Délmagyarország, 1953. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1953-04-28 / 99. szám

KEDD, 1953. ÁPRILIS 28. 3 Azt akarjuk: sokat szenvedett hazank virágzó országf a kultúra, a béke, a szocializmus földje legyen — mondotta Apró Antal elvtárs a szentesi választási nagygyűlésen Vasárnap Szentes ünneplőbe öltözött: dolgozói válaszlói nagygyűlésre jöttek össze. A múltban Szen.. test a „kubikos ország fővárosá"-nak nevezték, mert két és félezret tett ki a szentesi kubikosok száma. Közülük több mint ezer vándorolt évről-évre munka nélkül az országban. Sorsuk az elnyomás, az üldöztetés, a rettegés volt a holnaptól. Még május 1-ét is csak titokban, a tiszaparti füzesekben ünne­pelhették. Itt gyújtotta lángra szivükben a szabadság tüzét Szántó Kovács János e szavaikkal: „Az lesz a legszebb szabad május elseje, amikor felosztják a földeket é's kikiáltják a köztársaságot". Ma már valóravált mindaz, amiről Szántó Ko­vács János álmodott s unokái, az egykori kubikosok éa földnélküli zsellérek most saját soraikból választ­ják majd meg képviselőjüket. Régen nem szavaz­hattak, most annál inkább szivükön viselik a vá­lasztás sorsát. Ezt bizonyítja az a hatalmas lelkese­dés is, amellyel Szentes és a szenjesi járás dolgozói május 17-re készülnek. Színpompás felvonulással kezdődött a szentesi nagygyűlés Szentesen már a kora reggeli órákban a diadalkapuk alatt vége­láthatatlan sorokban áramlott a tö­meg a nagygyűlés színhelyére: a MaYx'lérre, „Éljen a munkásság, parasztság, értelmiség testvéri szö­vetsége: a függetlenségi népfront" — hirdette az egyik felirat. „Ha a népfrontra szavazol, a békét erősí­ted." — szól egy másik felirat fel­hívása­A szentesi járásbeli községek: Mindszent, Szegvár, Kiskirályság, Fábiánsebestyén, Derekegyháza, Nagymágocs, Cserebökény, Ma. gyartés állami gazdaságainak, gép­állomásainak és termelőszövetkeze­teinek dolgozóit, sok egyénileg gaz. dálkodó dolgozó parasztot a május­fákkal és orgonavirággal feldíszí­tett különvonatok, autók, vontgiól: hozták a gyűlésre. Voltak, akik ko­csin, vagy kerékpáron érkeztek a nagy ünnepségre. Mintegy húszezer dolgozó vette körül a gyönyörűen feldíszített emelvényt, amelynek fel. irata hirdette: ,,A Magyar Függetlenségi Nép. front programmja: a béke, munka, jólét, felemelloedés". A nagygyűlés elnökségében fog. lalt helyet Jegyinák János elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a Csongrádmegyei Pártbi­zottság titkára, PaPP Sándor elv. társ, a megyei tanács VB-elnölce, továbbá Szentes és a szentesi járás legkiválóbb dolgozói: Tóth Pál fer jőgulyás a Vörös Hajnal.tsz.böl, Szabó Anna „gyapotszedö mester" a Felsziabadulás-tsz-ből, Berkecz Jó­zsef sztahánovista a mélyépítő vál. lalattól, ott voltak néphadseregünk küldöttei és még sokan mások. Pártunk és kormányunk a politikai jogok gyakorlásába bevonja a legszélesebb dolgozó rétegehet 'A választói nagygyűlés a Him­nusz hangjaival kezdődött; utána úttörők, DISz-eSek, a járási MNDSZ­as'szonyainak, az üzemeknek, a ter melőcsoportaknak küldöttsége virág­csokrok átadásával üdvözölte vá­rosukban Apró Antal elvtársat, az MDP Politikai Bizottságának tag. ját, építőanyagipari minisztert. A nagygyűlést Nagy György elv­társ, a Szentesi Városi Pártbizott­ság ti'kára nyitotta meg, majd a nagygyűlés résztvevőinek lelkes tapsa közben Apró Antal elvtárs lé­pett a mikrofon elé. A Magyar Függetlenségi Nép­front Tanácsa nevében köszöntötte Szentes város és a járás dolgozóit, akik a május 17.