Délmagyarország, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-26 / 72. szám

CSÜTÖRTÖK, 1053 MÁRCIUS 25. Mondjunk véleményt: Mi okossá a nyolc és félholdas kösépparasst elégedetlenségét ? flz utóliiii hetekben többször megjelent a zákányszéki tanácshá­zán Mészáros Ferenc dolgozó pa­raszt. Tanyája jó négy kilométer­nyire esik a községtől, de tieki ez a távolság annyi, mintha a szom­szédba menne. A tanácsnál azután dohogva-morogva ismételgette, hogy „mostmár tönkre kell menni, olyan rengeteg az adó". Kétezer forint adóval volt hátralékban és arra akarta rávenni Széesi Imrét, a pénzügyi csoport dolgozóját, hogy adjon neki halasztást, „mert isten látja a lelkét, nincs egy nyomorult garasa se". Amikor azonban meg­magyarázták neki, hogy az adófi­zetés legelsőrendü állampolgári kö­telesség, hogy ő sem húzhatja ki magát az ötéves tervtörvény telje­sítése alól, másnap tisztázta adóhát. ralékát Mindössze annyit mondott a csekklap kitöltésekor: — Kinyögtem nagy keservesen, de mostmár ne háborgassanak Mielőtt bebizonyítanánk, mennyi­re alaptalan Mészáros Ferenc elé­gedetlensége, egyet tisztáznunk kell. A Mészáros-családot úgy isme­rik Zákányszéken és a környékbeli falvakban, mint akinek a verejté­kes munkájából sok kulák meg­tömte a pocakját. Mészárosok robo­toltak, izzadtak, napszámra jártak, hogy a kíméletlen kapitalista világ­ban élni tudjanak. De beszéljenek a tények­Anyósánál, Csúcs Jánosnénál la­kott Mészáros Ferenc, miután üres zsebbel megházasodott. Külön ke­nyéren éltek, vagyis meg kellett mutatnia, hogyan tud megállni a saját lábán. A négy hold örökölt föld mellett minden évben napszá­mosnak szegődött, hogy családjá­nak télire is beszerzze a legszüksé­gesebbet. Az év 365 napjából többet töltött Gárgyán József, Pintér Já­nos, Jójárt János és a többi kulá­kok birtokán, mint saját földecské­jén. Mindig úgy tudta, hogy a gaz­dag parasztok jobban megfizetik a munkást, mint az uradalmai;, pe­dig csalódott. A kulákok is 80 fil­lérrel, később egy pengővel „dug­ták ki a szemét" naponta, de ugyan­akkor nem napfeljöttétól naplemen­tig, hanem látómtól nemlátomig követelték a munkát. A harmincas évek végén már „befogta"' két fiát is. Munkaköny­vet váltott Ferinek és Misinek, mert nz 6 ereje már kevésnek bizonyult a létfenntartáshoz. Elszegődtek mindhárman aratórészesnek Schul­mann Imre úribirtokos andrásfalvi gazdaságába. Tizenharmadán vág­ták és csépelték a búzát, ami azt jelentette, hogy késő ősszel, mire lerongyolódva, elnyütten hazaván­szoroghattak, kerestek 10—12 má­zai gabonát — hárman. De nem volt megállás. Ugyanannál az „úr­nál" kukoricatörést vállaltak és 35 kiló csöveskukoricát kaptak úgy­szólván 24 órai robotért 1941-ben már „javult a helyzet". Egy vásár­helyi kuláknál 80 kilóért aratták a kenyérgabona holdját, viszont a ku­lák cséplőgéptulajdonos tízből csak három százalékot adott a munká­soknak. Nem sokkal a felszabadulás előtt vettek Mészárosék egy rossz tehe­net, ellenben a suhantott tésztale­ves és a krumplistarhonya még job­ban állandósult a napi kétszeri ét­kezésben. A végrehajtók kivétel nélkül lefoglaltak minden megfog­hatót, mert a négy hold más lová­val szántott föld után járó fizett­séggel mindig hátul voltak. Akkori, ban valóban sokat bejárt Mészáros Ferenc Szegedre és kalapolt, rimán­kodott a hivatali hatalmasságok előtt, hogy np fosszák meg attól a néhány párnájától is, amire lehajt, hatják a fejüket. Sokszor előfordult, hogy amikor a két gyerek hajnali fél háromkor felkelt, édesanyjukat már a foltoz­nivaló fölé hajolva látták. Megkér­dezték tőle, hogy miért nem pihen egy kicsit többet, de Mészárosné csak keserűen sóhajtott: „Le sem feküdtem fiaim". De hiába éjsza­káztak, hiába éheztek, mégsem tudtak annyira se vergődni, hogy a tehénnek összeüssenek legalább egy szélvédett fészert Ástak egy göd­röt az udvar közepén, télire bele­állították a szegény párát és ulána szalmát rakte.'