Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-08 / 57. szám

VASÁRNAP, 1953. MÁRCIUS 8. Moszkva népe búcsúzik a nagy vezértől Moszkva (TASZSZ). Mérhetetlen veszteség érte a Kommunista Pár­tó', n 6zovjat népet, az egész vi­lág dolgozóit: március 5-éin utol­6ÓI dobbant Sztálin elvtárs szive. Moszkva gyászol. J. V. Sztálin koporsóját a Szak­szervezetek Házának Oszlopcsár. nokában állitetták fel. A krietálycslllárokat gyászfá­fyol vonja be. A márványoszlo­pokon vörös drapéria, a 16 test­véri szovjet köztársaság címeré­vel. Pálmák és élővirágok között, magas emelvényen fekszik J. V. Sztálin vörös bársonnyal bevont koporsója. Az egész emberiség számára jólismert vonásokat nem változtatta meg a halál. A kopor. só fölött fekete szegéllyel bevont hatalmas vöröe zászló, rajta a nagy je'szó: „Világ proletárjai egyesül­jetek!" A koporsó lábánál selyematla­szon ragyognak nzok a rendjelek és érmek, amelyekkel n haza tüntet, te ki Sztálin elvtársat. A koporsónál koszorúk tömege. Az egyik koszorú vörös szalag­ján ez olvasható: „A Kommunista Párt és a szovjet nép vezérének és tanítómesterének, Joszif Visz. szárionovics Sztálinnak. Az SZKP Központi Bizottságától." Délután négy óra: kitárulnak 4z oszlopcsarnok kapui. A szovjet nép búcsúzik elhunyt vezérétől Végeláthatatlan emberáradat özönlik az oszlopcsarnokba. J. V. Sztálin koporsójánál harcostársai állnak díszórséget; az SZKP Köz­ponti bizottságának tagjai, a kor­mány tagjai —, G. M. Malenkov, L. P. Beri/a, V. M. Molotov, K. J. Vorosilov, N. Sz. Hruscsov, N. A­Bvlganyin, L. M. Kagnnovics, A. I. Mikojan, N. M. Svernyik. A szimfónikus zenekarok CsaJ­koverkij, Bee'hoven, Chopin, Grieg gyászindulóit játszák. Szomorú, fájdalmas némaság­ban vonul el J. V. Sztálin kopoT. sója előtt a végtelen emberárndat Jönnek a „Sztáliné-gépgyár mun­kásai. a „Trjohgorka" szövöi, tu­dósok, a Szovjet Hadsereg és ha. ditengerészet harcosai, a moszkvai iskolásgyermekeik, a moszkva.kör. nyéki kolhozparasztok. Moszkva, a haza, az egész ha­ladó emberiség búcsúzik J. V. Sztálintól. Forró szeretet, az el­hunyt vezér és tanító iránt érzett mély tisztelet és fájdalom olvas, ható le a lassan haladó emberek arcáról. A mérhetetlen fájdalom, a súlyos veszteség még jobban összefor­rasztotta és összeforrasztja a szov­jet népet. A főváros dolgozóinak számtalan küldöttsége érkezik az oszlopcsarnokba, hogy elhelyezze koszorúját a vezér koporsójánál. Ötoercenkint váltják a díszórséget Díszórséget áll M. Z. Szaburov, M.G. Pervuhin, M. A. Szuszlov, N. A. Mihajlov, P. K. Ponomarenko, Sz. D. Ignalyev. P. N Poszpjelov, N. M. Satalin, M. P. Skirjatov. A diszőrségben n moszkvai párt­szervezetek képviselői az SZKP Moszkva-területi és moszkvai vá. rosi bizottságának vezetői váltják őket. A sztálini marsallok: Vasziljev­szkij, Szokolovszkij, Bugyonnij, Govorov, Konyev, Tyimosenko is diszőrsége* állnak minden idők legnagyobb hadvezérének kopor­sójánál, akinek vezetésével a szov­| jet haza világtörténelmi Jelentő­ségű győzelmet aratott a második világháborúban a fasizmus fölött. Egész e«te, a késő éjszakai órák­ig végeláthatatlan folyamban öm­lik az emberáradat a Szakszerve­zetek Házának Oszlopcsarnokába. Közlemény 3. V. Sztálin holttestének kórbonctani vizsgálatáról Gyászol a szovjet nép Márcíua 6-án a szovjet írók gyászülést tartottak. A gyűlésen felszólalt Nyikoláj Tyihonov, to­vábbá Ilja Erenburg, ak* n többi között ezeket mondojfa: Nem ilyen ember nem holhat meg: Sztálin elv társ él népünkben, él az egész ha­ladó emberiségben. Mindig velünk lesz: a munkással a gép mellett, az iskolás gyermekkel, a katonává] a haza határain, az íróval