Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-28 / 99. szám

4 KEDD, 1953. AR1U1.IS 28. gyorsan intézkedik, nem keni el a fogyatékosságokat, nem hagyja ki­játszani u törvényeket és becsüli, szereti u népet, aki őt veze'ő tiszt­ségre emelte. Hatáságaink csak akkor tud­nak jól dobozni, ha mindenben követik a párt és a kormány utasí­tását és tevékenyen segítik a tör­vények, rendeletek gyakorlati vég­rehajtását. A végrehajtást' menet­közben és nem utólag ellenőrzik, ti mi kor már lejár például a beszól­gáltatás, az adótizetés ideje, ami­kor már elkéstünk a vetéssel, vagy más gazdn.ségi munkával. Párt éj állami szerveinknek különös gonddal kell kiválasztaniok az át­himappará'tnj kádereit azok közül, akik rendelkeznek a vezetőknek az­zal a tulajdonságával, hogy rendet, fegyelmet tudnak tartani, bíznak a dolgozó tömegekben és munkájuk­ban is, magánéletükben is példa­adók. Szociális feiiődésünk nagyméretű Apró elvtárs ezután arról beszélt, hogy az utóbbi években a dolgo­zókról való sokoldalú gondosko­dás, igy nz egészségvédelem- 6*0­t ijlis biztosítás 'erén is nagy lé­péseket tettünk előre. 194!) óta I árorrzmillió POO ezerről ötmillió 150 ezerre nőit a társadalombiztosí­tásban részesülök száma. Tör. vényt hoztunk az anya- és csecs­müvéde emre. Csupán nz elmúlt évben 750 millió forintét, fizetett ki uz állam csnládi pótlékként, — Csongrád megyét régen úgy jellemezték — mondotta —, hogy a megyében kevés a kenyér, st>k n gyermek, nagy a nyomorúság. Va­lóban hallatámul magas volt a Horthy időkben n megyében a cse­csemőhalandóság. a tüdővészben el­haltak száma. Trachomús megbe­tegedések, Járványok pusztították a lakosságot. Munkaalkalomra, épi'kezésre, n mezőgazdaság fej­lesztésire, kórházakra, nem Jutott Horthyók költségvetéséből, mert ők ,t csendörségct, rendőrséget fejlesz­tették. Az egyházi, grófi birtokok, a nagybirtokosok földjei szétler­peszkedtek a megyében és lehe­tetlenné tettek minden fejlődést. A lakosság jelentés része, a kubiko­sok, mczílláb vándoroltak az or­•zágban, maguk előtt tolták tallcs­kújukat és nyögték a vándorkubi­kosok nyomorúságos sorsát. — De még mindig ez vol' a job­bik eset. A rosszabbik —• és gya­koribb — a munkanélküliség, a tel­jes kenyértelenség volt. Még Hor-| szággyütás készuse cl, iktassa thyék szépített statisztikája 6em ] törvénybe a Magyar Népköztársaság tudta ezt letagadni. 1939-ben pé'- második ötéves tervét. A követke­dául 29 ezer munkanélkülit tartót- ző öt év alatt fel akarjuk építeni tak nyilván Csongrád megyében. — Elsö ötéves tervünkben i't, Csongrád megyében is sokmillió fo­rint beruházással, a kórházak egész hazánkban a szocializmust. Még több szenet, acélt, villamose.icrg:úl akarunk termelni. Azt akarjuk. Iiogw hazánkban a kenyérgabona sorát bövitettük ki, láttuk el kor- termelés elérje a 35—40 millió szerű felszereléssel, rendelöintéze- mázsát. Hatalmas vlzierőműve! leket nyitottunk meg. A bölcsődék, akarunk építeni a Dunán, öntöző, szülőotthonok, napköziotthónok, ] müveket csatornákat az Alföldön, körzeti readelők, űzetni egészség- Közel 700 ezer holdat akarunk az ügyi intézmények hosszú sorát hoz­tuk