Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-08 / 82. szám

2 r SZERDA, 1953. ÁPRILIS 9. Április 4-e alkalmából kitüntetett csongrádmegyei dolgozók A Népközt ársaság Elnöki Tanácsa felszabadulásunk nyolcadik évfordulója alkalmából az alábbi e»0n. grűd megyei dolgozókai tüntette ki kiváló munkájuk jutalmául, Gál Jusztina, Malmi András pártfunkcionáriusok, Gvuráktyvict Joachim sztahánovista {i'óg (DéL rogt), Sahreck János kubikos brigádvezető (65/1 Építőipari Vállalat, Szeged), Papp László sertésgondozó (vásárhelyi Ságvárt tsz), Lukóeg Imre sertésgondozó (makói Táncsics tsz), Zákányj György sertósgondozó (kútasi áll, gazd.), Pállnkó Lajos VB-eloök (Mórahalom), Tóth Szi'veszterné VB.elnök (Zákány. Kkzék), Török Bálint állandó bizottsági elnök (Szentes), Tamueza, János járási VB-elnökheiyettes (Ma. kó). Mérges Sándor kirendeltség vezető (Csongrádmegyei Állat, és Zsírbegyüjtö Vállalat), Hrlvnyák Gyu'a MÁV osztályvezető (Szeged), Kollár Pálné igazgató (Szegedi Zeneművészeti Szakiskola), Kiss Jánosné általános iskolai igazgató (Csongrád), Dancsó Imre elnök (szentesi Asztalos KTSZ) és Szabó Jáno-sné iskolavezető (Makó SZÖ. VOSZ iskola) „Munka Érdemérmet" kapott. Dr. Czoniczer Gábor egyetemi (a. nárt (szegedi belgyógyászati klinika), Kővár;t Imre osztályvezetőt (Megyei Tanács) és Tóth Pál tehenészt (szentesi Vörös Hajnal tsz) a „Munka Érdemrend'.del tüntették ki, Dr. Román József osztályvezető (Megyei Tanács), Óbester István juhász (pankotai állami gazdaság), Balfa János elnök (szentesi Fel. szabadulás tSz), Bene Ietván tehenész (vásárhelyi tangazdaság), Tóth Mihály osztályvezető (Megyei Tanács) és Balla Mihály Igazgató (Hódmezővásárhelyi Ű| fenntartó Vállalat) „Szocialista munkáért" érdemérem kitüntetést kapott. Április 11-én lejár az élőállat-társulásra kedvezmény határideje kapott A Városi Tanács begyűjtési osztályának dolgozói ezekben a napokban a termelők lervfelbontásának munkálatait végzik. A ter. melók között azonban számosan akadnak olyanok, kik nem jelennek meg a tanács által kért határidőre. Különösen azok hanyagolják el a megjelenést, akik az élőállatbeadásának teljesítésére tár. eulási kedvezményi kapnak. Többen már efl is vitték társulási lapukat, de mlndezideig nem hozták azokat kiöltve vissza a begyűjtési osztályra. A társulás végső hatálideje április 11. Aki addig nem intézi el a társulást, elveszd társulási ked. vezményét és aztán már egész állatot kell beszolgáltatnia. A sziámi kormány lezárta az ország északi határát a Burmában garázdálkodó csangkaisekista bandák utánpótlásának megakadályozására Párizs (MTI). Az „AFP" az indiai rádió bangkoki jelentésére hl. vatkozva közli, hogy a sziámi kor. mány lezárta az ország északi határát. A sziámi kormány ezzel meg akarja akadályozni a Burmában ga. rázdálkodó csangkaisekista bandák utánpótlással való ellátásátA sziámi kormány egyidejűleg utasította az ország északi határánál szolgálatot teljesítő rendőröket, hogy a csangkafisekistáknak szánt szállítmányok feltartóztatására ellenőrizzék a határ feié közeledő összes jármüveket. Magyar zenei hét Albániában Tirana (ATA), Magyarország felszabadulásának 8. évfordulója alkalmából a tiranai rádióban április 4-ével magyar zenei hét kezdő, dötf, A magyar zenei hét alatt az albán rádióhallgatóknak módjuk nyílik arra, hogy közelebbről meg. Ismerkedjenek a magyar zeneszer. zők műveivel. Naey tervünk éveiben fejlődött az egyetem Orvosi Vegytani Intézete Beszélő tények AZ ELMÚLT politikai rendszer, Horthyék úri Magyarországa jóformán semmit sem törődött szociális kérdésekkel, például a megrokkant, vagy a nincstelen, a munkában megöregedett dolgozókkal sem. A koldusok serege járta a házakat