Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-06 / 104. szám

2 R SZERDA, 1953, MÁJUS í. Pártélet • A Szegedi Kenderfouógyár pártszervezetei és népnevelői a pártkiadványok jobb felhasználásával javítsák meg az agitációs munkát Egész országunk dolgozó népe lelkesen készül • méjug 17-i válasz­tásokra. üzemeinkben új termelési eredmények bizonyítják dolgozóink hűségéi, szeretetét pártunk és álla. minik vezetői iránt. Dolgozóink munkakedvét nagy­mértékben növelte a Függetlenségi Népfrontnak az elmúlt hetekben megjelent választási felhívása éa a számos választási brosúra, melyek írásos bizonyítékai elért eredményeinknek, „A Magyar Dol. gozók Pártjával áz életi, a szocaliz. mus épftéáónek útján" című brosúra például visszavezeti a dolgozókat közvetlen a felszabadulás utáni időkbe, a földosztáshoz, az inflá­ció nehéz hónapjaiba és abba az időbe, amikor Rákosi elvtárs és a párt vezetésével győzelemre vittük hároméves tervünket. A brosúrában megclevenedinek ötéves tervünk ada­tai is. Bemulatja a füzet, hogy az épülő Sztálinvárosban 1954-ig négyezer család számára épül lakó­ház. A hatalmas Sztálin Vasmű pe. dig egyharmaddal több vasat ad 1954 végére, mint amennyi az 1949-cs éviben az egész évi vaster. melésünk volt. Komló, Inota., Ka­zincbarcika neveit ma már minden magyar dolgozó Ismeri Tudjuk azt is, hogy a jövő óv végére nehéz. Iparunk termelése nz 1949-es terme* lésünk négyszeresére emelkedik. Ez azt jelenti, hogy újabb kombájno­kat, traktorokat kapnak falvaink, új gépeket bányászaink és a szegedi üzemek is. Ezekről beszél Márfi Mihály, a Szegedi Kenderfonőgyár vizeafonó­jának kisgyűléeén. Adatokkal, szá­mokkal bizonyítja, iiogy pártunk, kormányunk valóraváltotta mind­azt, amit igfért. Az 6 üzemük is hatalmasat fejlődött az elmúlt évek alatt, bölcsőtét, öltözőt, kultúrter­met kaptak, de tudja, hogy most a választások élőt} kevés csak ezekről beszélni, A Népfront által kiadott brosúrák sok segítséget nyújtanak neki, A brosúrák gondosan aláhú­zott aorai bizonyítják, Márfi elv. társ felhasználja azokat Most Révai és Gerő elvtársak beszédéből készít jegyzeteket, hogy megbeszélje a vizosfonó dolgozóival, miről be­széltek pártunk vezetői, milyen fel­adatok várnak a Szegedi Kender dolgozóira tervünk valóraváltásá­ban a Á brosúrák és agitációs füzetek nz üzem minden alapszervezetéhez eljutottak, de sok népnevelő és pártveze|ő6égi tog még nem ismerte fel jelentőségüket. Nem látják, hogy e füzetek nélkül nem tudnak meg­felelő agitációs munkát végezni­Sz. Nagy Józsefné és Szélpál lm. rén'é az előfonó üzemrósz dolgozói Petőfi.telepen végeznek felvilágosító munkát. Lelkiismeretesen eljárnak a hozzájuk beosztott családokhoz, el. beszélgetnek velük, de mégsem ki­elégítő agitáció? munkájuk. Minden alkalommal csak általánosságokról beszélnek, nem tudják ötéves ter­vünk számadatait. Igy agitációjuk nem elég meggyőző, nem elég mozgósító a kívülálló dol­gozók számára. Nem ismerik a ki­adott brosúrák anyagát, mely pon­tos felvilágosítást ad arról, hogyan agitáljanak népnevelőink a dotgozó parasztok, az üzemen kívül álló dolgozók között A brosúrákat nem. csak nekik, népnevelőknek kellene alaposan ismerni, hanem agitációs mimikájuk közben azokkal a csalá­dokkal is meg kellene ismertetni, ahová eljárnak felvilágosító munkát végezni. Meg kell mutatni a család, látogatás alkalmával dolgozó pa. rnszt jóinknak, hogy acéltermelé­sünk, melyből számukra a trakto­rok s a gépek készültek, öt év he­lyett az elmúlt három év alatt el­érte a másfélmillió tonnát- Beszélni kell arról is, hogy középiskoláink­ban ma kétszer annyi fiatal tánul. mint a felszabadulás előtt és a fő. iskolák hallgatóinak 56 százaléka munkás, és parasztfiatal. , Zöld Anna elvtársnő agitációján is meglátszik, hogy keveset foglal, kőzik a Népfront által kiadott fü­zetekkel. Agitációjában csak arra hivatkozik, amit már ctddig elér­tünk. ö sem beszél ragyogó jövőnk. ről, melyet elénk tér a Népfront felhívása. Nem beszél arról, hogy a Tiszalöki Erőmű .után felépítjük a Dunai Vízieröművet, az öntözött területet 700.000 kataszteri holdra emetjük, s ez nagymértékben emeli majd mezőgazdasági termelé­sünk átlagát. Arról sem beszél, hogy a következő ötéves tervben újabb 250 ezer lakást építünk, ami elősegíti dolgozóink minél nagyobb száma egészséges, napfényes lakás­ban élhessen. Mindezek mellett azonban arról ig beszélni keU népnevelőinknek, hogy e tervek valóraváltása kemény mun. kát, a terv. a begyűjtés maradék­talan teljesítését követeli meg üzemi dolgozóinktól és dolgozó parasztja­inktól- Arra kell gondolniuk tehát, hogy mindé,, nap, miniden óráiban nemcsak ötéves tervünk megvalósí­tásán dolgoznak, hanem az új öt. éves terv alapjainak lerakásán is. Az, hogy a Szegedi Kenderfonó­gyár népnevelői nem használták fel megfelelően a brosúrákat elsősor­ban az iizeiui pártbizottság mulasztásának következménye. A pártbizottság nem hívta fel megfe­lelően az alapszervezeti titkárok fi. gyeimét a brosúrák felhasználásé, nak fontosságára. El kellett volna érni azt. hogy az alapszervezetek, né] megbeszéljék egy-egy brosúra helyes felhasználását üzemük terü­letére, Az egyes brosúrák hatalmas segítséget nyújtanak és konkrét alapo; adnak a választási agitáció­hoz Népnevelő értekezleteken is­mertetni kellett volna egy-egy bro. súra rövid tartalmát, hogy ezzel is felhívják azokra a népnevelők fi­gyelmét. Az a feladata tehát a Szegedi Kenderfonógyár pártszervezeteinek, hogy a brosúrák felhasználásában elkövetett mulasztásokat minél előbb kijavítsák- El kell émiök, hogy az üzem minden népnevelője a hátra­lévő iriöben alaposan megismerje a választási brosúrákat és fel is hasz­nálja azokat az agitációs munka megjavítására. Az alapszervezetek vezetőségének mindent meg kell tenniök azért, hogy javuljon az agL táció színvonala és népnevelők min­den dolgozóhoz eljutva mozgósítsa­nak a választási békeverseny sike­réért, « Magyar Függetlenségi Népfront győzelméért. Indokína népei egyre szélesebb egységfrontban harcolnak a francia betolakodók ellen Pártzi (.IfTl) PateLLao felsza­badító néphadserege, amely nagy. arányú támadó hadműveletet in4í. t0tt a francia megszállók ellen, már háromnegyedrészben bekerítette Lu­ang Prabang fővárost, a „király'' székhelyét. Pierre Courtode a „l'Humanité"­bau utál bizonyos washingtoni poli. tikai körök mesterkedéseire, ame. lyekkel azt akarják elérni, hogy a vietnámi háborút az ENSZ égisze alatt folytáthassák. Ila megvizsgáljuk a felhozott ürügyet, az állítólagos ..Patellaoiin­víziót", világosan látszik ennek a mesterkedésnek provokatív jellege — mutat rá Courtade. — Valóban, a háború „nemzetközivé lételének" terve Sokkal előbbi, mint a hadműve­letek kiterjedése Patát"Laora. Foster Dulles a „nemzetközivé lé. led" szakértője. Az a tény, hogy je. lenleg ő irányítja azt a mesterke­dést, amely Indokínában „koreai helyzetet" akar létrehozni, aláhúzza a helyzet súlyosságát A koreai és a vietnámi háború „nemzetközivé tétele" közt különb, ség van s ez Franciaország számá­ra döntá fontosságú. Míg Koreában aiz ENSZ zászlaja atátt működő in­tervenciós csapatok zöme amerikai, addig Indokinában a franciák azok, akiknek emberanyagot kell szolgál­tatuiok a háború kiterjesztéséhez. Valóban, az indokínai háboní „nemzetközivó téteié".nek célja nem Franciaország helyzetének könnyí­tése, haneiu Amerika megsegítése, hogy az amerikaiak tovább folytat­hassák Ázsiában a háborút a fran­ciák vérével. A francia kormány most odáig süllyedt, hogy franciák vérével akar fizetoi az „Off Shore" rendelések dolláraiérl. És mindezekre azt hoz. za fel ürügyül, hogy Patetlao „füg­getlenségét" védi a patetiaoiak el­len. Békét kell kötni. Az igazságosé* becsületes béke azonnal lehetséges — fejeződik be Pierre Courtada cikke. 4 Rosenberg-házaspár megmentéséért küzdő országos bizottság levele Eisenhotverhes Gyermekápolónőképző tanfolyam indul Budapesten Párizs (MTI). Mint az „AFP" jelenti, a Rosenberg-házaspár meg. mentéséért küzdő országos bizottság levelet intézeti Eisenhower elnök­höz, kérve, hogy egy új okmány megvilágításában tanulmányozzák út újból a Rosenberg.ügy iratait. A szóban forgó okmány Dávid Green. glass koronatanú feljegyzése, amaly Greenglassnak a bíróság előtt tett vallomásaival teljesen ellen tát»» megállapításokat tartalmaz. v Az egészségügyi minisztérium két­éves gyermekápolónőképző tanfolya­mot indít májusban Budapesten, a Jahn Ferenc iskolában (VIII., Pus. kin-u. 4.) A tanfolyamra 17—30 éves, egészséges nők » jelentkezhet­nék, akik legalább az általános íSl kola 6 osztályát elvégezték. A fel­vételi kérelmeket május 10-ig kell I>enyujtani oz iskola vezetőségéhez. A kérelmekhez saját kezűleg írt ön. életrajzot, születési, iskolai, ' ható­sági vagyoni, körzeti orvosi bizo­nyítványt s ha a jelentkező már dol­gozott, működési bizonyítványt is keU csatolni. Az első évben a részt­vevők teljes ellátást, lakást és havi 116 forint tanulmányi segélyt kap­nak, a második évben kórházak gyermekosztályain fizetés mellett folytatnak gyakorlatot- A tanfo­lyam sikeres elvégzése után a hall. gatók elhelyezéséről az egészségügyi minisztérium gondoskodik. i Amnesztia a Csehszlovák Köztársaságban Prága (TASZSZ). A csehszlovák sajtó közölte a köztársasági elnök és a kormány amnesztia.rendele. leit. „Népünk egysége — állapít ja meg a rendelet — és a köztársaság iránti határtalan odaadásai záloga annak, hogy állami és társadalmi rendsze­rünk alapjai még jobban megszilár. dúlnak, ha azok számára, akik n törvény ellen vétettek, alkalom nyí. lik arra, hogy szabad polgárokként bekapcsolódjanak az egész nép építő erőfeszítéseibe". A rendelet értelmében elengedik a javító jellegű büntetéseket; a bűn­cselekmények miatt szabadságvesz­tésre ítélt személyek büntetésének Időtártamát egyharmaddal, de leg. alább egy évvel csökkentik: az egy évre, fiatalkorúaknál két évre el­ítélt személyek teljes amnesztiát kapnak. A teljes amnesztia kitérjed a terhes nőkre és azokra a tíz éven aluli gyermekekkel biró nőkre, akik. nek büntetését két évben állapítot­ták meg, vagy löbb évben, de hát. ra-lévő büntetésük nem több két év. nél. Beszüntetik az eljárást az olyan bűnügyekben, amelyekuél a lörvény két évig terjedő börtönbüntetést ír elő. Az életfogytiglani elzárásra ítél. tek büntetését 20 évi börtönre váL • tóztatják. Amnesztiát kapnak a BÚ. I lyosan beteg elítéltek, a 60 éven I felüti férfiak és az 55 éven felüli nők. Az amnesztia kiterjed a 20 ozer koronáig terjedő pénzbünteté­sekre is. Nem terjed ki az amnesztia azok­ra a személyekre, akiket államette. nes tevékenységért, állami vagyon eltulajdonításáért és rongálásáért, vagy háborús propagandáért ítél" tek el. A „Csehszlovák Távirati Iroda" közli a Csehszlovák Köztársaság el. nőkének rendeletét a tényleges szol­gálatban álló katonák által riköv®. tett vétségek amnesztiájáról. A rendelet értelmében elengedik azoknak 0- katonáknak a büntetésé', akiknek egy évi eltöltetlen szabad­ságvesztés büntetésük maradt bátra, valamint egyharmadra csökkentik az egy évnél hosszabb időtartamú szabadságvesztés büntetésre ítéltek büntetését. Elengedik a harmincezer koronáig terjedő pénzbüntetéseket és egylTBr. madara csökkentik a 30 ezer kora. nán felüli pénzbüntetéseket.. Megszüntetik az eljárást olyan vétségek ügyében, amelyeket n ren­delet kibocsátása előtt tényleges szolgálatban álló katonák követtek el. ha ezeknél a vétségeknél a 'ör­vény egy éven aluli szabadságvesz­tést. vagy 30 ezer koronán aluli pénzbün tétést ír elő. Néhány nappal múlt két éve, hogy megtartották Budapesten n Magyar írók Elsö Kongresszusé'. Ezen a négyinnpos tanácskozáson hat szegedi iró vett rész'. A 400 tagú kongresszuson feled­hetetlen é'mény volt- látni és hal. lani a világhírű szovjet és más nemzetbeli Írókat, Boris Polevoj', Szemjon Babajevszkijt, Konaztan. tyin Fcgyint, Andersen Nexő', Jor. ge Arnadot és a többieket. A négynapos kongresszus meg. mérte a hat év alatt megtett utat, felsorolta elért nmgy eredményein­ket, s megjelölte kijavítandó hi­báinkat-. Pártunk Révai JózSet elvtárs szavával szólott nagyje­lentőségűén és széles perspek'í­tékat nyújtott. Most, a Kongresszus második év­fordulóján, a választások küszöbén szükséges; hoigy megvizsgáljuk, ho­gyan to'jesitétte a rábízott felada­tokat. az Írókongresszus kitűzőt' céljait, az írószövetség Szegedi Csoportja. A Szegedi Csoport munkáját ki. felé főleg « Tisza1 áj, valamin' a rendezvényeik jelzik. E két év alatt a folyóirat megerősödött, pé'dányzáma megnőtt (az igény' nem tudják kielégíteni), eokan vár­ják és olvassák. A Titó-hntár közelében a szegedi Írók békeharcos leiadatai nagyok. Az e'»ö évben néhány vers jelezte ennek teljesedését, de