én tartandó or. szággyűlési választásokra összehí­vott nagygyűlésen megjelentek. — Négy évvel ezelőtt, 1949 má­jus 15-én tartottunk utoljára or­szággyűlési választásokat — mon. dotta Apró elvtárs —. Népköztársa­ságunk alkotmánya előírja, hogy az országgyűlést négyévenként kell új­jáválasztani. Négy évvel ezelőtt a magyar munkások, dolgozó parasz. tok, értelmiségiek, hazánk minden becsületes polgára, miután megszün­tettük aiz áldatlan és káros pártvi­szályokat, a Magyar Dolgozók Párt­ja kezdeményezésére, Rákosi elv­társ vezetésével egységes, szétléphe. tetlen Szövetségben, a Magyar Füg­getlenségi Népfrontban tömörülvo indultok a választási küzdelembe és olyan győzelmet arattak, amelyhez hasonló egyetlen magyar választó, son sem született még. Most is a Magyar Függetlenségi Népfrontban egyesült hazafias erők a gyárak, ban, intézményekben, falvakban és városokban a dolgozók százezreinek részvételével választották ki képvi­selőjelöltjeiket az új országgyűlésbe és ugyanúgy, mint négy évvel ez. előtt, egységes, hazafias arcvonal­ban, az ország minden becsületes dolgozójának összefogásával készü. lünk a május 17-i választásokra é® megyünk majd a szavazóurnák elé. — Április 12-én hozta nyilvános­ságra nagyszerű programmját, a szocialista Magyarország ragyogó perspektíváját, a következő öt esz. tendő nagy munkatervét a Magyar Függetlenségi Népfront. Ez a Pro­gramm beszámol eddig végzett mun­kánkról éa megjelöli a következő esztendők tennivalóit. Röviden ki­fejezve: a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása: a béke, a munka, a jólét, a továbhi nemzeti felemelkedés programmja. A következőkben Apró elvtárs a nemzetközi helyzet alakulásáról be­szélt, majd a következőket mon­dotta: — Az egyszerű emberek, munká. sok, parasztok, értelmiségiek a vi­lág minden táján hisznek a béke ügyében és győzelmében s megér, tik, hogy a békét nemcsak óhajtani kell, hanem a békéért harcolni kell. Ezért kettőzzük meg erőfeszítésein­ket a békeharc minden sikerének hí­rére, ezért tesszük társadalmi, poli­tikai életünk minden eseményét — így a választásokat is i— még jobb munkával, békaharcunk fokozásá­val ünnepélyesebbé, eredményesebbé. Apró elvtárs beszéde további ré­szében a küszöbön álló országgyű­lési választások jelentőségével fog­lalkozott. — Az úri Magyarországon azvo't a Szokás, hogy. ai képviselőválasztá­sokon a jelöltek, a kortesek fűt-fát ígértek. Ha úgy látták, hogy a pa­raszt, vagy a munkás nem hisz ner kik és azok, akik választójoghoz ju­tottak nem rájuk, hanem az ellen, zékre szavaznak — akkor jött a csendőr, a szolgabíró, az uraság és a kényszerítés minden eszközével gondoskodtak arról, hogy elmenjen a kedve a falunak az ellenzékieske­déstől. — A képviselőjelölteket az úri Magyarországon a földesuralt, gaz. dag ügyvédek, vagy olyan módos gazdák közül jelölték, akiknek osz­tályérdekei éles ellentétben állottak a nép érdekeivel. A városi jelöltek gyárosok, más kapitalisták, magas­beosztású hivatalnokok voltak, akik közben vígan űzték