létre. Népi demokráciánk szemefénye, Jövőnk záloga a magyar ifjúság. Pártunk és kormányunk különös gonddal ügyel arra, hogy a® ifjú­ság tanulását, művelődését min­den módon elősegítse. Több, mint egymillió 200 ezer ma már hazánk­ban az általános iskolába járó gyermekek száma, 120 ezer közép­iskolai tanulónk van és több, mint 50 ezren járnak egyetemre. Cson­f >rád megyében is ha'almas a fej­ődés, a közoktatás térén. Több, mint 52 ezer az általános iskolai tanulók száma, 23 középiskola működik, több, mint hatezer tanuló­val. A Magyar Függetlenségi Nép­fron' új feladatokat állít ezen a téren is e'énk. A második ötéves terv végére kőtelezővé tesszük az általános iskola nyolc osztályának, a nagyvárosokban pedig a közép­iskolának az elvégzését­Köszönet Rákosi elvtársnak: hazánk erős ország lett Apró elvtárs hangoztatta: a fel­sorolt tények és számok, valamint n Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása világosan mu­tatják hazánk fejlődését és a boldog jövő felé vezető utat. A választók kötelessége, hogy megítéljék mun­kánkat, elbírálják új terveinket és a/okra a képviselőkre bízzák az ois^ag vezetését. nkJk tel telt kel bi­zonyították be, hogy hűek a nép­be/, a haza ügyéhez, okik dotaozó népünk legjobbjai közül való™ — A felsorolt " eredmények leg­több jé ina már mindannyiunk ctét' ismeretes — folytatta Apró elvtárs. — Ez érthető iá, hiszen az elvég, zen munkáról, hazánk eredményei, ről adtunk beszámolót. Mindenki, Hki nyitott szemmel júr-kql nz or­szágban vagy saját megyéjében láthatja a hatalmas átalakulást, a nagyarányú fejlődést, a- szocialista Magyarország kibontakozását. Ezt n hataLmns országiépítést vezeti s irányítja n Magyar Dolgozók Párt­ja éj mindannylónk szeretelt vezé­re. tanttóia. Rákosi Mátyás elvtárs. — A felsorolt eredményekért, az elvégzett munkáért köszönet és el­ismerés jár mindazoknak, akik be. rsitieps munkájukkal közreműköd­tek abban, hogy hazánk néhány év­vel a Isitteri pusztítás után virágzó, erős ország lett. Köszönei jár ezért a munkáért mindenekelőtt a ma­gvar munkásosztálynak, dolgozó parasztjainknak, a magyar értelmi­. légnek. Ezeket n dolgozó rétegeket n közös cél egvbeforrasztotta ab­ban o nagy küzdelemben, nmelyet a világ 800 milliós béketábora foly­tat a háború ellen, a békéért, a népek önállóságúért. Apró elvtárs hangsúlyozta, hogy ezeket a nagyszerű • eredményeket úgv érhettük el, hogy állandóan se­gített, támogatott bennünket a ha­talmas Szovjetunió. Támogatptt bennünket és segített mindenekelőtt a pagy Sztálin, aki mindig Lursiille a magyar népet. —' Mi békés, "alkotó rifflnfát foly­tatunk — mondotta a továbbiakban Apró elvtárs '—. d» lodjufc, ft kapitalista országok áruló kormá­nyai nem akarják a békét. Ezek « reakciós erők mindent elkövetnek, hogy akadályozzák építő munkán­kat. De a magyar nép ma már nem védtelen, nem áll egyedül, a testvéri népek szolidaritása vesz körül bennünket. Ugyanokkor ha­zánk -függetlenségének, békéjének megvédésére ma már van erős nép­hadseregünk. A hadsereg katonái, tisztjei, tábornokai a magyar nép legjobb fiaiból kerülnek ki. Nép­hadseregünk tudja azt, hogy leg­fontosabb