Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-09 / 83. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1953. ÁPRILIS fi NE FELEDJÜK! Képek egy iskola iöriéneiéből SOK AKTA porosodik a Szegedi Éogy a többszöri tanítóvá! lozás, a Levéltárban. A sárgáit papírokon helyettések váltogatása igen ked­riki-irnvát V V» ni ,11r 1 ., T U.. f ' _„i . .. i i cikornyás, közömbös belük, mel­lettük címeres, cifra lelirato pe­csét: Szeged Szabad Királyi Város. A hivatalos fogalmazása, végtelen hosszé, nyakuklcker' mondatok elárulják, hogyan folyt az élet a Horthy Magyarország Szöged „sza­bad királyi városéban." Srekfű Sándor községi tanító a Somojyl-telepi elemi népiskola el­»ó fiúosztályában tanítóit. 1932. novemberben megbetegedett, de­cember elejétől betegszabadságra ment s 40 kis buksi elsős taníté­bácsi nélkül maradt. Egyideig a fia helyettesítette, Szekfü Imre — ahogy az 193'J évi januári irat nevezi: ..okleveles l'inJó, szellemi inségmunkái" — de esek rövid • időre. A felülvizsgáló bizottság te'mentéue. Az iskola, — hogy ne kertész nélkül nöjjenek a kis om­berpalén'ák. akik akkor kezdték az isnr>rkedé«t a betoveL — „mély tisztelettel kérte a méltóságos pol­gármester urat, hogy méltóztassék" helyettes tanerő beállítását napi 2 pengő díjazással engedélyezni. Megengedték, s nz elsősök most már öthönapon belül a harmadik •unité bécsitől tanulták a betűve­tés ludománvát DE SZEGFŰ SÁNDOR 1933. no­vemberben újra betég lett. Az osz­tály, amelyet vezetett, bővül'. A második osr.'ályba.n már összevon­ták n fiúkat és lányokat. Az osz­télyvaoteté helyettesítése a tan­testület tagjai által lehetetlen volt. Az amúgyis télnépes osz'ályok to­vábbi összevonását tetle volna szükségessé. A tanítótestület nem •udta vállalni a felelősséget. Egy tanerőt már úgy is pótolni kellett. Beszéljen erről nr.iga a kérvény: „Tisztelettel megjegyzem, hogy n Somogyi-telepi községi elemi népiskolánál hot osztályban hat rendszeres tanító tanít — ezek kö­rül Böröcz Terézia községi tanító­nő, ki súlyos műtéten esett át — a bemutatott kórházi orvosi iga­zolvány szerint 1033. október hó 4­tól ke,:dődőleg nyolc héten ét nem taníthat. Minthogy nevezett tanítónő helyettesítésével meg­bízandó tanerő részére kért napi­díj kiuta'ás a 41.87411933. sz. polg. határozattal elutasíttatott, neve­zeit tanítónőt osztályában a taní­tótestület tagjai helyettesítik. Szeg­fű Sdndor tanítónak a tanító­testület tagjai állal való behe­lyettesítése ezek után teljesen le­leteden, mert a Somogvi-telepi köz­ségi elemi iskola. hat osztályába összesen 280 tanuló van beírva, melyből négy tanerő után egy osz­tályra átlag ' 70—70 tanuló esne, kikel egy tantereimben elhelyezni nem lehet." újra kértek egy napi­díjas helyettes beállítását. AZ AKTA ELINDULT vándor útra. Először a méltóságos polgár­mester úrtól a számvevőségre, ezzel a megjegyzéssel: „Átteszem a szám. vevőséghez azzal, hogy az előter­jesztést el kell fogadni, legfeljebb a város pénzügyi helyzetére való fe. leintettél vem napi 2 pengő, hanem napi 1 pengőben va'na a helyejter sitési díj megállapítandó". A szám­vevőségtől viasza, majd a „királyi tenfelügyeiőségre" került az Irat. ahol alkudozni kezdjek és 1 pengő lielyett l.SOjcf javnso'tak. Újra a számvevőség elé került