a második­ban a Sz'álih- én Kossuth-díjas Nagy Sándor növel éjn, a Délszláv ball d i n -Délraagyarországban", Lidi Ferenc és László Ibolya s má. j s(.k I i-ebb versei, s « legújabban különnyomatban megjelent Lödi: j Ivínkü cimü e'.beezé'ö költeménye je'rlk a b*':ebeireos feladat egyre jobb tel'esftésé'. Nagy Sándor drámát ír a novellából, amely * titóista Jugosz'áviáról szól. Ez év. ben a s-egedi Békebizot'sággal an­meg a szegedi faladataikat kéton tárgyalták írók ilyenirányú A haladó hagyományok megbe­csülése, az iroda),mi éa kulturális örökség elsajátítása nélkül eikép­zelhetáílea n harc a sematizmus és a kozmopolitizmus ellen — mon­dotta két éve Révai József. E té­ren a szegedi Csoport igen sokat tett. Rendkívül gazdag tartalmú, értékes írások foglalkoztak Jó. zeef Atti'a ismeretlen kéziratéivá], Mikszáth kiadatlan leveleivel. Ju. há6z Gyulával kapcsolatban u 19.es forradalmunkkal, Kálm-íny < Lu jós­sal, Móra Ferenc parasztjaival, a Rózsa Sándor-regény nyelvével, Ady Endrével. Geréb György, Vajda László PétoT László és má­sok tanulmányai országos érdek­lődést. váltottak kl. Geréb György Irodalom és lélektan kapcsolata, valamint Komensky Amos Jánosról szóló alapvető Írásai különnyomat- j ben is megjelenték. Kitűnő Vajda László Leo Tolsztoj-tanulmánya, Itt kel megemlíteni Osváth Béla dramaturgiai tanulmányai' is. — ] Ezekből íróink művészetük elmé­lyítése és mesterségbeli részének fejlesztése szempontjából még 'öb. bet tanulnának, ha ezeket maguk között is megvitatnák. Van bajiam — s ez nnm egészséges — néhány szegedi köl'öben a mindenáron való formabonlásra. formaúiításra, ami­nek indokolatlan eről'e'óse köny­nyen zsákutcába viheti fejlődé­sünket. Nemzeti fonnánk gazdag kincsesbányáját tobbször keU (or­gatiiiok a szegedi költőknek. Témaválasztásukban általában he­lycsen járnak el, mert többnyire a ményezés történt, Maga a Csoport összetétele a legjobb bizonyíték erre. hiszen a fogság többsége 25 éven aluli, — De dönti) fordulat — n Népművelési Minisztérium jóvolfá. ... . , . , , .,. . , i ból — ez év februárjától ven. ami­í /'fl,"0- ™ 0.1 ta"ul-Utn az írószövetség négy vL unk eleget, eot a szovjat .rőté- déki városba0i k^ük Szegeden is, 'TtLZ^t^J* lektorátust nevetési osztag thC to't fol. Azóta gombamodra meg. szaporodott a kéziraitok mennyisége Szegedi írók az írókongresszus útmutatásainak megvalósításáért máról vagy a közelmúltról írnak. Kevesebb írás foglalkozik — a régebbi magyar múlttal, de ezek kiemelkedő írások. (Llyein a Kos. 6uth Lajos Szegeden cimü elbe­szélés, a Szeged cimü elbeszélő költemény, amely könyvalakban is megjelent, ilyein két 1848-as té­májú drámarészlet.) Az írók kapcsolata az élettel ja­vuló, de még nem kielégítő. Iro­dalmi körök létesítését segítik elő, azokat patronálják, ajkalmi. tég járnék ki egyes üzemekbe. Ezen a téren még nem rend. szeres a Csopon munkája. Pedig az eszmei szegénység, az elvloleiiség, a vázlatosság, a sematizmus elleni küzdelemnek ez kitűnő útja. A szegedi írók ke­vés irása szól az újtfpusú ipari munkás győzelméről, önmaga, a tár. gyi nehézségiek ós a még soraiban megbúvó ellenségen aratott har­cairól és diadalairól. Itt