asztala mellett. Alekszandr Fagyejev arról be­szélt, hogy Lenin halálát követő három évtizedben minden szovjet ember Sztálin szellemének hatására fejlődött és fejlődik, gondolkodik, harcol és dolgozik. A szovjet emberek ígérik — mondotta —hogy lankadatlan munkával befejezik a Sztálin elvtárs által megkezdett nagy művet, felépítik a kommuniz­must. A gyűlés résztvevői levelet intéz­tek a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságához. Le­velükben a többi között ezt írják. „A nagy Sztálin, az emberi lélek mérnökeinek nevezte az írókat, fel­vértezte őket a szocialista realizmus módszerével. Mi, szovjet írók Sztá­lin végakaratához híven ígérjük a Kommunista Pártnak, Központi Bi­zottságának és a Szovjet kormány­nak, hogy továbbra is minden erőnket a szovjet népnek, a kommu­nizmus építése nagy ügyének szen­teljük". Ezen a napon a szovjet főváros üzemeiben és gyáraiban gyászgyű­léscket tartottak. A Sztálin elvtárs nevét viselő Moszkvai Autógyárban rendezet J gyászgyűlés többezer résztvevőjének arcáról mély szomo­rúság tükröződött. „A Vörös Pro­letár Gépgyár" gyászgyűlésén Je. fim Bakanyicsev művezető a követ­kezőket mondotta: „Lonin halála után, Szjálin elvtárs esküt tett ar­ra, hogy pártunk szilárdan teljesíti Lenin végakaratát. Az eskü szavai valósággá váltak". A Dinamógyár kollektívájának gyűlésén Alekszej Lukasov fiatal lakatos hangsú­lyozta: „Az ügy, amelyért Sztálin elv. lárs harcolt él és győzedelmes, kedlk". A „Trjohgomaja Manufnktura" textilüzem gyászülésén P. Szie­nyina. a kombinát legidősebb mun­kásnöje szólalt fel: — Öly szilárd­nak és rettenthetetlennek kell len­nünk a harcban, mint Lenin és Sztálin — mondotta. A moszkvai „Sarló és Kalapács".gyár munká­sai leírhatatlan fájdalommal fo­gadták a hírt, hogy Joszif Visszá­rionovics Sztálinnak, a bölcs ve­zérnek és tanítónak szíve meg­szűnt dobogni. A gyár udvarán összegyűlt 6okezar ember tekin­tete SztáJin elvtárs gyász«z<alag­gal övezett arcképén nyugodott. Ivan Turtanov, főgépmester a kö­vetkezőket mondotta; „A szovjet emberek munkában és harcban egyaránt ezzel a jelszóval küz­döttek és győztek: „A hazáért, Sztálinért!" Ma újból ezt a jelszót ismétlem. Fűzziik még szorosabbra sora­inkat a Szovjetunió Kommti. nlsta Pártja és Központi Bízotté sága köré." Valamennyi gyászgyűl é9ről a dolgozók üzenetet Intéztek a Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságához és kifejezésre juttatták készségüket, hogy min­den erőt mozgósítanak a kommu­nizmus felépítésére a Szovjet­unióban és még nagyobb energiá­val küzdenek az ötödik sztálini ötóves terv határidő előtti megvaló­sításáért. A moszkvai egyetem ezernél több hallgatója, professzora és tudomá­nyos munkatársa gyászülés'én Pet rovszklj akadémikus, rwktór elmon­dotta. hogy Sztálin elvtárs állandó segítsége* nyujlott a szovjet tudó­soknak és a szovjet ifjúságnak. Sztálin nevével szorosan össze­függ a marxizmus-leninizmus sziklaszilárd alapzatán nyugvó élenjáró szov tat tudomány vi. rágzása. Kiricsenko, az egyetem egyik hall­gatója a következőket mondotta: Felmérhet®!len a szomorúságunk. Ez a szomorúság könnyessé teheti szemünket, de soha nem idézhet elő fejvesztet'séget sorainkban-" Moszkva. (TASZSZ) A kórbonctani vizsgálat kiterjedt vérzési gócot mutatott ki a nagy­agy baloldali féllekéje kéregaialti dúcainak területén. Ez a vérzés szétroncsolta az agy fontos terüle. teit és irreverzibilis légzési és vér­keringési zavarokat idézeti elő. Az agyvérzésen kívül megállapítottuk a szív balkamrájának jelentős hyper­trophiáját, valamint nagyszámú bevérzést a szívizomzatban, a gyo­mor és a bél nyálkahártyájában. A