és fedezték ez adócsa'ást, a panamát, a különböző sikkasztásokat. — Régen a képviselőjelölés a vár. megyeházán, az úri kaszinókban, vagy a kormánypártok klubhelyisé­geiben zajlott le a földesurak és a dzsentrik között. Ma ezen a téren is gyökerében más a helyzet. Vá. 1-asztisi törvényünk a képviselőjelö­lés jogát is a dolgozó népre bízta Az üzemekben, hivatalokban, állami gazdaságokban, termelőszövetkeze­tekben, iskoláikban és intézmények­ben, több mint 500 helyen tartottak jelölőgyűlést. Többszázezren vettek részt a képviselők jelölésében és a dolgozók legjobbjait, munkásokat, parasztokat, értelmiségieket válasz­tolták meg jelöltnek. Ez a tény is bizonyítja népi demokráciánk mé­lyen demokratikus jellegét és a dol" jgpaó tömegek széles rétegeinek be­Yáiasztás régen és most vonását a néphatalom gyakorlásába. — Nálunk egyszersmindenkorra megszűnt a vagyonos osztályok po. litikai kiváltsága, előjoga. A demo­krácia és a szocializmus ellenségei­nek nincs helye a magyar politikai életben. A dolgozók pedig olyan kőn. viselőket küldenek be május 17-én az országgyűlésbe, akiket jól ismer nek, okik őszintén és önzetlenül szolgálják a nép és a haza ügyét. — Másik ilyen mélyen demokra­tikus vonása választási törvényünk­nek, hogy a legszélesebb dolgozó ré­tegeknek biztosítja a szavazati jo­got. — Amíg Angliában nz egyik vá­lasztókerületben 27.000 'szavazat kell egy mandátum elnyeréséhez, egy másik — természetesen munkáske. Kilétben — már 80.000. Franciaor­szágban — bármilyen furcsán hang. zik — kétszer annyi szavazat kell egy kommunista képviselő megvá­lasztásához, mint egy fasisztáéhoz. A szomszédos Ausztriában pedig olyan a választási törvény, hogy egy reakciós képviselő megválasztá­sához elég 24.500 szavazat, de egy munkáspárti megválasztásához 57 ezer kell, Amerikában a legutóbbi választásokon közel 15 millió em­bert fosztottak meg szavazati jogá­tól és Eisenhowert a választék egy. harmadámfk szavazatával választot­ták elnökké. így fest a választójog, a demokratikus szabadság az úgyne­vezett „szabad világ".ban. ' — Nálunk most módosítattuk a választási törvényt és leszállítottuk ;t korhatárt 13 évre. Száz- és száz­ezer munkás* és panaszjfiaitalnak, diáknak cs értelmitégi dolgozónak biztosítottuk a szavazati jogot. Ezek az intézkedések is bizonyítják, hogy pártunk és kormányunk mindent el­követ azért, hogy minél szélesebb dolgozó rétegek vegyenek részt a politikai jogek gyakorlásában az állami élet minden területén. Erről tanúskodik az a tény is, hogy köze! negyedmillió dolgozó vesz részt, mint tanácsla& a magyar falvak, városok irányításában. A választások mélyen demokra. tikus voltát bizonyítja továbbá oz a tény is, hogy az utóbbi négy esz. tendőben végzett munkánk eredmé­nyeit és a következő esztendők nrun­ka programmja t most a nép elé visz­szük és őszintén, nyiltan beszámo. Jtink eredményeinkről és hibáinkról. Amit vállaltunk: teljesítettük Apró elvtárs a továbbiakban is­mertette, hogy az ötéves tervünk három éve alatt már milyen ered­ményeket értünk el és milyen fel­adataink vannak. Négy évvel ezelőtt hagyta jóvá :a országgyűlés a magyar népgaz­daság első ötéves tervét — mon. dotta Apró elvtárs. — Akkor azl vállaltuk, hogy az 1950-től 1954-ig terjedő ötéves