- • verem tetejére. Nem csoda V"~~v tavasszal, amikor a szerenc 'tezágot kivezették a szabad ^'"''í \ szédelgett egy darabig, azi a összeesett. Nem ok nélkül nevezieK el őket a kárörven­dő kulákok „kunyhós Mészárosok­nak". És ők lenyelték a sok gúnyt, tűr'-ék a megaláztatást, mert — sze­gények voltak. A tanyát — amelyben most is laknak Mészárosék — csak 1944 nyarán tudták úgy ahogy tető alá húzni. Évek hosszú során ku­porgatták rá a pénzt, a faanyagot pedig úgy szerezték, hogy az egyik erdőtulajdonosnál hetedén vállalták az irtást. Még tgy is kiadták az építkezésre minden maradék erejü­ket. Csak a felszabadító Szovjet Hadseregnek köszönhetik egykori 6ivár anyagi körülményeik gyöke­res megváltozását. A felszabadulás utáni években fokozatosan, de egyre biz'osabb talajt érzett a talpa alatt Mészá­ros Ferenc. Munkások és dolgozó parasztok kerüllek a régi, a népet féktelenül gyűlölő hivatalnokok és kulákbírók helyére. Az új emberek mindenben segítségükre siettek a nehézségekkel küzdő dolgozó pa­rasztoknak. A falujáró szegedi munkások 6ok helyen kijavították a már-már hasznavehetetlen eké­ket, boronákat — még pémzt se fogadtak el érte. Nem kellet köl­csönkérni a kulákoktól többnapos gyalogrobot ellenében. A prole­tárdiktatúra. a munkásosztály álla­mának tudatos törekvése, hogy maximálisan kielégítse a dolgozó nép szükségletét. Ennek következ­ményeként válhatott Mészáros Fe­renc is emberré. Az, hogy szaka­datlanul emelkedő életszínvonala ellenére is elégedetlen, csök azt bizonyítja, hogy a zákányszék! pártszervezet szava alig jui el hoz­zá és így azok a kulákqk, akik 'régen kutyába 6e vették és akik­nek a szó legdurvább értelmében hűséges igavonójuk volt, most buj­togatják és „tanácsokkal" látják el, hogyan lehet megazdagodni. Mészárosék most is dolgoznak tisztességgel, becsülettel, de talán éppen ezért csábítja őket olyan erővel a -vagyonszerzés" lehető­sége, mert a múltban nem volt erre alkalmuk. Mészárosék jelenleg nyoic és fél hold földön gazdálkodnak, mi­vel Csúcs Jánosné 4 és fél holdját is ők művelik. A kis birtok katasz­teri tiszta jövedelme 70 korona 63 fillér, ami után tavaly 13 mázsa (iS kiló terményt kellett beadniok: 657 kg kenyérgabonát, 383 kiló ta­karmánygabonát, 246 kiló napra­forgót és 82 kiló burgonyát. A pusztító aszály éppúgy senyvesz" telte az ő földjükön is a növénye­ket, min* máshol. De ők nem res" tellték megfogni többször is a ka­panyelet 9 ez a magyarázata an­nak. hogy jó termésük lett. Pedig Mészáros Ferenccel niég egyszer sem beszéltek a népnevelők, nem volt alkalma megtanulni tőlük a fejtett agrotechnika alkalmazásának módját, amivel még többet tudott vmna kihozni a földből. Négy hold­ról így is learatott 28.05 mázsa ke­nyérgabonát és a krumpliföldrőt is felszedett annyit, hogy pótolni tud" la vele a napraforgóbeadást. A be­gyűjtés példás teljesítése után bő­ven marad' kenvérnekvalóia és fe­lesleges burgonyáiét, borát szabad­piacon értékesítheti. Most nincs rászorulva Mészáros Ferenc a kulákok lealázó alamizs­nájára. Van látszatja szorgos mun­kájának. mind magasabbra ível az éle1 színvonala. A felszabadulás óla egyszer sem* men' el napszámosnak és mégis van neki egy lova, három tehene, egy borjúja, három hízó­jnakvaló süldője és 35--40 tyúkja. Ezek a jószágok már nem föld­alatti veremben, hanem takaros csraéptetős istállóban tisztára me­szelt ólakban telelnek. Hiába volt aszály a mult évben. Mészáros Fe­rencnek több mint 10 mázsa első­rendű burgonyája