Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-06 / 104. szám
2 R SZERDA, 1953, MÁJUS í. Pártélet • A Szegedi Kenderfouógyár pártszervezetei és népnevelői a pártkiadványok jobb felhasználásával javítsák meg az agitációs munkát Egész országunk dolgozó népe lelkesen készül • méjug 17-i választásokra. üzemeinkben új termelési eredmények bizonyítják dolgozóink hűségéi, szeretetét pártunk és álla. minik vezetői iránt. Dolgozóink munkakedvét nagymértékben növelte a Függetlenségi Népfrontnak az elmúlt hetekben megjelent választási felhívása éa a számos választási brosúra, melyek írásos bizonyítékai elért eredményeinknek, „A Magyar Dol. gozók Pártjával áz életi, a szocaliz. mus épftéáónek útján" című brosúra például visszavezeti a dolgozókat közvetlen a felszabadulás utáni időkbe, a földosztáshoz, az infláció nehéz hónapjaiba és abba az időbe, amikor Rákosi elvtárs és a párt vezetésével győzelemre vittük hároméves tervünket. A brosúrában megclevenedinek ötéves tervünk adatai is. Bemulatja a füzet, hogy az épülő Sztálinvárosban 1954-ig négyezer család számára épül lakóház. A hatalmas Sztálin Vasmű pe. dig egyharmaddal több vasat ad 1954 végére, mint amennyi az 1949-cs éviben az egész évi vaster. melésünk volt. Komló, Inota., Kazincbarcika neveit ma már minden magyar dolgozó Ismeri Tudjuk azt is, hogy a jövő óv végére nehéz. Iparunk termelése nz 1949-es terme* lésünk négyszeresére emelkedik. Ez azt jelenti, hogy újabb kombájnokat, traktorokat kapnak falvaink, új gépeket bányászaink és a szegedi üzemek is. Ezekről beszél Márfi Mihály, a Szegedi Kenderfonőgyár vizeafonójának kisgyűléeén. Adatokkal, számokkal bizonyítja, iiogy pártunk, kormányunk valóraváltotta mindazt, amit igfért. Az 6 üzemük is hatalmasat fejlődött az elmúlt évek alatt, bölcsőtét, öltözőt, kultúrtermet kaptak, de tudja, hogy most a választások élőt} kevés csak ezekről beszélni, A Népfront által kiadott brosúrák sok segítséget nyújtanak neki, A brosúrák gondosan aláhúzott aorai bizonyítják, Márfi elv. társ felhasználja azokat Most Révai és Gerő elvtársak beszédéből készít jegyzeteket, hogy megbeszélje a vizosfonó dolgozóival, miről beszéltek pártunk vezetői, milyen feladatok várnak a Szegedi Kender dolgozóira tervünk valóraváltásában a Á brosúrák és agitációs füzetek nz üzem minden alapszervezetéhez eljutottak, de sok népnevelő és pártveze|ő6égi tog még nem ismerte fel jelentőségüket. Nem látják, hogy e füzetek nélkül nem tudnak megfelelő agitációs munkát végezniSz. Nagy Józsefné és Szélpál lm. rén'é az előfonó üzemrósz dolgozói Petőfi.telepen végeznek felvilágosító munkát. Lelkiismeretesen eljárnak a hozzájuk beosztott családokhoz, el. beszélgetnek velük, de mégsem kielégítő agitáció? munkájuk. Minden alkalommal csak általánosságokról beszélnek, nem tudják ötéves tervünk számadatait. Igy agitációjuk nem elég meggyőző, nem elég mozgósító a kívülálló dolgozók számára. Nem ismerik a kiadott brosúrák anyagát, mely pontos felvilágosítást ad arról, hogyan agitáljanak népnevelőink a dotgozó parasztok, az üzemen kívül álló dolgozók között A brosúrákat nem. csak nekik, népnevelőknek kellene