az ügy. Miért J>e? Hisz csupán anyagi kér­dés volt. napssámdij megállapítás. Ki törődött azzu.i a magas polgár, mesteri hiva|nlban, hogy 51 kisfiú és kislány két héten keresztül nem kap nevelést, oktatást? Az akta visz­szatérve n polgármesteri hivatalban fejez|© be körútját. Elfogadták ae előterjesztést, napi 1.50-et állapítva meg. 1935 januárban Szekfü Sándor újra l>eteg lett. Helyettesül Tóth Jó. zsef okleveles tanító, szellemi szük­ségmunkáet állították be. A sze. gedi hntiWigi munkaközvetítő hiva­tal elsejé'öl. 15-ig 15 pengő díjn­zás'al osztet n. be. A hónap másik fclcre nem kopott pénzt. Újebb tor­túra, újabb vándorútja az aktáknak bürokrácia útvesztőiben; végre jő későn, utólag kifizették a napi 1 pangót. Mert 1935-ben már csak na-oi 1 pengő volt a ta­nító munka-dija. A munkanél­küliség présével rákényszerílet­ték ennek elfogadására az áttás­nó'kül nvomorgó pedagógusokat. 1935. áprilisában a hó cl«ó felé­re járó 15 pengőt >s csökkentették öl pengővel nz akték tanúsága szerint. Indokolás: „A szellemi in­ségnninkások számára fennálló fe­dezeti összeg kimerülésére való tekinlütel általában véve n havi kereseti lehetőséget fejenkint 5 pengővel csökkenteni kellelt." Eddig a levéltári akték mondták e! a lényeget megmuta'ón a törté­netet. Az iskola róg.1 jegyzőköny­vei kiegészítik ezt. Szekfü Sán­dor hidegségével kapcsolatban bá­vezö'len hatással ve!) a tanul­mányi eredményekre- Persze ez csak nz iskola fájdalma maradt. Mit 'örödtek a közoktatás vezető 6iervei egy kültelki iskola növen­dékeinek szedemi fejlődésével? Hisz a jegyzökönyvek szerint nem ez volt a legnagyobb baj. Jegy­zőkönyv. 1933. jirnuár (Pán a ha­vi rendes tantestületi értekezlet­ről. Részlet; ,.Az iskolában az epészséyi állapotok jók. A hideg idő beálltéval cipőhiány miatt hiányzik nehánv tanuló. A kará­csonykor kioltott cipősepély még mindio nem volt elegendő. Még leaalább 8—10 pár cipőre lenne szükség, hogv a legszembetűnőbb nyomoron segítve legyen. ,,Egv má­sik hnvi értekezlet jegyzökönyve 1933. iú'ius 4-ről: „Jótékonyság: a gazdasági vis'onyok ez évben még az előzőnél is nyomasztóbbak vol­tak. Inséa és nyomorúság neheze­dett a telep Inkáinak naqvrészére. A tan'estolet mindent mentett, hogv sl jótékonyságot megszervezze n szegény taniflók segélyezésére." ÍNSÉG ÉS NYOMORÚSÁG hosz' szú ívei tettek el. Húsz év után mi változott meg a Somogyí.teleoi elemi isko'ában — a mai Petőfi­telep 1. számú áljalíiios iskolája pedagóousainak és tanulóinak lisly­zötében? Az iskola igazgatója. Toldy Ist­ván. Pedagógiai munkájáért Kos­sutlijdljat kapott s c^-y hónap ta­nujmányújon vo t a Szovjetunió­ban. Toldy elvtárs mondja: — Mag"!ni 13 emlékszem Szekfü Sándorra. Tanítványa voltam ele­mista koromban rövid ideig. Amikor be:eg lett, jóidőre a kétfelé válaszr tatt osztályunkat mis osztá'yokhoe kapcsoltál:.'51-en voltunk együtt. Ma is mint akkor, 280 gyerek ta­nul nálunk. Akkor hat osztály volt. haj, de átmenetileg gyakran négy tanerővé'., ma nyolc osztály lt tan­erővel. Akkor tanyáson kívüli fog­lalkozás semmi nem volt, taaa több szakkörünk működik s nem ered­ménytelenül. Ma egyetlen, napra sem fordulhat e 0, hogy nevelő néL kül maradjon akár egyetlen osz­tály. Rctigség, egyéb hiányzás ese­tén az oktatási