van eladó, ami szabadpiaci áron számolva legke­vesebb hétezer forinttal egyenlő. Azt a hat hektó bor', ami' n pin­cében tartogat, bármikor eladhatja •iterenkém 14 forintért és nem ke­vesebbet kap érle, mint nvole és félezer forintot. Eladó mintegy 60 mázsa tűzifája, amit ha'ezer fo­rintért szónélkül megvesznek tőle Szegeden. Közel 500 kéve rőzsét ls el tudna adni 2500 forintért Sum­ina-summárum, 24.000 forinto' úgy ttidna csinálni Mészáros Ferenc, hogy a tanvakörnyékén meg sem látszana. Ma már nem is suhan­tott tésztaleves kcriil rendre oz asz­ta'ra, hanem rántéttcsirke. tejfe­les palacsinta. húsoskáposzta és epvéh finom ennivaló, fr'hPtet'en tehát, hogy Mé­szárosné még mindig nem lett ele­ge* első negyedévi tojás- és barora­fibeadási kötelezettségének és fér­jével együtt „nincstelenségről", „nyomorúságról" sopánkodik ahe­lyett, hogy örömmel teljesítené köte­lezettségét a nép állama iránt, amely kiemelte őket is a rabszolgasorsból. Ilyen Mészáros Ferencek vannak jónéhányan Csongrád megyében és ennek az az oka. hogy nagyon rit­kán jut el hozzájuk a párt igazsá­got hirdető szava a népnevelői; jö­vőtmutató. munkára, köteiességtel­jesítésre lelkesítő tanítása. Hiába van tele a kamrájuk, hiába járnak most jobb ruhában, mint régen, hi­ába váltotta fel a régi nyomorúsá­gos kosztot az emberhezméltó enni­való — a mindjobban emelkedő életszínvonal közepette elfelejtik, mennyit kínlódtak, küzdöttek a múltban a legminimálisabb létfenn­tartásért. Ott laknak körülöttük a kizsákmányolás „jogában" alaposan megrendszabályozott kulákok, akik most mindent elkövetnek, hogy a Mészáros Ferenc-féle dolgozó pa­rasztokat maguk mellé édesgessék és szembeállítsák őket a párttal az á ltommal, amely embert csinált be lőlük. Mészáros Ferencek gondolkodás, módja újul* erővel veti fel annak a sz.ükségességét, hogy a pártszerve­zeteknek sokkal többet kell foglai­kozniok a dolgozó parasztok törne geivel. A zákányszéki pártszervezet, de a megyében valamennyi községi pártszervezet súlyos bűnt követ el, ha a sopánkodó, de alapjában véve becsületes dolgozó parasztokat to­vábbra is hagyja a mindenre el­szánt. kulákok karmaiban vergődni. Többször; személyes beszélgetéssel ki kell nevelni Mészáros Ferencet é® hasonlóan gondolkodó társait az oktalan siránkozásból! Meg kell ne­kik magvarázni egyszer, kétszer, tízszer, ötvenszer, hogy mit kar a párt és hová vezeti a dolgozó pa rasztságot. Csáki® ezen az ú;on ét­be tő el. hogy Mészáros Ferenc és társai ebben az esztendőben is és a jövőben mindig becsületesen telje, sílsék állampolgári kötelességüket és jó harcosai legyenek a békének, a bő termésnek. Napi/ Iriván. Rákosi Mátyás elvtára üdvözlő távirata Palmiro Togliatti elvtársnak PALMIRO TOGLIATTI ELVTÁRSNAK, AZ OLASZ KOMMU, NISTA PART FŐTITKÁRÁNAK, RÓMA Kedves Togliatti Elvtárs! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége a magyar kom. munísták és egész dolgozó népünk nevében forró testvéri üdvözletét és szivbó'ljövő jókívánságait küldi önnek 60. születésnapja alkalmából. A magam részéről külön meleg szeretettel köszöntöm Önt, az olasz dolgozók kipróbált vezetőjét, a nemzetközi munkásmozgalom kima. gasló alakját, a régi barátot és harcostársat. Szocializmust építő szabad hazánk minden dolgozója lelkesen üd­vözli az olasz dolgozók nagyszerű harcait, s e harcok vezetőjét, az Olasz Kommunista Pártot, amely Lenin-Sztálin halhatatlan tanításai­nal; szellemében, az ön irányításával tántoríthatatlan zászlóvivője Olaszországban a demokratikus szabadságjogoknak és a nemzeti füg­getlenségnek. Mi bizton reméljük, hogy a béke és a demokrácia erői Olaszor­szágban Is diadalmaskodni fognak a háború és a reakció hatalmai