feladata védeni országunk határait, védeni a békét, mindenek­előtt a déli határainkon, az áruló jugoszláv kormány provokációival szemben. De a béke védelmében továbbra is országunk egész lakos­ságának részt kell vennie, minde­nekelőtt úgv. hogy teljesítjük a tervet, az Villám iránti kötelességet. Apró e'vtúrs ezután ismertette a második ötéves terv nagyszerű cél­jatt, majd ígv folytatta Azt akarjuk, hogy at új or- zókat. öntözéses gazdálkodás alá vonni. Régi városainkat, Miskolcot. Deb­recent, Győrt, korszerű, szocialista ipari városokká fejlesztjük. Itt Csongrád megyében is a második ötéves tervben új üzemek egész so­rát fogjuk felépíteni. 250 ezer új lakást fogunk építeni az országban a második öléves terv ideje alatt. Azt akarjuk, hogy fogyasztási cik­kekben bőség legyen. A dolgozók életszínvonalát a második ötéves terv időszakában minlegy 50 száza, zalékkal akarjuk emelni. Uj isko­lák. egyetemek egész sorál fogjuk építeni. Azt akarjuk, hogy sokat szenvedett hazánk jómódú, virágzót ország. n kultúra, földje, a béke, a szocializmus földje legyen. — Ennek az új programúinak a megvalósítására fordítjuk most minden erőnket é» tudásunkat — hangoztatta bcszédo befejező részé­szében Apró elvtárs —, ezért szó­lítunk fel minden becsületes magyar hazafit, hogy hazánk felvirágozta­tása érdekében május 17-éri sza­vazzon a népfrontra. Sorakozzunk egy emberként, « Magyar Függetlenségi Népfront zászlaja aUl Kövessük egy emberként a Ma­gyar Dolgozók Pártját, népünk bölcs vezérét, Rákosi Mátyást! — fejezte be beszédét Apró Antal elv­társ. k . Apró elvtárs beszédét többszőr .szakította félbe lelkes tapsvihar és éljenzés. A. rréntesi és a szeíitesj járási' dolgozók éltették a pártol, Rákosi elvtársat. Valahányszor a szónok Rákosi elvtárs nevét emlí­tette, "harsányan fé'tzlfgott az éljen. Apró elvlárs után Nngvistók Jó­zsef elvtárs, n megyei tanács elnök­helyettese, képviselőjelölt beszéli, Hozzászólásában arról szólott, hogv a szentesi é«s a járás kubikosainak milyen sorsuk volt a múltban és hogyan változott meg a felszabadu­lással az életük. A valaha lünnslqá len mezőgazdasági munkások, som­mások, napszámosok munkájuk után ma jól étáek, — Dolgozó parasztságunk akkor ünnepli méltóan májusi-ét —mon­dotta löbbek között Nagyistók elv­lárs —, ha az ipari munkásokhoz hasoplóan versenyben doigoz.it, el­végzi a hátra'évő szántás-vetési munkálatokat május 1-re. úgyszin­tén teljesíti nz állam :ránli köte­lezettségeit. Nagy Gvörgy elvtárs zárószavai ulán a mindvégig lelkes hangulatú nagygyűlés véget ért. A nagygyűlés után kultúrműsor szórakoztatta az egybegyűlt dolgo­IFJ.' SZABÓ FERENC i bor lett, szabad ember. Köteles­ségei mellé egyre több jogot kapott. Szüleive! nyolc hold juttatott földön kezdett új életei. Szépnek látta már a munkát, mert magának dolgozott ; c-s a betakarított termés is az övéké • lett. i 1949-ben a termelőcsoportok ala­kulása, később a csoportokban elélt eredmények nem hagyták „yugodni Szűknek találta a nyolc hold földet, bolátia. hogy a kisdarab földön akármennyire is szorgoskodik, nem é.hot el olyan eredményt, amilyet a csoportok tagjai. Erezte, hogy a