alaposan ismerni, hanem agitációs mimikájuk közben azokkal a családokkal is meg kellene ismertetni, ahová eljárnak felvilágosító munkát végezni. Meg kell mutatni a család, látogatás alkalmával dolgozó pa. rnszt jóinknak, hogy acéltermelésünk, melyből számukra a traktorok s a gépek készültek, öt év helyett az elmúlt három év alatt elérte a másfélmillió tonnát- Beszélni kell arról is, hogy középiskoláinkban ma kétszer annyi fiatal tánul. mint a felszabadulás előtt és a fő. iskolák hallgatóinak 56 százaléka munkás, és parasztfiatal. , Zöld Anna elvtársnő agitációján is meglátszik, hogy keveset foglal, kőzik a Népfront által kiadott füzetekkel. Agitációjában csak arra hivatkozik, amit már ctddig elértünk. ö sem beszél ragyogó jövőnk. ről, melyet elénk tér a Népfront felhívása. Nem beszél arról, hogy a Tiszalöki Erőmű .után felépítjük a Dunai Vízieröművet, az öntözött területet 700.000 kataszteri holdra emetjük, s ez nagymértékben emeli majd mezőgazdasági termelésünk átlagát. Arról sem beszél, hogy a következő ötéves tervben újabb 250 ezer lakást építünk, ami elősegíti dolgozóink minél nagyobb száma egészséges, napfényes lakásban élhessen. Mindezek mellett azonban arról ig beszélni keU népnevelőinknek, hogy e tervek valóraváltása kemény mun. kát, a terv. a begyűjtés maradéktalan teljesítését követeli meg üzemi dolgozóinktól és dolgozó parasztjainktól- Arra kell gondolniuk tehát, hogy mindé,, nap, miniden óráiban nemcsak ötéves tervünk megvalósításán dolgoznak, hanem az új öt. éves terv alapjainak lerakásán is. Az, hogy a Szegedi Kenderfonógyár népnevelői nem használták fel megfelelően a brosúrákat elsősorban az iizeiui pártbizottság mulasztásának következménye. A pártbizottság nem hívta fel megfelelően az alapszervezeti titkárok fi. gyeimét a brosúrák felhasználásé, nak fontosságára. El kellett volna érni azt. hogy az alapszervezetek, né] megbeszéljék egy-egy brosúra helyes felhasználását üzemük területére, Az egyes brosúrák hatalmas segítséget nyújtanak és konkrét alapo; adnak a választási agitációhoz Népnevelő értekezleteken ismertetni kellett volna egy-egy bro. súra rövid tartalmát, hogy ezzel is felhívják azokra a népnevelők figyelmét. Az a feladata tehát a Szegedi Kenderfonógyár pártszervezeteinek, hogy a brosúrák felhasználásában elkövetett mulasztásokat minél előbb kijavítsák- El kell émiök, hogy az üzem minden népnevelője a hátralévő iriöben alaposan megismerje a választási brosúrákat és fel is használja azokat az agitációs munka megjavítására. Az alapszervezetek vezetőségének mindent meg kell tenniök azért, hogy javuljon az agL táció színvonala és népnevelők minden dolgozóhoz eljutva mozgósítsanak a választási békeverseny sikeréért, « Magyar Függetlenségi Népfront győzelméért. Indokína népei egyre szélesebb egységfrontban harcolnak a francia betolakodók ellen Pártzi (.IfTl) PateLLao felszabadító néphadserege, amely nagy. arányú támadó hadműveletet in4í. t0tt a francia megszállók ellen, már háromnegyedrészben bekerítette Luang Prabang fővárost, a „király'' székhelyét. Pierre Courtode a „l'Humanité"bau utál bizonyos washingtoni poli. tikai