fe« lett. Szívből kívánjuk Önnek, kedves Togliatti Elvtárs, hogy ereje és egészsége teljében még hosszú évekig vezesse az olasz dolgozó né­pet a felszabadulás, a jobb jövő felé, a béke, a demokrácia ég a szocializmus végső diadalára. Forró kommunista üdvözlettel © a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nevében: RÁKOSI MÁTYÁS Németország Szocialista Egységpártja üdvöztő táviratot intézőit a 60 esz endös Palmiro Togliattihoz Berlin (MTI) Németország Szo­cialista Egységpártjának Központi Bizottsága nevében Waller Ulbriclit elvtárs, a párl főtitkára forró és harcos üdvözletét küldte Palmiro Togliatti elvtársnak, az Olasz Kom­munista Párt főtitkárának, aki már­cius 26-án tölti be 60. életévét. Az üdvözlő távirat a következő sorokkal fejeződik be: — Hatvanadik születésnapodon szívből köszöntünk kedves Togliatti Elvtárs, mint a munkásosztály fel­szabadításáért folyó küzdelem ret­tenthetetlen harcosát, mint Marx. Engels Lenin és Sztálin nagy ta­nítványát, mint a német nép hű ba­rátját. — Még sok esztendeig jó egészsé­get és alkotóerőt kívánunk Neked abban a dicsőséges küzdelemben, amelyet Olaszországnak az imperia. lista járom alól való felszabadítá­sáért, valamint a bókéért, demokrá­ciáért és a szocializmusért folytatsz. Németország Kommunista Pártja az Adenauer-rendszer megdöntésére szóiftia fel a német népet Berlin (MTI). Németország Kommunista Pártjának elnöksége a német néphez intézett felhívásában hangsúlyozza, hogy Nyugat-Német­ország hazafias erőinek egységesen végrehajtott parlamenten kívüli ak­ciókkal ki kell k'önyszeríteniök négyhatalmi értekezlet összehívását, a német békeszerződés megkötését, Németország egységének he!yreál'.í_ tását, a megszálló csapatok visz­szavonását, a németek egymásközti megállapodását, szabad össza&net választások megejtésél és össznémet kormány alakítását A felhívás a többi között a követ, kezöket emeli ki: Hatszázezer német fiatalembert hamarosan zsoldosalakulaiokba akarnak kényszeríteni, hogy elvé­rezzenek az amerikai és német im­perialisták profitjáért. A szégyen­letes háborús szerződések megva'ó­munkásszervezetek és valamennyi német hazafi ellen. A szociáldemokrata párt éa a szakszervezetek jobboldali vezetői éppen úgy mint Adenauer és társai, elárulták népünk nemzet; érdekelt, nem vették figyelembe a szociálde­mokrata párttagok, a szakszervezeti csoportok 'és az üzemi gyü'éspk számtalan határozatát és egész ere­jüket arra használták fel, hogy megakadályozzák a dolgozók sztrájk­jait vagy más harci akcióit a hábo­rús egyezmények ellen. Harcoljatok a békéért, az egy. ségért, a demokráciáért! Zárjátok" el Adenauer útját a fasiszta katonai diktatúra felé! Zúzzátok szét az amerikai imperializmus Nyugat­Németországgal kapcsolatos támadó terveit! Dönlsétek meg a puccs sta Adenauer kormányt! Éljen n német nép harca a nemze'i újraegyesítés sítása érdekében a nyugatnémet ha. [kormányának megalakításáért! _ tóságok gyorsítják a fasizálás fo- fejeződik be Németország Kommu­lyama át, fokozzák a terrort a nista Pártja elnökségének felhívása. A francia dolgozók felhíborodoüan fi lakoznak a kormány népeMenes intézkedései ellen Szocialista kereskedelmünk bőséges áruiban válogathat dolgozó parasztságunk a szegedi tavaszi vásáron A mezőgazdasági munkák fordu lásakor, amikor a parasztság meg­kezdi a vetést, aratja a kenyér­magvakat; szőlőt szüretel, az iparcikkek iránti igénye mindig megnövekedik. A jó munkához jó szerszám kell; azonban parasztsá­gunk előtt az sem közömbös, hogy milyen ruházati cikkek állnak ren­delkezésére. A falu dolgozó népé. nek látnia kell, hogy szorgalmas munkája ellenében ott van az ipar­cikkek tömege a bobok polcain; árudáink értékes