véredények attierosclerotikus elvál­tozásai különösen a nagyagy ütő­ereiben igon erősen kifejezettek. Ezek a folyamatok a hyper|onia betegség következményei voltak. A kórbonctani vizsgálat eredményei teljes mértékb-n megerősítik azt a diagnózist, amelyet a J. V. Sztálint kezelő orvosprofesszorok állapítottak meg. A kórbonctani vizsgálat adatai | megállapították J. V. Szlálin _ ba. tegségének irreverzibilis jellegét aa agyvérzés jelentkezésének pillanatá­tól. Ezcrt nem hozhattak az erélyes gyógykezelési intézkedések pozitív eredményi és ezért nem tudták megakadályozni a betegség végzetes kimenetelét. A. F. Trelyakov, a Szovjetunió egészségügyi minisztere, I. I. Kupe. rin, a Kreml egészségügyi igazga­tásának vezetője, N. N. Anyicskov, az Orvos tudományi Akadémia elnö­ke, M. A. Szkvorcov professzor, at Orvostudományi Akadémia rendes tagja, A. I. Sztrukov professzor, az Orvostudományi Akadémia levelező tagja, Sz. R. Mardasev professzor, az Orvostudományi Akadémvtó teve. lező tagja, B. I. Migunov profesz­szor, a Szovjetunió egészségügyi minisztériumának vezető kórboneno­ka, A. V, Ruszakov professzor, B, N. Uszkov docens. Moszkvában akkreditált követek és nagykövetek résxvétnyílvánítása Elhelyezték Szlálin elvlárs ravatalán a Magyar Dolgozók Pártia Központi Vezetősége és a Minisztertanács koszorúit Szombaton délután Szobek András, a Magyar Népköztársa, ság Jelenleg Moszkvában tartózkodó külkereskedelmi minisztere és Szkladán Ágoston moszkvai magyar nagykövet elhelyezte Sztálin elv­társ ravatalán a Magyar Dolgozók Fártja Központi Vezetősége, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa, valamint a moszkvai ma­gyar nagykövetség koszorúit. A koszorúk elhelyezése után Szobek András külkereskedelmi miniszter és Szkladán Ágoston nagykövet diszőirségat állott Sztálin elvtárs ravatalánál (MTI). Sztálin elvtárs halálának híre méty gyászba döntötte a vüág népeit A KÍNAI NÉP mélységesen gyászolja elhunyt nagy barátját, J. V. Sztálint. Milliók hallgatták ünnepélyes csendben a pekingi rádió jelentését az egész ország számára fájdalmas hírről, Pekingben, a Tiarnnmen. téren, fél_ árbócra eresztették az ötcsillagos nemzeti lobogót. Minden szórako­zást 'és ünnepséget beszüntettek. E/rok és ezrek keresték fel a szov­jet nagykövetséget, hogy részvétü­ket fejezzék kl. A gyárakban, mű­helyekben, hivatalokban, iskolákban és egyetemeken munkások és diá­itok gyűléseket tartottak, amelye­ken megemlékeztek a nagy Sztálin­ról. A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSA ég minisztertanácsa 1953 március 6-án BotesLaw Btarut elnökletével együttes gyásziülé3t tartott Varsó­ban, nmelyen meghajtották az em­lékezés zászlaját J. V. Sztálin előtt. A nagy Sztálin halála alkalmából a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága jelszavakat adtott ki. AZ ALBÁN MUNKAPART KÖZPONTI BIZOTTSÁGA nz Albán Népköztársaság Miniszter­tanácsa és az Albán Népköztársa. ság Nemzetgyűlése Elnöki Tanácsa együítes közleményt bocsátott ki, mely többek közö'-t ezeket mondja: — Ezekben a szovjet nép és az egész világ számára igen súlyos percekben az albán nép — Albánia munkásai, parasztjai, értelmiségi dolgozói, asszonyai, ifjai éj leá­nyai — még szorosabbra fűzi sorait az Albán Munkapárt és Központi Bizottsága körül, még szilárdabbra kovácsolja a testvéri szovjet néphez fűződő tőrbe te'-Ion barátságát és határtalan ragaszkodását Lenin és Sztálin pártjához. A közlemény ' befejezésiül kihir­deti az országos gyászt A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG GYÁSZA A Német Demokratikus Köztársa, ság középületem a gyász kifejeze. sére félárbocra bocsátották a fekete­vörös-nrany állami lobogót. A Köztársaság területén a Sztálin elvlárs temetését kövelő napig zárva lartanak minden szórakozóhelyet. Sz'álin elvtárs temetése idején a Német Demokratikus Köztársaság valamennyi városában és községé­ben öt percig szünetelni fog az ut­oai közlekedés. A Német Demo­kratikus Köztársaság népe ötperces néma csenddel adózik a nagy Szlálin emlékének. Johannes Dieckmanm, K Német | Demokratikus Köztársaság Népi Ka. 