csoportban a helye; a dolgozó pa­I raszt egyetlen igazi, biztos útja csuk a nagyüzemi gazdálkodás le. hot. 1950-ben belépett a baktói Fel­szabadulás tszcs-be. Hamar megba_ rátkozott a kollektív munkával és rövidesen a csoport legjobbja lett. Nem felejtette el egy pillanatra Bem azt, hogy milyen élete volt a muli­fcan és bármilyen munkával bízta meg a vezetőség, mindig becsüleie­sen állta meg a helyét. Érezte, hogy a munka minden percével a dolgozó nép s a maga ügyét viszi előre és távolodik el lépésről-lépésre a múlt­tól. Évenként közel 400 munkaegy­séget teljesített a csoport erősödé­séért, felemelkedéséért. A csuporban mindenki ludja róla, hogt becsületes ember, szereti a munkát, dolgozótársait, a hazát é.s a békét, s bármit kész megtenni mindezért Nem is csoda, hogy Czirok József brigádvezető. Nagy Sándor, meg a többi dolgozótársai, nkik gyerekkora óta ismerik ifj­Szabó Ferencet, őt javasolták kép­viselőjelöltjüknek Tudják, ahogyan a munkában, az országgyűlésben is megállja majd u helyét. És ifj. Szabó Ferenc szavai­ban senkisem kételkedőit, amikor ezeket mondotta a jelölőgyűlésen: „ígérem Szeged termelőszövetkezeti tagjainak és egyénileg dolgozó pa­rasztjainak, hogy a bizalomra nem leszek méltatlan. Munkámmal fogok rászolgálni erre a bizalomra és bennem nem fognak csalódni." Alig lépett át a tizenké; évén, a nyomor máris munkába kergette­Vézna, fejlétlen gyerek volt, mégis dolgoznia kellett, mert az apja ke­reseté még a mindennapi kenyeret sem biztosította a család számára. Nagygazdákhaz került cselédnek, béresnek, akik nagy ónig jól értet­tek az emberek munkával való nyú­zásához, kizsákmányolásához. Éjjel­nappal dolgozott. Tíz óra is elmúlt, mikor álomra hajtotta a fejéi. Meg ki sem a!udta magát, amikor a ku­lák már erélyesen rézla a vállát. Szabó Feronc fáradtan kelt A felszabadulásig sok helyen megfordult. Mindig azt remélte, hogy új gazdája jobb, embersége­sebb lesz a réginél- De mindig nagy csalódás órte. Végzett munkája bére többször volt veré3, min; pénz. Móg panaszkodnia sem lehetett. Az akkori törvény, az akkori rendele­tek egész sora úgy Szólt, hogy: „« munkavállaló köteles, a munka­vállaló kötelezi magát s A mun­kaadónak joga van, a munkaadó büntetésből..és így tovább. Nem tehetett mást, mint dolgozott és tűrt, • azért, hogy kenyér nélkül ne maradjon- Egyét azonban megta­nult; s el mondotta sokszor, hogy harcolna azért a rendszerért, amely embert csinál a szegényből is. 1945-beu a felszabadulás Szabó Ferenc álmát is valóraváttótta. Bm_ Megérkezett Pekingbe a május elsejei ünnepségeken résztvevő szovjet és magyar szakszervezeti küldöttség Peking (Uj-Kína). Az összkínai Szakszervezeti Szövetség meghí­vására a pekingi május elsejei ün­nepségeken és a küszöbönálló or­szágos szakszervezeti kongresszu­son résztvevő szovjet és magyar szakszervezett küldöttség szomba­ton repülőgépen Pekingbe érkezet'. A szovjet küldöttséget J. V. Go­roskin, a Szovjetunió Szakszerve­zeti Központi Tanácsának titkára vezeti. A magyar küldöttség tagjai: Zen­tai Ernő, a küldöttség vezetője, a Szakszervezetek Országos Taná­csának titkára és Bozsóki Ferenc, a Vegyipari és Rokonszakmubc'i dolgozók Nemzetközi Szakmai Szövetségének főtitkára. FÉMGYŰJTÉS A DlSZ-szervezeiek biztosítsák a délutáni fémgyüitések sikerét A vasárnapi fémgyűjtés nem hoz­ta meg a kívánt eredményt. Több­száz. mázsa vasat összegyűjtöttek ugyan Szeged dolgozói, de a ntsz fiatalok ebből a mun­kából mm vették ki méltóan részüket. Egyes DlSZ-szervezetek,* minf. pé'­dául nz ipari tanulók, lelkesen dol­goztai a hidroncs kiemelésénél, az egyetemisták tobb brigádja 70 má­ssá visít gyűt'ött össze. A Tömör­kény Leánygimnázium fiataljai is jól vették ki részüket a fémgyűj­tésből. Azonban több DlSZ-scervc­zet vezetősége nem mozgósította tagjait erre a nagy fontosságú fel­adat e'végzéséreT Voltak, akik egyáltalán nem jelentek meg a ki­ielölt helyen. Többen fegyelme­etlennk voltak, mint például az -ttőiptiri Technikum, a Gépipari "orhntkum egyes fiaté, jai, akik gvszerüeti abbahagyták a Ryüj­l Jt, mondván: .onár mindent meg­1 'lünk, de nincs eredmény." gyanakkor az úttöröpa jtások teli ezekkel jöttek ki a házakból. A tanítók-' pzőböl visszaküldték a gép­oesil azzal, hogy ők már szombi­on gyüjtö'lek és ma pihennek, i zek a hiányosságok egyes DIS2­szetvezetok vezetőinek hanyagságát, gondatlanságát bizonyttlák. Alig találkoztunk a vasárnapi fémgyüjténi napon iizeml DISZ fiatalokkal. A DISZ-eseknek nemcsak nz a fel­adatuk, hogy az üzem területén se­gítsék a fémgyűjtés', hanem kinn a területen is'élen kell járniok n gyűjtésben. Ahhoz, hogy Szegeden — ahol az utóbbi napokban jelen­tősen emelkedett n vas és színes­fém hulladék gyűjtés eredeménye, — teljesíteni tudjuk ac előirány­zott tervel, az szükséges, hogy a hátralévő napokat jó[ használjuk ki. A DISZ-szervezeteJk tegyenek meg mindent a délutáni gyűjtések sikeréért, az üzemi fiatalok kap­csolódjanak be a területi gyűjtés­be, kutassák fel a vas- és fémhuL ladékokat és a választási békever­seny sikeréhez eredményes, Vas- és fémhulladékgyvijtő munkájukkal járuljanak hozzá. Olvasd a Tá rs a d álm i Sze m I g minden számát. | Elméleti fejlődésedet segíti elő! Németország Szocialista Egységpártja és a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség május elsejei felhívása a német dolgozókhoz Berlin (MTI). Németország Szo­cialista Egységpártjának központi bizottsága és a Szabad Német Szak­szervezeti Szövetség Országos Ve. zelősege felhívást intézett egész Németország dolgozóihoz. A felhí­vás a többi között a következőket emeli ki: Igen nagy történelmi felelősség hárul ma a német dolgozókra. A háborús szerződések, amelyeknek ra­tifikálását a szövetségi gyűlésben az Adenauer kormány az alkot­mányszegés és az államcsíny eszkö. zeivel a jobboldali szociáldemokrata vezetők segítségével hajszolta ke­resztül, fi bódító terveket követő német militarizmus feltámasztását célozzák. Legyen május elseje a nagy szov. jet nép iránt érzett hálánk és ba­rátságunk megszilárdításának nap. ja is. Fel a május elsejei tüntetésre! Éljen a Német Démonra tiku's Köz­társaság. e% egységes, demokra­tikus, független és békeszerető Né. me'országért folyó küzdelem szilárd alapja! Éljen a szotialista Szov­jetunió, a világ békéjének őre! Él­jen