vagy az utcasarkon kéregetett. Az úgynevezett ,,szeretetházban", ahová még protekció árán is nehezen lehetett bejutni, síny_ jődltek az öregek az apácák „gondoskodása" alatt, akik még a levegőt is sajnálták a gondozottaktól. A népkonyhák előtt hosszú sorokban álltak a rászorultak azért a süány kosztért, melynek ellen_ értékét ledolgoztatták velük. Szégyen éa megaláztatás volt a mult rendszer „gondozottjainak" sorsa is. A „Délmagyarország" 1941 július hó 2-i számában írta, hogy a népkonyhai ínségeseik panaszsza] fordultak a polgármesterhez. A cikkben a többi között a következők olvashatók: ,.A küldöttség tagjai elmondották, hogy a népkonyhán kiszolgáltatott ebédhez, melynek ellenőrökét ledolgozzák, három napja nem kapnak kenyeret. Kérték, hogy a kenyéradagokat állítsák v'rsztza, valamint állítsák vissza azt a 3 pengő élelem-pótlékot, melyet eddig minden 14 ledolgozott nap után utaltak kl számukra, de amelyet körülbelül egy évvel ezelőtt megvontak." Az Ilyen kérelmek sorsa tudjuk, mi lett, A MAI szociálié otthonokban népi demokráciánk társadalmi rendszere emberhez méltó bánásmódot éa életet biztosít a gondozásra szorulóknak. Megfelelő szállást, kosztot, ruhát éa szórakozási lehetőséget kapnak a szociális otthon lakói Szegeden ls; A szociális otthonok lakóinak nagyrésze 70—80 éves vagy alig fiatalabb. Napi háromszori étke. zést kapnak, ezenkívül ruhát (külön kimenő ruhájuk van), cigarettát stb. Valamennyien külön zsebpénzzel Is rendelkeznek, amit tetszésük szerint költenek el A szálláshelyen lévő szobákban kórházi tisztaság van. A padlón szőnyeg, az ágyakban tiszlnhuzaitú toHpárna és dunna A koszt ízletes és elegendő. A gondozottakkai való bánásmód mindenkiben megelégedést kelt, Ezit mondja el Török György 79 öves gondozott la, ld most kapott műlábát. Mostani megváltozott életükről beszélnek a Reibl testvérek is. Elmondják, hogy míg a Berlini_krt-i szegényházban voltak az apácák keze alatt, az udvarra sem mehettgk le beszélgetni. Szórakozásra külön lehetősé, gük van a gondozottaknak. Üzemi kuitúrcsoportok kultúrműsort adnak számukra. Az olvasóteremben olvasnak, sakkoznak vagy kint a kertben a virágok közt töltik idejüket- A szociális otthon lakói hálás szívvel köszö_ nik meg pártunknak és szocialista társadalmi rendszerünknek mindazt, amit értük tesz. ötéves tervünk egyetemeink életében döntő fordulatot hozott azzal, hogy a meginduló szocialista tudomány müvelését kormányzatunk fontos kérdésnek tekintette. Ennek eredménye volt az egyete* ml dolgozók életszínvonalának, emelése, az intézetek jobb müsaerellálásn. a nagy építkezések. A dolgozók jobb munkával igyekeztek a kapott támogatást viszonozni és kö" zfts összefogás eredményeként ezidcig még soha nem tapasztalt fejlődés mutatkozott. A sok új és régi. nagyobb ég kisebh terjedelmű intézel közül leginkább a kisebb intézetnél szembetűnő n fejlődés. Aa Orvosi Vegytani Intézet például régeu semmiféle mfl' szerrel, vagy kísérlett eszköz. zel nein rendelkezett. Az intézet berendezése csak akkor kezdődölt meg, amikor a Tudományos Tanács támogatása révén Straub professzor megrendelt® az első centrifugát. Ezután kormányzatunk anyagi támogatásínak és « dolgozók egységes munkájának következtében elérték azt, hogy ma már egyetemünk legjobban felszerelt intézetei közé tartozik. Az intézet anyagi fejlődése az oktatás fejlődését ia lehetővé tette. Az Orvosi Vegytani Intézet terjedelemben egyetemünk egyik legkisebb 'intézete, azonban évenkén1 mégis 300—350 hallgató kapja meg a kémiai és biokémiai tudás alapját. Az intézet dolgozóit a hailgagalókkn] való közös munka, az anyag állandó számonkérése, az egyéni konzultáció és nem utolsósorban n hallgatók