'marójának elnöke a Népi Kamara elnökségének nevében részve'nyilat, kozatot lett Iljicsov nagykövet, a ! Szovjetunió berlini diplomáciai missziójának vezetője és Csujkoy hadseregtábornok, a németországi Szovjet Ellenőrző Bizottság elnöke előtt. NAGY-BRITANNIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK végrehajtóbizottsága közleményt adott ki, amely a többek között hangsúlyozza: — Ebben az ünnepélyes órában, midőn gyászunk jeléül meghajtjuk lobogónkat, fogadjuk meg mind­nyájain, hogy százszorosan fokoz­zuk a harcot a háború veszedelme ellen, hogy megóvjuk a békét, vé­ge'-vetünk a háborúnak Koreában és kieszközöljük az öt nagyhatalom békeegyezményét, őrt állunk a szocializmus védelmében, amely a világ népeinek reménysége. Fogad­• juk meg, hogy küzdünk Angi la függetlenségéért, valamint a pol­gári demokratikus szabadságjogok védelméért, hagy szilárdítjuk a munkásosztály egységét a békéért, ] a magasabb élet színvonalért és a szocializmusért vívott harcban, hogy erősítjük a Kommunista Pártot, a I dolgozók győzelmének egyetlen biz­1 tosítékát Moszkva (TASZSZ). J. V. Sztá­linnak, a Szovjetenió Miniszterta­nácsa elnökének elhunyta alkal­mából a Szovjetunió külügymi­nisztériuma útján kormányuk és a maguk nevében a nagykövetségek és követségek következő vezetői fejezik ki részvétüket: Sohliman, Svédország nagykö­vete, N. Araszlta, Irán nagykövete, Sz. Blagoeva, a Bolgár Népköztár­saság nagykövete. Szkladán Ágos­ton, a Magyar Népköztársaság nagykövete, M. On, a Burmai Unió | nagykövete, A. Gascoigne, Nagy­britannia nagykövete, I. Sive. Norvégia nagykövete, A. Wautárs, Belgium nagykövete, Nguan Long l Bang, a Vietnámi Demokratikus Köztársaság nagykövete, M. Dalea, a Román Népköztársaság nagykö­vete, L. Joxe, Franciaország nagy­követe, W. Lewikowski, a Lengyel Népköztársaság nagykövete, F. Hozar, Törökország nagykövete, J. Vosahlik, a Csehszlovák Köz­társaság nagykövete, L. Bravó, az Argentin Köztársaság nagykövete, K. Sundström, Finnország nagy­követe, V. Nathanaili, az Albán Népköztársaság követe, H. Hergel, Dánia követe, Gorge, Svájc követe, G. Zallaka Etiópia követe, Ko Pao­| Csüan, a Kínai Népköztársaság ideiglenes ügyvivője, D. Adilbis, a Mongol Népköztársaság ideigle­nes ügyvivője, Ban Szin Dik, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság ideiglenes ügyvivője, R, Szathe, India ideiglenes ügyvivője^ R. Almansa Gordoa, Mexikó ideig­lenes ügyvivője, J. Beam, az Egye­sült Államok ideiglenes ügyvivője, Muhaimed Asraf kán, Afganisztán ideiglenes ügyvivője, J. McMillan, Ausztrália ideiglenes ügyvivője, F. Ipszilanti, Görögország ideigle­nes ügyvivője, E. Black, Kanada ideiglenes ügyvivője, D. De Roo van Alderwereld, Hollandia és Luxemburg ideiglenes ügyvivője, Beig, Pakisztán ideiglenes ügyvi­vője, K. Seitz, a Német Demokrati­kus Köztársaság Ideiglenes ügyvi­vője, O. Saraf, Egyiptom ideigle­nes ügyvivője, J. Dzsaff, Irak ideiglenes ügyvivője, A. Nazzaar, Libanon ideiglenes ügyvivője, A. Azhari, Szíria ideiglenes ügyvivő­je, A. Buphavesza, Thaiföld ideig­lenes ügyvivője, Az olasz nép gyásza J. V. Sztálin halála alkalmából Palnuro Togliatti elvtárs beszéde a képviselőházban