoportja. A gazdag műsorban az Államvédelmi Hatóság zanekara Erkel: Hunyadi László nyitányát, Kodály Háry Jánosának Intermezzóját Sosztáko. vics Feledhetetlen 1919 filmzenéjéből és Erkel Bánk bánjából rész. leteket, s Strausz, Kacsaturján és Glier műveit játssza. Jelenetekkel, ének- és táncszárrvokkal szerepel a Jutaárugyár, a Konzervgyár, a Kemieríonógyár kultúmopoftja. Lödi Ferenc: Fegyverbe című versét Kiss Mária egyetemi hallgató adja elő A Szegedi Ruházati Bolt nőbizottsága az elmúlt hónapokba^ elhatározta, hogy a sikeresen működő ku'itúrcsoport és énekkar mellé egy bábjátszó csoportot ta szervez. Fel-hívással fordult a vállalat dolgozóihoz, támogassák a kezdeményezést és segíl&ék a csoport megalakí'áeát A felhívás nyomán a nehézséget leküzdve megalakult önálló bábjátszó csoport, mely kereskedelmi vonalon első az országban- A csoport céljának tokinti, hogy gyermekeinket a szocialista, realista kultúra szellemében nevelje és a bábjátékokon keresztül szórakoztatva új, szocialista emberré formálja őket. Bábjátszó csoportunk első bemutatkozó előadását május 10-én, vasárnap délután 5 órai kezdettel tar ja a Kereskedelmi é3 Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének kultúr. termében (Tolbuchin-sugárút 10.) Szeretettet meghívjuk dolgozóinkat hogy gyermekeiknek egy gondtalan boldog délutánt szerezhessünk- Az előadás díjtalan Szabó Istvánné