szövetekkel, kész­árukkal, kerékpárral, rádióval meg­rakva várják a vevőközönséget. Dolgozó parasztságunkat jóleső érzéssel tölti el az a tudat, hogy szorgalmas munkájáért bárhol és bármikor azt vásárolhat, amit sze­me-szája kíván. A jó áru ösztönző hatosa még további, még jobb mun kára lelkesíti a falu dolgozóit. A szocialista kereskedelem feladata te­hát ennek a nrenkaijendületnek fo­kozása. Szocialista kereskedelmünk mindig helyén volt, amikor a Pa­rasztság áruellátása központi fel. adattá vált. Ha(almas árukészletlel jelent meg az Ünnepi vásárokon, amelyeken árubemutatókat rende zett és gondoskodott arról, hogy az áru az ország legtávolabbi zugába is eljusson. A tavaszi vásárokat országszerte március 28—29-én rendezik meg és céljuk az, hogy az árucikkel; bősé­ge, a szép ruha eljusson a falu dol­gozó népéhez is. Ma már a falu népe a lámpabél és lámpacilinder helyett opáJosan fénylő csillárokat vásárol, A kalendárium helyett a szovjet irodalom nagyszerű remek, műveit olvassa, a végnélküli gya­loglások helyett felpattan kerékpár­jára, vagy Csepelén meg per­cek ajatt az utat. Ezeket a felada­tokat töltik be a szocialista keres, kedelem nagy akciói és ennek ke­retében tartják meg a szegedi tava­szi vásárt is a Marx-téren. Párizs (MTI) Párizsi politikai kö­rökben megállapítják, hogy a fran­cia dolgozó tömegek tiltakozása a kormány újabb népellones in­tézkedései ellen egyre nagyobb arányokat ölt. Tarbes városában a dolgozók nagy utcai tüntetéssel válaszoltak a kormány intézkedéseire. A La Pallicei kikötőben a kikötő­munkások miután tudomást szerez­tek a kormány újabb önkényes lé­péséről, azonnal beszüntették a mun­kát. Munkabeszüntetésekre került sor a boulognei és a marseillei kikö­tőben is. Szerdán 1$ munkabeszün­tetésekre került sor Párizsban és vidéken, különösen a fémiparban. A „l'Humanité" szerdai számiban a szellemi élet vezető személyi-1 ségeinek tiltakozásait közli az: önkényes letartóztatások és ház­kutatások ellen. Pablo Picasso, a világhírű festő a következőket mondotta: ..Azok az értelmiségiek, akik méltók erre a névre, tekintet nél. kül politikai felfogásukra, együtte­sen helyezkednek szembe a véle­ményszabadságnak, a szabadságjo­goknak. minden ember békéjének és szabadságának ez ellen az újabb megsértése ellen. Mindenki báké. je, mindenki szabadsága forog koc. kán." Jacques Vercors az Í3mert Író, Hadamard professzor, az Inslitut (famcia akadémia) tagja, Georges Fournier a párizsi egyetem pro» fesszora is tiltkozását fejezte ki a kormány népellenes intézkedései ellen. Az amerikai imperialisták tovább folytatják baktériumháboiújukat Phenjan (Üj-Kína). A „Koreai Központ; Távirati Iroda" jelentést közöl az amerikai agresszorok által ez év januárja és március közepe között eltelt időszakban Korea fö­lött ledobott nagymennyiségű íer. tűzött rovarról és más tárgyról. Ideiglenes statisztikai kimutatá­sok szerint ez idő alatt baktérium­bombák ledobása céljából több, mini 60 ízben vedeltek be amerikai repü­lőgépeket Phenjan, Vonszan és Ke. szon fölött, továbbá Kanvon. Dél­hamkiong, Csakang, Dél-Pjongnn tartományokban és másutt. A hét végéig megtekinthetők a közszemlére kitett választói névjegyzékek A március 23-án közszemlére ki­tett — a városokban pedig külön is kifüggesztett — választói névjegy­zékeket a községi, illetve a városi tanácsoknál élénk érdeklődés kiséri. A választói névjegyzékek a dol­gozóknak az alkotmányban biztosí­tott egyik jogát, a választói jogo­sultságot tartalmazzák, amelv; t módjukban áll a választásra jogo­sultaknak 28-ig megiekinteni. illek ve meggyőződni arról, hogy beke­rültek-e a választők névjegyzé­kébe. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents