Délmagyarország, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-06 / 104. szám

SZERDA. 1953. MÁJUS «. 3 10-én I ^C^CSZtÓi nagygyűlés 4na^„yűléff előadója Nagy l m re elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának délelőtt 1 I I /I "''II 10árakor j Hódmezővásárhelyen tagja. a minisztertanács elnökhelyettese DOBÓ ILONA ÉS DOBÓ KATALIN PAROSVERSENYE a május 17-i választás tiszteletére 1951 őszén két fiatal lány jelent­kezett az Újszegedi Kendet- és Len. szövőgyárba: szövőnők akartak len. ni Azóta ott dolgoznak az üzem­ben és kiváló szövőnőkké váltak. A két testvér Dobó Hona és Kata­linL a leiszabadulás ünnepére indí­tott munkaversenyben, egy mű­szakba került és azóta egymás meU lett dolgoznak. Az első látásra semmi különös nincs munkájukban. A nagy szövődében egymás mel­lett torognak a gépek, a szövőnők, ügyes kezekkel kötik össze az el­szakadt szálakat. Egy pillanatra sem hagyják el gépjüket. Minden hibát észre vesz­nek és kijavítanak ügyesek és minden figyelmüket leköti munká­juk. Segítik egymás munkáját. Három héttel ezelőtt, termelési értekezleten megdicsérték mind­kettőjüket. Különösen lhna 124 százalékos teljesítményét emelték ki és Lakó Antalné párlcsoportve. ze'ő jó munkájáért szakszervezeti bizalminak javasolta. A két fiatal összenézni, egymásra mosolyog­tak, örültek a dicséretnek. Ilona telillt. — A választási békeversenyben versenyre hívom ki a húgomat. így születeti meg a két testvér között a párosverseny. Dobó Hona 5 százalékos túlteljesítést vállalt, Katalin pedig kettőt az eddigi ered­ményeikhez képest. A versenyben Ilonka járt az élen. — Seipes elvtárs — szólt « fia• talabbik, a művezetőjüknek. —* Csináljon valamit a gépnek, hisz a nővéiem 3—4 ezer vetéssel többel csinál. — A maga gépe lassúbb, hisz más szövetet is sző. Teljesítményét is ennek megfelelően számoljuk, csak igyekezzen tovább — válaszolt a művezető. , Katalin igyekezett. Szabadidejé­ben népnév élőmunkát végzett, — Május 17-én szavazok életem­ben először — mondotta el egyszerű szavaival, amikor a választásokra te­relődött a szó. — Fiatal vagyok, munkámat megbecsülik, jól keresek, tanulhatok ls minden lehetőség előt­tem áll. Édesapám géplakatos; sziir Dobó Ilona neve. Ebben az évben már 11 napos lervelönyt szerzett. A párosversenyben jelenleg is ö vezet 147 százalék az átlagteljesítménye. Ö is most szavaz először — de ezen­túl naponta több és jobb munká­val is. Szívvel, lélekkej dolgozik a két DlSZ.fiatal. Jó munkájukkal ak>ar­Vasárnap és hétfőn este közvetíti a magyar rádió Rákosi Mátyás elvtárs beszédét Rákosi Mátyás elvtárs beszédét a Magyar Függetlenségi Népfront bu. dapesti, Kossuth Lajos-téri válasz­tási nagygyűlésről a Magyar Rádió május 10-én, vasárnap este nyolc órakor a Kossuth adón közvetíti. Rákosi elvtárs beszédének kőzve­títését a Magyar Rádió május 11­én, hétfőn este nyolc órakor a Kossuth adón megismétli. (MTI) Különvonat indul Szegedről a vasárnapi Hódmezővásárhely! választási nagygyűlésre A Magyar Függetlenségi N'ip. front Csongrádmegyei Választási Bizottsága május 10-én, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel választási nagygyűlést rendez Hódmezővásár­helyen. A nagygyűlés előadója Nagy Imre elvtárs, az MDP Poli. tikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. A pagygyiilésre vasárnap Szegedről is — kedvezményes menetdíjjal — különvonat indul- Ezzel kapcsolat­ban bővebb felvilágosítást a Sz«­gedl Városi Népfrontbizottság és a vasúti jegypénztáraik adnak. A budapesti választókerület képviselőjelöltjei: Dobó Katalin és Dobó Ilona leimtől sokszor hallom, hogy « múltban milyen nehezen éltek. Ne. kem szép élet jutott osztályrészül » ezért köszönetemet jó munkámmal fejezem ki. Üzemünkben folyik a választási békeverseny és én