tudásának reális elbírálása vezeti munkájukban, 'Az eredmények arról tanúskodnak, hogy aj: intézet oktatói feladatukat jól végzik. A» Intézet a legnagyobb lét. számú tudományos kört szer" vezle meg. Ezzel a munkás-paraszt és értelmiségi származású hallgatóknak megkönnyíti későbbi gyógyító és kntató munkájukat. Az oktató munka kétségtelenül komoly feladatot jelent « dolgozók számára ég a jó eredmény annnk tudható be. hogy nz intézet munkamorálja minlasze" rű. Evek óta egyetlen dolgozó sem ' A .Rákosi Mátyás tanulmányi ' verseny" második fordulója április 8'án kezdődik A Rákosi Mátyás tanulmányi verseny első fordulóján írt versenydoL gozatokat Budapesten ás u megyékben külön e célra alakított bizottság felilibírá'ta. A bizottságok által továbbjutásra minősített ver. sonyzők részére április 8-án kezdődik a második forduló. A második fordulón készült dolgozatok rangsorolása alapján állapítják mog a győzteseket. Az első helyezett minden szaktárgyból oklevelet és ezer forint pénzjutalmat^ a két második helyezeti ok'evelet és 500—500 forint pénzjutalmat kap. Az országos versenyen résztvett többi tanuló közül az arra érdemeseket könyvjutalomban részesítik.. hiányzott igazolatlanul. A dolgozók közösen és egységcsen résztvesznek az Intézet munkatervének összeállításában és vállalásaikat elvégezve egységes irányítással a fejlődést biztosítják. Ar oktató munkával párhuzamosan halad az intézetben a kutató munka Is. Az intézet tudományos profilja biokémiai jellegű éj főkép az antibiotikumokkal (penicillin, streptomy cln) kapcsolatos elvi kérdések kutatására tsrjed ki. Az intézel akadémiai kutatási tervének minden témája azoroian kapcsolódik népgazdaságunk ötéves tervéhez. Ez a tény megköveteli a tervszerű kollektív munkát és ezért az intézeten belül az egyes kérdéscsoportok megoldására kutató-brigádok létesültek. A kutatási eredmények közül azokat, amelyek gyakorlati szempontból közvetlenül értékesíthetők. az intézet a megfelelő ipari kutató intézetnek ad Az frólt hivatása, hogy a tartós békéért folyó harcnak egy különleges, nagyhatású fegyvernemét képezzék. Ez nem valami külön feladata az íróknak, amelyik mellett még külön írók is. Azt mondjuk, hogy a munkás az üzemben becsületesen törekszik szaktudása legjavát adni s ezzel a tartós békéért harcol. Ebből az következik, hogy az Író is, amikor feladatait becsületesen, tehetsége, művészete minden erejével teljesíti, békeharcos. Ma az irómüvészet legfejlettebb, legmagasabb rendű módszere a szocialista realizmus. Mi magiköveitelhe'jük joggal, hogy íróink a legmagasabbrendü művészi módSzerrel dolgozzanak. Hogy ez a módszer mit követel meg az írótól, azit Sztálin elvtá.s 19344>en, a szovjet irék kongresszusán megmondta! ez a módszer megköveteli az írótól az élet, a valóság torradalmi fejlődésében való hiteles ábrázolását, mely a dolgozók, az olvasók szocialista szellemben való nevelését kell, hogy szolgálja, hiszen az élet, a valóság fejlődése a szocializmus felé tart. Amikor a magyar írók a forradalmian fejlődő magyar valóságot, magyar életet hitelesen megjelenítik műveikben, azt is meg kell mutatniok, hogy a magyar nép úgy dolgozik, hogy munkájával a magyar haza erősítésén keresztül a békéért küzd. Azzal azonban, hogy a békéért küzdő milliókat ábrázolja az író. nem tett meg mindent. Az Író nem féciyképfelvevőgép. Az írónak magának is állást kell foglalnia, irányítania, nevelnie kell. A nnar avovjet tró Hja Ehrenburg 1949-ben a Béke Híveinek párizsi világkongresszusán így kezdte beszédét: író vagyok. Irodalomról. szavak va-rázsáról, költőkről, írástudókról szeretnék beszélni. Mégis másról kell szólanom: arról a fenyegetésről, meJy sötét felhőként tornyosul a világ ja át Uzemeeítés végett. Éppen ezért az intézet a múltban el nem képzelhető tudományos kapcsolatot tart fenn számos akadémiai ipari és egyetemi Intézettel és szorosan együttműködve részese egy-egy népgazdasági szempontból fontos feladat megvalósításának és gyógyszerkéminl irányú munkásságának. Az oktató és kutató munka fejlődéséhez nagyban hozzájárult a szovjet példa alapján létesített házi mechanikai mübc]y. Itt a fém és elektromos műszereinek nagy részét házilag elkészíthették. Az utoJsó két év alatt a speciális műszerek egész sora készült d, így Warburjg-. írradiáM". Ilofilizáló-késziilékek mellett több rázógép stb. A műszer elgondolások rövid időn belüli megvalósítása és gyakorlati alkalmazása nagymértékben elősegítette azt, hogy újító- és takarékossági mozgalom szeinponjából 'is az Orvosi Vegytani Intézet az élvonalon halad. Domonkos József A flfóista szakszervezetek működésének „eredményei" A napokban hírek érkeztek Belgrádból a titóista szakszervezetek központi tanácsai működésének legújabb ,,eredményeiről" A titóista szakszervezetek központi tanácsának legutóbbi, XII. plenáris ülése elfogadta a szakszervezetek átszervezését a gyarmatosító amerikai imperializmus érdekeinek megfelelően. Bözsinsevics, egyik hirhedt titóista szakszervezett veze'ő akkar ki is jelentelta, hogy „a szakszervezeti szervek a jövőben nem foglalkoznak a dolgozók életkörülményeivel, de éle/színvonalukkal sem ..." A Belgrádból érkezett hírek megmutatták, hogy Bozsicsevics úr és társai bei is váltották, amit ígértek. Az üzemekben még a legelemibb munkavédelmi intézkedéseket sem hajtják végre. Az 1953. évi „szociális terv" értelmében (4 béreket továbti csökkentik Jugoszláviában. Ez <u Intézkedés a jugoszláv dolgozók amúgyis szűkös bérének további 20—30 százalékos csökkenését jelenti. Szociális kiadásokra a Hfór ista költségvetésnek mindössze 3.8 százaléka jut. Mire használják fel hát a szakszervezeteket Jugoszláviában ? El» sösorban arra, hogy erőszakosan elhurcolják a munkásokat és parasztokat úgynevezett „önkéntes" munkára. A boszniai, szlovéniai és horvátországi bányákba eddig 450.000 embert hajtottak. A jugoszláv dolgozók ma már világosan látják, hová vezet a fasiszta szakszervezeti főkolomposok tevékenysége. A gyárak és bányák dolgozói a harc minden eszközét felhasználják arra, hogy meghiiisítsák a szakszerveeetek katasztrófa politikáját. Az írók feladatai a békeharcban Irta és a Várost Békebl zottsáq és a Maqyar Irók Szeqedi Csoportja által rendezett vasárnapi békematinén elmondta Nacsády József eqyetemi tanárseqéd. fölé. Erről beszélek, mert új barbárok fenyegetnek mindent, ami drága nekem ... Szabad-e most másról beszélni? Gyermekeink, mindennapi kenyerünk, kultúránk sorsa függ attól, hogy meg tudjuk-e védeni a békét, vissza tudjuk-e verni az új barbárok rohamát. Ez tehát a kérdés: szabad-e másról beszélni? A felelet pedig frók és munkások, férfiak és nók felelete: nem szabad! Az iró pedig beszéljen gyermekeinkről, munkánkról, kultúránkról, értékeinkről, melyet a háború borzalmai fenyegetnek. Beszéljen arról, hogy kik fenyegetik kívülről és határainkon belülről. Beszéljen arról, hogy hogyan akadályozhatjuk meg a háborús mesterkedések sikerét. Mulassák meg a hanyagság és felületesség. az egyéni önzés és kényelmesség biztonságunkat aláaknázó következményeit. Ilja Ehrenburg szavai mögö-tt a nagy művészek magatartásának logikája áll. Az igazi iró a „lélek mérnöke" — mondta Sztálin elvtárs. S mint hivatását szerető mér. nőknek, szenvedélyesen szeretnie kell az írónak az embert. Minden egyes embert és az emberiséget. Az igazi szeretet pedig elszánt és harcrakész, mint a: anya Szeretete gyermeke iránt, aki