népgazdasági terv­ben lerakjuk a szocializmus alapjait, fejlett ipart és fejlett mezőgazdasá­got hozunk létre. ígéretünket tel­jesítettük, sőt az előirányzott 85 milliárd helyett 40 milliárdot fordí­tattunk az elmúlt három esztendő alatt a népgazdaság fejlesztésére. Áz utóbbi években az iparban és a mezőgazdaságban végbement nagy­arányú fejlődés következtében ha­zánk, elmaradt mezőgazdasági or­szágból ipari ország lett. A föld a dolgozó paraszté, a gyárak, a ban­kok, a kereskedelem a dolgozók ál­laimátíalk kezeiben vannak. Minde­nütt az országban hatalmas épttke­zé'sek, új gyárak, hidak, lakóházak, iskolák, kórházak épülnek, a fal­viakban pedig mindjobban kibonta. kőzik, erősödik a szövetkezeli társas gazdálkodás. Négy évvel ezelőtt vállaltuk, hogy az ország fejlődésének alap­ját képező nehézipart, mindenek­előtt vas éa acél gyártásunkat, ki­fejlesztjük, naggyá (esszük- Ma már büszkén jelenthetjük: az acél­termelés terén is túlteljesítettük a tervet. Az ötéves terv harmadik esztendejében 800 ezer tonna acél helyett 1 millió 500 ezer tonnát ter meltünk. lS52.ben tizennégyszer annyi embert foglalkoztatott a ma­gyar vasipar, mint ezelőtt 20 év­vel. Ma már nagyarányú traktor­gyártás, bányagépgyáitás folyik ha­zánkban. Ebben az évben a magyar gépgyártás 24.2 'százatokkal fog emelkedni. — Négy évvel ezelőtt vállaltuk, hogy széntermelésünket évi 18 mii. lió tonnára emeljük. Ezt a meny. nyiséget már 1952 végén messze túlhaladtuk. Hős bányászaink ha­talmas erőfeszítésele árán, új bányák nyitásával, a régiek jobb kihaszná­lásával, a Szovjetuniótól kapóit Szénirombájnok és fejlőgépek alkal­mazásával napról.napra emelik tel­jesítményüket, hogy nagy gyáraink­nak és az ország lakosságának ele­gendő szene legyen. — Lényegesen túlteljesít: t vil­lamosenergia termelési tervünket is. Új erőműveket építettünk, olyano­kat, amilyenek Magyarországon ed­dig soha nem épültek. Ezen a té­ren is a Szovjetunió és a baráti népi demokráciák segítségéve] mind gyorsabban megoldjuk üzemeink és a mezőgazdaság, a városok és a falvak mindjobban növekvő villa­mosenergia szükségletét. — Négy évvel ezelőtt az volt a tervünk, hogy az ötéves terv meg­valósítása érdekében 300 ezer új ipari munkás vonunk be a terme, lévtoe. Ezt a számot lényegesen túl. teljesítettük. Iparostanulók, fiúk és leányok tízezrei tanulnak szakmát szépen berendezett új iskolákban és tanműhelyekben. Belőlük tesznek a jövő szakmunkásai. A falusi fiatal­ság is nagy örömmel megy az ipar­ba, mert látja ipari fejlődésünk nagy távlatait­' — Mind szélesebbkörű iparosítás folyik az iparban szegény Tiszán­túlon is. Azt a tervünket, hogy az ipar jelentős részét a vidéki váro­sokban építjük ki, mind eredménye, sebben valósítjuk meg. — A Magyar Dolgozók Pártja helyes politikájának' eredményekép­pen hatalmas fejlődés ment végbe építéiparunkban is. Közel 50 milli­árd értékű épületet építünk a2 első ötéves tervben. Minden öt és fél napban egy új gyár, vagy új üzem­rész kapcsolódik be a munkába. 