körök mesterkedéseire, ame. lyekkel azt akarják elérni, hogy a vietnámi háborút az ENSZ égisze alatt folytáthassák. Ila megvizsgáljuk a felhozott ürügyet, az állítólagos ..Patellaoiinvíziót", világosan látszik ennek a mesterkedésnek provokatív jellege — mutat rá Courtade. — Valóban, a háború „nemzetközivé lételének" terve Sokkal előbbi, mint a hadműveletek kiterjedése Patát"Laora. Foster Dulles a „nemzetközivé lé. led" szakértője. Az a tény, hogy je. lenleg ő irányítja azt a mesterkedést, amely Indokínában „koreai helyzetet" akar létrehozni, aláhúzza a helyzet súlyosságát A koreai és a vietnámi háború „nemzetközivé tétele" közt különb, ség van s ez Franciaország számára döntá fontosságú. Míg Koreában aiz ENSZ zászlaja atátt működő intervenciós csapatok zöme amerikai, addig Indokinában a franciák azok, akiknek emberanyagot kell szolgáltatuiok a háború kiterjesztéséhez. Valóban, az indokínai háboní „nemzetközivó téteié".nek célja nem Franciaország helyzetének könnyítése, haneiu Amerika megsegítése, hogy az amerikaiak tovább folytathassák Ázsiában a háborút a franciák vérével. A francia kormány most odáig süllyedt, hogy franciák vérével akar fizetoi az „Off Shore" rendelések dolláraiérl. És mindezekre azt hoz. za fel ürügyül, hogy Patetlao „függetlenségét" védi a patetiaoiak ellen. Békét kell kötni. Az igazságosé* becsületes béke azonnal lehetséges — fejeződik be Pierre Courtada cikke. 4 Rosenberg-házaspár megmentéséért küzdő országos bizottság levele Eisenhotverhes Gyermekápolónőképző tanfolyam indul Budapesten Párizs (MTI). Mint az „AFP" jelenti, a Rosenberg-házaspár meg. mentéséért küzdő országos bizottság levelet intézeti Eisenhower elnökhöz, kérve, hogy egy új okmány megvilágításában tanulmányozzák út újból a Rosenberg.ügy iratait. A szóban forgó okmány Dávid Green. glass koronatanú feljegyzése, amaly Greenglassnak a bíróság előtt tett vallomásaival teljesen ellen tát»» megállapításokat tartalmaz. v Az egészségügyi minisztérium kétéves gyermekápolónőképző tanfolyamot indít májusban Budapesten, a Jahn Ferenc iskolában (VIII., Pus. kin-u. 4.) A tanfolyamra 17—30 éves, egészséges nők » jelentkezhetnék, akik legalább az általános íSl kola 6 osztályát elvégezték. A felvételi kérelmeket május 10-ig kell I>enyujtani oz iskola vezetőségéhez. A kérelmekhez saját kezűleg írt ön. életrajzot, születési, iskolai, ' hatósági vagyoni, körzeti orvosi bizonyítványt s ha a jelentkező már dolgozott, működési bizonyítványt is keU csatolni. Az első évben a résztvevők teljes ellátást, lakást és havi 116 forint tanulmányi segélyt kapnak, a második évben kórházak gyermekosztályain fizetés mellett folytatnak gyakorlatot- A tanfolyam sikeres elvégzése után a hall. gatók elhelyezéséről az egészségügyi minisztérium gondoskodik. i Amnesztia a Csehszlovák Köztársaságban Prága (TASZSZ). A csehszlovák sajtó közölte a köztársasági elnök és a kormány amnesztia.rendele. leit. „Népünk egysége — állapít ja meg a rendelet — és a köztársaság iránti határtalan odaadásai záloga annak, hogy állami és társadalmi rendszerünk alapjai még jobban megszilár. dúlnak, ha azok számára, akik n törvény ellen vétettek, alkalom nyí. lik arra, hogy szabad polgárokként bekapcsolódjanak az egész nép építő erőfeszítéseibe". A rendelet értelmében elengedik a javító jellegű büntetéseket; a bűncselekmények miatt szabadságvesztésre ítélt személyek büntetésének Időtártamát egyharmaddal, de leg. alább egy évvel csökkentik: az egy évre, fiatalkorúaknál két évre elítélt személyek teljes amnesztiát kapnak. A teljes amnesztia kitérjed a terhes nőkre és azokra a tíz éven aluli gyermekekkel biró nőkre, akik. nek büntetését két évben állapították meg, vagy löbb évben, de hát. ra-lévő büntetésük nem több két év. nél. Beszüntetik az eljárást az olyan bűnügyekben, amelyekuél a lörvény két évig terjedő börtönbüntetést ír elő. Az életfogytiglani elzárásra ítél. tek büntetését 20 évi börtönre váL • tóztatják. Amnesztiát kapnak a BÚ. I lyosan beteg elítéltek, a 60 éven I felüti férfiak és az 55 éven felüli nők. Az amnesztia kiterjed a 20 ozer koronáig terjedő pénzbüntetésekre is. Nem terjed ki az amnesztia azokra a személyekre, akiket államette. nes tevékenységért, állami vagyon eltulajdonításáért és rongálásáért, vagy háborús propagandáért ítél" tek el. A „Csehszlovák Távirati Iroda" közli a Csehszlovák Köztársaság el. nőkének rendeletét a tényleges szolgálatban álló katonák által riköv®. tett vétségek amnesztiájáról. A rendelet értelmében elengedik azoknak 0- katonáknak a büntetésé', akiknek egy évi eltöltetlen szabadságvesztés büntetésük maradt bátra, valamint egyharmadra csökkentik az egy évnél hosszabb időtartamú szabadságvesztés büntetésre ítéltek büntetését. Elengedik a harmincezer koronáig terjedő pénzbüntetéseket és egylTBr. madara csökkentik a 30 ezer kora. nán felüli pénzbüntetéseket.. Megszüntetik az eljárást olyan vétségek ügyében, amelyeket n rendelet kibocsátása előtt tényleges szolgálatban álló katonák követtek el. ha ezeknél a vétségeknél a 'örvény egy éven aluli szabadságvesztést. vagy 30 ezer koronán aluli pénzbün tétést ír elő. Néhány nappal múlt két éve, hogy megtartották Budapesten n Magyar írók Elsö Kongresszusé'. Ezen a négyinnpos tanácskozáson hat szegedi iró vett rész'. A 400 tagú kongresszuson feledhetetlen é'mény volt- látni és hal. lani a világhírű szovjet és más nemzetbeli Írókat, Boris Polevoj', Szemjon Babajevszkijt, Konaztan. tyin Fcgyint, Andersen Nexő', Jor. ge Arnadot és a többieket. A négynapos kongresszus meg. mérte a hat év alatt megtett utat, felsorolta elért nmgy eredményeinket, s megjelölte kijavítandó hibáinkat-. Pártunk Révai JózSet elvtárs szavával szólott nagyjelentőségűén és széles perspek'ítékat nyújtott. Most, a Kongresszus második évfordulóján, a választások küszöbén szükséges; hoigy megvizsgáljuk, hogyan to'jesitétte a rábízott feladatokat. az Írókongresszus kitűzőt' céljait, az írószövetség Szegedi Csoportja. A Szegedi Csoport munkáját ki. felé főleg « Tisza1 áj, valamin' a rendezvényeik jelzik. E két év alatt a folyóirat megerősödött, pé'dányzáma megnőtt (az igény' nem tudják kielégíteni), eokan várják és olvassák. A Titó-hntár közelében a szegedi Írók békeharcos leiadatai nagyok. Az e'»ö évben néhány vers jelezte ennek teljesedését, de a másodikban a Sz'álih- én Kossuth-díjas Nagy Sándor növel éjn, a Délszláv ball d i n -Délraagyarországban", Lidi Ferenc és László Ibolya s má. j s(.k I i-ebb versei, s « legújabban különnyomatban megjelent Lödi: j Ivínkü cimü e'.beezé'ö költeménye je'rlk a b*':ebeireos feladat egyre jobb tel'esftésé'. Nagy Sándor drámát ír a novellából, amely * titóista Jugosz'áviáról szól. Ez év. ben a s-egedi Békebizot'sággal anmeg a szegedi faladataikat kéton tárgyalták írók ilyenirányú A haladó hagyományok megbecsülése, az iroda),mi éa kulturális örökség elsajátítása nélkül eiképzelhetáílea n harc a sematizmus és a kozmopolitizmus ellen — mondotta két éve Révai József. E téren a szegedi Csoport igen sokat tett. Rendkívül gazdag tartalmú, értékes írások foglalkoztak Jó. zeef Atti'a ismeretlen kéziratéivá], Mikszáth kiadatlan leveleivel. Ju. há6z Gyulával kapcsolatban u 19.es forradalmunkkal, Kálm-íny < Lu jóssal, Móra Ferenc parasztjaival, a Rózsa Sándor-regény nyelvével, Ady Endrével. Geréb György, Vajda László PétoT László és mások tanulmányai országos érdeklődést. váltottak kl. Geréb György Irodalom és lélektan kapcsolata, valamint Komensky Amos Jánosról szóló alapvető Írásai különnyomat- j ben is megjelenték. Kitűnő Vajda László Leo Tolsztoj-tanulmánya, Itt kel megemlíteni Osváth Béla dramaturgiai tanulmányai' is. — ] Ezekből íróink művészetük elmélyítése és mesterségbeli részének fejlesztése szempontjából még 'öb. bet tanulnának, ha ezeket maguk között is megvitatnák. Van bajiam — s ez nnm egészséges — néhány szegedi köl'öben a mindenáron való formabonlásra. formaúiításra, aminek indokolatlan eről'e'óse könynyen zsákutcába viheti fejlődésünket. Nemzeti fonnánk gazdag kincsesbányáját tobbször keU (orgatiiiok a szegedi költőknek. Témaválasztásukban általában helycsen járnak el, mert többnyire a ményezés történt, Maga a Csoport összetétele a legjobb bizonyíték erre. hiszen a fogság többsége 25 éven aluli, — De dönti) fordulat — n Népművelési Minisztérium jóvolfá. ... . , . , , .,. . , i ból — ez év februárjától ven. amií /'fl,"0- ™ 0.1 ta"ul-Utn az írószövetség négy vL unk eleget, eot a szovjat .rőté- déki városba0i k^ük Szegeden is, 'TtLZ^t^J* lektorátust nevetési osztag thC to't fol. Azóta gombamodra meg. szaporodott a kéziraitok mennyisége Szegedi írók az írókongresszus útmutatásainak megvalósításáért máról vagy a közelmúltról írnak. Kevesebb írás foglalkozik — a régebbi magyar múlttal, de ezek kiemelkedő írások. (Llyein a Kos. 6uth Lajos Szegeden cimü elbeszélés, a Szeged cimü elbeszélő költemény, amely könyvalakban is megjelent, ilyein két 1848-as témájú drámarészlet.) Az írók kapcsolata az élettel javuló, de még nem kielégítő. Irodalmi körök létesítését segítik elő, azokat patronálják, ajkalmi. tég járnék ki egyes üzemekbe. Ezen a téren még nem rend. szeres a Csopon munkája. Pedig az eszmei szegénység, az elvloleiiség, a vázlatosság, a sematizmus elleni küzdelemnek ez kitűnő útja. A szegedi írók kevés irása szól az újtfpusú ipari munkás győzelméről, önmaga, a tár. gyi nehézségiek ós a még soraiban megbúvó ellenségen aratott harcairól és diadalairól. Itt fokozni kell a munkál. A Szegedi Csoportneje küzdenie kel] az ipari témákér' ós azok művészt megírásáért. Szép kezdeményezések vannak. Ilyenek Dér Endre, Lődi Ferenc, Petrovácz István, László Ibolya, Juhász Róbert versei épülő új országunkról. Prózájuk e téren szegényesebb. Tarján István elbeszélése igen biztaté eredmény. Ki kell emelnünk a szegedi írók jó munkáját egy.egy nagy ünnepünk alkalmával. A nagy Sztálinról, Rákosi elvtársról. Beloienniszról, az SZKP XIX. kongresszusáról sok és jó írást je entettek meg. Révai elvtárs azt mondotta a Kongresszuson, hogy a környező bárén sokat tettek. Érdemes felsorolni. oz utolsó kél évben kiktől fordítottak verse': Toljkanov. Dolmfttovszkij, Lukonyin, Rihogyko, (ami okvetlenül minőségi javulásra • "ZJ-l LUIV-ULM m, IMllUVVIVU, ,, . . • i ,1 Nyedogonöv, Bednij Duhavtésnüj- xe'e>>'. 8 ^P. .™nt nap jeténtkez. Szlobodszkoj, Szimonov, Iszakov- ^A"!!* gzkij, Bleslasu, a cseh proletárköltő: Jiri Wolker, az albán Memo Meto, a török Nnzim Hikme', a koreai Tju Szón Vontól. Legutóbb pedig Babajevszkij egy Igen szép bosszú elbeszélését közölte a folyóba' Pataki Szilveszter kitűnő for. dításában. A önkritika csak néhány írónak gyenge oldala. Leg'öbbjük meg. érzi, hagy a bíráló Szó őérette, jobb, színvonalasabb müveiért van. A Szegedi Csoport legfőbb feladaté kel', hogy legyen u sematizmustól mentes, az élet mélységeit, év átáll körülbelül 280 verset, elbeszélést, drámai kísérletet nyújtót, tok be lekforizálás végett. A szerzők r#zletes írásl>eli elemzést kap. rak, esetleg szóbeli tárgya'ásban beszélik meg műveiket. Igy fejlődésük meggyorsul s ha valóban tehet, ségesek — mint ahogy máris sok tehetséges dolgozó tűnt föl —, nem sokára jó műveket alkotha[Dak. A továbbiakban in igen sokat várunk a lektorátus intézményétől, nmi vég" eredményben az írókongresszus eredménye. Szórni kell arról is, hogy o Sato. v a lóság á' tükröző frá« A szegedi ^ epikusok ember ábrázolása még | *!k ^ertege a Szeged, Cse. sok kívánnivalót hagy maga után. fartn-k, hanem a Csoport f0 elcszto Szatírában kitűnőt alkotnak (Lődi Ikovásza IS. Jaklnek jelenlété, segíti) tanaesn rendkívül has/noíok n tag. ság fejlődésére. Irányításával — pártunk útmutatása szeriir — brosúrák és a Tiszatáj vátésriás: számának elkészítésével, a „Délmagyarország".ban, a „Vihar rok". ban. a-> üzemi lapokban ír' 1) rcos választási írások, kuitúrműsorszá. mok alkotásával, személye: zereplések egész sorával a Magyar írók I Szövetsége Szegedi Csoportja ott Kékesdi, Nagy Sándor, főleg a klerikális reakció e'len írt írásai), de a pozitív mai hős még hiányosan jelentkezik, főleg a paraszttémájú Írásokban. Módszeresebben kell titnulniok az íróknak és költőknek. A két év előtti I. Ir 'kongresszus megállapította, hogy Magyarországon az írói ntúnpótuís nem jut szó. hoz. „Túlkevéssi alkalmaztuk az in- áll a választási harcban, hogy má. tenzív egyéni foglalkozási fiatal író. !7"é" " Népfront győzelme vi. .,,„,. , ... . ... | lúggá kiáltsa :i magyar nép beke. inkkal* — mondotta Révsu elvtárs. I akaratát. Szépeden e téren igen sok jó kezdi" Somfai László