fokozni kell a munkál. A Szegedi Csoport­neje küzdenie kel] az ipari témák­ér' ós azok művészt megírásáért. Szép kezdeményezések vannak. Ilyenek Dér Endre, Lődi Ferenc, Petrovácz István, László Ibolya, Juhász Róbert versei épülő új or­szágunkról. Prózájuk e téren szegényesebb. Tarján István elbe­szélése igen biztaté eredmény. Ki kell emelnünk a szegedi írók jó munkáját egy.egy nagy ünne­pünk alkalmával. A nagy Sztálin­ról, Rákosi elvtársról. Beloiennisz­ról, az SZKP XIX. kongresszusáról sok és jó írást je entettek meg. Révai elvtárs azt mondotta a Kongresszuson, hogy a környező bá­rén sokat tettek. Érdemes felso­rolni. oz utolsó kél évben kiktől fordítottak verse': Toljkanov. Dol­mfttovszkij, Lukonyin, Rihogyko, (ami okvetlenül minőségi javulásra • "ZJ-l LUIV-ULM m, IMllUVVIVU, ,, . . • i ,1 Nyedogonöv, Bednij Duhavtésnüj- xe'e>>'. 8 ^P. .™nt nap jeténtkez. Szlobodszkoj, Szimonov, Iszakov- ^A"!!* gzkij, Bleslasu, a cseh proletárköl­tő: Jiri Wolker, az albán Memo Meto, a török Nnzim Hikme', a koreai Tju Szón Vontól. Legutóbb pedig Babajevszkij egy Igen szép bosszú elbeszélését közölte a folyó­ba' Pataki Szilveszter kitűnő for. dításában. A önkritika csak néhány írónak gyenge oldala. Leg'öbbjük meg. érzi, hagy a bíráló Szó őérette, jobb, színvonalasabb müveiért van. A Szegedi Csoport legfőbb fel­adaté kel', hogy legyen u sematiz­mustól mentes, az élet mélységeit, év átáll körülbelül 280 verset, elbe­szélést, drámai kísérletet nyújtót, tok be lekforizálás végett. A szer­zők r#zletes írásl>eli elemzést kap. rak, esetleg szóbeli tárgya'ásban beszélik meg műveiket. Igy fejlődé­sük meggyorsul s ha valóban tehet, ségesek — mint ahogy máris sok tehetséges dolgozó tűnt föl —, nem sokára jó műveket alkotha[Dak. A továbbiakban in igen sokat várunk a lektorátus intézményétől, nmi vég" eredményben az írókongresszus ered­ménye. Szórni kell arról is, hogy o Sato. v a lóság á' tükröző frá« A szegedi ^ epikusok ember ábrázolása még | *!k ^ertege a Szeged, Cse. sok kívánnivalót hagy maga után. fartn-k, hanem a Csoport f0 elcszto Szatírában kitűnőt alkotnak (Lődi Ikovásza IS. Jaklnek jelenlété, segíti) tanaesn rendkívül has/noíok n tag. ság fejlődésére. Irányításával — pártunk útmutatása szeriir — bro­súrák és a Tiszatáj vátésriás: szá­mának elkészítésével, a „Délma­gyarország".ban, a „Vihar rok". ban. a-> üzemi lapokban ír' 1) rcos választási írások, kuitúrműsorszá. mok alkotásával, személye: zerep­lések egész sorával a Magyar írók I Szövetsége Szegedi Csoportja ott Kékesdi, Nagy Sándor, főleg a klerikális reakció e'len írt írásai), de a pozitív mai hős még hiányo­san jelentkezik, főleg a paraszt­témájú Írásokban. Módszereseb­ben kell titnulniok az íróknak és költőknek. A két év előtti I. Ir 'kongresszus megállapította, hogy Magyarorszá­gon az írói ntúnpótuís nem jut szó. hoz. „Túlkevéssi alkalmaztuk az in- áll a választási harcban, hogy má. tenzív egyéni foglalkozási fiatal író. !7"é" " Népfront győzelme vi. .,,„,. , ... . ... | lúggá kiáltsa :i magyar nép beke. inkkal* — mondotta Révsu elvtárs. I akaratát. Szépeden e téren igen sok jó kezdi" Somfai László

Next

/
Thumbnails
Contents