1948-hoz viszonyítva 376 százalékos az építőipar fejlődése és a régen kézműjellegű magyar építőipar mindjobban gépesített iparrá válik. Ma már földgyaluk, ároká6ógépek, exkavátérok, hatalmas toronydaruk segí'ik az építőmunkások mun­káját. — A rengeteg építkezés az épí­tőanyagipar nagyarányú fejlesz­tését követeli meg. Itt, a megyé­ben is jól tapasztalható ez a fej­lődés. Csupán a csongrádmegyei téglagyárak bővítésére, gépesí­tésére, szociális berendezéseinek korszerűsítésére 30 millió forintot költünk az első ötéves tervben. — Országunk vasúti, ou'6, hajó­zási és légi közlekedésében is ha­talmas fejlődés ment végbe ez utóbbi esztendőkben. Csongrád megyét az élenjárók között akarjuk látni A nagygyűlés résztvevői külö­nös érdeklődéssel hallgatták Apró elvtársat, amikor a mezőgazdaság kérdéseiről beszél1. Apró elvtárs részletesen beszélt mezőgazdasá­gúnk fejlődéséről, amely messze magamögött hagyta a Horthy-kor­szak elavult mezőgazdaságát, Ezuián így folytatta beszédét: — Az állami gazdaságok százai, a termelőszövetkezetek ezrei ala­kultak az utobbi években és mind­inkább élenjárnak a termelésben, a mezőgazdasági tudományok min­denekelőtt a szovjet agrotechnika alkalmazásában, az állattenyésztés korszerű fejlesztésében, a talaj­előkészítés, a vetés, a növényápo­lás munkájában. A felszabadulás óta több, mint 11.000 traktort adtunk a magyar mezőgazdaságnak. És mezőgazda­ságunk fejlődésére talán az a leg­jellemzőbb, hogy 340.000 paraszt­család gazdálkodik ma már szövet­kezeti földeken. — A 3fÍ4 gépállomáson a trak­torok ezrei dolgoznak. Az emuit évben hájomSzor annyi vontatót, négyszer annyi tehergépkocsit ka­pott a mezőgazdaság, mint négy évvel ezelőtt. Termelőszövetkeze­teinkben már tavaly is 180 kom­bájn és 1600 arafegép dolgozott. Az idén 580 kombájn, '600 araté­kívkötőgép és cokKzáz másfajta modern mezőgazdasági gép kerül a termelőszövetkezetek és a taak­torállomások birtokába, hogy trak­torosaink, gépkezelőink, agronómu­saink a föld jobb megmunkálásá­vonják be a közös munkába a csa­ládtagokat, a nőket. Sok he'yen nem tartják még be az alapszabály előírásait. Számos helyen kulákok és a szövetkezett gazdálkodás más ellenségei furakodtak be a cso­portokba. Pedig Csongrád me ­gyében meg van minden lehetőség arra, hogy mintaszerű gazdálko­dás folyjon a termelőszövetkeze­tekben és hogy a fejlődés torén sem maradjanak te az országos át­lagtól. Ugyanakkor a termelő­szövetkezetek fejlesztésében szi­gorúan be kell tartani az önkéntes­séget. — Amikor pártunk és kormá­nyunk különös gonddal fejleszti az állami gazdaságokat, a termelő­szövetkezeteket, amikor új utakat, vasutat, öntözőműveket épít, egy­ben segíti, támogatja az egyénileg dolgozó parasztokat. Is. Megmu­tatkozik ez a tagosításban, a be­szolgáltatásra vonatkozó intézke­désekben. A népfront választási feiWxása például hangsúlyozza, hogy. begyűjtési rendszerünkben a kivetéseket nem egy, hanem tébb évre kell megállapítani, hogy a dc'­gozó parasztság évekre előre pon­tosan ismerje állampolgári köte­lezettségét, jobban tudjon tervezni, gazdálkodni és világosan láS6a. hogy érdyk'e a földet jobban meg­művelni, állatait szaporítani, a leg­fejlettebb mezőgazdasági eljárá­sokat alkalmazni, érdemes a ter­melésbe nagyobb befektetéseket eszközölni. Dolgozó parasztságunk igy előre látja, hogy milyen a be­val még magasabb termelési ered-: szolgáttatás mértéke, jobban ki ményeket érhessenek el. — A mezőgazdaság tevábbi fej­lesztésére itt Csongrád megyében is nagy