Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-19 / 92. szám

4 VASÁRNAP, 1853. ÁPRILIS 19. Vállalkozás oi taiuiiz áf köntöst húzott uz pgész tájra. Zö dcn bólogatnak a Iák u szán ló told feló. A friss lu. va«zj sz/l mag.megrázza a iák ko. rónáját és sietősen rohan tovább, Útján a gyengezöld búzatáblákat végigHöpri. A hajamma búzatáblák szélén két ember halad, lassú, ráérős léptekkel. Gazda szemévé] tekintenek & vetésre, — Nézze János bátyám, micsoda termés lesz itt. Nem győzzük learatni — mutat a földre Bozúki Mátyás, a Dózsa-tszcs fiatal brigád" vezetője. — Ne félj öcsém, majd a kombájn. Megbirkózik az a ouzavaj — válaszol Papp János s szinte már látja maga előtt a hatalmas gépe|, amint óriás szájával mohón nyeli az aranysárga búzát.,. — Hát az biztos, gyönyörű ter. mésünk lesz nz idén. Sétálnak, btszé gelnok. Ű|Juk olt visz el a faluban e Népfront bi. zoitság kultúrterme elölt. — Papp elvtárs! Jó, hogy Jön. Éppen magával akartain beszélni — szót ki az ajtóból Sipos elvtárs, n párttitkár. — Papp elvtára — mondja már bent az. irodában — tudja-e, hogy választásra kéxzUődünk? — Hogyne tudnám. Olvastam a Népfront felhívását. — Szere in'itk, ha ebben n mun, kában segítene. — Én? Mit tudnék én segíteni? — hökken meg nz öreg. — Idős xagyok én már ehhez. — Nagyon sokat — válaszol Si. pos elvtárs. — Elmondaná dolgozótársainak, mit jelent ez a választás. — Hogy, hogy mit jelenj? Hát választunk. 49-ben Js választottunk, most is vá'asztunk, — Sokan így gondolkodnak, mint -naga. Választunk és kész- Persze, a becsületes emberek a Népfrontra szavaznak. De nekünk úrra van szükségünk, hogy a válasz|ásra való készülődéa a termelőmunka új sikereit hozza magával a mezőgazdaságban is. nemcsak egyszerűen szavazatra. Nagyobb lendüli tat kell követnünk a munkában s ehhez em. lékeztetnünk kojl az embereket a múltra. Maga talán elfelej|ette, hogy 1932-ben egyült kubikolt apámmal a báró úrnál? — Én felejtettem volna el? — vág vis3za Papp János. Hirtelen eszébe jut n sztrájk, az öreg Bagi, a csendőrök sortüze. • ctpró bctqráesakbmi főznek esténkint az emberek. Egyik paprikáskrumplit, másik kukorical isztet vízben. Csak úgy magában. Jó nz a munkásemberttek. Benn az, istálló, ban almokat készítenek. A nagyságos báró úr a nyáron eladta lovait s most az isjálló üresen áll. A ku. bikosok kérték, hogy ott ulhncsa. nak. — Emberek, — szolt agy fiatalember, Balogh Ferenc. — Emberek figyel jetejt csak Idei Nem igaz.sug, hogy mindig kevesebbej fizetnek. — Nem igazság, nem igazság. Ezt ón is tudom, meg tudjuk valu. mennyien. Azt mond meg, mit csináljunk? Otthon az ase-zony már bárom napja nem főzött n gyerekeknek semmit. Pénzt ólig adok haza — szól közbe Papp János. - — Hogy mit csináljunk, megmon. doni én — veszi át ismét a szót Balogh. Azt. amit a kendergyárial: bent « városban. Mindenki meghökken. Balogh munka közben beszélt orrá', hogy Szegeden a Kendergyárban megtagadták a munkáj és több bért követeltek. Sikerült is nekik. A gyár. igazgató kénytelen volt emelni u bér;. —. Igaza van — kiáltják többen Balogh felé. — Nekünk is ssjrájkolni kell. Fizesse meg a munkál a báró úr, vagy ne