a szocializmus! Vasárnap reggel már fél 8.kor gyülekeztek a hallgatók az Audi. 1 áriam-Maximum előtt. Gulya Károly elvtárs kari DISZ-titkár rövi. den elmondta a fiata­loknak. hogy milyen feladatot kell mapieg. oldani. Még itt meg­történt a csoportok les osztássá. — Az első csoport Sándor András veze­tésével a Vaskapu.ut. cába megy. A máso­dik csopoit a Kereszt­utcába, Bűben elvtárs a következő utcába megy — cdta ki az utysításf Simon Ist­ván elvtárs a Hálj/, tyas. telepen. A csoportok maguk kőzött is felosztották az utcát. Fele a* ut­ca páros oldalán, má­sik feje a páratlan ol­dalon indult el. Bűben József és még négy fiatal be. fordult az első udvar, ha.. Idős nénike jött elibük. — Fémet sze­retnénk gyűjteni — mondták szinte egy­szerre a fiatalok. — Fémet? — Nincs ilt egy szem sem, elvit­ték az úttörők az is. kolábda. A fiatalok szétnéz, tek ,az udvarban. Va­lóban nem volt semmi óoskaság, amit elvi­hettek volna• Igy ment ez még két ház­ban. Semmi fém. .4z. tán kinn az utcán be. szélgeltek a gyűjtök. — Ha ez így meny, egy szent vas nélkül megyünk haza — mondta Bűben Jő. zsef. — Innen már nem jövünk kl vas nél­kül — mutatott a kö­vetkező házra B. Ko­vács Éva. Benn az udvaron egy asszony söprögetett s kíván, csian nézett a iútoga. tokra. Az egyik fém­gyűjtő óeskavas iránt érdeklődött. — Nincs itt semmi. Ami vott, beadjam már. Talán a házigaz­dámtól leérjenek. 01/ hátul van egy rossz üstház. A házigazda egy ki­csit szabódolt. — Kell az még nc. kem is. — Dc hát nincs is alja, kéménye. A rozs­da eszi már évek óta. Ez voll az első szer­zemény. Ezt követte a többi. Délfelé már az utcasarkokon tornyo­sultak az ácskcva3ak. Az nutáik sietve száJ. lították be a fémgyiij. tö helyekre a hulla­dékot. Eredménnyel záródott a vasárnapi fémgyűjtés. A vasárnapi fém­gyűjtésnek azonban voltak árnyoldalai is. Ilyen volt a helyte­len előkészítés. A párttaggyűléseken be. széltek már a vasár­napi munkáról. Tiili­ben tudták, hány em­ber megy népnevelő munkára Cs hány megy fémet gyűjteni. Azt azonban nem tud. iák hallgatóink, hogy melyik évfolyamok mennek agitálni, vagy fémet gyűjteni. A múlt hét végén mindenkivel beszéllek a, népnevelök. El. mondták, hogy milyen foltos munka lesz « vasárnapi népnevelés. Több évfolyamon csak arról beszéltek, hogy csele, agitációs munka elvégzése áll a tag­ság előtt. A hallgatók többsé­ge, azzal indult vasár­nap az Egyetemre, hogy <í\y Hálná megy a város valamelyik ré­szébe, Ünneplőbe öl. iözve készültek fel a nagy napra, ami­kor saját életük, kel, a mai egyetemis­ta élettel juttatják ki­fejezésre a megválto­zott életet. Nagy lett tehát a meglepetés, amikor Gulya elvtárs bejelen, tette, hogy az első év. folyam magyar és tör. ténelem szak fémet gyűjt. Ezért nem tel­lett volna ünneplőbe öltözni •—. Mondták többen.. Igazuk volt ezek. nek az elvtársakna!. A kari DISZ.bizott súg nem végzeit i '< munkál a fémgyűjtés előkészítésében. Ide­jében kellett volna ér­tesíteni az a lapszerve­zeteket, hagy melyik megy agitálni és me­lyik fémet gyűjteni. A jó munka érdekében a, jövőben erre is le. gyen a DlSZ.blzolt­ság tekintettel.

Next

/
Thumbnails
Contents