Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-09 / 83. szám

JSCTÖRTÖK, 1963. ÁPRILIS 9. s A BEKE hatalmas országa tik \ „Nemzetközi viszonylatban szorosan együtt kell működni azokkal az országokkal és népekkel, akik szeretik a békét és a szabadságot, elsősorban a nagy Szovjetunióval és a népi demokráciákkal. Igy tehát nem állunk egyedül nagy harcunkban. Mindaddig, amíg fenntartjuk a népi demokrácia diktatúráját : és amíg együtt haladunk nemzetközi barátainkkal és főként a nagy szovjet néppel, mindaddig legyőz. • hctetlenek leszünk." (Mao Ce-tung elvtársnak a Kínai Népi Politikai Tanácskozó testület megalakuló ülé. j sén elmondott beszédéből.) / A kínai nép 1953-ban megkezdte első népgazdasági tervének teljesítését „Alámerült kövek többé soha sem kerülnek a víz felszínére" — mondja egy régi kínai közmondás. A földesurak, Csajig Kai Sek és bandája, a kínai dolgozók kizsákmányolói alámerültek, ellepte őket a nép áradata, hogy többé soha se kerüljenek a felszínre. A Kínai Kommunista Párt, vilén Mao Cetung elvtárssal megmutatta a kínai népnek a ragyogó szocialista jövőbe vezető útat és a kínai dolgozók lerázva több évezredes rabláncaikat lelkesedéssel, áldozatkészséggel láttak hozzá az új Kína építéséhez, A ragyogó szocialista jövő épí. tésében példamutatóan élenjár a kínai munkásosztály. „Gyáraink a mi csatatereink és gépeink a mi fegyvereink!" Ez a kinai nép jelszava a békeharcban. 'A tiencini Liu Csan-csu acélolrasztár brigádja két hónap alatt majdnem kétmilliárd jüan értékű acélt termelt tervelőirányzatán felül, Ma LüJiaj bányász brigádja új munkamódszer kidolgozásával és alkalmazásával 200 száza-. lékra eme? tg termelését. Hao Cien- J shu 17 éves textilmunkásnő a gépek gondos karbantartásával már több milliárd jüant takarított meg a népgazdaságnak. Cso Jao-li kiváló dolgozó paraszt az élenjáró szovjet agrotechnika korszerű vívmányainak alkalmazásával 60 mázsás bek. táronkénti gyapottermést ért el. Még sokáig folytathatnánk azoknak a kínai dolgozóknak névsorát, akik ragyogó munkahőstettekkel gyorsítják a kínai népgazdaság fejlődését. A munka termelékenysége a hatalmas tömegeket felölelő szocialista munkaverseny eredmé. nyekép 1949 óta 88 száznlékkal emelkedett. Az utolsó két év alatt 250 ezer ész_ szerűsítési javaslatot vezettek be a termelésbe. 500 millió kínai dolgozó, munkás, paraszt és haladó értelmiség harcol az új Kína felépítéséért. Ebben a harcban már eddig is ragyogó munkagyőzelmek születtek. Három évvel ezelőtt még a kohászati üzemek 90 százaléka, az erőművek tölbb mint 50 százaléka és más iparvállalatok jelentős része romokban hevert Három év alatt Kína dolgozó népe nemcsak újjáépítette eze. ket az üzemeket, hanem korszerűsítette és jelentősen meg is növelte kapacitásukat. 1953-ban a már elért eredmények alapján a kínai nép megkezdheti első nagyszabású népgazdasági tervének teljesítését1952 július 1-én megnyitották az 505 kilométer hosszú Cscngtu-Csunkine vasútvonalat. A kínai nép ezt a vasútvonalat a „Jóét és Boldogság Ltjának" nevezi. A jólét és boldogság útján halad az egész hatalmas 500 milliós kínai nép, amelynek felemelkedését példázza a következő kis történet: Idén februárban történt, hogy Pesincun faluban a színjátszó csoportnak rongyos kabátra volt szüksége egy színdarab előadásához, amely a kínai parasztok