Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-19 / 92. szám

A kommunizmust építő szovjet- emberek életéből Építkezések a Karéi-Finn Szovjet Szocialista Köztársaságban Képünkön: Folynak az építkezések egy munkástelep új utcáján F a Karéi-Finn SZSZK-'bau, A Kommunista Párt és a szovjet kormány fáradhatatlanul gondosko­dik a nép jólétéről. Világosan lát­hatjuk ezt a Karéi-Finn SZSZK példáján is, A Karél-Fiínn Köztár­saságban az eJmult évben több mint 150.000 négyzetméter lakóterületet építettek be, 1953-ban pedig közel kétszcrannyit építenek majd be. Kétszeresére emelkedik a vízveze­ték- és csatornaépítkezésekre for­dított beruházások összege. Petrozavodszkban, a köztársaság fővárosában egymás ulán nőnek ki a földből az új városnegyedek. Gyors ütemben épül a többi város Is, Az egész köztársaság területén nagyarányú építkezések folynak. Petrozavodszkban megkezdték a drámai színház új épületének épít­SZOVJET EMBER - SZOVJET ÉLET kezését. Rövidesen égy zen/wskola és egy újabb filmszínház építését is megkezdik. Az erdőségekben fek­vő községekben sorra létesülnek a kórházak és orvosi rendelőintéze­tek. A hegyi falvak szegényes tele­pülésekből valóságos kis városokká alakulnak. A favágók ezrei kapnak kényelmes, szép új lakást. A kereskedelem is rohamléptek­kel fejlődik a Karé^Finn Köztár­saságban. A negyedik ötéves terv idején mintegy 800 üzlet, étterem és falatozó nyílt meg. Az elkövetkező néhány évben ismét több mint 300 üzlet nyíÜk. A vendégtátóipari üze­mek létesítésére és a kereskede­lem fejlesztésére minitegy 15 millió rubelt fordítanak. Nyikoláj Cserkaszov, a szovjet nép kedvelf színésze Moszkva. Szerpuhov. szkajcrutca Í6., li. sz. lakás... A lakásban rend van és tisztaság, se. hol egyetlen parszem. Az ebéd már elkészült. Je­katyerina Vasziljevna kényelmesen elhelyeske. dik a díványon és kézi. munkázni kezd. Csend van, csak az óra ketyegése hallatszik. Nyílik az ajtó, belép Je• katyerina Vasziljevna férje, akit az asszony egy idő óta félig tréfei. san, félig komolyan úgy nevez, hogy az „öreg". A házastársak egyko> úak, ötvenévesek, A fér/ fe. hete hajában nincs egyet­len őszülő szál sem, ter• mete karcsú. Ha ránéz az ember, egyáltalán nem gondol a közelgő öregségre. Ugyanilyen fiatalos felesége, Jcka. tyerina Vasziljevna is. A házastársak rövidé, sen asztalhoz iilnfk. Élénken megtárgyalják az újságokban közölt híre. kef és a 2. sz. állami csapágygyárTSan lezajlott legutóbbi eseményeket. Itt dolgozik Alekszandr Vaszlljevics Bjelov. Har. mincöt esztendő alatt — saját kifejezése szerint — „Hozzánőtt" ct gyárhoz. A gyár nagy családja nél. leül már szinte el sem tudja képzelni az életet. Jekatyerina Vasziljevná' nak sem idegen férjének Czovjet emberek és külföldi ^ mozilátogatók milliói ismerik 'és szeretik Nyikoláj Cserkaszo­vot, a Szovjetunió népművészéf, a 'kiváló szovjet színészt és lelkes békeharcost. Nyikoláj Cserkaszov 1903-ban született Leningrádban. Már gyer­mekkorában vonzódott a művészet Jelé. A középiskola befejezése után. 1919-ben a leningrádi Álla. ml Színház statisztája, 1923-ban pedig a leningrádi Filmművészeti Főiskola hallgatója lett. A lőiskola elvégzése után Cser­kaszov a leningrádi lljúságt Szín­házhoz szerződött. 