oszjály azonnal gon­doskodik helyettesről — & lia a tan­testül: t tagjai he'yctfesítenek, mun­kájukért azonnali díjazás jár* amelynek pontos kifizetését a Tat ttács és szakszervezet egyaránt biz­•caília. Az oktatási osztály különös figyelme, gondoskodása érezhető is­kolánkkal kapcsolatban éppen amiatt, amiért a muttbo-a fokozot­tan elhanyagolták: azért, mert te­lepi, külterületi iskola. PEDAGÓGUSAINK mindenféle szempontból megkapják az ál'am támogatását. És természetes, mind. annyian a-aért is dolgozunk, hogy ne ismétlődhessék meg hazánkban soha Szekfü Sándor, Tóth József törtét rete. Csonfos Magda. LILIPUTIAK GARÁZDÁLKODÁSA Vizsga az Újszegedi Kender- és Lenszövő Vállalói dolgozóinak iskolájában Az Újszegedi Kender, éa lenszö­vő Vállalat dolgozóinak általános is­koláján most vizsgáztak a ilo'gozók az általános iskola V, és VI. osztá­lyából, igeíi szép eredménnyel. Kitűnő eredménnyel vizsgázott Bnsa Fe­rencivé, akinek ió munkáját a párl ÍD kiemelte. Je!es eredménnyel há­rom, elégséges eredménnyel egy dol­gozó vizsgázott. A 14 vizsgázó kö­zül öt?n jelen, négyen jó és ötem közepes eredményt értek el orosz nyelvből. A vizsga az újszegedi á'talános iskola ú;törőinek kultúrműsorával kezdődött. A do gozók beszámoltak tudásukról. A vizsga befejeztével a szép eredmény kihirdetése után Korek Józsefné, a Városi Tanács Oktatási és Népművelési Osztályá­nak vezetője, vizsgEelnök o tanulás jelentőségéről beszélt. A dolgozók nevében pétiig Mára Péterné kö­szönte meg a párt gondoskodását, amely lehetővé tette számukra a ta­nulást. A vizsga késő este fejeződött be. de n dolgozók és a vizsgáztató ta­nárok még egyideig együtt marad­tak barátságos besaé'ge|ésre. A dolgozók elmondták, hogy tovább tanulnak. Többen pedig mar most középiskolai tovább­tanulási terveikről beszéltek. Ezeket az eredményeket a gyár párt vezetőségének ős üzemi bizott­ságának áldozatkészsége tette lehe­tővé. A vezetőség tankönyvekkel és füzetekkel látta el a dolgozókat és biztosította számukra a tanulás ide­jét is és délelőtti műszakra osztot­ta be őket- Délután az iskolából egyetlen órát sem kellett munkájuk miatt mulasa;aniok. Az iizrm pártvezetősége es tize­in 1 bizottsága az áldozatkész­ség terén továbbhalad: nemcsak azt tette most lehetővé újabb tankönyv- és füzetbeszerzés" sol és megfelelő műszakbeosztással, hogy dolgozói az á'talános iskola VII. ©sz|ályál)Qín megkezdjék a ta­nulást a gyár vi'ágos, barátságos DISZ-helyiségébeo, hanem azt >s, hogy a gyárban szo'gálaiot teljesí­tő tűzoltók ugyanolyan feltételek molett kezdjék el a munkát aa is­kola V—VI. osztályában. A gyár áldozatkészsége szolgál­jon jó példaként Szeged valamennyi üzeme számára! A dolgqzók jó munköja, tanulási kedve és a párt iránt tanúsított há'á.sai amellyel bL zonyíl ják, hogy mól|óak a párt gon­doskodására, szolgáljon például Sze. ged valamennyi dolgozója számára! Kelemen János nevelő, újszegedi állami általános iskola* Oroszul tanulnak az MTH tanulói Mi. az MTH Szegedi 000. sz. is­kolájának épületlakatos 1/1, 1/2. osztályos tanulói elhatároztuk hogy megismerkedünk az orosz nyelvvel, felszabadd ónk, a testvéri szovjet nép nyelvével, azzal a nyelvvel, amelyen Lenin elvlárs írta halhutat" 'an müveit és amelyen Sztálin elv­társ hirdette