Róma, (MTI) J. V. Sztálin halálának híre vil. lámsebescn terjedt el egész Olasz­országban és mindenütt mélységes megdöbbenést keltett. Valamennyi lap, pártkülönbség nélkül külön ki­adásban számolt be Sztálin halála, ról. Már a délelőtt folyamán a rész. véltáviratok özöne érkezett a római szovjet nagykövetségre az olasz dolgozók szervezeteitől, közéleti sze­mélyiségektől, s egyszerű olasz dol­gozóktól. Az olasz képviselőház és szenátus is tisztelettel adózott J. V. Sztálin emlékének. A képviselőház délelőtti ülésén Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára beszédet mondott. — Ma éjjel meghalt SztáliD. Ne. héz szívvel szólok annak a férfiú­nak eltávozásáról, akit mindenkinél jobban sze­rétiem és tiszteltem és akit büszkén nevezek tanítómeste­remnek, elvtársamnak és bará. tómnak. De ugyanez a fájdalom markolja meg ma sok tízmillió, sőt sok száz­millió ember szívét keleten és nyu­gaton, szerte a világon. Az egész civilizált emberiség gyásza ez, mer* Sztálin művének nagyságát ma, amikor rendkívüli élete végetért, mindenkinek el kell icincrnie tekin­tet nélkül arra, hogy osztja.e az ö elveit, vagy sem. J. V. Sztálin, a gondolkodás, a cselekvés óriása volt. Az Ő nevével az emberiség di­csőséges és viszontagságos tör­ténetének talán legdrámaibb, de döntő eseményekben minden­eseire leggazdagabb évszázadát fogják megjelölni. Az ő bölcs elméjének és nagy lelkének legfőbb törekvése az volt, hogy biztosítsa a népeknek létük első feltételét: ji békét, és pedig nemcsak egy' napra, vagy egy évre, hanem egy egész történelmi korszakra, s olyan békét, amely a megér­tésen, a türelmen és a kölcsö­nös együttműködésen nyugszik. Hajoljunk meg annak a férfiúnak emléke előtt, aki megtestesítette, megvédelmezte és győzelemre vitte azt az ügyet, amelyet az egyszerű emberek mind szívükbe zártak: a szociális haladás, a szocializmus és a nemzetek közötti testvériség ügyéf. Nekünk, olaszoknak is meg kell hajolnunk emléke előtt. Szlálin vott az — és ezt senki el ne felejtse —, aki a szörnyűséges 1944. évben elsőnek nyújtotta ki kezét a mi né­pünk felé. Emlékszem arra a be­szélgetésre, amelyet Olaszországba való hazatérésem elölt Ővele foly. tnltiam. Országunkat a fasizmus bűnös háborúba taszította a Szov­'elunió ellen, s Sztálinnak mégis csak megértő szavai vottak Olaszor­szág Iránt, s legfőbb óhajtára az volt, hogy népünk függetlensége teljes mértékben helyreálljon. Tudjuk azt, — fejezte be beszé­'ét az Olasz Kommunista Párt fő­titkára —, hogy az az örökség, amelyet ő. tanításaival és politikai evékenys igeivel hátrahagyott, éa az nz emléke, amelyet az emberek szívében hagyott, elpusztíthatatlan. Eltávozik egy ember, megszűnik gondolkodni egy nagy elme, véget, ér egy hősi élet. De az ügy diadal­maskodik, diadalmaskodni fog az egész világon Az olasz képviselőház ülése Róma (MTI) Az olasz képvise'öház ülésén Palmiro Togiaiti u án Pict­ro Nerjr, az Olasz Szocialista Párl főtitkára szólalt fel és nagy b:széd­ben méltatta J. V. Szlálin éfetmü­vét Ezután a kormány nevében Ta­viani külügyi államtitkár szólalt fel majd az egész képviselőház érzel­meit Gronchi házeSnök tolmácsolta Szavalt a képviselők pártkülönbség I nélkül helyükről felállva hallgatták véltig. Pénteken délelőtt közöCtek, hogy Olaszországból két küldöttség utazik Moszkvába J. V. Sztá'in temetésé-e Az Olasz Kommunista Pár. Köz­ponti Bizottságának küldöttségé' Palmiro Togli.it az Olasz Szocia­tista Párt küldöttségét pedig Pietro Ncmn! vezeti. Az o'asz kormány uta­sította a moszkvai olasz nagyköve tet, hogy hivataüosan vegyen /észt a gyász ünnepségeken.

Next

/
Thumbnails
Contents