gyűlöli mindazt, ami Szerettei boldogságát, jövőjét fenyegeti. E® s hnreos emberszeretet, az emberiség jövőjének áldozatos szolgálata a magyar Irodalom legnagyobb, legszebb öröksége. Zrínyi, Csokonai, Petőfi, Arany. Mikszáth, Ady, Móricz, József Attila mindenegyes sora nzt bizonyítja, hogy népük, hazájuk, az emberiség egészének sorsa iránt felelősnek érezték magukat, éppen azért, mert mélységes, igaz. áldozatos, harcos emberszeretet fűtötte őket. Ez az igazság szeretetéből és az embertelenség gyűlöletéből fakadó hatalmas felelősségtudat megsokszorozva kell, hogy benne égjen minden mai Író lelkében. Honnét ez a megsokszorozódás? Az emberi társadalom fejlődése törvényszerűségei, az emberiség egyetlen igaz útja ma világosabban áll mindannyiunk előtt, minden kiejtett szava ma több felelősségtudatot feltételez, mint akár ttz évvel ezelőtt. Még inkább így van ez az Íróknál, kik milliók nevében szólnak milliókhoz. S melyik író nevezhető Igazán művésznek, akiből ez a megsokszorozódott felelősségtudat hiányzik? Ez a felelősségtudat az, amelyik lehetetlenné teszá minden becsületes Írással foglalkozó számára, hogy ne küzdjön minden sorával a békéért, a háborús gyújtogatók ellen. Milyen Írói munka nevezhető tehát békeharcnak? Megadhatjuk a választ; olyan művészi írás, melyben a népért, a hazáért, az emberiségért érzett lelelősségtudal hatására az író szenvedélyesen állást foglal nap. mint nap a háborúra spekulálók ellen, nem válogatva íinnvásan regénytrilógia és riport között. A magyar irók, de a szegedi irók is egyre több és több bizonyságát adják annak, hogy tudatában vannak felelősségüknek. írásaik bizonyítják: tudatában vannak, hogy nz iró, aki beszél az emberekhez felelős minden emberért s a békeharcról hallgatni annyit felent, mint elrejtőzködni, elárulni az emberi boldogságot. qvermekeinket. az emberiség kultúrájának sorsát, a jövőt. Nem véletlenül válasz'ottuk meg néhány hónappal ezelőtt békeküldöttünknek. Nagy Sándor eivtársat, a Sztálin-díjas írót. Az íróinkban élő felelősségtudatnak többször meg kell nyilatkoznia és olyan formában, hogy kifejezetten a békéért folyó harcról szóljanak írásaik. Ehhez még jobban meg kell ismerniök magát a bé. kemozgalmat városunkban. Az írószövetség szegedi csoportja munkaterv szerint járja üzemeinket, kömyezö falvainkat. hogy megismerkedjen, állandó szoros kapcsolatban legyen/a dolgozókkal. Ez nagyon fontos. Azonban arra kell törekedniök íróinknak, hogy ezek a látogatások egyre Inkább többet jelentsenek, mint egy-egy formális könyvankét, vagy látogatás. Legyen — többnyire fiatal, diákíróinknak — egyénenként ls sok. sok személyes munkás, dolgozó paraszt, értelmiségi ismerőse, akikkel gyakran találkoznak, s akiknek megismerik gondolkodását, életét, békevágvát. Meg kell Ismer, kedniök a kiváló békeharcosokkal, Szeged békéért harcoló dolgozóinak életével, hagy becsületes felelősségtudatuk friss élményeken keresztül igényes művészi munkában nyilatkozzék meg. Csak így tudják igazán teljesíteni a szocialista író feladatát; égy ábrázolni a forradalmian fejlődő valóságot, hogv elö is mozdttsák magát a fejlődést, segítsenek megvédeni a háború borzalmaitól fejlődő, épülő hazánkat. A földlierrhaéK minden lakója érzi a háború fenyegető veszélyét és az egyszerű emberek har. ca e szörnyű veszélv ellen páratlan méreteket öltött Amerika feletet: en üzletemberei tízszeresérc fokozták a háborús készülődést, beszédeik egyre cinikusnbbakká 'esznek Velük szemben egyre inkább tettekre van szükség. A tett tekfcen utat mutatnak Sztálin elvtárs tanításai és a szovjet nép példája. A ml tetteink között első sorban ott kell lenniök íróink példamutató kiállásainak. — Ott is lesznek.