a vi'ágnak a szabad­ság, n béke, a szocializmus és a kommunizmus hatalmas eszméje'. A mi számunkra nz orosz nye|v fegyver s ezt a fegyvert mi méltón akarjuk forgatni n szo­cializmus felépítéséért folytatott harcban. Különös lendületté' fogunk a la" indáshoz most, amikor ilyen szo­morú és gyászos veszteség ér'c a békeszerető emberiséget a béke legelső harcosa — Sztálin elvtárs halálával Erősebben cseng aj­kunkon a szó, kezünk szilárdab­ban vezeti a tollat a papíron az 11 különös, de hozzánk mégis oly kö­zeli és rokoni orosz szavak fölött, mfg írjuk: ,,mi za mir", mert tud­juk hogy békénkel, szabadságunkat Tőle kaptuk — Sztálintól, bölcs és halhatatlan tanítónktól. Vannak közöttünk olyanok is, akik csupán kényelmi szempontból megfutottak ígéretük teljesítése elől. Ilyenek Kóczán István. Guz" tortalanul ugyan, de megjegyzik., mics Gyula. Sikeres munkánkat szorgalmuk­kal eredményesen segítik elő: Csele Béla. Szabó László' Bckö Balázs, Korányi Károly. Beleznai István, Jó munkánkat akadályozza, hogy az Igazgatóság nem biz­tosítja jó munkánk fettételeit. Tálkát például a csoport csak a nyolcadik óra után kapott, add:g egy tenyérnyi fekele kartonon vol­tunk kénytelenek végezni munkán­kat. Ezúton kérjük fef az MTH Igazgatóságé', hogy legyenek segít­ségünkre azzal, hogy több figyel­met szenteljenek kéréseinkre és kezdeményezéseinkre és minél előbb küldjék meg a további munkánkhoz okvetlenül szükséges legfőbb eszközi — az orosz tankönyveket, ine,y né'kül tovább haladni nem tudunk­ígéretet leszünk, hogy munkán­kat az orosz nyelv tanulása. de a löhbl tárgyak területén is megjavítjuk és ügy fogjuk azt elvégezni, hogy méltónak bizo nyaljunk népünk bizalmára, hogy mállóképpen áldozzunk el­hunyt nagy vezérünk, Sztálin elv­társ halhatatlan emlékének és szi* lárd támaszaivá váljunk pártunknak és harcos épllővé hazánkban épii'C szocializmusunknak. Bialosinckl Sándor Van egy szólásmon­«ki»: minden népnek olyanok a vezetői, luullyenukat, megérde­mel. Ha az emier a mai kapitalista vilá­got cézi, nehéz elhin­ni ezt a faJális állí­tási- Mi köze van pél. dául a nagyszerű, franca népnek jelen­legi vezetőihez? Mély szakadék tátong kö. zöttük és ez Francia­ország tragédiája. A nagy enciklopé­disták, Rcamuarvbais Voltaire, Hugn népe, a Párizsi Kommün népe, Mauricc Thorez és Eredetié Joliot­Curie népe. az ellen­állási mozgalom ha­zafiatnak, a bálor ..fianctlreur'-öknfk népe nyakán ott ül a vezetők k's csoportja, maroknyi liliputi a Wall Street ..arany"­köteteivel kezén-lábán megkötözött óriás tes. tén Szcciorú látvány! A liliputiak garáz. dáliádnak. Sárba tk porták az egykor füg. gelleu Franciaország há rumszíni! zászlaját, s rajta a „Szabadság, Egyenlőség, Testvé­riség" szavakat. Erő­feszítéseik eredménye­képpen a szabadság végérvényesen átala­kult az ékenha'ás szabadságává, az egyenlőség egyenlő­séggé a Irnnni SS-le­gényekkel, az „euró­pai hadsereg' soraiban és a testvériség „leirt véri" riith adássá a vietnámi tömegsí­rokban. A liliputlak garáz. dálkodnak Az újsá­gok beszámoltak a CGT helységének fel. dulásáról. Letartóz­tatták itévdré Stílt, a l'Hunianité főszerkesz­lőjét. a ragyogó francia írót. Ugyan­csak letartóztatták Lnclen Molinot, a CGT titkárát és And. ró ToKet.t, Letarlóz­tato parancsot adtak ki Benőit Frachon elten, valamint Mai­celle Dufriche. aktív ifjúsági szakszerveze. ti vozetö elloii. Száz­számra tartják a ház. kutatásukat. Felhoat­ják a !