már túlteljesítettem vállalásomat, leg­utóbbi termelési eredményem 127 százalék volt. A nagy versenytáblán ott díszlik nak hozzájárulni, hogy partijuk mihamarább elérje a sztahánovista szintet. Jól keresnek. A csatádnak több mint háromezer forint jöve. delme van. Telik mindenre, ruhára, szórakozásra. S ezért a szép élet­ért, a két testvér előli álló hatal­mas lehetőségekért szavaznak jó munkájukkal is a Népfrontra. M. T. A népbetegségek leküzdése A népbetegségek elleni küz­deJemben különösem a tuberkulózis terén igen jelentős, számokban jól leméibet<> eredményt, értünlk el a felszabadulás óta. A gümőkór halá­lozás 57 százalékkal csökkent. 1945-beín tüdőbeteggondozó inté­zeteink háborús épületkára 60 szá­zalékos, felszerelési vesztesége 90 százalékos volt, ée, ezt nemcsak pó­tolni sikerült, de ma számban és minőségi munkában is messze túl­haladják intézményeink a háború elöfli színvonalat, így például (íz­szer annyi nagysebészi beavatkozást végeznek el tudósosztályaink, mini a háború előtt ars ujon. nan lésített központi tuberkur losts diagnosztikai laboratórium pe. dig ma egy nap alatt több vizsgá­latot végez a gümőkór felderítésé­re, mint amennyit felszabadulás előtt egy év alatt végeztek az or. saág egész területén. 1929-ben még tízszer annyi mun. kás és paraszt halt meg gümőkőr­ban, mint tehetős polgár, mivel nem juthattak be 0 szanatóriumokba, pedig a gazdasági válság idején o tuberkulótikusok számához képest kevés szanatóriumi gyógyintézeti ágyak több mint egyötöde üresen állott. Ma a osontgümőkór kezelé­sére szolgáló ágyak száma több, mint sg százalékkal nőtt. A gyer. mektúberkulósis gyógyítására szol­gáló intézmények is nagyot, fejlőd­tek, a Szocialista egészségügyi terv. gazdálkodás révén érvényesülő terü. téti elv alapján, & gyógytényezők helyesebb kihasználását a vándor szakorvosi tömeges szűrővizsgálatok révén a gümőkóros esetek korai fel. derítését lehet biztosítani. Van rá eset, hogy a sportorvosi intézet röntgen készüléke előtt derül ki az akfív futballistáról, hogy fertőző gümokórja, kavernáj.a van: a tüdő. beteggondozó intézetek pedig va. lóságos nyomozó munkával derítik ki családi fertőzések esetén, hogy a gyermek a mit sem sejtő nagy­anyától, vagy nagynénitől kapta a fertőzést éa így korán felderített esetek könnyebben gyógyíthatók, a fertőző géc felderítésével a ragályo­zás könnyebben elhárítható. Több mint kétmillió a gümőkór elleni BCG védőoltásban részesültek szá­ma és egyre gyakrabban részesítik ebben a védelemben wfc újszülötte, ket. A Szegedi Tüdőibeteggondozó In­tézet, mint a megye legjobb egész­ségügyi intézménye. ismételten nyerte el a megyei vándorzászlót, kakasszéki gyógyintézetünk sokat fejlődött a felszabadulás óta és or­szágos hírre tett szert. A rák elleni küzdelem terén a helyzet az, hogy e fontos népber tegség ellen nem volt kiépített szer. vzetünk a felszabadulás előtt. Pel. rovszkij profeszor kezdeményezésére indult meg csak nálunk 1948-batn a szervezett munka, amikor megkez. dődött országosan a 35 évesnél idő­sebb nők méh és emlőrák szűrővizs­gálata. A központi daganatkutató intézet felállítása után 0 kerületi daganatkutató intézetek, megyei on­kológusok, kórházi osztályok ren­delőintézetek munkájától, a felvilá­gosító munka sikerétől egyelőre nem várhatjuk azt, hogy a rák ese. tek száma is rövidesen felére csök. kenjen, mint a tuberkulosisé, amely betegség leimenetelére a lakás és élelmezési viszonyok javulásának is nagy befolyása van, hanem éppen azt várjuk, hogy egyre több rák esetet sikerül olyan időben felderí­teni, amikor ÖB még műtéttel, vagy röntgen, rádiumkezeléssel meggyógyítható. Kezdeti szakában a rák gyógyítható betegség, s a rák konai felisemrésének tökéletesedése és az aktfv felkutatás révén egyre ritkábban kerülnek gyógyíthatatlan állapotban ai rákos betegek orvos elé. A trachoma, mint az Alföldön is elterjedt népbetegség, előfordulá­sára jellemző, hogy 193S.bcrn 15.000 tracliomást tartottak nyilván az or. szagban, de az erősen fertőzött Zala megyében a trachoma szakor­vosok tüzetes vizsgál,aita kiderítette, hogy kétszer annyi a trachomában szenvedők, mint a nyilvántartottak száma. A trachoma elleni küzdelem­ben ma már a klinikák és kórházak tr,achoma osztályain kívül a tra­choma ellenőrző orvosok és falusi trachomakezelő asszisztensnők is ré'sztveszniek. A kórházi gyógykeze­lésre időlegesen berendelt, szigorú ellenőrzés alatt tartott betegeket, akik túlnyomórészben földművesek, hetenkinti kiszállásokkal a közsé. gekben kezelésben részesítik: a kör nyezetüket megvizsgálva, a taraho. más gócokat felderítik, a trachomá­Sok számára külön mosdótálat, tö. rülközőt biztosítanak és így a ter. jedésnek gátat veinek. Nagy a1 eredmény azon ,a téren, hogy ma korábban kerülnek kezelésre a be­tegek és sokkal inkább kézben tartva a gyógyeredmény 0tt muta'kozik meg, hogy míg régebben hazánkban a vakok 7 százaléka trachoma kö. vetkeztében vesztette el szemevilá. gát, ma egyre ritkább a súlyos elha. nyag»H trachoma eset és a trachoma következtében megvakultak túlnyo­mó részben ,a felszabadulás előtti időben 'szerezték betegségüket. Kanyá Béla egyetemi tanár A% Állami Levéltár kiállítása a Népfront Bizottság kultúrtermében Uj szírinél gazdagodott a Nép­front Bizottság kultúrterme. Az Állami Levéltár dolgozói Szeged ée környéke Horthy-korszakbeli múltja dokumentumait állították ki. Az iratok beszédes emléked a múltnak, — rádöbbentenek a fel­szabadulás előtti Szeged dolgozói­nak sanyarú életére. Különösen jellemzőek a 30-as évek iratai: a gazdasági válsággal terhes idők, a munkanélküliség, a munkások, a szegedi bérlők és kis­parasztok, a diplomás értelmiség nyomora. Az eigyik kérvényben Írja Bábos Dezsőné, a Szentháxom. ság-utcáról: ,,... van egy tanuló fiam, 17 éves, a rossz étkezés tel­jesen legyengítette, mivel a nép­konyháról élünk..." 194,3-ban HaL mai Mihályt a háziúr kilakoltatta, mert nem fizettek. ,>. •. ű gyerme­kek éjjel hol az árokban, hol az út­testen alszanak" — amint a rend­őrnyomozó jelenti, au. anya héthó­napos áldott állapotban van, négy gyermekkel áznak a szabad ég alatt. Az is jellemző, ahogy az isko­láztatás ügyét intézték: Kiss Sán­dor a kunágptai Vajda-pusztáról írja 1942-ben: 80 gyermek részére nincsen tanító a birtokon ,„.. nem nevelnék itt 80 gyermeket, úgy, mint ökröt az istállóban, A szegedi főigazgatóság határozatát is a kérvény melleit olvashatjuk: „Nyíl. vántartásba feljegyeztem." A mult keserű emlékeit bizonyi­tó iratok mellett a falak fele van. iiap szép jelenünk képeivel. El­mondják ezek a képek, mennyi mindent kapott Szeged és az or­szág a felszabadulás után. A kultúrterem délután 4-től 8-ig, ünnepnap egész nap nyitva áll. Képviselőjelöltek: I. RÁKOSI MÁTYÁS, a minisz­tertanács elnöke, a Magyar Dolgo. zók Parija főtitkára. 2- Hidas István, a minisztert a. r.áes elnökhelyettese. 3. Apró Antal, építőanyagipari miniszter. 4. Harustyák József vegyipari munkás. 5 Földvári Rudolf, a Budapesti Pártbizottság titkára, vasmunkás. 6. Horváth Márton újságíró. 7. Pongrácz Kálmán, a Budapesti Városi Tanács elnöke, vasesztergá­lyos. 8. Barcs Sándor, a Magyar Tá­virati Iroda vezetője, újságíró, 9 Dr. Pesta László, a Budapesti Városi Tanács elnökhelyettese, or. vos. 10. Mekis József, a Vas- és Fém­ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, vasesztergályos. II. Bebrits Lajos közlekedésügyi miniszter. 12. Harrer Ferenc tanár. 13. Majlát Jolán, a Kultúrkapcso­latok Intézetének vezetője, tanár. 14. Vető Lajos evangélikus püs­pök. 15. Andlcs Erzsébet, a felsőokta. tási miniszter első helyettese, egye. temi tanár. 16. Friss István közgazdász, 17. Janza Károly altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, 18- Antos István, a pénzügymi­niszter első helyettese, közgazdász. 19. Sebes Ietyán, az Állami Ellen­őrző Központ megbízott elnöke. 20. Szekfü Gyula egyetemi tanár. 21. Herczeg Ferenc, a Tervhivatal vezetője, géplakatos. 22- Gáspár Sándor, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának titkára, autószerelő. 23. Hegyi Gyula, az Országos Testnevelési és Sportbizottság el­nöke, vasesztergályos. 24 Köböl József, az Építőipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, famunkás. 25 Martin Ferenc, a Kohászati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, vasöntő. 26- Benke Valéria, az Országos Béketanács titkára, tanítónő. 27. Kelen Béla, a Magyar-Szov. jet Társaság főtitkára, üvegtech­nikus. 28. Galló Ernő. a Nyomda és Pa­píripari Dolgozók Szakszervezeté, nek elnöke, nyomdász. 29 Vég Béla mintakészítő. 30- Csikesz Józsefné gyárimun. kás. 31. Nagy Mária textilmunkás. 32 Kádas István, a DISZ Köz­ponti Vezetőségének titkára, szer. számlakatos. 33, Nezvái Ferenc, a Budapesti Városi Tanács elnökhelyettese, bőr­ipari munkás. 34- Ács Ferenc vasesztergályos. 35. Bozsik József sportoktató. 36. Vajdai Lajosné, az MNDSZ budapesti titkára. 37. Lukács György Kossuth-díjas egyetemi tanár. 38. Zentaj József, az MDP kerü. leti párttitkára, vasöntő­39. Kopácsi Sándor rendőrkapi­tányhelyettes, esztergályos. 40. Buchinger Manó könyvkötő. 41. Dr. Bárczi Gusztáv, a Gyógy. pedagógiai Főiskola Kossuth-díja« igazgatója. 42. Szádeczky-KardoBs Elemér, Kossuth-díjas egyetemi tanár. 43. Molnár Ernő, az MDP loerü. leti titkára, vasmunkás, 44. Szabó Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző. 45 Peskó Lívia általánosiskolai tanítónő. 46. Gazda Géza Kossuth-díjas üzemvezetőhelyettes, esztergályos. 47. Ladányi Ferenc Kossuth-díjas színművész, 48. Vida Miklós mérnök. 49. Lengyel István sztahánovista famunkás. 50. Ivanlcs Frigyesné általános, iskolai tanítónő. 51. Vámos Ferencné kártolómun­kás. 52 Pioker Ignác KoSsuth-díjas gyalus. 53 Germadlcs Vilmos gépészmér. nők. 54. Miklós Árpád gépészmérnök. PÓTKÉPVISELŐJELÖLTEK: 1. Bozsóki Ferenc, a Vegyipari és Rokonszakmabeli Dolgozók Nem­zetközi Szakmai Szövetségének fő­titkára, vegyipari munkás. 2 Horváth Károly gyárigazgató, szerszámlakatos. 3. Suhajda József, az MDP keni. leti titkára, bőripari munkás. 4. Varga István, a „Duclos" Bá. nyagépgyár igazgatója, géplakatos. 5. Schumeth János vasesztergá­lyos, 6. Petr0vics Jánosáé, nz MDP kerületi titkára, bőripari munkás. 7. Kőhalmi Konrád textütechni. kus. 8. Horváth Richárd kanonok, • Katolikus Papok Országos Békebi­zottságának alelnöke. 9. Szabados László kerületi DISZ. titkár, vasmunkás 10 Balogh Lajóg, a -MÁVAG" pártíitkára, vasöntő. 11 Benedek Zoltán kohómérnök. 12! Vlda Gyula, a ,,Klement Gott. wald"-Villamossági Gyár pártbizott­ságának titkára, gépmunkás. 13. Dóra János technikus. 14 Vankó Gyula gyáirigazgató, sztahánovista gépészmérnök. 15. Fogarasl János Kossuth-díjas kohómémök. 16. Horváth Teréz színművész. 17. Vári Mártoimé termelőszövet, kez-eti tag. 18. Dr. Reggczi Emil, a Geodéziai és Kartográfiai Intézet igazgatója, mérnök. 19. Gyiiszü Kálmán sztahánovista szíjgyártó. 20. Nádasdy Kálmán, az Opera. ház Kossuth-díjas főrendezője. 21. Varga István, az „Újlaki Téglagyár" párttitkára, műszerész. 22 Nagy Józsefné fonónö. 23. Babiág Sándor szlahánovista esztergályos. 24. Bíró János, géplakatos. 25. Farkas Jánosné, a ..Magyar | Divaicsarnok ' kitüntetett elárusító. nője. 26. Takács Ernő gépkezelő. 27. Potz Tivadar üzemvezelő, sztahánovi.ria vas-szlergÁyos. 1

Next

/
Thumbnails
Contents