csináltasson műutat, — Hohó, álljunk csak meg em. betek! Mi lesz, ha mindnyájunkat elküldenek, ha a báró úr beszünteti az útoainá ást? — kérdezi Ilagi bácsi, a legidősebb. — Nom kell begyullndni, kell a munka. A ntullkor mondta az úr, hogy hozat még Szentesről is emberek t — nyugtalják rrteg Bagit többen, TOül&n (I ktlbikoiok nem álltaís munkába: megszervez'-ék n sztráji O'. A talicskák felfordítva sorakoznak nz i tá ló előtt. Az emberek csoportokban beszélgetnek. Az intéző már korn hajnalban bi hajtott a városim és jelentette a báró úrnak: — A kubikosok nom Hkarnak dolgozni. Nem akarnak? ... Na, majd beszélők én velük. (ELBESZÉLÉS) A báró úr kocsiba ült s megkér, te a főkapitányt, jöjjön ki vele. Az udvaron őgyelegnek a kubiko. sok, amikor báró kisnánási Szabó Ödön úr mehajt n kastély elé. Az orr.tórek ös&zesereglent'k. •— Maguk miért nom dolgoznak?! — kérdi parancso.ó hangon. Balogh Ferenc előáll. — Nagyságos úr! Elhatároztuk, hogy addig nem dolgozunk, amíg nem kapjuk meg a munkánkért a kialkudott bért. Ezért a bérért nem bírunk dolgozni. Nem tudunk a családról gondoskodni, — Muga ne szónokoljon anynyit — szakítja félbe a beszélőt a báró. — Azt akarják, hogy brszün. tessem a munkáj? — kérdezi vára. kozóan. — Nem azt akarjuk. Fizessen becsületes bért, akkor dolgozunk — kiáltanak közho többen és valamennyien bólogatnak hozzá. — Hagyd, csak Ödön — mondja most felemelkedve a kocsitól a főkapitány. — Majd én beszélek velük. — Idehallgassatok! Ha azonnal nem mentek munkába, csendőrök, kel vitetlek el benneteket! — or. dítja 11 tömeg felé, — Nem félünk a csendőröktől! — kiabálnak feléjük többen. — A kialkudott bért adják, ne n csendőrökkel fenyegessenek — ordítják szinte valamennyien s megindulnak a kocsi felé. öklök cmo'. kednek a levegőbe, kemény markolással fogják az ásó nyelét. A kocsis a lovak közé vág és a négy |ó. mint a pslyhej, ragadja kl a hintót az udvarból, a veszedelemtói. &stére itttqfőttnek a csend, őrök. A felbujtót keresik. — Nincs itf setnmi felbujtó. Dolgozunk mi, csnk fizessenek. Az intéző azonban sutyibnn megrúgja Balogh nevét. A parancsnok Baloghot keresi. Balogh feláll: — Én vagyok. Az udvarban hirte'en néma, döbbonéira csend. Az emberek feszülten, izgatottan várják, mi lesz, — Magit velünk jön. A munkálok összenéznek, A csendben halk csattanás: a csend, őrszakaszvezelő kézi bilincset tesz Balogh kezére. Balogh megbilincselve a tömeg felé fordul. Beszólni Vikúr. A parancsnok azonban meglöki. A lökéstől n--ajdr.emföldre esik. — Emberek, viszik Baloghot! — horkan fel a dermedt csendből Papp János hangja. — Nem engedjük! Megölik! — kiált az öreg Eagi. A munkások szinte egy jelre előre indulnak. — Allj! — ordít n parancsnok. A tömeget azonban nem 'udja megállítani. A szürkületben magasra emelkednek az ásók, felvillan fényük a nap utolsó 6ugaral»ól. A parancsnok rémülten tekint körül. Tüzet vezénvol. A fegyverek eldördülnek. Az etólállók köziil többen földre esnek. A többiek átlépnek rajluk és rettenthetetlen dühvel veUk magukat a csendőrökre. Zuhognak az ásók a csendőrkoponyákra, vékony éliik alalt csontok ropognak... Papp János letérdel a