szörnyű nyomorát mutatja be a Kuomintang rendszer idején. Az egyik színész vállalta, hogy szerez ilyen kabátot. Egy óra múlva üres kézzel tért vissza. E'bbein a szungkinngi faluban, ahol néhány évvel ezelőtt még rongyokban jártak a dolgozó parasztok, nem sikerült rongyos kabátot találnia A FELSZABADULT KÍNA (0 s Ki'titn © -•A-a.fe} A = «9 r Rt* yy « M/blt*«.m y -I s On A NÉPI KÍNA ÜJ EMBEREI X kínai munkásosztály erejét nem kímélve dolgozik. új élete építésén. Az országban a munka becsület dolga lett. Az új Kína tevékeny építőinek nevei egyre gyakrabban jelennek meg a lapok hasáb" jain. 8ok lapban külön rovatot létesítettek „Uj emberek — új teltek'4 címmel. A ..Tunyseizsipao" című lap Dan I-szinrőt ír, így rézbánya fiatal fúrómunkásáról. Dan 1-szin éle" te nagyon mostoha volt a forradalom győzelme előtt. Apja cseléd volt a földesúrnál. A fiatal Dan már hét éves korában mezítláb, éhesen, a hideg elől egy régi zsákdarabba burkolózva őrizte a földesúr disznóit Azulán a kimerítő bányamunka következett. A munkafelügyelők gyakran szidták, verték. Japán kapitulációja ulán a kuomintangisták megszüntették a munkát a bányákban. Dan pénz és kenyér nélkül maradt. A kommunisták új, boldog lapot nyitottak meg Dan I'szin életének történetében. Helyreállt a bányában a munka. Dan belépett az új demokratikus ifjúsági szövetség tagjai közé. Élete egyre jobb lett. Egyszer tudomást szerzett a lapokból JaJlkin szovjet bányászról, aki egyedül 8—9 fúrógépet kezel. Dan erre elhatározta- hogy először megpróbál egy gépet kezelni segítség nélkül. \z első kísérlet nem sikerült, de Dan nem hátrált meg. Néhány nap múlva túlszárnyalta két munkás normáját. Ma már 6 fúrógépet kezel. , A „Csefanzs'ipao" című lap Csen Ju-senről, a Hancsou'kerületi híres vasútasról számol be olvasóinak. Csen Ju-sen 24 éve dolgozik, de csak az utóbbi évek hozták meg számára, hogy öröme teljék * munkában, A szabad élet szinte szárnyakát adóit az öreg munkásnak. Uj erő támadt benne és halaimas vágy, hogy minél jobban dolgozzék. Élenjáró munkájával magával ragadta cgész brigádját: kiváló eredményt hozóit észszerűsítésí javaslata. Míg azelőtt a kazán javítása 33 munkásnak 45 napjába került. addig most 12 munkás 3 és fél nap alatt elvégzi azt. Egyszer egy mozdony érkezett a fűtőházba, amely igen komoly javításra szorult. A fűtőházban rendszerint nem végeztek ilyen javítást. Csen Ju-sen brigádja azonban elvállalta, hogy saját erejével elvégzi a mozdony generáljavítását, i,Mi az az erő. amely megteremti az olyan mun" kások aktivitását, mint Csen Ju-sen? — kérdi a lap. Ez az erő a kommunista párt nevelő munkája." A forradalom előtt a kínai dolgozók jogfosztoltságát különösen élesen érezték a nők. Az új élet jogokat adolt a nőknek. A Kínai Népköztársaságban sok olyan nő van. ak'i magas állami és társadalmi állást tölt be. A kommunista párt és Mao Ce-tung eMárs vezetése alalt sok nő dolgozik az üzemekben, az állami mezőgazdaságokban. Amilyen mértékben javulnak a kínai dolgozók életének anyagi viszonyai, o!yan arányban fokozódik politikai öntudatuk, emelkedik kulturális színvonaluk. Fejlődik és erősödik a felszabadult ország, fejlődik az új ember is, — az új Kína gazdája. A szabad Tibetben KÖZEL másfél év telt el azóta, hogy a kínai központi népi kormány éa a tibeti hatóságok képviselői aláírták a „Tibet békés felszabadítására" kötött egyezményt. A kínai népi felszabadító hadsereg leküzdötte az irdatlan hegyeket, a néma sivatagokat, a mély szakadékokat és az alattomos mocsarakat s meghozta a békés felszabadulást a kínai föld egy darabjának. Azóta megváltozott Tibet élete. Megnyíltak az első tibeti iskolák. A kínai kiadóvállalatok lefordítják tibeti nyelvre a világirodaiam remekelt. Az állami rádióállomások külön adásokat Sugároznak Tibet lakossága számára. A kínai katonák táborai és szálláshelyei a kulturális és felvilágosító munka központjaivá váltak, ahol előadások, kultúrműsorok folynak le a környékbeli lakosság részvételével A tibetiek mesterei a táncnak, a dalnak és a népi hangSzereknek. Szeretik a birkózást, céllövésit és a múlovaglást és sportversenyeken mérik össze erejüket a népi felszabadító hadsereg harcosaival. Lhassza és más tibeti városok utcáin, a csodás ősi paloták, zord erődök' és hatalmas kolostorok mellett tehergépkocsik robognak, megrakva a tibeti mezőgazdaság és vízgazdálkodás fejlesztéséhez szükséges eszközökkel. Tibet és Kina többi tartománya között egyre élénkül a kereskedelmi forgalom, amelyet az angol és amerikai ügynökök azelőtt minden eszközzel gátoltak. Tibet lakossága gyógyfüvekért. bőrért és gyapjúért 'eát, cukrot, lisztet és más szükséges árut kap cserébe. A NÉPI felszabadító hadsereg, amely mindenben segít a lakosságnak, élénk szerepet játszik a gazdasági élet fellendítésében. Az ntászalakulatok sziklákat robbantanak, gránitot törnek és u'akat építenek a világ legszaggatottabb terepén, átkelő helyeket létesítenek a rohanó folyókon. A harcosok segítenek a parasztoknak s eaer meg ezer hektár szűzföldet törnek fel. Az élelmiszerárak már főbb, mint 30 százalékkal csökkentek Tibetben. Rohamléptekben folyik a kőszénlelőhelyek felszíni feltárása. Megszűnnek a járványok, amelyekkel szemben a tibetiek tehetetlenek voltak. Lhasszában kitűnően felszereli rendelőintézet nyílt meg gyermek-, belgyógyászati, nőgyógyászati stb. osztálylyal. A népi felszabadító hadsereg egészségügyi személyzete szélesKínai 9 és félmillió négyzetkilométer kiterjedésű területével egyike földünk legnagyobb kiterjedésű országainak. A többezer éves kultúrájú állam a 19. századtól kezdődően csak névleg vott önálló, valójában azonban Anglia, Amerika, Franciaország és Japán gyarmatává lett. Az 1921-ben megala-1 kuk Kínai Kommunista Párt irá- I nyitása alatt, Mao Ce-tung elvtárs vezetésével Kína népe 1949. október l-ig háromévi, a történelemben egyedülálló gyözelemsorc. zatlal kivívta függetlenségét és megke-dte a szocializmus építését. A Kinai Kommunista Párt ós Mao Ce-tung elvtárs vezetése, a Szovjetunió barátt segítsége, a kínai nép elszánt akarata és az ország gazdag 'ermészeti kincsei — a szocializmus megvalósításának biztosítékai. Ht&ués.ztk. a népi dton&UíatiUus lílná&an körű megelőző és kezelő munkát végez. A KINAI központi népi kormány és a kommunista párt nemzetiségi politikája megelégedést vált ki Tibet népében és megteremti a kínai és tibeti nép j testvéri egységlét. A két nép testvéri egységének erősítése jegyé- j ben ülte meg a Tibet békés felszabadítására kötött egyezmény aláírásának évfordulóját. A Tibetben kialakult új helyzet1 veszett dühe ingerli az imperialistákat. Ez a föld, amelyet az USA „ideális repülőgépanyahajónak" tekintett