lehetőségek vannak, kü­lönösen az öntözéses gazdálkodás terén. Számos szivattyútelepet épí­tettünk és jelentés összegeket for­dítottunk a rizsföldek vízzel való ellátására. A, második Tiszai-vízi­lépcső megépítése lehetővé teszi, hogy ú;>':ib 10.000 hold-Jent tcsyünk öntézhetövé a megyében, ugyan­akkor az árvizes területeket le­csapolásokkal, csatorna levezetés­sel mentesítsük. Különösen itt, Szentes környékén — az écseri, pankotai, fertői szikes legelőkön — kell jetentés gát- és vízépítési feladatokat elvégeznünk. _ A megyében tébb, mint 246 termelőszövetkezeti csopor.t van. a megye szántóterületének több, mint a negyedén. De meg kell mondanom', hogy a Csongrád-Szen­tes környéki termelőszövetkezeti csoportok munkájában még sok a hiba. Vannak o'yan kiváló cso­portok, mint a szentesi Felszaba­dulás, a makói József Attila, a hód­mezővásárhelyi Dózsa, a kiskirály­sági Ifjú Gárda. De egészébe,, vizs­gálva a termelőszövetkezeti cso­portok fejlődését, igen sok még a javítanivaló. — Nem ' elegendő mértékben tudja haszná'ni a szabadpiac elő­nyeit. Bizonyos értelemben az új kivetési rendszer lehetővé teszi, hogy az egyénileg dolgozó parasz­tok is n maguk kis birtokain terv­gazdálkodási folytassanak. — Különösen a tanácsi szervek­nek kell megja,vjtaniok munkáju­kat. hoigy a csongrádrcjgyei ter­melőszövetkezetek, állami gazda­ságok és egyénileg dolgozók ter­melő munkája tovább fejlődjön, a , beszolgáltatási kötelezettségeik tel jesitesc lenyegdsen javuljon, mert ezen a téren a megye bizony a hátélkullogók közötf van. Bár tad­iuk, hogy vannak' nehézségek a tavalyi szárazság és aszály miatt, de ezen túlmenően a tavaszi mun­kák tervszerinti teljesítése és a beszolgá'talás terén nagyon sok még a hanyagság, az állam iránti kötelezettségek elhanyagolása. Mi büszkék vagvunk Csongrád megye harcos múltú dolgozóira, a rson­grádmegyei földmunkás-mozga'cm<­na, barcos kubikosaira, dolgozó parasztjaira és épnen ezért azt vár­juk, hqgyelmaradásukat hozzák be és Csongrád megyét ne kelljen úgy emlegetni, mint ahol elmaradnak a mezőgazdasági munkákkal és a beszolgáltatással. Mi Csongrád me­gyét az élenjárók között akarjuk látai. Tanáraink akkor dolgoznak jók ha mindenben követik n nárt és a kormány utasítását Apró elvtárs ezután arról szótett, hogy a szocializmus épitese fele­lősségteljes fe'adatokat ró az ál­lamhatalom szerveire, a tanácsok­ra, a kü'önböző közhivatalokra falun és .városon egyaránt. Majd így folytatta beszédét: — A tanácsokban dolgozóknak különös gonddal és előrelátással kell végezniök munkájukat — mon­dotta. — A hatóságoknak, a tanács­szerveknek kötelességük fellépni építénrunkánk miniden kártevőjé­vel, a kulákokkal, a régi rend ügynökeivel szemben. De ne felejt­l eük el: nem az a jó vezető, aki I sok jelentést gyárt, halcnvaké -itt I a határozatokat, vagy a'áír min­j den eléje lett aktái Az ilyen ve­' zetőt bürokratának nevezik. Az ilyen bürokraták bánnak rid- "On a néppel, visszaélnek m- '- tatá­sukkal, visszautasítják a stég iogos véleménvét, bírálatát Az ilyen „vezqlök" ncm valók e-, á'­lamapparitusbíi és ha a bírá'at e'­lenére sem változnak meg, le kell őket váltani. — Az a jó állami funkcionárius, aki időben, jól megfontoltan é«

Next

/
Thumbnails
Contents