földre. Ott fekszik öreg barátja. Bagi István. öt érte az első halálos lövés. Fórudl szive nrég dobog. János kinyitja az öreg feslett ingét: szíve fölött hat0lt testébe a csendörgolyó. Papp János szemét elfutja a könny: — Megtize'jük még ezt Pista bátyám. * CictUez Udt a tej, A tér 'úl«ó oldalán elegáns palota ragyog: a Majestic Hotel. Két sarkán mintegy ö'emeletnyi magasságban öles neonreklám sziporkázik. Hol zö'd, hol rózsaszín betűkkel csaknem ordítje, hogy nincs mesésebb ital a cocacoláDál. A villanylámpák vetttótányérja fölölt koromsö'ét az égbolt de a csinos parkocskákkal ékesített tér olyan fényárban úszik, hogy a leejtett gombos'ű sem vész el. Este nyolc óra van. — most kezd lüktetni itt a parazila-é'et. Nyihogó, ficánkoló mozicsilla, gok és bárlányok hada lepi el a sé'ányokat. fiáját egyik sem meri összecsukni a vastagon rámázolt lilavörös férték miatf, inkább vicsorítják műfogsorukat. mint az ótvaros macska. Félméteres szipkákból 6zívják a méregdrága amerikai cigarettát és csiklandó® mosollyal fújják bele a füstöt a részeg yenki tiszlecskék bárgyú arcába. Egy másik „éijeli menedékhely" első emeleti balkonján jól o'-vflshetó „A hálószoba fantomja" fel. írás és hogV szemléltető legyen a szöveg, fekete árnyék Jelenik meg szabályos Időközökben a mácét párttitkár isinél kérdez: ' sodik eme'e'sor ablakain. Vala. — Változott-e azóta az élete? — Hogy változott-e? Persze, hogy változott. 45-ben földet kaptam. Nyo'c holdat. 49-ben megalakult a tszcs, beléptem. A gyerek motort kapott 51-ben. A legkisebb lányom egyelőmre jár. Pleta, a középső fiú katonatiszt. Házamat is újra raktam. Nagyobb, mint volt. Tehenem is van. —• Látja, ezért is kell segíteni a választásnál — vcezi át a szót a titkár. — A Magyar Függetlenségi Népfront fs hívása kimondja, hogy a második öteves tervben el kell hagynunk a fcjle't tőkés országok egész sorát. A tervért, a békéért indulunk nrost harcba ezen a választáson. Azért, hogy jobban menjen a munka, hogy boldogabb jövőnk legyen. Ezt kell elmondani mindenkinek, akivel beszél. — Érti János bátyám? — Vállalja? Papp János lassan, vigyázva mondja ki a szót: — Vállalom. Elbúcsúznak, Papp János elindul a csoport felé. A tavaszi napsütősben ott játszik a szel a gyengezöld búzával. Szeme előtt a csoport épületei, mintha nőnének nagyra, hatalmasra. Magával beszélget: — Választunk. Jól fogunk válcsz'ani. BATKl JENŐ hol — valószínűleg a tetőterraszon — hirtelen sivalkodni kezd a jazz és len' megkezdődik a hastánc, p etpr Marás, középiskolai 'aA nár behunyja n szemét és elfordul. Sötét szörnynlakok ugrándoznak előtte, mintha a pokolba tévedt volna. Szédül, gyomra émelyeg. Két nap ó'n nem evett. A külvárosi élelmiszerboltok üresek, mindössze néhány Gmarikai konzervet árulnak, de legkevesebb 800 dinár darabja, ennyit nem bir el az ő ötezer dlnáros havi fixe'. Eszébejut, mit mondott neki a felesége. amikpr eljö't; — Péter, gondol) erie nz állation csöppségie. Ha ma éj jel nem tudok neki tejet adni, meghal. A szívem szakad meg Peler... — Tej, édes tej, — motyogja bágyadtan és erőszakkal próbál másra gondolni. Honnfin keri'sen? Legalább ne. volna rongyos a felöltője, akkor bejuthatna valahogy oda a szemközti kávézóba és hu másként nem, hát e'emelne egy üveget. Hiszen a gyerekéről van Szó, nem inna abból a tejből más senki. üres lélekkel, kongó fejjel elindul, maid megáll ismét. Szemébe tűnik egy könyvkirakat és a kultúrember ösztönös érdeklődésével olvasni kezdi a hangzatos könyvcímeket: ,.A halál öröme", ,.Csapdában n kéjgyilkos", „Vesztedre születtél: Ott éktelenkedik elélte az amerikai pornográfia minden műremeke. Nem törődik azzal, hogy valaki meghullja, hangosan gondolkodik. Hangjn erőtlen, haragnélküli. Az etásult, közönyös emberek méla suttogása: — Te/el adtatok, bitangoki Nem halljátok kiszagositolt szobakutyákí Meghal a Ham, ha nem adtok egy korty tejet... Es tétován lépkedni kezd a kivilágított kávéház irányába. Két kezét bclejnélyesz'i a kirojtotódzott kabátzsebbe. néhn megvakarja hetes szakállát és megy egykedvűen. Ta'án a végzet felé megy, de azért csuk megy, mert viszi előre a ké' ormótlan cipője oda, ahol kimondhatatlanul sok tej van. annyira sok. hogy elég volna talán az egész világnak. H

atalmas luxusautók suhan, nak el mellette. Már ott van a Majestic előtt, néhány Tommy jön szembe vele, durván hátbavágják, de 5 nem érzi az ütést. Csak a részegek kórueröhögésé' hallja. Nem baj. semmi nem baj most, hiszen ő 'elet v'«z haza a kisfiának. Először szépen kéri majd, hogy adjanak azért a pár dinárért, amit a markában szorongat, bizonyára megértik, hogy nem őneki kel', hanem beteg gyermekének. A ho'el főbejáratánál hirtelen kitisztul az agya. Egész sereg libériás inasba ütközik, akik ördögi ügyességgel gördítenek lefelé _ a lépcsőkön egy aranyossztgé'.yű perzsaszőnyeget. Lent a virágágyak köz.t csillogó Ford-au'ó áll s amint a szőnveg vége eléri a karosszéria aljá', kilép belőle egy fe sallangozott uraság. Óh, a Tfo, megjött végre — sikítja egy szőke macska és felvillanyozva vonszolja magával elhízott kakizubbonyos lovagját. — Oké — dörmögi az kelletlenül, miközben egykedvű ábrázattal tovább majszolja a rágógumit. — Ma éjlel megengedem szivem-csücske, hogy az ö társaságában mulasd ki magad.,, M aras mindezt hallja, látja s lu hir'elen határoz. — Uram — lép az amerikai e'é — ön személyes jóismerőse lehet a marsallnak. Beteg a gyermekem... az élete tügg attól, hogy tudok-e neki tejet adni.., tegye szóvá uram... Az amerikai körülnéz, a legénye máris ott terem és szolgálatkészen várja a parancsai, amely katonásan rövid és sokatmondó — Intézd el! Ne fertőzza itt a levegő1... És őszinte undorának kifejezéséül kiköpi a rágógumi'. Nagy István i Választásra készül az ország. Szabad országban, szabadon választ a nép. Minden becsületes dolgozó ezekben a napokban 6zámot vet az ország fejlődésével uz élet minden 'erü elén. Milyen volt az elemi iskolai oktatás helyzete a múltban? Az elemi iskolai oktatás kétféle, állami és feekezeti, de lényegében teljesen egységes volt. Az egész oktatás a népbutltás jegyében folyt, tudománytalan, az éle'től elvonatkoztatott ismereteket tanítottak úgy, hogy a tanuló semmiféleképoen ne jusson birtokába olvan ismeret, nek. mely veszélyeztette vo'nn az uralkodó rétegnek