az ázsiai szárazföldön, mindörökre elveszett számára. Petőfi költészete a népi Kínában A Magyar Állami Népi Együttes az ci. múlt évben hosszabb ideig vendégszerepelt Kínában. Az együttes egyik tagja, Losonrzi Ágnes írja a követke. zőket: Meglepő volt számomra /az, hogy Sanghajban találkoztam — Petőfivel. Ez váratlan találkozás volt és nagyon nagy boldogsággal töltött el bennünket. Szabad, ságharcunk lúütöjének szava, több, mint 10 ezer kilomáterre elhallatszik és vissz. hangra talál egy szabadságáért küzdő nagy nép szivében. — Petőfi — mondották a kinai elvtársak — forradalmi fegyver volt Kínában és ver. seit úgy olvasták, mint felhívást a forradalomra. Este a vacsoránál tovább beszélgettünk a kínai elvtársakkal. Petőfiről és LuSzinröl, a nagy kínai forradalmi költőről beszélgettünk, népeink szabadságának elő. harcosairól. Elkapott a hév és vacsora közben szavalni kezdtem Petőfi egyik versé, bőt. „Ha majd a bőség kosarából min. denki egyaránt ve. het..Mondtam a tolmácsunknak, hogy fordítsa le. Kétségbe, esetten tiltakozott, hogy ö nem műfordító, ezt nem tudja meg. tenni, de amikor a kimi elvtársak meg. tudták, hogy Petőfi verséről van szó, nem hagyták annyiban a dolgot. Igaz, liogy nem volt nehéz dolga a tolmácsnak, mert csak ezt az első sort kellett lefordítania. A következő sort a kínai elvtársak már kínaiul folytatták. Együtt mondtuk tovább, ők kínaiul, mi magyarul: „Ha majd a jognak asztalánál mind egyaránt foglal helyet, ha majd a szellem napvilága ragyog minden ház ablakán, akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, mert itt van már a Kánaán". Kipirult arccal, csillogó szemmel álltunk fel, arra ürítettük poharainkat, hogy Petőfi és Lu-Szin örökségét meg fog. juk valósítani, mert ez az örökség kötejez bennünket. 1951 márciu3 elsó' felében a budapesti Szépművészeti Múzeumban megrendezet} ,,Üj Kína" kiállításon bemutatásra kerültek az új, népi Kína művészeti alkotásai. A kiállított remek fametszetek, tus. rajzok, festmények, szobrok bizonyítják, mily nagy alkotásokra képes a szocializmust építő kínai nép. Képünk a kiállításon szereplő egyik legszebb a'kotást, az „Ünneplő tömeg" című festményt mutatja be. A Kínai Népköztársaság Nemzetiségi Akadémiája Peking délkeleti részén hatalmas szürke téglaépület emelkedik: a Nemzetiségi Akadémia, amelyet 1951Jben nyitottjaik meg. A Nemzetiségi Akadémia a népi hatalom egyik vívmányai. A Kuomintiamg rendszer hosszú éveiken át elnyomta a nemzetiségeket. A népi forradalom győző'me a nemzetiségeiket is felszabadította, egy szer sminden ko rr a megszüntette kétszeres kizsákmányoltságukat- „A nemzetiségele nyelvét és írását, szokásait, hagyományait és vallását tiszteletben kell tartani" — mo-n. dotta Mao Ce-tung 1945-ben. A Nemzetiségi Akadémia meg. nyitása újabb jelentős lépés a nemzetiségek kulturális elmaradottságának felszámolása útján. A Nemzetiségi Akadémián a nem. zetiségi területelv közigazgatási hivatalnokait képzik ki. Az Akadémiának nyelvészeti kara és tudományos kutatóintézete is van. Mel. '.ette egy középiskola is működik. Emellett kutatómunkát végeznek a nemzetiségek nyelvi, kulturális, történelmi és gazdasági kérdéseinek területén. Művészegyüttest is szer veztek, amely tanulmányozza ós megismerteti a dolgozók síóles tömegeivel a nemzetiségek dalait és zenéjét. I