1933-ban Cserkaszov életében nagy változás történt, az egyik legjobb és legrégibb orosz szín­ház, a Puskin nevét viselő lenin­grádi Állami Akadémiai Színház '(azelőtt Alekszandr-színház) hívta meg. Cserkaszov tehetsége új szí­nekkel gazdagodod. A Puskin-színházban Cserkaszov különböző szerepel alakít, többek között Varlanovot Puskin „Borisz Codunov"-jából. N. Gogol Rcvi­zor"-jának Oszipját, Krogstádot Ibse „Nórá"-jából, Nagy Péter cárt és Alekszej cárevicset. A legkü­lönbözőbb jellegű színházi és filmszerepekben próbálta ki erejét. Nemcsak külső eszközökkel ábrá­zolta alakításait, hanem mélységes tudással és átérzéssel teiezte ki hőseinek belső lelkivilágát. Nagv sikert aratott Cserkaszov ia .,Viharos alkonyat" című iilm Polezsájev prolesszorának szere­pében. Mindössze 32, éves _ volt, amikor a 75. éves orosz tudós-tor­radalmár szerepét nlak\tolta nagy tehetséggel. Palezsájevben a Há­tai színész' a Lenin-Sztálin útján haladó értelmiség legnemesebb Szovjet szakszervezeti küldöttség Bécsben X Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának április 20-án megnyíló ülésére szovjet szakszervezeti küldöttség u'azott Bécsbe. A küldöttség tagjai: L. Szolovjev, a Szovjetunió Szakszer­vezetei Közpon'i Tanácsának Ét­kára és V. Berjozin, a Szovjetunió Szakszervezetei Központi Tanácsa elnökségének tagja. A végrehajtó­bizottsági ülés a III. szakszerve­zeti világkongresszus előkészüle­teit tárgyalja meg jellemvonásait futtatta kilejezésre. A haladó értelmiség legkiválóbb képviselőinek mély hazaíiságál és becsületességét ábrázolta. A „Rettenetes Iván" cimü film­ben Cserkaszov az Oroszország hatalmasabbá tételéért harcoló IV. Iván cár alakját ábrázolta. Azok között a filmek között, amelyekben szerepelt Cserkaszov, kimagasló helyet foglalnak el a nagy orosz humanista író, A. M. Gorkij darabjainak filmváltozatai. Cserkaszov egész élete, alkotó tevékenysége népével, hatalmas hazájával fűződik egybe, öt ízben tüntették ki Sztálin-díjjal, többször adományozták neki a Szovjetunió érdemrendjeit, Cserkaszov a Szov­jetunió Érdemes Művésze büszke címet viseli. Nyikoláj Cserkaszov a Szovjet­unió Legíelső Tanácsának kül­dötte. A nagy szovjet művész ré­szese annak a harcnak, amelyet az egész szovjet nép, a népi demo­kráciák országainak népei, az egész haladó emberiség, a békéért lolytat. szerelett üzeme. Férjének barájai az ő barátai is, hiszen a háborús években maga is a gyárban dolgo­zott. Mikor aztán később, a békés időben a családi tanács úgy határozott, hogy Jekatyerina hagyja abba a munkát, neki is ugyanolyan rosszul esett megválni a műhelytől, mint amennyire az igaz. gatóság sajnálta elenged, ni a lelkiismeretes és szakképzett munkásnőt. 9 Alekszandr Vasziljevics munka után megpihenve, Lenin müveit veszi elő. Bjelov sokat tanult an­nakidején — tanút és tovább dolgozott. Amikor mint élenjáró sztahánovis. tál kinevezték műveze. tővé, akkor már elvégez­te a kétéves művezetőt tanfolyamot. Itt a szak­könyveken kívül általá. nos műveltséget adó könyvekkel, történelem, mel, szépirodalommal is foglalkozott. Két évvel lcésöbb elvégezte a gaz­dasági szakianfolycrmót, ahol nemcsak technika és technológia, hanem a gaz. duságtan terén is jelen, tös mértékben kiszélese­dett tudása. ... Alekszandr Vaszil­jevics kinyitja jegyzetfii. zetét, Jekatyerina Va. sziljevna kezébe veszi azt a könyvet, amelyet férje hozott a gyárból és a la. kdsban ismét teljes lesz a csönd. Alkonyodik. Kívülről ismerős, könnyed lépések hallatszanak. Nyina lá. riyuk lép be az ajtón és vidám ifjúsága besvgá. rozza a meghitt családi otthont. Nyina a zenetanári fő­iskola karmesteri kará­nak hallgatója. A leány kirakja a könyvespolcra a magával hozott kották — Csajkovszkij, Brahms, Bach —garmadáját és a főiskolán szerzett újdon. ságokat. Ma ismét ü ve. zényelte a diákkórust. Az első percekben bizony ké. nyelmetlen érzés volt oB állni a pulpitus mögött, mikor minden szem