«vetek«rt. Csö*. römpöl az ablaküveg. PárizB e napokban Nürnbergre ós Mün­chenre emlékeztet a hitleri fasizmus tom­boJ ásónak napjaiban. A liliputiak mindig ilyesmibe fognak, mi. előtt egy-egy újabb aljasságot elkövetné­nek népük ellen. A letartóztatások azon a napon történtek, ami­kor a francia minisz. terek Mayer vezetésé, vet elindultak Wasb­lagtooba- Lám-lám, milyen hibátlanul át­vesszük Adeaauecszei. lemét! A ad ró Sült azzal fogják megvádol nl, bogy merényletet kö­vetett el „az állam külső biztonsága el­len", holott ez a ae. ntvs francia hazafi fáradhatatlanul. kö. vetkezetesea harcolt és harcol Franciaor­szág Igazi független­ségéért Nem akarta és nem akarja, Uogy a francia határok megnyíljanak a nyu. gatnémetországi hit­leristák előtt. Nent akarja, hogy francia földön amerikai lég« lökésen bombázók szá­zai és ezrei szálljanak le. Nem akarja, hogy a francia iskolákból laktanyák legyenek. Követeli, hogy EYan, ciaország tegyen sza­bad és független. Ki­jetentf. hogy Fran­ciaország a franciáké. Ua cz merénylet az állani külső bizton­sága etten, vájjon mi a liliputiak érteimezé. sóben az állam külső biztonságának védel­me? Minden bizony­nyal az, hogy Fran­ciaarszágol a Szov­jetunió elleni támadás felvonulási területévé, az egykor független Franciaországot gyár. mattá teszik. De a liliputiak ne ringassák magukat hlá ábrándokban. Bár. mennyire is igyekez­zenek kezénrtábán megkötözni a francia népet, a nép él éa harcul. Szétlépi a Wall Street „arany*, köteteit A hazafiak uiiHSói megmondják a magukét. Acdró Stilt börtönbe vetették. Nem először. A fran­cia nép ezúttal sem fog megfeledkezni író­járói. A szovjet emberek kinyújtják kezüket Audié StU. a bátor kommunista én békü­li arcon, a nagyszerű író felé én ezt üzenik: — Vtidrc Mi!, mi mindannyian szere, tünk téged. Légy bá­tor! Mint ml ia hiszünk Franciaor­szág. jövőjében! Az iskoláziaicxai munka tapasztalatai a Pedagógiai Főiskolán úrsadalmi és gazdasági éjetünk iskolák kapuin keresztül nagybirto­ú.a'akutásával, a felszab wtu lás utáni egészen új ótetmóduuk­kat egyidejűleg megváttozott isk'j­láink és nevelőképzésünk e|ész rendszere is. AJ iskolának u»ár nemcsak az a hivatása, hogy is­uiere'.eget nyújtson a tanulónak, hanem az is, hogy felnevelje az új társadalom embereit, kialakítsa az új embertípust, a szocialista em­bert, aki a megváltozott élet Bite­den területén megállja a helyét. Nincsen mageszttisahb feladat­m'.nt az új é;ei építőjének ten­ni. NinrM'u szebb hivatás, mi"l * n pedagógus munkája. amr'y egy életen át a legnemesebb örömök forrása és záloga az emberek igazabb. boldogabb jövőjének. Felbecsülhetetlen szerepe és je­lentősége van a fejlődő szocialista társadalom építésében a főiskolá­nak. A Pedagógiai Főiskola neveli a jövendő szocialista kádereket, akiknek hivatása, hogy előbbre vi­gyék tudományt, a technikát és kultúrál, lanítsók és neveljék a dolgozó tömeget. Főiskoláinkon m;Tr nem csupán szakképzést, kap­nak hallgatóink, hanem megismer­kednek nz élenjáró marxista-leni­ni stu elmélettel is és elméleti és gyakorlati tudásukat összekapcsol­va lépnek ki n gyakorlati Tevé­kenység terii'e'érr. A fő.skótéról kikerü'ő új pe­dagógusok serege olíikésziti az új nemzedéke; i> harcra, a tu­domány Ismeretével fegyverei fel és k'kénezl a szo-lalizmus ak'Iv hnrec.sail. Megtanítjuk őket arra, hogy az ok­la'ó-nevelő munkájuk szerves ré" szévó váljon a hazafias nevelés. Megtanítjuk őket arra, hogy a mi hazaszerelcttlnk optimi.s'a hazn,,*<'­retet. Nem szakadék vnn rlő'tiink, hanem nemzeti torsunk soha nem vo't magasa, A mu!t esztendőben tapasztattuk, hogv a mechanikus átirányítás ós "gvéh kftrülroénwk mínt» hallga­'óink felkészültsége í, sok kívánni­valót hagyott maga utón. \ hiá­nyosságokat felmértük, tanultunk a mutt hibáiból é< tervszerűen hoz­záláttunk a következő évi tekotézá­sí tervünk pontos és hiánytalan tel" iesítéséhez. Pár unk és knrmánvza­'unk joggá' e'.várhslia Tő'fink. hogy n nagy áldozattal hlztegftoP k'­váló tanulás1 lehotős-''reket, ma™ai ösztöndíjat és ko'lé«cliiml e'lntást f. arra leginkább ér­demes hallgatóik számára bizto­sítsuk. áá cgsziint az oz áldntlaji állapot, amikor az egyetemek és fő­kosok, gyárosok, főhivatalnokok fea egyéb ingyenélők csemetét léptek be, hogy az uralkodó osztályba tar­tozás jogán elfoglalják a vezető ér_ tol miségi pozic lókai. Ma azonban gyökeresen megváltozott a helyzet, mert a nép gyermekei, munkások, parasztok és értelmiségi dolgozók gyermekei sajátítják el a tudást. Ennek a feladatnak szolgálatába ál­lítattuk felvilágosító munkánkat. Filmet állítuttuuk össze a neve­léstudományi tanszék dolgoz.úi­uak segítségével azzal a szán­dékkal, hogy közelebb hozzuk a most végző szakérettségis és középiskolai tanulókat a főis­kolához. A film a maga élő, mozgékony jellegével megragadta ez ifjúságot és az egyes tanszékeken folyó min­dennapi munkát plasztikusan vetí­tette a tanulók elé. A főiskola köré­hez tartozó 82 középiskolát látogat­tuk meg éa vetítettük lo a Főiskola életéről készült filmet Vetítés és rtéadáa után módot adiunk a tanu­lóknak a fölmerülő kérdések meg­beszélésére. A tanulók áJitalában szívesen fogad!ák a film bemutatá­sát- Ennek tulajdonítható, hogy több közéniskelában, ahol az előzetes felmérés szerint a fő­iskolára jelentkezett tanulók száma 3—4 volt. a film bemu­tatási után 10—12 tanuló je­lentkezett a Pedagógiai Főisko­láit való továbbtanulásra. Azt tapasztattuk, hogy azokon a helyeken, ahol a középiskolák igaz­gatói csak formálisan szervezték meg a bemutalást, ott sokkal ke­sebb vo1( az érdeklődés. Minden kö_ zípiskolóban a középiskolai DISZ sz.uvezotiel felvette a kapcsolatot a Főiskola DISZ szervezete. Patro­náló brigádot szerveztünk és a megfelelő szakról „gy elsőéves hajl­gaté levelezés^ folyiat egy tanuló­val és így megismerteti és meg­szeretteti főiskolánkat. A felvéte'l vizsgák alkalmával a levelezőtársak már mint jó barátok (alálkoznak a főiskolán. Ez egyten az új o'sőéves munkájá­nak megindulását Is elősegíti, C ddigi munkánkat csak kezdet­*— nek tekintjük. A jövőben még nagyobb lendületlel és dolgozó népünk Iránti hűséggel harcolunk azért, hogy teljesíteni tudjuk nagyszerű ö éves tervünk kulturá­lis célkitűzéseinek ránkeső szaka­szát­Gruber László o Pedagógiai Főiskola tanulmányi osztályának vezetfij'a

Next

/
Thumbnails
Contents