a tudományokban Is megnyilvánuló monopol helyzeté'. Az oktatás módszere szorosan ehhez a célhoz a kaímazkodott. Jellemezte az értelmetlen magolás, 11 gondolkodásra való nevelés hiánya, a vallási Ismeretek elsődlegessége. a természettudományos, reális, az életjel 6zoro3 kapcsola'ban lévő tudomány mellőzése. Az oktatástól e' nem választható neve'és szintén az uralkodó osztály érdekeit szolgálta. A nevelés célja a láritudaími bajok, problémák elkendőzése. meghamisítása volt. N

, I../ 1 1,1 - -i 1 80.000, u következő iskolaévben «L epoktafasunk a múltban es a jelenben éri n 100.000-t. Igy nő országunkban évről-évre késő őszig az elentüskolés gyermekek munkaerejét ia igénybe vette. F.vről-évre csökkent a VI, osztályt végzett tanulók száma. A nevelők sorsa reménytelenül szomorú volt. Évről-évre rőtt Az iskolák fe'szerelése hiányos volt. Különösen falun ós tanydn Szertárak, könyv'árak egyáltalán rrtm is voltak. A nevelő önmagára volt utalva, saját leleményes. J hogy őket"a baráti" népek, a Szovségétöl függött, ho°v nz ismerete- j jct..nió megbecsülésére. merszeket, milyen szemléltető példákon, rc-t'etésére és épülő szoctalizmuzu.i.,.1 Udjn ét sunk leken. harcos- öntudatos az áilá' tu'an tanítók száma. 1930-ban 4376 tanítónő volt állás né'kül. Annyi volt a nevelő-feles, leg, hogy akár 10 évre becsukhat, ták volna az ország összes tanítóképzői', akkor sem lett volna hiány. Nagyon sok tanító hosszú éveken keresztül ingyen „helyettes tanító" volt. A fizetés kevés volt; az egyházi iskoláknál nagymértékben az egyházi adó befizetésétől függött a tanító javada árazása. Faluin, fa. nyán a legminimálisabb lehetőség sem volt meg a szakmai és kul'uráüs továbbképzésre. Ankétok, tanfolyamok, szukosltó tanfolyamok ismeretlenek vo 'ak, Aliig volt lehetőség a felnőtt dolgozók tanulására, Voltak ugyan lelkes tanítók, akik falun, tanyán szerveztek analfabéta tanfolyamokat, de ez nem volt rendszeres. A do gozók isko. Iája ismeretlen volt. A felszabadulás ezen a téren is gyökeres változást hozott Pártunk javaslatára államosítottuk az iskolákat, melyeknek mo»t már az n célta, hogy a műveltség alapelemeit megismertesse a tanulókkal eszközök felhasználásával tanu'óir.ak. Az elemi iskolák épületkárb&n'artásai nem jelentetlek problémát Horthy kormányának. Építettek ugyan a városokban néhány díszes kivi'elú iskolát. de úgy gondolták, a munkások és parasztok gyermekeinek teljesen magfe'el a düledező, esőtől beázó, moszoletten, sőt sok helyen- pndozatlan iskőtaépület is. Az iskolakötelezettség papíron ugyan megvolt. da n valóságban csak Igen kis mértékben. Falun és tanyán a tanítási idő terjede'mc a földesúrtól függött, aki tavasztól, tiszteli, becsüü a gyermekben a legfőbb értéket: az embert, A nevelés célját szolgálja és megvalósítását segí'i elö az álta'.ánoS iskola mozgósító, önfegyelemre, munkára, harcra nevelő szervezete, ez Úttörő-mozgalom. A nép kormánya a legteljesebb módon gondoskodik az iskolait kar. ban tartásáról, fe szereléséről. Napról-napra épülnek, szépülnek iskoláink. Szegeden sincs olyan általános Iskola, amely valamely for. mában ne érezné ezt n támogatást. Hazánkban nemcsak új épületrészek, tantermek épülnek, hanem az. iskolák felszerelései, szeriárai, naponta gyarapodnak a legkorszerűbb sz&mlé'etö eszközökkel, torna-felszerelésekkel, modern is. kolapadalckal. Szeged 22 ntilliö • forintot kiilt ebben az évben közoktatási intézményekre Ilyen körülmények között valóban minden nevelő számára köny* nyebb, derűsebb a munka, Egyre több tanító él « lehetőséggel és résztvesz 11 szaktanirképző tanfolyamon, hol a napi iskolai munka elvégzése mellett három év alatt általános iskolai szaktanári képesítést nyerhetnek. A legteljesebb szakmni segítség mellett államunk a lehe'ö legnagyobb megbecsülésben részesíti a r-.nyar közoktatásügy dolgozói'. ATendóan nő a Ko3suth-dij-as, kormánykilüntetett, kiváló tnnár, tanító. rr.ogjute'mnzott pedagógusok száma. A megbecsülés egyik jete a háromszori fize'ésrendezés. a fizetett szabadság, az üdülés. Ma már nincs állástalan szellemi inségmunkás pedagógus, sőt hiány van nevelőkben. Az kkoMetitási törvény szigorúan előírja, hogy 14 éves kor betol éscig minden gyermek iskotakö. teteq. Állomunk ennek H törvénynek következetesen érvényt is szerez, hagyományait. a j 1945—4fi.bun a VIII. i«z|ályt ela megaláztatás', végzők száma: 32,33-1, 1952—SS-tVin a kiművelt emberfők sokasága. így öleli fel közoktatásunk ma már valóban » dolgozók tegezé, lestbb rétegeit. munkaszeretó építőivó nevelje. Az oktatás felndnto: természet tudományos tanteretek rvltgsn, az élettűi el nem szakadt 'u-'"mány a'apjalnak a lervktauAz oktatás módszerében elsődleges helyet kap a szpmlélte'és, a munka, a nevelő irányító tevékenysége, szilárd tárgyismeret nyuj'ása. A nevelés elveti a régi | neve'és durva tcs'i fenyftést, A két rendszer iskolapolitikájának összehasonlítása után világosan áll előttünk a fejlődés hatalmas útja1. Mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy pártunk és kormányzatunk iskolapo.itikája helyes s azf a célj szolgálja, hogy a művelődésből kizárt dolgozók gyermekei számára a legszélesebb körben nyitva álljon az út a „tudomány várának"' bevételéhez. Pedagógusaink kötelessége becsü'etesen támogatni ezt a fejlődés'. Ennek egyik' legszebb bizonyítéka volt a levél, amelyet a legutóbbi Nevelók Napjának résztvevői küldtek a Szegedi Városi Pártbizottságnak. Szegen pedagógusai — mondja a levcl — nagy örömmel olvasták a Magyar Függetlenségi Népfront vá. asztási felhívását. A felhívás szavai meggyőzően mutatták azt, amit mindennapi ételünkön is érzünk, hogy hazánk szépül, hogy népünk' gazdagodik, fejlődik, hogy pártunk vezetésével a munkások, dolgozó pa_ rasztok éa értelmiségiek testvéri egységben tereintik meg az új szo" ciaüsta hazát... Igériiik hogy töretlenül, egy akarattal követjük a M a gy ar Dolgozók Pártiát és a magyar nép szeretett vezérét, Rákosi Mátyást. Nem lehet vitás, hogy a közoktatás területén megfejt hatalmas út nemcsak a pedagógusok, de minden becsületes dolgozó számára azt leszi kötelességévé, hogy a május 17-i vá'a«ztá£On a magyar közoktatásügy további fejlődése érdekében is te. gyen hitet szavazatával a Népfront politikájú mellett, Harma/h István, c.7. újszegedi általános isl^la igazgatója.