őt nézte. Node sebaj, rend­ben ment minden. És micsoda érdekes zenetár, léneti előadást ' hallott1 Holnap nagy diákcsapat készül ia konzervatórium, ba a hangversenyre. Igaz, még egy újság: meghí­vást kapott, hogy az egyik klub kórusát vezé­nyelje. Vájjon elfogatja? Még gondolkozik rajta. • ...Este „lámpagyuj. tásm" megjön Bjelov fia is, aki külön lakik felesé, gével és kislányával. A fiú iparművész, textílfes. tö. Azelőtt gyalus vok a csapágygyárban és mint fciváló sztahánovistdt mindenki megbecsülte. Nevét ugyanúgy, mint atyjáét, beírták a gyár dicsőségkönyvébe, Holnap pihenőnap lesz. A házastársak már előre összeállítják a pihenőr%ap programmját: megnéznek valamilyen színdarabot, elmennek valamelyik múzeumba, vagy kiállí­tásra, ahová még nem tudtak eljutni, vagy egy jó könyvet olvasnak. Enélkül Alekszandr Va. sziljevics elveszettnek te. kinti pihenőnapját. A Bjelovcsaldd szereti a színházat. Legszívesebben a Nagyszínház operaető. adásait tekintik meg. • Bjelovéknút iinncpnt. pókon gyakran összejön, nek a rokonok, barátok, ismerősök. Az asztalnál a legkülönbözőbb foglal­kozású emberek — fizi­kai és szellemi dolgozók — ülnek, akik között cb. ben a rokonságban ugyanúgy, mint az egész szovjet országban, nincse. nek korlátok. Valaki az ilyen összejövetel alkat­mával feltétlenül indít­ványozza: „énekeljünk, barátaim". Ekkor denki Nyináru tekint. Nyina, a jövő karmesle. re beleegyezően bólint, tiszta szopránjával meg­adja a hangot, leül a zon­gorához és kisért a rög. tömött kórus énekét. A SzM\d auíággádás eg.ij.iU büszkesége az új ,,ZIM" típusú személyautó. Képünkön azt a pillanatot látjuk, amikor a remek kocsi a gorkiji autógyárban a futószalag végére ért és teljesen kész, használható állapotban kifut a műhelyből. Új építőanyagok a Szovjetunióban A szovjet ópttőanyagipar dolgo­zói előtt az a feladat áll, hogy az ötödik sztálini ötéves terv idősza­kában legalább kétszeresére növel­jék a termelést. Most arra töreked­nek, hogy állandóan javítsák a mi_ nős'éget s hogy a tudósok segítségé­vel újabb építőanyagokkal segítsék az építőipari dolgozók munkáját, Épílőany ngofc — ömlesztett hőből Számos munkahelyen láthatunk már ömlesztett köböl készült csa­tornacsöveket és vízvezeték csöve­ket, amelyek ellenállnak minden savhatásnak, minden korróziónak, ömlesztett kőből már útburkolati köveket is készítenek. Ez az új útépítőanyag sokkal szilárdabb és olcsóbb, mini az eddig használt kő­fajták. Az ömlesztett követ újabban finom porrá őrlik, hogy tűz. és saválló cementet, betont gyártsanak belőle. Sok helyen az ömlesztett köbe acélvázakat ágyaznak. Ennek az új építőanyagnak a neve „acél­kő'', mert az acél és a kő tulajdon­ságait egyesíti magában, ömlesztett kőből téglát és tartókat, homogén blokkokat, gyárépítkezéseknél szer­számgéptalapzatokat és állványo­kat, továbbá közszükségleti cikke­ket, konyhaedényeket, művészi öntvényeket és különböző dísztár­gyakat gyártanak Ömlesztett kőből készült csiszolt lemezekre fényké­pezték például a Sztálini Alkotmány szövegét és örök megőrzésre átad­ták ezeket a lemezeket a múzeum­nak. A technikai petrográfia egyik újszülötte a szintétikus kő: a mi­krolit korund, amelyekből eszter­gakésekbe való lapkákat készítenek. Ilyen lapkákkal forgácsolja a fémet például Pável Bikov is percenkint 3485 méteres forgácsolási sebesség­gel. Közel van az idő, amikor a szovjet tudósok a gyémánt szilárd­ságának megfelelő műkövet állíta­nak elő. A hahüreg és a hullámos üreg Sokat hallottunk már a habüveg­ről, amelynek feltalálóit: P. A, Karjagint, az „Avtosziyeklo"-gyár üzemvezetőjét és A. M Ponoma­renko volt üzemvezetőt Sztálin­díjjal tüntettek ki. A habüveg a gumiszivacsra emlékeztet, négyszer könnyebb a víznél, amellett nagy a mechanikai szilárdsága. Alkalmazá­sával fémet, gránitot és márványt helyettesítenek. A sz-ovjet építő­anyagipar már megkezdte olyan üvegblokkok gyártását is, amelyek­ből falakat és folyosóitat ép fenek. Igen gyakran alkalmazzák már a hullámos üveget is lakóházak és középületek, kórházak és óvódák építésénél, mivel a hullámos üveg átbocsátja az uliraibolyasugarakat, míg a többi üvegfajta nem. Bcépíte_ nek a házakba üvegből készütt víz­vezetékcsövet és csatornacsövet is. Ezek a csövek 25 atmoszférás nyo­mást is kibírnak és emellett jóval olcsóbbak, elkészítésük is rövidebb ideig tart és sok fémet lehet így megtakarítani. A gyárakban az építkezési üveg csiszolását különleges gépek végzik futószalagszerűen. Egy ilyen futó­szalag egy év alait félmillió négy­zetméter üveget csiszol. Az új­konstrukciójú üvegolvasztó kemen_ cék 4—5-ször annyit termelnek, mint az eddigiek. A kemencét ön­működő berendezés .szabályozza. Teljesen automatizálták az üveg­gyártás nyersanyagainak adagolá­sát is. Az ember ennél a munkánál már csak ellenőrzi az önműködő be­rendezést A téglagyártó iparban is már 90 százalékban gépek végzik a műveleteket. Megkezdték egy ön­működő légiagyár építését, amely­ben teljesen kiküszöbölik a kézierő­vel végzet) munkát Széleskörű az automatizálás a száraz-s'ukntura gyártásban is. Egyre szebb lesz a dolgozók élete A donycei bányászok lelkes öröm incl és őszinte hálával fogadlak a Szovjetunió Minisztertanácsának és nz SZKP Központi Illzotlságának határozatát az élelmiszerek és ipar­cikkek árának újabb leszállításá­ról. A „Junknni" bánya és n hasontó nevű munkástelep (Sztalinoi terü­let) semmivel sem különbözik a többi ilouyeei bányától és munkás­teleptől. Az utóbbi években Kt vég­bement változások jellemzőek »i cgcsz szénv'dékrc. Az öregek emlékeznek még arra, milyen volt a bányászok sorsa « forradalomelőtM időkben. amikor koldnsbérért, rabszolgamódra dol­goztak, sötétségben éltek, nyomorú­ságos viskókban laktak. A szovjet bányászok most már másképpen élnek. A bánva nagy­üzemmé változott. Elsőrendűi bánya­kombájnok, pneumatikus kalapá­csok, frltürésfúrógépck, villamos mozdonyok könnyítik meg a bá­nyászok munkáját. Az áttam n negyedik ötóvCs terv folyamán a bányászoknak főbb mint 23,000 négyzetméter területen ké­nyelmes lakásokat épített, nz utób­bi két esztendőben pedig több sok­lakásos ház épült. A nemrsa'ácljs bányászok részére szépen berende­zett, kényelmes legényszállást léte­sítettek. " , A bányászok saját házai a mun­kástelepen egész utcákat foglalnak cl. Szép házat építettek maguknak Szuvjenko és Kolgnnov vájárok, Szturovojtov és Bcljajcv fclvonögép­kezclők, (inneov rnbbuntómester és még sok más bányász. A bányászok a magas munkabér mellett az élelm'szcr- és iparcikkek árának rendszeres leszállítása kíí­relkéziében bőségben éhiek, jól ru­házkodnak, módjukban van egyre jobban kielégíteni növekvő kulturá­lis szükségleteiket. Nehéz olyan bá­nyászlakást találni, ahol nem volna könyvtár, rádió, valamilyen hang­szer, Nincsen o;yan család, amely­nek ne volna kerékpárja. A mun. kistelepen 400 embernek van mo­torkerékpárja. Többen személygép­kocsikat vásároltak, A ,,Junkom" donyccl banya dol­gozói most az egész szovjet néppel együtt örülnek a kiskereskedelmi árucikkek új, sorrendben hatodik árleszállításának és megfogadták, bog.v még áldozatosabb munkával segítik a pártot és a kormányt.

Next

/
Thumbnails
Contents